1. § (1) A képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságai működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Karád Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(3) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 8676, Karád, Attila u. 31.

(4) Az Önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szerv: Karád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Karád község közigazgatási területe.

(6) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggeszti.

(7) A képviselő-testület hivatalának neve: Karádi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

(8) Hivatal székhelye: 8676, Karád, Attila u. 31.

(9) A Hivatal egy állandó kirendeltséggel működik.

(10) A Hivatal kirendeltségének neve: Karádi Közös Önkormányzati Hivatal Somogytúri Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség).

(11) A Kirendeltség címe: 8683 Somogytúr, Árpád u. 34.

(12) Hivatal működési területe: Karád és Somogytúr községek közigazgatási területe.

(13) A Hivatal működésének szabályairól a Karádi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, valamint a pecsét.

(2) A település címere és zászlója használatának részletes szabályait Karád Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 8/2001. (III. 30.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat és szervei, valamint annak tisztségviselői körbélyegzőin Magyarország címerét kell használni, a használó szerv vagy tisztségviselő feltüntetésével.

3. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat Karád Község Önkormányzata Képviselő-testületének a „Karád Községért” kitüntetés alapításáról és adományozásáról szóló 10/2005. (V. 13.) önkormányzati rendeletben állapítja meg.

4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

5. § (1) Az Önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) Az Önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.

6. § Az önkormányzat a szlovákiai Deáki településsel és Devecser településsel ápol testvér-települési kapcsolatot.

7. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátásának módját.

(2) Az Önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

(3) Az ellátandó és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az 2. melléklet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület az önként vállalt feladatok pénzügyi fedezetéről a költségvetési rendeletében dönt.

(7) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a vármegyei önkormányzattal.

8. § A képviselő-testület az alakuló ülését az Mötv. 43. §-ban meghatározott időn belül tartja meg.

9. § A képviselő-testület: rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább 8 alkalommal rendes ülést tart.

(2) Rendes ülés az előre tervezett napirendeket, és kötelezően megtárgyalandó napirendeket tárgyaló testületi ülés. Minden előre nem tervezett ülés rendkívüli. Kizárólag rendes ülésen tárgyalható a polgármester két ülés közti időben végzett munkájáról szóló beszámoló, a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató.

11. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:

(2) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni.

13. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze és vezeti.

14. § (1) A képviselő-testület rendes üléseinek összehívása elektronikus úton (e-mail) történhet.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységeibe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerint illetékes személyeit, valamint szükség szerint külső szakértőket.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseinek összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan elektronikus úton, a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik. Rendkívüli ülés összehívása esetén el lehet tekinteni a rendes ülés összehívására meghatározott határidőktől.

(2) Sürgős vagy halasztást nem tűrő esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:

(3) A szóbeli meghívás esetén is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

(4) Sürgős és halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető meghívó, a sürgősség okát azonban mindenképp közölni kell.

16. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt.

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

17. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hivatalnál található hirdetőtáblájára az ülést megelőző 3. napig.

18. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

19. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

20. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésre, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, sorszámozott határozat meghozatalával dönt.

(3) Napirenden kívüli (napirend előtti vagy napirend utáni) felszólalás a napirenden nem szereplő, interpelláció, kérdés tárgykörébe nem tartozó, sürgős intézkedést igénylő ügyben tehető. A napirenden kívüli felszólaláshoz csak a polgármester vagy a személyében érintett szólhat hozzá legfeljebb öt percben.

(4) A képviselő-testület ülésének megkezdése előtt, helyben kiosztott anyag tárgyalására - a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak abban az esetben kerülhet sor amennyiben a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(5) A képviselő-testület ülésén helyben nem kerülhet kiosztásra és tárgyalásra:

21. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület ülése a polgármester tájékoztatójából, a napirend előtti felszólalásból, a napirend megszavazásából, a napirend (benne az egyes napirendi pontok) megtárgyalásából, a napirend utáni felszólalásból, interpellációból, kérdésből és az ezekre adott válaszból áll.

(3) A képviselő-testület ülésein jelenlévő, szavazati vagy tanácskozási joggal nem rendelkező személy akkor szólalhat fel, ha azt az ülés vezetője engedélyezi. A szavazati vagy tanácskozási joggal nem rendelkező személy felszólalásának időtartama öt perc.

(4) Az ülés vezetője saját személyes véleményét a napirendi pont tárgyalása során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki, legfeljebb öt percben.

(5) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a napirendi pont tárgyalása során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(6) A napirendi pont tárgyalásánál az érintett a személyével kapcsolatos megjegyzésre legfeljebb három perces időtartamban reagálhat.

(7) A napirendi pont tárgyalása során a felszólaló a személyiségi jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakat betartani köteles.

(8) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(9) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(10) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat egy-egy percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(11) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(12) Bármikor szót kérhet:

(13) Módosító indítványt szóban is lehet kezdeményezni. Az indítvány megtárgyalása érdekében a polgármester a napirend tárgyalását, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozata alapján a következő ülésre elnapolhatja.

(14) Zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(15) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(16) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

22. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni:

(2) Egyéb esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is.

23. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:

(5) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén, pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(6) Ismételt rendzavarás estén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozattal döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről. A további rendzavarást követően, az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a képviselő-testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

(7) Az ülés vezetője vita nélkül dönt az ülés rendjének fenntartásával kapcsolatos intézkedéseiről.

(8) Rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki

(9) A rendbírság összege alkalmanként 3.000 Ft.

24. § A polgármester ülésenként több alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el, maximum 30 percben, melynek az időtartamát is köteles megállapítani.

25. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.

(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítésekre és módosító javaslatokra vonatkozóan.

(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(4) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabály sértő javaslatok, továbbá jogszabálysértő működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A jegyző hozzászólását követően a polgármester felhívja a javaslattevőket nyilatkozzanak javaslatuk fenntartására, vagy visszavonására.

(5) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.

26. § (1) A képviselők a napirendről szóló döntés meghozatala előtt bármikor javasolhatják a téma napirendről való levételét, amelyről a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül határoz.

(2) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület a napirendi pont megtárgyalását a következő rendes ülésre elnapolhatja. Az elnapolásról a testület vita és felszólalás nélkül határoz.

(3) Amennyiben a vita lezárására és az elnapolásra is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a vita lezárására vonatkozó javaslat eldöntését.

(4) Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.

27. § (1) A képviselő személyes érintettségére vonatkozóan az Mötv. 49. § (1) és (1a) bekezdése az irányadó.

(2) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és az 6 hónapon belül a képviselő-testület tudomására jut, a képviselő-testület elrendeli a napirendi pont ismételt tárgyalását.

(3) Az (2) bekezdés szerinti szankcióról a képviselő-testület határozatot hoz.

28. § (1) A képviselő-testület a jelen önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszról, majd a nem szavazatokról, végül a tartózkodásról kell szavaztatni a képviselő-testületet. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni –elegendő csupán arra utalni –ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során írásban félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(4) A polgármester először –az elhangzás sorrendjében külön-külön –az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(5) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által javasolt és a képviselő testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(6) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint az, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

29. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik. Amennyiben e tevékenységében a jegyző akadályoztatva van, a feladatot a Képviselő-testület által létrehozott bizottság látja el.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő választ (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett két egymást metsző vonallal (X, +) jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg, vagy nem állapítható meg egyértelműen, hogy szavazatát mire adta le vagy nem két egymást metsző vonallal szavaz.

30. § Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a képviselő-testület az elhangzott javaslatot elfogadta vagy elutasította.

31. § A képviselő-testület döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza.

32. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

33. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésein és a közmeghallgatáson elhangzottakat hang-, és képfelvételen rögzítheti az ülés vezetője. A hang-, és képfelvételeket 6 hónapig kell megőrizni, melyet az önkormányzati képviselő kérésére az önkormányzat hivatali épületében meghallgathat.

(3) Zárt ülésen kizárólag a jegyzőkönyvvezetés segítése érdekében hangfelvételt rögzíthet az ülés vezetője.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

34. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontonként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan vettek részt a szavazásban, hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik.

35. § (1) A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (2) bekezdésében foglalt személyeken túl kettő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá, akiknek a személyéről a polgármester javaslatára a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekintési jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A betekintési jog a Hivatal székhelyén, ügyfélfogadási időben biztosított. A jegyzőkönyvekről írásos kérelem esetén - térítésmentesen - másolat készíthető. A jegyzőkönyvek anyagát csak a Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében lehet megtekinteni.

36. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

37. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(2) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét, valamint az indokolást és az előzetes hatástanulmányt tartalmazza.

38. § A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő testület elé.

39. § (1) A jegyző gondoskodik a döntések helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

(2) Az alkalmazható kihirdetési módok:

40. § (1) A határozatokat Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A képviselő-testület elfogadott rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Karád Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

(3) A képviselő-testület határozatainak kivonatát meg kell küldeni a témában érintett személyek részére.

(4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyben egy adott évben hozott határozatokat teljes szövegükkel, sorszám szerint növekvő sorrendben kell szerepeltetni éves bontásban.

41. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

(2) Az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján az f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően–gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor –az f) pont kivételével– figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére vonatkozó szabályokra.

42. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) Az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni a képviselőknek, a jegyzőnek, az előterjesztőnek, valamint az adott ügyben érintett, meghívóban megjelölt személynek. Egyéb esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is.

43. § Az előterjesztések tartalmi elemei:

44. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, a képviselő-testületi tag, a bizottság és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendeletalkotására, vagy határozat meghozatalára.

(3) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(4) A képviselő- testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik.

(5) A választópolgárok a zárt ülés jegyzőkönyvébe és előterjesztéseibe nem tekinthetnek be. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselőtestületi döntés is nyilvános.

45. § (1) Rendelet megalkotására, módosítására vagy határozathozatalra a képviselői indítványt, előterjesztést, legkésőbb a benyújtást követő 15 napon belül napirendre kell tűzni.

(2) Az indítványt a polgármesternek és a jegyzőnek kell benyújtani.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4) Halaszthatatlan, rendkívüli helyzet megoldására vonatkozó határozathozatalra irányuló indítvány írásban, sürgősségi indítványként is benyújtható, azzal, hogy a sürgősség indokát meg kell jelölni.

(5) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 44. §-ában, valamint 45. § (1) – (2) bekezdésében előírt követelményeknek.

(6) Az (5) bekezdés szerinti sürgősségi indítványt a benyújtás követően haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő 15 napon belül napirendre kell tűzni.

46. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő - testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsághoz vagy a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.

(2) Az interpelláció időtartama alkalmanként három perc.

(3) Az interpellált a Képviselő- testület ülésén, de legkésőbb harminc napon belül köteles választ adni.

(4) Az interpellációra adott választ a Képviselő-testület soron következő ülésén napirendre tűzi.

(5) A válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.

(6) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

47. § Kérdés feltevésére és megválaszolására a 21. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy:

48. § (1) A polgármester főállásban látja el a feladatait.

(2) A polgármester munkarendje megegyezik a Karádi Közös Önkormányzati Hivatal munkarendjével.

(3) A polgármester a polgármesteri esküjének megfelelően

(4) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek. Ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályoztatva van, a legidősebb képviselőnek.

49. § (1) A polgármester az Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai:

(2) A polgármester fogadóórája: minden héten hétfőn 8.00-10.00 óra.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester szociális ügyekben határozatot hozhat.

(5) A polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(6) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva dönt:

(7) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések, szervezetek együttműködését.

(8) A polgármester kiadmányozza a pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati nyilatkozatokat.

(9) A polgármester negyedévente beszámol az önkormányzat bírósági pereinek az állásáról.

50. § (1) A képviselő-testület a tagjai közül egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(3) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(4) Amennyiben a polgármester az ülés összehívásában és vezetésében akadályoztatva van, úgy e hatásköreit az alpolgármester gyakorolja. Együttes akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő gyakorolja ezen jogokat.

51. § A települési képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

52. § (1) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i), j), k) pontjai és (3) bekezdésében meghatározottakon túl köteles:

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

53. § (1) A képviselőknek, képviselői munkájukért tiszteletdíj állapítható meg.

(2) Képviselői tiszteletdíj megállapítása esetén a képviselő-testület a tiszteletdíjról, annak mértékéről rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzati képviselő megbízatására és megszűnésére az Mötv. helyi önkormányzati képviselő megbízatás keletkezése és megszűnése szabályai vonatkoznak.

(4) A képviselő összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

54. § (1) A képviselő részére a feladatainak maradéktalan ellátásához a technikai, adminisztrációs feltételeket a Hivatal biztosítja.

(2) Amennyiben a képviselő-testület tagja a testületi vagy bizottsági ülésekről 2 alkalommal igazolatlanul távol marad, soron következő képviselő-testületi ülésen való jelenléte esetén felszólalási jogát a képviselő-testület csökkentheti 2 perc időtartamra. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

55. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésén kívüli kiemelt feladatai:

56. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogköröket a Hivatal székhelyének polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Hivatal székhelyének polgármestere, a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában megjelölt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény (a továbbiakban:- Kttv.) 247. § (1) és (2) bekezdésében foglalt képesítési feltételeknek megfelelő – ugyanakkor figyelembe véve a Kttv. 247. § (4) bekezdése szerinti részbeni felmentési lehetőséget is- közszolgálati tisztviselőt bízza meg.

57. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal létszámát a Társulási megállapodásban, valamint a képviselő-testület mindenkori költségvetési rendeletében állapítja meg.

(3) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése figyelembevételével – a képviselő-testületek határozattal fogadják el.

(5) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatok ellátásáról Balatonlellei Közös Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Belsőellenőrzési Társulás útján gondoskodik.

58. § (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság megnevezése Ügyrendi és Igazgatási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság),

(3) A Bizottság tagjainak száma: három fő.

(4) Jelen rendelet képviselő-testület összehívására, üléseire és eljárására vonatkozó rendelkezéseit a bizottságra is alkalmazni kell azzal, hogy a bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti.

59. § A képviselő- testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladat-és hatáskört, amelyet önkormányzati döntés számukra meghatároz. E körben a bizottság feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

60. § (1) A bizottságok a képviselő - testületi ülésekre előterjesztés benyújtásra jogosultak.

(2) A bizottság üléseit az elnök –az ülést megelőzően legalább három nappal – írásban postai úton vagy elektronikusan, e-mail-en hívja össze.

(3) A bizottság határozatot hoz.

(4) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi feltételeket a Hivatal útján, a jegyző biztosítja.

61. § (1) A bizottság elnöke:

(2) A bizottsági elnök akadályoztatása esetén annak helyettesítését a bizottsági tagok közül a legidősebb bizottsági tag látja el. Az elnök akadályoztatása esetén a helyettesítés a bizottság üléseinek összehívására, az ülés vezetésére és a bizottság döntéseinek kiadmányozására valamint a bizottsági ülés jegyzőkönyvének aláírására terjed ki.

62. § (1) A Képviselő - testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása a képviselő-testület által meghatározott feladat megvalósulásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság elnevezése: Karád Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ideiglenes Bizottsága (a továbbiakban: Ideiglenes bizottság).

(4) Tagjainak száma három fő.

(5) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

63. § (1) A képviselő-testület az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulásoknak tagja:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti társulás a szociális és gyermekjóléti feladatok körében ellátja a család- és gyermekjóléti, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés szakfeladatokat, továbbá ellátja a belső ellenőrzéssel összefüggő feladatokat.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti társulás ellátja a vízgazdálkodással, vízközmű szolgáltatással kapcsolatos feladatokat.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti társulás ellátja a hulladékgazdálkodási feladatokat.

64. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) A képviselő-testület az önszerveződő közösségek képviselőjét a tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásakor tanácskozási joggal meghívja.

65. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

66. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

67. § (1) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, az egyes önkormányzati képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz a helyi közügyeket érintő kérdéseket intézhetnek, javaslatokat tehetnek. A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 2 perc.

(3) A közmeghallgatáson köteles személyesen részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint szükség esetén a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(4) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.

(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(6) A közmeghallgatásra a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(9) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb harminc napon belül választ kell adni.

68. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

69. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

70. § Hatályát veszti a Karád Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2024. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

71. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.