Öreglak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1995. (II. 22.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2013. 03. 28- 2014. 12. 31
Öreglak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1995. (II. 22.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
2013.03.28.
(egységes szerkezetben a módosítására kiadott 5/1996. (II. 20.); 7/1996. (III. 12.); 14/1996. (XI. 29.); 16/1997. (XI. 28.); 7/1998. (VIII. 28.); 8/1999. (XI. 30.); 11/2000. (XI. 28.); 3/2003. (III. 27.); 16/2006. (XII. 15.); 16/2007. (XII. 4.), 16/2010. (XII. 15.), 19/2011(XI.30.), 4/2013 (III.28) rendeletekkel)
I.
Az adó megállapítás joga és az adókötelezettség
(1) Az önkormányzat tevékenységi területén határozatlan időre bevezeti:
a.) a magánszemélyek kommunális adóját,
b.) helyi iparűzési adót és a
c.) 1az építményadót.
(2) Az önkormányzat adó megállapítási joga az e rendeletben meghatározott adóalanyokra és
adótárgyakra terjed ki.
(1) E rendelet alkalmazásában adóalany:
a.) a magánszemély,
b.) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
c.) a magánszemélyes jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
(2) 2 Adómentes az (1) bek. b.)- c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az
egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár, a költségvetési szerv és a
költségvetési szervnek nem minősülő nevelési- oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet
megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége)
után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után
a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az
adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
(3) Az
(1) és
(2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany külföldi magánszemély és
szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem
biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter döntése az irányadó.
Az adókötelezettség az önkormányzati illetékességi területén a következőkre terjed ki.
a.) az ingatlan tulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra
b.) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására ( a továbbiakban
együtt: adótárgy )
II.
Magánszemélyek kommunális adója
(1)67 Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén magánszemély tulajdonában lévő lakás,
valamint a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén a nem magánszemély tulajdonában álló lakásra
vonatkozó bérleti jog.
(1)8 Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év ( a továbbiakban: év ) első napján a
lakás tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosaik tulajdoni hányadaik arányában
adóalanyok. Amennyiben a lakást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű
jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű
jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban
Az adó alanya a magánszemély is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem
magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Adómentesség, adókedvezmény11
(1) Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól az adó alanya, aki építményadó fizetésére
kötelezett.
(2) 12 A
10. § alapján megállapított adóból 50 % adókedvezmény illeti meg a szükséglakás után annak tulajdonosát, illetve bérlőjét.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
(1) Az adókötelezettség az e rendelet 5. §. (1) bekezdésében meghatározott esetben a
használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik.
Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett lakás esetében az adókötelezettség a
tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség megszűnik a lakás megszűnése évének utolsó napján. A lakásnak az év
első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség
megszűnik.
(3) A lakás használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
(1)13 Az e rendelet 5. §. (2) bekezdésében foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a
lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése
évének utolsó napján szűnik meg.
(2) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre
vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
10. § .14, [15] Módosította a 8/1999. (XI. 30.) ör.1§-a Hatályos 2000. január 1-től , [16] Módosította a 16/2007. (XII. 4.) ör. 1 §-a Hatályos 2008. január 1-től , [17] Módosította a 16/2010. (XII. 15.) ör.3. §-a Hatályos 2011. január 1-től
a.) lakásonként évi: 16.000 Ft
b.) lakásbérleti jogonként: évi: 16.000 Ft
III.
A helyi iparűzési adó
Az adókötelezettség, az adó alanya
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozás tevékenység ( a
továbbiakban: iparűzési tevékenység ).
(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a
székhelyén, vagy a telephelyén ( részlegében ) vagy ezen kívül végzi.
(1)15 Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a
tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) 16 Az önkormányzati illetékességi területén ideiglenes /alkalmi/ jelleggel végzett iparűzési
tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség
időbeni terjedelmére.
(1)17 Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék,
illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési
értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel.
Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -, amely a
külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a
telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet
terhelő adó terheli.
(2) Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi és
az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor
azt- tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően- a vállalkozónak kell megosztania az 1.
számú mellékletben meghatározottak szerint.
(3) 18 Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység
végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak
számít.
15. § .19,[24] Módosította a 8/1999. (XI. 30. ) ör.2. §-a Hatályos 2000. január 1-től
(1) Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.20
(2)21 ,[27] Módosította a 16/2006. (XII. 15.) ör.4. §-a Hatályos 2007. január 1-től , [28] Módosította a 16/2007. (XII. 4.) ör3. §-a Hatályos 2008. január 1-tőlAz ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén az adó mértéke
b) 24 a Htv. 37. § (2) bekezdésének
b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után
naptári naponként 5000 forint.
IV.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
(1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adóelőleg összege:
a.) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál- ideértve az idényjellegű tevékenységet is- a megelőző év adójának megfelelő összeg.
b.) az adóévet megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege;
c.) tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg
összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.
(4) A vállalkozásnak az adóköteles tevékenységének megkezdésétől számított, illetőleg az
önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre
várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.
(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó
bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
(6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a
(2) bekezdés a.)- b.) pontjában említett vállalkozó az adóelőleget az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem
lakás céljára szolgáló épületek közül az üdülő.
(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű
használatához szükséges- a település rendezési tervében előírt földrészlet.
(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől
illetőleg hasznosításától függetlenül.
