1. § Öreglak Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról és a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Öreglak Község Önkormányzata.

(2)¹ Az önkormányzat azonosító adatai

3. § ( 1 ) Öreglak Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer és

4. § (1) A képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint a bizottságok, a polgármesteri hivatal kör alakú pecsétjének közepén a Magyar Köztársaság címere van, a körívben, pedig a következő feliratok olvashatók:

5. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) Az önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(3) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező alapellátási feladatait, azok ellátásához szükséges anyagi eszközöket és azok mellé rendelt tartalékokat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti. A felsoroltakon túl megmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját gazdálkodási felelősségére a vonatkozó külön szabályozás alapján rendelkezhet.

(4) Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége körében – ha vállalkozásban közvetlenül kíván részt venni – a részvétel eldöntéséhez gazdasági elemzést köteles készíteni.

(5) Az önkormányzat helyi politikájával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő környezet kialakítására törekszik.

(6) Az önkormányzat véleményt nyilváníthat, és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével, településüzemeltetéssel, településfejlesztéssel áll szoros kapcsolatban.

(7) Önkormányzati döntést a képviselő-testület - annak felhatalmazására bizottsága, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

6. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

(2) A képviselő-testület rendszeres kapcsolatot tart a Lengyeltóti kistérségben működő önkormányzatokkal, az önkormányzatok polgármestereivel. Az együttműködés célja a térség egybehangolt fejlesztése, a települések közszolgáltatásainak, társadalmi, gazdaságszervező munkájának összehangolása. Az egybehangolt fejlesztés magába foglalja a szolgáltatások közös szervezését is. Az együttműködés formáját és módszereit külön megállapodások tartalmazzák.

(3) Öreglak Község Önkormányzata a kistérség önkormányzataival a (2) bekezdésben foglalt együttműködést, valamint a szolgáltatások közös szervezését a Pogányvölgyi Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása útján látja el.

(4)³ A képviselő-testület helyiséghasználat biztosításával, költségvetési támogatással, adminisztrációs ügyviteli feladatok elvégzésével segíti az Öreglaki Roma Nemzetiségi Önkormányzat működését.

7. § (1) A települési önkormányzat köteles ellátni a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos, az Ötv. 8. §. ( 1 ) bekezdésében megállapított feladatokat.

(2) A kötelezően ellátandó feladatok és hatáskörök tárgyában szükség szerint önkormányzati rendeletet kell alkotni. A képviselő-testület feladatainak ellátásáról önállóan, illetőleg társulásos formában gondoskodik.

(3) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatain túl önként vállalhatja

9. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül megbízatásának időtartamára meghatározza gazdasági programját. A gazdasági program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(2) A képviselő-testület a program elfogadását követően külső és belső gazdasági körülmények változása esetén a polgármester a bizottságok javaslata alapján programját módosíthatja.

(3) Az elfogadott gazdasági program megvalósulásáról a képviselő-testület a program időtartamának lejártakor beszámol. Évente értékeli a program időarányos megvalósulását.

(4) A képviselő-testület működésének alapja a program végrehajtását is célzó munkaterv.

10. § (1) A képviselő-testület éves munkatervet készít. A munkaterv alapja a képviselő-testület négy éves gazdasági programja.

(2)⁴ A képviselő-testület munkatervének elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

11. § (1) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli ülést (soros és soron kívüli ülése zárt ülés is lehet), valamint közmeghallgatást tart.

(2) A testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább 6 alkalommal soros ülést tart.

(3) A képviselő-testület július 1-től augusztus 20-ig ülésszünetet tart.

(4) Rendkívüli esetben a polgármester az ülésszünet idején is összehívhat soron kívüli testületi ülést.

(5) A soros testületi ülést általában a tárgyhó utolsó hetének csütörtöki napjára hívja össze a polgármester.

(6) A képviselő-testület ülését a Községháza (a Polgármesteri Hivatal) épületében a tanácsteremben tartja. A polgármester az ülést más helyre is összehívhatja.

(7) A képviselő-testület soros üléseit, annak tárgyalandó fő napirendjeit éves munkatervében tervezi.

12. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.

(2) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

(3) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.

(4) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

(5) Ezt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester (távollétében a helyettesítő alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester távolléte vagy akadályoztatása esetén - ha az akadályoztatás ideje az 5 napot meghaladja - a legidősebb képviselő-testületi tag hívja össze. A soros ülés előtti napirendre javaslatot tehet a polgármester, bármely képviselő, a jegyző, valamint a cigány kisebbségi önkormányzat döntése alapján annak elnöke.

(2) A polgármester soron kívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, vagy bizottságának a napirendet és az összehívás indokát is tartalmazó indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra.

(3) A képviselő-testület ülését az Ötv-ben meghatározottak szerint a Somogy Megyei Kormányhivatal is összehívhatja. Az ülés összehívását kezdeményezheti a népszavazás, népi kezdeményezés folytán külön önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, továbbá kisebbségi etnikai csoportot érintő ügyben az Öreglaki Cigány Kisebbségi Önkormányzat, az érintett közösségek képviselői is. A jegyző írásban elkészített javaslattal a testület sürgős összehívását kezdeményezheti, ha a testület döntése következtében a törvényesség helyreállítása indokolja, vagy a jövőbeni kár bekövetkeztének elhárítása érdekében szükségesnek ítéli meg.

(4) A polgármester vagy az őt az SZMSZ szerint helyettesítő személy, bármely esetben – az általa meghatározott időpontban – összehívhat soron kívüli képviselő-testületi ülést.

14. § (1) Az Önkormányzat tagja a Lengyeltóti Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulásnak

15. § (1) A 14. § rendelkezését kell alkalmazni – a (3 )-(5) bekezdések kivételével - minden más

16. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásos testületi ülését általában a Községháza épületében tartja.

(2) A közmeghallgatást is tartalmazó képviselő-testületi ülések időpontját, témánkénti ütemezését lehetőség szerint az éves munkaterv tartalmazza.

(3) A közmeghallgatást igénylő napirendet, e napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 14 nappal az ülés előtt – helyben szokásos módon, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján – közzé kell tenni.

(4) A közmeghallgatásos ülésre előzetesen kérdéseket, javaslatokat a kiírt ülés időpontját megelőző harmadik napig lehet írásban a polgármesteri hivatal részére eljuttatni, illetve a kihelyezett kérdésgyűjtő ládába bedobni.

(5) A közmeghallgatáson a jelenlévő állampolgárok tehetnek fel kérdéseket, kifejthetik véleményüket.

17. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselő-testület soros nyílt és zárt ülésére a képviselők a meghívót és az írásos

18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság magatartásával nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját. A polgármester a rendfenntartó intézkedéseket velük szemben is alkalmazhatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Pályázat kiírásakor a pályázati felhívásban kiemelt módon jelezni kell, hogy az elbírálás várhatóan zárt ülésen történik. A zárt ülésen meghozott döntést nyilvánosan kell kihirdetni, a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt a Község Könyvtárba kell megküldeni. Ez azonban személyiségi jogot nem sérthet.

(4) A képviselő-testület zárt ülés tartására vonatkozó döntését a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.

(5) Zárt ülés tartását a (3) bekezdésben meghatározott ügyekben bármely képviselő és a jegyző kezdeményezheti. A javaslatról a testület vita nélkül, az eredeti létszámhoz viszonyított minősített többségű nyílt szavazással dönt.

(6) A zárt ülésen tanácskozási joggal vesznek részt: a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása.

19. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti. Távollétében vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai sorából választott alpolgármester vezeti az ülést. Ha mind a polgármester, mind a képviselő-testület tagjai sorából választott alpolgármester távol vannak, illetve akadályoztatottak, akkor az ülésen jelen lévő képviselők közül a korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A polgármester - az ülést levezető - a testületi ülés megnyitását követően megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze. Tájékoztatja a képviselő-testületet a bejelentéssel vagy bejelentés nélküli távollévőkről, megállapítja az ülés határozatképességét, melyet az ülés egész tartama alatt ellenőriz. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.

(3) A határozatképtelen testületi ülést a polgármester ismételten 5 napon belüli időpontra hívja össze.

(4) A polgármester ezt követően előterjeszti a nyilvános ülés napirendi tervezetét a következő sorrendiséget figyelembe véve:

20. § (1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendi pontjai köze felvett rendelet- és határozat-

21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítvány beadható valamely előterjesztés vagy önálló indítvány soron kívüli, továbbá az üléstervben tervezettnél korábban történő tárgyalás végett.

(3)⁶ A sürgősségi indítványt a polgármesternél lehet benyújtani. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke és a jegyző.

