1. § A rendelet célja, hogy Lengyeltóti Város Önkormányzata [a továbbiakban: Önkormányzat] a közigazgatási területén élő személyek és családok – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermeket nevelő családokra figyelemmel, a tartósan beteg és illetve vagy súlyosan fogyatékos személyekre, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére – szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás keretében nyújtott támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.

2. § A rendelet személyi hatálya, amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, Lengyeltóti Város közigazgatási területén érvényes lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

3. § (1) E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére elsősorban az Szt. 4. §-ában, az ott fel nem sorolt fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A felsorolt jogszabályokban nem meghatározott fogalmak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

• a) szociálisan rászoruló: a 2. §-ban meghatározott személy, akinek jövedelme a rendeletben meghatározott mértéket nem haladja meg,
• b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a szociálisan rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető (különösen: munkanélküliség, tartós keresetkiesés, élelmezési gondok, közüzemi hátralék vagy egyéb adósság felhalmozódása és más hasonló élethelyzet)
• c) különös méltánylást érdemlő eset: külső körülmény által kialakult létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, amely a szociálisan rászoruló személy részére olyan kirívóan nehéz állapotot eredményez, amely ellátás nélkül az élethelyzet súlyos romlásához vezetne (különösen: tartós betegség, fogyatékosság, rokkantság, éhezés, kilakoltatás, nagy összegű felhalmozódott közüzemi hátralék vagy egyéb adósság és más hasonló élethelyzet)
• d) rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet: olyan különös méltánylást érdemlő eset, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére a c) pontban foglalt kirívóan nehéz állapotot (különösen: elemi kár, kórházi ellátást igénylő betegség vagy baleset, közeli hozzátartozó halála és más hasonló élethelyzet)
• e) tényleges (életvitelszerű) lakóhely: Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének helyi adókról szóló 28/2008. (XII.12.) önkormányzati rendeletében meghatározottak szerint

4. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve a rendeletben meghatározott feltételek szerint a (2)-(3) bekezdésben megállapított pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja.

(2) Az Önkormányzat pénzbeli és természetbeli ellátásként az alábbi települési támogatásokat nyújtja:

• a) lakásfenntartási célú települési támogatás;
• b) ápolási célú települési támogatás;
• c) rendkívüli települési támogatás;
• d) Időskorúak települési támogatása;
• e) Közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott, illetve onnan kikerült személyek eseti jellegű települési támogatása;
• f) Start-munkaprogram keretében megtermelt termények formájában nyújtott támogatás;
• g) Temetési célú települési támogatás
• h) Rendszeres települési gyógyszertámogatás
• i) kölcsön formájában nyújtandó rendkívüli települési támogatás
• j) Gyermeknevelést elősegítő rendkívüli települési támogatás;
• k) Bérlettámogatás
• l) Tankönyv támogatás
• m) gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli települési támogatás
• n) Beiskolázási támogatás

5. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe utalt szociális hatósági ügyben határozattal dönt.

(2) A képviselő-testület dönt:

• a) ápolási célú települési támogatás megállapításáról
• b) szociális hatósági ügyekben kivételes méltányosságból, egyedi elbírálással;
• c) személyes gondoskodást nyújtó intézményvezetői döntések elleni beadványokról.

(3) Humánpolitikai Bizottság átruházott hatáskörben dönt:

• a) rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról
• b) gyógyszertámogatás célú települési támogatás elbírálásáról
• c) a gyermeknevelést elősegítő rendkívüli települési támogatás elbírálásáról

(4) A Polgármester átruházott hatáskörben:

• a) megállapítja a temetési célú települési támogatást
• b) engedélyezi a köztemetést;
• c) rendkívüli esemény esetén (pl. viharkár) esetenként 15.000,-Ft-ig támogatást nyújt az arra rászorulónak;
• d) különös méltánylást érdemlő szociális helyzet esetén esetenként 10.000,-Ft-ig támogatást nyújt visszatérítendő kölcsön formájában az arra rászorulónak;
• e) bizottsági elnök egyetértésével, különösen indokolt esetben 50.000,-Ft-ig állapíthat meg rendkívüli esemény esetén támogatást.

(5) A Jegyző átruházott hatáskörben megállapítja a lakásfenntartási célú települési támogatást.

(6) A bizottság, a polgármester és a jegyző döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezéssel lehet élni.

