HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

Andocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2005. (II.15. ) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatáról

(19/2005.(XII.01.) 6/2009.(VIII.31.) és 15/2016. (XII. 07) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben)

Andocs Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§-ban, valamint a helyi önkormányzatról szóló módosított feladat- és jogkörében eljárva, Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20) Kormányrendelet módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1.§

1. ¹

2. ² Andocs község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni e rendelet szerint lehet. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben:

1. az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, az Étv.

2. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban Btv.),

3. az OTÉK előírásai az írányadók.

3. ³

A szabályozás elemei

2.§

1. A szabályozási terven

• kötelező szabályozási, és

• irányadó szabályozási elemek szerepelnek.

2. A településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében módosítható

kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

• közigazgatási határ,

• területfelhasználási egység határa,

• szabályozási vonal, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el,

• az övezeti jelnek a területfelhasználásra utaló jele,

• a szerkezeti jelentőségű utak nyomvonalai és csomópontjai,

• régészeti védelem határa,

• műemléki területi védelem határa;

- helyi védelemre javasolt értékek

3. A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervlap módosításával lehet:

• belterületen legalább egy tömb területének egészére;

• külterületen legalább a területfelhasználási egység területének egészére;

4. Irányadó szabályozási elemek:

• telekhatárok (amelyek nem kötelező szabályozási vonalak vagy területfelhasználási egységek határvonalak egyben).

Területfelhasználási és övezeti előírások

3.§

1. A település közigazgatási területe építési szempontból:

1. beépítésre szánt, illetőleg

2. beépítésre nem szánt

területekre tagozódik.

2. A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

• lakóterület: -kertvárosi lakó-,

-falusias lakó-,

• vegyes terület: -településközponti vegyes-,

• gazdasági terület: -üzemi-gazdasági,

• különleges terület: -temető-,

-sport-,

-kastély-,

-szennyvíztisztító.

3. Beépítésre nem szánt terület lehet:

• közlekedés és közműterület,

• zöldterület

• erdőterület: -gazdasági-,

-védelmi-,

• mezőgazdasági terület: -árutermelő-,

-árutermelő, (korlátozott funkciójú)

-kertes.

• vízgazdálkodási terület.

II. FEJEZET

BEL- ÉS KÜLTERÜLET

A közigazgatási terület tagozódása

4.§

1. A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően a terv szerint- az alábbi részekre oszlik:

- belterület

• külterület

2) A település közigazgatási területe nem módosítható.

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

A lakóterületek építési övezetei

5.§

A lakóterület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

- kertvárosi lakóövezet (Lke)

- falusias lakóövezet (Lf)

A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

1. ⁴

2. ⁵

A lakóterületek építési övezeteinek általános előírásai

6.§

1. A lakóövezet elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóövezeten egyéb funkció is elhelyezhető, de az elhelyezhetőséget vizsgálni, ellenőrizni kell a lakófunkció zavartalanságának biztosítása, a lakóövezetekre érvényes táj- és környezetvédelmi korlátok érvényesítése szempontjából.

2. A lakóövezet beépítési jelleg szerint további Lke, Lf jelű építési övezetekre tagolódik.

3. ⁶

4. ⁷

5. ⁸

6. Az összes L jelű építési övezetbe sorolt területeken lakótelket kialakítani, azokon épületet és építményt elhelyezni csak a szabályozási tervnek megfelelően szabad.

7. Az Lke és Lf jellel jelölt helyi építési övezetek az OTÉK Lke és Lf jelű sajátos építési használatának helyi adottságokhoz alkalmazkodó övezetei.

8. Az összes L jelű építési övezetbe sorolt területen a terepszint alatti beépíthetősége a megengedett legnagyobb felszíni beépíthetőség +10%.

9. Az OTÉK-ban meghatározott, szükséges parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.

10. ⁹

A lakóterületek Lke jelű kertvárosias építési övezeteinek előírásai

7.§

1. Az övezetekbe jellemzően a kertvárosias karakterű területek tartoznak.

2. Az övezetek területén:

oldalhatáron álló, oldalhatáros építési helyen belül legfeljebb 4,5 m magasságú új építmény helyezhető el,

3. ¹⁰ A kertvárosias lakóövezetben egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület, továbbá:

1. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület,

2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény helyezhető el.

3. ¹¹

4. A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

   1. Üzemanyagtöltő,

   2. Önálló gazdasági építmény,

   3. Önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

   4. ¹²sportlétesítmény.

6. ¹³

7. ¹⁴ Az építési helyet az alábbi elő-, oldal- és hátsókert méretek határozzák meg:

Előkert: kialakult állapothoz illeszkedő, új telekalakítás estén minimálisan 5 m.

Oldalkert: legkisebb mérete 6 m, amennyiben a telek szélessége 12 m-nél kisebb, és az épület építménymagassága 4,5 m-nél kisebb, az, oldalkert legkisebb mérete 4 m.

A hátsókert: min. 6 m.

6. ¹⁵

6. ¹⁶ Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,

2. közműpótló műtárgy,

3. hulladéktartály-tároló,

4. kerti építmény,

5. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.

6. Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

Lkek típusú kertvárosias lakó-terület építési övezetei:	Mérték- egysége	OTÉK LK	Lkk
Kialakítható legkisebb telekméret	m2	550	550
Kialakítható legkisebb telekszélesség	m		14
Kialakítható legkisebb telekmélység	m		45
Beépítési mód			O
Legnagyobb beépítési mélység	m		45
A beépítettség legnagyobb mértéke	%	30	30
Építménymagasság (legnagyobb)	m	<7,5	K
A zöldfelület legkisebb mértéke	%	50	50
Max. építhető szintterület		0,6	0,6
közműellátás			*teljes

Lke1 típusú kertvárosias lakóterület építési övezetei:	Mérték- egysége	OTÉK LK	Lk1
Kialakítható legkisebb telekméret	m2	700	700
Kialakítható legkisebb telekszélesség	m		16
Kialakítható legkisebb telekmélység	m		45
Beépítési mód			O
Legnagyobb beépítési mélység	m		45
A beépítettség legnagyobb mértéke	%	30	30
Építménymagasság (legnagyobb)	m	<7,5	4,5
A zöldfelület legkisebb mértéke	%	50	50
Max. építhető szintterület		0,6	0,6
közműellátás			*teljes

*teljes= víz, villany, zárt szennyvíztároló (amennyiben az utcában a szennyvízvezeték kiépül rákötési kötelezettség),

11) A Bajcsy - Zsilinszky utca és a Sarak patak közötti tervezett Lke1 övezeten belüli építésnél érvényesíteni kell a jelen rendelet 9. § 13) pontjának előírásait.

A lakóterületek Lf jelű falusias építési övezeteinek előírásai

8.§

1. Az övezetekbe jellemzően falusi karakterű területek tartoznak.

2. ¹⁷Az övezetek területén

1. 1. legfeljebb 4,5 m magasságú építmények helyezhetők el, a (11) és (12) bekezdésben felsoroltak kivételével.

   2. oldalhatáros építési helyen belül helyezhető el az építmény (OTÉK 1. ábra),

3. ¹⁸A területen lakóépület, továbbá

1. mező- és erdőgazdasági üzemi építmény,

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3. szálláshely-szolgáltató épület,

4. kézműipari építmény,

5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb,- nem nagyüzemi,- gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény helyezhető el.

3. A lakóterület nélkül önállóan – a környezetét nem zavaró – kereskedelmi, szolgáltató és egyéb létesítmény csak a terület ellátása számára létesíthető.

3. ¹⁹A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

   1. üzemanyagtöltő,

4. ²⁰

5. ²¹Az építési helyet az alábbi elő-, oldal- és hátsókert méretek határozzák meg:

Előkert: kialakult állapothoz illeszkedő, új telekalakítás estén minimálisan 5 m.

Oldalkert legkisebb mérete 6 m, amennyiben a telek szélessége12 m-nél kisebb, és az épület építménymagassága 4,5 m-nél kisebb, az, oldalkert legkisebb mérete 4 m.

A hátsókert min. 6 m.

3. Beépítési mód:

1. Az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal és legfeljebb 45 °-os tetőhajlásszöggel,

2. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületet lehetőleg az oldalsó telekhatáron vagy attól 1 m-re kell elhelyezni.

3. ²²

3. ²³ Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások

Lfk típusú falusias lakóterület építési övezetei:	Mérték-egysége	OTÉK Lf	Lfk
Kialakítható legkisebb telekméret	m2	800	800
Kialakítható legkisebb telekszélesség	m		14
Kialakítható legkisebb telekmélység	m		50
Beépítési mód			O
Legnagyobb beépítési mélység	m		50
A beépítettség legnagyobb mértéke	%	30	30
Építménymagasság (legnagyobb)	m		4,5
A zöldfelület legkisebb mértéke	%	40	50
Max. építhető szintterület		0,5	0,5
Közműellátás			*teljes

*teljes= víz, villany, zárt szennyvíztároló (amennyiben az utcában a szennyvízvezeték kiépül rákötési kötelezettség),

Lf1 típusú falusias lakóterület építési övezetei:	Mérték-egysége	OTÉK Lf	Lf1
Kialakítható legkisebb telekméret	m2	800	900
Kialakítható legkisebb telekszélesség	m		16
Kialakítható legkisebb telekmélység	m		50
Beépítési mód			O
Legnagyobb beépítési mélység	m		50
A beépítettség legnagyobb mértéke	%	30	30
Építménymagasság (legnagyobb)	m		4,5
A zöldfelület legkisebb mértéke	%	40	50
Max. építhető szintterület		0,5	0,5
Közműellátás			*teljes

*teljes= víz, villany, zárt szennyvíztároló (amennyiben az utcában a szennyvízvezeték kiépül rákötési kötelezettség),

11) ²⁴Németsűrűpuszta és Nagytoldipuszta Lf1 jelű falusias lakóövezetében az OTÉK melléképítményei közül a siló, ömlesztett anyag- és folyadéktároló csak az utcai telekhatártól mért 10 m távolságon túl helyezhető el, amelynek legmagasabb pontja 7,5 m lehet.

12. ²⁵ Németsűrűpuszta és Nagytoldipuszta Lf1 falusias lakóövezetében,- az utcai telekhatártól mért 10 m távolságon túl,- mezőgazdasági gazdálkodást szolgáló (üzemi) építmények is elhelyezhetők, legfeljebb 7,5 m építménymagassággal. Korszerű technológiával és anyaghasználattal megvalósuló építmény esetében a tető hajlásszöge minimum 10⁰- os lehet.

