Karád község képviselő-testületének 10/2004 (VII.15.) önkormányzati rendelete
Karád Község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Hatályos: 2014. 08. 13- 2014. 09. 29Karád község képviselő-testületének 10/2004 (VII.15.) önkormányzati rendelete
Karád Község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Karád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében el - járva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4. §. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
Az előírások hatálya
1. § Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban HÉSZ) hatálya Karád község (továbbiakban település) közigazgatási területére terjed ki.
Az előírások alkalmazása
2. § (1)
(2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai alkalmazandók.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amelyek alól az első fokú építési hatóság csak azon esetben és csak azon feltételekkel biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja.
(4)1 A helyi védettségre és törlésre vonatkozó 3. melléklet a szabályozási tervvel módosítható, államigazgatási egyeztetési eljárás lefolytatásával.
(5)
(6) Jelen rendeletben rögzített sajátos jogintézmények követelményrendszere a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható.
(7) A településen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről és a Balatoni Területrendezési Szabályzat (továbbiakban BTSZ) megállapításáról szóló magasabb szintű mindenkori jogszabály előírásai betartandók.
A szabályozás elemei
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek
a) Szabályozási vonal
b) Területfelhasználás módja és határa
c) Építési övezet határa és előírásai
d) Építési hely és határa
e) Belterület meglévő és tervezett határa
(2) Irányadó szabályozási elemek
a) Irányadó telekhatár
Az építés általános feltételei
4. § (1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
a) biztosítható az építési telek közútról, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége
b) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, vezetékes ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás és a megközelíthetőség,
c) a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése, a szennyvízcsatorna megépítése után a szennyvizek csatornában való elvezetése, továbbá
d) a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható, és
e) az építmény nem befolyásolja károsan a felszín alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
f) a levegő minőségét, valamint
g) a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.
A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai
5. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) A beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.
(3) A telkek területén tereprendezési munkák - a talajerózió elkerülése végett - csak hatóságilag engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhetők, ha az eredeti terepszint 1 méternél nagyobb mértékben átrendezésre kerül (bevágás, feltöltés, rézsű, támfal stb.).
(4) A település közigazgatási területén mindenfajta reklámtábla, reklámfelület létesítése, festése, felszerelése helyi önkormányzati rendelet alapján, építési engedély birtokában helyezhető el.
(5) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető, és a használatba vétel időpontjaiba, de maximum 3 évig tartható fenn.
(6) A mezőgazdasági üzemek környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján - szakhatóságok által - megállapított védőtávolságán belül csak az egészségügyi hatóság hozzájárulásával lehet építési munkára építésügyi hatósági engedélyt adni.
(7) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési engedély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényleges művelési ágnak megfelelően történjen.
(8) A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
(9) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(10) Vízfolyások mederközeli, mélyfekvésű, magas talajvízállású területein, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.
(11) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az elvi építési és az építési engedélyezési eljárásba az alábbi építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatban:
Külterület és belterület
6. § (1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(2) A rendezési tervben kijelölt beépítésre szánt területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ez által belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása időszerű.
(3) Mezőgazdasági művelésű területeket beépítésre szánt területbe, illetve belterületbe vonni csak akkor lehet, ha a szabályozási terv beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába sorolta a területet és a művelési ág alóli végleges kivonást, az illetékes földhivatal jóváhagyta.
(4) A belterületbe vonásra kijelölt területek belterületbe vonásáig nem építhetők be, átmenetileg mezőgazdasági műveléssel hasznosíthatók.
Településszerkezet, területfelhasználás
7. § (1) A település közigazgatási területét építési szempontból
a) beépített és beépítésre szánt
b) beépítésre nem szánt
területbe kell sorolni.
(2) A település területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:
a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
Beépített és beépítésre szánt területek
8. § (1) Beépített, és beépítésre szánt területen közműves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia szolgáltatást, nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetést biztosítani kell, továbbá ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető
a) 2005. december 31-ig épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesült;
b) 2005. december 31. után épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.
(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.
(3) A lakó, vegyes és különleges területfelhasználású területen a számított környezeti terheléstől függetlenül nem helyezhetők el az alábbi gazdasági tevékenységek: autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, fafűrészelő, galvanizáló, műanyagfeldolgozó, műanyag darálás-, darabolás, öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, vegyianyag készítő és előállító, vas- és fémszerkezet lakatos, asztalos (javító szolgáltatás kivételével), sírköves, műköves, tűzikovács.
(4) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához – helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában – a járművek elhelyezési lehetőségét az OTÉK előírásai szerint saját telken belül kell biztosítani.
Lakóterületek
Falusias lakóterület
9. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
Lf-1. jelű építési övezet |
|
Beépítési mód |
K - oldalhatáron álló |
Kialakítható telek területe |
min. 1200 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 16 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 25 % |
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 25 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 4,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
40 % |
Lf-2, Lf-3, Lf-4. jelű építési övezet |
|
Beépítési mód |
K - oldalhatáron álló |
Kialakítható telek területe |
min. 700 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 14 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 30 % |
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 30 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 4,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
40 % |
Lf-5. jelű építési övezet |
|
Beépítési mód |
K – ikresen csatlakozó |
Kialakítható telek területe |
min. 1000 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 14 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 30 % |
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 30 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 4,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
40 % |
Vegyes terület
Településközpont vegyes terület
10. § (1) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
Vt. jelű építési övezet |
|
Beépítési mód |
K - oldalhatáron álló, zártsorú |
Kialakítható telek területe |
min. 900 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 16 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 40 % |
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 40 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 7,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
20 % |
Gazdasági terület
11. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet
Kereskedelmi, szolgáltató terület
12. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
GKSZ. jelű építési övezet |
|
Beépítési mód |
K - szabadon álló |
Kialakítható telek területe |
min. 2000 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 20 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 40 % |
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 40 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 7,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
20 % |
Ipari terület
(Egyéb terület)
13. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
GIPe, GIPeÜ. jelű építési övezet |
|
Beépítési mód |
K - szabadon álló |
Kialakítható telek területe |
min. 2000 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 20 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 40 % |
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 40 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 7,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
20 % |
Különleges terület
14. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
Beépítésre nem szánt területek
15. § A település beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad. /BTSZ 8. §.(1)/
Közlekedési- és közműterület
16. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.
(3) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(4) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
(5) A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani:
a) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,
b) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,
c) kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot,
d) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot,
e) egyvágányú vasút: 10 m, illetve a kialakult (K) állapot,
f) egy telket feltáró magánút: minimum 4 m,
g) külterületi dűlőút: 8 m, illetve a kialakult (K) állapot.
(6) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.
(7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.
(8) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(9) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(10) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.
(11) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasort kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.
(12) Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében.
17. § (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.
Zöldterületek
18. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.
(3) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.
(5) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.
(6) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni.
(7) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(8) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
Erdőterület
19. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(2) Az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.
(3) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását – a honvédelmi érdekeket szolgáló erdő, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő kivételével – az erdészeti hatóság engedélyezi. Abban az esetben, ha az erdő tájképvédelmi, védett vagy védő rendeltetésű erdő, az illetékes szakhatóság hozzájárulása alapján történhet a rendeltetés megváltoztatásának engedélyezése.
(4) Az erdőterüket az erdő övezeti besorolása szerint:
a) védelmi (EV)
b) gazdasági (EG).
(5) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(6) Gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,3 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.
(7) A védelmi rendeltetésű erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető, a területeken egyéb létesítmények nem helyezhető el.
(8) Az erdő faállományának kitermelését az üzemtervi előírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet.
(9) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(10) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(11) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(12) A szabályozási terven jelölt védelemre javasolt területen a (2) bekezdésben rögzített művelési ág megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(13) A szabályozási terven jelölt ökológiai hálózat által érintett területen:
a) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók.
b) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdelében szabad.
Mezőgazdasági terület
20. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági terült lehet
Általános mezőgazdasági terület
21. § (1) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők
a) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),
b) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek.
(2) Általános mezőgazdasági területen kerítés nem építhető. A már meglévő kerítések bontását az elsőfokú építési hatóság elrendelheti. Állattartás céljára szolgáló terület esetében egyedi hatósági elbírálás alapján karámszerű lehatárolás engedélyezhető.
(3) Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján, kétlépcsős engedélyezési eljárás – elvi építési engedély, + építési engedély - szerint helyezhető el. Ehhez az alábbi, területileg illetékes szakhatóságok bevonása szükséges:
Kertes mezőgazdasági terület
22. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.
(2) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél
(3) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el.
(4) Az MK1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben
a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet lehet,
b) egy épülettömeg helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat,
c) a gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is,
d) épületek maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesíthető,
e) a legnagyobb épíménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 5,6 m lehet.
(5) Az MK2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben
a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve lakófunkciót is kielégító épületet lehet
b) egy épülettömeg helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat,
c) lakóépület csak a legalább 3000 m2 nagyságú szőlőműveléssel hasznosított telken alakítható ki,
d) a gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is.
e) épületek maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 120 m2-t. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesítheő,
f) a legnagyobb épíménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 6,0 m lehet.
(6) Az MK1, MK2 jelű övezetben a földrészletek művelési ága – erdő esetén az erdészeti hatóság engedélye alapján – csak szőlő művelési ágra változtatható.
(7) Az MK3 jelű kertes mezőgazdasági övezetben
a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúrával művelt telken, a mezőgazdasági művelést, feldolgozást, tárolást szolgáló épületet lehet,
b) egy épülettömeg helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat,
c) a gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is.
d) épületek maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesíthető,
e) a legnagyobb épíménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 5,6 m lehet.
(8) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 50 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.
(9) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(10) A szomszédos földrészlet területének 3000 m2-re történő kiegészítése esetén a csökkenő területű földrészletnek is legalább 3000 m2 területűnek kell maradnia.
(11) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.
(12) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.
(13) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület bontása csak engedély birtokában végezhető.
(14) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
(15) Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
(16) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek kell igazolni.
Vízgazdálkodási terület
23. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a) a.) a folyóvizek medre és parti sávja,
a) b.) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
a) c.) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),
a) d.) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.
(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.
(5) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.
Környezetszabályozás
Környezetvédelem
24. § (1) A föld védelme,
a) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.
b) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. A település felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetébe tartozó területén csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható, továbbá új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(2) A levegő védelme
a) A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.
b) A település teljes közigazgatási területén a hatályos jogszabályokban meghatározott légszennyezettségi ökológiai határértékek betartását kell biztosítani.
c) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
d) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
e) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
f) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.
g) Hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
h) A háztartásokban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető
i) Veszélyes hulladék égetése kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
j) A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását.
k) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő zárt járművön szabad szállítani.
l) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni
(3) Zaj és rezgés elleni védelem
a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületek területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
(4) A vizek védelme
a) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.
b) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
c) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
d) A felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a szennyvízcsatorna-hálózatot ki kell építeni.
e) A szennyvízkezelésről az érvényes előírásoknak megfelelően - engedélyezett módon – kell gondoskodni (igazoltan vízzáró zárt szennyvízgyűjtő, feljogosított szállító, engedélyezett ürítőhely, számlával történő igazolás, vízjogi engedéllyel létesítendő szennyvízkezelés).
f) A község közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követően az arra való rákötés kötelező.A meglévő zárt szennyvízgyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna-hálózatra történő csatlakozás után fel kell számolni.
g) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
h) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra érett komposzt vagy tőzegtermék mellett hígtrágya használata csak talajtani szakvélemény alapján a talajvédelmi hatóság engedélye birtokában lehetséges.
i) A község közigazgatási terültén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását – és vegyszertároló nem létesíthető.
j) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe, ill. a földtani közegbe.
k) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 200 m-en belül
l) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.
(5) Hulladékgazdálkodás
a) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.
b) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni
c) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli
d) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
e) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.
f) A ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, a baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett az állatok elhullását a települési önkormányzat jegyzőjénél be kell jelenteni.
g) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig - eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania.
h) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.
i) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
j) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.
k) Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni.
l) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
m) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, ill. károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.
n) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, ill. más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére üzemeltetett hulladékgyűjtő udvaron a veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható.
o) Az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, de igénybe vehető hulladékkezelői kapacitás hiánya miatt átmenetileg nem kezelhető veszélyes hulladékok tárolására létesített tárolótelep üzemeltetője 3 év eltelte előtt gondoskodni köteles a tárolt veszélyes hulladék ártalmatlanításáról.
(6) A környezetvédelem részletes előírásait az önkormányzatnak környezetvédelmi és településtisztasági rendeletben kell szabályozni.
(7) A természetvédelem előírásai:
a) Érzékeny Természeti Területen művelési ág váltás, tevékenység módosítás eseténm magasabb szintű jogszabály alapján környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
b) Az ingatlanok és az épületek kialakítása és fejlesztése során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
c) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
d) Művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
e) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni, melyek építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
f) A település jelentős területe eróziónak fokozottan kitett, ezért ezeken a területeken a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével – kivéve az Má3, Mk1, Mk2 övezeti jelű területeket – kell az erózió mértékét csökkenteni.
g) A NATURA 2000 területek felhasználása csak a a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehetséges.
Kultúrális örökség védelme
25. § (1)6 A műemlékvédelem alatt álló épületeket, illetve a műemléki környezetet a szabályozási terv, és e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(2) A műemlékek fenntartásáról, felújításáról a műemlékvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell gondoskodni és eljárni.
(3)7 A település régészeti lelőhelyeit, illetve a régészeti érdekű területeket a bel- és a kül- területi szabályozási tervek, és e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(4) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell eljárni.
(5) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóság.
(6) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
(7) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.
(8) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
(9) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
(10) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.”
Helyi érték védelem
26. § (1) A helyileg védett építészeti és természeti értékek kezeléséről, fenntartásáról, felújításáról az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján kell gondoskodni és eljárni.
(2)8 A védelem alatt álló építészeti értékek az 3. mellékletben kerültek felsorolásra.
Tűzvédelem
27. § (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg
(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.
(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(6) Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását kell figyelembe venni az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.
(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.
(8) A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
Sajátos jogintézmények követelményrendszere
Építésjogi következmények
28. § (1) A tervezési terület beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek közt csak akkor szabad ha:
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
29. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyezheti.
(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.
(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.
Útépítés és közművesítési hozzájárulás
30. § (1) A helyi közutakat és közműveket a legkésőbb az általunk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.
(2) A helyi közutakat illetőleg közműveket, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Településrendezési kötelezettségek
31. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.
(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő az építési övezeti előírások szerint. Véderdőkre a faültetést három éven belül, az utak menti fásítás pedig öt éven belül kell elvégezni. E kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretén belül kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
Záró rendelkezések
Szabályozási tervlapok
31/A. § A rendelet előírásait az 1. mellékletét képező R-2 jelű M=1:10000 méretarányú külterület szabályozási tervvel, és a 2. mellékletét képező R-3 jelű M=1:2000 méretarányú belterület szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
32. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti Karád Község Összevont Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 3/1993. (II. 11) számú önkormányzati rendelet.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.
Kovács József |
Wiesner Sándor |
A rendelet 2004. július 15.-én került kihirdetésre |
|
Karád, 2004. július 15. |
|
Kovács József |
1. függelék a 10/2004. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
Sorszám |
Véd. kat. |
Cím |
Megnevezés |
1 |
M 4623 |
Szent László tér 1. Hrsz: 468. |
Római katolikus templom |
2 |
M 4622 |
Kossuth L. u. 1. Hrsz: 1051/3. |
Rzhaüzem, egykori községháza |
3 |
M 8935 |
Attila u. 12. Hrsz: 1049. |
Tájház |
4 |
M 10890 |
Kossuth L. u. 2. Hrsz: 1057/1. |
Iskola |
5 |
H1 |
Vasútállomás Hrsz: 055/1. |
Vasútállomás |
6 |
H1 |
Attila u. 10. Hrsz: 1050. |
Lakóépület |
7 |
H1 |
Attila u. 19. Hrsz: 928/2. |
Lakóépület |
8 |
H1 |
Attila u. 1. Hrsz: 925/1. |
Lakóépület |
9 |
H1 |
Kossuth u. 39. Hrsz: 946/1. |
Lakóépület |
10 |
H1 |
Kossuth u. 19. Hrsz: 941/1. |
Lakóépület |
11 |
H1 |
Jókai M. u. 7. Hrsz: 935/2. |
Lakóépület |
12 |
H1 |
Hősök tere 7. Hrsz: 1061/1. |
Vendéglő |
13 |
H1 |
Gárdonyi G. u. 2. Hrsz: 467. |
Iskola |
14 |
H1 |
Gárdonyi G. u. 35. Hrsz: 349. |
Lakóépület |
15 |
H1 |
Hősök tere 6. Hrsz: 1062. |
Idősek klubja |
16 |
H1 |
Semmelweis tér 4. Hrsz: 1043. |
Lakóépület |
17 |
H1 |
Damjanich u. 22. Hrsz: 971. |
Lakóépület |
18 |
H1 |
Fiscer u. 71. Hrsz: 92. |
Lakóépület |
19 |
H1 |
Fischer u. 33. Hrsz: 73. |
Lakóépület |
20 |
H1 |
Fischer u. 1. Hrsz: 52/1. |
Lakóépület |
21 |
H1 |
Latinka S. u. 2. Hrsz: 167. |
Lakóépület |
22 |
H1 |
Latinka S. U. 58. Hrsz: 27. |
Lakóépület |
23 |
H1 |
Hősök tere 1. Hrsz: 1048. |
Lakóépület |
24 |
H1 |
Kossuth L. u. 9. Hrsz: 936/2. |
Lakóépület |
25 |
H1 |
Szent László tér 2. Hrsz: 1054. |
Plébánia |
26 |
H1 |
Baross u. Hrsz: 1089. |
Híd |
27 |
H1 |
Kossuth u. Hrsz: 950. |
Emlékmű |
M –Műemléki védelem H1 - Helyi védelem |
2. függelék a 10/2004. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
Régészeti érdekű területek
A Karádi-vízfolyás két oldalán, a patak melletti 2–300 m széles sáv a Pozsonyi utcától a Széchenyi utcáig, illetve a Kárpát utcától a Kálvária aljáig. A középkori Karád részei a mai belterület alatt a Karádi-vízfolyás két oldalán, a patak melletti 2–300 m széles sávban helyezkedhetnek el, ezért itt bárhol lehet számítani régészeti leletek előkerülésére. Különösen kiemelt fontosságú terület a római katolikus templom környéke.
3. melléklet
A (4) bekezdést módosította Karád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014 (VIII.13.) önkormányzati rendelete.
A (15) bekezdést módosította a Karád Község Önkományzat Képviselő testületének 23/2005 (XII.14.) rendelete.
A 12§-t Karád Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 10/2014. (VIII.13.) önkormányzati rendeletével (6) bekezdéssel egészítette ki.
A 13§ (7) bekezdését Karád Község Önkormányzat Képvilseő-testülete a 10/2014. (VIII.13.) rendeltével módosíotta.
A 13§-t Karád Község Önkormányzat Képviselő-testülete (14) bekezdéssel egészítette ki a 10/2014.(VIII.13.) rendeletével.
A 25§ (1) bekezdését Karád Község Önkormányzat Képvilseő-testületének 10/2014.(VIII.13) rendelete módosította.
A 25§ (3) bekezdését Karád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014(VIII.13) rendelete módosította.
A 26§ (2) bekezdését Karád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014(VIII.13) rendelete módosította.