(4) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a sürgősségi indítvány tárgyában vita nélkül, minősített szótöbbséggel (eredeti létszámhoz viszonyított többség), soron kívül dönt. Ha a döntése elutasító, az indítványt egyszerű napirendi pontként kell kezelni és meg kell határozni, hogy melyik ülés napirendje között tárgyalandó.

(5) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei a következők:

22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, illetve az ülést levezető feladata.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

23. § (1) Az a hozzászóló, illetve ülésen részt vevő, aki méltatlan magatartást tanúsított, mind a képviselő-testülettől, mind a sértettől bocsánatot kérhet.

(2) Személyes megjegyzést tehet az a képviselő, illetve a testületi ülésen tanácskozási joggal résztvevő személy, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki korábban ismertetett álláspontjával kapcsolatos félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzés időtartama maximum 2 perc, a megjegyzés jogával napirendenként egy alkalommal lehet élni.

24. § (1) A képviselő-testület ülésén megjelenő érdeklődő választópolgár az ülésen akkor szólhat hozzá, ha hozzászólási jogának megadását bármely testületi tag kezdeményezi, és a képviselő-testület vita nélküli döntéssel hozzászólási jogot biztosít részére. Az e bekezdésben megjelölt személyek hozzászólásának ideje időben korlátozható. Az időkorlát megszabására a polgármester jogosult.

(2) A vita során az előadó, az előterjesztő, bármely képviselő és az ülésre tanácskozási joggal meghívott módosító döntési javaslatot terjeszthet elő. A módosító javaslat az érvényes döntés meghozataláig visszavonható.

25. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt, majd az eredetinek minősülő, az előterjesztő, előadó által módosított javaslatról. Bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a több pontból álló határozati javaslat pontonként kerüljön szavazásra.

(2) A képviselő köteles bejelenteni, ha az ügy magát vagy hozzátartozóját személyesen érinti. A kizárásról (érintettség) az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A döntéshozatalban nem vesz részt az a képviselő, aki személyes érintettséget jelentett be, de őt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Ha a határozati javaslat a döntéshez szükséges többséget nem kapta meg, a képviselő-testület képviselői javaslatra dönthet arról, hogy a vitát újra megnyitja, és új szavazásra kerül sor.

(4) Több döntési alternatívát tartalmazó javaslat szavazása során, ha az első szavazási körben egy javaslat sem kapta meg a döntéshez szükséges számú szavazatot, a szavazás a képviselő-testület döntése alapján tovább folytatható. A további szavazás során az előző szavazáskor a legkevesebb szavazatot kapott javaslatra a következő szavazási fordulóban már nem lehet szavazni. Annyi szavazás folytatható le, ahány alternatíva van a döntés meghozataláig. Két alternatívát tartalmazó javaslat esetén, ha egyik javaslat sem kapott a döntéshez elegendő szavazatot, a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy a több szavazatot kapott alternatíváról még egyszer szavazzanak.

26. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

27. § (1) A képviselő-testület döntései - ideértve az ügyrendi döntéseket is - a rendelet és a határozat.

(2) Ügyrendi döntés különösen:

28. § (1) A döntés, a javaslat elfogadásához általában a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Minősített többségi szavazat szükséges:

29. § (1) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja,

30. § (1) a.) Kérdés: Önkormányzati hatáskörbe tartozó közérdekű szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem éri el az interpelláció szintjét.

31. § (1) A képviselő-testület üléseiről - külön a nyilvános és külön a zárt ülésről - jegyzőkönyvet kell készíteni az Ötv. 17. § (1) bekezdése előírásai szerint. Az ülésekről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester (az ülést vezető), a jegyző írja alá.

(3) A testületi ülésről 4 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből az eredeti példányt a jegyző kezeli, és évente kötetbe kell kötni. Egy példány irattári példány, egy példányt meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatal Közigazgatási Hivatalának. A nyilvános ülések jegyzőkönyveinek egyik példányát a Községi Könyvtárnak kell megküldeni. A jegyzőkönyvet aláírást követően fel kell tenni a honlapra.

(4) A jegyzőkönyv eredeti bekötésre váró példányához kell csatolni a jelenléti ív eredeti példányát.

(5) A jegyzőkönyv valamennyi példányához mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és jegyző aláírásával ellátott rendeletet, továbbá az előterjesztések és mellékletei egy-egy példányát.

(6) A jegyzőkönyvben a kérdező kérdéseit is rögzíteni kell.

