Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

6/1999.(III.25.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(egységes szerkezetben a módosítására kiadott 16/1999.(XII.30.), 4/2001.(II.23.), 10/2001.(IX.26.), 6/2002.(VIII.23.), 8/2002.(X.30.), 12/2002.(XII.12.), 16/2004.(VI.30.), 26/2004.(XII.15.), 14/2005.(V.27.), 19/2005.(IX.30.), 13/2006.(IV.26.), 22/2006.(X.11.),

7/2007.(II.23.), 14/2008.(V.30.), 26/2008.(XI.28.), 19/2009.(IX.25.), 22/2009.(X.30.),

1/2010.(I.29.), 5/2010.(II.24.), 13/2010.(VI.29.), 18/2010.(X.14.), 27/2011. (IX.30.), 1/2012.(I.30.), 18/2012.(VI.1.), 27/2012.(XI.15.), 36/2012.(XII.18.), 2/2013.(II.8.),  2/2013.(III.8.), 11/2013.(VI.28.), 17/2013.(X.31.), 25/2013.(XII.21.), 1/2014.(I.31.), 10/2014.(V.30.), 17/2014.(IX.26.), 18/2014.(X.22.), 23/2014.(XI.27.) 3/2015.(II.13.), 15/2015.(XI. 20.), 20/2015. (XII. 18.), 2/2016. (II. 26.)  önkormányzati rendeletekkel)

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16.§. (1) és 18.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lengyeltóti Városi Önkormányzat.

2. Az önkormányzat székhelye: 8693. Lengyeltóti, Zrínyi u.2.

3. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan eljáró jogi személy.

4. ^[1]A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal

(5) ^[2] A Közös Önkormányzati Hivatal Lengyeltóti Városi, Gyugy, Hács, Kisberény Községi Önkormányzatok Képviselő-testületei által az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra létrehozott jogi személy. A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait.

2.§.

1. Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét

Az önkormányzat jelképeit és használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.

2. A település ünnepe: Tóti Napok –július második hétvégéje^[3]

3. Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatokat tart fenn:

4. A város partnertelepülései:

Farkaslaka-Románia

Dielheim-Németország

Lehnice-Szlovákia

Wegierska-Górka-Lengyelország^[4]

Djurdevac-Horvátország^[5]

5. A partnertelepülési megállapodások az SZMSZ 5.sz. mellékletét  képezik. ^[6]

II. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az önkormányzati jogok

3.§.

1. Az önkormányzat a feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.

A törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

2. Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

1. közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, vállalkozást alapíthat,
2. a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

            Vállalkozásban való részvételt megelőzően szakértői véleményt kér, illetve 

            közgazdasági elemzést (költséghaszon-számítást) végeztet.

4.§.

1. A képviselő-testület véleményt nyilváníthat, és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

E jogával különösen az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármesteri indítványra – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilváníthat véleményt, tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést:

a)           az önkormányzat képviselő-testülete,

b)           helyi népszavazás

a képviselő-testület felhatalmazása alapján

c)           a képviselő-testület bizottsága,

d)           képviselő-testület részvételével működő  társulás,

e)           a polgármester,

f)            továbbá a jegyző

 hozhat.^[7]

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEI

5.§.^[8]

1. A helyi önkormányzat a Mötv. önkormányzatok feladataira- és hatásköreire vonatkozó rendelkezései alapján ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
2.  A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

• településfejlesztés, településrendezés;
• településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
• a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
• gészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
• környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
• óvodai ellátás;
• kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
• gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
• szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
• lakás- és helyiséggazdálkodás;
• a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
• helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
• honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
• helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
• a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
• sport, ifjúsági ügyek;
• nemzetiségi ügyek;
• közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
• hulladékgazdálkodás;

• távhőszolgáltatás;
• víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

3. Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

4. Az önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.

5. A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével – az önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha

a) a lakossági igények indokolják;

b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;

c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül

    képes ellátni.

6. A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal - indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.”

6.§.

1. Az önkormányzat - a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. ^[9]

2. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.”z Önkormányzat szabadon vállalhat közfeladatokat akkor, ha

1. a kötelezően előirt feladatok ellátását ez nem veszélyezteti,
2. az ellátásához szükséges feltételekkel rendelkezik, vagy azokat megteremti,
3. a közfeladat nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,
4. annak gyakorlása nem sérti a települési érdekeket.

3. Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetés elfogadásakor – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

4. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások megvalósítása céljából intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat. Az önkormányzati intézmények, más szervezetek vezetőinek kinevezése során – az alkalomnak és a konkrét ügynek megfelelő – előkészítési eljárást határozhat meg. Így különösen: a bizottság általi véleményezést, ideiglenes bizottság alakítását, az érintett közösség véleményének kikérését rendelheti el. Az önkormányzati bizottságok a feladatkörükbe tartozó intézmények vezetőinek általános vezetői tevékenységét rendszeresen értékelik, és véleményezési jogot gyakorolnak a munkaviszony létesítésekor, valamint a fegyelmi eljárás megindításakor.

7.§.

1. Az önkormányzati feladat – és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

2. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és bizottságára, a jegyzőre és a társulására átruházhatja.^[10] E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 3.számu melléklete tartalmazza.

3. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a képviselő-testületnek a soron következő ülésen köteles beszámolni.

8.§.

1. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás,
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
3. a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
4. a helyi népszavazás elrendelése,^[11]
5. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása,
6. kitüntető címek adományozása,
7. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,
8. helyi adó megállapítása,
9. településrendezési terv jóváhagyása,
10. hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás,
11. közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása
12. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
13. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás
14. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
15. közterület elnevezése, emlékműállítás,
16. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
17. a bíróságok ülnökeinek a megválasztása,^[12]
18. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,^[13]
19. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
20. közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése,
21. a képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlásának kimondása,
22. polgármester elleni kereset benyújtása,
23. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,
24. amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
25. területszervezési kezdeményezés,^[14]
26. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,^[15]

zs.) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés, valamint az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén.^[16]

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÜKÖDÉSE

A képviselő-testület megalakulása

9.§.

1. A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7  fő.^[17]

      (2) A képviselő-testület az alakuló ülését a a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló             ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság         elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának             eredményéről.^[18][19]

     (3) Az alakuló ülésre a megválasztott polgármesteren, települési képviselőkön és a 12. § (3) bekezdésében felsorolt személyeken meg kell hívni:^[20]

• partnertelepülések polgármestereit
• a környező települések polgármestereit,
• helyi egyházak képviselőit,
• helyi civilszervezetek képviselőit,
• a választási bizottság elnökét és tagjait.

5. Az alakuló ülésen a polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. A polgármester előtt – esküjének letételét követően – a képviselők tesznek esküt és aláírják az esküokmányt.^{[21] [22]}

      Az eskü szövege:

            Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és            annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; a           polgármesteri/önkormányzati képviselői tisztségemből eredő feladataimat Lengyeltóti        fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar        nemzet javára gyakorlom.

            (Az eskütevő meggyőződése szerint)

        Isten engem úgy segéljen! ^[23]

6. Az alakuló ülés kötelező napirendjei:

• polgármester programjának ismertetése,
• Jogi, Pénzügyi és Településpolitikai Bizottság megválasztása,
• alpolgármester megválasztása, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása^[24]

7.  Az alakuló ülésen a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos

      szavazások lebonyolítására elsőként a Jogi Pénzügyi, és  

      Településpolitikai  Bizottságot választja meg.^[25][26]

(7) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közfeladatokat is rögzíti, amelyekben a feladatot vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

A munkaterv

10.§.

1. A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – éves munkaterv.

2. A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

3. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:^[27]
   • a képviselő-testületi tagoktól,
   • a bizottságok képviseletében a bizottsági elnöktől, tanácsnokoktól^[28]
   • az önkormányzati intézmények vezetőitől
   • a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől.

 A munkaterv- javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A beérkezett javaslatokról a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni kell, ha azokat a munkaterv összeállításánál nem vették figyelembe. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt tájékoztatni kell.^[29]

(4)  A munkaterv tartalmazza:

• ülések helyét, idejét,
• az ülés napirendjét, előadóját,
• az előkészítésben résztvevők felsorolását,
• a közmeghallgatás helyét és idejét^[30]

      (5) A munkatervet meg kell küldeni a/az:

• képviselő-testület tagjainak,
• jegyzőnek,
• aljegyzőnek,
• önkormányzat intézményeinek,
• annak akire a munkaterv feladatot szab meg,
• városi művelődési ház és könyvtárnak,
• a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének.^[31]

A képviselő-testület összehívása

11.§.

1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. Üléseit a Városháza tanácstermében, vagy a Városi Művelődési Házban tartja a hónap utolsó csütörtöki napján. Az ülés helyétől és idejétől indokolt esetben eltérhet, melyet a meghívóban rögzíteni kell.^[32] A képviselő-testület a nyári szabadságok miatt július 1-től augusztus 20-ig ülés szüntet tart.^[33]

2. A képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester hivja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Jogi, Pénzügyi, és Településpolitikai Bizottság (21) elnöke hívja össze. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatos 30 napon túli távollét.^[34]

3. A képviselő-testületet össze kell hívni:
   1. a képviselők ¼ -ének indítványára,
   2. a képviselő-testület bizottságának indítványára,^[35]
   3. a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervkezdeményezésére,
   4. népi kezdeményezés esetén.

4. A (3) bekezdésben meghatározottak alapján a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítvány – a javasolt napirendi pont, valamint a rendkívüli ülés összehívásának indokaival – a polgármesternek kell írásban előterjeszteni. Rendkívüli ülésnek minősül a munkatervtől eltérő, azon felüli képviselő-testületi ülés.^[36]                                                      

5. A rendkívüli^[37] ülés időpontját a polgármester, az indítvány benyújtásától számított 8 napon belülre köteles kitűzni. A meghívót ebben az esetben legalább 3 nappal korábban kézbesíteni kell, kivéve a (6) bekezdésben foglalt esetben.

6. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés előtt 24 órával is kiküldhető. Ehhez bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát közölni kell.

7. A rendkívüli ülés napirendi pontját is tárgyalnia kell a bizottságnak:
   1. ha véleményezése nélkül az előterjesztés nem terjeszthető be,^[38]
   2. melyet csak bizottság javasolhat. ^[39]

8. Indokolt esetben a képviselő-testület a (7) bekezdés a.) pontjában foglaltaktól az ülés napirendjének megszavazásakor hozott külön döntésével eltérhet.^[40]

11/A.^[41]

Az együttes ülés külön szabályai

(1) Az Önkormányzat tagja a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulásnak (továbbiakban: többcélú társulás).

(2) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze a megállapodás helye szerinti településre.

(5) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.

(6) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülésére – az ülés vezetését kivéve – az Ötv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kerül sor.

(7) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(8) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagjai által tett hozzászólás lényegét tartalmazza.

11/B.§. ^[42]

(1) A 11/A.§.- (3) –(5) bekezdéseinek kivételével – rendelkezését kell alkalmazni minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülés tartása szükséges.

(2) Az együttes ülés összehívását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.

A meghívó

12.§.^[43]

(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak.

(2) A meghívó tartalmazza:

      - az ülés helyét és időpontját,

      - a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét,

      - a (3) bekezdés b.) és c.) pontjában foglalt kivétellel az

        írásos előterjesztéseket,

• a zárt ülésre, vagy annak tarthatóságára utalást.

 (3)  A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

      a.) az írásos előterjesztések megküldésével a/az

           - jegyzőt,

           - aljegyzőt

      b.) az írásos előterjesztések megküldése nélkül a/az:

           - a Közös Önkormányzati Hivatal^[44] belső szervezeti egységeinek vezetőit,

           - az önkormányzati intézmények vezetőit,

           - a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

       c.) a tevékenységüket érintő előterjesztés megküldésével:

           - akinek meghívását az előterjesztő, vagy a polgármester szükségesnek tartja.

 (4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább   

     5 nappal nyilvános hirdetmény útján értesíteni kell a város lakosságát. A hirdetményt ki       

     kell függeszteni a Közös Önkormányzati Hivatal^[45] és a városi művelődési ház és     

    könyvtár hirdetőtábláján, továbbá ismertetni kell a helyi televízióban.

Előterjesztések

13.§.

1. Előterjesztésnek minősül a rendelet – és határozat – tervezet, a beszámoló és tájékoztató.

2. A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy kivételesen a sürgősségi indítvány szabályai szerint szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.^[46]

3. Kötelező írásos előterjesztést készíteni a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben.

4. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

5. A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:
   • polgármester, illetve megbízása alapján az alpolgármester,
   • a képviselő-testület bizottsága,
   • települési képviselő,
   • jegyző,
   • a polgármester, vagy a jegyző által felhatalmazott, vagy felkért személy, illetve szervezet vezetője.^[47]

6. Az előterjesztés két részből áll:

Az első rész tartalmazza:

• az előterjesztés címét, tárgyát,
• az előzményeket,
• a tárgykört érintő jogszabályokat,
• a döntési alternatívákat,
• az előkészítés során felmerülő ellenvéleményeket,
• az előkészítésben résztvevőket.

            A második rész tartalmazza:

• indoklás nélküli, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
• az esetleges alternatív megoldási javaslatokat egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásban,
• végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megjelölését,
• a végrehajtási határidő megjelölését.

7. A polgármester esetenként elrendelheti kívülálló szakértő igénybevételét az előterjesztés és a határozati javaslat összeállításához.

8. ^[48]Az előterjesztéseket az előterjesztő köteles legalább a testületi ülés előtt 8 nappal elkészíteni. Legkésőbb minden hó 14-ig az előterjesztéseknek el kell készülni. A testületi ülést megelőző héten a bizottság megtárgyalja a feladatkörébe^[49] tartozó előterjesztéseket. A testületi ülésre csak a bizottsági véleménnyel ellátott, illetve a polgármester és a jegyző által megtekintett anyagok kerülhetnek kiküldésre.

Sürgősségi indítvány

14.§.

1. ^[50]Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan képviselő-testületi vagy bizottsági ülésre tárgyalásra kért ügy, vagy előterjesztés, amely a képviselőknek – a rendkívüli ülést kivéve – az előterjesztés kiküldésére előirt általános szabályok szerint nem került kiküldésre, de azt tárgyára vagy a döntés határidejére, fontosságára, indokára tekintettel a polgármester, a képviselő-testület tagja, vagy a jegyző kéri.

2. Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

3. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

      (4) ^[51]Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű 

           napirendi javaslatként kell kezelni, és állást kell foglalni arról, hogy melyik testületi 

           ülésre kerüljön előterjesztésre.

     (5) ^[52]A sürgősségi indítvány napirendi pontját is tárgyalnia kell annak a bizottságnak

          a.) ha véleményezése nélkül az előterjesztés nem terjeszthető be,^[53]

          b.) melyet csak a bizottság javasolhat.

    (6) ^[54]Indokolt esetben a képviselő-testület az (5) bekezdés a.) pontjában foglaltaktól az ülés 

         napirendjének megszavazásakor hozott külön döntésével eltérhet.

Az ülések nyilvánossága

15.§.

1. A képviselő-testület ülései a zárt ülés kivételével nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.^[55]

2. A képviselő-testület:

1. zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

2. zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

3. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.^[56]

3. (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

A napirendek tárgyalása

16.§.

1. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

2. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 15 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni, változatlan napirenddel.

3. A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Jogi, Pénzügyi és Településpolitikai^[57]  Bizottság elnöke vezeti.

17.§.^[58]

1. A polgármester a testületi ülés vezetése során

1. megnyitja az ülést,
2. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ szerint történt-e, megállapítja, a határozatképességét, vagy annak hiányát, illetve a tanácskozási joggal résztvevők körét. Közli a távollévő vagy később érkező képviselő nevét, valamint, hogy távolléte előre jelzett-e vagy sem,
3. javaslatot tesz a sürgősségi indítványra,
4. előterjeszti az ülés napirendjét, figyelemmel a sürgősségi indítvány tárgyában hozott döntésre,
5. az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.

