Andocs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (3) bekezdésében és a 62.§ (6) bekezdés 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a település-rendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet VI. fejezetének eljárási szabályai alapján a következőket rendeli el:

1.§

1. A Rendelet (továbbiakban: R.) 1.§. (2) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(2) Andocs község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani és elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni e rendelet, szerint lehet. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben:

1. az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, az Étv.

2. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban Btv.),

3. az OTÉK előírásai az írányadók.”

2.§.

1. A R. 7.§. (3) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(3) A kertvárosias lakóövezetben egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület, továbbá:

1. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület,

2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény helyezhető el.”

A R. 7.§. (5) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„d) sportlétesítmény.”

2. A R. 7.§. (7) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(7) Az építési helyet az alábbi elő-, oldal- és hátsókert méretek határozzák meg:

Előkert: kialakult állapothoz illeszkedő, új telekalakítás estén minimálisan 5 m.

Oldalkert: legkisebb mérete 6 m, amennyiben a telek szélessége12 m-nél kisebb, és az épület építménymagassága 4,5 m-nél kisebb, az oldalkert legkisebb mérete 4 m.

A hátsókert min. 6 m.”

3. A R. 7.§. (9) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(9) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény,

e) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.”

3.§.

1. A R. 8.§. (2) bekezdés a.) pontja helyére a következő rendelkezés lép:

„a) legfeljebb 4,5 m magasságú építmények helyezhetők el, a (11) és (12) bekezdésben felsoroltak kivételével.”

2. A R. 8.§. (3) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(3) A területen lakóépület, továbbá

1. mező- és erdőgazdasági üzemi építmény,

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3. szálláshely-szolgáltató épület,

4. kézműipari építmény,

5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb,- nem nagyüzemi,- gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény helyezhető el.”

3. A R. 8.§. (5) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(5) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

3. 1. üzemanyagtöltő,”

4. A R. 8.§. (7) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(7) Az építési helyet az alábbi elő-, oldal- és hátsókert méretek határozzák meg:

Előkert: kialakult állapothoz illeszkedő, új telekalakítás estén minimálisan 5 m.

Oldalkert: legkisebb mérete 6 m, amennyiben a telek szélessége12 m-nél-, és az épület építménymagassága 4,5 m-nél kisebb, az, oldalkert legkisebb mérete 4 m l.

A hátsókert min. 6 m.”

5. A R. 8.§. (10) bekezdés táblázatot megelőző része helyére a következő rendelkezés lép:

„(10) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:”

6. A R. 8.§-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Németsűrűpuszta és Nagytoldipuszta Lf1 falusias lakóövezetében az OTÉK melléképítményei közül a siló, ömlesztett anyag- és folyadéktároló csak az utcai telekhatártól mért 10 m távolságon túl helyezhető el, amelynek legmagasabb pontja 7,5 m lehet.

12. Németsűrűpuszta és Nagytoldipuszta Lf1 falusias lakóövezetében az utcai telekhatártól mért 10 m távolságon túl mezőgazdasági gazdálkodást szolgáló (üzemi) építmények is elhelyezhetők, legfeljebb 7,5 m építménymagassággal. Korszerű technológiával és anyaghasználattal megvalósuló építmény esetében a tető hajlásszöge minimum 10⁰- os lehet.

12. Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,

2. közműpótló műtárgy,

3. hulladéktartály-tároló,

4. kerti építmény,

5. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.

6. állat ól, komposztáló,

7. siló, ömlesztett anyag- és folyadéktároló.”

4.§.

1. A R. 9.§. (1) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(1) Nyeles telkek nem alakíthatók ki.”

2. A R. 9.§. (6) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(6) Óriás plakát belterületen, illetve beépítésre szánt területen belül nem helyezhető el. A település külterületén „óriásplakátok”, reklámtáblák, egyéb nagyméretű reklámeszközök a közúti közlekedésről szóló törvény előírásai és az alábbiak szerint helyezhetők el:

• a közúti jelzőtáblák kivételével csak max. 2 m²-es és 4 m magasságot meg nem haladó reklám vagy tájékoztató tábla, reklámeszköz helyezhető el,

• közút esetén az út tengelyétől mért 50 m-en túl,

• autópálya esetén az út tengelyétől mért 100 m-en túl,

• erdőterületen, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen, egyéb rendeltetésű (vízgazdálkodás) területen, továbbá természeti és védett természeti területen és építészeti értékvédelmi területen nem létesíthető reklámhordozó.”

3. A R. 9.§. (8) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(8) A magas tetős épületek tetőhajlásszöge 38-45^o között lehet, a 8.§ 12) bekezdésében szereplő korszerű építmény kivételével.”

4. A R. 9.§. (9) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(9) Az épületek lefedésénél a helyi szerkezeti értékvédelemi területeken piros cserép, illetve ahhoz hasonló jellegű és színű égetett anyagú tetőfedés alkalmazható.”

5. A R. 9.§. (10) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(10) Az épületek homlokzatszínezésénél:

• a helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken a hagyományos fehér és a világossárga árnyalatok alkalmazhatók;

• egyéb helyeken a homlokzatok színezésénél nem használható kék, lila és sötét színű homlokzatszínezés, valamint a rózsaszín, narancs és zöld színnek csak az egészen világos pasztell árnyalatai alkalmazhatók.”

6. A R. 9.§. (13) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(13) Magas talajvízállásos területeken, valamint feltöltött területeken talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni.”

5.§.

A R. 10.§. (2) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(2) A településközpont vegyes terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló területi egység, ahol lakó- és helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények helyezhetők el. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő.”

6.§.

1. A R. 11.§. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben az építési telek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat határozza meg:

2. A R. 11.§. a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az önálló rendeltetésű építmények magassága ettől eltérő is lehet. A siló, az ömlesztett anyag tároló, terményszárító és takarmánykeverő legmagasabb pontja legfeljebb 10 m, a víztoronyé legfeljebb 25 méter lehet.”

7.§.

A R. 14.§. (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A területen a közforgalmú vasutak építményeit kivéve az OTÉK-ban a közlekedési és közműterületeken megengedett építmények helyezhetők el.”

8.§.

1. A R. 15.§. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Z jelű zöldterületen csak az OTÉK-ban a zöldterületen megengedett építmények helyezhetők el, ha a zöldterület rendeltetésszerű használatát szolgálják.”

2. A R. 15.§. (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a kivágott, elhalt, engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.”

9.§.

1. A R. 16.§ „Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőövezet” alcímet követő (1) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(1) Az övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.”

2. A R. 16.§ „Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőövezet” alcímet követő (2) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendeltetésnek megfelelő épületek csak a legalább 100 000 m² (10,0 ha) területű telken, a telek legfeljebb 0,3 %-os beépítettségével helyezhetők el, legfeljebb 300 m² alapterülettel.”

3. A R. 16.§ „Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezet (védett erdők)” alcímet követő (2) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.”

4. A R. 16.§ „Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezet (védett erdők)” alcímet követő (4) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(4) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.”

10.§.

1. A R. 17.§ „Má jelű általános mezőgazdasági övezet” alcímet követő (2) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, állattartás és állattenyésztés és halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei helyezhetők el.”

2. A R. 17.§ „Mke jelű kertes mezőgazdasági terület” alcímet követő (2) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(2) A területen:

1. gazdasági épület (présház, tároló)

2. pince,

3. fóliasátor, üvegház helyezhető el. Az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak piros cserép alkalmazható.”

3. A R. 17.§ „Mko jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület” alcímet követő (2) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(2) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Mko-jelű övezetében épület nem helyezhetők el. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad.”

11.§.

A R. 18.§. (2) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(2) A területen a vízgazdálkodás fenntartásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.”

12.§.

1. A R. 20.§. (4) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(4) A település területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendelet szerinti kibocsátási határértékeket.”

2. A R. 20.§. (5) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(5) a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet alapján:

1. 1. zajvédelmi szempontból érzékeny terület:

- a temető területe

- a közparkok területe

- a védelemre javasolt területek,

ahol a különböző emberi tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 dB, éjszaka 35 dB határértéknél.

1. 2. zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny terület a kertvárosi lakóterület, ill. a védelmi erdőterület, ahol a zajterhelés nem lehet több nappal 50 dB, éjszaka 40 dB határértéknél.”

3. A R. 20.§. (6) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(6) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a határértékeket nem haladja meg.”

4. A R. 20.§. (14) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(14) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozóan a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Korm. rendelet előírásai az irányadók.”

5. A R. 20.§. (15) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(15) A közigazgatási terület felszíni szennyeződésekre érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken helyezkedik el, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló rendelet szerint “érzékeny” szennyeződés érzékenységi besorolású, így a területen csak olyan tevékenységek folytathatók, melyek teljesítik az érzékeny területekre vonatkozó határértékeket.”

13.§.

1. R. 21.§. a.) pontjának (1) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:

„(1) A műemlékeket és a régészeti lelőhelyeket a 2. számú függelék tartalmazza.”

2. R. 21.§. a.) pontjának (3) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi védelem alatt álló építményeket, objektumokat, a szabályozási tervek, valamint e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az ebben felsorolt helyi művi értékeket a képviselő-testület helyi védetté nyilvánítja A helyi védett művi értékekre vonatkozóan az alábbiakat kell betartani:

1. 1. az épület, vagy épületrész csak igen indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el,

   2. a tulajdonosnak felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni, melyet az önkormányzatnak archiválásra át kell adnia. és azt archiválni kell,

   3. homlokzat-felújítás, - átalakítás, portál ki- vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet,

   4. a védett épületek, épületrészek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók,

   5. felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni.”

3. A R 21.§. b.) pontjának (1) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:

„(1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet és műemléket és ezek környezetét érintő ügyben a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai szerint kell eljárni. A műemlékeket és a régészeti lelőhelyeket a 2. számú függelék tartalmazza.”

4. A R 21.§. b.) pontjának (3) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető, vagy a kivitelező köteles:

1. az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,

2. a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentőfeltárás elvégzésére a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint feltárásra jogosult intézményt, valamint

3. a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről,- a felelős őrzés szabályai szerint- a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.”

14.§.

1. R. 24.§. (2) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(2) A közműhálózatokat, a közműépítményeket és azok biztonsági övezetét közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.”

2. R. 24.§. (8) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(8) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén a közművesítettség mértéke:

Lakóövezetben:

-a Lke és Lf övezetekben a Btv. figyelembe vételével akkor, ha a telek számára biztosított a vezetékes víz, a villamos energia ellátás, a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, és a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó felszíni vízelvezetés. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően a telkeket be kell kötni a hálózatba.

Vegyes övezetben:

-Vt jelű településközpont vegyes övezetben:

akkor, ha teljes közművesítettség rendelkezésre áll. A szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesülhet. Csatorna kiépítését követően a telkeket be kell kötni a hálózatba.

Gazdasági övezetben:

-Güg jelű kereskedelmi, szolgáltató övezetben:

akkor, ha a telek számára biztosított a vezetékes víz, a villamos energia ellátás, a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, a szabályozási szélességhez és a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó felszíni vízelvezetés. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően a telket be kell kötni a hálózatba.

3. R. 24.§. (13) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(13) A település beépítésre szánt csatornázatlan területein - a Btv. előírásainak megfelelően- a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesíthető, de a csatornahálózat megépítésekor be kell kötnie a hálózatba.”

4. R. 24.§. (14) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(14) A település beépítésre nem szánt területén a keletkező szennyvizeket a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezésben kell összegyűjteni, és kezelni.”

15.§

A R. a következő VI/A. fejezettel, 25/A. §-al és az azt megelőző fejezet- és alcímmel egészül ki:

"VI/A. FEJEZET

A rendelet szabályozási terv mellékletei

25/A.§

2. számú melléklet: SZT-1,és SZT-2 jelű Belterületi Szabályozási Terv;

3. számú melléklet: KSZA jelű Külterületi Szabályozási Terv."

Záró és vegyes rendelkezések

16.§

1. A R. 11.§-ba „a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe „a Btv.” szövegrész lép.

2. A R. 17.§-ban az „Mko jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület” (3) bekezdésében

3. „a 2000. évi CXII. Balaton törvény” szövegrész helyébe „a Btv.” szövegrész lép.

4. A R. 21.§ c.) pontjában „a táj- és természetvédelmi övezeteket” szövegrész helyébe „a táj- és természetvédelmi övezet” szövegrész lép.

5. A R. 21.§ c.1) pontjában „a 2000. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe „a Btv.” szövegrész lép.

6. A R. 21.§ c.2) pontjában „az 1996. LIII. a Természet védelméről szóló törvény” szövegrész helyébe „a Természet védelméről szóló törvény.” szövegrész lép.

7. A R. 21.§ c.2) pontjában „a Balaton törvény” szövegrész helyébe „a Btv.” szövegrész lép.

17.§

1. E rendelet az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak és az érintett államigazgatási szerveknek történt közlést követő 5. napon, de legkorábban a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba.

1. 1. 2. A R 1.§ (1), (3) bekezdés, 5.§ (3), (4) bekezdése, 6.§ (3), (4), (5), (10) bekezdése, 7.§ (4), (6), (8), bekezdése, 8.§ (6), (9) bekezdése 9.§ (7) bekezdése, 10.§.(3),bekezdése, 11.§ (5) bekezdése 12.§ (4), (5), (6) (7), bekezdése, (8) bekezdés b.) pontja, (11) bekezdés c.) pontja, 14.§ „Általános közlekedési és közműterület” alcím (2), (8) bekezdése, a „Vasúti közlekedési és közműterület” alcím (1) bekezdése, 15.§ (3) bekezdése, (5) bekezdés b.) pontja, (6) bekezdése, 16.§ „Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőövezet” alcím (4) bekezdés, 17.§ „Mke jelű kertes mezőgazdasági terület” alcím (5) bekezdése, 17.§ „Mk0 korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület” alcím (4), (8) bekezdése, 20. § (3) bekezdése, 21.§ a.) pontjának (2) bekezdése, b.) pontjának (2), (4) bekezdése, 22.§ (5) bekezdése, 24.§ (10), (16), (17), (19) bekezdése, 25.§, és a „szabályzat függeléke” hatályát veszti.

1. 1. 2. A R. melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

1. 1. 2. A R. e rendelet 1. számú függeléke szerinti 2. számú függelékkel egészül ki.

ANDOCS, 2016.december  hó 7.-én.

Werner Józsefné                                                                                                          Töröcsik Ferencné

jegyző                                                                                                                                 polgármester

Hirdetőtáblára kifüggesztve: 2016. december 7.

 Werner Józsefné

        jegyző