Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2009. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól

egységes szerkezetben a módosítására kiadott 6/2009.(III.27), 15/2009.(VIII.26.),

18/2009.(IX.25.), 28/2009.(XI.27., 7/2010.(IV.23.), 22/2010.(XI.24., 12/2011.(IV.1.),

18/2011. (VI. 29.), 21/2011. (VII. 29.), 25/2011. (IX. 1.), 28/2011.(IX.30.), 5/2012.(I.31.), 6/2012.(III.1.), 22/2012.(VI.29.), 8/2013.(IV.26.), 22/2013.(XII.21.), 8/2014.(V.30.), 28/2014.(XII.19.), 2/2015.(II.13.),  5/2015.(III.27.), 21/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendeletekkel

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§. (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 1.§. (2) bekezdésében, 10.§. (1) bekezdésében, 25.§. (3) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§. (3) bekezdésében, 37/D.§. (3) bekezdésében, 43/B.§. (1) és (3) bekezdésében, 45.§. (1) bekezdésében, 46.§. (1) bekezdésében, 47.§-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 62.§. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1.§.

A rendelet hatálya kiterjed:

1. A Lengyeltóti Városi Önkormányzat közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

2. Az Sztv. 6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Lengyeltóti város közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

3. Az Sztv. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország^[1] területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

4. Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország^[2] területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik; valamint az Sztv. 32/B.§-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében az Sztv. 3.§. (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

5. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások (IV. fejezet) tekintetében Lengyeltóti, Gyugy, Hács, Kisberény, Buzsák, Öreglak, Somogyvár, Somogyvámos, Pamuk, Szőlősgyörök, Nikla önkormányzataira szervezett és nyújtott ellátásokra.^[3]

6. Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét és testi épségét veszélyezteti.^[4]

Eljárási rendelkezések

2.§.

1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalhoz ^[5]kell benyújtani.

(2) Lengyeltóti Város Önkormányzata a szociális alapellátásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás, fogyatékosok nappali ellátása) a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Alapszolgáltatási Központ intézményben biztosítja^[6]

3. A (2) bekezdésben foglalt ellátások igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rend. 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. Az intézményvezető dönt az intézménybe történő felvételről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról.

4. Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.

5. Az igénylő köteles saját és családja szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Így az Sztv. 4.§-nak megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat becsatolni.

6. Ha a szociális támogatás időtartama alatt anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, illetve a közös háztartásban élők jövedelme változik, azt köteles 15 napon belül bejelenteni.

7. A jogosultság megállapításakor a jövedelemszámításnál

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

A jövedelem igazolható:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
• munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonatot,
• vállalkozó esetén az illetékes APEH igazolását a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

8. Amennyiben a benyújtott kérelem hiányos, a Közös Önkormányzati Hivatal^[7] felszólítására a kérelmező 8 napon belül köteles a hiányosságokat pótolni. Ha a kérelmező adatközlési, illetve hiánypótlási kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a kérelmét el kell utasítani.

9. Ha az önkormányzat – akár hivatalos tudomás, vagy környezettanulmány alapján – a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (5) bekezdés szerinti jövedelemigazolások valódiságát vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják az igazolt jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

10. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

11. A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni^[8]
12. E rendelet alkalmazásában az értelmező rendelkezések tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-ában foglaltak az irányadók. ^[9]
13. A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

14. A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.§.^[10]

(1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe utalt szociális hatósági ügyben határozattal dönt.

(2) A képviselő-testület dönt:

• ápolási célú települési támogatás megállapításáról ^[11]
• szociális hatósági ügyekben kivételes méltányosságból, egyedi elbírálással;
• személyes gondoskodást nyújtó intézményvezetői döntések elleni beadványokról .

(3) A Jogi, Pénzügyi, és Településpolitikai Bizottság átruházott hatáskörben dönt:^[12]

• rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról
• gyógyszertámogatás célú települési támogatás elbírálásáról
• a gyermeknevelést elősegítő rendkívüli települési támogatás elbírálásáról

(4) A Polgármester átruházott hatáskörben:^[13]

megállapítja a temetési célú települési támogatást

• engedélyezi a köztemetést;
• rendkívüli esemény esetén (pl. viharkár) esetenként 15.000,-Ft-ig támogatást nyújt az

arra rászorulónak;

 -     különös méltánylást érdemlő szociális helyzet esetén esetenként 10.000,-Ft-ig támogatást nyújt visszatérítendő kölcsön formájában az arra rászorulónak^[14];

• bizottsági elnök egyetértésével, különösen indokolt esetben 50.000,-Ft-ig állapíthat

meg rendkívüli esemény esetén támogatást.