2. A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

18.§.^[59]

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

1. az előadó az előterjesztését kiegészítheti és módosíthatja, kérheti az előterjesztés napirendről történő levételét,
2. a bizottság elnöke ismerteti^[60] a tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági indítványt. A bizottsági szavazás számarányát, indoklását, a kisebbségi véleményt akkor kell ismertetni, ha azt a képviselő-testület bármely tagja kéri,
3. a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők az előterjesztéssel kapcsolatban kérdést tehetnek fel, észrevétellel élhetnek, az előterjesztés és a döntési javaslat módosítását, az előterjesztés tárgyalásának elhalasztását, vagy napirendjének levételét javasolhatják.

2. Indokolt esetben a polgármester szót adhat bármely személynek, aki a testületi ülésen nem döntési és tanácskozási joggal vesz részt.

3. A vita lezárása, a hozzászólások időtartalmának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

4. A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

5. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

Szavazás

19.§.

1. A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményének kétsége esetén a szavazást meg kell ismételni. Szavazategyenlőség esetén az előterjesztést a képviselő-testület azon a napon – esetleges szünet beiktatásával – újratárgyalhatja, vagy az előterjesztést az előterjesztőnek visszaadhatja új előterjesztés készítése végett. Meghatározhatja az új előterjesztés benyújtásának határidejét, szempontjait, és további adatok beszerzését is kérheti.^[61]

2. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

3. Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének azonos szavazata szükséges.^[62]

4. Minősített többség szükséges:

1. a rendeletalkotás,
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
3. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,  abból történő kiválás, a kistérségi megállapodás módosítása,^[63]
4. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
5. intézmény alapítása,
6. a képviselő kizárásához, összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához,^[64]
7. zárt ülés elrendeléséhez (Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pont),^[65]
8. a képviselő-testület megbizatása lejárta előtti feloszlásának kimondásához,
9. polgármester elleni kereset benyújtásához,
10. hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához,
11. kitüntető címek adományozásához,
12. helyi népszavazás kiírásához.
13. az alpolgármester megválasztásához,^[66]

5. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében – amennyiben több személyről történik szavazás – a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy valamennyi javaslatban szereplő személyre szavaznak és az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb igen szavazatot kapott személy (ek) kiesnek. Nincs további forduló, illetőleg szavazás arra a legtöbb szavazatot kapott jelöltre, aki a szükséges minősített többséget megkapta.

Titkos szavazás

20.§.

1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést rendelhet el.

2. Titkos szavazásra bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet, a javaslatról a képviselő-testület dönt, a határozathozatal szabályai szerint. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. Külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, a tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket.

3.  A szavazólapon az ügy jellegének megfelelő félreérthetetlen javaslatnak és az igen/nem szavaknak, ehhez tartozó, a döntés megjelölésére szolgáló „0” jelnek kell szerepelnie. Ebben a jogosult a szavazatát két egymás metsző vonal elhelyezésével fejezi ki. ^[67]

4.  A Jogi, Pénzügyi, és Településpolitikai Bizottság^[68] jelenlévő tagjai működnek közre a titkos szavazás lebonyolításában: a szavazás megkezdése előtt ellenőrzik a szavazóurnát, biztosítják a szavazás zavartalanságát, tisztaságát, a vonatkozó előírások megtartását, a szavazásra jogosult kérésére, az általa rontott szavazólap átadása mellett újat adnak, összeszámolják a szavazatokat, és segítenek a polgármesternek a szavazás eredményének megállapításában.^[69]

5. ^[70]Érvénytelen:

             a.) az a szavazat, amelyből nem állapítható meg kétséget kizáróan a szavazó döntése, 

                  vagy ha a szavazólap kitöltetlen maradt,

             b.)a titkos szavazás, ha a szavazás befejezése után a szavazóurnában a szavazásra             

                  jogosult résztvevők számát meghaladó szavazólap található.

            Az érvénytelen szavazást meg kell ismételni.

6. ^[71]A jegyzőkönyvben a szavazással kapcsolatos eseményeket is (rontott szavazólapok, 

      érvénytelen szavazás stb.) rögzíteni kell.

Név szerinti szavazás

21.§. ^[72]

(1) A képviselő-testület névszerinti szavazás megtartásáról dönthet, ha azt:

      a.) a képviselő-testület 2 tagja indítványozza,^[73]

      b.) a polgármester-, vagy

      c.) a bizottsági elnök^[74]

      indítványozza.

(2) Névszerinti szavazást kell tartani:

      - a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához.^[75]

(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő szavazásra jogosultak nevét, akik ekkor a nevük elhangzása után szavaznak. Szavazni igennel vagy nemmel lehet, a tartózkodás nem megengedett.

(4) A szavazás nevek szerinti eredményét a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

Kérdés, interpelláció

22.§.

1. A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat.

2. Az interpelláció csak testületi ülésre nyújtható be, akár szóban, akár írásban. Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott interpelláció tárgyát.

3. Ha az írásban beadott interpelláció a testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal korábban megérkezik, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

4. Az interpelláció kivizsgálásáról szükség esetén, kérésére be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A testület részletes vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálattal a polgármestert, a bizottságot,^[76] vagy a jegyzőt is meg lehet bízni.

5. A képviselő-testület hozzájárulhat, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, amelyet minden képviselő-testületi tagnak meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a legközelebbi testületi ülésen döntenek.

6. A képviselő-testület ülésén az interpellációkra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a bizottságra bízza.^[77]

7. Az interpellációkról a jegyző folyamatos nyilvántartást vezet

23.§.

1. Kérdésnek minősül az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítés jellegű tudakozódás.

2. A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén maximum 5 perc időtartamban köteles választ adni. Amennyiben érdemben nem tud válaszolni azt a kérdés felvetőnek 15 napon belül írásban köteles megtenni.

3. A kérdésre adott választ elfogadásáról a képviselő-testület csak akkor határoz, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

4. Személyes megjegyzést tehet az a testületi ülésen megjelent, tanácskozási joggal rendelkező személy, vagy állampolgár, akit a vita során bírálat ért, illetve aki az álláspontjával összefüggő félreértést akarja eloszlatni. A tárgyról további vitát folytatni nem lehet.

Tanácskozás rendjének fenntartása

24.§.

1. A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. Ennek során:
   1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától.
   2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan, vagy tanácskozáshoz nem illő magatartást tanúsít,
   3. ismétlődő rendzavarás esetén kellő figyelmeztetés után indítványozhatja, hogy a testület csökkenthesse a rendzavaró képviselő tiszteletdíját,
   4. a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt székeket foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén, az ülést vezető rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti a terem elhagyására,
   5. e rendbiztosítás során tett intézkedéseket a testület Jogi, Pénzügyi, és Településpolitikai  Bizottsága^[78] szükség szerint felülvizsgálhatja, az érintett képviselő az egész eljárás során megkövetheti a testületet, illetve a sértett személyt,
   6. a polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

Jegyzőkönyv

25.§.

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melyet a testületi ülést követő 3 hónapig meg kell őrizni.

2. A testületi ülésről a jegyzőkönyvet 4 példányban kell készíteni:

1. az első példányt évente kötetbe kell kötni,
2. a második példányt 15 napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek ^[79]
3. a harmadik példányt a városi művelődési ház és könyvtárban kell elhelyezni (zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével)^[80]
4. a negyedik példány irattárba kerül.

3. A jegyzőkönyv első, második, és harmadik példányához csatolni kell az alábbi mellékleteket^[81]
   1. meghívó
   2. előterjesztések
   3. jelenléti ív,
   4. határozati javaslatok,
   5. rendeletek hiteles szövege,
   6. interpellációkra adott írásbeli válaszok

4. A jegyzőkönyv tartalmazza:

• az ülés helyét, időpontját,
• a megjelent képviselők nevét, távol maradt képviselők névsorát,
• az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
• az elfogadott napirendet,
• napirendenként az előadók és felszólalók nevét, a kérdések és hozzászólások lényegét,
• a határozathozatal módját,
• a szavazás eredményét és a határozat szövegét,
• a rendelet-tervezetről hozott döntést,
• az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
• külön indítványra a kisebbségi véleményt,
• az egyéb, az ülés jelentősebb körülményei (pl: rendreutasítás, képviselő ülésteremből távozását, meg-vagy visszaérkezését)^[82]
• az ülés bezárásnak időpontját.^[83]

5. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
6. A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek az előterjesztésbe és a jegyzőkönyvbe. A zárt ülés jegyzőkönyvébe az ülésen részvételi joggal rendelkező tekinthet be. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.^[84]

Önkormányzati rendeletalkotás

26.§.^[85]

A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

27.§.

1. Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:

• a település képviselő,
• képviselő-testület bizottsága,^[86]
• a polgármester,
• a jegyző,             

2. A képviselő-testület dönt a kezdeményezés elfogadásáról és rendelkezik az elkészítés módjáról és határidejéről.

3. A rendelet-tervezet elkészítése:
   • A képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
   • A tervezetet a jegyző, vagy a Közös Önkormányzati Hivatal^[87] tárgy szerint érintett munkatársai (irodái) készítik el. Megbízható önkormányzati bizottság, szükség esetén szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
   • A Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

4. A tervezett képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
   • A testület ülésének napirendjére csak a Jogi, Pénzügyi, és Településpolitikai Bizottság^[88] által megtárgyalt rendelet-tervezetek terjeszthetők elő.^[89]
   • Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt terjeszti a képviselő-testület elé. Tájékoztatást ad az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
   • A rendelt hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
   • Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

                        Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének .../….év(…hó…nap)                                 önkormányzati rendelete.^[90]

5. Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:

(a) Az önkormányzati rendeletet a  helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben

            szokásos módnak minősül a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 15

            napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

            Önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel   napját.

       (b) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján, a www.lengyeltoti.hu         webhelyen közzé kell tenni.^[91]

     (6) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. 

          Folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

          A jegyző elkészíti a rendeletek egységes szerkezetbe foglalását. Az egységes     

          szerkezetbe foglalt rendeleteket meg kell küldeni a Kormányhivatal^[92] részére  a                           

          jegyzőkönyv felterjesztésével egyidejűleg.^[93]

    (7) A jegyző folyamatosan vizsgálja, hogy az önkormányzati rendeletek nem ellentétesek-e 

         magasabb szintű jogszabályokkal, azok módosításával, vagy a megváltozott 

         körülmények, társadalmi viszonyok nem igénylik-e a rendeletek módosítását, esetleges 

         hatályon kívül helyezését, vagy új rendelet alkotását. A vizsgálat eredményeként és az új 

         jogszabályok megjelenését követően az abban megjelölt, ennek hiányában ésszerű 

         időponton belül kezdeményezi az önkormányzati rendelet szükségszerű módosítását, új 

         alkotását.^[94]

V. Fejezet

Települési képviselők

28.§.

1. A települési képviselő a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

2. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az SZMSZ 9.§. (4) bek. szerinti esküt tesz.^[95]

3. A település képviselő jogosult:

• a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében részt venni,
• kezdeményezni, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek- a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,
• a polgármester megbízása alapján képviselni a képviselő-testületet,
• a Közös Önkormányzati Hivatal^[96] igényelni a munkájához szükséges támogatást, valamint ügyviteli közreműködést,
• sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezni a Közös Önkormányzati Hivatal^[97] intézkedését,
• a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottság elnökétől^[98] önkormányzati ügyben felvilágosítást kérni,
• tanácskozási joggal részt venni a bizottság ülésén,^[99]
• kérni benyújtott hozzászólásának a jegyzőkönyvhöz való csatolását, illetve a testületi ülésen elhangzott hozzászólásának a jegyzőkönyvbe való rögzítését,
• jogosult megbízatásának ellátásával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra,
• kezdeményezi valamely téma napirendre tűzését.^[100]

4. A települési képviselő köteles:

1. Tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.
2. Írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni.
3. A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (magán) titkot megőrizni.
4. A vele szemben felmerült személyes érintettséget bejelenteni.
5. Felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.

                                  f.)  az összeférhetetlenségi ok és egyéb személyes érintettség

                                       bejelentése (kizárás a döntéshozatalból),^[101]

                                g.)  vagyonnyilatkozat-tételt tenni.^[102]

5. A képviselők testületi működéssel kapcsolatos jogai és kötelezettségei a bizottság testületi tagsággal nem rendelkező tagjára is értelemszerűen vonatkoznak, beleértve a tiszteletdíjra való jogosultságot is.

(6) ^[103]A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíja a képviselőtestületi tagok, bizottsági elnökök és bizottsági tagok, a tanácsnok, valamint a bizottságok nem képviselő-testületi tagjainak tiszteletdíjáról szóló 1/2003.(I.23.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint csökkentésre kerül.

(7) ^[104]Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 3 hónapra 25%-kal csökkenti, melyről határozatot hoz.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

29.§.

1. A bizottság tesz javaslatot külső tagjainak megválasztására. A képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.

2. A bizottságot képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

3. ^[105]A képviselő-testület 1 állandó bizottságot hoz létre a következő összetétellel (képviselő-testületi, nem képviselő-testületi tag):

• Jogi, Pénzügyi és Településpolitikai Bizottság (JPTB): 4 fő képviselő, 3 fő külső tag.

4. A képviselő-testület a bizottság megalakulását követően nem választhat meg olyan külső tagot, akivel a bizottság  nem ért egyet.^[106]

30.§.

1. A bizottság működése részletszabályait saját elhatározásából ügyrendben állapíthatja meg.^[107] A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el, de tájékoztatás céljából azt a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

2. A bizottság ülését lehetőség szerint a testületi ülést megelőző héten tartja,^[108] annak érdekében, hogy az előterjesztések már bizottsági véleménnyel együtt kerülhessenek kiküldésre. A bizottság egy tagja – a bizottság elnökének döntése szerint – az ülés kezdete előtt egy órával a Városházán fogadóórát tart. A bizottsági ülések és a bizottság fogadóórájának időpontjáról a helyben szokásos módon a Közös Önkormányzati Hivatal^[109] hirdetményt tesz közzé.^[110]

3. Az ülést az elnök hivja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az írásos előterjesztéseket legalább a bizottsági ülés előtt 2 nappal kézhez kapják. A bizottsági ülésre a polgármestert és a jegyzőt is meg kell hívni.

4. A bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, valamint a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

5. ^[111]
6. A bizottság üléseire a képviselő-testület határozatképességére, nyilvánosságára, működésének egyéb kérdéseire vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók. A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.^[112]

7. A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő díjazását az önkormányzati költségvetés terhére elszámolni csak abban az esetben lehet, ha a szakértő kirendelését a testület előzetesen jóváhagyta.

     (8) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a       

           jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyv a felszólalások lényegét, a hozott döntést,         

           valamint a képviselő-testület elé terjesztendő javaslatot tartalmazza. A jegyzőkönyv 

           egy példányát a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvével együtt meg kell küldeni a

           helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, kivéve az      

          önkormányzati hatósági ügyben keletkezett döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvet.^[113]

    (9) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes 

         bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, 

         illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

  (10)^[114]

 (11) Valamennyi bizottság állásfoglalásával nyújtható be:^[115]

1. a zárszámadást,
2. a költségvetést,
3. a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót tartalmazó előterjesztés

(12) A bizottság a tevékenységéről az adott választási ciklus időszakában egyszer beszámol a képviselő-testületnek.^[116]

30.A.§.^[117]

30/B.§.^[118]

Tanácsnoki Fórum:

1. A polgármester feladatai ellátásának segítése, a képviselő-testületi előterjesztések többoldalú egyeztetése, valamint a képviselő-testület ülésének előkészítése érdekében működteti a tanácsnoki fórumot.
2. A tanácsnoki fórumot a polgármester hívja össze és vezeti. A fórumnak állandó tagjai az alpolgármesterek^[119], a tanácsnokok, valamint tanácskozási joggal a jegyző.

3. A tanácsnoki fórum szótöbbséggel véleményt, állásfoglalást alakíthat ki, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.

4. A polgármester a tanácsnokokkal együtt határozza meg a tanácsnoki fórum feladatait, működésével kapcsolatos szabályokat. 

30/C.§^[120]

Helyi nemzetiségi önkormányzat ^[121]

30/D.§

1. A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosítható hozzájárulás összegét.

2. A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg költségvetését, szervezeti és működési szabályzatát.

3. Lengyeltóti Városi Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

1. a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába adja a kizárólagos tulajdonát képező  Lengyeltóti  365.  hrsz-on, a Csokonai u 3. szám alatti épületben lévő  30  m2  nagyságú helyiséget a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges  tárgyi  és  technikai eszközökkel  felszerelten;

2. a nemzetiségi önkormányzat a fenti helyiséget ingyenesen használhatja a nemzetiségi feladatok ellátása céljából. A helyiséghez és annak infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltséget és fenntartási költségeket – a telefonhasználat költségeinek kivételével - a helyi önkormányzat viseli;

3. a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére a Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§.(1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott tárgyi, személyi feltételeket, ügyviteli feladatokat.^[122]

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

Polgármester

31.§.

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működési szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

32.§.

(1)  A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:

• segíti a képviselők munkáját,
• összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
• képviseli az önkormányzatot,
• biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlást, a helyi közakarat érvényesülését,
• javaslatot tesz az alpolgármester személyére,
• gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetek képviselőivel

(2) Rendkívüli esemény esetén (pld: viharkár) esetenként 15.000,-Ft-ig támogatást nyújt az arra rászorulónak. A bizottsági elnökök egyetértésével különösen indokolt esetben 50.000,-Ft-ig állapíthat meg rendkívüli esemény esetén támogatást.

33.§.

(1) Polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb jogosítványai:

1. Indítványozhatja a bizottság összehívását.
2. Felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
3. Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

34.§.

A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

1. A képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörben irányítja a Közös Önkormányzati Hivatalt.^[123]
2. A polgármester a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
3. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja alpolgármesterre, jegyzőre, a Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézőjére^[124]
4. A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
5. Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
6. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, továbbá az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.^[125]

35.§.

1. ^[126]A főállású polgármester havonta illetményre és költségtérítésre jogosult, melynek mértékét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 71.§-a határozza meg.

(2) A polgármester jutalmazására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület foglal állást.

(3) ^[127]

(4) A polgármester e tisztségéről, a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával  mondhat le, melyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a Jogi, Pénzügyi és Településpolitikai^[128] Bizottság elnökének ad át, részére juttatja el.^[129]

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő 8      munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek  hiányában az alpolgármesternek, illetve a Jogi, Pénzügyi, és Településpolitikai^[130] Bizottság elnökének.^[131]

Alpolgármester

36.§^[132]

1. A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.

3. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait

4. Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

5.           Az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása során a helyettesítés időtartama alatt a polgármester valamennyi feladatát ellátja és valamennyi hatáskörét (beleértve a képviselő-testület által a polgármesterre átruházottakat) gyakorolja. A tartós akadályoztatás fogalmát a 11.§. (2) bekezdése határozza meg.

6. Az alpolgármester a polgármester távolléte alatt köteles eljárni a halaszthatatlan, azonnali intézkedést igénylő ügyekben, ideértve a jegyző és az önkormányzati intézmények vezetői tekintetében a polgármester egyéb munkáltatói jogkörébe tartozó hatáskört, ha az nem tűr halasztást (pl.: rendkívüli esemény, vagy előre nem látható ok miatt kért szabadság, kiküldetés, távollét engedélyezése.) Ezekről a polgármester felé a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást ad.

7.  Az alpolgármester a polgármester helyettesítése során a testületnek, a polgármester által átadott ügyek intézésének tekintetében pedig a polgármesternek felelős. A polgármesternek minden, a távollétében vagy a helyettesítése során történtekről, az eseményekről és a döntéseiről beszámolni köteles.

8.  Az alpolgármester minden héten szerdán 8-12-ig a Közös Önkormányzati Hivatalban fogadóórát tart. Az alpolgármester fogadóórájáról a lakosságot az önkormányzat a helyben szokásos módon tájékoztatja.

Jegyző

37.§.^[133]

(1) A jegyzőt Lengyeltóti Város Polgármestere nevezi ki pályázat alapján, határozatlan időre Gyugy, Hács, Kisberény Községek Polgármestereinek írásos véleményének kikérésével.

(2) A jegyző vezeti a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatalt; a hivatal bevonásával látja el feladatait.

38.§.

1. A jegyző főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:

1. Előkészíti a képviselő-testületi ülés anyagát és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetve vizsgálja azok törvényességét.
2. Ellátja a testületet, a bizottságot szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.
3. Tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésén. A bizottságok ülésein részt vehet, illetőleg őt – a Közös Önkormányzati Hivatal^[134] előterjesztése esetén- az előterjesztés készítője képviseli.^[135]
4. A szavazás előtt törvényességi észrevételeket tehet az előterjesztés vitájában, jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.^[136]
5. Gondoskodik a testületi, valamint a bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és a helyi önkormányzatok ellenőrzéséért felelős szerv részére való megküldésről.^[137]
6. Tájékoztatja a képviselő-testületet és szerveit az önkormányzatokat érintő új jogszabályokról.
7. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.^[138]

2. A jegyző egyéb fontosabb feladatai:

1. A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői körében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében.^[139] A köztisztviselők kinevezéséhez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz, személyi bér megállapításához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.
2. Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
3. Dönt azokban a hatósági ügyekben, amit a polgármester átad.
4. Ellátja a jogszabályban előirt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket.
5. Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
6. Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

Aljegyző

39.§.

(1) A polgármester a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára, határozatlan időre aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.(24)

(2) Az aljegyző belső szervezeti egységet is vezet.

(3) A jegyzőt távollétében az aljegyző teljes jog- és hatáskörében helyettesíti. Munkáltatói jogköre az egyéb munkáltatói jogokra terjed ki.^[140]

(4) Az aljegyző feladatát a jegyző irányításával látja el. Tevékenységéről, a jegyző által adott megbízások teljesítéséről beszámolási kötelezettséggel tartozik.^[141]

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Közgazdasági Irodavezetője látja el a jegyzői feladatokat.^[142]

VIII. Fejezet ^[143]

Közös Önkormányzati Hivatal

40.§.

(1) A  képviselő-testület Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.^[144]

(2) A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával látja el Gyugy, Hács, Kisberény Községek jelen rendelet 1.§ (5) bekezdésében foglalt feladatait.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy és önálló költségvetési szerv. A működéshez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységei:

1. Önkormányzati Iroda,
2. Közgazdasági Iroda,
3. Hatósági Iroda,
4. Településüzemeltetési, Beruházási és Közterület-felügyeleti Iroda^{[145] [146]}

(5)^[147]

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal igény- és szükség szerint, az adatvédelemre figyelemmel köteles adatokat szolgáltatni a képviselő-testületnek és bizottságának.^[148]

(7) A Közös Önkormányzati Hivatal(24) dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. ^[149]

(8) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője a képviselő-testület és a bizottság döntéséről szóló határozat kézhezvételének időpontjától függetlenül – az ülésen résztvevő polgármester, jegyző, vagy a szervezeti egység vezetőjének értesítése alapján – köteles haladéktalanul a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket (előterjesztés kiegészítése, döntés végrehajtás megszervezése, stb.) megtenni.^[150]

(9) A hivatal működésének részletes szabályait a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, mely jelen rendelet 1. függelékét képezi.

Hatósági ügyintézés külön szabályai

40/A.§. ^[151]

(1) Önkormányzati hatósági döntést a képviselő-testület vagy a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott átruházott hatáskörben a képviselő-testület bizottsága,  a polgármester és a jegyző hoz.^[152]

(2) A közigazgatási hatóság elektronikus úton is intézheti a külön jogszabályban meghatározott ügyeket vagy eljárási cselekményeket.

(3) ^[153]

(4) Az (1) bekezdésben megnevezett hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben a kérelem megérkezését követő naptól számított 30 napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz.^[154]

IX. Fejezet

41.§. - 42.§.^[155]

X. Fejezet

Társulások, lakossági fórumok

A társulások

43.§.

(1) Az Önkormányzat képviselő-testülete a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület megállapodással, egyes közigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat.^[156]

(3) A képviselő-testület megállapodhat más érdekelt képviselő-testülettel, több települést ellátó egy, vagy több intézmény közös irányításában (alapításban, fenntartásban és fejlesztésben).^[157]

(4) A képviselő-testület tagja a lengyeltóti kistérség települési önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása érdekében létrejött Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulásnak.^[158]

(5) A képviselő-testület a többcélú társulással megállapodást köthet a társulás egyes feladatainak az önkormányzat intézményei általi ellátására.^[159]

(6) A képviselő-testület az SZMSZ-ben egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra  átruházhatja.^[160]

(7) A társulási megállapodásokat az SZMSZ. 3. számú függeléke tartalmazza.

Lakossági fórumok

44.§.

1. A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

2. Fontosabb lakossági fórumok:

1. közmeghallgatás
2. településrészi tanácskozás
3. állampolgári közösségek rendezvényei

45.§.

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente 1 esetben közmeghallgatást tart.

2. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szerveztek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdést intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

.

3. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről az állampolgárokat legalább 5 nappal előbb a polgármester a helyben szokásos módon értesíti.

46.§.

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatással egybekötött testületi ülésnek is határozatképesnek kell lennie.

(2) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.

(3) A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, vagy a tárgy szerinti bizottságot, ha szükséges az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére irányuló szabályok.

47.§.

(1) A településrészi tanácskozás szervezésébe a lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait is bele kell vonni. A településrész lakosságát érintő döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése, a tájékozódás érdekében.

48.§.

(1) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást: az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényekről a polgármester a soron következő ülésen ad tájékoztatást.

(2) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi újságban való havonkénti megjelentetése, a helyi műsorszóró média kialakítása és működtetése.

XI. Fejezet

Az Önkormányzat gazdasági alapja

Az Önkormányzat vagyona

49.§.

1. Az Önkormányzat tulajdonára és vagyonára vonatkozó rendelkezéseket külön  

önkormányzati rendelet határozza meg.^[161]

2. Az önkormányzat a képviselő-testület döntése szerint vagyonának növelése és a város működése, működtetése érdekében részt vehet különböző vállalkozásokban és annak érdekében, gazdasági társaságot hozhat létre.

(3)^[162]

4. Az önkormányzat szükség esetén pénzügyi helyzetének megoldására, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges hitelt vehet fel.

Az önkormányzat költségvetése

50.§.

1. A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

2. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az első szakasz a koncepció elfogadása, a második szakasz a költségvetési rendelet megalkotása.

Az első forduló főbb elemei:

• kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek figyelembevétele,
• az önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő elemzése, helyzet felmérés, ezen belül
• a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek felmérése,
• a kiadások szükségletek és azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása,
• az igények és célkitűzések egyeztetése,
• a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása.

3. A második forduló főbb elemei:
   • az első forduló tapasztalatai alapján a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetet, amely több változatban is készülhet,
   • a rendelet-tervezet tartalmazza:

az önkormányzat és költségvetési szervei bevételeit forrásonként

a működési, fenntartási előirányzatokat

a felújítási előirányzatokat célonként

a felhalmozási kiadásokat feladatonként

az általános és céltartalékot

az önkormányzat által vállalt többletfeladatokat azok bevételi forrásait és kiadási elemeit

4. A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a bizottság^[163]  előzetesen megtárgyalja.

51.§.

1. A képviselő-testület a gazdálkodásáról éves beszámolót készít és elfogadásáról rendeletet alkot.
2. A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést  minden bizottság^[164]  megtárgyalja.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

52.§.

1. Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal^[165] útján látja el.

2. Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

3. Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

4. ^[166]A Jogi, Pénzügyi, és Településpolitikai Bizottság

1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves és éves beszámoló tervezeteit, valamint a III. negyedéves tájékoztatót.
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, értékeli az azt előidéző okokat,
3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
4. véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van,

5. ^[167]A Jogi, Pénzügyi és Településpolitikai Bizottság

1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves és éves beszámoló tervezeteit, valamint a III.negyedéves tájékoztatót.
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, értékeli az azt előidéző okokat,
3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
4. véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van,

6. ^[168]A Jogi, Pénzügyi,és Településpolitikai bizottság vizsgálati megállapításairól tájékoztatja a képviselő-testületet. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

Felterjesztési jog

53.§ ^[169]

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

54.§.

1. Jelen rendelet 1999. április l. napján lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.

2. Az SZMSZ egy példánya a városi művelődési ház és könyvtárban kerül elhelyezésre.^[170]

3. Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

4. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/1995./IV.27./, a 9/1996./IX.25./, a 16/1997./XI.20./ és a 7/1998./VI.25./ számú rendelet.

5. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.^[171]

Lengyeltóti, 2002.december 12.

Sipos Ferenc sk.                                                                     Papszt Lajos sk.

címzetes főjegyző                                                                     polgármester

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben hiteles.

Lengyeltóti, 2016. február 26. 

                                                                                   dr. Szatmári Ibolya

                                                                                              jegyző

1. melléklet a 6/1999.(III.25.) ör-hez ^[172]

Lengyeltóti Városi Önkormányzat

Képviselő-testületének tagjai

Polgármester:                Zsombok Lajos

Képviselők:                            Jozó Tamás

Dr. Kovácsné Füstös Erzsébet

Makarész Zoltán

Sipos Zoltán

dr. Szabó Péter Balázs

Ujváry László

      2. melléklet a 6/1999.(III.25.) ör-hez^[173]

A Képviselő-testület Bizottsága, Tanácsnokai, valamint

a bizottság és a tanácsnokok feladatai és hatáskörei

1. Jogi-, Pénzügyi-, Településpolitikai Bizottság

Elnök: Dr. Kovácsné Füstös Erzsébet

Tagok: Jozó Tamás, Sipos Zoltán, Ujváry László

Külső bizottsági tagok: Horváth Gyula, Pettyán Géza, dr. Szabó Péter Balázs^[174]

1. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítása.
2. Kivizsgálja a képviselő-testület összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket és az eljárás eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja.
3. Nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és velük egy háztartásban élő családtagjaik vagyonnyilatkozatait.
4. Közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítésében, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosításáról.
5. Véleményezi az önkormányzati rendelet tervezeteket.
6. Figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei szabályszerű működését,
7. Ellenőrzi a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek törvényességét, évente legalább egy alkalommal tájékoztatást ad a testületnek.
8. Megvizsgálja a tiszteletdíj és a természetbeni juttatás megvonására vagy felfüggesztésére érkezett képviselői javaslatot és előterjesztést tesz a képviselő-testületnek,
9. Javaslatot tesz a polgármester jutalmának és külön juttatásának összegére.
10. Tevékenysége kiterjed az önkormányzati gazdálkodás teljes területére,
11. Véleményezi az önkormányzati vagyon, vagyonrész, vállalkozásba történő bevitelét,
12. Véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó vagyoni ügyekben készült előterjesztéseket,
13. Véleményezi a pénzügyi tárgyú előterjesztéseket, az éves költségvetési koncepciót, rendelet tervezetet, a végrehajtásukról szóló féléves, háromnegyed éves és éves beszámolókat,
14. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az előidéző okokat. Részt vesz a képviselő-testület pénzügyi tárgyú pályázatainak előkészítésében, javaslatot dolgoz ki pályázatok benyújtására.
15. Javaslatot tesz hitelek felvételére, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságot.
16. Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
17. Ellenőrzi a működési, fenntartási és felújítási előirányzatok felhasználását, a bérgazdálkodást,
18. Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények gazdálkodási tevékenységét, részt vesz ellenőrzésükben,
19. Ellenőrzi az önkormányzati beruházásokat.
20. Közreműködik az önkormányzati vagyon pénzügyi kihatással járó rendelet-tervezeteinek kidolgozásában,
21. Vizsgálja az önkormányzati vagyon működtetésével, felhasználásával vállalkozásba vitelével kapcsolatos lehetőségeket a tárgykörben javaslatot dolgoz ki és azokat a képviselő-testület elé terjeszti.
22. Javaslatot tesz az önkormányzati biztos megbízására.
23. Környezetvédelmi kérdések megtárgyalása, véleményezése.
24. Kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések tárgyalása.
25. Foglalkoztatás-politikai kérdések tárgyalása.
26. Városrendezéssel, területfejlesztéssel kapcsolatos kérdések tárgyalása.
27. Műszaki karbantartó egység létrehozása.
28. Rendszeres pályázatfigyelés, tájékoztatás.
29. Ellátja a szociálpolitikai tevékenységgel kapcsolatos bizottsági feladatokat, az átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza,
30. Közreműködik a helyi lakásügyekre vonatkozó önkormányzati rendelet tervezetek kidolgozásában,
31. Javaslatot tesz szociális bérlakások bérleti jogviszonyba történő kijelölésére, a szerződések meghosszabbítására, elutasításra,
32. Figyelemmel kíséri a Közös Önkormányzati Hivatal szociálpolitikai ügyekben végzett tevékenységét,
33. Javaslatot dolgoz ki az önkormányzat szociálpolitikai tevékenységére, ezen belül a rendelkezésre álló eszközök racionális felhasználására, a szociális intézményrendszer fejlesztésére,
34. Véleményezi a telekvásárlás és lakásépítés helyi támogatására irányuló kérelmeket,
35. Véleményezi a képviselő-testület ülése elé kerülő szociálpolitikai tárgyú előterjesztéseket,
36. Szükség szerint önálló előterjesztést tehet a feladatkörébe tartozó témában,
37. Véleményezi z önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői álláshelyre kiírt pályázatokra érkező jelentkezéseket,
38. Előkészíti és javaslatot dolgoz ki a település egészségügyi koncepciójára,
39. Elemzi a település lakosságának egészségügyi állapotát, javítására javaslatokat dolgoz ki,
40. Részt vesz az egészségüggyel kapcsolatos pályázatok előkészítésében,
41. Részt vesz javaslatok, programok kidolgozásában, a hátrányos helyzetű lakosság körülményeinek folyamatos figyelemmel kisérésére, a problémák feloldására,
42. Szervezi és közreműködik a lakosság különböző szűrővizsgálatainak végrehajtásában,
43. Koordinálja a különböző egészségnevelési programok települési végrehajtását,
44. Kezdeményezi, szervezi az önkormányzat intézményeiben folyó egészségügyi felvilágosító programokat.
45. Közreműködik a helyi oktatáspolitika kialakításában, ennek keretében elősegíti a fejlesztési prioritások meghatározását,
46. Véleményezi a köznevelési intézmények átszervezését, szerkezet átalakítását,
47. Ellátja a köznevelési törvényből eredő feladatokat,
48. Véleményezi az oktatási és közművelődési tárgyú előterjesztéseket, szükség szerint önálló előterjesztést tehet a feladatkörébe tartozó témákban,
49. Ellátja a művelődési intézmények felügyeletével kapcsolatos önkormányzati feladatokat, figyelemmel kíséri az intézmények tevékenységét, szakmai önállóságuk mellett a vonatkozó testületi határozatok, rendeletek hatályosulásának vizsgálata útján.
50. Véleményezi a művészeti alkotás közterületen vagy önkormányzati tulajdonú épületen tervezett elhelyezését,
51. Javaslatot tesz az önkormányzat által fenntartott közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmények elnevezésére, szervezeti rendjük kialakítására, alapító okiratuk, tevékenységi körük meghatározására,
52. Figyelemmel kíséri a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását.
53. Közreműködik a hagyományos városi rendezvények (Tóti Napok, Diófesztivál) programjainak összeállításában, azok szervezésében,
54. Javaslatokat dolgoz ki az ifjúság helyzetének szabadidő hasznos eltöltésének segítésére,
55. Figyelemmel kíséri az intézmények ifjúsággal kapcsolatos tevékenységét, szakmai önállóságuk mellett a vonatkozó testületi határozatok, rendeletek hatályosulásának vizsgálata útján,
56. Figyelemmel kíséri és segíti a versenysport, az iskolai és szabadidős sport tevékenységet,
57. Javaslatokat dolgoz ki a verseny és diák sportegyesület, ifjúsági és kulturális egyesületek társadalmi szervezetek támogatásának elveire,
58. Városi sportversenyek, ifjúsági rendezvények felett védnökséget vállalhat.
59. Vizsgálja az ifjúság munka és életkörülményeit, közreműködik helyzetük javítására tett intézkedések végrehajtásában és ellenőrzésében,
60. Kapcsolatot tart fenn ifjúsági és sportegyesületekkel, szervezetekkel.
61. Alapfokú nevelés és oktatás kérdéseinek megtárgyalása,
62. Közösségi tér kialakításának elősegítése,
63. Sport-, egészséges életmód feltételeinek elősegítése,
64. Helyi egyesületi sport feladatok meghatározása,
65. A nemzetiségi önkormányzatot érintő bizottsági és képviselő testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzése, közreműködés a végrehajtással kapcsolatos koordinációs munkában.

2. Tanácsnokok

Tanácsnokok a képviselő-testület azon tagjai, akiket a testület megbíz egy-egy szakterület ügyeinek folyamatos vitelével. A tanácsnok egy-egy helyileg fontos teendővel bízható meg. A  tanácsnoki tisztség a szervezeti és működési szabályzatban hozható létre.

A törvény szerint a tanácsnokoknak nincs egyetértési és döntési jogkörük, nem hozhatnak önkormányzati döntést.  Javaslattételi és felügyeleti (figyelemmel kísérési) jogkört biztosít a tanácsnokok számára.

A tanácsnokok az általuk szükségesnek vélt ügyeket bizottságok elé utalhatják megtárgyalásra, véleményezésre illetve a bizottság hatáskörének megfelelő döntés meghozatala céljából.

A tanácsnokok felelőssége a tanácsnoki munkájukat segítő Civil Kerekasztal létrehozása, működtetése, munkájának segítése, a fórum által felvetett javaslatok kidolgozásában való közreműködés.

A tanácsnokok részvételét biztosítani kell azokon a vezetői, irodavezetői értekezleteken, más fórumokon, amelyeken a feladatkörükbe tartozó kérdések kerülnek megtárgyalásra.

1. Család- és ifjúsági, valamint sport- és közművelődés-ügyi Tanácsnok

Tanácsnok: Sipos Zoltán

1. Véleményt nyilvánít a család- és ifjúsági ügyeket, valamint a város sportéletét és közművelődését érintő kérdésekben, közreműködik ezen önkormányzati feladatok előkészítésében, meghatározásában és végrehajtásában.
2. Rendszeresen figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények, egyesületek helyzetét.
3. Különös figyelemmel kíséri a gyermek és ifjúsági korosztály élethelyzetét, közreműködik a gyermek-és ifjúsági korosztállyal foglalkozó önkormányzati intézmények felügyeletében.
4. Együttműködik a városban működő, feladat körébe tartozó intézményekkel, civilszervezetekkel, egyesületekkel, egyházzal, gazdasági szervezetekkel.
5. Javaslatot tesz nemzetközi sportkapcsolatok létesítésére, és azokat figyelemmel kíséri.
6. Részt vesz a tevékenységi körét érintő előterjesztések előkészítésében.
7. Javaslatot tesz a feladatkörével összefüggő bizottsági és testületi munka koordinálására.
8. Tárgyalásokat folytathat minden olyan ügyben, amelyre a Polgármestertől megbízást kapott.
9. Tevékenységéről a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek.

2. Szociális, egészségügyi, közbiztonsági és romaügyi Tanácsnok

Tanácsnok: Ujváry László

1. Figyelemmel kíséri és véleményt nyilvánít az egészségügyet, a szociális-, idős- és romaügyi területet érintő kérdésekben, közreműködik ezen önkormányzati feladatok előkészítésében, meghatározásában és végrehajtásában.
2. Figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó intézmények helyzetét, közreműködik az egészségügyi- és szociális intézmények működésének felügyeletében.
3. Kiemelt figyelemmel kíséri a városban élő idősek, nyugdíjasok és roma népesség helyzetét.
4. Különös figyelemmel követei a munkanélküliségből, foglalkoztatási feszültségből eredő szociális gondokat és javaslatot tesz a megoldásukra. A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság, többségében roma népesség helyzetének javítására javaslatot dolgoz ki.
5. Kapcsolatot tart Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
6. Feladata a nemzetiségi önkormányzatot érintő bizottsági és képviselő testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzése, közreműködés a végrehajtással kapcsolatos koordinációs munkában.
7. Figyelemmel kíséri a város közrendjének, közbiztonságának alakulását, kapcsolatot tart a rendőrséggel és a közbiztonság területén tevékenykedő szervezetekkel.
8. Részt vesz a felelősségi körét érintő előterjesztések előkészítésében.
9. Javaslatot tesz a feladatkörével összefüggő bizottsági és testületi munka koordinálására.
10. Tárgyalásokat folytathat minden olyan ügyben, amelyre Polgármestertől megbízást kapott.
11. Tevékenységéről a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek.

3. Városfejlesztési, városüzemeltetési és vagyongazdálkodási Tanácsnok

Tanácsnok: Jozó Tamás                                                                                                                                                                                                                            

1. Közreműködik a városfejlesztést, a városüzemeltetést, városrendezést érintő önkormányzati valamint a térségi területfejlesztési feladatok előkészítésében, meghatározásában és végrehajtásában.
2. Javaslatot tesz a városrendezési, fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozására, véleményezi a helyi építési szabályzatra vonatkozó javaslatokat.
3. Tájékozódik a pályázati lehetőségekről, figyelemmel kíséri a közbeszerzéseket, beruházásokat, kivitelezési tevékenységeket.
4. Figyelemmel kíséri és véleményezi a lakosságot érintő kommunális szolgáltatások helyzetét.
5. Közreműködik a vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek előkészítésében, véleményt nyilvánít a vagyongazdálkodást érintő kérdésekben.
6. Vizsgálja az ingatlanfenntartás, üzemeltetés gazdaságosságát.
7. Kapcsolatot tart az önkormányzat gazdasági társaságaival és azok tisztségviselőivel, érvényt szerezve az önkormányzati érdekeknek.
8. Javaslatot tesz a feladatkörével összefüggő bizottsági és testületi munka koordinálására.
9. Tárgyalásokat folytathat minden olyan ügyben, amelyre a Polgármestertől megbízást kapott.
10. Tevékenységéről a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek.

3. melléklet a 6/1999.(III.25.) önkormányzati

 rendelethez^[175]

ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE

Jogi, Pénzügyi, Településpolitikai Bizottság^[176]

1. a Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5/2009 (II.27.) rendeletében foglaltak szerint dönt a rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról,^[177]
2. ^[178]
3. dönt a szociális célú tűzifa támogatás megállapításáról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve annak méltányosságból történő elengedéséről ^[179]

Polgármester

1. megállapítja a temetési célú települési támogatást^[180]        
2. rendkívüli esemény esetén (pl. viharkár) esetenként 15.000,-Ft-ig támogatást nyújt az arra rászorulóknak,
3. bizottsági elnökök egyetértésével különösen indokolt esetben 50.000,-Ft-ig állapíthat meg rendkívüli esemény esetén támogatást,
4. dönt az önkormányzat bölcsődéjébe történő felvételről,
5. engedélyezi a közterület használatát,
6. megállapítja a fizetendő mezőőri járulék összegét,
7. meghozza a közbeszerzési eljárási szakaszokat, illetve eljárásokat lezáró határozatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó döntéseket,
8. véleményezi a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője kinevezését,
9. intézmények közös fenntartására létrehozott társulásokban az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén alkalmazandó inkasszó benyújtása előtt - társulási megállapodásokban foglaltak szerint – a nem fizető társulási tagot a fizetési határidőt követő 15. napig egy alkalommal írásban felszólítja a hozzájárulás összegének megfizetésére,
10. végzést hoz az önkormányzati hatósági ügyekben felmerülő közbenső intézkedésekről és a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról,
11. a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 29. § (1)-(3) bekezdései szerinti részletfizetési kérelemmel kapcsolatos nyilatkozat megtétele,
12. gyakorolja a közterületek filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos hatáskört,^[181]
13. ^[182]gyakorolja a szociális temetéssel kapcsolatos hatáskört.
14. kiállítja a lakóingatlanukat életvitelszerűen és egyedül használó,  természetes személy ingatlanhasználók részére e tény bizonyítására vonatkozó önkormányzati igazolást^[183] 

Jegyző^[184]

1. A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti hatósági eljárásokat lefolytatja.
2. Megállapítja a lakásfenntartási célú települési támogatásra való jogosultságot^[185]

4. melléklet a 6/1999.(III.25.) ör-hez^[186]

Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztás rendje

5. melléklet a 6/1999.(III.25.) ör-hez

Partnertelepülési megállapodások

6. melléklet a 6/1999.(III.25.) ör-hez

6. A 26/2004./XII.15./ számú rendelet értelmében a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi a „Költségvetési ellenőrzés” .

7. melléklet a 6/1999.(III.25.) ör-hez ^[187]

Lengyeltóti Város Polgármesteri Hivatala által ellátandó közszolgáltatási feladatok

1.) Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás:

- víztermelés,- kezelés,- ellátás

- szennyvíz gyűjtése, kezelése

2.) Településfejlesztés, településrendezés:

- épületek és egyéb építmény építése

3.) Helyi közutak és közterületek fenntartása:

- közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

4.) Lakásgazdálkodás:

- lakóingatlan és nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

5.) Köztisztaság és településtisztaság biztosítása:

- zöldterület – kezelés,

- város- és községgazdálkodás

6.) Épített és természeti környezet védelme:

- katasztrófa-elhárítási tevékenység: ár- és belvízvédelem

7.) Óvodáról, alapfokú nevelésről, oktatásról, gyermek és ifjúsági feladatokból való gondoskodás:

- oktatás: óvodai nevelés, alapfokú oktatás, közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés, oktatást kiegészítő tevékenység: pedagógiai szakszolgáltatás, pedagógiai szakmai szolgáltatás

8.) Egészségügyi ellátásról való gondoskodás:

- humán-egészségügyi ellátás: háziorvosi ügyeleti ellátás, család- és nővédelmi egészségügyi gondozás, ifjúság-egészségügyi gondozás

9.) Szociális ellátásról való gondoskodás:

- szociális ellátás bentlakás nélkül: idősek nappali ellátása, önkormányzati pénzbeli, természetbeni ellátások, bölcsődei ellátás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás, önkormányzat és munkáltató által nyújtott lakástámogatás

10.) Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása:

- társadalmi összetartozás erősítését célzó közfeladatok: esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósítását célzó tevékenységek és programok, civil szervezetek működési támogatása, hátrányos helyzetű kistérségek speciális komplex felzárkóztató programjai, közfoglalkoztatás

11.) Közösségi tér biztosítása:

- alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység: kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése,

- egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

12.) Közművelődési tevékenység támogatása:

- könyvtári tevékenység, közművelődési tevékenység

13.) Sport támogatása:

- sport,- szórakoztató, szabadidős tevékenység: sportlétesítmény működtetése, versenysport-tevékenység és támogatása, szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

14.) Köztemető fenntartása:

- egyéb személyi szolgáltatás: köztemető fenntartás és működtetés

15.) Egyéb:

- egyéb szárazföldi személyszállítás,

- munkahelyi étkeztetés,

- egyéb televizióműsor-készités,

- társadalmi közszolgáltatás- önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai,

- közvilágítás.

8. melléklet a 6/1999.(III.25.) önkormányzati

 rendelethez ^{[188] [189]}

                                                                             1. függelék a 6/1999.(III.25.) önkormányzati                                                                                                                   rendelethez^[190][191]

A Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal

Szervezeti és Működési Szabályzata

2. függelék a 6/1999.(III.25.) önkormányzati rendelethez^[192]

Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Lengyeltóti Város Önkormányzata tekintetében a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban feltüntetendő szakágazatot, illetve kormányzati funkciókat – különös tekintettel az új államháztartási jogszabályok előírásaira  –  az alábbiakban határozza meg:

Alaptevékenységi besorolása:

Kormányzati funkciók:

          3. függelék a 6/1999.(III.25.) önkormányzati rendelethez

Lengyeltóti Városi Önkormányzat által kötött

társulási megállapodások