Karád község képviselő-testületének 10/2004 (VII.15.) önkormányzati rendelete

Karád Község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2004. 07. 15- 2005. 12. 12

Karád község képviselő-testületének 10/2004 (VII.15.) önkormányzati rendelete

Karád Község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

2004.07.15.

Karád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében el - járva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4. §. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános előírások

Az előírások hatálya

1. § Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban HÉSZ) hatálya Karád község (továbbiakban település) közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) Az előírásokat a Fazekas és Társa Bt. tervezőirodája által készített R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai alkalmazandók.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amelyek alól az első fokú építési hatóság csak azon esetben és csak azon feltételekkel biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja.

(4) A helyi védettségre és törlésre vonatkozó 1. sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható, építészeti szakvélemény alapján.

(5) A régészeti védettségre és törlésre vonatkozó 2. sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható, örökségvédelmi hatástanulmány alapján.

(6) Jelen rendeletben rögzített sajátos jogintézmények követelményrendszere a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható.

(7) A településen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről és a Balatoni Területrendezési Szabályzat (továbbiakban BTSZ) megállapításáról szóló magasabb szintű mindenkori jogszabály előírásai betartandók.

A szabályozás elemei

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek

a) Szabályozási vonal

b) Területfelhasználás módja és határa

c) Építési övezet határa és előírásai

d) Építési hely és határa

e) Belterület meglévő és tervezett határa

(2) Irányadó szabályozási elemek

a) Irányadó telekhatár

Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

b) Megszüntető jel

A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.

(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a helyi építési szabályzat, és a szabályozási terv módosításával hajtható végre.

(4) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását az építési hatósági engedélyezheti. Ehhez szükség szerint településrendezési szakvéleményt kérhet.

Az építés általános feltételei

4. § (1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

a) biztosítható az építési telek közútról, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége

b) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, vezetékes ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás és a megközelíthetőség,

c) a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése, a szennyvízcsatorna megépítése után a szennyvizek csatornában való elvezetése, továbbá

d) a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható, és

e) az építmény nem befolyásolja károsan a felszín alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,

f) a levegő minőségét, valamint

g) a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.

A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai

5. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.

(2) A beépítésre nem szánt területen 3000 m²-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.

(3) A telkek területén tereprendezési munkák - a talajerózió elkerülése végett - csak hatóságilag engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhetők, ha az eredeti terepszint 1 méternél nagyobb mértékben átrendezésre kerül (bevágás, feltöltés, rézsű, támfal stb.).

(4) A település közigazgatási területén mindenfajta reklámtábla, reklámfelület létesítése, festése, felszerelése helyi önkormányzati rendelet alapján, építési engedély birtokában helyezhető el.

(5) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető, és a használatba vétel időpontjaiba, de maximum 3 évig tartható fenn.

(6) A mezőgazdasági üzemek környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján - szakhatóságok által - megállapított védőtávolságán belül csak az egészségügyi hatóság hozzájárulásával lehet építési munkára építésügyi hatósági engedélyt adni.

(7) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési engedély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényleges művelési ágnak megfelelően történjen.

(8) A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(9) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(10) Vízfolyások mederközeli, mélyfekvésű, magas talajvízállású területein, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

(11) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az elvi építési és az építési engedélyezési eljárásba az alábbi építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatban:

- négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 méternél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,

- 5 méternél nagyobb szabadmagasságú, földet megtámasztó építményeknél,

- 3 méternél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén,

- a meredek, csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésekor,

- a felsoroltakon túlmenően azokban az esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenséget észlel.

(12) Az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló magasabb szintű jogszabályban meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

Külterület és belterület

6. § (1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(2) A rendezési tervben kijelölt beépítésre szánt területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ez által belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása időszerű.

(3) Mezőgazdasági művelésű területeket beépítésre szánt területbe, illetve belterületbe vonni csak akkor lehet, ha a szabályozási terv beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába sorolta a területet és a művelési ág alóli végleges kivonást, az illetékes földhivatal jóváhagyta.

(4) A belterületbe vonásra kijelölt területek belterületbe vonásáig nem építhetők be, átmenetileg mezőgazdasági műveléssel hasznosíthatók.

