Lengyeltóti Város Képviselőtestületének

1/2004. (I. 29.)számú

önkormányzati rendelete

„Lengyeltóti helyi építési szabályzatá”-ról

(Egységes szerkezetben a módosítására kiadott 19/2006.(IX.29.), 1/2007.(I.25.),

 10/2008.(IV.25.), 19/2009.(IX.25.), 9/2011.(II.25.), 4/2012. (I. 31.), 14/2012.(VI.1.), 16/2012.(V.31.) önkormányzati rendeletekkel)

Lengyeltóti Város Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján – a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényre (a továbbiakban BTSZ) és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

1. A rendelet hatálya Lengyeltóti Város közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani,   építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad. ^[1]

3. A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti határok és övezeti jelek

-az építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-a beültetési kötelezettség a lakókertek végénél, valamint a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken-a szabályozási terv szerinti helyeken

• ^[2]
• ^[3]

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

4. A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2.sz.melléklet kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. ^[4]

(6)   Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A területek kialakítása csak annak megfelelően történhet.^[5]

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek. A település beépítésre szánt területén a településkép- és tájkarakter védelme érdekében csarnokjellegű épület építése – látványtervvel igazoltan -  tájba illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.^[6]

(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki. A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.^[7]

(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(10) ^[8]

 (11) A szabályozási terveken jelölt felszímozgásra érzékeny, valamint eróziónak fokozottan kitett területek beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés egyedi feltételeit. A tőzeg-lápföld rétegekkel érintett területeken ezen vizsgálatoknak a talajvíz szulfáttartalmára is ki kell terjedniük.

(12) Az eróziónak fokozottan kitett területeken a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével – kivéve a szőlőkataszter szerinti I. osztályú területeket – kell az erózió mértékét csökkenteni.

(13) A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken minden, egyéb területeken a családi ház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.

(14) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő

      építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a

      tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési

tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait.

(15) ^[9]

(16) ^[10]

(17) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb – a hátsókertben – kell elhelyezni. A kertvárosias és kisvárosias lakóterületen csak a saját célra tartott baromfi, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartására szolgáló épület és építmény létesíthető. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(18) Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően szabad. A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében – fokozatosan, több ütemben történhet.^[11]

(19) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

(20) Beépítésre szánt területeken különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen létesíthető. A többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését.

(21) A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és  hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.  ^[12]

(22) A település közigazgatási területén zsindely és egyéb E, F kategóriába tartozó anyag önálló fedélhéjazatként – típustervek kivételével – csak a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható. ^[13]

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.

1. A település igazgatási területének

         a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:

                  aa., kisvárosias lakóterület (Lk), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,6

                  ab., kertvárosias lakóterület (Lke), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,45

                  ac., falusias lakóterület (Lf), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

                  ad., településközpont vegyes terület (Vt), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,8

                  ae., kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

                  af., ipari gazdasági terület, ezen belül

                           - egyéb ipari terület a baraomfivágóhíd területe és környezete (Gip-e) a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízmű, vízműkút, víztározó, szennyvízátemelő) (Gip-kv), az energiaellátást biztosító területigényes létesítmények (gázátadó, gázfogadó) (Gip-kg) és a hírközlést biztosító területigényes létesítmények (átjátszótorony) (Gip-h) területe

                           - mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3 ^[14]

                  ag., különleges terület, ezen belül

                           - temető, kegyeleti park (Kü-T)

                           - sportterület (Kü-S)

                           - vásártér (Kü-V)

                           - idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,25

         b./ beépítésre nem szánt területei övezetei:

                  ba., közlekedési és közműterület, ezen belül:

                           - közút (KÖu)

                           - kötöttpályás-vasút (KÖk)

                  bb., zöldterület, ezen belül:

                           - közpark (Z)

                  bc., erdőterület, ezen belül:

                           - védelmi (Ev)

                           - turisztikai (Et)

                  bd., mezőgazdasági terület, ezen belül:

                           - általános mezőgazdasági terület (Má)

                           - általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület (Má-c1)

                           - általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület (Má-c2)

                           - kertes mezőgazdasági terület (Mk)

                           - kertes mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület (Mk-c1)

                           - kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület (Mk-c2)

                  be., vízgazdálkodási terület

                           - folyó és állóvizek medre és parti sávja

(2)  A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.^[15]

III. FEJEZET

Beépítésre szánt területek

Kisvárosias lakóterület

3.§.

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 12.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

            a.,a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét a szabályozási terv rögzíti

            b.,nem helyezhetők el az OTÉK 12§. (2) bekezdés 3, 4 és 5 pontjában, valamint a (3) bekezdésben felsorolt létesítmények.

2. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

 (3) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan

      kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 30,0 méternél kevesebb nem lehet.

                 Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

            d.,Az épületek tetőfedése színes (szürke nem) kerámia- és betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, az i, j, k, l pontokban meghatározottak kivételével

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                     -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                     -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az

                        OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával és csak azon esetekben alkalmazható, ha a telek régebbi jogszabályok szerint alakult ki. (OTÉK alóli eltérési engedélyt a Balatoni Területi Főépítész 27-2/2004. ikt. számú levelében megadta.)

                     -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

                 biztosítani.

(4)   A lakóterületen

            a., a teljes közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.

(5) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(6) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

(7) A lakóterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kertvárosias lakóterület

4.§.

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 13.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

            a., a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét a szabályozási terv rögzíti

            b.,legfeljebb kétlakásos lakóépület létesíthető

            c.,nem helyezhetők el az OTÉK 13§. (2) bekezdés 1 és 3 pontjában valamint a (3) bekezdés 1, 3 és 4 pontjában felsorolt létesítmények.

(2)  A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(3) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan

kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet

                 Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

            d.,Az épületek tetőfedése színes (szürke nem) kerámia- és betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                     -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni. Az újonnan kialakuló és beépülő lakóterületeken az épületeket 5 és 8 méter közötti előkerttel kell elhelyezni

                     -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az

                        OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával és csak azon esetekben alkalmazható, ha a telek régebbi jogszabályok szerint alakult ki. (OTÉK alóli eltérési engedélyt a Balatoni Területi Főépítész 27-2/2004. ikt. számú levelében megadta.)

                     -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

               biztosítani

            g., az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron is beépített telkeken az előírástól eltérően meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem építhetők.

(4)   A lakóterületen

            a., a teljes közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.

(5) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(6) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

(7) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Falusias lakóterület

5.§.

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

            a., a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét a szabályozási terv rögzíti

            b.,nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

(2)  A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:^[16]

3. A lakóterület építési telkein 1-2 egységes lakóépületek építhetők.

4. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

                 Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

            d.,az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen. Az épületek tetőfedése színes (szürke nem) kerámia- és betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                     -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni. Az újonnan kialakuló és beépülő lakóterületeken az épületeket 5 és 8 méter közötti előkerttel kell elhelyezni

                     -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az

                        OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával és csak azon esetekben alkalmazható, ha a telek régebbi jogszabályok szerint alakult ki. (OTÉK alóli eltérési engedélyt a Balatoni Területi Főépítész 27-2/2004. ikt. számú levelében megadta.)

                     -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

               biztosítani

            g., az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron is beépített telkeken az előírástól eltérően meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem építhetők.

(5)   A központi belterületen lévő falusias lakóterületen

            a., a teljes közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.

(6)  Az egyéb belterületeken (Pusztaszentgyörgy, Pusztaberény) lévő falusias lakóterületeken

            a., legalább a részleges közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

8. A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

9. A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Településközpont vegyes terület

6.§.

(1)  A területre vonatkozóan az OTÉK 16.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 16.§. (2) bekezdés 7 pontja és a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2)A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók, illetve a maximális építménymagasságnál nagyobb építménymagasság is engedélyezhető, ha azt a funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (pl. tornaterem).^{[17] [18]}

3. Konkrét beruházási szándék esetén – a csak lakófunkciót tartalmazó épület kivételével – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

4. ^[19]

5. A településközpont vegyes területen:

                        a., a teljes közműellátás és

                        b., a burkolt út

biztosítandó.

6. Az OTÉK előírása szerinti parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

7. A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen.

8. A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. ^[20]

9.  A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

7.§.

(1)  A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 19.§. (2) bekezdés 4 pontja és a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2)  A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazza az alábbiak szerint:

Toronyszerű építmény esetén a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság (max. 12,0) is létesíthető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi.

A Gksz7 övezeti jelű területen a nagynyomású gázvezeték védősávjában épület, építmény nem helyezhető el.  ^[21]

3. Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

4. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület feltárása és kiszolgálása magánútról is biztosítható. Ilyen esetben a magánút helyét és nagyságát a terület egészére vonatkozó telekalakítási eljárás keretében kell meghatározni. A magánút telekszélességének legalább 16,0 m-nek kell lennie. (Területének nagyságára nem vonatkozik az övezetre előírt legkisebb telekterület.) ^[22]

5. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

            a., a teljes közműellátás és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.

6. Az OTÉK előírása szerinti parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

7. A területen a zölddel való fedettség

• a Gksz1, Gksz2 és Gksz3 övezeti jelű területen min. 40 %
• a Gksz4, Gksz5 és Gksz6 övezeti jelű területen min. 30%
• a Gksz7 övezeti jelű területen min. 50%

            kell legyen. ^[23]

8. A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.^[24]

9.  A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

8.§.

1. Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

2. Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

            -egyéb terület a baromfivágóhíd területe és környezete (Gip-e), a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízmű, vízműkút, víztározó, szennyvízátemelő) (Gip-kv), az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázátadó, gázfogadó) (Gip-kg), valamint a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (átjátszó-torony) (Gip-h)

            -mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)^[25]

3. Az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Toronyszerű építmény (siló, szárító, stb.) esetén a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság (max 25,0 m) is létesíthető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi. ^[26]

4. Az ipari gazdasági terület feltárása és kiszolgálása magánútról is biztosítható. Ilyen esetben a magánút helyét és nagyságát a terület egészére vonatkozó telekalakítási eljárás keretében kell meghatározni. A magánút telekszélességének legalább 16,0 m-nek kell lennie. (Területének nagyságára nem vonatkozik az övezetre előírt legkisebb telekterület.)^[27]  

5. Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes (szürke nem) kerámia és betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű, illetve formájában, karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők. ^[28]

6. Az ipari gazdasági  területen:

            a./ legalább a részleges közműellátás, és

            b./ a burkolt út

      biztosítandó.^[29]

7. Az OTÉK előírása szerinti parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

8. A területen a zölddel való fedettség a Gip-e és Gip-M4 övezeti jelű területek kivételével, ahol minimum 50 % - minimum 30 %  kell legyen.^[30]

9. A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzs-körméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.^[31]

10. Az ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

11. A Gip-M4 övezeti jelű mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági termények feldolgozásával és raktározásával, valamint az állattartással kapcsolatos épületek, építmények mellett az üzemi méretű komposztálás és „tojásgyártás” épületei és építményei is elhelyezhetők.^[32]

Különleges terület

9.§.

1. A település területén különleges területek a temetők, a sportterület, a vásártér és az idegenforgalmi fogadóhelyek (a Kék-tó kemping, a Mamócs-pusztai egészségügyi-rekreációs központ, a pusztaberényi kastély és környéke, a pusztaszentgyörgyi volt dohányfeldolgozó területe és környéke) valamint a volt Zichy kastély és környéke.

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó és akként kezelendő.

3. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba történjen, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

4. A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

5. A sportterület és az idegenforgalmi fogadóhelyek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

6. ^[33]

7. A különleges területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes (szürke nem) kerámia- és betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

8. A Kék-tó kemping területén (Kü-I3) mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok alapján le kell határolni a beépíthető és nem beépíthető területrészeket, valamint meg kell határozni a beépítési feltételeket. ^[34]

9. A belterületen lévő különleges területeken:

            a., a teljes közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.

10. A nem belterületen lévő különleges területeken:

            a., legalább a részleges közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.

11. Az OTÉK előírása szerinti parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

12. A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

IV. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

10.§.

1. ^[35]

2. Ahol új épület építését a BTSZ nem engedi, a meglévő épületek bővítése a vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően – ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek – legfeljebb nettó 25 m²-rel, egy alkalommal engedélyezhető.

3. A beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

4. A beépítésre nem szánt területeken 10 m-nél magasabb építményeket – e rendelet 23 §. (8) bekezdés előírásaira is figyelemmel – a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

5. Bányanyitás csak a rendkívüli értékű, az ország más területén föl nem lelhető ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén – környezeti hatásvizsgálat alapján – engedélyezhető.

Közlekedési és közműterület

11.§.

(1)   A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a központi belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.

4. Az utak mentén egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

5. A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

6. A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

12.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

2. A meglévő zöldterületek más területfelhasználási egységbe nem minősíthetők át.

3. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

4. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

5. A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

13. §.

1. Az erdőterületekre vonatkozóan e rendelet 10.§. és az OTÉK 28.§. előírásai közül a turisztikai (Et) és védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal az eltéréssel hogy a turisztikai rendeltetésű erdőterületen épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,3 %-os beépítettséggel lehet építeni.

2. A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

3. Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

4. Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

5. Az erdőterületen lévő 07, 077/1 és 0262 hrsz-ú ingatlanokon meglévő lakó- és melléképületek adottságként kezelendők, felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthetők.

6. Az Ev-1 és az Et-1 övezeti jelű – védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt – erdőterületeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

7. Az Ev-2 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett – erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

8. Az Ev-3 övezeti jelű – tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – erdőterületen művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

9. Az Ev-4 övezeti jelű – védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – erdőterületen a (6) és (8) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

10. ^[36]

11. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

14 §.

1. A mezőgazdasági területekre vonatkozóan e rendelet 10.§. és az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

2. A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

               -általános mezőgazdasági terület (Má)

               -általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület (Má-c1)

               -általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület (Má-c2)

               -kertes mezőgazdasági terület (Mk)

               -kertes mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület (Mk-c1)

               -kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület (Mk-c2)

 (3) A mezőgazdasági területen 3000 m²-nél kisebb területű, 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.

4. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes (szürke nem) kerámia- és betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

5. ^[37]

6. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Általános mezőgazdasági terület

15.§.

1. Az Má övezeti jelű területen

               a.,szántóföldi művelés esetén 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,1 %-át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg

               b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m²-t nem haladhatja meg

               c.,szőlőműveléssel hasznosított területen – a d., pontban foglaltak kivételével – 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg

               d.,szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja, csak az egyik telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni

               f.,művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

2. A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 80 %-án meghatározó.

3. Állattartó épületet tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.

4. Az Má övezeti jelű területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 5,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.^[38]

5. Az általános mezőgazdasági területen lévő 083/16, 088, 0121/2, 0185 /5, 0279 és 0389 hrsz-ú ingatlanokon meglévő lakó- és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthetők.

6. Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

7. Az Má-1 övezeti jelű – országos és helyi védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt – területeken

               a.,a szántó művelési ágú területek nem építhetők be

               b., bányanyitás nem engedélyezhető

               c.,környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető

               d.,új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető. Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el

               e.,10 m-nél magasabb építmények elhelyezése – kilátók kivételével – tilos

               f., ^[39]

               g.,a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(8) Az Má-3 övezeti jelű – tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

Általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület

16.§.

1. Az Má-c1 övezeti jelű területekre e rendelet 14.§. és a 15.§. (1)-(5) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

               a.,építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az Má övezeti előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet

               b.,a terület szőlőműveléssel hasznosítandó

               c., ^[40]

               d.,szőlő más művelési ágba – a terület pihentetése illetve egyéb célból – csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélyével sorolható

               e.,a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni

Általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület

17.§^[41]

Kertes mezőgazdasági terület

18.§

1. Az Mk övezeti jelű területen

               a.,a korábbi szabályozás alapján már kialakított, legalább 1500 m²-es telkek beépíthetők

               b.,gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az építménymagasság nem haladhatja meg a 4 m-t, és a legnagyobb homlokzatmagasság nem lehet több 6 m-nél

               c.,a közigazgatási terület összes kertes mezőgazdasági területének legfeljebb 10 %-a nagyságrendjéig – Nagytatárvár és a Mohácsi hegy meglévő kertgazdasági területein, valamint a pusztaszentgyörgyi út két oldalán tervezett kertgazdasági területen – ha a helyi vízellátás biztosított, valamint a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott, legalább 3000 m² nagyságú művelt telken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető, illetve a meglévő lakóépület felújítható, korszerűsíthető, a 3 %-os beépítettségig bővíthető. Az e területeken lévő 3105, 3111, 3124, 3131, 3137, 3138, 3146, 094 és 0189/1-4 hrsz-ú ingatlanokon meglévő lakó- és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthetők. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg az 5,5 m-t.^[42]

               d.,az 1500 m²-nél kisebb telken meglévő gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

2. A területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

3. Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

4. Az Mk-1 övezeti jelű – védelemre javasolt – területen a művelési ág megváltoztatása, illetve közmű- és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

5. Az Mk-3 övezeti jelű – tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

Kertes mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület

19.§.

1. Az Mk-c1 övezeti jelű területekre e rendelet 14.§. és a 18.§. (1) és (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

               a.,építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az Mk övezeti előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet

               b.,a terület szőlőműveléssel hasznosítandó

               c.,a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható

               d.,szőlő más művelési ágba – a terület pihentetése illetve egyéb célból – csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélyével sorolható

               e.,a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni.

(2)  Az Mk-1-c1 övezeti jelű – védelemre javasolt – területeken az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni, a 18.§. (4) bekezdés előírásaival kiegészítve.

Kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület

20.§^[43]

Vízgazdálkodási terület

21.§

(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályok ^{(1), (2)} előírásaira is. ^[44]

(2)  ^[45]

(3)  A vízfolyások és a halastó jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4)  A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5)  A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

V. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

22.§.

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és a turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

VI. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

23.§.

1. A központi belterületen a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

            a., a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

            b., a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

            c., a közüzemi szennyvízelvezetés (átmenetileg, annak megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

d., a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetés

      megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

2. Az egyéb belterületeken, valamint a külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

            a.,a közüzemi villamos-energia szolgáltatás

            b.,a közüzemi ivóvíz szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

            c.,az egyedi közművel történő szennyvízelhelyezés és tisztítás

            d.,a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés

      megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

3. A település közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra a rákötés kötelező.

4. A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítő helyre kell szállítani.

5. ^[46]

6. A külterületen a beépítésre nem szánt területeken – amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra – új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

7. A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A település egészére vízrendezési tanulmánytervet kell készíteni. Új területek beépítésének alapfeltétele a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.^[47]

8. A belterületen, a régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken, valamint a művi- és természetvédelem alatt álló területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – új táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az ilyen célú berendezések csak önkormányzati egyetértéssel – elsősorban a meglévő, ilyen célú toronyépítményen – helyezhetők el.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

24.§.

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – az ordacsehi regionális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

2. A dögkút megszűntetését követően az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

VII. FEJEZET

Környezetvédelem

25.§.

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                           

  c./kizárja a környezetkárosítást.

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

3. A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

4. A település igazgatási területe – öt kisebb (érzékeny) terület kivételével – felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület, ahol

1. korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
2. új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep –kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek) valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló  nem létesíthető

A település területén talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.^[48]

5. A település igazgatási területének nyugati része – a Keleti Bozót csatorna és a vasút közötti területen – felszíni vízminőség-védelmi terület, ahol

                  a.) épületek építése, bővítése és természetvédelmi szempontokkal összhangban szabályozott területeken elhelyezett, a régészeti lelőhelyek leletmentését és a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével – nem engedélyezhető,

               b.) üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás valamint szennyvízürítő nem létesíthető

1. a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

A vízminőség-védelmi területet a külterület szabályozási terv jelöli.^[49]

6. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

7. A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6701. sz., a 6711. sz. és a 6708. sz. összekötő utak menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

8. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

9. A településen új üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó jogszabály ⁽³⁾ előírásait kielégíti. ^[50]

26.§.

1. A településen az országos védelem alatt álló és védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, valamint az e rendelettel védetté nyilvánított egyedi  természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. függelék valamint 1. sz. melléklet tartalmazza. ^[51]

2. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. Táj- és településkép-védelmi okokból

              -a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

              -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

27.§.

1. Az országos védelem alatt álló és az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. függelék valamint 2. sz. melléklet tartalmazza.^[52]

2. A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

3. A régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

28.§.

1. ^[53]
2. ^[54]
3. ^[55]

4. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

Záró rendelkezések

29.§.

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) ^[56]

(3)E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

4. E rendelet 2004. március 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Lengyeltóti összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló 4/1992. számú és Lengyeltóti város összevont rendezési tervének külterületi szabályozásáról szóló 10/1996. (XI. 27.) sz. rendelet.

5. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. ^[57]

Lengyeltóti, 2004. január 29.

                  dr Markó Péter  sk.                                        Papszt Lajos sk.

                         jegyző                                                      polgármester

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben hiteles:

Lengyeltóti, 2012. március 1.  

                                                                                        dr. Szatmári Ibolya

                                                                                                  jegyző

1. számú melléklet^[58]

2. számú melléklet^[59]

1. sz. függelék^[60]

Helyi jelentőségű egyedi természeti értékek:

                                                                                                               2. sz. függelék ^[61]

2. sz. függelék^[62]

Művi értékek védelme

Helyi védelem alatt álló művi értékek:

1./ Volt általános iskola                                                        József Attila u. 18.         18/3 hrsz

2./ Kálvária                                                                           Templom tér                   19 hrsz

3./ Plébánia                                                                           József Attila u. 9.           23 hrsz

4./ Lakóház                                                                          Petőfi S. u. 5.                 24 hrsz

5./ Temetői keresztek                                                                                                  34 hrsz

6./ Lakóház                                                                          Ady E. u. 11.                 119 hrsz

7./ Lakóház                                                                          Ady E. u. 13.                 120 hrsz

8./ Kereszt                                                                            közterület                       143 hrsz

9./ Lakóház, üzlet                                                                 Csokonai u. 6/a, 6/b       155 hrsz

10./Lakóház                                                                         Csokonai u.4.                 156 hrsz

11./Lakóház                                                                         Rákóczi u. 7.                  161 hrsz

12./Lakóház                                                                         Rákóczi u. 11.                163/1 hrsz

13./Lakóház                                                                         Rákóczi u. 13.                164 hrsz

14./Lakóház                                                                         Rákóczi u. 15.                165 hrsz

15./Lakóház                                                                         Rákóczi u. 19.                167 hrsz

16./Kereszt                                                                           közterület                       174 hrsz

17./Lakóház                                                                         Bem J. u. 11.                  232 hrsz

18./Volt mozi                                                                       Zrínyi u. 1.                     236 hrsz

19./Óvoda                                                                            Zrínyi u. 3.                     237 hrsz

20./Kereszt                                                                           Fonyódi u. 36                 292/5 hrsz

21./Városháza                                                                      Zrínyi u. 2.                     367 hrsz

22./Lakóház                                                                         Zrínyi u. 4.                     369 hrsz

23./Ált. isk. diákotthon                                                        Zrínyi u. 6.                     372/2 hrsz

24./Lakóház                                                                         Kaposvári út 6.               450 hrsz

25./Nepomuki Szent János szobra                                       közterület                       469 hrsz

26./Kereszt                                                                           közterület                       501/3 hrsz

27./Lakóház és nyárikonyha                                                Kossuth L. u. 42            525 hrsz

28./Lakóház                                                                         Kossuth L. u. 49.           625 hrsz

29./Kereszt                                                                           Batthány-tér                   954 hrsz

30./Lakóház                                                                         Fonyódi u. 69.                1055 hrsz

31./Kereszt                                                                           Nagytatárvár                  3094/1 hrs

32./Kereszt                                                                           külterület                        05/4 hrsz

33./Kereszt                                                                           régi temető                     080/26 hrs

34./Kereszt                                                                           külterület                        0179/1-4