Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (III.26.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 05. 01- 2018. 02. 28Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (III.26.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
Tartalomjegyzék
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Fonyód Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: HU-Fonyód 8640, Fő utca 19.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Fonyód város közigazgatási területe, Az Önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását az 1. számú függelék tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.fonyod.hu
(5) Az Önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése: „Fonyódi Hírmondó”
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
a) Fonyód város címere, amely alul csúcsban végződő pajzs. Alapszíne: kék. Alsó részében öt, hármas hullámvonalon jobbra haladó kétárbocos háromszögletű vitorlázatú dereglye. A pajzs tetején balra tekintő nyitott rostélyú arany sisak. Tetején kitárt szárnyú sas. A pajzsot két oldalról három-három aranyszínezetű akantuszlevél díszíti. A pajzs és az akantuszlevelek által határolt rész vörös, illetve kék színű. (1. számú melléklet).
b) Fonyód város zászlója, amely függőleges síkon két egyenlő részre osztott kék-sárga színű, alul sárga rojttal díszített, melynek közepén a város címere, alatta verzál betűs „Fonyód” felirat helyezkedik el.
c) Fonyód város pecsétje, melynek lenyomata Fonyód város címerét, köríven Fonyód Város Önkormányzata feliratot tartalmazza és a protokoll, valamint ünnepi események alkalmával használható.
(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet határozza meg.
3. § (1) Az Önkormányzat ünnepei:
a) Fonyód várossá avatásának napja: március 15. napja,
b) Fonyód napja: augusztus 20. napja.
(2) Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket, elismerő díjakat, címeket külön rendelet határozza meg.
(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A polgármester a tisztséget jelképező, az esemény jelentőségét hangsúlyozó „polgármesteri láncot” viselheti a nemzeti és helyi ünnepeken, valamint kiemelkedő események, ünnepségek vagy rendezvények alkalmával.
4. § Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart:
a) Romániában (Erdélyben): Borszék (Borsec) várossal,
b) Németországban: Leipheim várossal,
c) Horvátországban: Novi Vinodolski várossal,
d) Szlovákiában: Érsekújvár (Nové Zámky) várossal,
e) Belgiumban: Mettet várossal.
Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
5. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek és a jogszabályokban ráruházott kötelező feladatok ellátását (a továbbiakban: feladatellátás) az általa alapított költségvetési intézményei, gazdasági társaságai, társulásai útján, és a piaci viszonyok között működő gazdasági társaságok által nyújtott szolgáltatások igénybevételével biztosítja az Mötv.-ben meghatározott feltételek megléte esetén, a törvényben meghatározott módon.
(2) A feladatellátás módját az Önkormányzat által alapított költségvetési intézmények, gazdasági társaságok alapító dokumentumai, továbbá a gazdasági társaságokkal a feladatellátásra megkötött feladatellátási - és közszolgáltatási szerződések tartalmazzák.
(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett szakbizottságok és a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. E célra ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó előterjesztés akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
(5) A feladatellátás mértéke mindenkor az éves költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.
6. § (1) Önként vállalt önkormányzati feladatok különösen:
a) intézmények fenntartása keretében:
aa) múzeum működtetése,
ab) bölcsődei ellátás biztosítása,
b) szolgáltatásfejlesztés:
ba) helyi televízió,
bb) havonta megjelenő önkormányzati lap,
bc) idegenforgalmi tevékenység,
c) önszerveződő közösségek támogatása az éves költségvetésben meghatározottak szerint,
d) nemzetközi kapcsolatok létesítése, elsősorban a 4. §-ban megjelölt testvérvárosokkal,
e) a helyi verseny – és tömegsport támogatása,
f) gyermekvállalási támogatás folyósítása,
g) a piac fenntartása és üzemeltetése.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetés elfogadásakor – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
7. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(2) A képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottságai,
c) polgármesteri hivatal,
d) jegyző,
e) társulás.
(3) A Képviselő-testület
a) bizottságaira átruházott hatásköreit e rendelet 2. számú melléklete,
b) polgármesterre átruházott hatásköreit e rendelet 3. számú melléklete
rögzíti.
(4) Az önkormányzat vagyona felett rendelkezni a képviselő-testület az e rendeletben és a vagyongazdálkodás szabályaira vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltak szerint jogosult.
A képviselő-testület összehívásának és működésének alapvető szabályai
8. § (1) A képviselő-testület létszáma - a polgármestert is beleértve – 9 (kilenc) fő.
(2) Az önkormányzati képviselők nevét a 2. számú függelék tartalmazza.
9. § (1) A képviselő-testület ülései (a továbbiakban együtt: ülés)
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés,
d) közmeghallgatás.
(2) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén, az ülésteremben tartja. Ettől az ülés összehívója kizárólag rendkívüli és a meghívóban megindokolt esetben térhet el.
(3) Az egyes képviselők, a tisztségviselők és a képviselő-testület által meghatározott más személyek az ülésteremben a képviselő-testület által meghatározott helyen ülnek.
(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható ismételten, de az e rendeletben előírtakat alkalmazni kell.
A képviselő-testület alakuló ülése
10. § A jogszabályban előírtakon felül az alakuló ülés kötelező napirendi pontja a Fonyódi Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről, továbbá a polgármester programjának ismertetése.
A képviselő-testület rendes ülése, éves munkaterve
11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább 6 (hat) rendes ülést tart.
(2) A rendes ülést lehetőség szerint a hónap utolsó csütörtöki napjának 14.00 órájára kell összehívni (a továbbiakban: ülésnap).
(3) Az ülésen legfeljebb 15 (tizenöt) perc szünet tartható, melyet a polgármester rendelhet el.
12. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit adott naptári évre vonatkozó éves munkaterve (a továbbiakban: munkaterv) alapján tartja meg.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze a naptári év utolsó rendes ülésére, a tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé. A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítését megelőzően javaslatot kér
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) az állandó bizottságoktól,
c) a jegyzőtől, az aljegyzőtől,
d) az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek vezetőitől,
e) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló és az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőitől,
f) a helyi civilszervezetektől.
(3) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések várható, előre tervezhető napirendjét,
c) a napirendi pontok készítésében, véleményezésében résztvevő szerveket, személyeket, megnevezve,
d) a napirendi pontok előterjesztőit,
e) meghatározza azon napirendi pontokat, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.
(4) Az elfogadott munkatervet és mellékletét a jegyző a helyben szokásos módon közzéteszi.
Az ülés összehívása
13. § (1) Az ülést a polgármester hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályozatása esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A Pénzügyi Bizottság elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az ülést korelnökként a legidősebb önkormányzati képviselő hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatos, 30 (harminc) napon túli távollét.
(3) A képviselő-testület rendes ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével, legalább 6 (hat) nappal az ülés napja előtt tájékoztatja.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) képviselő-testület tagjait,
b) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,
c) a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó napirendi pont tekintetében,
d) a napirendi pont tárgyában érintett önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjét,
e) a napirendi pont tárgyában érintett kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét,
f) a Somogy Megyei Kormányhivatal Fonyódi Járási Hivatalának hivatalvezetőjét,
g) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fonyódi Tankerületének tankerületi igazgatóját a véleményezési körébe tartozó napirendi pont tekintetében,
h) a 4. számú mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit,
i) a napirendi ponttal érintett egyéb személyt és szervezetet,
j) az Önkormányzat jogi képviselőjét,
k) a helyi sajtó képviselőit.
(5) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az előterjesztők nevét,
d) a tervezett napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések eléréséhez, letöltéséhez szükséges egyéb információkat.
(6) A meghívó kiküldése elektronikus úton történik úgy, hogy az érintettek az ülés időpontját megelőző legalább 6 (hat) nappal megkapják.
(7) Az ülés napirendjén szereplő előterjesztéseket – ide nem értve a sürgősségi indítványt – a meghívó kiküldésével egyidejűleg publikálni kell azon elektronikus felületen, ahonnan az érintettek számára elérhetővé válik.
(8) Nem publikálható ki azon előterjesztés, amely
a) minősített adatot tartalmaz, annak érvényességi idején belül, kivéve, ha a minősített adatra vonatkozóan az előterjesztés kiküldésével összeegyeztethető megismerési, felhasználási engedély áll rendelkezésre,
b) amely zárt ülésen tárgyalandó, kivéve a (10) bekezdésben foglalt esetet,
c) amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.
(9) A (8) bekezdés a) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény alapján jogosult. A (8) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján, az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni.
(10) Az ülés összehívójának, vagy az előterjesztőnek az egyedi döntése alapján a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott előterjesztés kiküldhető.
(11) Határozatképtelenség miatt újra összehívott ülésre, vagy más okból – különösen: napirendről levétel, határozathozatal elnapolása – későbbi ülésen tárgyalt napirend korábban már kiküldött előterjesztését nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell.
A rendkívüli ülés
14. § (1) A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton – különösen telefon, telefax, elektronikus levél, távirat, útján – a napirendi pontok megjelölésével is összehívható bármely napra.
(2) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.
(3) A képviselő-testület rendkívüli ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a helyben szokásos módon történő közzétételével a képviselő-testület részére történő továbbítással egyidejűleg tájékoztatja.
(4) A rendkívüli ülés összehívásakor a 13. §-ban foglaltakat alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a meghívót és az előterjesztéseket azok véglegesítését követően haladéktalanul kell kiküldeni, illetve publikálni, ami azonban az ülés előtti 24 óránál kevesebb nem lehet.
(5) A rendkívüli ülés napirendi pontját is tárgyalnia kell annak a bizottságnak,
a) melynek állásfoglalása nélkül az előterjesztés nem terjeszthető be,
b) amelyet csak bizottság terjeszthet elő.
(6) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottsága kezdeményezi, azt a polgármesternél írásban kell benyújtani, melyben meg kell jelölni a javasolt napirendet és az összehívás sürgősségének indokát. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 6 (hat) napon belül köteles az ülést összehívni.
A közmeghallgatás
15. § (1) Közmeghallgatást kell tartani
a) az önkormányzat költségvetésének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása előtt,
b) az építés helyi rendjének szabályozásával kapcsolatos döntés előtt,
c) ha a képviselő-testület előzetesen, minősített többséggel úgy dönt, ebben az esetben a döntési javaslatot a napirendről le kell venni, és az a közmeghallgatást követő első rendes ülésen vehető újra napirendre,
d) ha a Fonyódi lakóhellyel rendelkező választópolgárok legalább 5 (öt) százaléka az ügy tárgyának megjelölésével ezt a polgármestertől, vagy a képviselő-testülettől ezt írásban kéri.
(2) A közmeghallgatást lehetőség szerint az ülésteremben kell megtartani.
(3) A közmeghallgatás vezetése a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik, arról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályokat kell alkalmazni
(4) A közmeghallgatáson való hozzászólás szabályaira a 17. § (2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatás idejét, helyét és amennyiben van témáját, a közmeghallgatást igénylő napirendi pontokat tárgyaló rendes ülés időpontját, helyét legalább 15 (tizenöt) nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon kell közzétenni.
A képviselő-testület ünnepi ülése
16. § (1) A képviselő-testület évente egyszer, munkatervében meghatározottak szerint, március 15-én, Fonyód várossá alapításának alkalmából ünnepi ülést tart, melynek keretében a képviselő-testület az általa alapított díjakat adja át.
(2) Az ünnepi ülésre a 13. § (4) bekezdésben foglaltakon felül meg kell hívni a város díszpolgárait, a város polgáraiért díj korábbi kitüntetettjeit, valamint az egyházak helyi képviselőit.
(3) Az ünnepi ülésről jegyzőkönyv nem készül.
Az ülések nyilvánossága, az önkormányzati munka nyilvánossága
17. § (1) A képviselő-testületi ülés, a közmeghallgatás nyilvánossága a polgárok részvételi lehetőségét is biztosítja. Választójoggal nem rendelkező tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek törvényes képviselőjük jelenléte nélkül a képviselő-testület ülésén csak az ülésvezető egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
(2) A nyilvános ülésen, a közmeghallgatáson a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés, a közmeghallgatás rendjét nem zavarhatja.
(3) A képviselő-testület nyilvános ülésén, a közmeghallgatáson a sajtó képviselői részére – e minőségük igazolását követően – a képviselő-testület külön, a sajtó részére kijelölt helyet biztosít.
(4) Az ülésen megjelent polgárok a napirenden szereplő ügyben hozzászólási lehetőséggel nem rendelkeznek. Amennyiben a polgár az adott napirendhez hozzá kíván szólni felszólalási szándékát az ülést megelőző 48 (negyvennyolc) órát megelőzően írásban köteles jelezni az ülésvezető felé úgy, hogy megjelöli annak rövid tartalmát. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 (három) perc.
(5) A közmeghallgatáson az ülés vezetője a felszólalásra jelentkezők sorrendjében ad lehetőséget a felszólalásra.
(6) Az önkormányzati működéssel összefüggésben a médiát kizárólagosan a polgármester, vagy az általa kijelölt személy jogosult tájékoztatni.
Az előterjesztés
18. § (1) Előterjesztés a (2) bekezdésében megjelölt személy vagy szerv, szervezet által előzetesen javasolt, indokolt rendelet-, vagy határozat-tervezet, tájékoztató, beszámoló, vagy jelentés.
(2) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a települési képviselő, a képviselő-testület tanácsnoka,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző, az aljegyző,
f) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,
g) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának elnöke, a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben,
h) az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a polgármester, a képviselő-testület a munkatervében, vagy külön határozattal előterjesztés beterjesztésére kér fel vagy kötelez, továbbá akit jogszabály előterjesztés beterjesztésére kötelez.
(3) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre.
(4) Az előterjesztő az előterjesztést a jegyzőnél nyújtja be szakmai és törvényességi ellenőrzés céljából az ülést megelőzően legalább 15 (tizenöt) nappal. Amennyiben a szakmai és törvényességi ellenőrzés lefolytatása tizenöt napon belül nem lehetséges, a jegyző erről, a szakmai és törvényességi ellenőrzés elkészültének várható időpontjának – mely csak különösen indokolt esetben lehet több, mint az előterjesztés időpontjától számított harminc nap – megjelölésével tájékoztatja az előterjesztőt, valamint a Polgármestert.
19. § (1) Az előterjesztés írásban nyújtandó be. Az előterjesztésben követelmény
a) a tárgy pontos bemutatása,
b) az előkészítésben, a szakmai-törvényességi ellenőrzésben résztvevők megnevezése,
c) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület, vagy szerve, illetve a képviselő-testület, vagy szervének jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen döntést hozott, milyen eredménnyel történt meg a döntés végrehajtása,
d) a hatályos szabályozás ismertetése, a tárgykört rendező jogszabályok ismertetése,
e) az esetleges eltérő vélemények, alternatívák megjelölése és annak indokai, az előterjesztés célja,
f) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a javasolt döntést, pontosan bemutatva a bevezetés költségvetési és egyéb releváns hatásait,
g) hogy az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára,
h) az előterjesztésben javasolt döntéstervezet esetleges kockázatainak ismertetése, a kockázatok kiküszöbölésének, mérséklésének módja, ha ez lehetséges,
i) azon személyek, szervek, szervezetek körének megjelölése, akiknek, vagy amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, illetve akiket, vagy amelyeket arról tájékoztatni szükséges.
(2) A határozati javaslat
a) szervesen kapcsolódik az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényes, célszerű, szakszerű és végrehajtható,
c) konkrétan meghatározza a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
d) ha a döntésnek, végrehajtásnak több módja is lehetséges, szükség szerint tartalmazza az alternatívákat,
e) rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
f) megjelöli a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét.
A sürgősségi indítvány
20. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy nem az előterjesztés kiküldésére vonatkozó szabályok szerint került publikálásra.
(2) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület vita nélkül, a napirend elfogadásával egyidejűleg egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A sürgősségi indítvány – ide nem értve a polgármester által előterjesztett sürgősségi indítványt –akkor vehető napirendre, ha az – a sürgősség tényének rövid indokolásával – írásban, legkésőbb 72 (hetvenkettő) órával az ülés kezdetét megelőzően a polgármesternél benyújtásra került.
(4) Sürgősségi indítványt a 18. § (2) bekezdésben megjelölt személy, szerv, vagy szervezet nyújthat be.
(5) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt a meghívóban közölt napirendi pontok után tárgyalja, kivéve, ha a napi rend elfogadásakor képviselő-testület másként dönt.
(6) A sürgősségi indítvány napirendre vételéhez szükséges a 18. § (3) bekezdésben meghatározott szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatása, valamint az indítvány tárgya szerint véleményezési jogkörrel rendelkező bizottság véleményének megléte.
Beszámoló, tájékoztató
21. § (1) A beszámoló
a) átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselő-testület valamely döntésének végrehajtásáról,
c) a képviselő-testület, vagy szerve, továbbá más önkormányzati fenntartású, tulajdonban álló szervezet, vagy annak valamely szerve tevékenységéről készíthető és terjeszthető a képviselő-testület elé.
(2) A tájékoztató olyan információknak a képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, továbbá amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv, vagy szervezet tevékenységének megismerését segítik elő. Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen – ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá – a jogszabályok ismertetését, a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat, a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.
(3) A beszámoló elfogadásáról és a tájékoztató tudomásul vételéről a képviselő-testület határozattal dönt.
A képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje
22. § (1) Az ülést a polgármester hívja össze, nyitja meg, rekeszti be.
(2) Az ülés vezetője
a) megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazolatlan, illetve igazolt távollévőket,
b) figyelemmel kíséri a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, ez ügyben intézkedést tehet,
c) javaslatot tesz a sürgősségi indítványra,
d) előterjeszti az ülés napirendjét, figyelemmel a sürgőségi indítvány tárgyában hozott döntésre,
e) az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet,
f) kéri a képviselő-testület döntését olyan ügyben, amelyekben zárt ülés tartható,
g) gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról,
h) megadja, vagy megtagadja a szót,
i) megvonja a szót a tárgytól eltérő hozzászólás esetén,
j) javaslatot tesz a napirendek összevont tárgyalására.
23. §2 (1) Az interpelláció: az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.
(2) A képviselők rendes, munkaterv szerinti ülésén tárgyalt napirendek lezárása után szóban, vagy az ülésen kívül írásban a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez interpellációt terjeszthetnek elő. A képviselőhöz is lehet interpellációt intézni, feltéve, ha a képviselő-testület, a polgármester megbízásából önkormányzati feladatkörben járt el.
(3) Az ülésen előterjesztett interpellációra elsősorban az ülésen szóban, de legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül kell, írásban, érdemi választ adni. Az írásos választ, minden képviselőnek meg kell küldeni.
(4) Az interpellációt az ülésen akkor kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 5 (öt) munkanappal az interpellálótól írásban megkapta azt.
(5) Az interpellációra adott szóbeli, vagy írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról, a soron következő rendes, munkaterv szerinti ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően a Képviselő-testület dönt. Amennyiben azon ülés, melyen az interpellációt benyújtották és a soron következő rendes, munkaterv szerinti ülés időpontja között legalább 60 ( hatvan) nap telne el, úgy az interpelláció elfogadását a polgármester köteles a két ülés között esetlegesen tartandó rendkívüli ülés napirendjei közé felvenni abban az esetben, ha az interpelláló a válasz kézhezvételétől számított 5 ( öt) munkanapon belül írásban nyilatkozik az interpelláció el-, vagy el nem fogadásáról és a polgármesterhez eljuttatja azt.
(6) a) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester saját hatás körében mérlegeli, hogy szükség van-e az interpelláció további vizsgálatára. Amennyiben szükségesnek tartja a vizsgálatot úgy az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja, az ügy tárgya szerint illetékes bizottságnak.
b) Ha az interpellációt a polgármesternek címzik és az arra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, a Képviselő-testület saját hatáskörben mérlegeli , hogy szükség van-e az interpelláció további vizsgálatára. Amennyiben szükségesnek tartja a vizsgálatot úgy határozatával kijelöli a vizsgálatot lefolytató, hatáskörrel rendelkező bizottságot.
(7) A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.
(8) A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testület soron következő rendes, munkaterv szerinti ülésén ad tájékoztatást.
(9) Az ülésen napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.
24. § (1) Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban, vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A döntési javaslat kiegészítésének van helye, ha az nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről indokolt lett volna.
(3) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban, vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám, vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, vagy a döntési javaslatban.
(4) A napirendet az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő a napirendet nem vonja vissza, de a visszavonást az ülésvezető indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendről levételt, mely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.
25. § (1) Az ülésvezető a hozzászólásokra az ülés vezetésének átadása nélkül is jogosult reagálni, válaszolni. A vitában a képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Amennyiben az ülésvezető az ismételt felszólalásra nem ad engedélyt, az érintett képviselő kérésére a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a hozzászólás engedélyezéséről.
(2) A döntéshozatal előtt az előterjesztő és az előkészítésben résztvevő bizottság elnöke a napirendhez bármikor időkeret nélkül hozzászólhat.
(3) Az ülésen a tanácskozási joggal meghívottak tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalásra a (2) bekezdés az irányadó.
(4) Bármikor szót kérhet
a) az előterjesztő,
b) a képviselő a 26. § (1) bekezdésben foglalt esetben,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
26. § (1) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, ennek időtartama legfeljebb 1 (egy) perc.
(2) Ügyrendi kérdés
a) a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
b) a javaslat a hozzászólók listájának lezárására, vagy a vita lezárására,
c) a szavazás módjára vonatkozó javaslat,
d) a napirendi pont bizottsági tárgyalásának utalására vonatkozó tájékoztatás,
(3) Az ügyrendi javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
27. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.
28. § (1) A hozzászólásokat követően az ülés vezetője a vitát lezárja, szükség szerint összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntési javaslatot érintő valamennyi módosításra.
(2) Az ülésvezető intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról. A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, a döntéshozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond. Az előterjesztő, illetőleg a megszólított válaszában tanácskozási joggal nem rendelkező, jelenlévő személyek közreműködését is kérheti.
(3) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, illetve sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A képviselő által elmondottakat, vagy megjegyzésének általa kért részét szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet, legfeljebb 1 (egy) perc időtartamban.
(4) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak nincs helye, kizárólag a személyes érintettség vagy a szavazást befolyásoló egyéb rendkívüli esemény, így különösen technikai probléma bejelentésére van lehetőség.
29. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról, kivéve azt az esetet, amikor valamely módosító és/vagy kiegészítő indítvány egyszerű szótöbbséggel elfogadásra kerül. Ekkor a javaslatokról további szavazás nem történik.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozási ügyben – ha több személy esetében kell dönteni – a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. A lépcsőzetes szavazás során az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy kiesik. A személyre vonatkozó szavazást minden esetben külön-külön személyenként kell lefolytatni és minden jelöltről dönteni szükséges.
(3) Amennyiben valamelyik szavazási fordulóban az egyik személy a szükséges számú szavazatot megkapta, azt elfogadottnak kell tekinteni. Ennek hiányában annyi szavazási fordulót kell tartani, amennyi személy esetében döntést kell hozni.
(4) Szavazategyenlőség esetén az előterjesztést a képviselő-testület azon a napon – esetleges szünet beiktatásával – újratárgyalhatja, vagy az előterjesztést az előkészítőnek visszaadhatja új előterjesztés készítése végett. Meghatározhatja az új előterjesztés benyújtásának határidejét, szempontjait, és további adatok beszerzését is kérheti.
30. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata, az ülésvezető rend fenntartása iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező.
(2) Az ülés hallgatósága a képviselő-testület ülésén véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki, kivéve a 17. § (4) bekezdésben meghatározott esetet.
(3) A képviselő-testület ülésén résztvevő valamennyi jelenlévő személy – a (6)-(8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni
a) az étel- vagy italfogyasztástól, ide nem értve a víz és tea fogyasztását, valamint az orvosilag indokolt étel- és italfogyasztást,
b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától,
c) mobiltelefon, vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét, vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától,
d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.
(4) Zárt ülés elrendelésekor az ülés hallgatósága és minden más személy – a polgármesteri hivatal által kifejezetten a képviselő-testületi ülésen elhangzottak jegyzőkönyvezése céljából működtetett rendszer kivételével – köteles a hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas eszközöket az ülésteremből eltávolítani, vagy azokat kikapcsolni.
(5) A sajtó képviselői
a) kötelesek az ülés méltóságához illő öltözékben megjelenni,
b) kötelesek az ülés időtartama alatt a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodni,
c) az ülést, vagy az ülés vezetését nem zavarhatják,
d) a (4) bekezdésben foglaltakat kötelesek megtartani.
(6) Kétség esetén a (4), (5) bekezdés d) pontban foglaltak teljesítését az ülésvezető jogosult a polgármesteri hivatal közreműködésével ellenőrizni, továbbá az illetőt a kérdéses eszköznek az ülésteremből történő eltávolítására felszólítani akkor is, ha nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az illető a (4) bekezdésben foglalt előírásoknak eleget tett-e.
(7) Az ülésvezető
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
c) rendreutasítja – képviselő esetében a széksértés jogkövetkezményeire figyelmeztetéssel rendreutasítja – azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamely képviselőre sértő kifejezést használ,
d) figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (3) bekezdésben, vagy az (5) bekezdés a)-c) pontban foglaltakba ütközik,
e) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
f) a képviselő kivételével, ismételt rendzavarás esetén, vagy az (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti az illető személyt.
(8) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést félbeszakíthatja, vagy elhagyja az ülésvezetői széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az ülés vezetője ismét összehívja.
(9) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
A döntéshozatal, a képviselő-testület döntései
31. §3 (1) A Képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza a névszerinti és a titkos szavazás eseteit kivéve. A szavazás kézfelemeléssel, vagy elektronikus szavazógép igénybevételével történik.
(2) A nyílt szavazás esetén először az „igen”, majd „nem”, végül a „tartózkodom” szavazatot kell ülésvezetői kérdésre adandóan kézfelemeléssel, vagy a szavazópult megfelelő gombjának megnyomásával jelezni.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik.
(4) A nyílt szavazástól eltérő szavazási mód megváltoztatását a polgármester a napirend tárgyalásánál a szavazás megkezdéséig annak indokolásával, vagy legalább 3 (három) települési képviselő együttesen írásban megindokolva az ülés megkezdéséig kezdeményezheti. A képviselő-testület e javaslatok tárgyában felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Névszerinti szavazást kell tartani az ötvenmillió forinton felüli minden pénzügyi-, gazdasági döntéshez (hitelfelvétel, ingatlanértékesítés és hasznosítás, stb.).
(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző „ABC”- sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a képviselők igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak. Elektronikus szavazógép igénybevételével történő szavazás esetén a képviselők szavazópult „igen”, „nem” gombjainak megnyomásával szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az ülésvezetőnek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki, jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
32. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat.
(2) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a) az ülésvezetője,
b) bármely települési képviselő,
c) a jegyző
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál a képviselő-testület által választott Jogi Bizottság mint Szavazatszámláló Bizottság jár el.
(5) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely az alábbiakat tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) kezdetét és befejezését,
c) Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat,
f) a szavazás eredményét.
(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a Szavazatszámláló Bizottság elnöke írja alá.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.
33. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túlmenően
a) a gazdasági program elfogadásához,
b) a kötvénykibocsátáshoz,
c) a hitelfelvételhez, kezességvállaláshoz bruttó ötvenmillió forintot meghaladó érték esetén,
d) a gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaság üzletrészének átruházásához, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezéséhez, továbbá a gazdasági társaság megszüntetéséhez, valamint amennyiben törvény, vagy a társasági szerződés, alapító okirat a döntéshez minősített többséget ír elő,
e) vagyontárgy elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, pályázati felhívás jóváhagyásához, ha az értékesített, illetőleg az értékesíteni, megszerezni, megterhelni kívánt vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó ötvenmillió forintot meghaladja,
f) az Önkormányzat vagyonának értékbecslés alatti értékesítéséhez,
g) idegen vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek vállalása esetén értékhatár nélkül,
h) az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítéséhez, továbbá értékpapír vásárlásához ötvenmillió forintot meghaladó névérték esetén,
i) díszpolgári cím, önkormányzati kitüntető cím és elismerés adományozásához, vagy megvonásához,
j) a széksértés tényének megállapításához, a széksértés elkövetése miatt bírság kiszabásához,
k) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos bizottsági tájékoztatóról való döntéshez,
l) lakáscélú támogatások helyi szabályairól szóló 14/1998. (V. 15.) önkormányzati rendeletben előírt méltányossági ügy elbírálásához,
m) amilyen ügyben ez a rendelet így rendelkezik.
34. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal „per” jellel elválasztott évszámmal, zárójelben az ülés dátumával (római számmal jelölt hónap, arab számmal jelölt nap), a döntéshozó beazonosítását szolgáló nyomtatott nagybetűkkel történő jelölésével utána a „határozat” szó feltüntetésével, valamint a döntés tartalmára utaló tömör „ról/ről” képzővel ellátott címmel kell ellátni. (MINTA: …/2015. (III.26.) KT határozat a napirend elfogadásáról)
(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.
(3) A képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
(4) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 3 (három) munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
(5) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott végzésének megjelölése: Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének [sorszám]/[év] ([hónap]. [nap].) végzése a [cím]-ról/ről. A végzésre egyebekben a határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Önkormányzat rendeletalkotása
35. § (1) A rendelet-tervezetek elkészítésénél a jogalkotásról szóló törvényt, ennek végrehajtási rendeletét, a rendeletalkotására felhatalmazó törvényhelyeket, és e törvények végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell figyelembe venni. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselők,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A rendelet-tervezetekhez is írásos előterjesztést kell készíteni. Ebben a tervezet általános indokolása mellett az egyes jelentősebb rendelkezések részletes indokolásának, a rendeletalkotás okának is szerepelnie kell. A rendelet-tervezet elkészítésére a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(4) A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai (szervezeti egységei) készítik elő. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes bizottság, a testület által létrehozott ideiglenes bizottság, és bevonható külső szakértő is, melyre a jegyző tesz javaslatot.
(5) Rendelet-módosítás esetén a módosítandó rendelkezésre idézetként utalni, vagy azt fénymásolatként csatolni kell.
(6) A tervezet véleményezése:
a) a polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthatja (ezek: költségvetés, településrendezési eszközök, stb. lehetnek),
b) a lakosság széles rétegének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 (tíz) napig közszemlére kell bocsátani, melynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat, véleményeket a jegyző részére kell eljuttatni, amelyekről a jegyző a Képviselő-testületet tájékoztatja a tervezet tárgyalásakor,
c) a külön törvényekben meghatározott rendelet-tervezeteket az ott megjelölt szerveknek, személyeknek kell véleményezés céljából megküldeni.
(7) A jegyző a rendelet-tervezetet előkészítés és véleményeztetést követően, indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A képviselő-testület először a módosító indítványokat tárgyalja. A módosító indítványok tárgyalását követően a képviselő-testület a módosító indítványokról dönt, majd ezt követően dönt a rendelet-tervezet teljes szövegéről.
(8) Az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon és a Fonyódi Közlönyben kell kihirdetni. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének napja megegyezik a Fonyódi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napjával. Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(9) A jegyző két évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, ennek eredményéről előterjesztést készít a képviselő-testület számára. A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
(10) A Fonyódi Közlönyt a képviselő-testületi ülést követő hónap 15. napjáig, a december hónapban megtartott képviselő-testületi ülést követően a hónap 30. napjáig kell megszerkeszteni, s kiadni. A Fonyódi Közlöny szerkesztéséről és kiadásáról a jegyző gondoskodik.
(11) A Fonyódi Közlönyt a jegyzőnek meg kell küldenie elektronikus úton:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) az önkormányzati intézmények vezetőinek és
c) az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, amennyiben annak tartalmát képező rendelet a szervezet tevékenységét, feladatellátását érinti.
36. § (1) A jegyző folyamatosan vizsgálja, hogy az önkormányzati rendeletek nem ellentétesek-e magasabb szintű jogszabályokkal, azok módosításaival, vagy a megváltozott körülmények, társadalmi viszonyok nem igénylik-e a rendeletek módosítását, esetlegesen hatályon kívül helyezését, vagy új rendelet alkotását. A vizsgálat eredményeként és az új jogszabályok megjelenését követően az abban megjelölt, ennek hiányában ésszerű időponton belül gondoskodik az önkormányzati rendelet szükségszerű módosításáról.
(2) A jegyző elkészíti a rendelet egységes szerkezetbe foglalását. Az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket meg kell küldeni a kormányhivatal részére a jegyzőkönyv felterjesztésével egyidejűleg, valamint közzé lehet tenni a helyben szokásos módon.
A jegyzőkönyv
37. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni 3 (három) eredeti példányban.
(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv.-ben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell
a) az ülés jellegét, nyilvános vagy zárt módját,
b) az ülés megnyitásának idejét,
c) a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét,
d) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
e) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
f) az ülés bezárásának idejét,
g) napirendi pontonként az előterjesztő(k) nevét,
h) a képviselő(k), vagy más hozzászóló(k) kérésére írásos különvéleményét, vagy kérésére az általa elmondottak szó szerinti rögzítését,
i) ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,
j) név szerinti szavazás esetén az arról készült jegyzőkönyvet,
k) titkos szavazás esetén a titkos szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyvet,
l) bizottsági összefoglalókat napirendenként.
(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az első eredeti példányt az irattárba kell helyezni, a második eredeti példányt a külön jogszabály szerint meg kell küldeni a kormányhivatalnak, a harmadik példányt a városi könyvtárban kell közzé tenni.
(5) A képviselő-testületi ülésről a tárgy évben készített jegyzőkönyvek egy eredeti példányát évenként kötetbe kell kötni zárt, illetve nyilvános ülésenkénti bontásban.
(6) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jegyzőkönyv mellékleteit.
(7) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) előterjesztések,
c) jelenléti ív,
d) határozati javaslatok,
e) rendeletek hiteles szövege,
f) interpellációk,
g) interpellációkra adott írásbeli válaszok,
h) titkos szavazási jegyzőkönyv egy példánya
i) név szerinti szavazásról készült névsor.
(8) A Képviselő-testület
a) nyílt üléséről bárki,
b) zárt üléséről a jegyzőkönyvvezető hangfelvételt készíthet.
A felvételek felhasználásánál be kell tartani az adatvédelmi, illetve a zárt ülésre vonatkozó rendelkezéseket.
(9) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.
A képviselő, a tanácsnok, a képviselő-testület szervei
38. § A képviselő
a) olyan magtartást tanúsít, amely méltóvá teszi képviselői tevékenységre, a választók bizalmára,
b) döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, őt szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti,
c) jogainak védelme érdekében a polgármesterhez, a képviselő-testülethez fordulhat,
d) az e rendeletben foglaltak szerint kérheti hozzászólásának, vagy a hozzászólásához kapcsolódó napirendi pontnál elhangzott hozzászólások szó szerinti jegyzőkönyvezését,
e) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések, előterjesztések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
f) külön önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra jogosult,
g) köteles bejelenteni legkésőbb a képviselő-testületi, vagy bizottsági ülés kezdete előtt egy órával, ha az ülésen történő részvétele akadályozott.
39. § (1) Az a képviselő, vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a képviselő-testület, a bizottság ülésének, a közmeghallgatásnak a méltóságát magatartásával sérti, továbbá a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén a képviselő-testület, a bizottság tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el.
(2) Széksértést követ el továbbá az a képviselő, vagy nem képviselő bizottsági tag is, aki fenti magatartást a képviselő-testületi, vagy bizottsági ülésen kívül valósítja meg.
(3) A széksértés tényét a Jogi Bizottság vizsgálja ki bármely képviselő indítványára. A Jogi Bizottság által a vizsgálat eredményeként előterjesztett javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt.
(4) A nem képviselő bizottsági tag széksértése esetén a képviselő-testület a széksértést elkövető bizottsági tag megbízását visszavonhatja.
(5) A széksértést elkövető személy ötezertől harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, a képviselő-testületet, a bizottságot megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.
(6) A bírság összegéről a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(7) A bírság összegét nyolc naptári napon belül kell befizetni, vagy átutalni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő, nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíját a következő folyósításkor a bírság összegével csökkenteni kell.
40. § (1) Azon képviselő, aki tizenkét hónap átlagában a rendes képviselő-testületi, vagy a rendes bizottsági ülések legalább felén nem jelenik meg – amennyiben a képviselő mandátuma a törvény erejénél fogva nem szűnik meg –, vagy ugyan az ülésen megjelenik, azonban az ülésről, annak lezárását megelőzően eltávozik, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra – a mulasztott rendes ülések arányához igazodva – legalább ötven százalékkal csökkenthető. A mulasztások tekintetében a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken részvétel elmulasztása külön-külön értékelendő és vizsgálandó..
(2) Azon képviselő, aki az Mötv. 32. § (2) bekezdés j)-k) pontjaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra megvonható.
(3) Azon képviselő, aki az Mötv.-ben meghatározott, az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó más kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra, a jogsértés képviselő-testület által mérlegelt súlyától függően legalább huszonöt, legfeljebb hetvenöt százalékkal csökkenthető.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát bármely képviselő, a bizottság, vagy a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja, a képviselő-testület döntésének meghozatalához minősített többség szükséges.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt ügyekben érintett képviselőt – írásban vagy szóban, az ülésen –
(6) megilleti a nyilatkozattétel joga. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában az (1)-(3) bekezdésben rögzített jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.
41. § (1) Azon képviselő esetében, aki a személyes érintettségének bejelentését – akár a képviselő-testületi, akár a bizottsági ülésen – elmulasztja, e tény ismertté válásakor a Jogi Bizottság előtt haladéktalanul vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatását bármely képviselő, a bizottság, vagy polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja. A vizsgálat eredményéről a Jogi Bizottság elnöke – az elnökkel szembeni eljárás esetén a bizottság által erre kijelölt képviselő –, annak soron következő rendes ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet, továbbá indokolt javaslatot tesz a képviselő-testületnek a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazására, vagy e jogkövetkezmények alkalmazásának mellőzésére. Az érintett képviselőt – írásban vagy szóban, a Jogi Bizottság és a képviselő-testület ülésén egyaránt – megilleti a nyilatkozattétel joga.
(2) A képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén
a) a képviselő-testület az érintett döntését megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti,
b) felróhatóság esetén az érintett képviselő tiszteletdíját, az eset összes körülményének mérlegelésével a képviselő-testület döntését követő hónapra az általa meghatározott arányban csökkentheti, vagy teljes egészében megvonhatja,
c) törvényben meghatározott jogkövetkezmény iránti intézkedést kezdeményez.
A tanácsnok
42. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 34. §-a alapján a települési képviselők közül 1 (egy) tanácsnokot választ. A tanácsnok felügyeli a polgármester által rábízott beruházásokkal és fejlesztésekkel -, valamint a város idegenforgalmi, turisztikai célkitűzéseivel -, illetve a 4 számú mellékletben meghatározott helyi civil szervezetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását.
(2) A tanácsnok az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva
a) a képviselő-testület, vagy a polgármester eseti, vagy állandó megbízása alapján képviseli az önkormányzatot,
b) a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró szerv felé előterjesztési, kezdeményezési, konzultációs joggal rendelkezik,
c) a képviselő-testület és a bizottság által tárgyalt előterjesztés kapcsán véleményezési jogkört gyakorolhat.
d) a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottsági elnöktől, önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjétől, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjétől, felügyelő bizottságától felvilágosítást, tájékoztatást kérhet,
e) a jegyzőtől, a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőjétől felvilágosítást, tájékoztatást, közreműködést kérhet,
f) köteles a feladatkörét érintő jelentősebb előterjesztés bizottsági ülésén, a vonatkozó napirend tárgyalásán részt venni akkor is, ha az adott bizottságnak nem tagja.
(3) A (2) bekezdés c) pontban meghatározott esetben képviselő-testületi, bizottsági előterjesztésen, vagy ahhoz csatolva a tanácsnok saját kezű aláírásával ellátott véleményét csatolni kell.
(4) A tanácsnok a képviselő-testület, vagy a polgármester által rábízott ügyet köteles ellátni, köteles a képviselő-testületnek, illetőleg a polgármesternek szükség, vagy az általuk előírtak szerint beszámolni.
(5) A tanácsnok megbízatása megszűnik, ha megbízatásáról lemond, továbbá, ha a képviselő-testület a megbízatását visszavonja, valamint, ha képviselői mandátuma bármely okból megszűnik.
(6) Amennyiben a tanácsnok megbízatása megszűnik, az általa ellátott, a rábízott ügyek állásáról a megbízatás megszűnését követő 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban megbízója felé beszámolni, továbbá halaszthatatlan cselekmény, vagy döntés szükségessége esetén köteles ennek tényét a megbízója felé haladéktalanul jelezni.
(7) A tanácsnok
a) a naptári év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén, amennyiben a naptári évben legalább 120 (százhúsz) napig tanácsnoki megbízatással rendelkezett, és a beszámoló idején tanácsnoki megbízatással rendelkezik,
b) a ciklus végén, a ciklus utolsó rendes képviselő-testületi ülésén köteles tevékenységéről a képviselő-testület előtt beszámolni.
A képviselő-testület bizottságai és üléseinek rendje
43. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választhat. A bizottság – feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása, feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) Az állandó bizottságokat (továbbiakban: bizottság), összetételét az (5) bekezdés, elnökének, tagjainak nevét és elérhetőségét a 2. számú függelék tartalmazza.
(4) A bizottság
a) dönt a 2. számú melléklet szerinti, a részére átruházott ügyekben,
b) benyújtja az előterjesztéseket a képviselő-testület felé,
c) előterjesztésekhez állásfoglalást készít,
d) gyakorolja a testület által átruházott hatáskört,
(5) A bizottságok neve és létszáma:
Neve |
Képviselő tagjainak száma |
Nem képviselő tagjainak száma |
|---|---|---|
a) Pénzügyi Bizottság |
3 |
2 |
b) Városfejlesztési Bizottság |
4 |
3 |
c) Jogi Bizottság |
3 |
2 |
d) Humán Bizottság |
3 |
2 |
44. § (1)4 A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a bizottság elnöke által kijelölt képviselő bizottsági tag vezeti. Amennyiben az elnöknek nem áll módjában helyettesítő képviselőt kijelölni, úgy a bizottság ülését a legfiatalabb képviselő bizottsági tag vezeti.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára
b) a Polgármester indítványára,
(3) A bizottság
a) minden ülésére meg kell hívni a/az:
aa) polgármestert,
ab) alpolgármestert,
ac) jegyzőt,
ad) bizottság tagjait,
ae) önkormányzat jogi képviselőjét,
b) meg kell hívni a vonatkozó napirendi pont tárgyalásához a/az:
ba) előterjesztőt,
bb) Hivatal és Önkormányzat intézményeinek érdekképviseleti szervét, ha a bizottság ezek átszervezését, munkáját, munkarendjét, vagy azt érintő előterjesztést tárgyal,
bc) könyvvizsgálót,
bd) azokat a személyeket, szervezeteket, melyek meghívását előzetesen a képviselő-testület, vagy a bizottság a döntésével kérte,
be) mindazokat, akiknek jelenléte az adott napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához szükséges (pl. szakértő, szaktanácsadó),
c) a vonatkozó napirend tárgyalásához meghívható az érintett - és jogi képviselője - figyelemmel az adatvédelemre, az önkormányzat gazdasági és üzleti érdekére, a közigazgatási/államigazgatási eljárás határozat-tervezetére vonatkozó szabályaira.
45. §5 (1) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára az 37. §-ban meghatározott, képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság által hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
46. § (1) Valamennyi bizottság állásfoglalásával nyújtható be
a) a zárszámadást,
b) a költségvetést,
c) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót
tartalmazó előterjesztés.
(2) A tárgy szerint illetékes bizottság nyújtja be
a) az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntése elleni fellebbezést,
b) a tevékenységéről szóló, négyéves ciklusonként kötelező beszámolót.
Az együttes bizottsági ülés külön szabályai
47. § (1) A bizottságok a polgármester vagy az érintett bizottság elnökének javaslatára együttes ülést tarthatnak. Az együttes ülés akkor határozatképes, ha a bizottság jelenlevő tagjai bizottságonként a határozathozatalhoz elégséges számban jelen vannak.
(2) Az együttes ülést annak a bizottságnak az elnöke vezeti le, amelyben az érintett bizottsági elnökök megegyeznek. Megegyezés hiányában a legidősebb bizottsági elnök vezeti le az ülést.
(3) Az ülés időpontjában és helyében a bizottsági elnökök állapodnak meg.
(4) A bizottságok a javaslatról külön-külön szavaznak.
(5) A határozatok számozása bizottsági döntésenként folyamatosan történik.
A polgármester
48. § (1) A közvetlenül megválasztott Polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A Képviselő-testület Pénzügyi Bizottság elnöke a polgármester tekintetében átruházott hatáskörben ellátja:
a) távollétek igazolása,
b) javaslattétel jutalmazásra,
c) személyi anyag ellenjegyzése.
(3) A polgármester a Képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai, különösen:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az Önkormányzatot,
d) az Önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel aláírja,
e) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
f) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
g) nyilatkozik a sajtónak.
Az alpolgármester
49. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, tagjai munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megválasztása és megbízatásának visszavonása tekintetében a titkos szavazást 33. § szerint kell lebonyolítani.
(3) A megválasztott alpolgármester tevékenységi területét, munkafeladatát a polgármester határozza meg.
(4) A polgármestert az alpolgármester helyettesíti.
(5) A helyettesítési kötelezettség akkor keletkezik, ha a polgármester a hivataltól legalább 30 napon túl távol van.
(6) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.
A jegyző
50. § (1) A jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző, mindkettő akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítésére a polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak irányadók.
(2) A jegyző:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, ha bármely javaslat ügyében ez szükséges,
d) rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a képviselő-testület bizottságainak az Önkormányzat munkáját érintő hatályos jogszabályokról.
e) évenként beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.
(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a) Kezdeményezheti önkormányzati rendelet megalkotását,
b) Végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat az önkormányzati rendeletalkotás folyamatában,
c) Ellátja a rendeletek előzetes és utólagos hatásvizsgálatával, a hatályosulás felülvizsgálatával kapcsolatos teendőket,
d) A megalkotott önkormányzati rendelet kihirdetéséről és hatályba léptetését követő intézkedések megtételéről gondoskodik.
A hivatal
51. § (1) A képviselő-testület hivatala: Fonyódi Polgármesteri Hivatal
(2) A polgármesteri hivatal székhelye: HU-8640 Fonyód, Fő utca 19.
(3) A polgármesteri hivatal működését külön Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.
Az Önkormányzat és önszerveződő közösségek kapcsolata
52. § (1) Az Önkormányzat a lakosság és üdülőtulajdonosok önszerveződő közösségeivel együttműködik:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetésében,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházás és településfejlesztési tervek véleményezésében,
c) a rendelet-tervezetek véleményezésében,
d) és bevonja a közös ügyek intézésébe.
(2) A képviselő-testületi és bizottsági üléseken tanácskozási joggal részt vehetnek a fonyódi székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásánál. Kezdeményezhetik a közszolgáltatásokban tervezett döntésekről a tájékoztatást.
(3) A képviselő-testület – a költségvetésében meghatározottak szerint – pénzügyi eszközökkel is támogathatja az önszerveződő közösségek tevékenységét.
(4) A kapcsolattartást szolgálja az Önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi televízióban, az önkormányzati újságban és az internetes honlapon való megjelentetése.
Az Önkormányzat költségvetése, vagyona
53. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelékezéseket önálló önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak jegyzékét külön rendelet mellékletei tartalmazzák.
(3) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése szerint, vagyonának növelése és a város működése, működtetése érdekében, részt vehet különböző vállalkozásokban és ennek érdekében gazdasági társaságot hozhat létre a vagyonrendeletében foglaltak szerint.
(4) A polgármester saját hatáskörében az Önkormányzat vagyonát, vagyoni jogait érintő kérdésekben – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – 5 millió forint értékhatárig köthet szerződéseket, vehet fel hitelt, írhat alá megállapodásokat, szándéknyilatkozatokat az Önkormányzat vagyonrendeletében írt feltételek szerint. A polgármester a fenti esetekben:
a) nyilatkozhat az elővásárlási-, és használati jog gyakorlásáról,
b) hozzájárulhat a szerződést biztosító mellékkötelezettségek alapításához, törléséhez.
(5) A polgármester az önkormányzati követelés lemondására külön rendeletben foglaltak szerint, abban meghatározott értékek szerint jogosult.
(6) A polgármester a közmeghallgatások során köteles tájékoztatni az állampolgárokat az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról.
(7) A polgármester dönt az eljárás megindításáról, illetve az eljárás eredményéről a Közbeszerzési Tervben szereplő 20 millió forintot meg nem haladó értékű közbeszerzések esetében.
(8) Amennyiben a közbeszerzési eljárásba hivatalos közbeszerzési tanácsadót kell bevonni, a polgármester dönt az eljárás megindításáról és az eljárás eredményéről.
(9) A polgármesternek a (6) és (7) bekezdésben végzett tevékenységéről a legközelebbi, munkaterv szerint tartandó testületi ülésen írásban be kell számolnia.
Az Önkormányzat költségvetése
54. § (1)6 A képviselő-testület a költségvetést rendeletben határozza meg, melynek elfogadása két fordulóban történik. Az első fordulóban legkésőbb a tárgy évet megelőző év december 15. napjáig a költségvetési koncepció megalkotása, a második fordulóban a vonatkozó jogszabályok alapján költségvetési rendelet megalkotása történik.
(2) Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletének tervezetét a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja. A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, a szabályszerűségéért pedig a polgármester a felelős.
Az Önkormányzat gazdálkodása
55. § (1) Az Önkormányzat a gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal útján látja el. Ennek megfelelően:
a) a polgármester által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatósága részére,
b) gondoskodik az Önkormányzat saját bevételeinek teljesítéséről,
c) elkészíti az Önkormányzat pályázatait, és gondoskodik a pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásáról,
d) a kincstári gazdálkodás formájában gondoskodik az önkormányzat és az általa alapított intézmények pénzellátásáról, továbbá a Fonyódi Kistérség Többcélú Társulás feladatellátásával a belső ellenőrzésről,
e) biztosítja az Önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját-, és jóváhagyja az intézmények számlarendjét,
f) biztosítja az Önkormányzat vagyonának nyilvántartását,
g) elkészíti az Önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
h) az Önkormányzat a költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az Önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2) Kötelezettségvállalást
a) 5 millió Ft-ig a polgármester,
b) 5 millió Ft felett 50 millió Ft-ig a képviselő-testület,
c) 50 millió Ft felett a képviselő-testület minősített többségű és névszerinti szavazással
vállalhat.
(3) Az átruházott hatáskörben történt kötelezettségvállalásról a képviselő-testület soron következő ülésén be kell számolni.
(4) Az önkormányzat ingó és ingatlanvagyon értékesítésének, hasznosításának, nyilvánosságának versenyeztetésének és az önkormányzati követelés lemondásának szabályait külön, az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló rendelet tartalmazza.
(5) A képviselő-testület az ülésén alakítja ki azon álláspontját is, amelyet – az Önkormányzatot képviselő személynek – képviselnie kell a gazdasági társaságokban, mint gazdasági társaság tagjának. Ez a személy a képviselő-testületnek tartozik felelősséggel azért, hogy a gazdasági társaság taggyűlésén azt az álláspontot képviselte-e, amivel őt a képviselő-testület megbízta.
56. § A rendeletben meghatározott értékek általános forgalmi adó (ÁFA) nélkül értendőek.
Záró rendelkezések
57. § (1) E rendelet 2015. április 1.-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2007. (II. 1.) önkormányzati rendelete és annak módosítására vonatkozó valamennyi önkormányzati rendelete, melyek az alábbiak: 16/2014. (X.27.);11/2014 (IV.25.), 5/2014 (II.7.), 24/2013. (XII.20.); 12/2013 (IV.30.), 32/2012. (XII. 20.); 16/2012.(VI.01.); 3/2012.(II.24.); 21/2010.(X.14.), 23/2009.(X.30.), 20/2009.(VIII.28.), 19/2009.(VI.25), 17/2008. (VIII. 29.), 15/2008. (VII. 2.), 21/2007. (IX. 27.), 15/2007. (VI. 1.), 11/2007. (IV. 27.), 8/2007. (III. 30.), 7/2007. (III. 1.).
1. melléklet a 10/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 10/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelethez
Bizottságok feladat és hatáskörei
Pénzügyi Bizottság feladat és hatásköre
1. véleményezi az önkormányzat költségvetését érintő testületi döntések végrehajtását,
2. előzetesen véleményezi az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos beszámolókat, tájékoztatókat,
3. véleményezi az önkormányzat költségvetését érintő előterjesztéseket, rendeleteket,
4. javaslatot tesz az önkormányzati adórendeletek módosítására,
5. figyelemmel kíséri és gazdasági szempontból elemzi az önkormányzat által eszközölt műszaki fejlesztéseket, beruházásokat, ennek keretében véleményezi az ilyen tartalmú szerződéseket és folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését, különös tekintettel a teljesítési garanciákra (határidő, jog és kellékszavatosság, kötbér stb.)
6. javaslatot tesz az önkormányzat által biztosított szolgáltatások díjainak meghatározása, továbbá a bérleti díjak megállapítása tárgyában,
7. folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati ingatlanvagyon (vagyonkataszter alapján) helyzetét, esetleges értékesítésre, vételre, illetve azok hasznosítására (bérlet, használat, haszonbérlet stb.), továbbá az ezekkel kapcsolatos szerződéskötési feltételekre tesz javaslatot,
8. véleményezi az önkormányzati vagyongazdálkodást és pénzügyi gazdálkodást érintő előterjesztéseket,
9. figyelemmel kíséri az önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok működését
10. intézkedést kezdeményez a képviselő-testületnél a költségvetési gazdálkodás és az önkormányzati vagyongazdálkodást érintő kérdésekben,
11. figyelemmel kíséri a településfejlesztést és a beruházásokat érintő pályázati lehetőségeket és azok bonyolítását.
12. döntés az államháztartáson kívüli források átvételéről és átadásáról
13. az Önkormányzatnál és az intézményei és az általa alapított, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét,
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az ezt előidéző okokat,
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
d) ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
14. kezdeményezi a Képviselő-testületnél az önkormányzati biztos kirendelését a külön jogszabály által előírt esetben,
15. kérelem alapján dönt az önkormányzat tárgyévi költségvetésében a civil szervezetek támogatására meghatározott összeg felosztásáról.
16. a fentiekben meghatározott a feladatkörébe tartozó kérdésekben tett megállapításairól tájékoztatja a képviselő-testületet,
Humán Bizottság feladat és hatásköre
1. az önkormányzati fenntartású, működtetésű köznevelési intézmények tekintetében jogszabály felhatalmazása alapján vizsgálhatja az intézmény működését, ennek érdekében az intézményvezetőtől tájékoztatást kérhet.
2. dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról; az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.
3. elbírálja a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatokat és egyéb tehetséggondozással összefüggő támogatásokat állapít meg.
4. előzetesen véleményezi a feladat és hatáskörébe tartozó rendelet-tervezeteket,
5. előzetesen véleményezi a képviselő-testület azon előterjesztéseit, amelyek feladat és hatáskörét érintik,
6. figyelemmel kíséri a helyi sporttal foglalkozó társadalmi szervezetek és intézmények tevékenységét, azok támogatását, értékeli a kapott támogatások felhasználását és erről a képviselő-testületet tájékoztatja,
7. figyelemmel kíséri a települési sporttal kapcsolatos pályázati lehetőségeket és azok bonyolítását
8. figyelemmel kíséri és elemzi az illetékességi területén élő gyermekkorúak szociális, oktatási és kulturális helyzetét és erről évente a költségvetési koncepció elfogadását megelőzően beszámol a képviselő-testületnek,
9. figyelemmel kíséri és elemzi illetékességi területén élők szociális helyzetét, erről évente a költségvetési koncepció elfogadását megelőzően beszámol a képviselő-testületnek,
10. folyamatos kapcsolatot tart a gyermekvédelem helyi szervezeteivel, intézményeivel és azoktól felvilágosítást kérhet a feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben,
11. javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a feladat és hatáskörét érintő rendelet megalkotására, illetve rendelet módosítására, figyelemmel kíséri a rendeletben foglalt szabályok hatályosulását.
12. javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a költségvetés módosítására feladat és hatáskörének ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében,
13. kapcsolatot tart a gyermekjóléti és köznevelési célú területi, térségi és országos továbbá helyi szakmai szervezetekkel, intézményekkel és társadalmi szervezetekkel,
14. kapcsolatot tart a helyi illetve területi, térségi és országos szintű szociális feladatkörben tevékenykedő szakmai szervezetekkel, intézményekkel és társadalmi szervezetekkel, javaslatot terjeszt a képviselő-testület felé az ezekkel történő kapcsolatfelvételre.
15. önkormányzati rendeletben biztosított felhatalmazás alapján I. fokú önkormányzati hatósági jogkört gyakorol,
16. részt vesz az önkormányzati sport rendezvények szervezésében,
17. véleményezi a feladat és hatáskörét érintő testületi előterjesztéseket,
18. véleményezi a köznevelési intézményeket érintő testületi döntéseket,
Városfejlesztési Bizottság feladat és hatásköre
1. a Pénzügyi Bizottsággal együttműködik a településen megvalósítandó infrastrukturális fejlesztések aktuális kérdéseiben, és ezekkel kapcsolatos véleményét a képviselő-testület elé terjeszti,
2. figyelemmel kíséri a településfejlesztést érintő pályázati lehetőségeket és azok bonyolítását
3. figyelemmel kíséri a településtisztasági közszolgáltatások és a településüzemeltetési vállalkozás működését,
4. javaslatot tesz a feladat és hatáskörét érintő testületi hatáskörbe tartozó döntés meghozatalára,
5. javaslatot tesz a képviselő-testület felé az önkormányzat tulajdonában lévő közterület elnevezésére,
6. javaslatot tesz a közterületek funkciójának meghatározására és az ezzel kapcsolatos rendelet módosítására,
7. javaslatot tesz a településrendezési eszközök felülvizsgálatára,
8. kapcsolatot tart fenn a településen működő idegenforgalmi és városszépítő feladatokat végző társadalmi szervezetekkel,
9. koncepciót dolgoz ki a település fejlesztés és település rendezés irányai tekintetében, különös tekintettel a településfunkciókra (idegenforgalmi, rekreáció, mezőgazdasági jelleg) és a térségi, megyei fejlesztési programokra ezt a Képviselő-testület elé terjeszti,
10. összeállítja, javaslatot tesz az önkormányzati gazdasági programra,
11. véleményezi a feladat és hatáskörébe tartozó testületi döntéseket,
12. véleményezi a településrendezési eszközöket érintő testületi döntéseket és javaslatot tesz a rendelet módosítására,
Jogi Bizottság feladat és hatásköre
1. előzetesen véleményezi a képviselő-testület munkáltatói jogkörét érintő kérdésekben összeállított előterjesztéseket,
2. az SZMSZ módosítására vonatkozó javaslat elkészítése és előterjesztése,
3. az SZMSZ ügyrendi szabályainak ellenőrzése a testületi és bizottsági munka folyamatában,
4. javaslatot tehet az ügyrendi szabályok érvényesítésére, alkalmazására az ülés levezetőjének,
5. kezeli a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát,ellenőrző bizottságként eljár a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásban,
6. kivizsgálja a polgármester által átadott, a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést, melyről előterjesztést készít.
7. részt vesz a település nemzetközi és hazai önkormányzati kapcsolatainak fejlesztésében az együttműködési megállapodások kidolgozásában és végrehajtásában,
8. szavazatszámláló bizottságként lebonyolítja a titkos szavazást,
9. véleményezi a rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztéseket,
10. véleményezi a szerződéseket tartalmazó előterjesztéseket.
3. melléklet a 10/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a polgármesterre átruházott hatáskörök
a) törvény szerint a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe, vagy
b) az SZMSZ 2. számú mellékletében felsorolt, vagy
c) a külön helyi rendeletben megjelölt bizottsági,
d) értékre, értékhatárra tekintettel az SZMSZ 53. § és 55. § - ban meghatározott mértékű kötelezettségvállalás alapján
a) az önkormányzati lakások és helyiségek bérleti szerződéseinek megkötését a Képviselő-testület döntésében foglaltak szerint,
b) hozzájárulást az önkormányzati lakásba befogadáshoz,
c) döntést önkormányzati segély ügyben,
d) szülési segély megállapítását,
e) döntés méltányossági közgyógyellátás ügyében,
f) intézkedést a köztemetés költségeinek megtérítése ügyében,
g) természetbeni juttatásként a helyi autóbuszjáratra nyugdíjas és tanuló bérlet jogosultság megállapítását,
h) eljárás lefolytatása és a döntés meghozatala a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartással kapcsolatos ügyben.
i) döntés a szennyvízhálózatra történő rácsatlakozással kapcsolatos egyszeri hozzájárulásról szóló 8/2014. (III.28.) önkormányzati rendelet értelmében előírt rácsatlakozási díj összegének részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről;döntés a helyi Alapszolgáltatási Központnak fizetendő térítési díj különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén történő csökkentéséről, elengedéséről;
4. melléklet a 10/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelethez
Önszerveződő közösségek
NÉV |
CÍM |
|---|---|
Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébánia |
8640 Fonyód, Templom u. 2. |
Naplemente Nyugdíjas Klub |
8640 Fonyód, Napsugár utca 55. |
Fonyódi Kertbarátok Egyesülete |
8640 Fonyód, Szent István u. 29. |
Fonyódi Diáksport Egyesület - Floorball szakosztály |
8640 Fonyód, Fő utca 8. |
Haidirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége Fonyódi Szervezete |
8640 Fonyód, Dobó I. u. 2. |
Fonyódi Egyházak Ökumenikus Tanácsa |
8640 Fonyód, Dobó I. u. 2. |
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fonyódi Önkéntes Csoportja |
8640 Fonyód, Szent István u. 63. |
Fonyódi Túrakajak Egyesülete |
8640 Fonyód, Badacsony u. 36. |
Niké SE |
8640 Fonyód, Fő u. 19. |
Petőfi Se- Fonyód |
8640 Fonyód, József u. 21/A |
Fonyódi Betyárok Néptánc Egyesülete |
8640 Fonyód, Fő u. 8. |
Fonyódi Ifjúságért Egyesület |
8640 Fonyód , Temető utca 2. |
Balatoni Vasúti Régió- Fonyód Polgárőrség |
8640 Fonyód, Ady Endre u. 2. |
Fonyódi Utánpótlás Egyesület |
Fonyód, Fő u. 17. |
Fonyódi Mentőalapítvány |
8640 Fonyód József Attila u.39/a. |
Fonyódi Múzeum és Helytörténeti Egyesület |
8640 Fonyód, Bartók Béla u.3. |
Kollégium Fonyód Alapítvány |
8640 Fonyód, Ady Endre utca 1 |
Városi Rádióamatőr Klub |
8640 Fonyód , Mandulás u. 2/a |
1. függelék a 10/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 10/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2019. október 21. napjával.
Módosított a a 11/2016. ( VI.27.) Ör. 1.§-a Hatályos: 2016.május 1-től
Módosított a a 11/2016. ( VI.27.) Ör. 2.§-a Hatályos: 2016.május 1-től
Módosította a 11/2016. ( VI.27.) Ör 3§-a Hatályos: 2016. május 1-től
Módosította a 11/2016. ( VI.27.) Ör 4§-a Hatályos: 2016. május 1-től
Módosította a 11/2016. ( VI.27.) Ör 5.§-a Hatályos: 2016. május 1-től