1. § (1) A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzátartozó szabályozás' terv (tervező: Balázs és Társa BT Építészet: és Számviteli Iroda Kaposvár - 2002-2004) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személy-re nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása — a szükséges egyeztetések lefolytatásával- hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni: - a település igazgatási határát (a megyehatárt), - a meglévő belterületi határt, - beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület határát, - építési, szabályozási és védelmi vonalakat, építési határvonalat, - az egyes terület-felhasználási egységek és építési övezetek, övezetek határait, előírásait,

(6) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

(7) Közterületeket használni, azokon építési terület kialakítását, átalakítását engedélyezni, (ideiglenesen vagy véglegesen) építményt elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, átalakítani, használati módot megváltoztatni csak helyi szabályrendelet alapján tehet.

(8) A helyi védettségre vonatkozó szabályozás és az Ökr 2. sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható építészeti szakvélemény alapján.

(9) A beépítésre szánt területen a közcsatorna üzembe helyezését követően 1 éven belül a hálózatra történő rákötés kötelező. A felszíni vizeket nyílt árokban kell el-vezetni a befogadó vízfolyásokba.

(10) Ahol új épület építését az OTÉK vagy HÉSZ nem engedi, ott a meglévő épület egy alkalommal 25 m2-el bővíthető az övezetre engedélyezett telek beépítettség mértékéig, kivéve, ha 1989. január 1-e után ezt már engedélyezték.

(11) A település területén térségi hulladékkezelő telep nem helyezhető el.

(12) A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a BTSZ előírásait (együttesen) kell figyelembe venni.

(13) 'Azoknál a beépítésre nem szánt területeknél, ahol a beépítési mód meghatározásra került, az OTÉK beépítésre szánt területre vonatkozó fogalmait és előírásait kell alkalmazni.

(14)¹ Amennyiben az országos kerékpárút létesítésére irányuló telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.

2. § (1) Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.

(2) A termőtalaj védelme érdekében

(3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a Pécsi Bányakapitányság állásfoglalását ki kell kérni, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag elszállításra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(4) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala (Pécs) szakhatósági véleményét ki kel kérni építési engedélyezés során a következő esetekben:

(5) Terepszint alatti építmények építési lehetősége nem korlátozott; az utcaképi meg-jelenés szabályait és a talajadottságokat kell figyelembe venni. Beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.

(6) Település- és tájképvédelmi okok miatt a település belterületén, az országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen, a gyep, nádas, rét mezőgazdasági területen és a kertes mezőgazdasági területen táv- és hírközlési célú magas-építmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Ahol a településben létesíthetők, ott 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni, engedélyezéséhez táj-esztétikai vizsgálatot és látványtervet kell mellékelni. A települési tájkarakter védelme érdekében 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnokjellegű épületek építése a településen nem engedélyezhető

(7) A vízfolyások, vízelvezető árkok közeli mély-fekvésű, magas talajvízállású területen építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokra alapozva kell meghatározni az igénybevett kőzettér állapotát, a beépítés feltételeit.

3. § .

4. § .

(1) A település területén falusias lakó, településközpont vegyes, gazdasági és külön-leges terület kialakítására kerül sor a belterületen és a beépítésre szánt területen.

(2) A beépítésre szánt területek szabályait, előírásait a meglévő építmények felújításánál, helyreállításánál, átalakításánál és korszerűsítésénél is alkalmazni kell.

5. § .

(1) Az Lf jelű lakóterületen csak az OTÉK 14. §. bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni,

(2) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza. A telek-szélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén a belterületen min. 16,0 méter engedélyezhető. Egyházi épületnél nagyobb építménymagasságot is meg-állapíthat az építésügyi hatóság az általános előírások betartása mellett.

(3) A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak keli tekinteni. Az épületek közötti telepítési távolságra vonatkozó előírásokat be kell tartani. 12 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be. A korábban felépített - oldalkertben lévő - épületek megtarthatók, azonban bármilyen építési munka csak a tűzrendészeti szakhatóság egyetértő véleménye alapján végezhető.

(4) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező, „kertek" a rendezési terv módosítása nélkül a szomszédos telkekhez kapcsolhatók zöldterület vagy kert növelése céljából. Nyeles telek nem alakítható ki. Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező Má-0-ról Lf lakóterületi besorolásba került ingatlanok (69, 70/2-93/2, 703, 707, 708, 709, 681/2, 672, 673, 674, 675, 662/2, 660/1, 660/2, 664, 667,m 653, 641 hrsz) beépítése csak közúti megközelítés, közművekkel való ellátás biztosítása esetén lehetséges. A telkeket feltáró közlekedési és közműterület kialakítása csak az érintett tömb egészére készítendő Szabályozási Terv alapján lehetséges.

(5) A területei a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízhálózat megépítéséig új épület építésére építési engedélyt adni ill. engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor tehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, ill. szenny-víztisztító berendezés létesült. A szennyvízcsatornára rákötni kötelező. A lakótelken meglévő vagy elhelyezhető állattartó épületeknél zárt trágyalé-gyűjtő (zárt. vízzáróan szigetelt) aknák létesítése kötelező, s a trágya elhelyezése tárolóba vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet. A település területén 2005. dec. 31.-e után építési engedélyt kiadni csak a szennyvízcsatorna hálózat és megfelelő kapacitású szennyvíztározó megléte esetén lehetséges.

(6) Az építési hely meghatározása:

(7) Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl építhetők, max. 80 méterig, illetve a hátsó építési határvonalig; engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni,

(8) A lakótelkekhez tartozó kertek a lakótelkek 80 méteres telekmélysége utáni telekrészek, A kertek a kertgazdálkodás körébe tartoznak, azokon növényházak és az OTÉK 1.sz, melléklet 54. pontjában felsoroltak létesíthetők a d., j., k., I. pontok kivételével.

(9) Az építési használat felső határai:

(10) Az egyes építési övezetek határértékei és jellemzői:

6. § .

(1) A településközpont vegyes terület a volt állami gazdasági irodaház és a Jankovich kastély környezetében több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakó és településszintű igazgatási, szolgáltató, egyházi, épületek elhelyezésére szolgáló terület, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakóterületre.

(2) A területen elhelyezhetők mindazon épületek, építmények, melyeket az OTÉK 16. §. (2) bekezdése megenged, üzemanyag-tároló kivételével. A telken történő elhelyezést oldalhatáron állóan és szabadon állóan, egyedileg kell meghatározni, - a kijelölt védettségi területen a védettség szabályainak betartásával - a környezet és az együttes hatások figyelembevételével. (3) A területen min. 25 m széles és min. 40 m mélységű és min. 2000 m2 -es területű telkek alakíthatók ki. A legnagyobb beépíthetőség: 50 %. Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 50 %-ot. A beépítési mód: oldalhatáron álló vagy szabadon álló lehet a tűzrendészeti, épülettávolsági előírások betartásával.

(4) Az építési használat felső határai:

(5) Az új épületeket magas tetősre kell tervezni, meglévő épületeket nagyobb felújítás, vagy átalakítás esetén magas tetősre kell átalakítani. A tetőfedő anyag ége-tett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet. Az I - IV tűzállósági fokozatba tartozó épületeknél nem alkalmazható a „könnyen éghető" „fokozott tűzterjedésű" (pl. bitumenes hullámlemez) tetőfedő anyag. Építési munkák engedélyezésnél a helyi védettség szabályainak betartását is kell biztosítani a ki-jelölt területen.

(6) A területet a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízhálózat megépítéséig a szennyvíz gyűjtése zárt közmű-pótló berendezésekbe (zárt, vízzáróan szigetelt medencébe) történhet. A szenny-vízcsatornára rákötni kötelező. A területen meglévő vagy önkormányzati rendeletben szabályozottan elhelyezhető állattartó épületeknél zárt trágyalé-gyűjtő (zárt, vízzáróan szigetelt) aknák létesítése kötelező, a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet.

(7) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42,§- és 4/b. sz. melléklete szerinti mértékben a saját telken belül kell biztosítani.

7. § .

(1) A szabályozási terven kijelölt gazdasági területek elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak. A terület lekeríthető, előkertjében portaépület építhető.

