Andocs Község Önkormányzata a környezet védelme, a természeti értékek megőrzése érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi. LIII. tv. 46.§ (1) bekezdésében és az 58.§. (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendelet alkotja.

I.

A RENDELET CÉLJA, HATÁLYA

1.§.

/1/ E rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják a község köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes végrehajtását, a környezeti elemek védelmét és azok szabályozását.

/2/ A rendelet hatálya kiterjed Andocs Község közigazgatási területére és azon belül minden magánszemélyre, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, gazdálkodó szervezetekre, továbbá a társadalmi szervezetekre.

/3/ A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységektől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

II.

ÉRTELMEŐ RENDELKEZÉSEK

2. §.

E rendelet alkalmazásában:

(1) Avar és kerti hulladék: falomb, nyesedék, kaszálék, egyéb növényi maradványok.

(2) Csendes övezet: a rendeltetés miatt fokozott védelmet igénylő (egészségügyi,

oktatási, művelődési, szociális)létesítményeket körülvevő terület.

(3) Hangosító berendezés: bármilyen, műszaki berendezés, amely a hallható hangtar-

tományba eső hanghullámokat bocsát ki.

(4) Melegítési idő: a zajterhelést okozó hatás értékelési időtartama. A melegítési idő nappali időszakban a legnagyobb mértékadó A- hangnyomásszintet meghaladó

folyamatos félóra.

(5) Háztartási, fűtési tevékenység: minden olyan 120 kW/h alatti egyedi fűtőberende- zés üzemeltetése, amely egy vagy több család mindennapi fűtési igényeit szolgálja. Nem minősül háztartási tevékenységnek a távhőszolgáltatását.

(6) Allergiakeltő növények: a rendelet szempontjából azok a növények, amelyeket a 1.

sz. melléklet tartalmaz.

(7) Mobil üzemeltetés: a műsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a

helyét.

(8) Roncsolt földterület: amelyen a természetes terepszint megváltozását eredményező (felső humuszréteg, letolás után) földkitermelés történt, vagy jelentős mennyiségű

illegális kommunális hulladék elhelyezésére került sor.

(9) Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzat tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom

számára a tulajdonos által megnyitott és kijelölt részét, továbbá azt a magánterület- et, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

(10) Járda: Köztisztasági szempontból az a gyalogos közlekedésére kirendelt kiépített

és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatártól az úttest széléig (szegé-

lyéig) terjed.

III.

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

3. §.

(1) Az önkormányzat biztosítja a környezet védelmére alkotott jogszabályok

végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

(2) A községbe történő fejlesztések során érvényesíti a környezetvédelemmel

kapcsolatos előírásokat, segíti a környezet állapotának javítását.

(3) Együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más

önkormányzatokkal, civil társadalmi szervezetekkel, gazdasági társaságokkal.

IV.

ÖNKORMÁNYZATI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP

4. §.

(1) Andocs Község Önkormányzata a környezetvédelmi feladatai megoldása

érdekében „Környezetvédelmi Alap”-ot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap bevételi forrásai a következők:

a/ az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes

összege,

b/ a Környezetvédelmi Felügyelőség által Andocs Község területén jogerősen

kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,

c/ a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben

meghatározott része,

d/ az Önkormányzat bevételeiből –az éves költségvetési rendeletben meghatározott

környezetvédelmi célokra elkülönített összeg,

e/ az Alap lekötéséből származó kamatbevételek.

(3) Az alap bevételeit környezetvédelmi célokra kell felhasználni, más célokra azok

még ideiglenesen sem vonhatók el.

5. §.

Az alap felhasználás

1. Az Alap felhasználásáról a polgármester javaslata alapján- a Képviselő-

testület évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával

egyidejűleg rendelkezik.

2. Az Alapot Andocs Község közigazgatási területén a következő célokra lehet

felhasználni:

a) a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítása, helyre-

állítása érdekében,

b) az emberi egészség védelmére, az életminőség javítására,

c) a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzése, fenntartása,

d) a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzésére,

e) a környezetvédelemmel kapcsolatos ötletek, találmányok megvételére,

f) a környezetvédelemről szóló tájékoztatások, előírások költségeinek fedezé-

sére,

g) a környezetvédelmi felmérések, tanulmányok elkészítésére, stb.

(3) Az Alapba befolyt összeget, mely az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül

felhasználásra, lekötött betétként kell kezelni.

6. §.

Az Alap kezelése

(1) Az Alap felhasználásáról szóló Képviselő-testületi döntések végrehajtását a jegyző

ellenőrzi.

2. Az Alap számviteli szabályoknak megfelelő elszámolásáért a polgármester felelős.

(3) A jegyző minden év végéig köteles tájékoztatást adni a Képviselő-testületnek a

befolyt, illetve felhasználásra került összegekről.

(4) Az Alapba befolyó összegeket és onnan történő kifizetéseket Andocs Község

Önkormányzata költségvetési elszámolási számlájától elkülönített számlán kell

Kezelni.

V.

A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME

7. §.

1. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértékén felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

2. Az avar és növényi hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

3. Amennyiben a komposztálás nem megoldható a hulladék ártalmatlanításáról a kötelező közszolgáltatás keretén belül, illetve égetéssel gondoskodni.

4. Családi és kertes háznál kerti hulladékot (avart, ágakat, nyesedéket) égetni csak október 1. és április 30. között lehet, reggel 9.00 és este 16.00 óra között, kizárólag szélcsendes időben.

5. Az avart a kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

6. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.

7. Az égetés befejezésével a tüzet maradéktalanul el kell oltani, úgy, hogy parázs nem maradjon.

8. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket illetve ezek maradékait, stb.)

9. Mezőgazdasági termelésből származó növényi hulladékot belterületen égetni tilos.

10. Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék már ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés csak október 1. és április 30. között lehet, ha az illetékes minisztérium tűzgyújtási tilalmat nem rendel el. Április 30. és október 1. között külterületen tilos égetni.

11. A gyomok, allergiakeltő növények (parlagfű) irtásáról még azok virágzása előtt

gondoskodni, mechanikusan vagy vegyszeres úton.

(12) A község területén folyó patakok környezetében csak mechanikus gyomirtás

megengedett, a vegyszerek alkalmazása azok az élővízbe kerülésének veszélye

miatt tilos.

VI.

A VÍZ MINŐSÉGÉNEK VÉDELME

8. §.

(1) Természetes felszíni vízfolyásokra és csapadékgyűjtő árokba, nyílt vízbe

szennyezett vizet, trágyalevet juttatni tilos.

2. A zárt csapadékvíz-elvezetőben, nyílt árokban, vízfolyásokban a vizek termé-

szetes elfolyását gátolni tilos.

2. Telekalakítás és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek

minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

2. Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét illetve egyéb szennyezést vagy

mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt vagy

zárt csapadékelvezető árokba, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba,

illetve bármilyen módon a talajba juttatni.!

2. Csatornahálózatra rákötni csak a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. és a Polgármes-

teri Hivatal Hozzájárulásával lehet.

(6) A települési folyékony hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását külön

rendelet szabályozza.

VII.

A FÖLD VÉDELME

9. §.

1. Aki olyan tevékenységet folytat, amely eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályában és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről gondoskodnia kell.

2. Azokon a területeken, ahol gépjárműforgalom nincs, törekedni kell arra, hogy a

földfelszín füvesített legyen és ne vízzáró módon (lebetonozva) kerüljön lefedésre.

3. A közterületekre (távvezetékek alá) csak olyan fafaj ill. cserje ültethető, amelyik

lassú növekedésű, metszéssel igény szerint alakítható, valamint az őszi lombhullás kivételével nem szennyezi a környeztet.

4. Azokon a területeken (távvezetékek alatt) ahol jelenleg megtalálható fafajok ill.

cserjék nem felelnek meg a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint a községképet rongálják, újakat kell ültetni, az e rendeletben foglaltak teljesítésével.

5. A telepítések során elsősorban figyelembe veendő szempontok a következők:

- az utca jelenlegi domináló fafajai

- a fafajok alakíthatósága (metszéstűrése), vízhajtás képzési hajlama

- a távvezeték elhelyezkedése, magassága

VIII.

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

10. §.

(1) A zajforrásnak minősülő berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy azok

zajkibocsátása e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott zajterhelési

alapértéket ne haladja meg.

2. A község egész területén, munkanapokon 8.00-16.00 óra között, pihenő és munka-

Szüneti napokon pedig csak 10.00-16.00 óra között folyatatható mobil hangosító berendezések üzemeltetése.

(3) A mobil hangosító berendezést álló helyzetben üzemeltetni nem szabad.

(4) A melegítési időt túllépni nem szabad.

(5) Új hangosító berendezés, illetőleg várhatóan zajkibocsátással járó szórakoztató,

kulturális, sport-létesítmény telepítését, illetve tevékenység folytatását a létesítmény, illetve berendezés tulajdonosa, üzemeltetője a telepítést megelőzően a környezetvédelmi hatóságnál engedélyeztetni köteles, mely zajkibocsátási határértékeket állapíthat meg.

6. Az engedély iránti kérelmet az I. fokú környezetvédelmi hatóságnak kell

benyújtani. Egy napnál rövidebb ideig működő létesítmény, illetve berendezés környezetvédelmi hatósági engedély nélkül üzemeltethető.

7. A kiadott engedélyekről a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet.

8. Az engedélyezés során figyelembe kell venni az érintett területen lévő más

szórakoztatóipar létesítmény és hangosító berendezés zajkibocsátását, illetve a tevékenységgel összefüggő zajterhelést is, és azok együttes zajkibocsátását sem haladhatja meg az engedélyezett határértékeket.

9. A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, illetőleg a szabadtéri rendezvény

Szervezője a tevékenységét csak engedély birtokában kezdheti meg.

10. Az engedélyezési kérelemhez csatolni kell alkalmi (1-2 nap/hó) üzemeltetés

esetén:

- 1 db. Helyszínrajzot az üzemeltetési hely 200 m-es körzetének feltüntetésével,

- a szabadtéri rendezvények esetén a szabadtéri rendezvény helyszínéhez 200 m-es körzetben lévő egészségügyi, vagy oktatási intézmények vezetőivel előzetes egyeztetésre vonatkozó iratokat.

11. Zajjal járó háztartási munkát (betonkeverés, fűnyírás, gépi fűrészelés stb.)

7.00-20.00 óra között lehet végezni.

12. Utcabál rendezése esetén, annak lebonyolításához a jegyző engedélye szükséges, aki az írásban benyújtott kérelem elbírálása után e rendelettől eltérően annak hosszabb ideig való tartását engedélyezheti, de az e rendeletben foglalt háttérértékek betartásával.

IX.

INGATLANOK ÉS KÖZTERÜLETEK TISZTÁN TARTÁSA

11. §.

1. A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai,

tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól gaztól megtisztítsák.

2. Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról,

Portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosságmentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

3. Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb

szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

4. Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

5. A tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak

és bokrok megfelelő nyesése.

6. Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükségeshez képest naponként

többször fel kell hinteni

A felhintésre bomló szerves anyagot tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

7. A járda és a közút síkosság- mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy

kell elvégezni, hogy abból nem származzon baleset.

12. §.

1. A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a

Csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása- az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

2. Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben

az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

3. Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről,

Illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt,

törmeléket, tűz – és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz – elvezető árokba

szórni, beleönteni, beleseperni vagy belevezetni tilos!

13. §.

1. Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen)

az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

4. A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni

tilos!

2. Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak

(bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

3. Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési

és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés nem keletkezzen.

4. Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-

Használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

5. Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az

országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

6. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag

keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

7. Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani

és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

14. §.

1. Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan

módon szabad elszállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

2. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület

szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

15. §.

1. A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan

tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkát úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre nem kerüljön.

2. A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon

károsítani tilos!

16. §.

1. A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és

és táborozó- helyek beszennyezése tilos!

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen

szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot

kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos!

2. Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba

lehet elhelyezni.

3. Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az

Egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

4. Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

5. Elhullott állat tetemet a tulajdonos köteles haladéktalanul a dög elhelyezésére

szolgáló létesítménybe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen a Polgármesteri Hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

17. §.

1. Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé

a járdára ne csurogjon.

2. A település területén lévő tavakban, holtágakban, élő vízfolyásokba,

belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

18.§.

1. A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni,

hogy se a gyalogos, se gépjármű forgalmat ne akadályozza.

2. Tilos az összerakott hó elhelyezése:

- a gyalogos közlekedési útvonalon,

- az útkereszteződésben,

- az úttorkolatban,

- a kapu bejárat elé, annak szélességében,

- a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a

járda között,

- A közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű

létesítményein.

3. A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is hóesés után azonnal el kell

takarítani.

18/A. §.*

Andocs Község hulladékgazdálkodási terve e rendelet 4 számú mellékletét képezi.

X.

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

19.§.

Aki e rendelet 8§, 9§ (1) és (3) bek. 10 §. (1-5), (9), (11-12) bek. 11 §. -15.§. 16. §. (1-3), (5) bek. 17. §. és a 18. §.-aiban foglalt szabályozásnak nem tesz eleget szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, amennyiben a cselekmény vagy a mulasztás nem tartozik más, szabálysértést megállapító magasabb szintű jogszabály hatálya alá.

XI.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. §.

1./ Ezen rendelet 2004. január 1-én lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Törőcsik Ferencné                                                                                                           Dr. Garabon Károly

  polgármester                                                                                                                          mb. jegyző