Településszerkezet, területfelhasználás

7. § (1) A település közigazgatási területét építési szempontból

a) beépített és beépítésre szánt

b) beépítésre nem szánt

területbe kell sorolni.

(2) A település területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

- lakóterület:

- falusias lakóterület,

- vegyes terület:

- településközpont vegyes terült,

- gazdasági terület:

- kereskedelmi, szolgáltató terület,

- ipari terület (egyéb terület),

- különleges terület

- temető terület.

b) beépítésre nem szánt területek

- közlekedési- és közműterület,

- zöldterület,

- erdőterület,

- mezőgazdasági terület:

- általános,

- kertes,

- vízgazdálkodási terület.

(3) A szabályozási terv a beépített és beépítésre szánt területfelhasználási egységeket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységeket övezetekbe sorolja.

Beépített és beépítésre szánt területek

8. § (1) Beépített, és beépítésre szánt területen közműves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia szolgáltatást, nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetést biztosítani kell, továbbá ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető

a) 2005. december 31-ig épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesült;

b) 2005. december 31. után épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.

(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.

(3) A lakó, vegyes és különleges területfelhasználású területen a számított környezeti terheléstől függetlenül nem helyezhetők el az alábbi gazdasági tevékenységek: autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, fafűrészelő, galvanizáló, műanyagfeldolgozó, műanyag darálás-, darabolás, öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, vegyianyag készítő és előállító, vas- és fémszerkezet lakatos, asztalos (javító szolgáltatás kivételével), sírköves, műköves, tűzikovács.

(4) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához – helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában – a járművek elhelyezési lehetőségét az OTÉK előírásai szerint saját telken belül kell biztosítani.

Lakóterületek

Falusias lakóterület

9. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- lakóépület,

- mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,

- a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari épület,

- vendéglátó épület,

- szálláshely szolgáltató épület,

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény,

- üzemanyagtöltő,

- melléképítmény.

(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 200 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

- az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, legalább 5,0 méter

- oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál. Kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték megtartható, a meglévő épület egyedi építési engedélyezési eljárásába a tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

- az építési hely hátsókert felé eső határvonala, ahol a szabályozási terv külön nem tünteti fel, a szabályozási vonaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.

(5) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva az OTÉK-ban és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.

(6) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

(7) A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása esetén alkalmazható.

(8) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.

(9) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.

(10) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(11) A lakóépület földszinti padlószintje az épület mellett kialakított terep legmagasabb szintje felett maximum 0,45 m-re, a legalacsonyabb szintje felett maximum 1,40 m-re lehet.

(12) A lakótelkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.

(13) A szabályozási terven jelölt településkép-védelmi területen új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(14) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

Lf-1. jelű építési övezet
Beépítési mód	K - oldalhatáron álló
Kialakítható telek területe	min. 1200 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 16 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K – 25 %
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség	K – 25 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K – 2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K – 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	40 %

Lf-2, Lf-3, Lf-4. jelű építési övezet
Beépítési mód	K - oldalhatáron álló
Kialakítható telek területe	min. 700 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 14 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K – 30 %
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség	K – 30 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K – 2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K – 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	40 %

Lf-5. jelű építési övezet
Beépítési mód	K – ikresen csatlakozó
Kialakítható telek területe	min. 1000 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 14 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K – 30 %
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség	K – 30 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K – 2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K – 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	40 %

(15) Az Lf-3 jelű építési övezetben nem helyezhetők el mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület, kézműipari épület, üzemanyagtöltő, a melléképítmények közül hulladéktartály-tároló, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag tároló.

(16) Az Lf-4 jelű építési övezetben csak lakóépület, melléképítmények közül csak közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgykerti építmény, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső és lejtő helyezhető el. Az övezetben állattartás nem folytatható. Az övezetben található építmény minden oldalról közterületi kapcsolatú, ezért a kitettség miatt az épület településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel történő homlokzati felújításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

10. § (1) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület, továbbá helyi települési szintű, a lakófunkciót nem zavaró hatású

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú hasznosítás az elsődleges,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény,

- melléképítmény.

(2) Amennyiben a rendeltetés szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát, az övezetben nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhető.

(3) A településközpont vegyes terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 15 m.

