Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2014.(IV.30.) önkormányzati rendelete

A települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 35.§ a)-g) pontjaiban és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 19. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma

1. §

(1) Lengyeltóti Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint gondoskodik a települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról.

(2) A rendelet területi hatálya Lengyeltóti közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet személyi hatálya Lengyeltóti közigazgatási területén tartózkodó személyekre és gazdálkodó szervezetekre, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 2.§ (1) bekezdés 34. pontjában meghatározott ingatlanhasználóra (továbbiakban: ingatlanhasználó), valamint a települési önkormányzatra és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatóra terjed ki.

2.§

(1) Lengyeltóti közigazgatási területén a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a PELSO-KOM Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft (8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 1-3) végzi a Délnyugat-Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulással kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés illetve az önkormányzattal kötött kiegészítő megállapodás alapján.

(2) Lengyeltóti Város Önkormányzata a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében tagja a Délnyugat-Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulásnak, amely együttműködés tartalmát és feltételeit a Társulási Megállapodás rögzíti.

II. Fejezet

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje, módja

A közszolgáltatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek

3.§

(1) Az ingatlanhasználó köteles a települési hulladék e rendeletben részletezett gyűjtésére, az így előkészített hulladék átadására a közszolgáltató, illetve hulladékkezelő részére, valamint a közszolgáltatás igénybevételére, a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(2) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a beépítetlen ingatlana tekintetében.

(3) A természetes személy ingatlanhasználó az (1) bekezdésben szabályozottak mellett az elkülönítetten gyűjtött hulladékot a közszolgáltató által használt hulladékgyűjtő helyére, az ártalmatlanítás díjának kiegyenlítésével külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. E jogot a természetes személy ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette.

4.§

(1) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és a közszolgáltatótól beszerzett vagy a kereskedelemben vásárolt, a közszolgáltató által minden évben megküldött „matricával” ellátott 110 literes, illetve 240 literes szabvány gyűjtőedényt köteles igénybe venni a közszolgáltatáshoz.

(2) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(3) Az ingatlanhasználó elkülönítetten gyűjtheti a papír, a műanyag és az üveg hulladékot.

(4) Az ingatlanhasználó köteles elkülönítetten gyűjteni a zöldhulladékot, a nagydarabos hulladékot (lom) és a veszélyes hulladékot.

(5) A zöldhulladék elszállítása az önkormányzat egyedi megrendelése alapján, az Önkormányzat hirdetőtábláin, a www.lengyeltoti.hu weboldalon és a helyben szokásos módon meghirdetett időpontban és módon történik.

(6) A zöldhulladék elszállításakor 1 méternél nem hosszabb ág és nyesedék kötegelve, falevél és kaszálék zsákolva, zsákonként maximum 25 kg súly betartásával helyezhető ki.

5.§

(1) A nagydarabos háztartási hulladék (lom) szervezett összegyűjtéséről és elszállításáról (lomtalanítás) minden évben a közszolgáltató gondoskodik. A gazdálkodó szervezetekre a lomtalanítás nem vonatkozik.

(2) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a közszolgáltató gondoskodik a polgármesterrel történt egyeztetést követően évente legalább egy alkalommal.

(3) A lomtalanítási hulladékot az ingatlanhasználó az Önkormányzat hirdetőtábláin, a www.lengyeltoti.hu weboldalon meghirdetett időpontban és módon helyezheti ki.

(4)  A közszolgáltató a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében lebonyolított lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, bio-hulladékra, veszélyes hulladékra) nem terjed ki.

(5) Az építési törmeléket és a veszélyes hulladékot az ingatlanhasználó, illetőleg az, akinek a tevékenysége során a törmelék keletkezett köteles a közszolgáltató által meghatározott telepre elszállítani, vagy elszállítatni , és díjfizetés ellenében elhelyezni.

(6) Az e rendeletben megjelölt hulladékszállítási időpontok esetleges rendkívüli ok miatti változásáról a közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonosokat tájékoztatni.

(7) Karácsonyfa gyűjtése: A közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat külön díj felszámolása nélkül szállítja.

6.§

(1) A gyűjtőedényt a szállítás napján legkésőbb reggel 7 óráig kell kihelyezni az ingatlanok elé.

(2) A közszolgáltató a gyűjtőedény kiürítését a tőle elvárható gondossággal köteles végezni. Az okozott kárt annak javításával, vagy új gyűjtőedény biztosításával köteles megtéríteni. Amennyiben a meghibásodás a közszolgáltatónak nem róható fel, a használhatatlan gyűjtőedény javítása és pótlása az ingatlantulajdonos kötelessége.

(3) A közszolgáltató a gyűjtőedényt kiürítés után köteles az átvétel helyére visszahelyezni úgy, hogy az a közlekedést ne gátolja. Az ürítés során kihullott hulladékot össze kell takarítani.