(5) A Jegyző átruházott hatáskörben: ^[15]

• megállapítja a lakásfenntartási célú települési támogatást.

(6) A bizottság, a polgármester és a jegyző döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezéssel lehet élni.

(7) A 3.§ (4) bekezdés negyedik francia bekezdésében foglalt visszatérítendő támogatás nyújtására vonatkozóan jelen rendelet 15.§ (7) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

4.§.

1. A pénzbeli ellátások kifizetését, folyósítását a 3.§. szerint hozott határozat alapján a Közös Önkormányzati Hivatal ^[16] Közgazdasági irodája végzi az alábbiak szerint:

• rendszeres pénzbeli ellátás folyósítása esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,
• esetenkénti megállapításnál a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül átutalással vagy készpénz kifizetésével történik.

2. A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére az Sztv. 17.§-ában foglaltak az irányadók.

5.§.

1. A jegyző a beérkezett kérelmeket döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség esetén  javaslatot tesz a támogatás megszüntetésére.  

2. ^[17]

II.

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

 6.§.^[18]

7.§.^[19]

8.§.^[20]

9.§.^[21]

9/A. §^[22]

Lakásfenntartási célú települési támogatás ^[23]

10.§.

1. A jegyző átruházott hatáskörben lakásfenntartási célú települési támogatást állapít meg.^[24]           

2. A lakásfenntartási célú települési támogatás megállapítása során az Szt. 4.§-ában meghatározott háztartás fogalmát kell alapul venni.

A jogosultsági feltételek megállapítása során az alábbiakban foglalt jövedelmi határokat kell figyelembe venni: 

       család esetében                                                               egyedülálló esetében

    0-100 %- ig           5.000,.ft/hó                                                      7.000,-ft/hó

101-150 %-ig            4.000,-ft/hó                                                      6.000,-ft/hó

151-200 %-ig            3.000,-ft/hó                                                      5.000,-ft/hó

201-250 %-ig            2.500,-ft/hó                                                      4.000,-ft/hó

A jövedelem számítás alapját a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege jelenti, amely 2015. évben 28.500,-ft. ^[25]

(3) A megállapított lakásfenntartási célú települési támogatást elsődlegesen a szemétdíj hátralékok rendezésére kell fordítani.  A megállapított lakásfenntartási célú települési támogatás közvetlenül a közüzemi szolgáltatók felé kell teljesíteni. A támogatás megállapítása a jogosultsági feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtása hónapjának 1 napjától és 1 év időtartamra szól.^[26]

      10/A.§.^{[27] [28]}

Ápolási célú települési támogatás^[29]

11.§.

1. Az önkormányzat ápolási célú települési támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak (Ptk. 8: 1.§. (1) bek 2. pont) aki

1. 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi és
2. a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át; feltéve, hogy
3. a családban nincs olyan ápolásra alkalmas személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül vagy kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát nem haladja meg;
4. az ápoló, valamint az ápolt közös háztartásban élnek.

2. Ápolási célú települési támogatás ^[30] akkor állapítható meg, ha

1. a gondozott jövedelmének és rendszeres pénzellátásának 1 havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és
2. az ápoló és a gondozott nem kötött eltartási, életjáradéki, öröklési szerződést.

3. Az ápolási célú települési támogatás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási célú települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. A kérelmezőnek csatolnia kell továbbá a járási hivatal által kiállított igazolást, mely szerint nevezett személy alanyi jogon nem részesül ápolási díjban. ^[31]

3. Az önkormányzat az ápolási célú települési támogatásra való jogosultság feltételeit két évente felülvizsgálja. ^[32]
4. E rendelet alapján adható ápolási célú települési támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja. ^[33]
5. Kivételes méltányosságból, egyedi elbírálással a képviselő-testület az (1) b) pontban, valamint a (2) a) pontban szabályozottaktól eltérhet.

6. Az ápolási célú települési támogatás havi összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj    összegének 80 %-a. ^[34]
7. Az ápolási célú települési támogatás alóli kizárási okokat, valamint a  támogatás megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket az Szt. 42.§(1)-(3) bekezdései tartalmazzák. ^[35]

12.§.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

1. Az Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését 3 havonta ellenőrzi. Az ellenőrzés során szükség esetén együttműködik a háziorvossal is. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek haladéktalanul jelzi.

2. Az ápolási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

3. Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik; ha az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

Rendkívüli települési támogatás

13.§ ^[36]

1. Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. ^[37]
2. Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik

• önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni
• alkalmanként jelentkező többletkiadások (betegség, munkaképesség változás esetén, nyugdíjba vonulást követő időszakban az ellátás megállapításáig, szabadságvesztésből szabadult személy támogatására) miatt anyagi gondokkal küzdenek.^[38]   

3. Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó  havi jövedelem nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 250 %-át.^[39]

4. A rendkívüli települési támogatás maximum összege a 14.§. (3) bekezdésben foglaltak kivételével 10.000,-Ft, de rendkívüli méltányosságot indokló körülmény esetén ettől el lehet térni.^[40]

5. A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításáról szóló határozatban rendelkezni lehet arról, hogy a készpénzben nyújtott támogatást a családgondozó részére kell kifizetni. A határozatban rögzíteni kell ennek okait is.^[41]

6. Rendkívüli települési támogatásban egy naptári éven belül egy személy (család) három havonként részesíthető.^[42]

(7)^[43]

(8) Természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás tekintetében a (4) bekezdésben meghatározott összegtől eltérően 20.000,-Ft-ig állapítható meg támogatás családok részére évi egy alkalommal.^[44]

13/A. §

60 év felettiek év végi rendkívüli települési támogatása

(1)   A képviselő-testület a jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül az év utolsó negyedévében év végi rendkívüli természetbeni települési támogatásban részesítheti az alábbi együttes feltételeknek megfelelő azon  személyeket, akik:

a)         magyar állampolgárok,

b)         Lengyeltóti városban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és ott életvitelszerűen tartózkodnak,

c)         a 60. életévüket betöltötték vagy az adott év december 31.-ig  betöltik.

(2)   Az év végi rendkívüli települési támogatás megállapítására irányuló önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indul.

(3)   Az év végi rendkívüli települési támogatás értéke az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyenként legfeljebb 10000 forint.

(4)   Az év végi rendkívüli települési támogatás egyedi önkormányzati hatósági határozattal elsősorban élelmiszer vásárlására szóló utalvány formájában kerül megállapításra.

(5)   Az év végi támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.^[45]

14.§

(1)  A kérelem benyújtását követő hónap első napjától 6 hónap időtartamra gyógyszertámogatás célú települési támogatás állapítható meg a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerszükséglet vonatkozásában.^[46]

2. Gyógyszertámogatási célú települési támogatás nyújtható annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át.

3. A támogatás havi összege a háziorvos által igazolt havi gyógyszerköltség összege, de legfeljebb havi 6000 Ft.^[47]

4. A támogatás megállapításához be kell csatolni a járási hivatal igazolását, hogy a kérelmező alanyi vagy normatív alapon nem részesül közgyógyellátásban.^[48] 

15.§.^[49]

1. Rendkívüli települési támogatás kivételes esetben, évente egy alkalommal pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában nyújtható annak a rászorult személynek, aki olyan átmeneti pénzzavarba került, vagy olyan rendkívüli kiadása merült fel, amely veszélyezteti saját és családja létfenntartását.

(2) Szociális kölcsön formájában nyújtható rendkívüli települési támogatás állapítható meg különösen:

• átmeneti megélhetési támogatásra,
• elemi kár esetén,
• temetési költségek fedezésére,
• tartós fogyasztási cikk vásárlására,
• váratlan súlyos betegség esetén,

feltéve, hogy a kérelmező személye és jövedelmi viszonyai köztudottan garantálják a visszafizetést.

(3) A kamatmentes kölcsön törlesztésének időtartama maximum 2 év.

5. Nem állapítható meg szociális kölcsön annak a kérelmezőnek, aki korábbi tartozását nem, vagy csak fizetési felhívások útján fizette ki.

6. A kamatmentes kölcsön maximum összege 50.000,-Ft.

7. A közös háztartásban élők részére kamatmentes kölcsön évente egy alkalommal nyújtható.

8. A kölcsön nyújtásáról az önkormányzat határozatot hoz, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes fizetése esetén a behajtás módját.

9. Az önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatalának közgazdasági irodája negyedévenként ellenőrzi, hogy a kölcsön visszafizetése a szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e. Hátralék esetén a behajtásról intézkedik.

16.§^[50]

1. Temetési célú települési támogatást állapíthat meg az önkormányzat annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

2. A támogatás megállapításának feltétele, hogy a család egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-ánál, egyedül álló esetén annak 300%-ánál magasabb ne legyen.

3. A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét 170.000,-Ft-ban határozza meg.

4. A temetési célú települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.

5. A támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalban.

6. A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a családban jövedelemmel rendelkezők jövedelemigazolását, a temetés költségeiről a támogatást  kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát, és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzattól kéri az ellátást.           

7. A megállapított támogatás összegét, a határozat számát a jegyző az eredeti számlákra rávezeti.

8. Nem állapítható meg temetési célú települési támogatás annak a kérelmezőnek sem, aki tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján köteles az eltemettetésről gondoskodni.

9. A temetési célú települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

17.§^[51]

(1) Gyermeknevelést elősegítő rendkívüli települési támogatás állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

- valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés

- a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz

Rendkívüli támogatás állapítható meg továbbá bérlet és tankönyvtámogatáshoz.^[52]  

(2) A támogatás egyszeri összege gyermekenként 3.000,-Ft-nál kevesebb és a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.^[53]

(3) Gyermeknevelést elősegítő rendkívüli települési támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg.

(4) A támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme

a) gyermekintézményi térítési díj átvállalása iránti eljárás esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyéb esetben az öregségi nyugdíj 150%-át.

(5) A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátásként nyújtható különösen, ha:

1. a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj-támogatására irányul;
2. a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a tanítással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett;
3. az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.

(6) A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.

17/A §^[54]

Bérlettámogatás

1. Az önkormányzat a lengyeltóti állandó lakosú, középiskolai tanulmányokat folytató bejáró tanulókat-tanulmányi félévenként-egyedi elbírálás alapján bérlettámogatásban részesíti.

2. A bérlettámogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.

3. A kérelemhez csatolni szükséges:

1. a gyermeket gondozó családban, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmi viszonyairól szóló jövedelemigazolást
2. rendszeres pénzellátások igazolását (GYES,GYED,GYET, családi pótlék, árvaellátás,gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátások)
3. tanulói jogviszony igazolására iskolalátogatási igazolást
4. a tanulóbérletet

A kérelmet az első iskolai félévre vonatkozóan október 15. napjáig, a második tanulmányi félévre vonatkozóan február 15. napjáig kell benyújtani.

                                                              17/B^[55]

                                                Tankönyvtámogatás

1. Tankönyvtámogatásban részesíti az önkormányzat-egyedi elbírálás alapján-azokat a lengyeltóti állandó lakosú tanulókat, akik alap-, vagy középfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytatnak.
2. A tankönyvtámogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.
3. A kérelemhez csatolni kell:

1. a gyermeket gondozó családban, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmi viszonyairól szóló jövedelemigazolást
2. rendszeres pénzellátások igazolását (pl. GYES, GYED,GYET, családi pótlék, árvaellátás,gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátás)
3. tanulói jogviszony igazolására iskolalátogatási igazolást
4. oktatási intézmény igazolását a tankönyvek áráról

4.  A kérelmet minden év október 15. napjáig kell benyújtani. A támogatás összege egyedi elbírálás alapján történik. 

17/C. §^[56]

Gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli települési támogatás

1. A képviselő-testület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §.-ában meghatározott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevelő családokat gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli természetbeni támogatásban részesítheti.
2. A gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli települési támogatás megállapítására irányuló önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indul.
3. A gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli támogatás értéke az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelő családban nevelt gyermekenként legfeljebb 5000 forint.
4. A gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli települési támogatás egyedi önkormányzati hatósági határozattal elsősorban élelmiszer vásárlására szóló utalvány formájában kerül megállapításra.
5. A gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli települési támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

18.§^[57]

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

19.§.

1. Az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - az Sztv. 48.§-ában meghatározottak szerint - gondoskodik köztemetésről.

2. Az önkormányzat
   1. a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
   2. az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi határozattal. A határozat tartalmazza a temetési költség összegét, visszafizetésének feltételeit, módját, késedelmes fizetés esetén a behajtás módját.

3. Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, amennyiben

• vagyonnal nem rendelkezik, és
• a hagyaték csak hagyatéki teherből áll, feltéve, hogy
• az eltemettetésre köteles személy és családja jövedelemmel nem rendelkezik.

Közgyógyellátás^[58]

20.§.

IV.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

21.§.

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az önkormányzat szociális alapellátások, így étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás (Idősek Klubja) és fogyatékos nappali ellátás  igénybevételét biztosítja illetékességi területén.^[59]

2. Az e rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani írásban,  9/1999.(XI.24.) SZCSM. rend. 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, vagy szóban előterjesztve.^[60]

Étkeztetés

22. §.

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben részesülhet az,

1. aki a 70. életévét betöltötte vagy
2. az egészségi állapota indokolja az ellátást (különösen, ha pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, rokkant, fogyatékos) vagy

c) hajléktalan, és

az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon nem képes gondoskodni.

(3) Az ellátás igénybevételéről a döntést

            a) a (2) bek. a) pontjánál a személyi igazolvány;

            b) a (2) bek. b) pontjánál szakorvosi, kezelőorvosi igazolás, rokkantságot -

               fogyatékosságot megállapító határozat;

            c) a (2) bek. c) pontjánál a hajléktalan ellátást végző intézmény igazolása

alapozza meg.

(4) Az igénybevételt megelőzően az Alapszolgáltatási Központ környezettanulmányt készít jelen rendelet 7. mellékletében^[61] foglalt értékelő lap alapján az igénylő (1) és (2) bekezdésben foglalt ellátási képessége vizsgálata céljából.

(5) Az étkeztetést azonnali intézkedéssel az Alapszolgáltatási Központi biztosítja a rendkívüli élethelyzetbe került személyek, hajléktalanok részére.

(6) A napi személyi térítési díj kiszámításához az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj, az étel házhoz szállítása esetén az intézményi térítési díj és az egy főre jutó szállítási költség összege szolgál. Ha az étel kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani.

(7) Az étkezésért fizetendő havi személyi térítési díjat a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezések számának szorzata alapján kell kiszámítani, figyelemmel jelen rendelet 27.§. (2) bekezdésében foglalt mértékre.

(8) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központi intézményvezetőjéhez lehet benyújtani, aki dönt az igénybevételről. Az intézményvezető az ellátásra való jogosultságot határozott időre, legfeljebb egy év időtartamra állapíthatja meg.

^[62]22/A. §

BUZSÁK

A napi személyi térítési díj kiszámításának alapja az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj.

22/B. §

SOMOGYVÁR

1. Az önkormányzat az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk

miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz vagy a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ  intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

    Az ellátás iránti kérelemről a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézmény vezetője dönt.

22/C. §

PAMUK

2. Az önkormányzat az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk

miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz vagy a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ  intézményvezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézmény vezetője dönt.

22/D. §

SOMOGYVÁMOS

1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
   1. koruk,
   2. egészségi állapotuk,
   3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
   4. szenvedélybetegségük, vagy
   5. hajléktalanságuk

miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz vagy a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ  intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

    Az ellátás iránti kérelemről a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézmény vezetője

22/E. §

ÖREGLAK

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. 65 év feletti életkorúak,
2. átmeneti, vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotúak,
3. fogyatékossággal élők,
4. pszichiátriai betegségben szenvedők,
5. szenvedélybetegek,
6. hajléktalan személyek.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az önkormányzat az étel házhoz szállításáért szállítási költséget nem számít fel.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(5) Az ellátás iránti kérelemről a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

22/F. §

SZŐLŐSGYÖRÖK

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultnak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

Házi segítségnyújtás

23.§.

1. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

2. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

1. az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését;
2. az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést;
3. a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

3. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Sztv. 68/A.§. (4) bekezdése, valamint a 63.§. (8) bekezdés szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

4. A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

5. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

6. Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű, vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

7. Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

8. A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, figyelemmel a jelen rendelet 27.§. (2) bekezdésében foglalt mértékre. A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

9. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, aki dönt az igénybevételről.

10. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Sztv. 93.§ - 94/A.§. rendelkezéseinek megfelelően, az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján történik.

^[63] 23/A. §

BUZSÁK

(1) Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

(2) A házi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatást az önkormányzat ingyenesen biztosítja.

23/B. §

SOMOGYVÁR

(1) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(2) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

23/C. §

PAMUK

(1) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(2) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

23/D. §

SOMOGYVÁMOS

(1) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(2) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

23/E. §

ÖREGLAK

(1) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(2) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

(3) Öreglak Község Önkormányzata – jövedelemre való tekintet nélkül – térítésmentesen biztosítja a házi segítségnyújtást.

23/F. §

SZŐLŐSGYÖRÖK

Szőlősgyörök község önkormányzata – jövedelemre való tekintet nélkül – térítésmentesen biztosítja a házi segítségnyújtást.

                                                                  23/G.§^[64]

                                                                 NIKLA

1. Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.
2. A házi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatást az önkormányzat ingyenesen biztosítja.

Családsegítés

24.§.

1. A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.

2. A családsegítő szolgáltatás általános  szolgáltatása keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak  az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

3. A családsegítés keretében az önkormányzat az Sztv-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

4. A családsegítő szolgáltatás nyújtása az egyén és a család számára térítésmentes.

5. Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek az Alapszolgáltatási Központhoz kell benyújtania, a kérelemről az intézmény vezetője dönt.

^[65]24./A. §

SOMOGYVÁR

A családsegítő szolgáltatás nyújtása az egyén és a család számára térítésmentes.

24/B. §

PAMUK

A családsegítő szolgáltatás nyújtása az egyén és a család számára térítésmentes.

24/C. §

SOMOGYVÁMOS

A családsegítő szolgáltatás nyújtása az egyén és a család számára térítésmentes.

24/D. §

ÖREGLAK

A családsegítő szolgáltatás nyújtása az egyén és a család számára térítésmentes.

Idősek Klubja (nappali ellátás)

25.§.

1. Az önkormányzat az Idősek Klubja keretében biztosít napközbeni ellátást az önmaguk ellátására részben képes, szociális, mentális támogatásra szoruló időskorúak részére.

2. Az Idősek Klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött  személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul.                                                        

3. Az önkormányzat az Idősek Klubjában kétszeri étkezést (tízórai, ebéd) biztosít.

4. A nappali ellátást igénybe vevők által fizetendő személyi térítési díj aszerint differenciált, hogy étkezés igénybevételével, vagy étkezés igénybevétele nélkül tartózkodnak az ellátottak az Idősek Klubjában.

5. A napi személyi térítési díj kiszámításához az önkormányzat képviselő-testülete által megállapított intézményi térítési díj összege szolgál alapul, figyelemmel a 27.§. (3) bekezdésben foglaltakra.

6. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az igénybevételről.

^[66]25/A. §

BUZSÁK

(1) Az önkormányzat az Idősek Klubjában egyszeri étkezést biztosít.

(2) A napi személyi térítési díj kiszámításához az önkormányzat Képviselő-testülete által megállapított intézményi térítési díj összege szolgál alapul. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 30%-át.

25/B. §

SOMOGYVÁR

(1) Az ellátás szabályozása a Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Térítési díj az étkezésért állapítható meg e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézmény vezetője dönt.

25/C. §

PAMUK

1. Az ellátás szabályozása a Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően.

2. Térítési díj az étkezésért állapítható meg e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézmény vezetője dönt.

25/D. §

SOMOGYVÁMOS

(1) Az ellátás szabályozása a Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Térítési díj az étkezésért állapítható meg e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

25/E. §

ÖREGLAK

Térítési díj az étkezésért állapítható meg e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 30%-át.

25/F. §

SZŐLŐSGYÖRÖK

A nappali ellátás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 15.§-ban foglaltak az irányadók.

Fogyatékosok nappali ellátása ^[67]

25/G. §

1. Fogyatékosok nappali ellátásában részesülhetnek azok a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek, akik nappali ellátásban gondozhatók.

(2) A fogyatékos személyek számára biztosított a napközbeni ellátás, társas kapcsolatok kialakításának lehetősége, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésének lehetősége, fogyatékosságuknak megfelelő szakember által nyújtott fejlesztés, valamint a napközbeni étkeztetés.

(3) Az ellátás önkéntes, egyéni kérelem alapján történik. A kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell szóban vagy írásban benyújtani, aki a jogosultságot elbírálja.

(4) A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló:

1. a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy
2. a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet, vagy
3. az Szt. 65/C. §-ának (6) bekezdése szerinti dokumentumokat, vagyis  fogyatékosság fennállását igazoló határozatot, szakvéleményt vagy okiratokat.

(5) Fogyatékos személyek nappali intézményében három éven aluli gyermek nem gondozható.

(6) Az a gyermek sem gondozható fogyatékosok nappali intézményében, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas és felvétele, elhelyezése a korának, állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben biztosítható. Nem vonatkozik ez a tilalom a tanköteles és a tanítási év során nevelési, oktatási intézményi ellátásban részesülő fogyatékos gyermek tanítási szünet idején történő ellátására.

(7) Fogyatékos személyek nappali intézményében nem gondozható az a személy, aki:

1. veszélyeztető magatartást tanúsít,
2. orvosi ellátást és állandó ápolást igényel.

(8) Fogyatékosok nappali ellátásának keretében az ellátottakat csak próbaidővel lehet felvenni. A próbaidő tartama három hónap.

(9) ^[68]

A fizetendő személyi térítési díj megállapítása, megfizetése

26.§.

1. Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért

személyi térítési díjat kell fizetni.

2. A személyi térítési díjat
   1. az ellátást igénybe vevő jogosult;
   2. a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő;
   3. a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét;
   4. a jogosult tartását szerződésben vállaló személy;
   5. a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

      b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek családja jövedelemmel

         (Sztv.119/C.§.) nem rendelkezik.

4. A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a  családja jövedelme
   1. olyan mértékben csökken, hogy a jelen rendeletben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
   2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

27.§.

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

 a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Sztv.119/C.§. (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén – a b) pont szerinti kivétellel – a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 25%-át étkeztetés,

b) 20%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át házi segítségnyújtás mellett étkeztetést is igénybe vevők esetén.

3. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést igénybe vevők esetén.

4. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat jelen rendelet 2-6. mellékletei tartalmazzák.^[69]

5. A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díj csökkentésének önkormányzat által meghatározott mértékét, szabályait a 9. melléklet tartalmazza.^[70]

6. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

7. Az intézményvezető javaslatára a megállapított személyi térítési díjat az önkormányzat képviselő-testülete mérsékelheti, vagy elengedheti akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, különösen ha

• elemi kárt szenvedett,
• bűncselekménnyel (pl. lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,
• családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartós betegség, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset) amely miatt az ellátott a térítési díj összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

^[71]27/A. §

BUZSÁK

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a Képviselő-testület évente kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2-6. mellékletei tartalmazzák.^[72]

27/B. §

GYUGY

Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2-6. mellékletei tartalmazzák.^[73]

27/C. §

HÁCS

Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2-6. mellékletei tartalmazzák.^[74]

27/D. §

KISBERÉNY

Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2-6. mellékletei tartalmazzák.^[75]

27/E. §

SOMOGYVÁR

(1) A személyi térítési díj nem haladhatja meg a 27.§ (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 25%-át étkeztetés,

b) 20%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

esetében.

(2) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének

a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;

b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;

c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;

d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évente egyszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2-6. mellékletei tartalmazzák.^[76]

(4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(5) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(6) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl. (szabályozási alternatívák)

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- egészségében állapotrosszabbodás következett be,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg,

vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset),  amely miatt az ellátott a  térítési   

díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

(7) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 3 hónap időtartamra adható.

27/F. §

PAMUK

(1) A személyi térítési díj nem haladhatja meg a 27.§ (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 25%-át étkeztetés,

b) 20%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

esetében.

(2) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének

a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;

b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;

c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;

d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évente egyszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2-6. mellékletei tartalmazzák.^[77]

(4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(5) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(6) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl. (szabályozási alternatívák)

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- egészségében állapotrosszabbodás következett be,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg,

vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset),  amely miatt az ellátott a  térítési   

díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

(7) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 3 hónap időtartamra adható.

27/G. §

SOMOGYVÁMOS

(1) A személyi térítési díj nem haladhatja meg a 27.§ (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 25%-át étkeztetés,

b) 20%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

esetében.

(2) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének

a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;

b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;

c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;

d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évente egyszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2-6. mellékletei tartalmazzák.^[78]

(4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(5) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(6) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl. (szabályozási alternatívák)

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- egészségében állapotrosszabbodás következett be,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg,

vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset),  amely miatt az ellátott a  térítési   

díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

(7) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 3 hónap időtartamra adható.

27/H. §

ÖREGLAK

(1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(2) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl. (szabályozási alternatívák)

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- egészségében állapotrosszabbodás következett be,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset),  amely miatt az ellátott a  térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni,

                        - havi gyógyszerköltsége meghaladja a havi jövedelmének 30%-át.

(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 3 hónap időtartamra adható.

(4) Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2-6. mellékletei tartalmazzák.^[79]

27/I. §

SZŐLŐSGYÖRÖK

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület évente egyszer, tárgyévet megelőző év adatai alapján tárgyév március 01. határidővel állapítja meg. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2-6. mellékletei tartalmazzák.^[80]

28.§.

1. A személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.

2. Az alapszolgáltatási központ intézményvezetője havonta ellenőrzi, hogy a megállapított személyi térítési díjak befizetése megtörtént-e. A hátralékos nevét, lakcímét és a fennálló hátralékot az ismételt fizetési felszólítást követően nyilvántartásba veszi. A díjhátralékról negyedévente tájékoztatja a fenntartót a hátralék behajtása érdekében.

3. A szolgáltatások, illetve ellátások igénybevételének szüneteltetését a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban, írásban kell az intézményvezetőnek bejelenteni.

^[81]28/A. §

SOMOGYVÁR

(1) A személyi térítési díjat konkrét összegben kell megállapítani. Ha a személyi térítési díj az ellátás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg, a megállapítására jogosult térítési díj-előleg fizetését kérheti.

Megállapításkor intézkedni kell, hogy az előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjen.

(2) Ha az önkormányzat rendelete, illetve a megállapodás eltérően nem rendelkezik a személyi térítési díjat

a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(3) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:

a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

28/B. §

PAMUK

(1) A személyi térítési díjat konkrét összegben kell megállapítani. Ha a személyi térítési díj az ellátás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg, a megállapítására jogosult térítési díj-előleg fizetését kérheti.

Megállapításkor intézkedni kell, hogy az előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjen.

(2) Ha az önkormányzat rendelete, illetve a megállapodás eltérően nem rendelkezik a személyi térítési díjat

a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(3) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:

a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

28/C. §

SOMOGYVÁMOS

(1) A személyi térítési díjat konkrét összegben kell megállapítani. Ha a személyi térítési díj az ellátás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg, a megállapítására jogosult térítési díj-előleg fizetését kérheti.

Megállapításkor intézkedni kell, hogy az előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjen.

(2) Ha az önkormányzat rendelete, illetve a megállapodás eltérően nem rendelkezik a személyi térítési díjat

a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(3) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:

a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

28/D. §

ÖREGLAK

(1) A személyi térítési díjat

a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(3) Az átmenti és tartós elhelyezést nyújtó intézmények szolgáltatásainak igénybe vétele esetében,

a) ha az ellátott a hónap minden napján igénybe veszi az ellátást, foglaltak alapján megállapított havi személyi térítési díjat kell megfizetni; 

b) ha az ellátott a hónap nem minden napján veszi igénybe az ellátást, a fizetendő személyi térítési díjat a napi jövedelme alapján megállapított napi személyi térítési díj és a gondozási napok számának szorzata alapján kell meghatározni és megfizetni.

A személyi térítési díjat a beköltözés napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény számlájára.

(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:

a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

29.§.

Az intézményvezető az ellátás (kivéve családsegítés) igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Sztv. 94/B. §-ában foglaltakon túl:

1. étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
2. házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
3. a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
4. az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
5. az ellátás megkezdésének időpontjára;
6. az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre;
7. a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

30. §.

(1) Az alapellátás megszűnik, ha a jogosult:

a) kéri az ellátás megszüntetését;

b) a térítési díjat két hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban

kell részesíteni;

c) a szolgáltatást 4 hónapon keresztül nem veszi igénybe;

d) az Sztv. 9.§-ában foglaltak szerinti,  a jogosultság feltételeit érintő lényeges

tények, körülmények (egészségügyi állapot, családtagok száma, jövedelmi viszonyok)

megváltozásáról 15 napon belül nem értesíti az ellátást megállapító Alapszolgáltatási

Központ vezetőjét;

e) elhalálozik.

(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

(3) A megszüntetés iránti intézkedés elleni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatásköre.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan jelen rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Sztv. 114.§. – 119.§-ában foglaltak az irányadók.

^[82]30./A. §

SOMOGYVÁR

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az  Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.) elhalálozik,

 d.) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

30./B. §

PAMUK

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az  Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.) elhalálozik,

 d.) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

30/C. §

SOMOGYVÁMOS

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az  Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.) elhalálozik,

 d.) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

30/D. §

ÖREGLAK

Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

            a.) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki,

            b.) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

            c.) kéri az ellátás megszüntetését,

            d.) elhalálozik.

31.§.

Lengyeltóti Városban helyi szociálpolitikai kerekasztal működik; feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, valamint a közfoglalkoztatási terv évenkénti előzetes véleményezése. Tagjait a helyi önkormányzat, iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügy, egyház, civil szervezetek, alapítványok delegálják.

A szociális kerekasztal üléseit az Alapszolgáltatási Központ épületében tartja, üléséről  jegyzőkönyv készül, mely továbbításra kerül a képviselő-testület felé.

Záró rendelkezések

32.§.

1. Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2008.(IV.25.) rendelete, valamint annak módosításai hatályukat vesztik.

3. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

Lengyeltóti, 2009. február 26.

      Dr. Szatmári Ibolya sk.                                                             Papszt Lajos sk.

              jegyző                                                                               polgármester

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben hiteles.

Lengyeltóti, 2015. december 18.      

                                                                                                 dr. Szatmári Ibolya

                                                                                                           jegyző    

„1. melléklet az 5/2009.(II.27.) Ör-hez^[83]

Intézményi térítési díjak a Lengyeltóti Kincsem Óvoda intézményben

Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák, Áfa a mértéke a mindenkor érvényben levő Áfa előírásai szerint.

Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák, Áfa a mértéke a mindenkor érvényben levő Áfa előírásai szerint.”

„2. melléklet  az 5/2009.(II.27.) Ör-hez^[84]

„3. melléklet  az 5/2009.(II.27.) Ör-hez^[85]

„4. melléklet  az 5/2009.(II.27.) Ör-hez^[86]

„5. melléklet az 5/2009.(II.27.) Ör-hez^[87]

            ÁFA a mindenkor hatályban levő Áfa törvény szerint.”

                                                                                  7. melléklet az 5/2009.(II.27.) Ör-hez^[89]

Értékelő lap szociális étkeztetés igénybevételéhez

Értékelés:       0-5 pontig nem igényel segítséget az ételkészítésben

                        6 ponttól étkeztetésre szorul.

8. melléklet az 5/2009.(II.27.) Ör-hez^[90]

9. melléklet az 5/2009.(II.27.) Ör-hez ^[91]

Szociális alapszolgáltatások személyi térítési díj

csökkentésének szabályai

1) Házi segítségnyújtás

10.  melléklet^[92]

11. melléklet^[93]

12.  melléklet^[94]

13. melléklet^[95]