Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2017. (I.12.) önkormányzati rendelete

Lengyeltóti Város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 10. 01- 2023. 04. 01 22:00

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2017. (I.12.) önkormányzati rendelete

Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testületének

2022.10.01.

1/2017 (I.12.) önkormányzati rendelete

Lengyeltóti Város helyi építési szabályzatáról

Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról, és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. melléklete szerinti államigazgatási szervek és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Lengyeltóti község közigazgatási területére (a továbbiakban: település) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi építési szabályzat és a tervi mellékletei rendelkezései szerint szabad.

(3) A rendelet szabályozási tervi mellékletei a következők:

a) 1. Melléklet: SZA-1 jelű Szabályozási terv a közigazgatási terület külterületére

b) 2. Melléklet: SZA-2 jelű Szabályozási terv a központi belterületre.

c) 3. Melléklet: Övezeti előírások

3.1. melléklet: beépítésre szánt területek övezeti előírásai
3.2. melléklet: mezőgazdasági területek övezeti előírásai

2. Szabályozási elemek és alkalmazásuk

2. § (1) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) meglévő és tervezett szabályozási vonal

b) meglévő és tervezett szabályozási szélesség,

c) építési övezet, övezet határa,

d) építési övezet, övezet jele,

e) a telek be nem építhető, zöldfelületként kialakítandó része

f) meglévő és tervezett belterületi határ

(2) A kötelező szabályozási elemek csak jelen rendelet módosításával változtathatók meg.

(3) A szabályozási terven alkalmazott irányadó szabályozási elemek az alábbiak:

a) javasolt telekhatár

b) javasolt megszüntető jel

(4) Az irányadó szabályozási elemek a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

3. Közterület alakításra vonatkozó előírások

3. § (1) A közterületek határait a szabályozási tervek meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.

(2) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs érvényben lévő közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket, a szabályozási tervek által, a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.

(3) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan van érvényben lévő közterület-alakítási terv, a közterület alakításánál a szabályozási tervek által, a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírásokat és a közterület-alakítási tervben megfogalmazottakat együttesen kell alkalmazni.

(4) A közterületek használatával kapcsolatos szabályokat önálló önkormányzati rendelet tartalmazza.

4. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

4. § (1) A lakó és vegyes építési övezetekben a saroktelken, oldalhatáron álló vagy zártsorú épületnek homlokzattal kell rendelkeznie, közterület felé tűzfalas kialakítású homlokzat nem létesíthető

(2) A lakó és vegyes építési övezetekben tetőtér beépítés esetén csak egyszintes tetőtér alakítható ki, ezáltal csak egysoros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. Közterület felőli homlokzaton tetőtérben, homlokzati síkból kinyúló új erkély nem létesíthető.

(3) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg.

(4) Az Sz-2 jelű szabályozási terven szabályozott területeken, amennyiben a vonatkozó övezetet ettől eltérően nem rendelkezik, az illeszkedés szabályai szerint az új épület a meglévő beépítéséhez igazodóan, a kialakult beépítési vonalra helyezendő. Az utcai homlokvonalhoz, vagy az előkerthez kapcsolódóan csak a fő rendeltetés épülete építhető. Szomszédos összevont telek esetén sem létesíthető a fő rendeltetésű épület helyén melléképület, pajta, gépszín, istálló, takarmánytároló a telek homlokvonalától számított 12,0 m-en belül.

5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5. § (1) A település területén az Országos Ökológiai Hálózat - Magterülethez tartozó területek, az országosan védett természeti területek, és a Natura 2000 területek (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, megóvásukat biztosítani kell, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.

(3) A település külterületén létesített épületek, építmények esetén a helyi építési szabályzat, vonatkozó előírásain túl a tájba illesztést az épület, építmény tömegformálásán túl az alkalmazott anyagok, és színek megválasztásával is biztosítani kell.

(4) A település külterületén csarnoképület és takarmánytároló létesítése esetén az építményeket közterület felől növényzettel takartan kell kialakítani.

(5) Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés az építési engedélyezés során látványtervvel igazolandó.

(6) A helyi védett egyedi és területi természeti értékek megállapításáról, és védelmének szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

6. A környezet védelmének általános előírásai

6. § (1) Általános követelmények:

a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetésmód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások, és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele az övezetenként megfogalmazott közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére.

c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Környezetterhelési határértékek:

Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, talajterhelés, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok:
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

7. Közművekre vonatkozó általános előírások

7. § (1) A közműveket közterületen, vagy szolgalmi jog bejegyzéssel ingatlanon (ingatlanokon) keresztül lehet vezetni, elhelyezni.

(2) A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolt út csak a csapadékvíz elvezetés megoldásával együtt építhető.

(3) 20 gépkocsi befogadásánál több férőhelyes parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal, hordalék- és olajfogó műtárggyal szabad. Az előtisztított csapadékvizek területen, telken tartása, öntözésre történő felhasználása javasolt.

(4) Önálló, 6,0 m-t meghaladó antennatartó szerkezet nem helyezhető el a lakó övezetek és a vegyes építési övezetek területén.

(5) A belterületen, a teljes közművesítettség, külterületen, beépítésre nem szánt területen részleges közművesítettség az építés feltétele.

8. Telekalakítás általános szabályai

8. § (1) Az övezetenként kialakítható telek minimális méreteit a rendelet övezetenként tartalmazza. Az övezeti előírásokban megfogalmazott, kisebb, kialakult telek beépíthető, az egyéb vonatkozó rendelkezések betartása mellett.