(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

- az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal,

- a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.

(7) A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása esetén alkalmazható.

(8) Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.

(10) A telkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(11) A telkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.

(12) A szabályozási terven jelölt településkép-védelmi területen új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(13) A településközpont vegyes terület építési övezetében a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:(13a)

Vt. jelű építési övezet
Beépítési mód	K - oldalhatáron álló, zártsorú
Kialakítható telek területe	min. 900 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 16 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K – 40 %
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség	K – 40 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K – 2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K – 7,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	20 %

Gazdasági terület

11. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet

- kereskedelmi, szolgáltató terület

- ipari terület

- egyéb terület.

(3) Gazdasági területen 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek nem alakíthatók ki.

(4) A gazdasági területeken csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik, továbbá nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

(5) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

(6) A telkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(7) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét 16/18 törzs körméretű fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

12. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

- igazgatási, egyéb irodaépületek,

- üzemanyagtöltő.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

- előkert mértéke minimum 5,0 méter,

- oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál,

- a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

G_KSZ. jelű építési övezet
Beépítési mód	K - szabadon álló
Kialakítható telek területe	min. 2000 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 20 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K – 40 %
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség	K – 40 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K – 2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K – 7,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	20 %

(5) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

Ipari terület

(Egyéb terület)

13. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

- egyéb ipari terület - ipar /G_IPe/

- egyéb ipari terület – mezőgazdasági üzem /G_IPe-Ü/

- egyéb ipari terület – településgazdálkodás /G_IPe-T/

(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

- előkert mértéke minimum 5,0 méter,

- oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,

- a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.

(4) Az egyéb ipari terület - ipar építési övezetben elhelyezhető:

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

- egyéb irodaépületek,

- üzemanyagtöltő.

(5) Az egyéb ipari terület - ipar építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(6) Az egyéb ipari terület – mezőgazdasági üzem építési övezetben elhelyezhető:

- a növénytermesztés és állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények,

- a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, amennyiben az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

- üzemanyagtöltő.

(7) Az egyéb ipari terület – településgazdálkodás építési övezetében az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás, településüzemeltetés területei, így a település területén található vízmű területek helyezhetők el.

(8) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

G_IPe, G_IPeÜ. jelű építési övezet
Beépítési mód	K - szabadon álló
Kialakítható telek területe	min. 2000 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 20 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K – 40 %
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség	K – 40 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K – 2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K – 7,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	20 %

(9) A 049/5. hrsz-ú G_IPe-Ü övezeti jelű telken a kialakult állapot miatt a (3) bekezdésben rögzítettől eltérően 6,0 méteres hátsókertet kell elhagyni, az előkert mértékét a kialakult építési vonalon kell meghatározni.

(10) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

(11) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30-45º között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetők.

(12) Környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján vizsgálni kell az egyéb ipari terület védőtávolságát. A legközelebbi lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.

(13) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.

Különleges terület

14. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

- K_TE övezeti jelű temető terület.

(3) A temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el.

(4) A temető területen maximim 10 %-os beépítettséggel legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek helyezhetők el. Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető.

Beépítésre nem szánt területek

15. § A település beépítésre nem szánt területein 3000 m²-nél kisebb telket kialakítani nem szabad. /BTSZ 8. §.(1)/

Közlekedési- és közműterület

16. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.

(3) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

(4) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(5) A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani:

a) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,

b) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,

c) kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot,

d) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot,

e) egyvágányú vasút: 10 m, illetve a kialakult (K) állapot,

f) egy telket feltáró magánút: minimum 4 m,

g) külterületi dűlőút: 8 m, illetve a kialakult (K) állapot.

(6) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.

(7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.

(8) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(9) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(10) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.

(11) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasort kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.

(12) Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében.

17. § (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.

Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.

(2) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(4) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni.

(5) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.

(6) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.

(7) A szabályozási terven jelölt településképvédelmi területeken új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(8) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.

(9) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.

Zöldterületek

18. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.

(3) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.

(5) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.

(6) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni.

(7) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(8) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

Erdőterület

19. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.

(2) Az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását – a honvédelmi érdekeket szolgáló erdő, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő kivételével – az erdészeti hatóság engedélyezi. Abban az esetben, ha az erdő tájképvédelmi, védett vagy védő rendeltetésű erdő, az illetékes szakhatóság hozzájárulása alapján történhet a rendeltetés megváltoztatásának engedélyezése.

(4) Az erdőterüket az erdő övezeti besorolása szerint:

a) védelmi (E_V)

b) gazdasági (E_G).

(5) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.

(6) Gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,3 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.

(7) A védelmi rendeltetésű erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető, a területeken egyéb létesítmények nem helyezhető el.

(8) Az erdő faállományának kitermelését az üzemtervi előírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet.

(9) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(10) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.

(11) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.

(12) A szabályozási terven jelölt védelemre javasolt területen a (2) bekezdésben rögzített művelési ág megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(13) A szabályozási terven jelölt ökológiai hálózat által érintett területen:

a) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók.

b) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdelében szabad.

Mezőgazdasági terület

20. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági terült lehet

- általános mezőgazdasági terület.

- kertes mezőgazdasági terület.

(3) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.

(4) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.

(5) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni.

(6) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(7) Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.

(8) Mezőgazdasági területen, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

Általános mezőgazdasági terület

21. § (1) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők

a) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),

b) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények,

c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek.

(2) Általános mezőgazdasági területen kerítés nem építhető. A már meglévő kerítések bontását az elsőfokú építési hatóság elrendelheti. Állattartás céljára szolgáló terület esetében egyedi hatósági elbírálás alapján karámszerű lehatárolás engedélyezhető.

(3) Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján, kétlépcsős engedélyezési eljárás – elvi építési engedély, + építési engedély - szerint helyezhető el. Ehhez az alábbi, területileg illetékes szakhatóságok bevonása szükséges:

- Környezetvédelmi Felügyelőség

- Nemzeti Park Igazgatóság

- Vízügyi Igazgatóság

- ÁNTSZ

- Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

- Földművelésügyi Hivatal

- Állategészségügyi Állomás

- helyi önkormányzat.

(4) Új állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb, a meglévő, illetve tervezett lakóépületektől 1000 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.

(5) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földrészlet út, illetve közműlétesítmény elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével nem alakítható ki.

(6) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőművelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(7) Az Má₀ jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.

(8) Az Má₀ jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.

(9) Az Má₁ jelű általános mezőgazdasági övezetben

a) szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg;

b) gyep, rét és legelő művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m²-t nem haladhatja meg;

c) a.) szőlőműveléssel hasznosított területen – a borászati birtokközpontnak kijelölt telkek kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, illetve a 500 m²-t nem haladhatja meg;

d) művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

e) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80 %-án meghatározó.

(10) Az Má₂ jelű általános mezőgazdasági övezetben

a.) szőlőműveléssel hasznosított területen – a borászati birtokközpontnak kijelölt telkek kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, illetve a 500 m²-t nem haladhatja meg;

a) művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

b) Építeni csak legalább 75 %-ban szőlő-, illetve gyümölcsműveléssel hasznosított telken lehet.

c) A terült szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítható. A terület művelésének tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek kell igazolni.

(11) Az Má₃ jelű általános mezőgazdasági övezetben

a.) szőlőműveléssel hasznosított területen kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épület, illetve a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, a beépített alapterület a telek 1%-át, illetve a 500 m²-t nem haladhatja meg;

a) Építeni csak legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken lehet.

b) A terület szőlőműveléssel hasznosítható.

c) A területen lévő földrészletek művelési ága – erdő esetén az erdészeti hatóság engedélye alapján – csak szőlő művelési ágra változtatható.

d) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek kell igazolni.

(12) Az épületeket a feláró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.

(13) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el.

(14) A szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik – a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő – telkén (borászati birtokközpont). A beépíthető terült nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertes mezőgazdasági terület övezetében lévő telkek is beszámíthatók, de építési jogot e telkekre csak a kertes mezőgazdasági területek övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre – a tulajdonos érdekében – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni.

(15) Egyéb területeken a BTSZ előírásai miatt birtokközpont nem létesíthető.

(16) A szabályozási terven jelölt védelemre javasolt területen a természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ág megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(17) A szabályozási terven jelölt ökológiai hálózat által érintett területen:

a) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók.

b) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdelében szabad.

