1. § A rendelet hatálya Lengyeltóti Város Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra, valamint nem lakás célú helyiségekre, a lakások és helyiségek bérletére, valamint azok elidegenítésére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A lakásbérleti jogviszony keletkezéséről, megszűnéséről, valamint a bérleti szerződés módosításáról - az e rendeletben meghatározott eseteket kivéve - a képviselő-testület dönt.

(2) A bérlőtársi szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.

4. § Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe:

5. § (1) Szociális jelleggel annak a személynek adható bérbe önkormányzati lakás, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

(2) Nem jogosult szociális bérlakásra az, aki a kérelmében olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogosulatlan előnyt jelentenek.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés d) pontjában az ingatlan vagyonra tett nyilatkozatot a bérbeadó vitatja, akkor az ingatlanra értékbecslést készíttethet. Az önkormányzati bérlakást igénylőnek a vagyonra vonatkozó nyilatkozatában arról is nyilatkoznia kell, hogy az értékbecslés készítéséhez hozzájárul.

6. § (1) A szociális bérlakás iránti kérelmet a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatalba (továbbiakban: önkormányzati hivatal) kell benyújtani e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele együtt költöző családtagok jövedelméről szóló alábbi igazolásokat:

7. § (1) A szociális bérlakásra való jogosultság feltételeit a bérleti szerződés megkötése előtt ismét vizsgálni kell.

(2) Az önkormányzat szociális jelleggel határozott időtartamra – legfeljebb 5 évre – adhatja bérbe a lakást. A bérleti jogviszony időtartama kérelemre 5-5 évvel meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező szociális bérlakásra vonatkozó jogosultsága továbbra is fennáll, és a bérleti szerződésből származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(3) Amennyiben a jogosultsági feltételek (2) bekezdés szerinti vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a volt bérlő nem felel meg a szociális rászorultsági feltételeknek, úgy kérelmére a lakásra nem szociális jelleggel – a lakbérekről szóló hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díj 150%-ának megfelelő bérleti díj fizetése mellett bérleti szerződés köthető további 5 év időtartamra.

(4) Amennyiben a bérlő a (3) bekezdésben meghatározott bérleti díj fizetését nem vállalja és a bérleti szerződésben meghatározott 5 éves időtartam lejárt, a bérlő köteles a lakást a vele ott élőkkel együtt a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül elhagyni.

8. § (1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező, valamint a közoktatási feladatait ellátó intézmények, gazdálkodó szervek megfelelő szakember ellátása érdekében a képviselő-testület szakember elhelyezése céljából az intézmények dolgozójának az intézménnyel fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartamára, a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi feladatokat vállalkozói jogviszonyban ellátó orvos, egészségügyi alkalmazott, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló részére a feladatok ellátásának időtartamára önkormányzati bérlakást adhat bérbe.

(2) Az önkormányzat alapellátási kötelezettségébe, valamint kötelező feladatkörébe tartozó azon ágazati feladatoknál, amelyeknél országos szinten is jelentős a szakember hiány – így különösen: az egészségügyben- a képviselő-testület a bérbeadásról való döntéskor a bérleti jogviszony tartalmára vonatkozóan az e rendeletben meghatározott feltételeknél kedvezőbb feltételeket meghatározhat.

9. § (1) Szakember elhelyezése címén csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és a vele együtt költöző hozzátartozó tulajdonában, bérletében Lengyeltóti város közigazgatási területén nincs lakás.

(2) A bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérlő a lakást köteles elhagyni térítési és elhelyezési igény nélkül.

10. § A költségelven és a piaci alapon bérbeadható önkormányzati lakások bérbeadásáról, a bérbeadás feltételeiről a polgármester javaslatára a képviselő-testület lakásonként egyedileg hoz döntést.

11. § A bérbeadásról szóló képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell:

12. § (1) A határozott idejű költségelvű vagy piaci alapú bérlakás lakásbérleti jogviszonya két alkalommal további legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, ha

(2) A bérlőnek a bérleti szerződés időtartamának lejártát megelőzően legalább 30 nappal korábban kell kezdeményeznie a lakásbérleti szerződés további öt évre szóló meghosszabbítását.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A bérlet időtartamának meghosszabbításáról az (1) - (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a polgármester dönt és köti meg a szerződést a bérlővel.

13. § (1) A képviselő-testület határozatában megjelölt bérlővel a polgármester az ülést követő 15 munkanapon belül szerződést köt.

(2) A bérleti szerződés időtartama legfeljebb 5 év, amely a 12. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint meghosszabbítható.

14. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára cserélhető. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

(3) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

(4) Ha a cserélő felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(5) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szabályai szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

(7) Nem tagadható meg a hozzájárulás, ha bármelyik cserélő fél egészségügyi ok, munkahelyváltozás, illetve lényeges személyi körülményeiben bekövetkezett változás miatt cseréli el a lakást. Akkor sem tagadhatja meg a hozzájárulást, ha ez az ok a bérlővel jogszerűen együttlakó személyek esetében áll fenn.

15. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló üres lakást, e rendelet szerinti közérdekű vagy szociális jelleggel bérbeadható lakásokra szóló lakásbérleti szerződéssel már rendelkező önkormányzati lakás bérlője részére, kérelmére a fennálló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg az önkormányzati rendeletben meghatározott időtartamra bérbeadhatja, amennyiben a bérlő megfelel az önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy a bérlő az üresen álló önkormányzati bérlakás tekintetében vállalja az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt lakbér megfizetését, valamint az új bérlakás eltérő nagyságából és komfortfokozatából előálló esetleges költségnövekedést.

(3) Amennyiben a bérlőnek a bérbeadó felé fennálló bérleti díj vagy közüzemi díj (víz, csatorna, villany, gáz) hátraléka, tartozása van, vagy a bérlő a bérleti szerződésében vállalt valamennyi kötelezettségét nem teljesítette, úgy a bérlő (1) bekezdése szerinti kérelme nem teljesíthető.

(4) A bérlő az (1) bekezdése szerinti kérelmet írásban köteles bejelenteni az ok megjelölésével. A kérelemhez mellékelnie kell a közműszolgáltatóknak a kérelem benyújtását megelőző havi számla levelét és az azon szereplő szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot (csekk, számlakivonat).

(5) A kérelmekről a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

(6) A kérelmekről az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

16. § (1) A lakásbérleti jogviszony a bérleti szerződés aláírásával, az abban megjelölt időtartamra jön léte. A bérleti szerződést a polgármester köti meg a bérlővel. A szerződést az önkormányzati hivatal készíti elő.

(2) A bérleti szerződés tartalmazza

- a bérlő (bérlőtársak) nevét,

- a bérlő (bérlőtársak) személyi adatait (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím illetve szervezet neve, székhelye, képviselője, adószáma,

- a lakás címét, komfortfokozatát, alapterületét, helyiségeinek felsorolását,

- a bérleti jogviszony időtartamát,

- a 33. § alapján meghatározott bérleti díj havi összegét,

- a felek jogait és kötelezettségeit,

- a bérbeadás jogcímére történő hivatkozást (testületi döntés esetén a határozat számát), és

- mindazt, amiben a felek megállapodnak.

17. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének gyermekén, szülőjén kívül csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be élettársát, testvérét, gyermeke házastársát, unokáját és nagyszülőjét.

(2) A befogadáshoz a bérbeadó abban az esetben adhat hozzájárulást, ha a bérlő:

(3) Az élettársi minőséget hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

(4) A bérbeadói hozzájárulásnak tartalmaznia kell, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a hozzájárulással befogadott személyek a lakásból a bérleti szerződés megszűnését követően a bérlővel együtt elhelyezési igény nélkül kötelesek kiköltözni.

(5) A bérbeadói hozzájárulás kérdésben átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

18. § (1) Bérlőtársi jogviszony a bérleti szerződés keletkezésekor, önálló bérlet esetén a bérleti jogviszony keletkezését követően az egyenes ági hozzátartozóval és testvérrel akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak és a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.

(2) Az (1) bekezdés alapján bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha a hozzátartozó (egyenes ági rokon, testvér) nagykorú, önálló jövedelemmel rendelkezik.

(3) A házastársak közös kérelmére – ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - bérlőtársi szerződést kell kötni.

(4) Nem köthető bérlőtársi szerződés önkormányzati bérlakásra azzal a hozzátartozóval (egyenes ági rokon, testvér), aki az önkormányzat közigazgatási területén lakás egészének vagy egy részének tulajdonjogával – ide nem értve más személy haszonélvezetével terhelt ingatlant –, haszonélvezeti, használati vagy bérleti jogával rendelkezik.

19. § (1) A képviselő-testület a bérlő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő tartási szerződést kössön természetes, vagy jogi személlyel, ha az Ltv. 22. § (3) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn, és a lakásbérlet határozatlan időre szól.

(2) Meg kell tagadni az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást, ha az eltartónak más eltartottal már van tartási szerződése.

(3) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jog folytatására kötik, akkor az eltartó befogadásához bérbeadói hozzájárulás kell, amely akkor adható meg, ha az eltartó írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bérlő bérleti jogviszonya megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.

20. § (1) A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban visszamaradó másik társbérlő részére – kérelmére – csak akkor adható bérbe, ha

- vállalja a megnövekedett lakás-alapterület után számított lakbér megfizetését, és

- a lakbérekről szóló rendelkezésekben meghatározott szabályok alapján lakbértámogatásra nem tart igényt.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradó társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett köteles felmondani.

(3) A megüresedő társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbeadni nem lehet.

21. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti, a bérbeadó írásban történő felhívását követően.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell készíteni, abban fel kell tüntetni a lakás, és a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával ismeri el.

(3) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

(4) Az (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, és a mindkét fél által elfogadott költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott összeg erejéig a bérlő nem fizet bérleti díjat. Erről a fenti megállapodásban rendelkezni kell. Amennyiben a bérleti jogviszony előbb szűnik meg, mint a bérlő a fenti összeget lelakta volna, a jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérbeadó egy összegben köteles a fennmaradó részt kifizetni.

22. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, és távollétében az elérhetőségi címét köteles írásban bejelenteni a polgármesteri hivatalba legkésőbb a lakásból való távozása előtt 5 nappal.

(3) Amennyiben a bérbeadó a bérlő bejelentett távollétében kíván az Ltv. 12. § (4) pontjában foglalt ellenőrzési jogával élni, erről köteles a bérlőt írásban tájékoztatni az ellenőrzés előtt 8 nappal.

(4) A bérbeadó nem járul hozzá a bérlő által bérelt lakás, vagy annak egy részének a bérlő általi albérletbe adásához.

23. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

-a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról,

-a bérlőnek, vagy a vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett károk megszüntetéséről, illetve a kár megtérítéséről,

- a lakás tisztántartásáról.

(2) A határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszony esetén lakásberendezés felújításával, cseréjével kapcsolatos költség 50-50 %-a a– a bérbeadót, illetve a bérlőt terheli. Ha a lakásberendezés felújitása, illetve cseréje a bérlő karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt válik szükségessé, a teljes költség a bérlőt terheli.

(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4) Az épület felújítása, illetve a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(5) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetve azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos, az Ltv.-ben és e rendeletben nem szabályozott költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó, megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmára a 21. § (3)-(5) bekezdései az irányadók.

24. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a közös használatra szolgáló helyiségek és területek üzemeltetési költségeinek megfizetéséről, amennyiben a bérlakás nem társasházban van. Társasház esetén a bérbeadó köteles a társasházi közgyűlés által meghatározott összegű közös költséget megfizetni a társasház részére.

(2) A bérlő köteles gondoskodni a lakbéren felül:

(3) A bérlő nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a bérbeadó információt kérjen a közüzemi szolgáltatótól a bérelt lakás költségeinek egyenlegéről.

25. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. (Ltv. 15. § (1) )

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. (Ltv. 15. § (2) )

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmára a 21. § (3)-(5) bekezdései az irányadók.

26. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer a bérlő szükségtelen háborítása nélkül az önkormányzati hivatal bevonásával ellenőrzi. A bérlő köteles a vele előzetesen egyeztetett időpontban a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetve a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

27. § (1) A bérlő köteles a lakást a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérbeadó részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. Ennek megfelelően elvégzendő munkák: falfestés, lakásberendezések üzemképessé tétele, szükség esetén az ajtó-, illetve ablakkeretek mázolása. A bérlő köteles a lakás bérét és közüzemi költségeit mindaddig fizetni, amíg a bérbeadó leltár szerint át nem veszi a lakást.

(2) A felek a szerződéskötéskor, vagy annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 15 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egyösszegben megtéríti.

(4) Ha a bérlő e rendelet 5. § (1) bekezdése alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 4 részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni.

(5) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, akkor a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségének megtérítésére, illetve a rendeltetésszerű használat más módon történő biztosítására.

28. § (1) A lakásbérleti jogviszony Ltv. 23. § (1) és (2) bekezdése szerinti megszűnése esetén a bérlő köteles e rendelet 27. § (1) bekezdés szerinti állapotban és időben a lakást a bérbeadónak mindennemű térítési igény nélkül visszaadni.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, akkor az új lakásra kötött szerződési feltételek meghatározásánál a hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni.

(3) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.

(4) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban, vagy erre alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni. A tárgyakat a bérbeadó egy évig köteles őrizni.

(5) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örököst terheli az (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakást a megállapítható lakbér egyszeresének, határidőn túl pedig a kétszeresének megfelelő összegű használati díj megfizetésének kötelezettsége.

(6) Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

29. § (1) A bérbeadó és a bérlő határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére :

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő:

- kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

- azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a városon belül eltérő fekvésű lakás bérbeadását kérheti.

30. § (1) A 29. § (1) bekezés b) pontjában és c) pontjában meghatározott pénzbeni térítés összege a lakás forgalmi értékének 10 %-a

(2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeni térítést is fizet, ennek összege a két lakás forgalmi értéke különbségének 30 %-a.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek a bérlő választása szerint – a Ltv 27. §. (1) valamint 75. §. (2) bekezdésében meghatározott – cserelakás helyett pénzbeni térítést fizet.

31. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás (a lakás helyiségei) használatáért az e rendelettel megállapított mértékű lakbért, a bérleti jogviszonykeretében a bérbeadó által nyújtott, a 2. § 3. pontjában meghatározott külön szolgáltatásért külön díjat köteles fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatás díját a bérbeadó és a bérlő bérleti szerződésben rögzítik.

(3) Ha a bérlő a bérbeadóval külön megállapodásban a bérbeadót terhelő, a 21. § (3) - (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket a bérbeadó helyett teljesíti, valamint a 25. § (1) bekezdésébe foglalt átalakításokat, korszerűsítéseket végez, a lakbér fizetési kötelezettségét a megállapodásban rögzítettek szerint kell teljesítenie.

32. § (1) A lakbér mértékét jogcímenként a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján a rendelet 1. melléklete határozza meg.

(2) A piaci elven bérbe adható lakás esetén a fizetendő lakbér mértékét a bérbeadó a 1. mellékletben meghatározott mértékek alapulvételével a bérbeadásról való döntéskor egyedileg állapítja meg a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület vagy lakás állapota, településen és épületen belüli fekvése alapján oly módon, hogy az épülettel vagy lakással, az épület központi berendezéseivel és lakásberendezéssel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek, és a lakbérbevétel nyereséget is tartalmazzon.

(3) Azon lakásoknál, amelyeknél a lakásbérleti szerződés megkötését megelőző öt éven belül a bérbeadó a lakás állapotát, minőségét javító felújítást végzett, a lakbért az 1. mellékletben meghatározott lakbér mértékétől 10%-kal magasabb összegben kell megállapítani.

(4) A képviselő-testület a költségelven megállapított lakbérek nagyságát minden évben úgy módosítja, hogy annak értékállósága biztosított legyen.

(5) A költségelven kiadott valamint a (3) bekezdésben meghatározott lakások üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségein felül megmaradt lakbérbevételét az önkormányzat kizárólag a településen lévő lakóépületek létesítésére, fenntartására és felújítására fordítja.

33. § (1) A lakbért a lakás m²-ben számított teljes alapterülete és komfortfokozata alapján kell meghatározni.

(2) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban, a bérbeadó által kiállított számla alapján köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodnak meg, a bérlő a lakbért havonta előre, egyösszegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(3) A lakbér nem fizetése esetén a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja.

(4) A lakbért módosítani kell, ha a komfort fokozatban, alapterületében módosulás állt be.

(5) Amennyiben a bérlő a lakást saját költségén lakbér beszámítási jog nélkül úgy alakítja, hogy területe nő, vagy komfort fokozata emelkedik, e címen a lakásbérleti szerződés időtartama alatt a lakbér nem módosítható.

34. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha az Ltv. értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3. -6. hónapig a lakbér kétszerese, a 7.-12. hónap közötti időtartamban a lakbér háromszorosa, a 13. hónaptól kezdve a lakbér négyszerese.

35. § (1) Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testülete kérelemre lakbértámogatásban részesíti a szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás bérlőjét amennyiben a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

(2) A lakbértámogatás állapítható meg annak a bérlőnek:

(3) Nem jogosult támogatásra a bérlő, ha három hónapot meghaladó mértékű lakbérhátralékkal rendelkezik.

(4) Lakbértámogatás ugyanarra a lakásra csak egy bérlőnek adható, függetlenül a háztartások számától.

(5) A lakbértámogatásról a képviselő-testület dönt.

(6) A lakbértámogatást a képviselő-testület 1 évre állapítja meg, a kérelem benyújtását követő hónaptól kezdődően. A kérelmet évente meg kell újítani.

(7) A lakbértámogatásban részesülő köteles a változástól számított 15 napon belül az önkormányzatnak bejelenteni a (2) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást.

(8) Szünetel a lakbértámogatás folyósítása mindaddig, amíg a bérlő a lakbérfizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A bérlő mulasztását a bérbeadó haladéktalanul jelezni köteles.

(9) A képviselő-testület a bejelentést követően, illetve a támogatás folyósítása alatt bármikor felülvizsgálhatja a jogosultsági feltételek meglétét. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, a lakbértámogatás a felülvizsgálat hónapjának utolsó napján megszüntetésre kerül.

36. § A lakbértámogatás mértéke, ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

37. § (1) A bérbeadó a lakbért köteles elengedni, ha kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesítette és a bérlő emiatt a lakást, vagy a lakás alapterületének legalább 50 %-át 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja.

(2) A bérbeadó a lakbért mérsékelheti arra az időre, amíg a bérlő rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, vagy jelentős mértékben korlátozza.

38. § (1) A lakbér mértékét is mérsékelheti a bérbeadó, ha azt a lakás kedvezőtlen fekvése, vagy műszaki állapota indokolja, így különösen, ha a lakás aládúcolt, nedves, egészségre ártalmas.

(2) A lakbér csökkentésének mértéke legfeljebb 40 % lehet. A lakbért a bérlő kérelmére a képviselő-testület mérsékelheti.

(3) A mérséklésről a (2) bekezdés szerint hatáskörrel rendelkező a kérelem beadásától számított 30 napon belül dönt.

(4) A mérsékelt lakbér a kérelem benyújtásának időpontjától állapítható meg.

(5) Ha a bérbeadó a lakbér elengedésére, illetve mérséklésére irányuló igényt nem ismeri el, a bérlő a bírósághoz fordulhat.

(6) A jövedelmeket az 2. mellékletben foglaltak szerint kell igazolni. A jövedelemszámításnál irányadó időszak 1 év.

39. § (1) Megszűnik a támogatáshoz való jogosultság a bérleti jogviszony megszűnésének napjával, továbbá a 14. §. (4) bekezdésében meghatározott feltételek megszűnésekor.

(2) A bérlő köteles a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változást a bérbeadónak 15 napon belül bejelenteni.

(3) A lakbértámogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a felhasznált összeget vissza kell fizetni.

(4) A lakbértámogatással összefüggő kérdésekben készült előterjesztéseket a Jogi, Pénzügyi és Településpolitikai Bizottság véleményezi.

40. § Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú helyiségek bérbeadásának feltételeire, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérleti jogviszony megszüntetésére illetve folytatására a lakásbérlet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

41. § (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – az önkormányzati és kötelező elhelyezési igény, valamint a családi házas önkormányzati bérlakásnál lévő garázs céljára szolgáló helyiség kivételével – pályázati eljárás, meghívásos ajánlatkérés vagy egyedi döntés útján adhat bérbe.

(2) A családi házas önkormányzati bérlakásnál lévő garázs céljára szolgáló helyiséget a lakás bérlőjének kell bérletre felajánlani, a lakásbérlet időtartamára. Ebben az esetben a bérleti díjat a képviselő-testület egyedileg állapítja meg.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott lakás bérlője a helyiségre nem tart igényt, úgy az (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően a helyiség hasznosítható.

(4) A pályázati eljárás vagy a meghívásos ajánlatkérés eredménytelensége esetén a helyiség pályázati eljárás nélkül is bérbe adható. Ebben az esetben a helyiség bérlőjét a Képviselő-testület határozza meg.

(5) A meghívásos ajánlatkérés útján hasznosításra kijelölt, meghirdetett helyiség bérletére jelentkezők közül a képviselő-testület az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevővel köt szerződést.

(6) Amennyiben üres, pályázatra vagy ajánlatkérésre ki nem jelölt helyiségre vonatkozó bérleti ajánlat érkezik, a képviselő-testület egyedileg dönt a bérbeadásról.

(7) A helyiségek bérleti díját a bérbeadó ezen rendelet lakásbérleti díjainak figyelembevételével egyedileg állapítja meg.

42. § (1) A pályázatra és a meghívásos ajánlatkérésre vonatkozó felhívásnak tartalmaznia kell:

(2) A bérbeadónak a pályázati hirdetményben az (1) bekezdés a) - g) pontjaiban foglaltakat a képviselő-testület a helyiség bérbeadásáról szóló döntésekor határozza meg.

(3) A pályázati hirdetményt a bérbeadó a helyben szokásos módon (az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin, valamint a város honlapján) legalább 5 napig kihirdeti.

43. § A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

44. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki ajánlatát a pályázati felhívásban megjelölt határidőben és tartalommal benyújtotta.

(2) A pályázatot az nyeri el, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot, és vállalja 6 havi bérleti díj egy összegben való megfizetését.

45. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(3) A bérlő a helység bérleti díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban, a bérbeadó által kiállított számla alapján köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a helyiség bérleti díjának fizetés időpontjában nem állapodnak meg, a bérlő a bérleti díjat havonta előre, egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

46. § A bérlő köteles gondoskodni:

47. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni. A bérlő költségtérítésre nem tarthat igényt.

48. § (1) Önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételekkel.

(2) A bérlő a helyiség cseréjéről és bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodást annak megkötése előtt legalább 30 nappal köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

(3) A hozzájárulás kérdésében a bérbeadó az erre vonatkozó kérelem és a (2) bekezdésben megjelölt megállapodás kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt és értesíti a bérlőt.

49. § (1) Az önkormányzat tulajdonban lévő helyiségre azonos, vagy hasonló tevékenységet folytatók közösen pályázhatnak és velük bérlőtársi szerződés köthető.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs kérelmére a helyiség egyedüli bérlőjévé válik. Több visszamaradt bérlőtárs esetén kérelmükre azok továbbra is bérlőtársakként folytatják a jogviszonyt.

(3) A visszamaradt bérlő a bérletet bérlőtársi viszonyban az általa választott bérlőtárssal is folytathatja a bérbeadó hozzájárulásával.

50. § A helyiségre kötött bérleti szerződés megszűnik:

51. § (1) Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén csak az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse jogosult folytatni, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az egyéni vállalkozókról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette.

(2) A vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenység esetén csak az Ltv. 21. § (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő.

52. § (1) Amennyiben a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegének a Képviselő-testület döntése alapján: 75% -100 %-a.

(2) A vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben köteles kiegyenlíteni.

(3) Amennyiben vevő a vételár kifizetésére pénzintézeti hitel felvételével vállal kötelezettséget, úgy az adásvételi szerződés megkötésére az eladó tulajdonjogának a teljes vételár kifizetéséig történő fenntartásával kerül sor. A tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye, illetve a pénzintézeti hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog az ingatlan – nyilvántartásba bejegyzésre kerül. A szerződésben egyoldalú elállási jogot kell kikötni az Önkormányzat javára azon esetre, ha vevő vagy a pénzintézet a teljes vételárat a szerződésben vállalt határidőig nem fizeti meg.

53. § Annak a bérlőnek, aki külön törvény szerinti fogyatékos személy, nyugellátásban nem részesül, és elővásárlási jogával nem él, vagy helyzeténél fogva nem képes élni, szerződésének fennállásáig, lakását harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

54. § (1) Részletre vétel esetén a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegének Képviselő-testület döntése alapján: 75% -100 %-a.

(2) A megállapított vételár 20 %-át a szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetni.

(3) A teljes vételár befizetésére legfeljebb 5 évre részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. Az adásvételi szerződésben a vételár-hátralékra a mindenkori Ptk. szerinti kamatot kell kikötni, mely kamatértéket a Ltv. hatálybalépését követően megkötött valamennyi adásvételi szerződés esetében alkalmazni kell. A vevőt a szerződés megkötésétől számított egy évig kamatfizetési kötelezettség nem terheli. A teljes vételár kifizetéséig az ingatlanra a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, illetve annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(4) Az ingatlan megterheléséhez és az elidegenítéséhez a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. Az ingatlan további jelzálogjoggal a jelzálogszerződés megkötésének időpontjára vonatkozó napi forgalmi értékének 25 %-os mértékéig terhelhető.

(5) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át meghaladó fizetést teljesít, őt a többletfizetés után Képviselő-testület döntése alapján:5%-10% árengedmény illetheti meg.

(6) Amennyiben a vevő a szerződésben vállalt fizetési feltételeket megszegi, az (5) bekezdésben foglalt kedvezményeket meg kell vonni. Ez alól rendkívüli esetben a Képviselő-testület adhat felmentést.

55. § A határozatlan idejű bérleti jogviszonyt követően jogcím nélkülivé vált lakáshasználók az általuk lakott lakásokat a lakással kapcsolatos tartozások kiegyenlítése után a lakás forgalmi értéke 80 %-ának egyösszegű befizetése mellett vásárolhatják meg.

56. § (1) A Ltv. 54. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap. Amennyiben vevő pénzintézeti hitel felvételével vállalkozik a vételre, úgy az eladó azt további 40 munkanappal meghosszabbíthatja.

57. § (1) Amennyiben a bérlő és családja egy főre eső jövedelme a szociális vetítési alap összegét nem haladja meg a Képviselő-testület a vevő kérésére:

(2) Az 1994. január 1. után épített, illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások eladási feltételeit a külön jogszabály tartalmazza.

58. § (1) A rendelet 52. § (1) bekezdése alapján értékesítésre kerülő lakásokhoz tartozó, és a lakás bérlője által bérelt helyiség értékesítését is el kell rendelni elővásárlásra jogosult kérelmére. A helyiség bérlőjét a Ltv. 58. § (1) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg. Ezért a lakás forgalmi értékelésével egyidejűleg a helyiség forgalmi értékét is meg kell állapítani és a vételi ajánlatot az elővételi jog jogosultjával az elővételi ajánlattal egyidejűleg közölni kell.

(2) A helyiség vételára, ha a helyiség az elővásárlási joggal rendelkező részére a lakással együtt kerül értékesítésre a forgalmi érték 80%-a.

(3) Nem gyakorolhatja a helyiségre elővásárlási jogát az a bérlő, akinek a szerződés megkötésének időpontjában adó, vagy adó módjára behajtandó köztartozása (pl. közterület-használati díj), vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van (Ltv. 89. § (4) bekezdése).

(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó helyiségek értékesítésére az önkormányzat vagyonhasznosítási rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

59. § (1) Ha a helyiséget elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár megfizetésére az 52. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a vételár részletekben történő megfizetése esetén a részletfizetési kedvezmény időtartama legfeljebb 5 év lehet.

(2) Részletre történő vétel esetén kamatot kell fizetni, melynek értéke azonos a Ptk-ban a pénztartozások után járó kamat összegével.

(3) A vételár részletekben történő megfizetése esetén az ÁFÁ-t a vételárból le kell számítani, majd az így korrigált vételár alapján kell megállapítani a havi törlesztő részleteket, és erre kell felszámolni az ÁFÁ-t.

(4) Az elővásárlási jog jogosultjának részletre történő vétele esetén a vásárolt helyiségre – önálló ingatlan esetén – elidegenítési és terhelési tilalmat és a tartozás fedezetének biztosítására jelzálogjogot kell a szerződésben kikötni és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.

60. § (1) A jegyző naprakész nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokról és a nem lakás céljáról szóló helyiségekről és bérlőiről.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

(3) A helyiség-nyilvántartás tartalmazza:

61. § A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása illetve a bérbeadói hozzájárulásról való döntés meghozatala érdekében a tudomására jutottak.

62. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2015(XII.19..) önkormányzati rendelete.

63. § Ez a rendelet 2023. szeptember 30-án lép hatályba.