12. ²⁶Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,

2. közműpótló műtárgy,

3. hulladéktartály-tároló,

4. kerti építmény,

5. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.

6. állat ól, komposztáló,

7. siló, ömlesztett anyag- és folyadéktároló.

A lakóövezetekre vonatkozó általános építési előírások

9.§

1. ²⁷Nyeles telkek nem alakítható ki.

2. Az engedély nélkül létesíthető melléképítmények és fürdőmedencék létesítése a teleknek csak az OTÉK építési helyként meghatározott részén lehet.

3. Saroktelkek esetében az övezetre előírt beépítési százalék max. 10%-kal növelhető meg.

4. A beépítésre szánt területen belül, ha az egyedi telek területe az övezetre előírt legkisebb telekterületét 30%-nál jobban meghaladja, a beépítési % számításánál a 30% feletti telektöbbletet figyelmen kívül kell hagyni.

5. Az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, illetve hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m szélességben és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20-ig nyúlhat be.

6. ²⁸Óriás plakát belterületen, illetve beépítésre szánt területen belül nem helyezhető el. A település külterületén „óriásplakátok”, reklámtáblák, egyéb nagyméretű reklámeszközök a közúti közlekedésről szóló törvény előírásai és az alábbiak szerint helyezhetők el:

• a közúti jelzőtáblák kivételével csak max. 2 m²-es és 4 m magasságot meg nem haladó reklám vagy tájékoztató tábla, reklámeszköz helyezhető el,

• közút esetén az út tengelyétől mért 50 m-en túl,

• autópálya esetén az út tengelyétől mért 100 m-en túl,

• erdőterületen, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen, egyéb rendeltetésű (vízgazdálkodás) területen, továbbá természeti és védett természeti területen és építészeti értékvédelmi területen nem létesíthető reklámhordozó.

7. ²⁹

8. ³⁰A magas tetős épületek tetőhajlásszöge 38-45^o között lehet, a 8.§ 12) bekezdésében szereplő korszerű építmény kivételével.

9. ³¹Az épületek lefedésénél a helyi szerkezeti értékvédelemi területeken piros cserép, illetve ahhoz hasonló jellegű és színű égetett anyagú tetőfedés alkalmazható;

10. ³²Az épületek homlokzatszínezésénél

• a helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken a hagyományos fehér és a világossárga árnyalatok alkalmazhatók;

• egyéb helyeken a homlokzatok színezésénél nem használható kék, lila és sötét színű homlokzatszínezés, valamint a rózsaszín, narancs és zöld színnek csak az egészen világos pasztell árnyalatai alkalmazhatók.

11. A már 80%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzőket továbbra is alkalmazni kell (pl. tetőforma, gerincmagasság, épületszélesség, előkert, hátsókert, stb.)

12. Lakóterületen a közterülettel határos telekhatáron kerítés csak úgy létesíthető, ha annak 1 m feletti területe a kerítés síkjára merőlegesen 50 %-nál nagyobb mértékben áttört és magassága nem haladja meg a 1,8 m-t. A kerítés létesítésére vonatkozó egyéb előírásokat az OTÉK 44.§ értelmében kell végezni.

13. ³³Magas talajvízállásos területeken, valamint feltöltött területeken talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni.

A vegyes területek építési övezetei

10.§

1. A község területén a vegyes területek sajátos építési használat szerint:

- településközpont vegyes övezetre tagozódik

³⁴A településközpont vegyes övezet terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló területi egység, ahol lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények helyezhetők el. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő .

3. ³⁵

4. A Vt1 és Vt2 jelű építési övezetben a beépítés a következő:

Vt1 - Településközpont vegyes építési övezetei:	Mérték-egysége	OTÉK Vt	Vt1
Kialakítható legkisebb telekméret	m2		700
Kialakítható legkisebb telekszélesség	m		18
Kialakítható legkisebb telekmélység	m		35
Beépítési mód			O/SZ
Legnagyobb beépítési mélység	m		50
A beépítettség legnagyobb mértéke	%		40
Építménymagasság (legnagyobb)	m		15
A zöldfelület legkisebb mértéke	%		40
Max. építhető szintterület			2
Közműellátás			*teljes

*teljes= víz, villany, zárt szennyvíztároló (amennyiben az utcában a szennyvízvezeték kiépül rákötési kötelezettség),

Vt2 - Településközpont vegyes építési övezetei:	Mérték-egysége	OTÉK Vt	Vt2
Kialakítható legkisebb telekméret	m2		550
Kialakítható legkisebb telekszélesség	m		16
Kialakítható legkisebb telekmélység	m		35
Beépítési mód			O
Legnagyobb beépítési mélység	m		50
A beépítettség legnagyobb mértéke	%		40
Építménymagasság (legnagyobb)	m		4,5
A zöldfelület legkisebb mértéke	%		30
Max. építhető szintterület			1
Közműellátás			*teljes

*teljes= víz, villany, zárt szennyvíztároló (amennyiben az utcában a szennyvízvezeték kiépül rákötési kötelezettség),

A gazdasági övezetek építési övezetei

11.§

Gazdasági övezet: üzemi gazdasági terület (Güg)

1. Az üzemi gazdasági terület az üzemi méretű mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés, illetve állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

2. ³⁶Az övezetben az építési telek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat határozza meg:

   Güg - Gazdasági-üzemi gazdasági övezet:	Mérték-egysége	OTÉK Güg	Güg
   Kialakítható legkisebb telekméret	m2		5000
   Kialakítható legkisebb telekszélesség	m		50
   Kialakítható legkisebb telekmélység	m		K
   Beépítési mód			SZ
   Legnagyobb beépítési mélység	m		K
   A beépítettség legnagyobb mértéke	%		25
   Építménymagasság (legnagyobb)	m		7,5
   A zöldfelület legkisebb mértéke	%		40
   Max. építhető szintterület			0,8
   közműellátás

3. Az övezet területén

1. a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

2. állattartó épületek,

3. terménytárolók,

4. szerszám- és géptárolók,

5. vegyszertároló,

6. terményfeldolgozó,

7. mezőgazdasági gépjavító,

8. őrházak,

9. termékvezetékek, és azok műtárgyai,

10. komposztáló telepek építményei,

11. a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.

4. Az övezetben létesítmények a 21. § környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

1. az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében

   1. az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,

   2. a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5 dkg/nap szuperfoszfát, zeolit, klórmészpor) kell keverni.

2. a trágya tárolása földbe vagy föld fölé épített, zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.

5. ³⁷

6. ³⁸Az üzemi gazdasági területek egy része (nagytoldi-pusztai major) a Btv. gazdasági terület alövezetébe tartozik.

A környezet, a táj értékeit és a térségben élő, üdülő embereket egyaránt kímélő, a környezetet nem károsító tevékenység folytatható.

7. ³⁹Az önálló rendeltetésű építmények magassága ettől eltérő is lehet. A siló, az ömlesztett anyag tároló, terményszárító és takarmánykeverő legmagasabb pontja legfeljebb 10 m, a víztoronyé legfeljebb 25 méter lehet.

A különleges területek építési övezetei

12.§

Különleges övezet

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek felhasználásuk, vagy rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) eltérnek az egyéb területfelhasználási kategóriába sorolt területektől.

2. A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

-idegenforgalmi szabadidő, sport terület (Ks)

-temető terület (Kt)

-kastély (Kk)

-szennyvíztisztító. (KSz)

3. A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények (temető, sport, szennyvíztisztító, kastély) és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

4. ⁴⁰

5. ⁴¹

6. ⁴²

7. A K jelű területek övezeteiben építési tevékenység az alábbiak szerint engedélyezhető:

az övezetben található külön funkcionális egységként kezelendő területeket egymástól, és a környező övezetektől tájba illő, növényzetből alakított térfalakkal kell elkülöníteni.

A Kt, Ks, Kk, és Ksz jelű különleges övezetek

8. A Ks jelű sportterület építési övezetre vonatkozó előírások:

a) a területen sportlétesítmények, a szabadidős programok célját szolgáló ellátó, és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

b) ⁴³

c) a kiszolgáló és vendég forgalom parkolását a telken belül kell megoldani. A telkek parkolóit méretezetten, közforgalmi jellegű szabad parkolóként kell kialakítani és az üzemidő alatt a behajtást kell biztosítani.

9. A Kt jelű temető övezetre vonatkozó előírások:

a) az övezetben a temetők rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges, valamint a temetők ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el.

b) a temető 50 méteres körzetében temető használatát zavaró, valamint kegyeletet sértő létesítmények nem helyezhetők el.

10. A Kk jelű kastély övezetre vonatkozó előírások:

a) az övezetben az építmény jellegéhez igazodó funkciót lehet csak elhelyezni ügyelve az épület arányainak és homlokzati tagolásának megtartására.

b) A lakótelket teljes közművesítéssel kell ellátni.

c) Az OTÉK-ban meghatározott szükséges parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.

11. A Ksz jelű szennyvíztisztító telep övezetre vonatkozó előírások:

a) a terület a település szennyvíztisztítója számára kijelölt területet foglalja magába.

b) a területen az adott létesítmény működéséhez szükséges üzemi és ellátási építmények helyezhetők el.

c) az építési telek a technológiai terveknek megfelelően kerülhet kialakításra és beépítésre

12. A beépítés tisztázása érdekében az egész összefüggő területre elvi építési engedély benyújtása szükséges.

*A telken legfeljebb 5% beépített területet elfoglaló egyszintes ravatalozó, kápolna és síremlék épület helyezhető el.

**A ravatalozó és kápolna homlokzatmagassága 5,5 m, a síremlékek homlokzatmagassága pedig 3,5 m lehet.

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

A területfelhasználás

13.§

1. Beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

• közlekedés és közműterület,

• zöldterület,

• erdőterület,

• mezőgazdasági terület,

• vízgazdálkodási terület.

A beépítésre nem szánt területeken 3.000 m2-nél kisebb telket nem lehet kialakítani.

Közlekedési és közmű övezetek

14.§

Általános közlekedési és közműterület

1. A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak -a vasúti közlekedés céljára kijelölt terület kivételével- a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

2. ⁴⁴

3. A közutak építési terület szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezési, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

4. ⁴⁵A területen a közforgalmú vasutak építményeit kivéve az OTÉK-ban a közlekedési és közműterületeken megengedett építmények helyezhetők el.

5. A terület telkein elhelyezhető építmények

   1. által elfoglalt terület a telekterület 2%-át,

   2. magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg.

6. Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolás.

7) A 20 személygépkocsi befogadóképességnél nagyobb parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékcsatornába bekötni.

A parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

8) ⁴⁶

Vasúti közlekedési és közműterület

1. ⁴⁷

2. A beépítésre nem szánt területre eső vasúti közlekedési és közműterület telkein elhelyezhető építmények

   1. által elfoglalt terület a telekterület 2%-át

   2. magassága a 4,5 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg.

Zöldterületek övezete

15.§

Zöldterület (közpark)

1. ⁴⁸Z jelű zöldterületen csak az OTÉK- ban a zöldterületen megengedett építmények helyezhetők el, ha a zöldterület rendeltetésétszerű használatát szolgálják.

2. A zöldterületen az építmény-elhelyezés övezeti előírásai a következők:

Z - Zöldterület építési övezetei:	Mérték-egysége	OTÉK Z	Z
Kialakítható legkisebb telekméret	m2		K
Kialakítható legkisebb telekszélesség	m		K
Kialakítható legkisebb telekmélység	m		K
Beépítési mód			SZ
Legnagyobb beépítési mélység	m		K
A beépítettség legnagyobb mértéke	%		2
Építménymagasság (legnagyobb)	m		4,5
A zöldfelület legkisebb mértéke	%		75
Max. építhető szintterület			1
Legnagyobb burkolt felület nagysága	%		20

3. ⁴⁹

4. Zöldterületen fák kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből és abban az estben engedélyezhető, ha azt a fák egészségügyi állapota, balesetveszély elhárítás, illetve közegészségügyi szempontok szükségessé teszik.

5. ⁵⁰A település közterületen található zöldfelületei védelmében:

1. 1. a kivágott, elhalt, engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.

2. ⁵¹

3. Közpark területén csak áttört kerítés létesíthető.

8. Közutak szabályozási szélességén belül csak olyan módon létesíthető szegély menti vagy merőleges parkoló, hogy legalább 8,0 méterenként 1 db lombos fa telepíthető legyen, valamint a fák számára legalább 1,0x1,0 m szilárd burkolat nélküli felületet kell biztosítani a törzs körül.

9. A közpark legalább 75%-ának zöldfelületnek (növényzettel, jellemzően fákkal beültetett területnek) kell lennie.

10. A meglévő zöldterületek más területfelhasználási egységbe nem minősíthetők át.

Erdőterületek övezete

16.§

Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőövezet

1. ⁵²Az övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

2. ⁵³A rendeltetésnek megfelelő épületek csak a legalább 100 000 m² (10,0 ha) területű telken, a telek legfeljebb 0,3 %-os beépítettségével helyezhetők el, legfeljebb 300 m² alapterülettel.

3. Az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

4. ⁵⁴

Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezet (védett erdők)

1. A szabályozási terv szerinti védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem létesíthető.

2. ⁵⁵Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

3. Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre javasolt erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

4. ⁵⁶Védelmi rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.

Mezőgazdasági területek övezete

17.§

Má jelű általános mezőgazdasági övezet

1. Általános mezőgazdasági terület az árutermelő mezőgazdasági termelést szolgáló területfelhasználási egység.

2. ⁵⁷Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, állattartás és állattenyésztés és halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és-tárolás építményei helyezhetők el.

3. Állattartó telep, belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és védett természeti terület határától legkevesebb 200 m védőtávolság, vízfolyástól, vízfelülettől legalább 200 m biztosításával alakítható ki.

4. Általános mezőgazdasági területen

1. 1. szántó művelési ág estén 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,1%-át, ill. az 500 m2-t nem haladhatja meg (Má1);

   2. gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, ill. az 400 m2-t nem haladhatja meg (Má2);

   3. gyümölcsös művelési ág esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, terményfeldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, ill. az 1000 m2-t nem haladhatja meg (Má3);

   4. szőlő művelési ág esetén a 21.§ (4) bekezdése szerint helyezhetők el épületek (C-1, C-2 által érintett területek);

   5. a telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80 %-án meghatározó;

   6. a beépíthető telek szélessége legalább 30 m,

   7. a kialakítható telek területe legalább 1,0 ha (10 000 m²),

   8. a beépítés módja szabadon álló,

   9. az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,

   10. az építménymagasság legfeljebb 4,5 m.

   11. az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád, vagy piros cserép alkalmazható.

Mke jelű kertes mezőgazdasági terület

1. A kertes mezőgazdasági terület elsősorban a saját szükségletű, kisüzemi méretű mezőgazdasági termelést és az aktív szabadidő-eltöltést biztosító, kertészeti jellegű tevékenységek színteréül szolgáló területfelhasználási egység.

2. ⁵⁸A területen:

   1. gazdasági épület (présház, tároló)

   2. pince,

   3. fóliasátor, üvegház

helyezhető el. Az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható.

3. Kertes mezőgazdasági terület Mke jelű övezet

   1. a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 3%, a terepszint alatti beépítés 5%-ban lehetséges.

   2. 150 m²-nél nagyobb alapterületű épület nem létesíthető,

   3. a beépíthető telek legalább 2000 m²,

   4. csak gyümölcsös és kert művelési ágú telek építhető be (kivéve a szőlőkataszter területein, ahol csak szőlő (C-1), ill csak szőlő és gyümölcsös (C-2) művelési ágú telek építhető be),

   5. a beépítés módja szabadon álló,

   6. az előkert legalább 10 m,

   7. az oldalkert legalább 3 m,

   8. az építménymagasság legfeljebb 4.0 m,

   9. egy telken csak egy épület építhető,

   10. állattartó telep nem létesíthető.

4. Az övezetben tájidegen létesítmény, medence, árnyékoló ponyva, önálló reklámhordozó, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el.

5. ⁵⁹

Mko jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

1. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület a vízminőség-védelmi, táj- és természet- és kilátásvédelmi okokból korlátozottan használható területfelhasználási egység.

2. ⁶⁰Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Mko-jelű övezetében épület nem helyezhető el. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad.

3. ⁶¹Az övezetben Btv. által kijelölt védelmi övezetekben csak a legeltetéses állattartáshoz szükséges (istálló, karám) épület létesíthető legalább 5 ha-os telken, max 300 m² alapterülettel, 0,5 %-os beépítéssel, szabadon álló beépítési móddal, max. 3,5 m építménymagassággal, az előző pontban jelzett, tájba illő kialakítással.

4. ⁶²

5. Az övezet területeit elsősorban gyep művelési ágban kell hasznosítani, ösztönözni kell az extenzív jellegű, környezet- és természetkímélő gazdálkodást (kivéve a szőlőkataszter területein, ahol csak szőlő (C-1), ill csak szőlő és gyümölcsös (C-2) művelési ágú telek építhető be).

6. Az övezetben tájidegen létesítmény, önálló reklámhordozó, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el.

7. Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

8. ⁶³

Vízgazdálkodási terület

18.§

1. A vízgazdálkodási terület (V) övezetébe vízfolyások és állóvizek medre és partja, valamint a vízműterületek tartoznak.

2. ⁶⁴A területen a vízgazdálkodás fenntartásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.

3. A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe az alábbi területek tartoznak:

   1. Sarok patak medre és parti sávja

   2. A közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben.

   3. A felszíni vízfolyások hullámterei,

   4. Öreg-tó és a Sziget-tó medre és parti sávja

1. 1. 4. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni területet hasznosítani csak vízjogi engedély alapján lehet.

1. 1. 4. A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen lévő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

1. 1. 4. A vízfolyások parti sávja a partélektől számított 6-6 méter, ezeken épület nem alakítható ki.

V. FEJEZET

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA,

AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Táji és természeti értékek védelme

19.§

1. Andocs község területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges.

2. Kül- és belterületen a közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

3. A közterületek, parkok, játszóterek rendezését a központra készítendő egységes környezetalakítási terv alapján – ütemezetten – kell megoldani.

Környezetvédelem

20.§

1. Andocs község közigazgatási területén a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

-megelőzze a környezetszennyezést

-a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozza,

-kizárja a környezetkárosítást

2. Az igazgatási területen talajszennyezést okozó létesítmény nem helyezhető el.

3. ⁶⁵

4. ⁶⁶A település területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendelet szerinti kibocsátási határértékeket.

5. ⁶⁷ A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet alapján:

1. 1. zajvédelmi szempontból érzékeny terület:

- a temető területe

- a közparkok területe

- a védelemre javasolt területek,

ahol a különböző emberi tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 dB, éjszaka 35 dB határértéknél.

1. 2. zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny terület a kertvárosi lakóterület, ill. a védelmi erdőterület ahol a zajterhelés nem lehet több nappal 50 dB, éjszaka 40 dB

határértéknél.

6. ⁶⁸A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a határértékeket nem haladja meg.

7. Mezőgazdasági területen, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott. Hígtrágyás technológia nem alkalmazható.

8. A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

9. Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetszerűen történhet, a partjuk mentén lévő természetes növényállományok károsítása nélkül.

10. Közutak külterületi szakaszának tengelyétől számított védőtávolságán belül mezőgazdasági területen a levegőszennyezés és zajhatás miatt lakóépület nem létesíthető.

11. A temető 50 m-es védőtávolságon belül kegyeletet sértő tevékenység, valamint zajos, szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási és szórakoztató létesítmény nem építhető.

12. A környezet védelme érdekében a közcsatornával ellátott telkeket kötelezően be kell kötni a csatornahálózatba.

13. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó hagyományos szerkezetű (aszfalt, beton burkolatú) parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről, illetve gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz befogadójába. 20-nál több gépkocsi befogadására alkalmas zöld parkoló nem létesíthető.

14. ⁶⁹A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozóan a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Kormány rendelet az irányadók.

15. ⁷⁰A közigazgatási terület felszíni szennyeződésekre érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken helyezkedik el, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló rendelet szerint “érzékeny” szennyeződés érzékenységi besorolású, így a területen csak olyan tevékenységek folytathatók, melyek teljesítik az érzékeny területekre vonatkozó határértékeket.

Az értékvédelmi övezetek

21.§

A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi értékvédelmi övezeteket jelöli:

1. a települési értékvédelmi,

1. ⁷¹ A műemlékeket és a régészeti lelőhelyeket a 2. számú függelék tartalmazza.

2. ⁷²

3. ⁷³A helyi védelem alatt álló építményeket, objektumokat, a szabályozási tervek, valamint e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az ebben felsorolt helyi művi értékeket a képviselő-testület helyi védetté nyilvánítja. A helyi védett művi értékekre vonatkozóan az alábbiakat kell betartani:

1. 1. az épület, vagy épületrész csak igen indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el,

   2. a tulajdonosnak felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni, melyet az önkormányzatnak archiválásra át kell adnia. és azt archiválni kell,

   3. homlokzat-felújítás, -átalakítás, portál ki- vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet,

   4. a védett épületek, épületrészek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók,

   5. felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni.

2. régészeti védelmi övezet

1. ⁷⁴Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet és műemléket és ezek környezetét érintő eljárásban a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai szerint kell eljárni. A műemlékeket és a régészeti lelőhelyeket a 2. számú függelék tartalmazza.

2. ⁷⁵

3. ⁷⁶Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető, vagy a kivitelező köteles

1. az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,

2. a jegyző útján az örökség védelméért felelős hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentőfeltárás elvégzésére a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint feltárásra jogosult intézményt, valamint

3. a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről,- a felelős őrzés szabályai szerint- a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

4. ⁷⁷

3. a táj- és természetvédelmi övezeteket.

c.1) Andocs közigazgatási területét a 2000. évi CXII. Balaton törvény Btv. a Balaton kiemelt üdülőkörzetébe sorolja, ezért egyes, országos jelentőségű védett értékként kezelendő területek a törvény különböző védelmi övezeteinek szabályozási előírásai szerint szabályozandók. Az Andocs közigazgatási területét érintő övezetek a következők: érvényesítendők:

• 1. • A természetvédelmi övezetek közül a Kőrises-víz és a Sarok-patak partmenti zónája a védelemre javasolt területek alövezetéhez (V-2), illetve az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetéhez (V-3) tartozik. Ezek a területek beépítésre szánt területté nem jelölhetők ki, és csak extenzív jellegű, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók.

• 1. • A tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek övezetéhez (T-1) tartozik a Zomba-Andocsi völgyalsó tagolt felszínű szántóterülete. Beépítésre szánt területté nem jelölhető ki, a művelési ág váltás korlátozott, illetve a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők.

• 1. • A Sarok-patak külterületen található egyes partmenti szakaszai a felszíni szennyeződésre fokozottan (SZ-1), más szakaszai a kevésbé érzékeny (SZ-3) övezetbe sorolhatók. Környezetkímélő gazdálkodási módszerek használandók.

• 1. • Felszínmozgásra érzékeny területek (P-1) az É-D irányú patakvölgy két oldalán kialakult meredek völgyoldalak.

• 1. • Felszíni vízminőség-védelmi övezetbe (F-1) sorolt a Sarok-patak mesterséges tava, illetve Kőrises-víz partmenti zónája. Beépítésre szánt területté nem jelölhetők ki, a művelési ágváltás korlátozott.

• 1. • Minőségi fejlesztést szolgáló övezetekben: a szőlőkataszter szerinti I. osztályú területeken (C-1), ill. a szőlőkataszter szerinti II. osztályú területeken (C-2) a Btv. szerint

       1. a szõlõkataszter szerinti I. osztályú területek -a települési övezeti szabályozás által belterületbe vonható területek kivételével - beépítésre szánt területté nem jelölhetõk ki, illetve nem vonhatók belterületbe;
          B) építeni csak a legalább 80 %-ban szõlõmûveléssel hasznosított telken, kizárólag a szõlõmûvelést, szõlõfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 alövezetekhez tartozó szabályozási elõírások lehetõvé teszik, lakófunkciót is kielégítõ épületet lehet;
          C) a terület szõlõmûveléssel hasznosítandó; 

• 1. • 2. A) a szõlõkataszter szerinti II. osztályú területek csak az illetékes Borvidéki Hegyközségi Tanács, annak hiányában a település jegyzõjének beleegyezésével jelölhetõk ki beépítésre szánt területté, illetve vonhatók belterületbe;
          B) építeni csak legalább a 75%-ban szõlõ-, illetve gyümölcsmûveléssel hasznosított telken lehet;
          C) a terület szõlõmûveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó;

c.2)Országos jelentőségű természeti területek az 1996. LIII. a Természet védelméről szóló törvény alapján az erdő, gyep, nádas művelési ágúak.

c.3)⁷⁸Helyi jelentőségű természetvédelemre javasoltak a Kőrises-víz és a Sarok-patak part menti zónájának országos védettséget nem élvező gyepterületei és nádasai. A védetté nyilvánítás célja a Btv. által természeti védelemre javasolt területek védettségének biztosítása, illetve az itt fellelhető, tipikusan patakpartokon kialakult fás- és lágyszárú vegetáció, madárvilág, illetve a tájkép védelme.

Geológia

22.§

1. A felszínmozgás veszélyes területrészeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra keli alapozni az építési tevékenységet.

2. A 15° -nál meredekebb dőlésű vagy 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, rnélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapoz­ni.

3. Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan eróziómentes elvezetése megoldott legyen.

4. Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterüle­tükkel nem veszélyeztethetik. A pincékkel érintet területeken az építési engedélyezési tervdokumen­tációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszo­nyait.

5. ⁷⁹

VI. FEJEZET

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közlekedési létesítmények általános előírásai

23.§

1. A közutak építési terület szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető, egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

2. a gyalogátkelőhelyeknél a mozgássérültek számára lejáró rézsű építendő,

3. a parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően kell átalakítani,

4. a buszmegállókban egységes buszvárók, esőbeállók elhelyezését meg kell oldani a település egészén,

5. egységes utcabútorozásra van szükség: eligazító, információs táblák, szemétgyűjtők, padok elhelyezésével,

6. a település teljes igazgatási területére kiterjedő – turisták számára is használható – település térkép elhelyezése a településközpontban, a buszmegállóhoz közel szükséges, az innen induló túra utakat táblákkal jelezni kell.

7. a játszóterek, pihenőparkok, sportterületek berendezését egységes, vagy egymáshoz harmonizáló – lehetőleg természetes anyagok (fa, kő stb.) felhasználásával készült – eszközökkel, utcabútorokkal kell berendezni,

Közművek általános előírásai

24.§

1. A közművek elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

2. ⁸⁰A közműhálózatokat, a közműépítményeket és azok biztonsági övezetét közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

3. A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni.

4. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

5. A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A tervezett, beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek elrendezését csak úgy lehet engedélyezni, ha a 12 m-nél szélesebb szabályozási szélességű utcákban a fasor ill. fasorok telepítését a közművek nyomvonala, helye nem akadályozza meg.

6. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenés és az esztétikai igények figyelembevétele meghatározó legyen.

7. A közterületi viziközmű vezetékek építése és a vízrendezés megvalósítása vízjogi létesítési terv alapján engedélyezhető.

8. ⁸¹A település beépített, illetve beépítésre szánt területén a közművesítettség mértéke:

Lakóövezetben:

-a Lke és Lf övezetekben a Btv. figyelembe vételével akkor, ha a telek számára biztosított a vezetékes víz, a villamos energia ellátás, a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, és a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó felszíni vízelvezetés. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően a telkeket be kell kötni a hálózatba.

Vegyes övezetben:

-Vt jelű településközpont vegyes övezetben:

akkor, ha teljes közművesítettség rendelkezésre áll. A szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesülhet. Csatorna kiépítését követően a telkeket be kell kötni a hálózatba.

Gazdasági övezetben:

-Güg jelű kereskedelmi, szolgáltató övezetben:

akkor, ha a telek számára biztosított a vezetékes víz, a villamos energia ellátás, a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, a szabályozási szélességhez és a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó felszíni vízelvezetés. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően a telket be kell kötni a hálózatba.

Vízellátás

9. A beépített ill. beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás biztosításával adható.

10. ⁸²

11. A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.

Vízelvezetés

12. A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

13. ⁸³A település beépítésre szánt csatornázatlan területein –a Btv előírásainak megfelelően- a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesíthető, de a csatornahálózat megépítésekor be kell kötnie a hálózatba.

14. ⁸⁴A település beépítésre nem szánt területén a keletkező szennyvizeket csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezésben kell összegyűjteni, és kezelni.

15. A település közigazgatási területén lévő vízfolyások partján a partéltől mért 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot fenn kell tartani.

16. ⁸⁵

17. ⁸⁶

18. A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

Villamosenergia-ellátás

19. ⁸⁷

20. Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor, illetve a hálózat építéssel járó felújítása során a földalatti vezetést lehet csak engedélyezni.

21. Beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

22. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

23. A középnyomású földgázhálózatról vételező ingatlanok gázellátására egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók csak az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők fel, vagy a telkek udvarán helyezhetők el térszín feletti, vagy térszín alatti kivitelezéssel.

24. A középnyomású gázvezetékek tengelytől mért védőtávolsága 4-4 m, melybe építmény nem eshet.

Hírközlés

25. Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatti vezetéssel kell megépíteni. Ahol a földfeletti vezetés egyenlőre területgazdálkodási okból fennmarad, a távközlési szabadvezetéket a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni.

26. Közcélú és egyéb 4,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy településképi és látványtervi vizsgálatokkal alátámasztott helykiválasztás történjen, és az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

Építési tilalmak és egyéb korlátozások

27. 25.§⁸⁸

VI/A. FEJEZET

A rendelet szabályozási terv mellékletei

25/A.§⁸⁹

2. számú melléklet: SZT-1, és SZT-2 jelű Belterületi Szabályozási Terv;

3. számú melléklet: KSZA jelű Külterületi Szabályozási Terv.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. 26.§

1. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

2. Jelen rendelet rendelkezéseit hatályba lépését követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

3. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztik a korábbi összevont rendezési tervhez készített szabályozási előírások illetve az azt elfogadó rendelet.

Törőcsik Ferencné                                                                                                            Werner Józsefné

polgármester                                                                                                                                                                     jegyző

A SZABÁLYZAT FÜGGELÉKE⁹⁰

Fogalmak és magyarázatuk 1. sz. függelék

1. számú melléklet

a 3/2005.(II.15.) önk. rendelethez⁹¹

Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok:

2. számú függelék

a 3/2005.(II.15.) önk. rendelethez⁹²

Műemlékvédelem alatt álló épület

Műemlékvédelem alatt álló épület

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 2016. augusztus 12.-i adatszolgáltatása alapján.

Régészeti lelőhelyek és műemlékek és műemléki környezet a belterületen:

régészeti lelőhelyek