(2) A szabályozási terven javasolt telekalakítások irányadó szabályozási elemek, a telekalakítás egy lehetséges, javasolt megoldását mutatják. Ettől eltérő telekalakítás a szabályozási terv módosítása nélkül megvalósítható.

(3) Az övezetben a kialakítható telek minimális szélességére vonatkozó előírás átlagszélességet jelent.

9. § (1) Az övezetben kialakítható legkisebb telek előírásai az építési telek méretére vonatkozik, az övezetben létesülő magánútra, közmű elhelyezési telekre nem vonatkozik.

(2) Legfeljebb két lakóingatlant feltáró magánút minimális szélessége 5,0 m, ennél több lakóingatlant feltáró magánút minimális szélessége 6,0 m. Gazdasági területen a magánút minimális szélessége 8,0 m.

10. § (1) Amennyiben a kialakult telekméret közterület szélesítése, kialakítása miatt az övezetre előírt érték alá csökken, a telekalakítás megvalósítható. A fennmaradó telek nem lehet kisebb, mint az övezetre előírt minimális telek méretének 50%-a.

(2) Ahol a szabályozási terv közút szélesítését, új közút kialakítást írja elő, az önkormányzati tulajdonba kerülésig a kialakított út, magánút kizárólag közforgalom számára megnyitott magánútként létesíthető.

(3)1 Amennyiben országos kerékpárút létesítésére irányuló telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.

9. Építés általános szabályai

11. § (1) A településen csak az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények és épületek helyezhetők el.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építés minősége a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, új építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A változás bekövetkeztéig a jelenlegi művelési ág, használat tartandó illetve az egyéb, vonatkozó jogszabályok figyelembe vétele mellett akkor változtatható, ha a változás a tervezett felhasználást nem akadályozza, nem lehetetleníti el.

(3) Épületet építeni csak az építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.

(4) Amennyiben a kialakult beépítési mód az övezetre előírttól eltérő, az épület megtartható, felújítható, tetőtere a szomszéd beépítésének korlátozása nélkül megvalósítható, egyéb bővítése csak az építési helyen belül történhet.

(5) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti távolságnak az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kell megfelelnie. Lakóövezetben a melléképület legnagyobb épületmagassága az övezetre előírt magasság, de legfeljebb 6,0 m.

(6) A szabályozási terven jelölt, a telek be nem építhető, zöldfelületként kialakítandó részén háromszintes növényállományt kell telepíteni a használatbavétel megkéréséig. Háromszintes a növényállomány, ha a területrészen gyep és 40 db cserje / 150m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa / 150m2 növényzet telepített.

(7) beépítésre szánt területeken a terepszint alatti építmények elhelyezésének területe a telekre megállapított építési hely méretét 10%-al haladhatja meg

(8) A település közigazgatási területén a főfunkciót kiegészítő funkciót tartalmazó építményeket, és a melléképítményeket a főfunkciót tartalmazó épület kialakításával, megjelenésével összhangban kell kialakítani. Ezen épületek magassága a főépület magasságát nem haladhatja meg.

(9) A szabályozási terven ábrázolt magterület, ökológiai folyosó, pufferterület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, c-1 szőlő termőhelyi kataszteri terület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, vízeróziónak kitett terület, felszíni vízminőség védelmi területeken a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény vonatkozó előírásait is alkalmazni kell.

(10) Lengyeltóti közigazgatási területén szélerőmű, illetve 10 méternél magasabb szélkerék nem telepíthető.

10. Állattartó épület, építmény és trágyatároló elhelyezésének szabályai

12. § (1) Kisvárosias lakóterületen, településközpont vegyes területen a fő rendeltetést tartalmazó épülettől (saját telken állótól és szomszédostól is) legalább 18,0 métert kell tartani.

(2) Kertvárosias lakóterületen a lakóépülettől (saját telken állótól és szomszédostól is) legalább 12,0 métert kell tartani.

(3) Falusias lakóterületen a lakóépülettől (saját telken állótól és szomszédostól is) legalább 6,0 métert kell tartani.

(4) Különleges idegenforgalmi területen kizárólag az oktatáshoz, neveléshez, sportoláshoz kapcsolódó állattartó épületek, építmények helyezhetők el.

(5) Lakó és vegyes területeken csak a saját célra tartott állatok számára helyezhető el állattartó épület, építmény.

11. Járművek elhelyezésének szabályai

13. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek építésének, fennmaradásának, átalakításának, bővítésének illetve rendeltetés megváltoztatásának engedélyezési eljárása során az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK 4. számú mellékletében rögzített norma szerint kell kiszámítani és kialakításukat az igényt keltő építmény telkén kell biztosítani, vagy megváltási díj befizetése alapján az Önkormányzat által kerül kialakításra.

(2) A megváltási díj megfizetése után az Önkormányzat megépíti a parkolót.

(3) A város területén parkolóhely megváltására az alábbi esetekben van lehetőség:

a) az építési telken a szükséges mennyiségű parkoló kialakítása, bővítése nem lehetséges,

b) a parkoló szükséglettel érintett ingatlannal közvetlenül határos közterületen, parkoló építésére alkalmas terület rendelkezésre áll,

c) az építés helyétől számított 500 méteren belül parkoló építésre alkalmas terület kijelölhető,

d) az építéssel érintett épület úszótelken helyezkedik el.

(4) Parkolóhely megváltásra a város területén abban az esetben van lehetőség, ha a létesítmény telkének határától - légvonalban mérve - 500 méteren belül a szabályozási tervben közlekedési célú Önkormányzati tulajdonú ingatlanon a szükséges mennyiségű gépkocsi várakozóhely kialakításához elégséges terület rendelkezésre áll és a parkolóhely megváltására a hatályos helyi építési szabályzat lehetőséget biztosít.

(5) Megváltással legfeljebb a jármű elhelyezési igény 50%-a váltható ki.

(6) A közterületen kialakított parkolót Önkormányzat tulajdonába kerülnek.

(7) A parkoló megváltás esetén fizetendő díj mértékéről, teljesítésének egyéb követelményeiről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

II. Fejezet

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

II/A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

12. Beépítésre szánt területek előírásai

14. § A település területének beépítésre szánt területei a következők:

a) kisvárosias lakóterület

b) kertvárosias lakóterület

c) falusias lakóterület

d) településközpont vegyes terület

d) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

e) ipari gazdasági terület

f) különleges terület.

13. Kisvárosias lakóterület (Lk)

15. § (1) A kisvárosias lakóterületen a kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés önálló épületben nem helyezhetők el, csak a lakóépület önálló rendeltetési egységeként.

(2) Kisvárosias lakóterületen az épületek közösségi szórakoztató rendeltetést nem tartalmazhatnak.

(3) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó előkert minimális mértéke: 5,0m.

(4) A területen az Lk-1 és Lk-2 övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

14. Kertvárosias lakóterület (Lke)

16. § (1) Kertvárosias lakóterületen telkenként legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.

(2) A Kertvárosias lakóterületen a kiszolgáló utak (Köu-2) mentén elhelyezkedő ingatlanok esetében a lakó rendeltetésen kívüli, egyéb, megengedett rendeltetések önálló épületben nem helyezhetők el. A kiszolgáló utak menti ingatlanok esetében az épületek hitéleti, egészségügyi, szociális rendeltetést nem tartalmazhatnak.

(3) Kertvárosias lakóterületen csak olyan kereskedelmi szolgáltató rendeltetés helyezhető el, melynek épületen kívüli raktározási helyigénye a telek beépített területének 50%-ának mértékét nem haladja meg.

(4) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó előkert minimális mértéke az utcában szomszédos ingatlanok esetében kialakult méret, ennek hiányában 5,0m. Az épület utcai homlokzati falának az utcai telekhatártól számított 8,0m-en belül kell állnia. Saroktelek esetében ennek egyik irányból kell teljesülnie.

(5) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó hátsókert mértéke a telekmélység függvényében a következők szerint tartandó:

a) 25,0m alatti átlagos telekmélység esetén hátsókertet nem kell tartani.
b) 25,0 – 50, 0m közötti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 6,0m.
c) 50,1 – 80,0m közötti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 12,0 m.
d) 80,1 – 100,0m közötti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 18,0 m.
e) 100,0 m feletti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 36,0 m.
(6) A területen az övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

15. Falusias lakóterület (Lf)

17. § (1) Falusias lakóterületen telkenként legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületen a kiszolgáló utak (Köu-2) mentén elhelyezkedő ingatlanok esetében a lakó rendeltetésen kívüli, egyéb, megengedett rendeltetések önálló épületben nem helyezhetők el. A kiszolgáló utak menti ingatlanok esetében az épületek igazgatási, egészségügyi, szociális, közösségi szórakoztató rendeltetést nem tartalmazhatnak. Kiszolgáló utak mentén ezen túlmenően csak olyan rendeltetés helyezhető el, melynek épületen kívüli raktározási igénye a telek beépített területének 50%-ának mértékét nem haladja meg.

(3) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó előkert minimális mértéke az utcában szomszédos ingatlanok esetében kialakult méret, ennek hiányában 3,0m. Az épület utcai homlokzati falának az utcai telekhatártól számított 8,0m-en belül kell állnia. Saroktelek esetében ennek egyik irányból kell teljesülnie.

(4) Kossuth Lajos utca mentén a kialakult zártsorú beépítési mód az átépítés, újjáépítés során is megtartható.

(5) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó hátsókert mértéke a telekmélység függvényében a következők szerint tartandó:

a) 25,0 m alatti átlagos telekmélység esetén hátsókertet nem kell tartani.
b) 25,0 – 40, 0 m közötti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 6,0 m.
c) 40,1 – 60,0m közötti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 12,0 m.
d) 60,1 – 100,0m közötti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 18,0 m.
e) 100,0 m feletti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 36,0 m.
(6) A területen az övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

16. Településközpont terület (Vt)

18. § (1) Településközpont területen telkenként önálló, vagy egyéb rendeltetést is tartalmazó épületben legfeljebb 4 lakás helyezhető el.

(2) A településközpont területen csak olyan rendeltetés helyezhető el, melynek épületen kívüli raktározási igénye a telek beépített területének 50%-ának mértékét nem haladja meg.

(3) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó előkert minimális mértéke az utcában szomszédos ingatlanok esetében kialakult méret. Az épület utcai homlokzati falának az utcai telekhatártól számított 5,0m-en belül kell állnia. Saroktelek esetében ennek egyik irányból kell teljesülnie.

(4) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó hátsókert mértéke a telekmélység függvényében a következők szerint tartandó:

a) 25,0 m alatti átlagos telekmélység esetén hátsókertet nem kell tartani.
b) 25,0 – 50,0 m közötti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 6,0 m.
c) 50,1 – 80,0m közötti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 12,0 m.
d) 80,0 m feletti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 18,0 m.
(5) A területen az övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

17. Kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)

19. § (1) Kereskedelmi szolgáltató területen, a Gksz-7 jelű övezeten kívül, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakás nem alakítható ki. A Gksz-7 jelű övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, a személyzet számára legfeljebb 1 lakás alakítható ki, melynek bruttó alapterülete a 120m2-t nem haladhatja meg.

(2) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó előkert minimális mértéke kiszolgáló utaktól (Köu-2) 5,0 m, egyéb utaktól (Köu-1) 12,0 m. Az 5,0 m-es előkertben kétszintes, a 12,0 m-es előkertben háromszintes növényállományt kell telepíteni.

(3) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó hátsókert mértéke a telekmélység függvényében a következők szerint tartandó:

a) 35,0 m alatti átlagos telekmélység esetén hátsókertet nem kell tartani.
b) 35,0 – 50, 0 m közötti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 6,0 m.
c) 60,0 m feletti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 12,0 m.
(4) A terület övezeteiben, a telek be nem építhető területeként, a szabályozási terven megjelölt területeken háromszintes növényállomány telepítendő a használatba vételig.
(5) Napelem, napkollektor elsősorban épület homlokzatán, tetején létesíthető. Annak helye az épülettel együtt tervezendő. Amennyiben szükséges földfelszínre telepíteni, az csak közterületről növényzettel takartan létesíthető.
(6) A területen raktározás az előkertben nem végezhető, a telek egyéb részein csak épülettel, építménnyel, növényzettel takartan.
(7) A területen az övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

18. Egyéb ipari terület (Gip)

20. § (1) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó előkert minimális mértéke kiszolgáló utaktól (Köu-2) 8,0 m, egyéb utaktól (Köu-1) 12,0 m. Az előkertekben háromszintes növényállományt kell telepíteni.

(2) A terület övezeteiben kötelezően kialakítandó hátsókert mértéke a telekmélység függvényében a következők szerint tartandó:

a) 60, 0 m alatti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 6,0 m.
b) 60,0 m feletti átlagos telekmélység esetén a hátsókert min. 12,0 m.
(3) A terület övezeteiben, a telek be nem építhető területeként, a szabályozási terven megjelölt területeken háromszintes növényállomány telepítendő a használatba vételig.
(4) Napelem, napkollektor elsősorban épület homlokzatán, tetején létesíthető. Annak helye az épülettel együtt tervezendő. Amennyiben szükséges földfelszínre telepíteni, az csak közterületről növényzettel takartan létesíthető.
(5) A területen raktározás az előkertben nem végezhető, a telek egyéb részein csak épülettel, építménnyel, növényzettel takartan.
(6) A területen az övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

19. Különleges terület – sportterület (Ksp)

21. § (1) Az övezetben a sportolást, egészségmegőrzést, pihenést, testedzést, oktatást, nevelést szolgáló, szálláshely, illetve a terület fenntartását biztosító létesítmények helyezhetők el.

(2) A területen az övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

20. Különleges szolgáltatási terület (Ksz)

22. § (1) Az övezetben nevelési, oktatási, kikapcsolódást biztosító, kulturális, közösségi, szolgáltató, igazgatási létesítmények helyezhetők el.

(2) A területen az övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

21. Különleges idegenforgalmi terület (Ki)

23. § (1) A terület Ki-1 övezetében idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi, szociális, nevelési, kikapcsolódást biztosító, kulturális, közösségi, szolgáltató, igazgatási, vendéglátó, szálláshely létesítmények helyezhetők el.

(2) A terület Ki-2 övezetében idegenforgalmi, oktatási, nevelési, kikapcsolódást biztosító, kulturális, közösségi, szolgáltató, szálláshely, és a bemutató állattartás létesítményei helyezhetők el. Továbbá a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára lakások.

(3) A terület Ki-3 övezetében idegenforgalmi, sport, oktatási, egészségügyi, nevelési, kikapcsolódást biztosító, kulturális, közösségi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, horgászat létesítményei helyezhetők el. Továbbá a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára legfeljebb 2 lakás.

(4) A terület Ki-4 övezetében egészségügyi, szociális, idegenforgalmi, oktatási, nevelési, kikapcsolódást biztosító, kulturális, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely és lakás épületei helyezhetők el. Egy telken több épület is elhelyezhető.

(4a) A terület Ki-4 övezetében egy telken csak azonos rendeltetésű épületek helyezhetőek el. Az építési övezetben a lakó épületek száma vagy szintterülete nem haladhatja meg az egyéb rendeltetésű épületek szintterületének 30%-át.

(5) A Ki-1 és Ki-2 övezetben a hasznosítás során a műemléki érték megőrzése, bemutatása, fejlesztése, kiemelt cél kell legyen. Az övezetben elhelyezendő új létesítmények telepítése, tömege, megjelenése, színe a műemléki értékek érvényesülése mellett lehetséges.

(6) A területen az övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

22. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmg)

24. § (1) A terület Kmg-1 övezetében a mező- és erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a feldolgozás, tárolás és az ezekhez kapcsolódó rendeltetésű létesítmények helyezhetők el. Továbbá a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára legfeljebb 1 lakás.

(2) A terület Kmg-2 övezetében elsősorban külterületi lakott helyek helyezkednek el. A területen elhelyezhető a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára legfeljebb 2 lakás, valamint a mező- és erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, és az ezekhez kapcsolódó rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.

(3) A területen az övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

23. Különleges közüzemi terület (Kk)

25. § (1) A terület Kk övezetei a település sajátos közműlétesítményt tartalmazó területei. Az övezetben a közműellátás létesítményei helyezhetők el.

(2) Az övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

II/B BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

24. Beépítésre nem szánt területek előírásai

26. § A település területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a) közlekedési terület

b) zöldterület

c) erdő terület

d) általános mezőgazdasági terület

e) kertes mezőgazdasági terület

f) vízgazdálkodási terület

g) természet közeli terület

h) különleges beépítésre nem szánt temető terület

i) különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület

25. Közlekedési és közmű elhelyezési terület

27. § (1) A területen a kialakult, vagy szabályozási terven kiszabályozott szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek vonalas létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok, utcafásítás, egyéb növényzet, közlekedést kiszolgáló kereskedelmi létesítmények helyezhetők el.

(2) A közlekedési területek övezetei és rendeltetése:

a) Köu-1: főút, mellékút, gyűjtőút

b) Köu-2: kiszolgáló út

c) KÖk: kötöttpályás közlekedési terület, vasút területe

(3) Az utak az övezeti besorolás által meghatározott szerep szerint (forgalmi sávok száma, szélessége, szétválasztott használat, csapadékvíz elvezetés megoldása, közművesítés, közterület fásítása) építendők ki, újítandók fel.

(4) A település közterületein felszín felett elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető, reklám berendezés a közlekedésbiztonság betartása mellett, legfeljebb 1 m2 felülettel

b) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények, várakozóhelyek és tartozékaik, hulladékgyűjtő edényzet

c) közmű műtárgyak

d) köztisztasággal kapcsolatos építmények

e) szobor, díszkút, szakrális emlék

f) távbeszélő fülke

g) közlekedési zöldfelület, fa, fasor

h) közparkolók.

(5) A közterület út és telekhatár vagy járda közötti sávjában telkenként egy kapubejáró burkolható a kapubejáró szélességében.

(6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál – megfelelő szabályozási szélesség esetén – biztosítani kell a közterületi fák, fasorok elhelyezhetőségét, fennmaradását.

26. Zöldterület (Zkp, Zkk)

28. § (1) A közparkok (Zkp) és közkertek (Zkk) a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló közterület.

(2) Az övezetek telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m.

(3) Az övezet telkeit legalább 70%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. A zöldfelületi fedettséget háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.

27. Erdő terület (Ev, Ek)

29. § (1) Az erdőterületek övezetei az Ek jelű közjóléti rendeltetésű, és az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezetek.

(2) Az Ev jelű erdők a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken, természetvédelmi, bemutatási, oktatási, kezelési illetve erdészeti célból építhetők be. Az Ev jelű övezetben elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

b) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak

c) erdei kilátó, magasles

(3) Az Ek jelű övezetben szabadidő eltöltésére szolgáló funkciójú építmények helyezhetők el, 10 ha-t meghaladó földrészleten, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel, legfeljebb 7,5 m-es épületmagassággal.

28. Mezőgazdasági terület (Ma, Mgy, Mk)

30. § (1) A mezőgazdasági terület az alábbi mezőgazdasági övezetekre tagolódik:

a) az Má jelű általános mezőgazdasági terület, ahol a szántóföldi, szőlő és gyümölcstermesztési művelés a jellemző, és a műveléssel összefüggő épület vagy építmény helyezhető el.

b) az Mgy jelű általános mezőgazdasági terület, ahol a gyep (rét, legelő) művelés a jellemző, és a műveléssel összefüggő épület vagy építmény helyezhető el.

c) az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület, ahol a szőlő és gyümölcstermesztéshez, tárolásához, feldolgozásához, mindezek bemutatásához, árusításához kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

(2) A területen a termőföld igénybe vételével történő tevékenység esetén a területen található humuszvagyon védelméről, letermeléséről, átmeneti deponálásáról és az újbóli felhasználásáról a terület tulajdonosának, vagy az építtetőnek gondoskodni kell.

(3) A területen elhelyezhető épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki.

(4) Az országos ökológiai hálózat magterületként meghatározott övezetében (valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben) birtokközpont nem létesíthető

(5) A mezőgazdasági területek övezeteinek építési paramétereit a 3. számú melléklet tartalmazza.

29. Vízgazdálkodási terület (V)

31. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbiak:

a) a vízfolyások (csatorna, árok, patak) és állóvizek (tó, tározó) telke, ill. medre a fenntartásra is alkalmas parti sávval

b) vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb építmények.

(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények, a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását szolgáló, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmény helyezhető el.

(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. a vízi létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, alapterület, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg, de a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 5% lehet.

(4) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(5) A területen jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

30. Természet közeli terület nádas (Tkn)

32. § A területen építményt elhelyezni nem lehet.

31. Különleges beépítésre nem szánt temető terület (Kb-t)

33. § (1) A területen a humán temetkezés céljait szolgáló és az azt kiegészítő funkciójú épületek, valamint a kiszolgáláshoz szükséges parkoló felületek létesíthetők.

(2) A temető telekhatárai mentén védőfásítás létesítendő.

(3) A temető építési övezetének beépítési paraméterei:

a) beépítési mód: szabadon álló

b) megengedett legnagyobb beépítettség: 5%

c) megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 10%

d) legkisebb kialakítandó zöldfelület: 30%

e) megengedett legnagyobb épületmagasság temetőkápolna létesítése esetén: 10,0 m.

f) megengedett legnagyobb épületmagasság egyéb kiszolgáló épület létesítése esetén: 5,0 m.

32.Különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület (Kb-i)

34. § (1) A Kb-i jelű övezetben idegenforgalmi, szálláshely, sport, egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési, kikapcsolódást biztosító, kulturális, közösségi, szolgáltató,és a horgászat létesítményei helyezhetők el.

(2) Az övezet beépítési paraméterei:

a) kialakítható legkisebb telekméret: 5000 m2

b) kialakítható legkisebb telek szélessége: 25 m

c) beépítési mód: szabadon álló

d) megengedett legnagyobb beépítettség: 10%

e) megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 10%

f) legkisebb kialakítandó zöldfelület: 50%

g) megengedett legnagyobb épületmagasság 9,5m

h) minimálisan kialakítandó előkert: 8,0 m.

33. Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület (Kb-mü)

34/A. § (1) A Kb-mü jelű övezetben mezőgazdasági üzemi építmények, a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezet beépítési paraméterei:

a) kialakítható legkisebb telekméret: 10 000 m2

b) beépítési mód: szabadonálló

c) megengedett legnagyobb beépítettség: 10%

d) megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 10%

e) legkisebb kialakítandó zöldfelület: 60%

f) megengedett legnagyobb épületmagasság: 9,5 m. Kivétel ez alól a technológiai berendezés, technológiai építmény magassága, mely az övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot meghaladhatja, de legfeljebb 15,0 méter lehet

g) minimálisan kialakítandó elő-, oldal- és hátsókert: 8,0 m

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Lengyeltóti helyi építési szabályzatáról szóló 1/2004. (I.29.) önkormányzati rendelete, valamint az építmények, önálló rendeltetési egységek építéséhez, kialakításához kapcsolódó közterületi parkolóhelyek biztosításáról szóló 21/2009. (X.30.) önkormányzati rendelete.

3. melléklet

3.1. melléklet: beépítésre szánt területek övezeti előírásai

1.

Övezeti jel

Beépítési mód

Maximális beépíthetőség
(%)

Maximális épület-magasság
(m)

Kialakítható
minimális telekméret
(m2)

Kialakítható
min. telek-szélesség
(m)

Minimális zöldfelület
(%)

2.

Lakóterületek

2.1.

Lk-1

SZ

30

7,5

1500

30

30

2.2.

Lk-2

SZ

30

6,0

750

16

30

2.3.

Lke-1

Ikr

30

5,5

800

16

40

2.4.

Lke-2

O

30

5,5

750

16

40

2.5.

Lke-3

O

25

5,5

1000

16

45

2.6.

Lke-4

O

25

5,5

1200

16

45

2.7.

Lke-5

O

20

5,5

3000

16

50

2.8.

Lke-6

Z

25

5,5

1200

14

45

2.9.

Lke-7

O

30

5,5

650

16

40

2.10.

Lke-8

Z

30

5,5

1000

14

40

2.11.

Lke-9

SZ

25

5,5

1000

18

45

2.12.

Lf-1

O

25

5,5

1500

18

45

2.13.

Lf-2

O

30

5,5

900

18

40

2.14.

Lf-3

O

20

5,5

2000

18

50

3.

Vegyes területek

3.1.

Vt-1

O

40

5,5

1000

-

30

3.2.

Vt-2

Z

40

7,5

1000

-

30

3.3.

Vt-3

O

30

7,5

1500

-

40

3.4.

Vt-4

SZ

40

9,5

5000

-

30

3.5.

Vt-5

Z

40

5,5

1000

-

30

3.6.

Vt-6

Z

30

7,5

1500

-

40

3.7.

Vt-7

SZ

40

7,5

1000

-

30

3.8.

Vt-8

O

40

7,5

1000

-

30

3.9.

Vt-9

Z

60

7,5

650

-

10

3.10.

Vt-10

Z

50

7,5

1000

-

20

4.

Gazdasági területek

4.1.

Gksz-1

O

60

6,5

2000

20

20

4.2.

Gksz-2

SZ

60

8,0

5000

35

20

4.3.

Gksz-2*

SZ

50

8,0

5000

35

30

4.4.

Gksz-3

SZ

60

6,5

3500

25

20

4.5.

Gksz-3*

SZ

50

6,5

3500

25

30

4.6.

Gksz-3**

SZ

60

6,5

3500

25

20

4.7.

Gksz-4*

SZ

50

8,0

7500

40

30

4.8.

Gksz-5

SZ

60

6,5

2000

20

20

4.9.

Gksz-6**

SZ

60

8,0

7500

20

20

4.10.

Gksz-6

SZ

30

8,0

7500

20

50

4.11.

Gksz-7

SZ

60

6,5

3500

20

20

4.12.

Gksz-7*

SZ

50

6,5

3500

20

30

4.13.

Gip-1*

SZ

40

9,5

7500

40

30

4.14.

Gip-1

SZ

30

9,5

7500

40

50

5.

Különleges területek

5.1.

Ksp

SZ

20

7,5

5000

30

50

5.2.

Ksz

SZ

10

5,5

3500

20

50

5.3.

Ki-1

SZ

20

9,5

20 000

-

50

5.4.

Ki-2

SZ

20

7,5

10 000

-

50

5.5.

Ki-3

SZ

30

9,5

5000

-

40

5.6.

Kmg-1

SZ

30

7,5

5000

-

40

5.7.

Kmg-2

SZ

30

5,5

1200

-

40

5.8.

Kk

SZ

40

6,5

-

-

40

5.9.

Ki-4

SZ

20

6,0 (kivéve a meglévő épületek, melyek épületmagassága megtartható)

2000

20

60

6. A ……….* -al jelölt övezetek a BTSZ szerinti, a település központi belterületéhez kapcsolódó gazdasági területen (U-2) újonnan kijelölt övezetek.

7. A ……….** -al jelölt övezetek a BTSZ szerinti, a település központi belterületéhez kapcsolódó gazdasági területen (U-2) meglévő telephelyek övezetei.

3.2. melléklet: mezőgazdasági területek övezeti előírásai

Mezőgazdasági területek övezetei

Mgy

Mk

A kialakítható legkisebb telekterület (m2)

3.000

3.000

-

Beépítés módja

SZ

SZ

SZ

A megengedett
épületmagasság

gazdasági épület (m)

7,5

4,0

4,0

lakóépület (m)

5,0

4,0

4,0

Előkert legkisebb mértéke (m)

10,0

10,0

5,0

Oldalkert legkisebb mértéke (m)

10,0

5,0

5,0

Hátsókert legkisebb mértéke (m)

12,0

12,0

6,0

1. függelék a 3. melléklethez

Védelmi korlátozás jegyzék – művi értékvédelem

1.1 Országos védelem alatt álló épületek

Törzsszám

Azonosító

megnevezése

cím

hrsz.

Védettségi kategória

9838

7990

Kastély, istálló, magtár, major, park

Pusztaberényi major

0225/1

M II

12503

Istálló

Pusztaberényi major

0225/1

12504

Kastély

12505

Magtár

15119

Major

15120

Park

0225/1-3, 0226, 0228, 0229

29232

Kastély, istálló, magtár, major park ex-lege műemléki környezet

0222, 0224, 0225/2, /3, 0226, 0228, 0229, 0247, 0246, 0239, 0238, 0237, 0234, 0233, 0232, 0231,

M körny.

9880

7988

Zichy-kastély

Rákóczi u. 5.

220/4, 220/3

M II

17865

Zichy-kastély parkja

Rákóczi u. 5.

220/4, 220/3

29230

Zichy-kastély ex-lege műemléki környezet

175/1, 169, 221/1, 221/2, 222, 223, 232, 250/2,/4, 254, 273, 1165, 1166/1/2, 1167, 1168, 213/12/13/14, 2,

M körny.

4436

7989

Római katolikus templom

Templom tér
József Attila u. 20.

19

M I

29231

Római katolikus templom ex-lege műemléki környezet

20, 21/1/2, 23, 17, 15, 340/2, 143, 339/13, 341, 342, 343, 344, 345, 144, 28, 18/3, 339/11

M körny

1.2. Helyi védelemre javasolt épületek, építmények

sor

utca, házszám

Helyrajzi szám

funkció

1.

József Attila u. 18.

18/3

Volt általános iskola

2.

Templom tér

19

Kálvária

3.

József Attila u.7-9.

23

Plébánia

4.

Petőfi S. u. 7.

24

Lakóház

5.

temető

066/2

Temetői keresztek

6.

Ady E. u. 11.

119

Lakóház

7.

Ady E. u. 13.

120

Lakóház

8.

közterület

143

Kereszt

9.

Csokonai u. 6/a

155

Lakóház, üzlet

10.

Csokonai u.4.

156

Lakóház

11.

Rákóczi u. 7.

161

Lakóház

12.

Rákóczi u. 11.

163/1

Lakóház

13.

Rákóczi u. 13.

164

Lakóház

14.

Rákóczi u. 15.

165

Lakóház

15.

Rákóczi u. 19.

167

Lakóház

16.

közterület

174

Kereszt

17.

Bem J. u. 11.

232

Lakóház

18.

Zrínyi u. 1.

236

Múzeum

19.

Zrínyi u. 3.

237

Óvoda

20.

Fonyódi u. 36

292/10

Kereszt

21.

Zrínyi u. 2.

367

Városháza

22.

Zrínyi u. 4.

369

Lakóház

23.

Zrínyi u. 6.

372/2

Ált. isk. diákotthon

24.

Kaposvári út 6.

450

Lakóház

25.

közterület

469

Nepomuki Szent János szobra

26.

közterület

528

Kereszt

27.

Kossuth L. u. 42

525

Lakóház és nyárikonyha

28.

Kossuth L. u. 49

625

Lakóház

29.

Batthány-tér

954

Kereszt

30.

Fonyódi u. 69.

1055

Lakóház

31.

Nagytatárvár

3094/1

Kereszt

32.

külterület

05/5

Kereszt

33.

régi temető

080/26

Kereszt

34.

külterület

0179/4

Kereszt

35.

Csokonai u. 5.

361

Családsegítő

36.

Csokonai u. 8/A

152

Lakóház

37.

Csokonai u. 14.

149

Lakóház

38.

Petőfi u. 13a,b

27

Lakóház

39.

Petőfi u. 26.

129

Lakóház

40.

Petőfi u. 35.

43/1

Lakóház

41.

Kossuth u. 67.

644

Lakóház

42.

Rákóczi u.

0109

Víztorony

1.3. A Lengyeltóti területén található régészeti lelőhelyek nyilvántartási és kataszteri adatai:

Sorszám

Név:

Nyilvántartási szám:

Érintett helyrajzi szám:

1.

Lengyeltóti-Római katolikus templom és környéke

27011

19, 18/3, 28, 339/11

2.

Lengyeltóti-Pusztaberény-Berény-Rice

30403

0242/3, 0242/7, 0242/6

3.

Lengyeltóti-Kossuth utcától nyugatra

31046

0282/4, 0282/11

4-

Lengyeltóti-Rice-puszta

69879

0272 út, 0256/5, 0245/2

5.

Lengyeltóti-Kert utca

47458

280, 281, 282, 283, 284, 285, 286, 287, 288, 251/1, 251/3, 251/5; 250/2 út, 273 út, 289/2, 289/1, 250/4, 220/4

6.

Lengyeltóti-Nagytatárvár

47471

3096, 3099/1, 3099/2, 3100/1, 3100/4, 3100/5, 3102, 3103, 3104, 3105, 3106, 3107, 3108, 3109/1, 3109/2, 3110, 3111, 3112, 3113/1, 3113/2, 3114, 3114/2, 3115, 3116, 3117, 3118, 3120, 3122, 3123, 3125, 3126, 3127, 3128 út, 3129, 3130, 3132, 3133, 3134, 3135, 3136, 3139, 3140, 3141, 3141/2, 3142/3, 3143, 3144, 3146, 3147 út, 3149, 3150, 3152, 3153

7.

Lengyeltóti-Kossuth utca nyugati szakasza

47497

640, 641, 642, 643, 644, 645, 646, 647/1, 647/2, 648, 649/4, 649/5, 0282/2, 609/3, 639 út, 638/5, 638/4, 635, 634, 633, 632, 631, 630, 629, 528, 609/2, 533, 535, 536, 537, 538, 539, 540, 541, 542, 543/1, 543/2,, 544, 545/1, 546/1, 547, 548/1, 549/1, 551, 552, 553/1, 554, 555/1, 556

8.

Lengyeltóti-Gyógyszertár

47498

163/1, 164, 165, 166, 167, 169, 174, 175/1, 234, 221/1, 221/2, 222, 223, 220/4

9.

Lengyeltóti-Pusztaberény-Állami Gazdaság I

47501

0224, 0228/2, 0228/4, 0228/3 út

10.

Lengyeltóti-Rekesz

47543

554, 555/1, 556, 557, 558, 559, 561/9, 561/10, 561/11, 561/12, 561/13, 561/14, 561/15, 561/16, 561/17, 561/18, 561/19, 561/20, 561/21, 561/22, 561/23, 561/24, 561/25, 0397, 555/2, 0396

11.

Lengyeltóti-Pusztaberény-Állami Gazdaság II

47521

0224, 0247

12.

Lengyeltóti-Mohácsi-szőlők

47526

3002, 3003, 3001, 3004/1, 3004/2, 3004/3, 3005, 3006, 3007, 3008/2, 3008/3, 3008/4, 0388/1, 3002, 0388/2, 3018, 3009, 3010, 3011, 3019, 0387, 0385, 0386, 0381/21

13.

Lengyeltóti-Pusztaszentgyörgy

47532

0127/7, 0127/6, 0128 temető; 0122 út, 0127/5, 127/4

14.

Lengyeltóti-Alsó-Zsigmond-dűlő

47534

0280/3

15.

Lengyeltóti-Mohácsi-hegy 1

49231

3040 út, 3043/1, 3042/3, 3042/4, 3044, 3045, 3046, 3047/1, 3047/2, 3047/3, 3047/4, 3043/1, 3048, 3049, 3051/3, 3051/2, 3054, 3055

16.

Lengyeltóti-Mohácsi-hegy 2

49232

3078/5, 3078/6, 3078/7, 3078/8, 3078/13, 3078/14

17.

Lengyeltóti-Kisborsó-tanya

51218

0185/23, 0185/2

2. függelék a 3. melléklethez

Út mintakeresztszelvények

3. függelék a 3. melléklethez

Örökségvédelmi tájékoztató
(1) Műemlék telkén, műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen minden olyan építéssel, környezetalakítással, védett parkban növényzet-telepítéssel és eltávolítással járó tevékenység, amely építésügyi hatósági engedélyhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételéhez nem kötött, a hatályos jogszabályok [1] szerint örökségvédelmi engedély vagy bejelentés alapján végezhető. Műemlék épületek építési ügyeiben az illetékes örökségvédelmi hatóság [1] építésügyi hatóságként jár el.
(2) Azokban az esetekben, ahol felmerül az építmény műemlékké nyilvánításának szándéka, első lépésként kezdeményezni kell a nyilvántartott műemléki értékké nyilvánítását.
(3) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.
(4) Nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő talajbolygatással járó tevékenység végzéséhez kapcsolódó eljárásban, amennyiben ezt jogszabály előírja, az illetékes örökségvédelmi hatóság szakhatóságként, illetve szakkérdés vizsgálatában vesz részt. [1]
(5) A védett régészeti lelőhelyen végzett 30 cm-t meghaladó földmunka örökségvédelmi engedély köteles tevékenység.
(6) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes jegyzőt értesíteni kell, aki haladéktalanul tájékoztatja a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot, a további intézkedésig a munkálatokat fel kell függeszteni, a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.
(7) A jogszabályban meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti feladatok tartalma előzetes régészeti dokumentáció elkészítése után kerül meghatározásra, az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére, a jogszabályban meghatározott szerv jogosult.
(8) Nagyberuházások esetén a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban, az adott beruházásra vonatkozó előzetes régészeti dokumentáció az eljáró hatósághoz benyújtott kérelem kötelező melléklete. A régészeti örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és az örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.

4. függelék a 3. melléklethez

Bányászati érdekű létesítmények Lengyeltóti területén
1. ’Berek’ nevű megkutatott lápföld nyersanyaglelőhely (lelőhelykód:15-03-041-06)
2. „Buzsák VII. – szénhidrogén” védnevű bányatelek
3. „Bu-K-1” jeű szénhidrogén fúrás
1

A 10. § (3) bekezdését a Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

Az 1. melléklet a Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg.

3

A 2. melléklet a Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg.