Karád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XII. 2.) önkormányzati rendelete
Karád Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 03- 2024. 12. 03Karád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XII. 2.) önkormányzati rendelete
Karád Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Karád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Preambulum Karád nevét a Tihanyi Apátság levelében már az 1200-as években megemlítik. Az első világháború 119 hősi halottjának nevét a község központjában állított hősi emlékmű három táblája őrzi. 1952 -től folyik iskolában a tárgyi emlékek gyűjtése. 1881 szeptember 28-1882 augusztus 13-i itt tanított Gárdonyi Géza. Kodály Zoltánnak és Vikár Lászlónak köszönhetően több száz népdalt gyűjtöttek össze. Híres Karád a néptáncáról, népdalairól és fehér hímzéséről. 1742-ben helyezték el a templom alapkövét. Régen központi szerepet töltött be, mezővárosi rangot kapott. Karád dombos fekvésű, csupa mező, nagy kiterjedésű erdők, jó hozamú szőlőhegyekkel és gyümölcs ültetvényekkel körül vett település. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörében eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Karád község önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgálat önkormányzati típusú gyakorlásáról. A képviselő-testület rendeletében elvként szögezi le: A képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet, Minden esetben helyet kap a kisebbségi vélemény, A képviselők Karád község polgárait szolgálják. A képviselő-testület fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangba szervezetének és működésének szabályait az alábbiak szerint határozza meg.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat
a) megnevezése: Karád Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
b) székhelye: 8676 Karád, Attila u. 31.
c) hivatalos honlapjának címe: www.karad.hu
d) működési és illetékességi területe: Karád község közigazgatási területe
(2) Az önkormányzat hivatala: Karádi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal)
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő – testület és szervei
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a közös hivatal,
d) a képviselő-testület bizottságai és a
e) a képviselő-testület társulása
biztosítja.
2. § (1) Település címere az álló csücsköstalpú tárcsapajzs, melynek kék mezőjében lebegtetett zöld fészekben a mellén szakított sebből patakzó vérével gyermekeit tápláló kiterjesztett szárnyú pelikán látható. A pajzs tetején lévő jobbra fordult rostélyos sisak ékkövekkel díszített leveles arany koronáján ezüst páncélos kar könyököl, mely sram markolatú ezüst kardot tart kezében. A takaró jobbról és balról kék arany.
(2) A címer magyarázata: a vérével gyermekeit tápláló pelikán az önfeláldozást, az áldozatkészséget szimbolizálja, amely történetük során mindvégig jellemezte a Karádiakat. A XIV. században királyi birtok volt Karád, ezt jelképezi a pajzsdíszben lévő korona. A török felszabadító háborúk eseményeire utal a sisak és a páncélos kar.
(3) A település zászlója fehér színű, közepén a település címere.
(4) A település címere és zászlója használatának részletes szabályait Karád Község Önkormányzati Képviselő-testület a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 8/2001. (III. 30.) rendelete tartalmazza.
2. Kitüntető cím és díj
3. § (1) A Képviselő-testület „Karád Községért” megnevezésű kitüntető címet alapított.
(2) A kitüntető cím és díj adományozásának feltételeit Karád Község Önkormányzati Képviselő-testület a „Karád Községért” kitüntetés alapításáról és adományozásáról szóló 10/2005. (V. 13.) rendelet szabályozza.
3. Nemzetközi kapcsolatok
4. § (1) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai a testvér- és partnertelepülési kapcsolat.
(2) Az önkormányzat
a) testvér települési kapcsolatot Deáki – Szlovákia- községgel,
b) testvér települési kapcsolatot Devecser – Magyarország – községgel tart fenn.
(3) A képviselő-testület évente meghatározza a testvér és partnertelepülésekkel való kapcsolattartás feladatait, valamint költségvetésében biztosítja az erre fordítható pénzügyi keretet.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK Feladatok és hatáskörök
5. § (1) A települési önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a hivatal, a jegyző, továbbá a társulások látják el. Ennek során ellátják a jogszabályokban ráruházott, valamint az önként vállalt feladat és hatásköröket.
(3) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátásának módját az alábbiak vonatkozásában:
a) településfejlesztés,
b) településüzemeltetés,
c) közterületek, valamint önkormányzati tulajdonban álló közintézmény elnevezése,
d) törvényben meghatározott kivételekkel egészségügyi alapelltás,
e) környezeti egészségügy,
f) óvodai és bölcsődei ellátás,
g) kulturális szolgáltatás,
h) gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
i) szociális szolgáltatások és ellátások,
j) lakás- és helyiséggazdálkodás,
k) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás
l) helyi adóval kapcsolatos feladatok,
m) sport,- ifjúsági ügyek,
n) nemzetiségi ügyek,
o) honvédelmi, polgárvédelmi, katasztrófaigazgatás, helyi közfoglalkoztatás.
(4) Az önkormányzat önként vállalja:
a) a bölcsődei ellátás biztosítását,
b) a felsőfokú oktatásban részt vevők támogatását.
(5) A képviselő-testület az átruházható hatásköreit - egyes feladat és hatáskörei gyakorlását - a polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább. Az átruházott hatáskör gyakorlója a rendes képviselő-testületi ülést megelőző hónapban hozott döntésekről beszámol a képviselő-testületnek.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
4. A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció
6. § (1) Az önkormányzati képviselő
a) megbízatása a megválasztásával jön létre, és azzal a képviselő-testület tagjává válik;
b) a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit;
c) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
d) a képviselő-testületet a polgármester megbízása alapján képviselheti.
(2) Az önkormányzati képviselő köteles
a) a képviselő-testület ülésén képviselői minőségében részt venni;
b) a képviselő-testületi munkában részt venni, amelyhez kapcsolódik a döntés előkészítés, a vitában való felszólalás, a módosító indítványok benyújtása;
c) a polgármester felkérése alapján a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni;
d) bejelenteni - írásban vagy szóban az ülés megkezdése előtt -, ha a képviselő-testület, vagy a bizottságainak ülésén, vagy egyéb megbízatásainak teljesítésében akadályoztatva van;
e) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál;
f) kapcsolatot tartani a település választópolgáraival, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(3) A polgármester egyes települési képviselőket – szakmai ismereteik, felkészültségük szerint – bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba.
(4) Az önkormányzati képviselő távollétét – indokaival együtt – a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek. Igazolt hiányzásnak minősítés okai különösen az ülés időpontjára szóló orvosi igazolás, hatósági és bírósági idézés, közeli hozzátartozó rokon halálesetével kapcsolatos távollét, az igazolt közlekedési akadályoztatás, és egyéb vis maior helyzet.
(5) Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(6) A Képviselő-testület által a Pénzügyi és Általános Bizottságra átruházott feladat és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
5. A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és köz-meghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület az alakuló ülését – amelyet a megválasztott polgármester hív össze – a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább tíz ülést tart. A képviselő-testület a hónap utolsó keddi napján ülésezik munkaterv szerint, illetve szükség szerint rendkívüli ülést tart.
8. § (1) Az ülések időpontját, helyét és a tervezett napirendeket az önkormányzat hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján előzetesen közzé kell tenni.
(2) A testületi ülésekről videó felvétel készül, melyet az önkormányzat hivatalos honlapján közzétesz 5 munkanapon belül.
(3) A testület zárt ülést tart
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása és annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(4) A testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(5) A testület a (2) és a (3) bekezdésben írt esetekben titkos szavazást tarthat.
(6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(7) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak, a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.
(8) A (1)–(6) bekezdésben foglaltakat a bizottságok működésére is megfelelően kell alkalmazni, kivéve a titkos szavazást.
(9) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az érintett beleegyezését megadhatja írásban az ülés előtt vagy az ülésen nyilatkozva, amely nyilatkozat a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.
(10) Az ülések álandó, tanácskozási jogú meghívottja a jegyző.
6. Az ülések tervezése, előkészítése
9. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait és helyét, napirendjeit, a kötelezően és az eseti jelleggel meghívandók körét,
b) a napirendi pontok előadóit, előkészítésének felelőseit, az előzetesen megtárgyaló bizottságot,
c) a napirend előterjesztésében közreműködő szerveket,
d) a napirend előkészítésének határidejét.
10. § Az alpolgármester akadályoztatása, továbbá a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Karádi Pénzügyi és Általános Bizottság Elnöke, illetve akadályoztatása vagy e tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
11. § (1) A Munkatervben nem szerepelő ülés rendkívüli ülésnek minősül.
(2) Rendkívüli ülés az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetekben tartható.
(3) A képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(4) A polgármester az (5) bekezdésben foglaltakon kívül saját hatáskörben is jogosult a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására.
(5) Rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén az ülés telefonon vagy elektronikus úton küldött üzenet útján is összehívható 24 órán belüli időpontra.
(6) Az (5) – (7) bekezdés szerint összehívott rendkívüli képviselő-testületi üléseken az indítványban megjelölteken felül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció nem intézhető.
12. § (1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó – napirendi javaslattal és az írásos előterjesztésekkel együtt történő - kiküldéséről a jegyző intézkedik úgy, hogy a címzettek az ülés előtt legalább öt munkanappal korábban - rendkívüli ülés esetén lehetőség szerint haladéktalanul, ennek hiányában helyszíni kiosztással – megkapják.
(2) Az ülés meghívójának kézbesítésével egyidejűleg elektronikus úton is kiküldésre kerülnek a képviselő-testületi előterjesztések.
(3) A képviselőkön és az állandó – tanácskozási joggal – meghívottakon kívül más meghívottak részére a javasolt napirendeket tartalmazó meghívót kell küldeni.
(4) Az előterjesztéshez csatolni kell az illetékes bizottság véleményét vagy annak az ülésen való ismertetésére lehetőséget kell adni. A bizottság az Mötv. szerint is a képviselő-testület működésében előkészítő szerepet játszik, így a véleményét szerintem kötelezőan csatolni kell az előterjesztéshez.
(5) Indokolt esetben a képviselő-testület ülésén az előzetesen megküldött napirendekhez nem kapcsolódó előterjesztést is benyújthat a polgármester, amelynek napirendre történő felvételéről a testület dönt.
13. § (1) Az alakuló ülésre meg kell hívni -a meghívó megküldésével - a képviselő-testület tagjait, a jegyzőt, továbbá az ülésre meghívandó a helyi választási bizottság elnöke.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választások eredményeit,
b) a képviselő-testület tagjainak eskütétele, megbízólevelek átadása,
c) a polgármester eskütétele a képviselő-testület előtt, megbízólevél átadása,
d) az SZMSZ megalkotása vagy felülvizsgálata,
e) a polgármester illetményének, tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele,
g) az alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása,
h) a bizottsági struktúra meghatározása, a bizottságok elnökének, valamint tagjainak megválasztása,
i) az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapítása.
(3) A titkos szavazásról külön szavazási jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás eredményét. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv része a testületi ülés jegyzőkönyvének, emellett a választás eredménye a döntés, határozatként szerepel a testületi ülés jegyzőkönyvében.
7. Az előterjesztések
14. § (1) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be a polgármester, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága.
(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.
(3) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés:
a) az előzmények ismertetéséből,
b) a döntéshez szükséges információk megadásából,
c) a döntési javaslatból – rendelet tervezet vagy határozati javaslat – áll.
(4) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása
ügyben.
8. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése
15. § A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján
a) az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel,
b) az Önkormányzat hivatalos honlapján megjelenítéssel értesíteni kell.
16. § (1) Az ülésvezető
a) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket,
e) biztosítja a képviselők kérdezési és bejelentési jogának gyakorlását,
f) az ülést befejezettnek nyilvánítja..
(2) Képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt a polgármester előterjesztése alapján dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló és a polgármester két ülés között végzett tevékenységről, a legfontosabb eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról.
(3) Az ülés napirendjének elfogadásáról a testület dönt.
(4) A napirend tárgyalása során először az előterjesztőnek kell lehetőséget adni a szóbeli kiegészítésre. Ezt követően a képviselők a vita során kérdéseket tehetnek fel, elmondhatják a véleményüket, módosító javaslatokat tehetnek melyhez az előterjesztő hozzászólhat.
(5) A levezető elnök saját jogán berekesztheti a vitát.
(6) A vita berekesztése után határozathozatal következik, amelynek során senki szóbeli véleményt már nem nyilváníthat.
(7) A határozathozatal során a levezető elnök – szükség esetén a jegyző segítségével - először a módosító javaslatokat, majd az így kialakult végleges határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
9. A tanácskozás rendjének fenntartása
17. § (1) A képviselő-testületi ülés, illetve a tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata.
(2) Akit az ülésen megszólítanak vagy általa méltánytalannak tartott támadás ér, a levezető elnök engedélyével két percben válaszolhat.
(3) Akinek a levezető elnök nem engedélyezte a hozzászólást, az három napon belül írásban eljuttathatja véleményét a polgármesternek, aki azt a jegyzőkönyvhöz mellékeli és az érintett részére továbbítja. Az illetéktelen személytől érkezett, és a sértő tartalmú személyes megjegyzéssel való foglalkozást a polgármester megtagadja.
18. § (1) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti azt, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, vagy aki nem a napirendi ponttal kapcsolatban tesz javaslatot vagy észrevételt,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) a „széksértés” megállapítását kezdeményezheti a (2) bekezdésben rögzített szabály szerint.
d) figyelmezteti a képviselő- testület ülésén azt a személyt, illetve a köz-meghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
e) a képviselő-testületi ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja,
f) megvonja a szót attól a nem képviselő hozzászólótól, aki rendzavaró magatartást tanúsít.
(2) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezéssel illeti – ha bántó kijelentését rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet illetőleg a képviselő testületet meg nem követi – széksértést követ el. A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, szankcionálása rendbírsággal történik. A rendbírság legmagasabb összege: 30.000,- Ft.
(3) Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
(4) A képviselő-testület ülését határozott időre félbeszakíthatja a polgármester, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.
(5) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
19. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.
(2) A képviselő-testület ülésén az önkormányzat illetékességi területén székhellyel működő és a bíróság által bejegyzett egyesület, alapítvány vagy szövetség, továbbá az önkormányzat illetékességi területén tevékenységet folytató, a hatályos jogszabályok alapján egyháznak minősülő szervezet a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesz részt.
(3) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.
(4) Köz-meghallgatás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható. A hozzászólásokra a választópolgárok jelentkezése sorrendjében kerülhet sor.
(5) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
10. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
20. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
(2) A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából polgármester önkormányzati képviselőnek tekintendő.
(3) Határozatképtelenné vált ülés esetén a polgármester megkísérelheti a határozatképesség helyreállítását azzal, hogy az ülést 10 perc időtartamra felfüggeszti.
(4) A képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kéz-felemeléssel adják le, igennel, nemmel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak.
(5) A testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza, így a határozati javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint a felének az egyetértő (igen) szavazata szükséges. Ennek hiányában a határozati javaslat elvetettnek tekintendő.
(6) A szavazás eredményét befolyásoló okból a polgármester ismételt szavazásról dönthet.
(7) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(8) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
21. § (1) A titkos szavazáshoz a képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára szavazatszámláló bizottságot választ, melynek a létszáma: 3 fő.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.
(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.
(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.
(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
22. § (1) Minősített többséggel dönt a testület
b) önkormányzati képviselő kizárásában;
c) összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításában;
d) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntésben;
e) zárt ülés elrendelésekor, az Mötv. szerint a 46. § (2) bekezdés c) pontja esetében.
(2) Minősített többséget igénylő javaslat esetén a javaslat elfogadásához a képviselők több mint a felének, négy képviselő igen szavazata szükséges.
(3) Név szerint szavaz a testület a képviselők egynegyedének indítványára, kivéve
a) bizottság létszáma és összetétele tekintetében,
b) tanácskozások lefolytatásával összefüggő - ügyrendi javaslatot tartalmazó - kérdésekben.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző alfabetikus sorrendben szólítja a képviselőket, akik igen, nem vagy tartózkodom kijelentéssel szavaznak. Utolsó előttiként szavaz az alpolgármester, utolsónak a polgármester.
11. Önkormányzati rendeletalkotás
23. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi közügyek rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeltet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a polgármester,
b) a települési képviselő
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) a települési kisebbségi önkormányzat testülete,
f) települési társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezet.
(3) Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezése a polgármesternek kerül benyújtásra, aki a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok és a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) Az önkormányzati rendelet megalkotása a rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével, valamint a szabályozás lényeges tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezhető. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző - lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén - állást foglal, illetve kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(5) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.
(6) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni, továbbá közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(7) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését és címét.
12. Önkormányzati határozatok
24. § (1) A testület határozatait évenként kezdődő folyamatos sorszámmal, évszámmal kell jelölni, zárójelben az elfogadás hónapjának római, napjának pedig arab számával.
(2) A határozat tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás felelősét és határidejét. Nem kell külön határidőt megjelölni azon határozatok esetében, amelyeknél a képviselő-testület valamilyen tény, esemény tudomásulvételéről dönt és további intézkedést nem igényel. A képviselő a testület ülésén kezdeményezheti határozat meghozatalát, melynek törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A kezdeményezésben ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.
25. § (1) A képviselő – testület a határozati javaslattal kapcsolatos, a jegyző törvényességi észrevételének megalapozottságáról vita nélkül határoz és:
a) a határozati javaslatot módosíthatja;
b) a döntést elhalasztja;
(2) Az írásos törvényességi észrevételt a testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
26. § (1) A képviselő-testület normatív határozatait
a) helyben a szokásos módon: önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel;
b) az önkormányzat hivatalos honlapján
teszi közzé.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti közzétételről a jegyző gondoskodik.
13. A képviselő-testület jegyzőkönyve
27. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv közokirat, amely
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a megjelent önkormányzati képviselők nevét,
c) a meghívottak nevét és a megjelenésük tényét,
d) a javasolt, a tárgyalt és az elfogadott napirendi pontokat,
e) az előterjesztéseket,
f) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételül jogcímét, a hozzászólásukat, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
g) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
h) a döntéshozatalban résztvevők számát,
i) a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselők nevét és a kizárás indokát,
j) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
k) a szavazás számszerű eredményét,
l) a hozott döntéseket,
m) a távol maradt képviselők nevét és a távollét okát, a távolmaradás jelzésének megtörténtét,
n) napirendin pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
o) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azzal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
p) a képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését tartalmazza.
(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez mellékelni kell
a) az ülés meghívóját,
b) az írásos előterjesztést,
c) a rendelet tervezetét,
d) a határozati javaslatot,
e) a jelenléti ívet,
f) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólást,
g) a jegyző írásos törvényességi észrevételét.
(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, melyet a képviselő-testület ülésen résztvevő két képviselő hitelesít. A két hitelesítő személyére a polgármester tesz javaslatot, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben – előzetesen egyeztetett időpontban - a jegyzőnél bárki megtekintheti.
(5) A jegyző a jegyzőkönyv egy példányát közzéteszi az önkormányzat honlapján.
14. A köz-meghallgatás
28. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal - december hónapban – köz-meghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.
(2) A köz-meghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.
(3) A köz-meghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjeiről az önkormányzat hirdető-táblájára a köz-meghallgatás időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.
(4) A köz-meghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés összehívására és lefolytatására e rendeletnek a képviselő-testületi ülés összehívására és lefolytatására vonatkozó rendelkezéseit az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) Az ülésen felszólalhatnak:
a) település választópolgárai
b) helyben érdekelt szervezetek képviselői
(6) A felszólalások személyenként az 5 percet nem haladhatják meg.
(7) Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a képviselő-testület értékelheti. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség a képviselő-testület kijelöli azt a fórumot vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi.
15. Lakossági fórum
29. § (1) A polgármester évente egyszer települési szintű fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás politikai kérdésekről.
(2) Lakossági fórumot kell tartani a település életére, fejlődésére jelentős hatással bíró döntésekkel kapcsolatban, amennyiben lakossági fórum tartását
a) a polgármester,
b) az önkormányzati képviselők több mint fele,
c) a településen székhellyel rendelkező civil szervezet,
d) a településen lakóhellyel rendelkező 150 fő nagykorú állampolgár kezdeményezi.
(3) A lakossági fórum tartására irányuló kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, annak leadásától számított 15 napon belül a kezdeményezés átvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni. A lakossági fórum meghívóját annak időpontja előtt 8 nappal ki kell függeszteni az önkormányzat hirdető-táblájára.
(4) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.
(5) A lakossági fórumon szót kell adni a településen lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárnak, továbbá a településen székhellyel rendelkező civil szervezet képviselőjének.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ ÉS AZ ALJEGYZŐ
16. A polgármester
30. § (1) A polgármester az önkormányzat és a település elsőszámú tisztségviselője, a képviselő -testület - és az önkormányzat, mint jogi személy – törvényes képviselője. Tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester megválasztásával a törvény erejénél fogva a képviselő-testület tagjává válik, a képviselő- testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek kell őt tekinteni.
(3) A polgármester tagja a képviselő- testületnek, a képviselő- testület szerve.
(4) A polgármester vonatkozásában a munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja.
31. § (1) A polgármester önkormányzati feladatai és hatásköre a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
b) a képviselő-testületi ülések előkészítése a jegyző és a polgármesteri hivatal közreműködésével,
c) a képviselő -testület üléseinek összehívása, az ülések vezetése,
d) válaszadás a hozzá benyújtott felvilágosítás kérésekre,
e) a képviselő-testületi ülések rendjének fenntartása,
f) az ülések befejezettnek nyilvánítása, illetve a következő ülés várható időpontjának, napirendjeinek bejelentése,
g) a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek és az önkormányzati rendeleteknek a jegyzővel együtt történő aláírása,
h) a képviselő-testület döntései végrehajtásáról való gondoskodás és a végrehajtás ellenőrzésének koordinálása,
i) a képviselő-testület által átruházott feladatok ellátása,
j) képviseli a képviselő-testületet,
k) a település fejlődésének elősegítése;
l) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás és azok figyelemmel kísérése;
m) az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,
n) az önkormányzat gazdálkodásának menedzselése;
o) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, hatékony együttműködési formák kialakítása;
p) kapcsolattartás a helyi szervezetek vezetőivel;
q) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
r) kapcsolattartás a sajtó képviselőivel;
s) az önkormányzati érdekek képviselete;
t) az önkormányzat társulási kapcsolataiban az önkormányzat képviselete;
u) a település testvérvárosi és más kapcsolatainak ápolása.
v) az önkormányzat vagyoni helyzetéről részletes írásos beszámoló készítése évente (eszköz állomány, ingó és ingatlan állomány változása)
(2) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – az ülést követő három napon belül – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást, kivéve a feloszlásról és a polgármester elleni kereset benyújtásáról szóló döntést. A képviselő-testület a kezdeményezés benyújtásának napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt.
(3) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület hatáskörébe tartozó – az (5) bekezdés szerinti át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(4) A polgármester a településfejlesztés, településrendezés érdekében gondoskodik:
a) a településrendezési eszközök nyilvánosságáról;
b) a településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján való közzétételéről,
c) az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről adandó tájékoztatásról.(5) A polgármester - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
32. § A polgármester feladata a bizottságok tevékenységével kapcsolatban:
a) előterjesztésére a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésén köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait,
b) előterjesztésére a képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti,
c) indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül,
d) összehangolja a bizottságok, illetve a bizottságok és a képviselő-testület működését,
e) közreműködik, illetve segítséget nyújt a bizottságok üléseinek előkészítésében, a bizottsági döntések végrehajtásában,
f) javaslatot tehet a bizottság részére önkormányzati ügyek megtárgyalására, azok képviselő-testület elé terjesztésére,
g) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő- testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen dönt,
h) a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendeletet és módosításai tervezetét véleményezteti a képviselő-testület bizottságaival.
33. § (1) A polgármester a feladatait és hatásköreit a hivatal közreműködésével látja el. A hivatal a jegyző vezetésével segíti a polgármester feladatainak az ellátását.
(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint, illetve saját hatáskörében irányítja a Hivatalt a jegyző – mint a hivatal vezetője – közreműködésével, mely tevékenységi körében:
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben és hatósági hatáskörökben;
c) egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az alapvető munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
h) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
34. § A polgármester a képviselő-testület költségvetést érintő döntései alapján gondoskodik a gazdálkodási feladatok ellátásáról, melynek érdekében:
a) a képviselő-testület elé terjeszti a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendeletet és módosításai tervezetét, a költségvetési előirányzatok megalapozását szolgáló egyéb rendeletek tervezeteit, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolók tervezeteit, szükség esetén az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetét;
b) gondoskodik az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról;
c) a képviselő-testület elé terjeszti az éves pénzügyi ellenőrzési tervet és az éves pénzügyi ellenőrzési jelentést;
d) folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet az évközi gazdálkodásról, a költségvetési előirányzatok alakulásáról, a költségvetés egyensúlyi helyzetéről;
e) a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, amelyre más személyt is felhatalmazhat;
f) felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért;
g) a képviselő-testület elé terjeszti a gazdasági program, a fejlesztési terv tervezetét.
35. § A polgármester a település lakosságával és a településen működő szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében:
a) biztosítja a képviselő-testületi ülések nyilvánosságát, ezzel összefüggésben az állampolgárok üléseken való részvételének, az üléseken tárgyalt napirendek előterjesztései, a jegyzőkönyvek és a döntések megismerhetőségének lehetőségét;
b) megszervezi, meghirdeti és vezeti a köz-meghallgatást, a lakossági fórumokat;
c) meghívja a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőit a képviselő-testület üléseire, elősegíti a velük való együttműködést;
d) rendszeres időközönként fogadóórát tart.
17. Az alpolgármester
36. § (1) Az alpolgármestert a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére saját tagjai közül választja meg.
(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
18. A jegyző
37. § (1) A polgármester pályázat útján határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(2) A jegyző vezeti a hivatalt.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, továbbá a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat aljegyző látja el.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, továbbá a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a hivatal felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselője látja el.
19. Az aljegyző
38. § (1) A polgármester pályázat útján, a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
39. § (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A hivatal vezetője a jegyző.
(3) A hivatal engedélyezett létszámát az önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza.
(4) A hivatalban az ügyfélfogadás rendjét a jegyző határozza meg.
(5) A Hivatal működésének részletes szabályait hivatali szervezeti és működési szabályzata szabályozza.
BIZOTTSÁGOK
40. § A képviselő-testület állandó bizottsága a Karádi Pénzügyi és Általános Bizottság, melynek létszáma 5 fő.
41. § (1) A képviselő-testület ideiglenes bizottságokat egyes nem állandó feladatok ellátására létrehozhat.
(2) Az ideiglenes bizottság a feladatának végrehajtásával megszűnik, elvégzett munkájáról jelentés formájában tájékoztatja a képviselő-testületet.
42. § (1) A bizottság
a) ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti;
b) döntésének végrehajtását a polgármester felfüggeszti, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy az önkormányzat érdekeivel;
c) ülésére meg kell hívni a polgármestert, jegyzőt és a képviselő-testület tagjait;
d) tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet;
e) működésére, határozatképességére, határozathozatalára, a döntések végrehajtására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület a szerint - döntési jogot adhat bizottságainak, melyet bármikor visszavonhat és amelynek gyakorlásához utasítást adhat.
(3) A jegyző köteles jelezni, ha a bizottság döntésében jogszabálysértést észlel.
(4) A jegyző a bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz, és gondoskodik a bizottság
(5) A bizottság üléséről a jegyző jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság elnöke és tagja aláírásával hitelesít.
(6) A bizottság döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni, a kizárásáról a bizottság dönt. A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(7) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
22/A AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉSE
43. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és gazdaságosabb megoldása érdekében együttműködik más önkormányzattal, valamint gazdasági és szolgálatátó szervezetekkel, illetve társulásokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület
a) a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására a Balatonlellei Közös Család és Gyermekjóléti Szolgálati és Belsőellenőrzési Társulás;
b) a helyi vízgazdálkodás, vízközmű-szolgáltatás feladatainak ellátására a Dél-balatoni Szennyvízelvezetés és tisztítást célzó Önkormányzati Társulás;
c) a hulladékgazdálkodási feladatok ellátására a Délnyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás tagja.
(3) A társulási tanács ülésein az önkormányzatot a polgármester képviseli.
22/B AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
20. A gazdasági program, fejlesztési terv
44. § A képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül – a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - fogadja el gazdasági programját és a fejlesztési tervét, amely tartalmazza különösen
a) az egyes közszolgáltatások biztosítására és színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket,
b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,
c) a településfejlesztési politika és a helyi adópolitika célkitűzéseit,
d) pályázati projektek megvalósítását.
21. A költségvetés
45. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetés, melyből finanszírozza és látja el a törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételi előirányzatát és a költségvetési kiadások előirányzatát, valamint bevételek teljesítését és a kiadási előirányzatok felhasználását önkormányzati rendeletben állapítja meg.
22. Az önkormányzat vagyona
46. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(2) Az önkormányzat vagyongazdálkodásának elsődleges szempontja a vagyon gyarapításának elősegítése, illetve a már meglévő vagyon fenntartása, állagának védelme, költségtakarékos működtetése és hasznosítása.
(3) Az önkormányzat vagyonának gazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2013(IV.30.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
23. A gazdálkodás ellenőrzése
47. § (1) Az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetét, törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
(2) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, az -szervezetek ellenőrzik.
(3) A jegyző belső kontrollrendszert működtet az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása érdekében.
(4) A jegyző belső ellenőrzést alakít ki és működtet, melynek keretében a felügyelt költségvetési szervek- a helyi nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzat társulása -, ellenőrzéséről is gondoskodik.
A helyi népszavazás
48. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges számú választópolgárok számát.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezi.
49. § Hatályát veszti a KARÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL című 8/2021. (V. 20.) önkormányzati rendelet.
50. § Ez a rendelet 2024. december 3-án lép hatályba.
1. melléklet a 7/2024. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez
013320 Köztemető-fenntartás és - működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072111 Háziorvosi ügyeleti ellátás
074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
2. melléklet a 7/2024. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez
1. Önkormányzati rendeletben szabályozott átruházott hatáskörökben eljár.
2. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezetét.
3. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés és csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
4. Vizsgálja és véleményezi az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát.
5. Közreműködik az önkormányzat gazdasági programjának kidolgozásában.
6. Helyi közszolgáltatások fejlesztésével foglalkozó elképzelések véleményezése.
7. Gazdaságfejlesztési és településfejlesztési tárgyú önkormányzati rendeletek tervezetének véleményezése.
8. Gazdasági és településfejlesztési képviselői interpellációk megválaszolása.
9. Elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj Pályázat kérelmeit.
10. Ellátja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.
a) Feltárja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülményeket,
b) Az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállása esetén javaslatot tesz a képviselő testületnek az összeférhetetlenség megállapítására.
11. Vizsgálja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait.
12. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban eljárást folytat le, az eljárás eredményéről a bizottság a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
13. Engedélyezi az önkormányzat tulajdonában lévő közút nem közlekedés célú igénybevételét.
14. Dönt az éves díjfizetésű biztosítási szerződések ügyében.
15. Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatára vonatkozó döntési jogkört.
16. Ellátja az önkormányzat beszerzési szabályzatában foglalt feladatait, dönt a beszerzésekről.
17. Gondoskodik a személyek ideiglenes elhelyezéséről, ha lakásuk elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, életveszélyessé válik.
18. Megállapítja a helyi címer és zászló használati díj mértékét.
19. Dönt a képviselő-testület erre irányuló döntése esetén a kisajátítási eljárás kezdeményezéséről és nyilatkozik a kártalanításra vonatkozó pénzügyi fedezet rendelkezésére állásáról.
20. Esetenként megállapítja az alkalmi rendezvények helyét és idejét, azok díjtételét,
21. Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásához kapcsolódó ügyekben,
22. Dönt pályázati kérelem benyújtásáról továbbá dönt - költségvetésben elkülönített tartalék terhére - a pályázathoz szükséges önerő/saját forrás biztosításáról és annak felhasználásáról.
23. Köztemetés és temetési célú támogatást állapít meg.
24. Dönt az önkormányzat és intézményei használatában lévő ingóságok értékesítéséről.
25. Megadja az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatot.
26. Engedélyezi az önkormányzati tulajdonú, továbbá az intézmények ingatlanainak és ingóságainak a bérbeadását.
27. Dönt az önkormányzati beszerzésekről
28. Vis maior helyzetben dönt a kárelhárításról vagy helyreállításról.