(4) Ha a gyüjtőedényzet ürítése az ingatlanhasználó hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor.

(5) Ha a hulladékot, vagy a lomot a közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlanhasználó hibájából történik, akkor a közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni, és erről az érintett ingatlanhasználókat értesíteni.

7.§

A közszolgáltató megtagadhatja a települési szilárdhulladék elszállítását, ha 

1. az nem a jogszabályban meghatározott gyűjtőedényben, vagy módon kerül kihelyezésre,
2. az érzékszervi észleléssel megállapíthatóan olyan anyagot tartalmaz, amely nem gyűjthető, nem szállítható, vagy nem ártalmatlanítható
3. az ingatlanhasználó, vagy a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás szüneteltetését kérte,
4. a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatásra vonatkozó egyedi szerződés megkötését elmulasztotta.

8.§

(1) Az ingatlanhasználó kérheti a közszolgáltatás szüneteltetését, amennyiben az ingatlant folyamatosan legalább 6 hónapig nem használja, és erről írásban nyilatkozik, valamint a szüneteltetés idejének végén „nullás” közüzemi számlákkal (víz, villany) igazolja, hogy az ingatlant egyáltalán nem használta.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő bejelentést a szüneteltetés megkezdése előtt legalább 30 nappal be kell jelenteni a közszolgáltatónak.

(3) Aki az (1) bekezdésben jelzett módon utólag nem tudja igazolni „nullás” közüzemi számlákkal, hogy az ingatlant nem használta a szüneteltetés idején érvényben lévő közszolgáltatási díjat kamattal növelten egy összegben köteles a közszolgáltató részére megfizetni.

9. §

(1) A gyűjtőedényben elhelyezhető települési szilárd hulladék súlya:

1. - 110 literes gyűjtőedény esetén                                    25 kg
2. - 240 literes gyűjtőedény esetében                                 50 kg.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, veszélyes hulladékot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a gyűjtést, ürítést végző személyek, vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét, illetve amelynek elhelyezése jogszabály erejénél fogva tilos.

(4) A hulladékgyűjtő edények beszerzéséről az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(5) A hulladékgyűjtő edény mellé hulladékot csak a közszolgáltatótól vásárolt, „Pelso-Kom” jelzéssel ellátott zsákban lehet elhelyezni. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési szilárd hulladék elszállításának, kezelésének, ártalmatlanításának költségét.  A zsák ára nem része a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjnak.

Az üdülőingatlanokra vonatkozó szabályok

10.§

Az üdülőingatlanok a hulladékkezelési közszolgáltatást a május 1. – október 31. közötti időszakban (továbbiakban: szezonális időszak) kötelesek igénybe venni, ezen kívüli időszakban a települési háztartási hulladékot az „Pelso-Kom” feliratú zsákban helyezhetik ki, vagy a szolgáltatónál legkésőbb szeptember 30-ig kötelesek bejelenteni a további rendszeres települési szilárd hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételét.

III. Fejezet

A közszolgáltatási díj megfizetése

11.§

(1) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és az ürítés gyakoriságának szorzata.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3) Lakóházak után éves, míg üdülőingatlanok után szezonális hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat köteles fizetni az ingatlanhasználó. Az ingatlanok rendeltetés módját a tulajdonos eltérő nyilatkozata hiányában az ingatlan-nyilvántartás adatai határozzák meg. Az eltérő használatot az ingatlanhasználó a tárgyévet megelőző évben tett adóbevallásával igazolhatja a tárgyév március 31-ig.

(4) Gazdálkodó szervezetek esetében a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés az egyedi szerződés aláírásával jön létre. A gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződést a működésének megkezdése előtt, az üzemeltetés, illetve a működés teljes tartalmára kell megkötnie. A szerződést egész évre vagy a szezonális időszakra kell megkötniük. Kétség esetén a működés idejét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítani.

(5) Amennyiben az ingatlanhasználó más térfogatú és darab számú gyűjtőedény elszállítását igényli, ez irányú változtatási igényét a közszolgáltatóhoz bejelentheti. A bejelentést évente egyszer, minden év február 10-ig lehet megtenni. Az ürítési díj összegének megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult 1 db 110 liter térfogatú gyűjtőedényzet rendszeres használatát vélelmezni, ameddig az ingatlanhasználó eltérő térfogatú gyűjtőedényzet elszállítására vonatkozó igényét nem jelenti be.

12.§

(1)Az ingatlanhasználóktól a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjat - számla ellenében - jogosult a  közszolgáltató beszedni. A fizetésre kötelezett a számlát a feltüntetett teljesítés időpontjában az azzal megegyező fizetési határidőre  köteles kiegyenlíteni. Késedelmes fizetés esetén a közszolgáltató által felszámítható kamat mértéke a Ptk.-ban meghatározott kamatmérték.