Kertes mezőgazdasági terület

22. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m². A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.

(2) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 3000 m²-nél, szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél

(3) Az Mk₀ jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el.

(4) Az M_K1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben

a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet lehet,

b) egy épülettömeg helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat,

c) a gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is,

d) épületek maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m²-t. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesíthető,

e) a legnagyobb épíménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 5,6 m lehet.

(5) Az M_K2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben

a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve lakófunkciót is kielégító épületet lehet

b) egy épülettömeg helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat,

c) lakóépület csak a legalább 3000 m² nagyságú szőlőműveléssel hasznosított telken alakítható ki,

d) a gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is.

e) épületek maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 120 m²-t. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesítheő,

f) a legnagyobb épíménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 6,0 m lehet.

(6) Az M_K1, M_K2 jelű övezetben a földrészletek művelési ága – erdő esetén az erdészeti hatóság engedélye alapján – csak szőlő művelési ágra változtatható.

(7) Az M_K3 jelű kertes mezőgazdasági övezetben

a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúrával művelt telken, a mezőgazdasági művelést, feldolgozást, tárolást szolgáló épületet lehet,

b) egy épülettömeg helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat,

c) a gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is.

e) a legnagyobb épíménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 5,6 m lehet.

(8) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 50 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.

(9) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(10) A szomszédos földrészlet területének 3000 m²-re történő kiegészítése esetén a csökkenő területű földrészletnek is legalább 3000 m² területűnek kell maradnia.

(11) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.

(12) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.

(13) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület bontása csak engedély birtokában végezhető.

(14) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.

(15) Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

(16) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek kell igazolni.

Vízgazdálkodási terület

23. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

a) a.) a folyóvizek medre és parti sávja,

a) b.) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

a) c.) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),

a) d.) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.

(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.

(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.

(5) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

24. § (1) A föld védelme,

a) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.

b) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. A település felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetébe tartozó területén csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható, továbbá új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(2) A levegő védelme

a) A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.

b) A település teljes közigazgatási területén a hatályos jogszabályokban meghatározott légszennyezettségi ökológiai határértékek betartását kell biztosítani.

c) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.

d) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

e) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

f) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

g) Hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

h) A háztartásokban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető

i) Veszélyes hulladék égetése kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

j) A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását.

k) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő zárt járművön szabad szállítani.

l) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni

(3) Zaj és rezgés elleni védelem

a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületek területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

(4) A vizek védelme

a) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.

b) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

c) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

d) A felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a szennyvízcsatorna-hálózatot ki kell építeni.

e) A szennyvízkezelésről az érvényes előírásoknak megfelelően - engedélyezett módon – kell gondoskodni (igazoltan vízzáró zárt szennyvízgyűjtő, feljogosított szállító, engedélyezett ürítőhely, számlával történő igazolás, vízjogi engedéllyel létesítendő szennyvízkezelés).

f) A község közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követően az arra való rákötés kötelező.A meglévő zárt szennyvízgyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna-hálózatra történő csatlakozás után fel kell számolni.

g) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

h) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra érett komposzt vagy tőzegtermék mellett hígtrágya használata csak talajtani szakvélemény alapján a talajvédelmi hatóság engedélye birtokában lehetséges.

i) A község közigazgatási terültén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását – és vegyszertároló nem létesíthető.

j) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe, ill. a földtani közegbe.

k) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 200 m-en belül

l) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.

(5) Hulladékgazdálkodás

a) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

b) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni

c) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli

d) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.

e) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.

f) A ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, a baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett az állatok elhullását a települési önkormányzat jegyzőjénél be kell jelenteni.

g) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig - eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania.

h) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

i) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

j) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.

k) Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni.

l) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

m) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, ill. károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.

n) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, ill. más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére üzemeltetett hulladékgyűjtő udvaron a veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható.

o) Az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, de igénybe vehető hulladékkezelői kapacitás hiánya miatt átmenetileg nem kezelhető veszélyes hulladékok tárolására létesített tárolótelep üzemeltetője 3 év eltelte előtt gondoskodni köteles a tárolt veszélyes hulladék ártalmatlanításáról.

(6) A környezetvédelem részletes előírásait az önkormányzatnak környezetvédelmi és településtisztasági rendeletben kell szabályozni.

(7) A természetvédelem előírásai:

a) Érzékeny Természeti Területen művelési ág váltás, tevékenység módosítás eseténm magasabb szintű jogszabály alapján környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

b) Az ingatlanok és az épületek kialakítása és fejlesztése során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.

c) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

d) Művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető

e) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni, melyek építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

f) A település jelentős területe eróziónak fokozottan kitett, ezért ezeken a területeken a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével – kivéve az Má₃, Mk₁, Mk₂ övezeti jelű területeket – kell az erózió mértékét csökkenteni.

g) A NATURA 2000 területek felhasználása csak a a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehetséges.

Kultúrális örökség védelme

25. § (1) A műemlékvédelem alatt álló épületek, illetve a műemléki környezet a szabályozási terven került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. mellékletben felsorolva.

(2) A műemlékek fenntartásáról, felújításáról a műemlékvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell gondoskodni és eljárni.

(3) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a kül- területi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. mellékletben felsorolva.

(4) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell eljárni.

(5) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóság.

(6) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

(7) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

(8) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(9) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(10) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.”

Helyi érték védelem

26. § (1) A helyileg védett építészeti és természeti értékek kezeléséről, fenntartásáról, felújításáról az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján kell gondoskodni és eljárni.

(2) A védelem alatt álló építészeti értékek az 1.sz. mellékletben kerültek felsorolásra.

Tűzvédelem

27. § (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.

(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.

(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.

(6) Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását kell figyelembe venni az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.

(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.

(8) A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.

Sajátos jogintézmények követelményrendszere

Építésjogi következmények

28. § (1) A tervezési terület beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek közt csak akkor szabad ha:

- A terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

- Közérdeket nem sért,

- Az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

29. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyezheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

Útépítés és közművesítési hozzájárulás

30. § (1) A helyi közutakat és közműveket a legkésőbb az általunk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.

(2) A helyi közutakat illetőleg közműveket, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Településrendezési kötelezettségek

31. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő az építési övezeti előírások szerint. Véderdőkre a faültetést három éven belül, az utak menti fásítás pedig öt éven belül kell elvégezni. E kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretén belül kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Záró rendelkezések

32. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti Karád Község Összevont Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 3/1993. (II. 11) számú önkormányzati rendelet.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.

Kovács József jegyző	Wiesner Sándor polgármester
A rendelet 2004. július 15.-én került kihirdetésre
Karád, 2004. július 15.
Kovács József jegyző

1. melléklet a 10/2004. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

üres cím

Sorszám	Véd. kat.	Cím	Megnevezés
1	M 4623	Szent László tér 1. Hrsz: 468. Műemléki környezet: 401. kt, 465, 466, 467, 469, 471, 472, 539/2. út, 1054, 1053/2.	Római katolikus templom
2	M 4622	Kossuth L. u. 1. Hrsz: 1051/3. Műemléki környezet: 950. út, 1050, 1051/1, 1051/4, 1052, 1053/1, 1055. kt, 1056. kt, 1057/1, 1057/2, 1059.	Ruhaüzem, egykori községháza
3	M 8935	Attila u. 12. Hrsz: 1049. Műemléki környezet: 930/2, 930/3, 933/4, 934/1. út, 1047, 1048, 1050.	Tájház
4	M 10890	Kossuth L. u. 2. Hrsz: 1057/1. Műemléki környezet: 400, 401. kt, 402. út, 403/1, 467, 950. út, 1051/3, 1053/2, 1055. kt, 1056. kt, 1057/2.	Iskola
5	H1	Vasútállomás Hrsz: 055/1.	Vasútállomás
6	H1	Attila u. 10. Hrsz: 1050.	Lakóépület
7	H1	Attila u. 19. Hrsz: 928/2.	Lakóépület
8	H1	Attila u. 1. Hrsz: 925/1.	Lakóépület
9	H1	Kossuth u. 39. Hrsz: 946/1.	Lakóépület
10	H1	Kossuth u. 19. Hrsz: 941/1.	Lakóépület
11	H1	Jókai M. u. 7. Hrsz: 935/2.	Lakóépület
12	H1	Hősök tere 7. Hrsz: 1061/1.	Vendéglő
13	H1	Gárdonyi G. u. 2. Hrsz: 467.	Iskola
14	H1	Gárdonyi G. u. 35. Hrsz: 349.	Lakóépület
15	H1	Hősök tere 6. Hrsz: 1062.	Idősek klubja
16	H1	Semmelweis tér 4. Hrsz: 1043.	Lakóépület
17	H1	Damjanich u. 22. Hrsz: 971.	Lakóépület
18	H1	Fiscer u. 71. Hrsz: 92.	Lakóépület
19	H1	Fischer u. 33. Hrsz: 73.	Lakóépület
20	H1	Fischer u. 1. Hrsz: 52/1.	Lakóépület
21	H1	Latinka S. u. 2. Hrsz: 167.	Lakóépület
22	H1	Latinka S. U. 58. Hrsz: 27.	Lakóépület
23	H1	Hősök tere 1. Hrsz: 1048.	Lakóépület
24	H1	Kossuth L. u. 9. Hrsz: 936/2.	Lakóépület
25	H1	Szent László tér 2. Hrsz: 1054.	Plébánia
26	H1	Baross u. Hrsz: 1089.	Híd
27	H1	Kossuth u. Hrsz: 950.	Emlékmű
M –Műemléki védelem H1 - Helyi védelem

2. melléklet a 10/2004. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

Régészeti lelőhelyek

1.) 1057/1. (Volt bölcsőde és Kossuth-park) 1057/2. (Iskola és sportpálya).

2.) 047/4.

3.) 899-901, 937/1–940/1.

4.) 078/10–11.

5.) 515–516. (Alkotmány u. 24, ill. 22.), 527. valamennyi alszáma.

6.) 073/2, 13.

7.) -

8.) 078/21.

9.) 052/3.

10.) 042/3, 047/4.

11.) 067/43–45.

12.) 1039–1040, 1043, 1064–1065, 1068.

13.) 097/8–14, 35, 38, 42.

14.) 097/21, 1269–1270, 1277/1.

15.) 097/25–26.

16.) 093/1–2.

17.) 0101/31–2, 1291–1296/3.

18.) 051/1, 051/8.

19.) 047/8–10, 050, 051/8.

20.) 047/4.

21.) 021, 042/1.

22.) 040/5, 041, 042/1.

23.) 035/5, 037, 038/9.

24.) 064/12.

25.) 064/12.

26.) 061/1–6, 065–066.

27.) 073/3–4.

28.) 018.

29.) 038/15.

30.) 038/9.

31.) 038/9.

32.) 032/8.

33.) 032/8.

34.) 035/3.

35.) 035/3.

36.) 029.

Régészeti érdekű területek

2110–2170.

2436–2437, 2440–2441, 2445, 2448–2449, 2452, 2475–2477, 2479–2480.

Belterület:
A Karádi-vízfolyás két oldalán, a patak melletti 2–300 m széles sáv a Pozsonyi utcától a Széchenyi utcáig, illetve a Kárpát utcától a Kálvária aljáig. A középkori Karád részei a mai belterület alatt a Karádi-vízfolyás két oldalán, a patak melletti 2–300 m széles sávban helyezkedhetnek el, ezért itt bárhol lehet számítani régészeti leletek előkerülésére. Különösen kiemelt fontosságú terület a római katolikus templom környéke.

Külterület:

Patakvölgyeket kísérő kiemelkedések. Karád határában több patak és rövidebb vízfolyás található. Itt ered a Koppány, a Kapos mellékfolyója. A belterületen keresztül folyó Karádi-vízfolyás szintén a Koppányba szállítja vízét a csatornázott Kőrises-berki-vízfolyás közvetítésével. Az utóbbival azonos völgyben folyó, szintén csatornázott, mellékvízeit felvevő Büdös-gáti-víz a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozik. Az ezek völgyéből kiemelkedő dombok oldala és teteje a régészeti korokban kiválóan alkalmas volt megtelepedésre. Ezért ezek — a már ismert régészeti lelőhelyeken kívül eső szakaszokon is — 4–500 m széles sávban régészeti érdekű területnek tekintendők.