(7) Az 5.§ (4) bekezdés d) pontjában foglalt visszatérítendő támogatás nyújtására vonatkozóan jelen rendelet 19. § (7) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

6. § (1) A rendeletben meghatározott ellátások iránti kérelmet a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni, ha magasabb szintű jogszabály, vagy jelen rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan, kizárólag a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetve amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(3) A támogatási kérelmeket legkésőbb a kérelem benyújtását követő 8 napon belül, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben szabályozott soron kívüli esetek fennállása esetén a kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő 3 napon belül kell elbírálni.

(4) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény, egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb. Nyugdíj-, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a minden év elején a Nyugdíjfolyósító szerv által kiadott, nyugdíj összegéről szóló igazolást vagy a kérelem beadását megelőző hónapban kifizetett nyugdíj összegéről szóló kifizetési bizonylatot kell benyújtani.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(7) A döntésre jogosult a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint az esetlegesen készítendő környezettanulmány alapján köteles meghozni döntését. Környezettanulmány készítése kötelező, ha az elbírálásra jogosult a beadott dokumentumok alapján indokoltnak látja, illetve, ha a kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi. Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás, illetve erről nyilatkozott.

(8) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített döntés hozható.

(9) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg az érintettet. A korábban megállapított rendszeres települési támogatás legkorábban a lejárat előtti hónapban igényelhető ismét, és a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg.

(10) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult személy lengyeltóti lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megszűnik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

7. § (1) A megítélt települési támogatás kifizetése a Lengyeltóti Közgazdasági Irodájának közreműködésével a határozat véglegessé válástól számított 5 napon belül a kérelemben megjelöltek alapján házipénztárból való kifizetéssel vagy átutalással történik.

(2) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap ötödik napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet házipénztárból, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára történő utalással.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

8. § (1) E rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a képviselő-testület bármikor jogosult ellenőrizni. A szociális ellátásra jogosult személy az ellenőrzést tűrni köteles és annak során az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie, rendelkezésre kell bocsájtania a kért adatokat, igazolnia kell a szociális ellátás cél szerinti felhasználását.

(2) Amennyiben a (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szociális ellátás az Szt.-ben és a jelen rendeletben megállapított feltételek hiányában került megállapításra, vagy a jogosult a kérelemben valótlan adatot szolgáltatott, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyok, családi állapot, lakcím stb.) megváltozását tizenöt napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak. E kötelezettségről a támogatást megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.

(4) Az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(5) A kötelezett kérelmére a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

9. § (1) A jegyző átruházott hatáskörben lakásfenntartási célú települési támogatást állapít meg.

(2) A lakásfenntartási célú települési támogatás megállapítása során az Szt. 4.§-ában meghatározott háztartás fogalmát kell alapul venni.

(3) A jogosultsági feltételek megállapítása során az alábbiakban foglalt jövedelmi határokat kell figyelembe venni a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét alapul véve:

• a) Ha a családban az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét akkor 5.000 Ft/hó, egyedülálló esetén 7.000 Ft/hó,
• b) Ha a családban az egy főre eső havi jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét, de nem haladja meg annak 150%-át akkor 4.000 Ft/hó, egyedülálló esetén 6.000 Ft/hó,
• c) Ha a családban az egy főre eső havi jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150%-át, de nem éri el a 200%-át akkor 3.000 Ft/hó, egyedülálló esetén 5.000 Ft/hó,
• d) Ha a családban az egy főre eső havi jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 200%-át, de nem éri el a 250%-át akkor 2.500 Ft/hó, egyedülálló esetén 4.000 Ft/hó

a támogatás összege.

(4) A megállapított lakásfenntartási célú települési támogatást elsődlegesen a közüzemi hátralékok rendezésére kell fordítani. A megállapított lakásfenntartási célú települési támogatás közvetlenül a közüzemi szolgáltatók felé kell teljesíteni. A támogatás megállapítása a jogosultsági feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtása hónapjának 1 napjától és 1 év időtartamra szól.

(5) A lakásfenntartási célú települési támogatás megszűnésének esetei:

• a) a támogatásban részesülő halála,
• b) a támogatásban részesülő elköltözése,
• c) a közüzemi szolgáltatóval kötött szerződés megszűnése.

10. § (1) Az önkormányzat ápolási célú települési támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak (Ptk. 8: 1.§. (1) bek 2. pont) aki

• a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi és
• b) a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át; feltéve, hogy
• c) a családban nincs olyan ápolásra alkalmas személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül vagy kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát nem haladja meg;
• d) az ápoló, valamint az ápolt közös háztartásban élnek.

(2) Ápolási célú települési támogatás akkor állapítható meg, ha

• a) a gondozott jövedelmének és rendszeres pénzellátásának 1 havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és
• b) az ápoló és a gondozott nem kötött eltartási, életjáradéki, öröklési szerződést.

(3) Az ápolási célú települési támogatás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 25. § (1) bek.-nek megfelelő formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási célú települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. A kérelmezőnek csatolnia kell továbbá a járási hivatal által kiállított igazolást, mely szerint nevezett személy alanyi jogon nem részesül ápolási díjban.

(4) Az önkormányzat az ápolási célú települési támogatásra való jogosultság feltételeit két évente felülvizsgálja.

(5) E rendelet alapján adható ápolási célú települési támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

(6) Kivételes méltányosságból, egyedi elbírálással a képviselő-testület az (1) b) pontban, valamint a (2) a) pontban szabályozottaktól eltérhet.

(7) Az ápolási célú települési támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének legkevesebb a 80%-a. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére így megállapított ápolási célú települési támogatás a társadalombiztosítási tárgyú jogszabályok alkalmazásában ápolási díjnak minősül.

(8) Az ápolási célú települési támogatás alóli kizárási okokat, valamint a támogatás megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket az Szt. 42.§(1)–(3) bekezdései tartalmazzák.

11. § (1) A Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését 3 havonta ellenőrzi. Az ellenőrzés során szükség esetén együttműködik a háziorvossal is. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek haladéktalanul jelzi.

(2) Az ápolási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

(3) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik; ha az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

12. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik

• a) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni
• b) alkalmanként jelentkező többletkiadások (betegség, munkaképesség változás esetén, nyugdíjba vonulást követő időszakban az ellátás megállapításáig, szabadságvesztésből szabadult személy támogatására) miatt anyagi gondokkal küzdenek.

(3) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 200 %-át, egyedülálló esetén 250 %-át.

(4) A rendkívüli települési támogatás maximum összege a 18.§ (3) bekezdésben foglaltak kivételével 15.000,-Ft, de rendkívüli méltányosságot indokló körülmény esetén ettől el lehet térni.

(5) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításáról szóló határozatban rendelkezni lehet arról, hogy a készpénzben nyújtott támogatást a családgondozó részére kell kifizetni. A határozatban rögzíteni kell ennek okait is.

(6) Rendkívüli települési támogatásban egy naptári éven belül egy személy (család) három havonként részesíthető.

(7) Természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás tekintetében a (4) bekezdésben meghatározott összegtől eltérően 20.000,-Ft-ig állapítható meg támogatás családok részére évi egy alkalommal.

(8) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a képviselő-testület a (3) bekezdésében foglalt egy főre jutó jövedelem-határoktól egyedi elbírálás során hozott önkormányzati hatósági határozatában eltérhet.

13. § (1) A képviselő-testület az év utolsó negyedévében év végi rendkívüli természetbeni települési támogatásban részesítheti az alábbi együttes feltételeknek megfelelő azon személyeket, akik:

• a) magyar állampolgárok,
• b) Lengyeltóti városban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és ott életvitelszerűen tartózkodnak,
• c) a 60. életévüket betöltötték vagy az adott év december 31.-ig betöltik,
• d) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét, egyedül élő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.

(2) Az év végi rendkívüli települési támogatás megállapítására irányuló önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indul.

(3) Az év végi rendkívüli települési támogatás értéke az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyenként legfeljebb 10000 forint.

(4) Az év végi rendkívüli települési támogatás egyedi önkormányzati hatósági határozattal elsősorban élelmiszer vásárlására szóló utalvány formájában kerül megállapításra.

(5) Az év végi támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

14. § (1) A képviselő-testület természetbeni, vagy pénzbeli támogatásban részesítheti az alábbi együttes feltételeknek megfelelő azon személyeket, akik:

• a) magyar állampolgárok,
• b) Lengyeltóti városban lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és ott életvitelszerűen tartózkodnak,
• c) Lengyeltóti Város Önkormányzatánál közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak, vagy onnan a jogosultsági évben kerültek ki,
• d) a közfoglalkoztatásban legalább évi 4 hónapos jogviszonnyal rendelkeznek,
• e) a munkaköri leírásban rögzítettek szerinti munkavégzést folytatnak,
• f) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét, egyedül élő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.

(2) A támogatás megállapítására irányuló önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indul, a közfoglalkoztatásért felelős munkavezetők javaslatának figyelembevételével, egyedi önkormányzati hatósági döntés keretében.

(3) A támogatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek részére legfeljebb 60.000,- Ft/hó, mely évente maximum hat alkalommal nyújtható.

(4) A támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

15. § (1) Az elsősorban piaci, másodsorban intézményi értékesítés során fel nem használt, a Start-munkaprogram keretében megtermelt idényjellegű termények formájában természetbeni juttatásban részesíthetők azon személyek, akik:

• a) magyar állampolgárok és
• b) Lengyeltóti városban lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy ott életvitelszerűen tartózkodnak,
• c) a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át
• d) valamint a további feltételek egyikének megfelelnek:
  • da) 60. életévüket betöltötték, vagy az adott év december 31-ig betöltik,
  • db) rehabilitációs, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek,
  • dc) a családban legalább egy gyermeket nevelnek,
  • dd) Lengyeltóti Város Önkormányzatánál közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak, vagy onnan a jogosultsági évben kerültek ki és legalább 2 hónapos közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkeznek,

(2) A támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul, a megállapítás egyedi önkormányzati hatósági döntés keretében történik.

(3) A támogatás mértékét a betakarítási időszakban rendelkezésre álló termény fajtája és mennyisége határozza meg.

(4) A támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

16. § (1) Temetési célú települési támogatást állapíthat meg az önkormányzat annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A támogatás megállapításának feltétele, hogy a család egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-ánál, egyedül álló esetén annak 300%-ánál magasabb ne legyen.

(3) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét 170.000,-Ft-ban határozza meg.

(4) A temetési célú települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 15 %-a.

(5) A támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalban.

(6) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a családban jövedelemmel rendelkezők jövedelemigazolását, a temetés költségeiről a támogatást kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát, és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzattól kéri az ellátást.

(7) A megállapított támogatás összegét, a határozat számát a jegyző az eredeti számlákra rávezeti.

(8) Nem állapítható meg temetési célú települési támogatás annak a kérelmezőnek sem, aki tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján köteles az eltemettetésről gondoskodni.

(9) A temetési célú települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

(10) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a temetési célú települési támogatás megállapításakor a (2) bekezdésében foglalt egy főre jutó jövedelem-határoktól egyedi elbírálás során hozott önkormányzati hatósági határozatban el lehet térni.

17. § (1) Az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - az Sztv. 48.§-ában meghatározottak szerint - gondoskodik köztemetésről.

(2) Az önkormányzat

• a) a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
• b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi határozattal. A határozat tartalmazza a temetési költség összegét, visszafizetésének feltételeit, módját, késedelmes fizetés esetén a behajtás módját.

(3) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, amennyiben

• a) vagyonnal nem rendelkezik, és
• b) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll, feltéve, hogy
• c) az eltemettetésre köteles személy és családja jövedelemmel nem rendelkezik.

18. § (1) A kérelem benyújtását követő hónap első napjától 6 hónap időtartamra gyógyszertámogatás célú települési támogatás állapítható meg a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerszükséglet vonatkozásában.

(2) Gyógyszertámogatási célú települési támogatás nyújtható annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át.

(3) A támogatás havi összege a háziorvos által igazolt havi gyógyszerköltség összege, de legfeljebb havi 8000 Ft.

(4) A támogatás megállapításához be kell csatolni a járási hivatal igazolását, hogy a kérelmező alanyi vagy normatív alapon nem részesül közgyógyellátásban.

19. § (1) Rendkívüli települési támogatás kivételes esetben, évente egy alkalommal pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában nyújtható annak a rászorult személynek, aki olyan átmeneti pénzzavarba került, vagy olyan rendkívüli kiadása merült fel, amely veszélyezteti saját és családja létfenntartását.

(2) Szociális kölcsön formájában nyújtható rendkívüli települési támogatás állapítható meg különösen:

• a) átmeneti megélhetési támogatásra,
• b) elemi kár esetén,
• c) temetési költségek fedezésére,
• d) tartós fogyasztási cikk vásárlására,
• e) váratlan súlyos betegség esetén,

feltéve, hogy a kérelmező személye és jövedelmi viszonyai köztudottan garantálják a visszafizetést.

(3) A kamatmentes kölcsön törlesztésének időtartama maximum 2 év.

(4) A kamatmentes kölcsön maximum összege 50.000,-Ft.

(5) A közös háztartásban élők részére kamatmentes kölcsön évente egy alkalommal nyújtható.

(6) A kölcsön nyújtásáról az önkormányzat határozatot hoz, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes fizetése esetén a behajtás módját.

(7) Az önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatalának közgazdasági irodája negyedévenként ellenőrzi, hogy a kölcsön visszafizetése a szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e. Hátralék esetén a behajtásról intézkedik.

20. § (1) Gyermeknevelést elősegítő rendkívüli települési támogatás állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul és a . Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

• a) valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés
• b) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz

Rendkívüli támogatás állapítható meg továbbá bérlet és tankönyvtámogatáshoz.

(2) A támogatás egyszeri összege gyermekenként 3.000,-Ft-nál kevesebb és a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.

(3) Gyermeknevelést elősegítő rendkívüli települési támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg.

(4) A támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme

• a) gyermekintézményi térítési díj átvállalása iránti eljárás esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,
• b) egyéb esetben az öregségi nyugdíj 150%-át.

(5) A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátásként nyújtható különösen, ha:

• a) a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj-támogatására irányul;
• b) a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a tanítással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett;
• c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.

(6) A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.

21. § (1) A képviselő-testület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §.-ában meghatározott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevelő családokat gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli természetbeni támogatásban részesítheti, ahol a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.

(2) A gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli települési támogatás megállapítására irányuló önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indul.

(3) A gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli támogatás értéke az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelő családban nevelt gyermekenként legfeljebb 5000 forint.

(4) A gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli települési támogatás egyedi önkormányzati hatósági határozattal elsősorban élelmiszer vásárlására szóló utalvány formájában kerül megállapításra.

(5) A gyermeknevelést elősegítő év végi rendkívüli települési támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

22. § (1) Az önkormányzat a Lengyeltóti állandó lakosú, középiskolai tanulmányokat folytató bejáró tanulókat-tanulmányi félévenként-egyedi elbírálás alapján bérlettámogatásban részesíti, ahol a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.

(2) A bérlettámogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.

(3) A kérelemhez csatolni szükséges:

• a) a gyermeket gondozó családban, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmi viszonyairól szóló jövedelemigazolást
• b) rendszeres pénzellátások igazolását (GYES,GYED,GYET, családi pótlék, árvaellátás,gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátások)
• c) tanulói jogviszony igazolására iskolalátogatási igazolást
• d) a tanulóbérletet

A kérelmet az első iskolai félévre vonatkozóan október 15. napjáig, a második tanulmányi félévre vonatkozóan február 15. napjáig kell benyújtani.

23. § (1) Tankönyvtámogatásban részesíti az önkormányzat-egyedi elbírálás alapján-azokat a lengyeltóti állandó lakosú tanulókat, akik alap-, vagy középfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytatnak és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.

(2) A tankönyvtámogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

• a) a gyermeket gondozó családban, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmi viszonyairól szóló jövedelemigazolást
• b) rendszeres pénzellátások igazolását (pl. GYES, GYED,GYET, családi pótlék, árvaellátás,gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátás)
• c) tanulói jogviszony igazolására iskolalátogatási igazolást
• d) oktatási intézmény igazolását a tankönyvek áráról

(4) A kérelmet minden év október 15. napjáig kell benyújtani. A támogatás összege egyedi elbírálás alapján történik.

24. § (1) A képviselő-testület – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében – a Lengyeltóti település közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Fodor András Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola tanulói részére ahol a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét, természetbeni, vagy pénzbeli beiskolázási támogatást nyújthat.

(2) A támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás hivatalból indul.

(3) A támogatás mértékéről a képviselő-testület dönt, de az személyenként legfeljebb 10.000,- Ft lehet.

25. § (1) A szociális szolgáltatások köre az Szt. 57. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a következők:

• a) étkeztetés;
• b) házi segítségnyújtás;
• c) családsegítés;
• d) idősek klubja (nappali ellátás)
• e) Fogyatékosok nappali ellátása

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A. § alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell.

(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A.§-ban foglaltak az irányadóak.

(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az Szt. 114.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

26. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

27. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben részesülhet az, akinek ezt indokolja különösen

• a) kora,
• b) egészségi állapota,
• c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége,
• d) szenvedélybetegsége,
• e) hajléktalansága

és az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon nem képes gondoskodni.

(3) Az ellátás igénybevételéről a döntést

• a) a (2) bekezdés a) pontjánál a személyi igazolvány
• b) a (2) bekezdés b) pontjánál háziorvosi, szakorvosi igazolás,
• c) a (2) bekezdés c) pontjánál háziorvosi, szakorvosi igazolás, rokkantságot, fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget megállapító határozat, vagy egyéb arra alkalmas dokumentum;
• d) a (2) bekezdés d) pontjánál szakorvosi igazolás;
• e) a (2) bekezdés e) pontjánál a hajléktalan ellátást végző intézmény igazolása

alapozza meg.

(4) Az étkeztetést azonnali intézkedéssel a Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központi biztosítja a rendkívüli élethelyzetbe került személyek, hajléktalanok részére.

(5) A napi személyi térítési díj kiszámításához az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj, az étel házhoz szállítása esetén az intézményi térítési díj és az egy főre jutó szállítási költség összege szolgál. Ha az étel kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani.

(6) Az étkezésért fizetendő havi személyi térítési díjat a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezések számának szorzata alapján kell kiszámítani, figyelemmel jelen rendelet 33.§ (2) bekezdésében foglalt mértékre.

(7) Az ellátás iránti kérelmet a Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani, aki dönt az igénybevételről.

28. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

• a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését;
• b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést;
• c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Sztv. 68/A.§. (4) bekezdése, valamint a 63.§. (8) bekezdés szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű, vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7) Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, figyelemmel a jelen rendelet 33.§ (2) bekezdésében foglalt mértékre. A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

(9) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, aki dönt az igénybevételről.

(10) Az ellátás igénybevétele az Sztv. 93.§ - 94/A.§. rendelkezéseinek megfelelően, a Pogányvölgyi Alapellátási Központ intézményvezetője intézkedése alapján történik.

29. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés keretében az önkormányzat az Sztv-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítő szolgáltatás nyújtása az egyén és a család számára térítésmentes.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központhoz kell benyújtania, a kérelemről az intézmény vezetője dönt.

30. § (1) Az önkormányzat az Idősek Klubja keretében biztosít napközbeni ellátást az önmaguk ellátására részben képes, szociális, mentális támogatásra szoruló időskorúak részére.

(2) Az Idősek Klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul.

(3) Az önkormányzat az Idősek Klubjában kétszeri étkezést (tízórai, ebéd) biztosít.

(4) A nappali ellátást igénybe vevők által fizetendő személyi térítési díj aszerint differenciált, hogy étkezés igénybevételével, vagy étkezés igénybevétele nélkül tartózkodnak az ellátottak az Idősek Klubjában.

(5) A napi személyi térítési díj kiszámításához az önkormányzat képviselő-testülete által megállapított intézményi térítési díj összege szolgál alapul, figyelemmel a 33.§ (3) bekezdésben foglaltakra.

(6) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az igénybevételről.

31. § (1) Fogyatékosok nappali ellátásában részesülhetnek azok a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek, akik nappali ellátásban gondozhatók.

(2) A fogyatékos személyek számára biztosított a napközbeni ellátás, társas kapcsolatok kialakításának lehetősége, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésének lehetősége, fogyatékosságuknak megfelelő szakember által nyújtott fejlesztés, valamint a napközbeni étkeztetés.

(3) Az ellátás önkéntes, egyéni kérelem alapján történik. A kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell szóban vagy írásban benyújtani, aki a jogosultságot elbírálja.

(4) A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló:

• a) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét, vagy
• b) a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet, vagy
• c) vagy a fogyatékosság fennállását igazoló határozatot, szakvéleményt vagy okiratokat.

(5) Fogyatékos személyek nappali intézményében három éven aluli gyermek nem gondozható.

(6) Az a gyermek sem gondozható fogyatékosok nappali intézményében, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas és felvétele, elhelyezése a korának, állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben biztosítható. Nem vonatkozik ez a tilalom a tanköteles és a tanítási év során nevelési, oktatási intézményi ellátásban részesülő fogyatékos gyermek tanítási szünet idején történő ellátására.

(7) Fogyatékos személyek nappali intézményében nem gondozható az a személy, aki:

• a) veszélyeztető magatartást tanúsít,
• b) orvosi ellátást és állandó ápolást igényel.

(8) Fogyatékosok nappali ellátásának keretében az ellátottakat csak próbaidővel lehet felvenni. A próbaidő tartama három hónap.

32. § (1) Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat

• a) az ellátást igénybe vevő jogosult;
• b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő;
• c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét;
• d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy;
• e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)–e) pont alattiak továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)–e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat

• a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
• b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek családja jövedelemmel

(Sztv.119/C.§.) nem rendelkezik.

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

• a) olyan mértékben csökken, hogy a jelen rendeletben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
• b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

33. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

• a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
• b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Sztv.119/C.§ (2) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,
• c) kiskorú igénybe vevő esetén – a b) pont szerinti kivétellel – a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét

kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

• a) 25%-át étkeztetés,
• b) 20%-át házi segítségnyújtás,
• c) 30%-át házi segítségnyújtás mellett étkeztetést is igénybe vevők esetén.

(3) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést igénybe vevők esetén.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat jelen rendelet 2–6. melléklete, a normatíva megállapításokat a 8. melléklet valamint a házi segítségnyújtás díjának csökkentését pedig 7. melléklete tartalmazzák.

(5) A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díj csökkentésének önkormányzat által meghatározott mértékét, szabályait a 9. melléklet tartalmazza.

(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(7) Az intézményvezető javaslatára a megállapított személyi térítési díjat az önkormányzat képviselő-testülete mérsékelheti, vagy elengedheti akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, különösen ha

• a) elemi kárt szenvedett,
• b) bűncselekménnyel (pl. lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,
• c) családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartós betegség, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset) amely miatt az ellátott a térítési díj összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

34. § A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

35. § (1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások igénybevételekor különös méltánylást érdemlő esetben (veszélyeztetett élethelyzet) az ellátott állandó lakóhelye szerinti település polgármestere a meghatározott személyi térítési díj fizetési feltételektől az ellátást igénybevevő javára eltérhet, a térítési díjat csökkentheti, vagy a térítési díj megfizetése alól mentességet adhat.

(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 3 hónap időtartamra adható.

36. § Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D.§-ában foglaltak az irányadók

37. § A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.

38. § Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-101.§-ában foglaltak az irányadók.

39. § (1) személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( továbbiakban kérelmező) kérelmére történik.

(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét az ellátást biztosító intézménynél nyújthatja be.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét a tényállás tisztázása mellett az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

(4) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:

• a) az ellátás tartalmáról és feltételeiről,
• b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
• c) az intézmény házirendjéről,
• d) a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.

(6) Az ellátásra jogosult köteles:

• a) a (5) bekezdésben foglal tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni,
• b) az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
• c) a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.

(7) Az ellátás megszűnik:

• a) a jogosult törvényes képviselőjének kérelmére,
• b) a jogosult halála esetén.

40. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése.

(2) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(3) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat az alábbiak szerint biztosítja:

• a) Gyermekjóléti szolgáltatás: a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központ intézményén keresztül,
• b) Gyermekek napközbeni ellátása:
  • ba) gyermekek nappali étkeztetése - a Lengyeltóti Fodor András Általános Iskola intézményben ellátást igénybe vevők részére. Az étkezés költségeit ezen rendelet 1. melléklete tartalmazza
  • bb) bölcsőde - a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központ intézményen keresztül.

41. § (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A szolgálat feladatai különösen:

• a) a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
• b) a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése,
• c) a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése,
• d) a helyettes szülői hálózat szervezése,
• e) a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
• f) az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése,
• g) felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

42. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközi ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani:

• a) akinek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó ellátásra van szüksége;
• b) akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel;
• c) akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül;
• d) akiről szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: bölcsőde, általános iskola napközi.

43. § (1) A bölcsőde alapellátásként a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a bölcsődei nevelés egy évvel meghosszabbodik.

(2) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel, speciális tanácsadással, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segíti a családokat.

(3) A bölcsődei ellátás megszűnik

• a) annak a nevelési évnek a végén, amikor a gyermek a 3. életévét betölti,
• b) ha a gyermek az (1), illetve a (2) bekezdésben foglalt életkort elérte.

44. § (1) E rendelet szabályait a folyamatban levő települési támogatás ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009 (II.27.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól, valamint a Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006.(III.31.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

45. § Ez a rendelet 2021. szeptember 29-én lép hatályba.