(2) A közszolgáltatás díját tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közszolgáltató válaszolni köteles.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(4) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltatónak az ingatlanhasználót fel kell szólítani díjfizetési kötelezettsége teljesítésére, amely felszólításnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó figyelmeztetést is, hogy a tartozás nem fizetés esetén adók módjára behajtható.

A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a közszolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi.

13.§

(1) Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új ingatlanhasználó a korábbi ingatlanhasználóval egyetemlegesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak. A közszolgáltatás díját a közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles megfizetni. Öröklés esetében a közszolgáltatási díj megfizetésére az örökös, vagy az örökösök egyetemlegesen kötelesek.

(2) Nem tagadható meg a díj fizetése, ha a közszolgáltatót a közszolgáltatás nyújtásában az időjárás vagy más, a Ptk. szerinti elháríthatatlan ok akadályozta és a közszolgáltató az akadály elhárulását követően a lehető legrövidebb időn belül pótolta mulasztását. Elháríthatatlan oknak minősül továbbá az is, amikor a közszolgáltató a tárolóedényt járművével önhibáján kívül nem tudja megközelíteni.

14.§

(1) Társasházi illetve többlakásos ingatlanok esetében az ingatlanhasználók lakóegységenként kötelezettek a közszolgáltatás igénybevételére és lakóegységek után kötelezettek a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(2) A gyűjtőedényzet közös használatára megállapodást kötők közös képviselőjének írásban kell nyilatkoznia a közszolgáltató felé arról, hogy a gyűjtőedényt hol tárolják,és adják át ürítésre.

(3) A közös gyűjtőedényt használó ingatlan (társasház, társasüdülő) közös képviselőjének írásban nyilatkoznia kell a díjfizetésre kötelezett személyéről (amennyiben a díjfizetés az érintett lakóegységek vonatkozásában egyösszegben történik) illetve személyeiről (amennyiben a számlázást egyénileg a lakóegységenként kérik).

15.§

Kérelemre az adott év vonatkozásában a közszolgáltatási díjból 20 % kedvezményben részesül az a Lengyeltótiban állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személy, aki életvitelszerűen a lakásban egyedül él, és befizetési csekken bizonyítja, hogy az adott éves díjat megfizette és hátraléka nincs. A kérelmeket évente két alkalommal – tárgyévben július 15-ig, és a tárgyévet követő év február 28-ig– lehet benyújtani a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: hivatal). A benyújtott kérelmeket a hivatal szociális ügyintézője készíti elő döntésre, és a kérelmekről a Népjóléti, Oktatási, Művelődési, Sport- és Ifjúságpolitikai Bizottság véleményezésével a képviselő-testület dönt. A szociális ügyintéző határozatot hoz, mely alapján a hivatal pénzügyi ügyintézője visszatéríti a szolgáltatási díj támogatás alá eső összegét. A visszatérítések kifizetésére a tárgyévben szeptember 30-ig, és a tárgyévet követő év április 30-ig kerül sor.

IV. Fejezet

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei

16.§

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeire a Ht 34.§ (5) bekezdése, valamint a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013 (VIII.28) Korm. rendelet 4.§-a az irányadó.

V. Fejezet

Személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések

17.§

(1) A közszolgáltató a tevékenysége ellátáshoz szükséges, a közszolgáltatással összefüggő természetes személyazonosító adatokat (a közszolgáltatást igénybevevő neve, születési helye és ideje, anyja neve) és lakcímét a közszolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben jogosult kezelni. A személyes adatok kezelése során a közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

(2) Az Önkormányzat a Közszolgáltató megkeresésére a közszolgáltatás ellátáshoz szükséges személyes adatokat, a rendelkezésére álló adatbázisból, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartástól beszerzett adatokból bocsátja a Közszolgáltató rendelkezésére.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét köteles megadni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

18.§

(1) E rendelet 2014. május 15-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 26/2007.(XII.21.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 25/2008.(XI.28.), 1/2009.(I.30.), 19/2009.(IX.25.), 32/2009.(XII.15.), 10/2010.(IV.23.), 27/2010.(XII.15.), 11/2011.(II.25.), 20/2011.(VI.29.), 34/2011.(XII.15.), 11/2012.(IV.25.), 16/2012.(V.31.), 21/2013.(XII.21.)  önkormányzati rendelet.

Lengyeltóti, 2014. április 29.     

    Dr. Szatmári Ibolya s.k.                                                        Zsombok Lajos s.k. 

               jegyző                                                                           polgármester

Jelen rendelet kihirdetésre került.

Lengyeltóti, 2014.04.30.

                                               Dr. Szatmári Ibolya s.k.

                                                         jegyző