Karád Község Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2018. (VII.17)

önkormányzati rendelete

Karád településkép védelméről

Karád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: TKtv.) 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

1. A rendelet célja Karád sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
   1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;
   2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
   3. a településképi követelmények meghatározásával;
   4. a közterületekre vonatkozó rendelkezések meghatározásával;
   5. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
   6. az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;
   7. az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.

2. A helyi védelem célja a Karád településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. E rendelet hatálya kiterjed Karád közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, illetve reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el.

(5)     E rendelet hatálya nem terjed ki

a)    a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közzétételének feltételeiről megállapított esetekre;

b)    az európai uniós projekttáblákra, amelyeknek elhelyezése a projekt keretében kötelező;

c)    az építkezések más jogszabályban meghatározott, munkaterületen belüli kötelező építési tábláira;

d)    a településrészek, közterületek, házszámok és lakások névtábláira;

e)    az intézmények címeres tábláira;

f)     a biztonsági (baleset-megelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi stb.) táblákra, feliratokra, jelzésekre;

h)    a választási plakátokra és hirdetésekre.

2. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1. cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, amely termékmegjelenítést, reklámot nem tartalmaz;
2. cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;
3. cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;
4. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);
5. kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú, maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét.
6. közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);
7. közművelődési hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop;
8. közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 1. pontjában meghatározott terület;
9. köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan;
10. megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét.
11. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;
12. plakát: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 2. pontjában meghatározott falragasz vagy felirat;
13. reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 3. pontjában meghatározott hirdetmény;
14. reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 4. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;
15. reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 15. pontjában meghatározott eszköz, berendezés;
16. reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű;
17. utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, épület;
18. útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
19. zászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. §

A helyi védelem feladata

1. A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek
   1. meghatározása és dokumentálása;
   2. védetté nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;
   3. megtartása, megőriztetése, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása;
   4. a lakossággal történő megismertetése.

2. A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése.

3. Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www. karad.hu honlapon biztosítja.

4. §

1. A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltoztatható, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.

2. A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmény bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.

5. §

A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai

1. A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél írásban kezdeményezheti.

2. A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

1. helyi egyedi védelem esetén:

aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,

ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,

ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,

ad)  a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,

3. A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.

4. A helyi védelem alá helyezés előkészítése a jegyző feladata, szakmai előkészítéséhez szakember közreműködését kéri ki.

5. Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselőtestület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.

6. Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg.

7. A képviselőtestület rendeletet alkot az értékvizsgálatban foglaltak alapján a védetté nyilvánításról, illetve annak megszűntetéséről.

8. A helyi védelemmel kapcsolatos képviselőtestületi döntésről a (3) bekezdésben szereplő érdekelteket a jegyző írásban tájékoztatja.

9. A védelem alatt álló építmény vagy épület "Karád védett építménye" vagy "Karád védett épülete" feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla jellegrajzát e rendelet 1. mellékletének 2. fejezete tartalmazza. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.

6. §

A helyi védelem fajtái

A helyi értékek védelme lehet

1. egyedi védelem (H1);
2. területi védelem (He).

7. §

Az egyedi védelem

1. Az egyedi védelem kiterjed az épület, illetve építmény egészére (H1).

2. Az egyedi védelemmel érintett (H1) ingatlanok jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 1. fejezete tartalmazza.

8. §

Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

1. A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.

2. A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

3. Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.

9. §

A területi védelem

Karád Önkormányzat Képviselőtestülete közigazgatási területén nem jelöl ki helyi védelem alatt álló területet.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10. §

Karád Önkormányzat Képviselő-testülete közigazgatási területén nem jelöl ki településképi szempontból meghatározó területet.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

4. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

11. §

1. Karád közigazgatási területén nem alkalmazható
   1. azbeszt tartalmú építőanyag;
   2. kék és élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) színű tetőhéjazat;
   3. fő rendeltetési egységen hullámpala, hullámlemez tetőhéjazat;
   4. fő rendeltetési egységen pala, hullámpala, hullámlemez homlokzati burkolóelemként.

2. Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését tilos egy homlokzati felületen több ütemben elkészíteni.

3. A település teljes területén konténer, konténerház, mobilház, lakókocsi, bódé és sátor elhelyezése tilos, kivéve a felvonulási építmény, a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény, valamint a rendezvények keretében kihelyezett építmény és felvonulási létesítmény.

4. Karád területén nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi.

5. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

12. §

Karád Önkormányzat Képviselő-testülete közigazgatási területén nem jelöl ki helyi védelemben részesülő területet.

13. §

A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. A H1 védett épületek Karád jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes
   1. tömegformálást és tetőformát;
   2. homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);
   3. anyaghasználatot;
   4. színvilágot;
   5. épületrészletek;
   6. szobrok és keresztek;
   7. képzőművészeti alkotások;
   8. táj- és kertépítészeti alkotások;
   9. egyéb közterületi objektumok;
   10. egyedi tájértékek.

2. A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

14. §

(1)     H1 védett épületek átalakítása és bővítése csak a 15.§ (1) és (2) bekezdésben leírtakkal összhangban engedélyezhető.

(2)     H1 védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(3)    H1 védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4)     H1 védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, visszaállítása vagy megőrzése a településképi eljárás során követelményként előírható.

3. Védett épületeken (H1) a történetileg eredeti nyílászáróval azonos anyagú, építészeti értékű és megjelenésű (forma, osztás, szín) nyílászárók létesíthetők.

4. Védett épület (H1) homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.

15. §

1. A védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után – vissza kell építeni.

2. A védelem alatt álló objektumok eredeti formájukban megőrzendők.

6. Egyéb területekre vonatkozó építészeti követelmények

16. §

Településképi karakterek

1. Karád közigazgatási területe a helyi építészeti és táji adottságok alapján településképi karakterekre tagozódik:
   1. falusias területek karaktere;
   2. településközponti karakter;
   3. gazdasági területek karaktere;
   4. mezőgazdasági területek karaktere;
   5. erdő- és települési jelentőségű zöldfelület karaktere.

2. A településképi karakterek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

17. §

Településképi karakterek egyedi építészeti követelményei

1. Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a közintézményekre és egyéb középületekre, továbbá a közlekedési területeken lévő épületekre, építményekre.

2. Falusias terület karakterén:
   1. A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
   2. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30 foknál alacsonyabb, 45 foknál meredekebb nem lehet.
   3. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
   4. A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50-2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 méternél magasabb növényzetet ültetni tilos.

3. Településközponti karakter
   1. A épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
   2. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30 foknál alacsonyabb, 45 foknál meredekebb nem lehet.
   3. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
   4. A telkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50-2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 méternél magasabb növényzetet ültetni tilos.

4. Gazdasági területek karakterén
   1. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge - 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével -  30 foknál alacsonyabb, 45 foknál meredekebb nem lehet.
   2. Tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
   3. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, cseréphez igazodó cserepeslemez fedéssel, vagy fémlemezfedéssel építhetők.
   4. Az ingatlanok utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50-2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 méternél magasabb növényzetet ültetni tilos.

5. Mezőgazdasági karakteren
   1. Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.
   2. A tető hajlásszöge – pincék kivételével - 30 foknál alacsonyabb, 45 foknál meredekebb nem lehet.
   3. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
   4. Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
   5. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
   6. Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.

6. Erdő- és települési jelentőségű zöldfelület karakteren
   1. A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.
   2. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
   3. Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz és a tájba illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
   4. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
   5. Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.

7. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

18. §

Hírközlési infrastruktúra

1. Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony a település belterületén, valamint az országos és a helyi természetvédelmi területeken nem létesíthető.   

2. Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el.

3. Meglévő víztornyon antenna elhelyezhető.

4. Műemléken és műemlék telkén (M), műemléki környezetben (Mk), helyi építészeti értékként védett épületen (H1 és H2) továbbá NATURA 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosóterületén, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték területén távközlési és hírközlési torony, távközlési magasépítmény, nem helyezhető el és nem létesíthető.

5. Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el.

6. Közterületről látható módon antenna csak - a (2) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével - azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.

7. Belterületen lévő antennatartó szerkezetek magassága nem növelhető.

8. Vezetékes hírközlési hálózat építményeket elsősorban meglévő vezetékes közművek infrastruktúrájának felhasználásával lehet elhelyezni, a meglévő oszlopsoron vezethető, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezetve.

9. Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el, ha növénytakarásra alkalmas a hely. Ennek hiányában csak föld alatt alakíthatók ki.

19. §

Energiaellátás infrastruktúrájának kialakítása

1. Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen – a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés.
2. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában, illetve védőtávolságában.
3. Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható. A légvezetékes hálózat rekonstrukciója új nyomvonalon föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat képviselőtestületének egyetértő véleményét kell beszerezni.
4. Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.

20. §

A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

1. Új transzformátorház csak magastetős kialakítású lehet, fémszerkezetű konténer nem helyezhető le.
2. A 0,4 kV-os légvezetékes hálózat új tartóoszlopai külterületen csak faszerkezetűek lehetnek.

V. FEJEZET

KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

21. §.

Közterületek alakítására vonatkozó általános követelmények

1. A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.
   A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

2. A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.

3. A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.

4. A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák kialakítása során legalább az egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni.

5. A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadálymentesíteni kell.

6. Közterületen a 3. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

7. Közterületen sátor és lakókocsi elhelyezése, szálláshely létesítése, nyaralás, pihenés, munkavégzés céljából tilos!

8. Közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatára vonatkozó előírások

22. §.

Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi közterületen, csak önkormányzati engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényen állítható fel.

VI. FEJEZET

REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

23. §

Karád területén plakát, reklám csak reklámhordozó berendezésen helyezhető el, épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető.

9. Közterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok

24.§

1. Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával, az 4. melléklet 1. fejezetében szereplő formájú és számú telepített reklámhordozó berendezés, illetve közművelődési célú hirdetőoszlop helyezhető el.

2. Minden közterületre szánt telepített reklámhordozó berendezés csak a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.

3. Közterületen információs vagy más célú berendezésen nem alakítható ki 9 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.

4. Közterületi pavilonon, kioszkon kizárólag a forgalmazott terméket népszerűsítő reklám helyezhető el.

5. Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.

6. Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

25.§

1. Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja

1. kulturális információ közzététele;
2. idegenforgalmi eligazítás;
3. közérdekű tájékoztatás;
4. indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:

1. közművelődési célú hirdetőoszlop;
2. közérdekű molinó;
3. önkormányzati hirdetőtábla;
4. útbaigazító információs tábla;
5. megállító tábla;
6. kínáló tábla;

3. Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával.

4. Nyitvatartási idő alatt
   1. egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla, saroküzletnél két megállító tábla;
   2. vendéglátó egységek elé közterületre maximum két kínáló tábla

helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.

5. Mobil reklámzászló közterületen nem helyezhető el.

10. Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett nem gazdasági célú reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok

26. §

1. Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.

2. Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.

3. Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a
   1. cégér;
   2. cégtábla, cégfelirat és címtábla;
   3. zászló.

4. Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.

27. §

1. A 26.§ (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület
   1. homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához;
   2. színéhez;
   3. arányrendszeréhez;
   4. nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához;
   5. homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.

2. A 26.§ (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.

3. Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges „szoknya” részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.

4. Futófény, fényreklám sem kirakatban, sem homlokzaton nem helyezhető el.

28. §

Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és zászlók elhelyezése

1. Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.

2. Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el, elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.

3. Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.

4. Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.

5. Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m² felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok

29. §

1. Karád rendezvénynaptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a 4. melléklet 2. fejezében felsorolt helyen kifeszíthető transzparensen (molinón), évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett. 

2. Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján.

VII. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a kötelező szakmai konzultációról

30. §

Karád Önkormányzat Képviselőtestülete nem folytat településképi konzultációt.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

31. §

13. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

Karád Önkormányzat Képviselőtestülete nem folytat településképi véleményezési eljárást.

IX. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltoztatások köre

32. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon tervezett reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.

15. A bejelentési eljárás részletes szabályai

33. §

1. A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, az alábbi taralommal:

a)  a bejelentő nevét,

b)  a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c)  a reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésének megjelölését,

d) a reklámok, reklámhordozók helyét, a telek helyrajzi számát,

e)  a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

2. A településképi bejelentési eljárás során a polgármester dönt.

3. A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1. a reklám, reklámhordozó illeszkedik e a településképbe;
2. a reklám, reklámhordozó megfelel e a településképi követelményeknek;
3. a reklám, reklámhordozó megfelel e a rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

4. A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje - reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén - 2 év.

5. A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

X. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

16. A településképi kötelezési eljárás

34. §

1. A polgármester a jogszabályban foglaltak szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

2. Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelmének érdekében, különösen:

1. az építmények

aa)  jó karbantartásának;

ab)  homlokzati elemeinek, színezésének védelme;

ac)  az egységes megjelenés biztosításának;

ad)  külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának;

ae)  rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése

                          érdekében;

2. az építési övezetre előírt zöldfelület biztosításának érdekében;
3. a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében;
4. építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében;

amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

3. Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett építési tevékenység, reklámelhelyezések és rendeltetésváltoztatások esetében.

17. A településkép-védelmi bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának módja

35. §

1. A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 – 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.

2. A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Karád Önkormányzatának számlájára.

3. A be nem fizetett településkép-védelmi bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

XI. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

36. §

Karád község Önkormányzatának Képviselőtestülete nem alkalmaz ösztönzőrendszert a településképi követelmények alkalmazásának ösztönzésére.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

37. §

Hatálybalépés

E rendelet 2018. július hó 18.-án lép hatályba.

38. §

Átmeneti rendelkezések

A hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokra e rendeletet nem kell alkalmazni.

39. §

Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

1. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Karád Község Önkormányzat 13/1995. (VI.15.) önkormányzati rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Karád Község helyi építési szabályzatáról szóló 10/2004. (VII.15.) rendeletének alábbi rendelkezései hatályukat vesztik:

2.§ (4) bekezdése;

5.§ (4) bekezdése;

9.§ (6), (7), (8) és (10) bekezdései;

10.§ (6), (7), (8) és (10) bekezdései;

11.§ (6) bekezdése;

12.§ (5) bekezdése;

13.§ (11) bekezdése;

18.§ (11) bekezdése;

22.§ (14) és (15) bekezdései;

26.§-a

3. melléklete

Karád, 2018. július hó 17.nap

A rendelet 2018. július 18-án kiküldésre került

Karád, 2018. július 18.

                                                                                          Dr. Nagy Gábor

                                                                                                 jegyző

1. melléklet a 6/2018. (VI.17.) önkormányzati rendelethez

1. fejezet

A helyi egyedi védelem alatt álló épületek (H1)

f

2. fejezet

A helyi védelem jelző táblatípusok

2. melléklet a 6/2018. (VI.17.) önkormányzati rendelethez

A településképi karakterek területeinek térképi bemutatása

3. melléklet a 6/2018. (VI.17.) önkormányzati rendelethez

Inváziós fajok jegyzéke (közterületi telepítésük tilos)

fehér akác (Robinia pseudoacacia)

mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)

keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia)

zöld juhar (Acer negundo)

amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)

kései meggy (Prunus serótina)

kanadai nyár (Populus x canadensis)

nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)

cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa)

kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora)

bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflora)

japánkeserűfű-fajok (Fallopia spp.)

magas aranyvessző (Solidago gigantea)

kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)

közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)

ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiiflora)

arany ribiszke (Ribes aureum)

adventív szőlőfajok (Vitis-hibridek)

vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.)

süntök (Echinocystis lobata)

észak-amerikai őszirózsák (Aster spp.)

magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata)

vadcsicsóka (Helianthus tuberosus s. 1.)

olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum)

amerikai karmazsinbogyó/ amerikai alkörmös (Phytholacca americana)

kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös (Phytholacca esculenta)

japán komló (Humulus japonicus)

átoktüske (Cenchrus incertus)

nem hazai tündérrózsa fajok

kanadai átokhínár (Elodea canadensis)

aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár (Elodea nuttallii)

moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana, Azolla filiculoides)

borfa/ tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia)

karolinai tündérhínár (Cabomba caroliniana)

közönséges vízijácint (Eichhorma crassipes)

perzsa medvetalp (Heracleum persicum)

kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)

Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi)

hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides)

nagy fodros-átokhínár (Lagarosiphon major)

nagyvirágú tóalma (Ludwigia grandiflora)

sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides)

sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus)

közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum)

felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum heterophyllum)

keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus)

ördögfarok keserűfű (Persicaria perfoliata)

kudzu nyílgyökér (Pueraria montana)

aligátorfű (Alternanthera philoxeroides)

óriásrebarbara (Gunnera tinctoria)

tollborzfű (Pennisetum setaceum)