(2) A település területén, több helyen meglévő és megmaradó gazdasági területek vannak. Ezek meghatározása a tervben a következők szerint történik:

(3) kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz) - egyéb ipari terület (Gip) kerül kialakításra. A területeket a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, a megépülő szennyvízcsatornára kötelező rákötni. Annak megtörténtéig vagy a rákötés ellehetetlenülése esetén a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolót, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kis-létesítményt kell létesíteni.

(4) A gazdasági területeken a tevékenység végzése, megváltoztatása vagy új engedélyezése során a felszíni szennyeződésre érzékeny területre vonatkozó szabályokat ki kell elégíteni.

(5) Belterületen az új épületeket magas tetősre kell tervezni, meglévő épületeket nagyobb felújítás, vagy átalakítás esetén magas tetősre kell átalakítani, egy épület-tömegen belül azonos jellegű felületeket (tetőfelület, homlokzat, lábazat, stb.) azonos felületképzéssel kell kialakítani. Az I - IV tűzállósági fokozatba tartozó épületeknél nem alkalmazható a „könnyen éghető" „fokozott tűzterjedésű" (pl. bitumenes hullámlemez} tetőfedő anyag. Építési munkák engedélyezésnél a helyi védettség szabályainak betartását is kell biztosítani a kijelölt területen.

(6) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42. §- és 4/b. sz, melléklete szerin-ti mértékben a saját telken belül kell biztosítani.

8. § .

(1) A szabályozási terven a terület jele: Gksz.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK 19. §. (2) bekezdésben jelölt -nem jelentős zavaró hatású - épületek építhetők. Állattartó épületek csak az állat-tartó rendeletben szabályozott keretek között és az érdekelt szakhatóságok egyetértésével helyezhetők el.

(3) A területen min. 25 m széles és min. 40 m mélységű és min. 2000 m2-es területű területek alakíthatók ki.

(4) A beépítési mód: oldalhatáron álló vagy szabadon álló lehet a tűzrendészeti, épülettávolsági előírások betartásával.

(5) Az építési használat felső határai:

(6) A Fő u, és Nagy J. utca saroktelkén (hrsz:284), az iskola mellett kijelölt területen állattartási és iskolára zavaró hatású terület-felhasználás nem tervezhető, az épületek csak szabadon állóan helyezhetők el, a tervezett épület környezetbe illeszkedő lehet (anyagválasztás, homlokzati felületképzés, stb.). A műemléki híd közelsége, környezete miatt az engedélyezési terveket a műemléki hatósággal egyeztetni szükséges.

9. § .

(1) A szabályozási terven a terület jele: Gip

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen elsősorban állattartási tevékenységhez tartozó, a működéshez szükséges - nem jelentős zavaró hatású - építmények rak-tárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK 20. §. és a helyi állattartási rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3) A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2. A beépítési mód szabadon álló. A beépíthetőség mértéke max. 30 %. Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30 %-ot.

(4) Az építési használat felső határai:

10. § .

11. § .

(1) A temető területén belül csak az üzemeltetéshez szükséges építmények (ravatalozó és a parkolók) helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság; általában 4,5 m. Technológiai okok miatt ennél nagyobb értéket is megállapíthat az építésügyi hatóság (pl: harangtorony, kálvária, stb.). Beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.

(2) A parkoló szükségletét az ÖTÉK 42,§. és 4/b. sz. melléklete szerinti mértékben elsősorban a saját telken belül vagy temető előtti közterületen kell biztosítani. A szabad felületeket (elsősorban az épületek és a parkolók környezetében) fásítani kell. E területen és környezetében legalább 150 m2 zöldfelületet kell kialakítani.

(3) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni. A zárt szennyvíztárolót a köz-egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell tervezni, meg-építeni és működtetni a szennyvízcsatorna megépítéséig.

12. § .

(1) A sportterület területén belül csak az üzemeltetéshez szükséges építmények az Ee jelű területhez is használandó, kiránduló, szabadidő eltöltéshez is tartozó (összehangolt működtetésű parkoló, esőbeálló, WC csoport, büfé) építést engedélyezni a természetvédelmi és erdészeti hatóságok egyetértésével lehet az OTÉK 28. §. (4) bekezdés 2. pont alapján. Legnagyobb építménymagasság: általában 4,5 m. Technológiai okok miatt ennél nagyobb értéket is megállapíthat az építésügyi hatóság (pl: világítás, stb.). Legnagyobb építménymagasság 8,5 m. Beépítettség 10 %.

(2) A parkoló szükségletet a Park utcában kialakított KÖp területen, közterületen lehetséges kialakítani.

(3) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Zárt szennyvíztároló nem építhető, a szennyvízcsatornába be kell kötni az épületet.

13. § .

14. § .

(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a terv tartalmazza. A vasút területe meglévő, változatlanul megmaradó.

(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §.-ában előírtak figyelembe vételével kell biztosítani. Ahol magánút kialakítható, azt közúthoz kell csatlakoztatni.

(3) A közutak, közművek védőtávolságait a BTSZ és a vonatkozó szabványok előírásai alapján a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni. Meghatározásában a fejlesztési elhatározások is figyelembevételre kerültek.

(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 28. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(5) A védőtávolságokon belüli építésügyi hatósági ügyekben az érintett szakhatóság és üzemeltető véleményét ki kell kérni. Zöldterület

15. § .

16. § .

(1) A település igazgatási területén védelmi (Ev), egészségügyi-szociális, turisztikai (Ee) és gazdasági erdők (Eg) területei kerültek kijelölésre. Az erdőterületek beépítésre szánt területté történő átminősítése tilos. Az erdőterületek nagysága nem csökkenthető.

(2) A BTSZ-ben meghatározott természetvédelmi övezet ökológiai hálózata által érin-tett és tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt területek, Ev jelű védelmi erdők. Az erdőterület területi vagy művelési ág változását (a BTSZ előírásainak figyelembevételével) az Állami Erdészeti Szolgálat egyetértésével szabad elvégez-ni.

(3) A meglévő vagy tervezett védelmi rendeltetésű Ev jelű erdőterületen építeni csak a természetvédelmi hatóság - megfelelő feltételeket szabó - hozzájárulásával természetvédelmi, erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti célból, valamint közlekedési és közmű létesítmények elhelyezése céljából szabad. A vasúttól keletre eső 10°-nál meredekebb területen építés csak mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatra alapozottan engedélyezhető.

(4) A meglévő egészségügyi-szociális és turisztikai rendeltetésű erdő területek (Ee) megtartandók a terv szerint fejleszthetők. Folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. A területen belül helyezkedik el a vízfelület és a sportterület, melyek a belterületi erdő területben vannak kialakítva. Az erdészeti szabályok, előírások szerint kezelhetők és működtethetők összehangolva a szomszédos turisztikai erdő használatával.

(5) A 10 ha-nál nagyobb telekméretű gazdasági erdők (Eg) területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó, építmények, vadászházak és vadász lesek a túli környezettel összhangban az ÁESZ egyetértésével építhetők max. 0,3 % beépítéssel. A terven jelölt helyen sportpálya alakítható ki az ökr. 12. §. előírásainak betartásával.

(6) Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti hatóság engedélyével. A telepítés megtörténtéig csak az erdőtelepítés tehetőségét megőrző területhasználat lehetséges.

17. § .

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági övezetek kerültek meg-határozásra:

(3) A területen földrészletet kialakítani, továbbá építményeket elhelyezni, azok közművesítését megoldani a 18-19. §. valamint az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó rendelkezésének együttes alkalmazásával és figyelembe vételével lehet. Érzékeny mezőgazdasági területen (Mál és Má-0) építeni nem szabad.

(4) A település területe nitrát érzékeny. A vizek ilyen szennyeződéssel szembeni védelméről gondoskodni kell a vonatkozó jogszabályok12 betartásával.

(5) Mezőgazdasági területen az övezetek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges.

(6) Általános mezőgazdasági övezetek 18. §. (1) Az általános mezőgazdasági övezeteket a szabályozási terv jelöli. (2) Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m2 tehet. (3) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Elhelyezhetők köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések, a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek.

19. § .

(1) A kert, szőlő, gyümölcsös területeket (Mk-1, Mk-2, Mk-3,) a szabályozási terv jelöli.

(2) Az övezetben beépíthető legkisebb földrészlet 1500 m2 (kivéve, ahol lakóház építése is megengedett, mivel ott 3000 m2), a kialakítható, legkisebb földrészlet 3000 m2 lehet. Beépíteni csak a (3-5) bekezdésben meghatározott feltételekkel szabad az építésre alkalmas földrészleteket.

(3) Az övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 12 m lehet. Építmények el-helyezésének feltétele a villamos energia és ivóvíz ellátás biztosítása. Közművel ellátott építmény szennyvíz elhelyezése zárt közműpótló berendezésbe történhet, melynek műszaki megoldását és engedélyezési feltételeit a környezetvédelmi és vízügyi hatóság elfogadta.

(4) A gazdasági épületek szabadon állóan építhetők minimum 5 m előkerttel, 3-3 m oldalkerttel; max.4,0 m építménymagassággal, mely a legmagasabb pontjában sem lehet 6,0 méternél magasabb; környezetbe illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel. A beépítettség max. 3 %. lehet. Az épületek szintvonalra merő-leges gerincű nyeregetetősek lehetnek cserépfedéssel.

(5) A szabályozás a felújítás, helyreállítás, átalakítás és korszerűsítés esetén is alkalmazandó. A földrészleteket megközelítő utak szélessége min. 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani, melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz elvezetésére.

(6) A szőlőkataszterben szereplő területeken az építési lehetőségek további feltételei: Mk-1 jelű területen kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épület építhető, ha legalább 80 %-ban szőlőműveléssel Mk-2 jelű területen 75 %-ban szőlő-, illetve szőlőműveléssel hasznosított a földrészlet. A feltétel meglétét a település jegyzőjének kell igazolni. Lakóházat építeni az Mk-1 és Mk-3 területen a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel és az ökr.4. §./b/pont teljesítésével lehet akkor, ha a telekterület leg-alább 3000 m2 és legalább 80 %-án szőlő, gyümölcs, ill. más intenzív kultúra található (ezt település jegyzőjének kell igazolni) és ahol a szennyvízkezelés a víz-ügyi és környezetvédelmi hatóság által igazoltan elfogadhatóan megoldott.

(7) Belterületi kertes mezőgazdasági terület

19/A. § (1) A belterületi mezőgazdasági különleges kertes övezeteket (Mkk) a szabályozási terv jelöli. (2) Mkk jelű övezetben lakóépület szabadon állóan, 3%-os beépítettséggel helyezhető el legfeljebb 5,5 méter építménymagassággal.

(3) Az épület elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet. Terepszint alatti beépítés nem haladhatja meg a maximális beépíthetőséget.

(4) Amit e rendelet nem szabályoz, ott az OTÉK mezőgazdasági területekre, valamint a 2000. évi CXII. törvény települési térségi övezetekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

20. § .

(1) Az érzékeny területeket a szabályozási terv jelöli (Má-1 és Má-0).

(2) A terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad. ElheIvezhetők köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.

21. § .

(1) A vízgazdálkodási (V) és a vízbeszerzési (Vkö) területeket a terv tartalmazza.

(2) Az üzemelő vízbázis sérülékeny, külső hidrogeológiai határát a szabályozási terv jelöli (Vs). A területen belül a 123/1997 (VIII. 18.) Korm. Rendelet 5.sz. melléklet-ében felsorolt létesítmények a megjelölt korlátozással létesíthetők.

(3) A vízgazdálkodási területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási közösségi építmények helyezhetők el.

(4) A 46/1999.011.18.) Korm. Rendelet 2. §. figyelembevételével a vízfolyások partéle mentén a karbantartás részére 6-6 méter terület biztosítandó.

(5) A vízvédelmi területen a vízfolyások védelme érdekében vízminőséget rontó tevékenység nem folytatható. A vizek nitrát szennyeződéssel szembeni védelemről gondoskodni kell. A vízparti területek erdő, gyep, nádas művelési ága nem változtatható meg, nem építhető be, mely külterületén min. 50-50 m vízminőség védelmi területet kell fenntartani a terven jelöltek szerint.

22. § .

23. § .

(1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírása-it is figyelembe kell venni.

(3) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a község igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a 21/2001 (11.14.) Korm. rendeletet, továbbá a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM rendeletét légszennyezési határérték tekintetében és a 23/2001 (XI.13.) KÖM. rendeletben előírtakat kibocsátási ha-tárérték tekintetében kielégíti. Szükség esetén technológiát kell módosítani.

(4) A 33/2000. (III. 17.) számú Korm. rendelet 2.sz. melléklete alapján a településszennyeződés-érzékenységi besorolása: „B". Ennek megfelelően a felszín alatti vizekbe kockázatos anyag, ilyen anyagot tartalmazó vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése tilos.

(5) Állattartás az övezeti előírások, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások, valamint az önkormányzati rendelet szerint történhet. A település a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint nitrát-érzékeny terület, ezért az állattartás során be kell tartani az 1.sz. mellékletben előírt jó mezőgazdasági gyakorlat szabálya-it.

(6) Állati hullát, kommunális szemetet, szippantott szennyvizet a településen kívül kell elhelyezni hatóságilag engedélyezett helyen. A dögkutat szakszerűen kell megszüntetni.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény telepítéséhez vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának a megváltoztatás-hoz a környezetvédelmi szakhatóság véleményét ki kell kérni. (8) Veszélyes hulladék üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel is csak a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint tárolható.

(9) Bármely szennyvizet, trágyát termelő üzemi létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz és a trágya, trágyalé átmeneti tárolása.

(10) A földutak és vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell figyelemmel a 120/1999 (Vili,6.) Korm. sz. rendelet elő-írásaira.

(11) A zaj és rezgésvédelemi határértékek tekintetében a 8/2002 (11i.22.) KöM - EüM együttes rendeletben megjelölt határértékeket biztosítani kell a zajkibocsátó és zajtól védendő területek kijelölésénél, azokon ilyen jellegű épületek elhelyezésének vagy meglévő épület funkcióváltozásának engedélyezésénél.

24. § .

(1) A település igazgatási területén a védendő területek a természetvédelmi, táj- és településkép-védelmi, felszíni szennveződésre érzékeny és felszíni vízvédelmi övezetei, továbbá a természeti területek (Tt). Az övezeteket és a területek határait az OTÉK fogalomkörében szabályozva a településrendezési terv tartalmaz-za. Természeti terület a meglévő és tervezett erdőterületen kijelölt terület, a víz-folyások környezete, a megjelölt érzékeny mezőgazdasági területek. Országos jelentőségű védett természeti területek az „ex lege" védett területek: belterületén található földvár (hrsz; 17/7) a római katolikus templom műemléki környezetében nyilvántartott régészeti lelőhely a külterületen tevő kunhalom (hrsz: 083/1,2; 084; 085; 08612,/3,/5,/6}

(2) A természeti (Tt) területen a növényállomány védelméről és karbantartásáról gondoskodni kell, E területen bármilyen - a HESZ-ben megengedett - létesítmény elhelyezése, bontása vagy megváltoztatása a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával tehetséges. A megjelölt területeken a 3000 m2-t meghaladó földrészletet sem lehet beépíteni.

26. § .

(1) A helyi védelem építményeit a szabályozási terv és az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész tünteti fel. Fejlesztéskor vagy hatósági eljárás során mindkettőt együttesen kell alkalmazni. Helyi védelem alatt állnak az 2. sz, mellékletben felsorolt épületek és építmények.

(2) Védett értékek épületeknél a beépítési mód, az arányrendszer (tetőidom, tetőhajlás, építménymagasság, nyílászárók rendszere), homlokzatdíszítés, anyaghasználat. A meglévő funkció megtartandó vagy az övezetben elhelyezhető közösségi célra váltható az építészeti értékek veszélyeztetése nélkül.

(3) A felsorolt épületeknél építési munkák általában a következő szabályok és a településszerkezeti tervhez tartozó kulturális hatásvédelmi szakági munkarész betartásával végezhetők;

(4) Ahol a hagyományos kerítés megmaradt, a jellege megőrzendő, Ahol új kerítés épül, a településben hagyományos léckerítés építendő.

28. § .

(1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

29. § (1) Lakó és kiszolgáló út létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárásban vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Ha a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan lakó és kiszolgáló út céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

30. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhat elő.

(4) Az előző bekezdésben írt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni

31. § (1) Építési bírsággal sújtható az az építtető külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Öreglak község önkormányzatának 9/1997 (IV.29.) sz. rendelete hatályát veszti.

(3) E rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon, 2005, január 01-én lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított államigazgatási eljárások esetében alkalmazni kell.