(1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján 16/A §. ( 1 ) bekezdésében meghatározott lakás
és nem lakás céljára szolgáló épület tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok
tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építmény az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó
alanya.
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott
megállapodásban az ( 1 ) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
(3) Társasház- üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után
az adó alanya az említett közösség.
Mentes az adó alól:
a.) a szükséglakás,
b.) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m 2 ,
c.) 28 a magánszemély tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakás, ha azt saját maga, vagy egyenes ági rokona életvitelszerűen használja,
d.) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési- oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
e.) a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építmény,
f.) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,
g.) az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tároló, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek ( pl.: a műtrágyatárolók, magtárak stb. )
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év
első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény
esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az
építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó
adókötelezettség megszűnik.
(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértéke 800 Ft/m2.
V.
Az adó bevallása, megfizetése
(1)32 A magánszemélyek kommunális adójáról és az építményadóról az adóbevallást az
adókötelezettség keletkezését ( változását ) követő 15 napon belül kell benyújtani az
önkormányzat hivatalához.
(2) Adózó adókötelezettségét első ízben e rendelet kihirdetését követő 15 napon belül 1995.
március 10-ig az 1995. január 1-jei állapotnak megfelelően kell bevallani.
(3) Nem kell adóbevallást tenni az
(1) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi
adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következik be.
Az iparűzési adót az adóévet követő év május 31. napjáig kell bevallani.
A magánszemélyek kommunális adóját és az építményadót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie.
(1) Az iparűzési adóelőleget a vállalkozó félévi részletekben, az adóév március 15-ig, illetve
szeptember 15-ig fizeti meg.
(2) 34 ,[42] Módosította a 16/2007. (XII. 4.) ör4. §-a Hatályos 2008. január 1-tőlA társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére
kötelezett vállalkozóknak az iparűzési adóelőleget a várható, éves fizetendő adó összegére az
adóév december 20 napjáig kell kiegészítenie.
(3) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az éves tényleges adó különbözetét az éves adóbevallás
benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza.
20/A §.35,[44] Módosította a 3/ 2003. (III. 27.) ör. 1§-a Hatályos 2003. március 28-tól ,[45] Hatályon kívül helyezte a 3/2003. (III. 27.) ör. 1§-a Hatálytalan 2008. január 1-től
Mentességek, kedvezmények
Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése [47] Módosította a címet a 16/2007. (XII. 4.) ör. 6. §. 2. pontja Hatályos 2008. január 1-től
(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá,
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési
nehézség kialakulásának okait és körülményeit. A kérelemhez kérelmezőnek csatolnia kell a saját és az ez háztartásban élő közeli hozzátartozói jövedelméről szóló az 2.számú melléklet szerinti jövedelem igazolást.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a beszedett helyi adóra.
(4) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az
(1) bekezdés a/ pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(5) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő
pótlékokat kell felszámítani, valamit az a/ és c/ pont alkalmazásakor határozatban közölni:
a) a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,
b) a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magányszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII.tv. 165. §.-ában meghatározott késedelmi pótlékot, a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
c) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.
d) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az a./ és c./ pontban említett pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A tartozást, illetve annak azt a részét, amelyre a fizetési könnyítést engedélyezték, a pótlékalap számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a
kedvezményt feltételhez kötheti.
(7) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
(1) 39 Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el
40Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
VI.
Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában:
1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt- bel- és külterületet magába foglaló- térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
2. vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga- ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is-, a földhasználat és a lakásbérlet.
3. épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.
4. lakás és szükséglakás41: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges - helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik meleg padlós helyiséggel;
5. építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatósága használatbavételi engedélyt visszavonta.
6. kommunális beruházás: a közmű ( a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási- ideértve a belvíz-, a csapadék-, és szennyvízelvezetési,- tisztítási, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki ), valamint az út- és járdaépítés.
7. nettó árbevétel:42
a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a
b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,
b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), AZ egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén AZ alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,
e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó
a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,
g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az
a) pont szerinti, - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a
b),
c) és
e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a
j) alpont szerinti nettó árbevétel,
h) a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az
a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,
i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra,
j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az
a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege;
8. vállalkozó [54] Módosította a 16/2006. (XII. 15.) ör. 7. §-a Hatályos 2007. január 1-től : a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából,
üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
9. közszolgáltató szervezet:43 a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, Diákhitel Központ Részvénytársaság továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a vízközmű- társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.
10. Hasznos alapterület, [57] Módosította a 16/2006. (XII. 15.) ör.7. §-a Hatályos 2007. január 1-től:44 a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része,
ahol a belmagasság legalább 1,90 m , a teljes alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három
oldalról zárt külső tartózkodó(lodzsa,fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác,
tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes
vetülete is beletartozik.
11. szociális intézmény: a szociális ellátásról szóló törvényben meghatározott személyes
szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.45
12. egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg
ellátást megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más
egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá
amely gyógyszert forgalmaz.46
13. kiegészítő helyiség: az, amely a lakás-és üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához
szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál ( tüzelőtér,
tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince ).47
14. állandó lakos: aki a lakcím bejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel,
tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén.48,49
E rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettség, adóbevallás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, adóeltitkolás az Adózás rendjéről szóló, többszörösen módosított 1990. évi XCI. tv-ben meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel jár ( mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék)