1. § A rendelet hatálya Lengyeltóti Város Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt lakásokra, valamint e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt nem lakás célú helyiségekre, a lakások és helyiségek bérletére kötött szerződésekben megjelölt jogalanyokra terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A lakásbérleti jogviszony keletkezéséről, megszűnéséről, valamint a bérleti szerződés módosításáról - az e rendeletben meghatározott eseteket kivéve - a képviselő-testület dönt.

(2) A bérlőtársi szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.

4. § Az önkormányzati lakások az alábbi jogcímeken adhatók bérbe:

5. § (1) Szociális jelleggel annak a személynek adható bérbe önkormányzati lakás, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

(2) Nem jogosult szociális bérlakásra az, aki a kérelmében olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogosulatlan előnyt jelentenek.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés d) pontjában az ingatlan vagyonra tett nyilatkozatot a bérbeadó vitatja, akkor az ingatlanra értékbecslést készíttethet. Az önkormányzati bérlakást igénylőnek a vagyonra vonatkozó nyilatkozatában arról is nyilatkoznia kell, hogy az értékbecslés készítéséhez hozzájárul.

6. § (1) A szociális bérlakás iránti kérelmet a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatalba (továbbiakban: önkormányzati hivatal) kell benyújtani e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele együtt költöző családtagok jövedelméről szóló alábbi igazolásokat:

7. § (1) A polgármester a szociális bérlakásra való jogosultsági feltételek fennállása esetén megállapítja a kérelmező szociális bérlakásra való jogosultságát, és felveszi a kérelmezőt a szociális bérlakásra jogosultak nyilvántartásába.

(2) Üres szociális bérlakás rendelkezésre állása esetén a soron következő testületi ülésen a polgármester javaslatot tesz a lakásnak valamely, a szociális bérlakásra jogosultak nyilvántartásában szereplő személy részére történő bérbeadására.

(3) A képviselő-testület mérlegelési jogkörben választja ki, hogy a nyilvántartásban szereplő kérelmezők közül mely személy részére adja bérbe a megüresedet bérlakást.

(4) A nyilvántartásban szereplő kérelmezők szociális bérlakásra való jogosultságának meglétét kétévenként, a nyilvántartásba vételtől számított minden második év december 31-ig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálathoz a 7. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat kell az önkormányzati bérlakást igénylőnek benyújtania.

(5) Amennyiben a kérelmező továbbra is jogosult szociális bérlakásra, úgy a bérbeadó a kérelmet folyamatosnak tekinti és a kérelmezőt továbbra is szerepelteti a nyilvántartásban.

(6) A szociális bérlakásra való jogosultságát meg kell szüntetni, és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a kérelmezőt:

(7) A nyilvántartásból törölni kell azt a kérelmezőt, aki önkormányzati tulajdonú szociális jelleggel bérbe adható bérlakás bérleti jogával rendelkezik.

(8) A felülvizsgálat a polgármester hatásköre, a szociális bérlakásra való jogosultság megszüntetéséről, valamint a (6), (7) bekezdés szerinti törlésről a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

8. § (1) A szociális bérlakásra való jogosultság feltételeit a bérleti szerződés megkötése előtt ismét vizsgálni kell.

(2) Az önkormányzat szociális jelleggel határozott időtartamra – legfeljebb 5 évre – adhatja bérbe a lakást. A bérleti jogviszony időtartama kérelemre 5-5 évvel meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező szociális bérlakásra vonatkozó jogosultsága továbbra is fennáll, és a bérleti szerződésből származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(3) Amennyiben a jogosultsági feltételek (2) bekezdés szerinti vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a volt bérlő nem felel meg a szociális rászorultsági feltételeknek, úgy kérelmére a lakásra nem szociális jelleggel – a lakbérekről szóló hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díj 150%-ának megfelelő bérleti díj fizetése mellett bérleti szerződést köthető további 5 év időtartamra.

(4) Amennyiben a bérlő a (3) bekezdésben meghatározott bérleti díj fizetését nem vállalja és a bérleti szerződésben meghatározott 5 éves időtartam lejárt, a bérlő köteles a lakást a vele ott élőkkel együtt a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül elhagyni.

9. § (1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező, valamint a közoktatási feladatait ellátó intézmények, gazdálkodó szervek megfelelő szakember ellátása érdekében a képviselő-testület szakember elhelyezése céljából az intézmények dolgozójának az intézménnyel fennálló munkaviszony, közalkalmazotti illetve közszolgálati jogviszony időtartamára a Lengyeltótiban közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban dolgozó részére közalkalmazott illetve közszolgálati jogviszonya időtartamára, a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi feladatokat vállalkozói jogviszonyban ellátó orvos, egészségügyi alkalmazottak részére a feladatok ellátásának időtartamára önkormányzati bérlakást adhat bérbe.

(2) Az önkormányzat alapellátási kötelezettségébe tartozó azon ágazati feladatoknál, amelyeknél országos szinten is jelentős a szakember hiány – így különösen: az egészségügyben- a képviselő-testület a bérbeadásról való döntéskor a bérleti jogviszony tartalmára vonatkozóan az e rendeletben meghatározott feltételeknél kedvezőbb feltételeket meghatározhat.

10. § (1) Szakember elhelyezése címén csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és a vele együtt költöző hozzátartozó tulajdonában, bérletében Lengyeltóti város közigazgatási területén, nincs lakás.

(2) A bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérlő a lakást köteles elhagyni térítési és elhelyezési igény nélkül.

11. § A költségelven és a piaci alapon bérbeadható önkormányzati lakások bérbeadásáról, a bérbeadás feltételeiről a polgármester javaslatára a képviselő-testület lakásonként egyedileg hoz döntést.

12. § A bérbeadásról szóló képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell:

13. § (1) A határozott idejű költségelvű vagy piaci alapú bérlakás lakásbérleti jogviszonya két alkalommal további 5 évre meghosszabbítható, ha

(2) A bérlőnek a bérleti szerződés időtartamának lejártát megelőzően legalább 30 nappal korábban kell kezdeményeznie a lakásbérleti szerződés további öt évre szóló meghosszabbítását.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A bérlet időtartamának meghosszabbításáról az (1) - (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a polgármester dönt és köti meg a szerződést a bérlővel.

14. § (1) A képviselő-testület határozatában megjelölt bérlővel a polgármester az ülést követő 15 munkanapon belül szerződést köt.

(2) A bérleti szerződés időtartama 5 év, amely a 13. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint meghosszabbítható.

15. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára cserélhető. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

(3) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

16. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló üres lakást, e rendelet szerinti közérdekű vagy szociális jelleggel bérbeadható lakásokra szóló lakásbérleti szerződéssel már rendelkező önkormányzati lakás bérlője részére, kérelmére a fennálló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg az önkormányzati rendeletben meghatározott időtartamra bérbeadhatja, amennyiben a bérlő megfelel az önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy a bérlő az üresen álló önkormányzati bérlakás tekintetében vállalja az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt lakbér megfizetését, valamint az új bérlakás eltérő nagyságából és komfortfokozatából előálló esetleges költségnövekedést.

(4) Amennyiben a bérlőnek a bérbeadó felé fennálló bérleti díj vagy közüzemi díj (víz, csatorna, villany, gáz) hátraléka, tartozása van, vagy a bérlő a bérleti szerződésében vállalt valamennyi kötelezettségét nem teljesítette, úgy a bérlő (1) bekezdése szerinti kérelme nem teljesíthető.

(6) A bérlő az (1) bekezdése szerinti kérelmet írásban köteles bejelenteni az ok megjelölésével. A kérelemhez mellékelnie kell a közműszolgáltatóknak a kérelem benyújtását megelőző havi számla levelét és az azon szereplő szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot (csekk, számlakivonat).

(7) A kérelmekről a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

(8) A kérelmekről az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

17. § (1) A lakásbérleti jogviszony a bérleti szerződés aláírásával, az abban megjelölt időtartamra jön léte. A bérleti szerződést a polgármester köti meg a bérlővel. A szerződést az önkormányzati hivatal készíti elő.

(2) A bérleti szerződés tartalmazza

18. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének gyermekén, szülőjén kívül csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be élettársát, testvérét, gyermeke házastársát, unokáját és nagyszülőjét.

(2) A befogadáshoz a bérbeadó abban az esetben adhat hozzájárulást, ha a bérlő:

(3) Az élettársi minőséget hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

(4) A bérbeadói hozzájárulásnak tartalmaznia kell, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a hozzájárulással befogadott személyek a lakásból a bérleti szerződés megszűnését követően a bérlővel együtt elhelyezési igény nélkül kötelesek kiköltözni.

(5) A bérbeadói hozzájárulás kérdésben átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

19. § (1) Bérlőtársi jogviszony a bérleti szerződés keletkezésekor, önálló bérlet esetén a bérleti jogviszony keletkezését követően az egyenes ági hozzátartozóval és testvérrel akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak és a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.

(2) Az (1) bekezdés alapján bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha a hozzátartozó (egyenes ági rokon, testvér) nagykorú, önálló jövedelemmel rendelkezik.

(3) A házastársak közös kérelmére – ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - bérlőtársi szerződést kell kötni.

(4) Nem köthető bérlőtársi szerződés önkormányzati bérlakásra azzal a hozzátartozóval (egyenes ági rokon, testvér), aki az önkormányzat közigazgatási területén lakás egészének vagy egy részének tulajdonjogával – ide nem értve más személy haszonélvezetével terhelt ingatlant –, haszonélvezeti, használati vagy bérleti jogával rendelkezik.

20. § (1) A képviselő-testület a bérlő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő tartási szerződést kössön természetes, vagy jogi személlyel, ha az Ltv. 22. § (3) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn, és a lakásbérlet határozatlan időre szól.

(2) Meg kell tagadni az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást, ha az eltartónak más eltartottal már van tartási szerződése.

(3) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jog folytatására kötik, akkor az eltartó befogadásához bérbeadói hozzájárulás kell, amely akkor adható meg, ha az eltartó írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bérlő bérleti jogviszonya megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.

22. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti, a bérbeadó írásban történő felhívását követően.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell készíteni, abban fel kell tüntetni a lakás, és a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával ismeri el.

(3) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

(4) Az (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, és a mindkét fél által elfogadott költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott összeg erejéig a bérlő nem fizet bérleti díjat. Erről a fenti megállapodásban rendelkezni kell. Amennyiben a bérleti jogviszony előbb szűnik meg, mint a bérlő a fenti összeget lelakta volna, a jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérbeadó egy összegben köteles a fennmaradó részt kifizetni.

23. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, és távollétében az elérhetőségi címét köteles írásban bejelenteni a polgármesteri hivatalba legkésőbb a lakásból való távozása előtt 5 nappal.

(3) Amennyiben a bérbeadó a bérlő bejelentett távollétében kíván az Ltv. 12. § (4) pontjában foglalt ellenőrzési jogával élni, erről köteles a bérlőt írásban tájékoztatni az ellenőrzés előtt 8 nappal.

24. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

25. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a közös használatra szolgáló helyiségek és területek üzemeltetési költségeinek megfizetéséről, amennyiben a bérlakás nem társasházban van. Társasház esetén a bérbeadó köteles a társasházi közgyűlés által meghatározott összegű közös költséget megfizetni a társasház részére.

(2) A bérlő köteles gondoskodni a lakbéren felül:

26. § (1) „A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. (Lakástörvény 15. § (1) )”

(2) „Amennyiben az (1) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. (Lakástörvény 15. § (2) )”

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmára a 22. § (3)-(5) bekezdései az irányadók.

28. § (1) A bérlő köteles a lakást a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérbeadó részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. Ennek megfelelően elvégzendő munkák: falfestés, lakásberendezések üzemképessé tétele, szükség esetén az ajtó-, illetve ablakkeretek mázolása. A bérlő köteles a lakás bérét és közüzemi költségeit mindaddig fizetni, amíg a bérbeadó leltár szerint át nem veszi a lakást.

(2) A felek a szerződéskötéskor, vagy annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 15 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egyösszegben megtéríti.

(4) Ha a bérlő e rendelet 5. § (1) bekezdése alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 4 részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni.

(5) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, akkor a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségének megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használat más módon történő biztosítására.

29. § (1) A lakásbérleti jogviszony Ltv. 23. § (1) és (2) bekezdése szerinti megszűnése esetén a bérlő köteles e rendelet 28. § (1) bekezdés szerinti állapotban és időben a lakást a bérbeadónak mindennemű térítési igény nélkül visszaadni.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, akkor az új lakásra kötött szerződési feltételek meghatározásánál a hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni.

(3) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.

(4) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban, vagy erre alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni. A tárgyakat a bérbeadó egy évig köteles őrizni.

(4) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örököst terheli az (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakást a megállapítható lakbér egyszeresének, határidőn túl pedig a kétszeresének megfelelő összegű használati díj megfizetésének kötelezettsége.

(5) Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

30. § (1) A bérbeadó és a bérlő határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére :

31. § (1) A 30. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott pénzbeni térítés összege a lakás forgalmi értékének 10 %-a (4)

(2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeni térítést is fizet, ennek összege a két lakás forgalmi értéke különbségének 30 %-a (4)

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek a bérlő választása szerint – a Ltv 27. §. (1) valamint 75. §. (2) bekezdésében meghatározott – cserelakás helyett pénzbeni térítést fizet.

37. § A lakbértámogatás mértéke, ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

40. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú helyiségek bérbeadásának feltételeire, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérleti jogviszony megszűntetésére illetve folytatására a lakásbérlet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

41. § (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – az önkormányzati és kötelező elhelyezési igény, valamint a családi házas önkormányzati bérlakásnál lévő garázs céljára szolgáló helyiség kivételével – pályázati eljárás vagy meghívásos ajánlatkérés útján adhat bérbe.

(2) A családi házas önkormányzati bérlakásnál lévő garázs céljára szolgáló helyiséget a lakás bérlőjének kell bérletre felajánlani, a lakásbérlet időtartamára. Ebben az esetben a bérleti díjat a képviselő-testület egyedileg állapítja meg.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott lakás bérlője a helyiségre nem tart igényt, úgy az (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően a helyiség hasznosítható.

(4) A pályázati eljárás vagy a meghívásos ajánlatkérés eredménytelensége esetén a helyiség pályázati eljárás nélkül is bérbe adható. Ebben az esetben a helyiség bérlőjét a Képviselő-testület határozza meg.

(5) A meghívásos ajánlatkérés útján hasznosításra kijelölt, meghirdetett helyiség bérletére jelentkezők közül a képviselő-testület az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevővel köt szerződést.

(6) Amennyiben üres, pályázatra vagy ajánlatkérésre ki nem jelölt helyiségre vonatkozó bérleti ajánlat érkezik, a képviselő-testület egyedileg dönt a bérbeadásról.

42. § (1) A pályázatra és a meghívásos ajánlatkérésre vonatkozó felhívásnak tartalmaznia kell:

43. § A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

44. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki ajánlatát a pályázati felhívásban megjelölt határidőben és tartalommal benyújtotta.

(2) A pályázatot az nyeri el, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot, és vállalja 6 havi bérleti díj egy összegben való megfizetését.

45. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

46. § A bérlő köteles gondoskodni:

47. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni. Semmiféle költségtérítésre nem tarthat igényt.

48. § (1) Önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételekkel.

(2) A bérlő a helyiség cseréjéről és bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodást annak megkötése előtt legalább 30 nappal köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

(3) A hozzájárulás kérdésében a bérbeadó az erre vonatkozó kérelem és a (2) bekezdésben megjelölt megállapodás kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt és értesíti a bérlőt.

49. § (1) Az önkormányzat tulajdonban lévő helyiségre azonos, vagy hasonló tevékenységet folytatók közösen pályázhatnak és velük bérlőtársi szerződés köthető.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs kérelmére a helyiség egyedüli bérlőjévé válik. Több visszamaradt bérlőtárs esetén kérelmükre azok továbbra is bérlőtársakként folytatják a jogviszonyt.

(3) A visszamaradt bérlő a bérletet bérlőtársi viszonyban az általa választott bérlőtárssal is folytathatja a bérbeadó hozzájárulásával.

50. § A helyiségre kötött bérleti szerződés megszűnik:

51. § (1) Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén csak az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse jogosult folytatni, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az egyéni vállalkozókról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette.

(2) A vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenység esetén csak az Ltv. 21. § (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő.

52. § (1) A jegyző naprakész nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő, e rendelet lakásokról és a nem lakás céljáról szóló helyiségekről és bérlőiről.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

(3) A helyiség-nyilvántartás tartalmazza:

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások jegyzékét a 2. számú, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekét a 3. számú melléklet tartalmazza.

53. § A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása illetve a bérbeadói hozzájárulásról való döntés meghozatala érdekében a tudomására jutottak.

54. § (1) A rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Lengyeltóti Város Önkormányzatának a lakások és helyiségek bérletéről szóló 15/1994. (VII. 28.), 8/1995. (III. 30.), 16/2013. (XII. 23.), 9/2005.(IV. 29.), 10/2006. (III. 31.), 19/2009. (IX. 25.), 17/2011.(V.26.), 25/2012. (IX. 28.) önkormányzati rendeletekkel módosított 7/1994. (II. 24.) önkormányzati rendelete valamint az önkormányzati lakások lakbérének megállapításáról szóló 8/2000./II.24./, 11/2003./X.30./,18/2003./XII.23./,23/2008.(XI.28.),19/2009.(IX.25.),29/2009.(XI.27.), 21/2010.(XI.24.), 6/2012.(III.1., 33/2012.(XII.18.), 11/2014.(VII.16.),21/2014.(XI.27.) 25/2014.(XI.27.) önkormányzati rendeletekkel 13/1995. (X.26.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.