(7) A jegyzőkönyvben a folyamatos határozatképesség ellenőrzése érdekében a testületi ülésen történő képviselői mozgásokat (elhagyta a termet, ülés közben megérkezett, visszajött a terembe, stb.) rögzíteni kell.

(8) A jegyzőkönyvnek napirendenként az előadók és felszólalók nevét, továbbá a vita, a hozzászólások és a javaslatok lényegét kell tartalmaznia. Továbbá tartalmaznia kell az ügyrendi és érdemi határozathozatal módját, a szavazás eredményét, az elfogadott döntés szövegét, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményt és a polgármester rendfenntartó intézkedéseit, az elrendelt szünetet és az ülés folytatását, az elhangzott kérdéseket és interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.

(9) Az előterjesztésekbe és az elkészült jegyzőkönyvekbe - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - a polgárok a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejében tekinthetnek be.

(10) Az ülésen hozott döntésekről a polgármesteri hivatalnak nyilvántartást kell vezetni.

32. § A jegyzőkönyv tartalmazza:

33. § (1) A képviselő-testületnek a határozati javaslatot elfogadó vagy azt elutasító érdemi döntését szószerinti megfogalmazásban, számozott határozatba kell foglalni. A határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a végrehajtás határidejét.

34. § A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

35. § (1)⁷ Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését

36. § (1) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat határozhat meg.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző a polgármesteri hivatal közreműködésével készíti elő.

37. § Külön törvényekben meghatározott rendeletalkotást megelőző egyeztetési vagy véleményezési eljárásokat a jogszabályokban megjelöltek (polgármester vagy jegyző) folytatják le a polgármesteri hivatal közreműködésével. Az egyeztetési, véleményezési eljárások során keletkezett véleményeket, egyetértési iratokat a testület elé kell terjeszteni. Jogszabályban előírt kötelező eljárási, egyetértési eljárás lefolytatása nélkül rendelet-tervezetet a képviselő-testület nem tárgyalhat.

38. § Az előkészítő, a napirend előadója rendelet-tervezetet és indokolást terjeszt a képviselő-testület elé. Ennek során tájékoztatja a testületet a rendeletalkotás szükségességéről. Tájékoztatja a képviselőket a véleményezési eljárásokról és az egyeztetési eljárás eredményéről.

39. § (1) A tervezet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(3) Az önkormányzati rendeletet évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot.

40. § (1) Az önkormányzati rendeleteket Öreglak község területén az alábbiak szerint kell

41. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester kezdeményezésére tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és tapasztalatairól.

(2) A képviselő-testület előtti beszámoltatás részét képezi a szakterületre vonatkozó rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

(3) Egyes rendeletek hatályosulásának, végrehajtásának ellenőrzését és elemzését a képviselő-testületnek a rendelet tárgya szerinti bizottsága látja el.

42. § (1) A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni. Vezetése a jegyző irányításával a polgármesteri hivatal feladata.

(2) A nyilvántartás alapján a rendelet tárgya, hatálybalépése, esetleges módosítása egyértelműen megállapítható és áttekinthető legyen.

(3) Önkormányzati rendelet módosítása esetén a módosítást követően az egységes szerkezetben való közzététel, a szerkesztés a jegyző irányításával a polgármesteri hivatal feladata. A rendelet hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapjára fel kell tenni.

43. § (1) A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §-a szerinti esküt teszi. A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő főbb jogai:

44. § A települési képviselő aktívan közreműködik a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében a következő módokon:

45. § A települési képviselő a döntés végrehajtásában a következőképpen működhet közre:

46. § (1) A képviselő-testület tagja megválasztható ideiglenes bizottságba, állandó bizottságba.

(2) A képviselő tevékenységének adminisztrációját elsősorban a Polgármesteri Hivatal segíti.

(3) A polgármesteri hivatal ellátja a képviselő-testületi tevékenységgel összefüggő levelek, kérelmek, javaslatok, előterjesztések leírását, továbbá a képviselő kérésének megfelelően szervezi a képviselői meghívók, képviselői fórumok előkészítését.

47. § A települési képviselő a választóival való kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthat. A képviselők fogadóóráinak időpontját a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni és a község honlapján közzé kell tenni.

48. § (1) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott bizottságnak.

(2) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület, a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

(3) A képviselők bármelyike tehet összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a képviselő-testületnek a polgármesterre vonatkozóan. A képviselő-testület a bejelentést követő ülésén legfeljebb azonban 30 napon belül dönt az összeférhetetlenségről.

49. § (1) A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatok – az ellenőrzést biztosító adatok kivételével - nyilvános, a családtagok nyilatkozata nem.

(2) Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.

50. § (1) A képviselő-testület - az önkormányzati feladatok ellátására - előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület maga határozza meg bizottsági szervezetét, maga dönt bizottságok létrehozásáról, azonban a helyi önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok is előírhatják bizottság kötelező alakítását.

(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre és működteti:

51. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani.

(2) A bizottságok összetételéről a képviselő-testület külön határozattal rendelkezik, ebben megválasztja a bizottság elnökét és tagjait.

(3) A bizottság személyi összetételét a képviselő-testület bármikor megváltoztathatja.

(4) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. Képviselő bizottsági elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.

(5) Ha bármely képviselővel szemben etikai kérdés merül fel, az etikai ügy képviselő-testületi ülésen történő tárgyalásának előkészítését és vizsgálatát az adott testületi ülésen az etikai ügy kivizsgálására megválasztott 3 képviselő-testületi tag készíti elő, vizsgálja ki és terjeszti a képviselő-testület elé.

52. § (1) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja. Önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.

(2) A bizottságok az SZMSZ mellékleteiben meghatározott feladatokon túl ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

(3) Ha a bizottságok a polgármesteri hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, az elnökök − a bizottságok döntése alapján − a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.

(4) A bizottságok feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.

(5) A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be. A nem bizottságok által benyújtott előterjesztések közül a feladatköreikbe tartozó ügyekben az adott bizottságok állást foglalnak. Az előterjesztés képviselő-testületi tárgyalásának azonban nem akadálya a bizottsági állásfoglalás hiánya.

53. § (1) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(2) Ideiglenes bizottság hozható létre különösen:

54. § (1) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, melyet a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő legkésőbb 2 hónapon belül készítenek el és elkészítéséről tájékoztatják a képviselő-testületet.

(4) A bizottságuk a munkatervüket önállóan - a képviselő-testület munkaterve alapján - állítják össze. Az összeállítás során felvehetik napirendjeik körébe a képviselő-testület tárgyalására javasolt, de a képviselő-testület munkatervébe fel nem vett napirendi javaslatokat is.

55. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott - települési képviselő - bizottsági tag hívja össze az ülést.

(2) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.

(3) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság ülését elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság korelnök képviselő-testületi tagja vezeti.

(5) A bizottság elnöke határozza meg azt, hogy a bizottság ülésére a polgármesteren, az alpolgármesteren, továbbá a jegyzőn túl, tanácskozási joggal kit hív meg. A kisebbségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a nyilvános ülésen. A bizottságok üléseire minden helyi önkormányzati képviselő meghívót kap.

(6) A bizottság ülésein a fentieken túl tanácskozási joggal vesz részt a polgármesteri hivatal tárgykörben érintet és konkrét előkészítési munkát végző köztisztviselője, továbbá az elnök meghívására külső szakértő.

(7) A bizottság a képviselő javaslatára a feladatkörébe tartozó ügyet köteles legkésőbb a következő bizottsági ülésen megtárgyalni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(8) A bizottsági tag köteles bejelenteni, ha az ügy magát vagy hozzátartozóját személyesen érinti. Bármely bizottsági tag kezdeményezheti bizottsági tag kizárását, melyről a bizottság minősített többséggel dönt. Bizottsági elnök kizárásáról a polgármester dönt. A kizárt bizottsági tag a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek tekintendő.

56. § (1) A bizottsági ülés vezetésére, az állampolgári részvételre és hozzászólásra a képviselő-testület működésére vonatkozó, e rendeletben szabályozott előírásokat kell alkalmazni.

(2) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a megválasztásukat követő első testületi ülésen a képviselő-testület előtt a 44. §-ban írt szövegű esküt tesznek. A bizottságok nem képviselő tagjai is kötelesek az ülésen tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megbízatásuk megszűnése után is megőrizni.

57. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés jellegét, módját, helyét és időpontját, a megjelent bizottsági tagok nevét, a bizottsági ülésről távolmaradt bizottsági tagokat, megjelölve azt is, hogy távolmaradásuk okát előzetesen jelezték-e. Rögzíteni kell az ülésen tanácskozási joggal résztvevők és az egyéb meghívottak nevét és beosztását, a javasolt és az elfogadott napirendeket, majd napirendenként a tanácskozás lényegét, kérdéseket, felvetett javaslatokat, álláspontokat, továbbá a határozathozatal módját, a szavazás eredményét, a határozat (döntés) szövegét, az ülést levezető esetleges intézkedéseit és az ülésbezárás időpontját.

(3) A bizottságok döntéseit évenként folyamatosan emelkedő számsorrendben a bizottság megjelölése mellett sorszámozni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4) A jegyzőkönyvet a jegyző és a bizottság elnöke írja alá.

(5) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző terjeszti fel a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz.

58. § (1) A jegyzőkönyvet négy példányban kell készíteni. A nyilvános ülésekről készített jegyzőkönyvből a jegyző és a bizottsági elnök aláírása után 1 példányt évente kötetbe kell kötni. Egy példányt a Kormányhivatalnak, egy példányt a Községi Könyvtárnak kell küldeni, egy példányt irattárba kell helyezni.

(2) Amennyiben a képviselő-testület soron következő ülése előkészítéseként hozott a bizottság állásfoglalásokat, javaslatokat, úgy a bizottsági javaslatokat lehetőleg az előterjesztéshez vagy azokhoz mellékelt külön lapon írásban a képviselőknek legkésőbb a képviselő-testületi ülésen ki kell osztani.

(3) Ha a bizottsági ülésre olyan időpontban került sor, hogy a bizottság álláspontja a képviselő-testületi ülést megelőzően az idő rövidsége miatt nem küldhető ki, a bizottság álláspontját a képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke, vagy az álláspont ismertetésére megbízott tagja ismerteti.

59. § (1) A bizottságok döntéseiről – külön jelölve az átruházott hatáskörben hozott döntéseket – a polgármesteri hivatalnak nyilvántartást kell vezetnie.

(2) A bizottságok elnökei beszámolnak a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.

(3) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

60. § (1) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egyszer átfogó módon számolnak be a képviselő-testületnek.

(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

61. § (1) A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot választhat.

62. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A polgármester megválasztását követően legkésőbb a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választásnál a választást követő első testületi ülésen teszi le az Ötv. 32. §-ában foglaltak szerinti esküt a képviselő-testület előtt.

63. § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A képviselő-testület a polgármester illetményének meghatározásával és jutalmazásával kapcsolatos kérdésekben az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján dönt.

(2) A polgármester jutalmazását a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény előírásai szerinti rendszeres juttatása megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti

(3) A polgármester köteles a 2 hetet meghaladó mértékű szabadságát a képviselő-testületnek bejelenteni.

(4) Ha a polgármester ellen fegyelmi vagy kártérítési eljárást rendel el a képviselő-testület, az elrendeléssel egyidejűen saját tagjai közül a vizsgálat lefolytatására 3 tagú bizottságot választ.

(5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(6) A polgármester az Ötv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott képviseleti jogosítványát egyedi ügyben a képviselő-testület bármely tagjára átruházhatja.

64. § (1) A polgármester

65. § A polgármester

66. § A polgármester

67. § (2) A polgármester

68. § (1) A képviselő-testület –a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - saját tagjai közül- egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Tiszteletdíjának mértékét a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján állapítja meg.

(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg, munkáját a polgármester irányítja.

(4) Az alpolgármesterre - abban az esetben, ha polgármestert helyettesítő jogkörében jár el -irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(5) Az alpolgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

69. § (1) A képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző feladatai:

70. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Az egységes hivatalon belül külön szervezeti egységet nem hoz létre.

(2) a.) A polgármesteri hivatal jogi személy és önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Önkormányzati költségvetési szervként tevékenysége keretében ellátja és végzi azokat a feladatokat, amelyeket a képviselő-testület az alapító okiratban meghatároz.

72. § ( 1 )Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb

73. § (1) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint saját testületeiket illetően a polgármesterek hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.

74. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi

75. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan

76. § (1) A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell készíteni.

(3) A képviselő-testület a költségvetést az állami költségvetési törvény elfogadását követően annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető normatívái szerint állapítja meg.

(4) A jegyző által elkészíttetett következő évre vonatkozó költségvetési tervezetet az államháztartási törvény előírásai szerinti határidőben a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek.

(5) A költségvetési tervezet bér és személyi juttatási előirányzatait külön jogszabályban meghatározott módon érdekegyeztetésre, vélemény-nyilvánításra kell bocsátani.

(6) A különböző jogszabályokban leírt egyeztetési eljárásokat és önkormányzati bizottsági tárgyalásokat követően lehet a költségvetési rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(7) A költségvetési rendelet határozza meg a tervezett (létrejött) bevételi többlet felhasználását, illetve azt, hogy a tervezett és létrejött hiányt milyen módon lehet fedezni pénz- és tőkepiacon végzett hitelművelettel.

(8) A költségvetési rendelet határozza meg a hitelműveletekkel kapcsolatos felhatalmazásokat, hatásköröket.

(9) A költségvetési rendelet tartalmazza az adott gazdasági évre vonatkozó gazdasági kötelezettségvállalás, a gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök gyakorlásának előírásait.

77. § (1) Amennyiben év közben a pótlólagos önkormányzati források vagy az önkormányzati gazdálkodás biztonsága és szabályszerűsége megköveteli, továbbá, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, amely a költségvetés végrehajtását jelentősen veszélyezteti, évközben pótköltségvetési rendeletet vagy költségvetési rendelet-módosítást lehet és kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

78. § (1) A polgármester a gazdálkodás első félévi helyzetéről az államháztartásról szóló törvényben foglalt határidőben, a háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési rendelet-tervezethez kapcsolódóan köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a képviselő-testület költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználást, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint az önkormányzat költségvetés teljesülésének alakulását.

79. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítani a költségvetési rendeletben meghatározott keretek között lehet.

80. § (1) A képviselő-testület elé a zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármesternek az államháztartásról szóló törvényben meghatározott határidőben kell beterjeszteni.

81. § (1) Az önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió Ft-ot és hitelállománnyal rendelkezik, vagy hitelt vesz fel, köteles az egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány és eredmény-kimutatását a hitelfelvétel évétől, a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, valamint a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni.

(2) A könyvvizsgáló betekinthet a helyi önkormányzat könyveibe, a polgármestertől és az önkormányzat költségvetési szerveinek dolgozóitól felvilágosítást kérhet. A könyvvizsgáló megvizsgálja az önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének alakulását.

(3) A könyvvizsgálót véleményezési körébe tartozó témákban meg kell hívni a képviselő-testület ülésére.

(4) A könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a képviselő-testület elé terjesztett zárszámadási rendelet-tervezetet abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében.

(5) A képviselő-testület a könyvvizsgálóval kötött külön szerződésben más - gazdasági hatású - előterjesztés könyvvizsgálói véleményezését is kérheti.

(6) A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(7) Könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható.

82. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

83. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önálló, vagy önálló költségvetési szervek, amelyek a költségvetési rendeletben meghatározott pénzeszközeiket a meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

(2) A polgármesteri hivatal és az általa alapított intézmények vezetői készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesíthetik.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, szabályszerűségéért a polgármester a felelős. A veszteséges gazdálkodás következményeit a képviselő-testület viseli.

84. § (1) A képviselő-testület gazdálkodását az Állami Számvevőszék és más jogszabályokban megjelölt és arra feljogosított szervezetek ellenőrzik.

(2) A képviselő-testület által alapított költségvetési szervek ellenőrzését a képviselő-testület megbízása és feladat-meghatározása alapján a polgármesteri hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését jogszabályban meghatározott

85. § (1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat:

85/A. §⁹ (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(2) Az önkormányzat biztosítja az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetiségi önkormányzat költségvetési tervezési feladatainak, az operatív gazdálkodási feladatainak, valamint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatoknak az ellátását.

(3) A nemzetiségi önkormányzat az ( 1) és (2) bekezdésben foglalt működési feltételeinek biztosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(4) A jegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein – beleértve a zárt ülést is – és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(5) A Képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében határozza meg a nemzetiségi önkormányzat támogatásának mértékét.”

86. § (1) E rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűen hatályát veszti a 11/1995. (VIII.14.); 5/1999. (IV. 29.); 9/1999. (XI. 30.); 9/2001. (X.31.); 8/2002. (X.30.); 9/2005. (V. 24.); 2/2007. (IV. 5.); 13/2008. (VI. 30.); 7/2010. (IV. 30.) és a 12/2010. ( X. 18.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet mellékletei a következők: