Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2008. ( IX. 16. ) rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

(egységes szerkezetben a módosítására kiadott 8/2012. ( IV. 27.),  26/2013. ( III. 28. ) és 8/2014. ( VI. 30.) önkormányzati rendeletekkel)

A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990.évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv.) 16. §. ( 1 ) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80/B. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Áht.) 108-109. §-aiban foglaltakra – Öreglak község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §. (1 )E rendelet hatálya kiterjed:

a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);

b) mindazokra a dolgokra, melyek községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

          (2) E rendeletet az önkormányzat tulajdonában álló lakások, és helyiségek bérletére csak azokban a kérdésekben lehet alkalmazni, amelyeket a felsorolt vagyoni elemekre vonatkozó külön önkormányzati rendelet nem szabályoz. Az ebben a bekezdésben felsorolt vagyoni elemek esetében elsődlegesen az önkormányzat külön rendeletét kell alkalmazni.

Az önkormányzati vagyon

„ 2. §.^[1] ( 1 ) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból, valamint üzleti vagyonból áll.

( 2) A törzsvagyon az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

( 3 ) Forgalomképtelen törzsvagyon

a.) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező

aa) a helyi közutak és műtárgyaik,

ab) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

ac^[2]

ad) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények ( ide nem értve a vízi közműveket) valamint

b.) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül az Nvtv 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy az önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

(5) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a ( 3 ) bekezdés hatálya alá nem tartozó alábbi vagyontárgyak

a.) az Önkormányzat fenntartása alatt álló nevelési, oktatási, szociális, egészségügyi, kulturális, sport és egyéb intézmények használatában lévő ingatlanvagyon,

b.) a Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok,

c.) műemlék ingatlanok,

d.) kül-és belterületi védett természeti területek és természeti értékek,

e.) erdők,

f.) muzeális gyűjtemények és emlékek,

g.) játszó- és pihenő parkok,

h.) közművek, vízközművek,

i.) köztemetők,

j.) levéltári anyagok, tervtárak terv és iratanyaga,

k.) önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások ( emlékművek),

l.) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.

( 6 ) Üzleti vagyon mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba.

(7) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemeket az 1. melléklet, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a 4. melléklet tartalmazza.

( 8) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

(9) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

(10) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak

minősülő vagyont nem határoz meg. E rendelet hatályba lépését követően e körbe sorolandó vagyonelemeket a 4. mellékletben szerepelteti.

2/A.§.^[3] (1) Az önkormányzat vagyonának a 2.§ (2)-(9) bekezdésében meghatározott minősítése abban az esetben változtatható meg, ha a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat megváltozása ezt szükségessé teszi.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná abban az esetben

minősíthető át, ha megszűnt a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat, vagy

a kötelező önkormányzati feladatkör ellátása, hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az

átminősített vagyonelem nélkül is biztonságosan megoldható.

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyon körébe abban az esetben kell átsorolni a

vagyonelemet, ha

a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, hatáskör gyakorlását

szolgálja, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b) az átminősítést településrendezési változás szükségessé teszi.

(4) Az átminősítést kezdeményezheti

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester, a jegyző, vagy az érintett

kötelező önkormányzati feladatkör felügyeletét ellátó bizottság;

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben az a) pontban felsoroltak mellett a főépítész

is.

Vagyonnyilvántartás és leltár

3. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

II.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet 21. §-a szerint saját szerveire ruházza át.

(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő - a szerződésben meghatározott körben - a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(3)^[4]

 (4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.

(9) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.

(10) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

5. § (1) Az önkormányzati vagyont 10.000.000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

    (2) Zártkörű pályázati eljárást rendelhet el a képviselő-testület, ha

         a.) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,

          b.) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi,

          c.) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevő(k) képes(ek).

(3) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

(4) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(5)^[5] A nettó 5.000.000 forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet  III. Gazdálkodási adatok 4. pontja értelmében a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig kell az általános közzétételi listában szereplő adattartalommal közzétenni.

A nettó 5.000.000 forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B. § (1) szerinti tartalommal kötelező közzétenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a tőzsdei érték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

7. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Vagyonkezelő szervek, vagyonkezelő jogai kötelességei

  8. §.(1)^[6] Az önkormányzat vagyonkezelő szerveit az Nvtv.3. § 19.b.) pontja nevesíti.

         (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői tevékenységért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

         (3) ^[7] Az önkormányzat vagyonkezelő szerveit kizárólag a közfeladat ellátása céljából, a feladat ellátásához szükséges mértékben rájuk bízott vagyonra vonatkozóan illeti meg az ingyenes használat joga.

         (4) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.

         (5) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:

1. birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre;
2. bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére;
3. ingó vagyontárgyak szerzésére, elidegenítésére;
4. közterhek viselésére.

         (6) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei, mint önálló jogi személyek saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek. Az általuk megszerzett vagyon, annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik. Az intézményvezető köteles - ingatlan vagyon esetén - az önkormányzati tulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni.

Az intézmény vagyonkezelői joga nem terjed ki az általa használt ingatlan vagyon bármilyen módon történő tulajdon- változására és jogokkal való terhelésére.

         (7) Az e §-ban meghatározott jogokat és kötelességeket e rendelet szabályai szerint kell gyakorolni.

       (8) A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

      (9) A vagyonkezelő beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között tehet.

Vagyonkezelői jog

9. §.(1)            A képviselő-testület az önkormányzat közfeladatának átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában, önkormányzati fenntartású intézmények használatában lévő, e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyonának, továbbá ezen intézmények ingó vagyonának vagyonkezelői jogát vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át jogi személyre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (továbbiakban együtt: vagyonkezelő)  

       (2) A vagyonkezelői jog versenyeztetés útján történő átruházása esetén a pályázat kiírásáról, valamint annak tartalmáról – jelen rendeletben foglaltak figyelembe vételével – a képviselő-testület dönt.

      (3) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, a vagyon védelmét biztosítani.

      (4)             A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon

1. biztosítására,
2. közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,
3. rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,
4. az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
5. állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,
6. visszaadására a szerződés megszűnésekor.

      (5) A vagyonkezelői jog (1) bekezdés szerinti átadásáról vagyonkezelői szerződést kell kötni, amelynek tartalmaznia kell:

1. a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,
2. a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,
3. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott ingóságoknak az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelöléssel,
4. a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot,
5. a vagyonkezelő által feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
6. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
7. a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét,
8. a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről,
9. a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
10. az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
11. a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
12. a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
13. a közfeladat ellátásának határozott vagy határozatlan időtartamát,
14. a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,
15. a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit,
16. továbbá mindazokat a rendelkezéseket, amit az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény kötelező szerződési tartalomként előír.

    (6) A vagyonkezelői szerződés teljesítésének ellenőrzésére a képviselő-testület jogosult. A képviselő-testület ezt a jogát határozattal a bizottságára átruházhatja^.

    (7) A tulajdonosi ellenőrzés során a vagyonhasznosításról készített beszámolóban évnte ki kell térni a vagyonkezelési szerződések teljesítésére.

   (8) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részére.

Vagyonkezelői jog nyilvános pályáztatásának szabályai

10. §. A 9. § (2) bekezdése alapján kiírt pályázaton érvényesen az vehet részt, aki

1. a pályázati dokumentációt átveszi (megvásárolja);
2. igazolja, hogy a közfeladat ellátására vonatkozó törvényi előírásokban meghatározott személyi és szakmai felkészültséggel, a vagyonkezeléshez szükséges pénzügyi biztosítékokkal, védett vagyontárgyak esetén a védettség jellegének megfelelő szakértelemmel rendelkezik;
3. egy hónapnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs lejárt esedékességű adó-, illeték-, vámhatóságnál nyilvántartott, vagy egyéb köztartozása, amelynek megfizetésére nem kapott halasztást;
4. nyilatkozik, hogy ellene csőd-, felszámolási, illetőleg – helyi önkormányzat esetében – adósságrendezési eljárás nem indult, továbbá, hogy végelszámolását nem kezdeményezte, illetve jogutód nélküli megszűnése nincs folyamatban,
5. a képviselő-testület által meghatározott egyéb feltételeket teljesíti.

11. §. (1 )A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

1. a kiíró megnevezését, székhelyét;
2. a pályázati eljárás tárgyát, valamint célját;
3. a vagyonkezelésbe kerülő vagyon megjelölését (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, az esetleges terheket és ingatlan-nyilvántartáson kívüli igényeket) és annak  vagyonértékelés szerinti értékét;
4. az elbírálásra kerülő tartalmi elemeket, a pályázat elbírálása során alkalmazott bírálati szempontokat;
5. a pályázaton való részvétel feltételeit, az ajánlati kötöttség időtartamát;
6. ajánlati biztosíték kikötése esetén annak mértékét, befizetésének módját, illetve visszafizetésének módját és feltételeit;
7. a pályázati dokumentáció átvételének helyét, módját, ellenértékét,
8. a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját, határidejét, mely utóbbi nem határozható meg a kiírás országos napilapban történő megjelenésétől számított 15 napon belüli időpontra;
9. a pályázatok bontásának helyét, időpontját és a bontás nyilvánosságára történő utalást;
10. kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa vagy pályázati felhívását – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig – jogkövetkezmények nélkül visszavonja;
11. a vagyonkezelői jog megszerzésére, gyakorlására és időtartamára vonatkozó ajánlatkérést;
12. a vagyonkezelés pénzügyi fedezetének bemutatására vonatkozó adatszolgáltatás-kérést;
13. az ajánlatok elbírálásának határidejét;
14. kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén – az ajánlatok bontását követően - az ajánlattevőt hiánypótlásra szólíthatja fel;
15. az ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén, az ajánlatok bontását követően az ajánlattevőtől írásban felvilágosítást kérhet, illetőleg kérdést intézhet annak rögzítésével, hogy az ajánlattevő írásbeli válasza nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek megváltozását;
16. ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy az ajánlatok értékelését követően tárgyalást tartson;
17. a kiíró döntése szerinti azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése, vagy a vele történő szerződéskötés meghiúsulása esetén jogosult a pályázat soron következő legelőnyösebb ajánlatot tevővel szerződést kötni;
18. egyéb, a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.

(2)   A rövidített pályázati kiírásnak legalább tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltakat, valamint a pályázatok benyújtásának határidejét, és a további felvilágosítás-kérésre vonatkozó információkat.

(3)   A rövidített pályázati kiírást legalább egy országos lapban is közzé kell tenni.

12.§. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik. Az ajánlattevő köteles legalább 90 napos ajánlati kötöttséget vállalni.

13. §.(1)A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékok felbontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

          (2)A bontásnál az ajánlattevők vagy az általuk írásban meghatalmazott személyek jelen lehetnek.

14.§.(1) Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha

1. azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
2. azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki jogszabály alapján az eljárásban nem vehet részt;
3. azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki a pályázati dokumentációt nem vásárolta meg illetőleg nem vette át;
4. az ajánlattevő nem csatolta a rendelet 11. § b)-d) pontjában meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat;
5. az ajánlattevő nem teljesítette e rendelet 11.§ e) pontja szerinti feltételt;
6. az ajánlattevő a pályázatot cégszerűen nem írta alá;

     g.)  nem felel meg a pályázati felhívásban, a dokumentációban, valamint jogszabályban  

           meghatározott feltételeknek.

     (2)  Az érvénytelenség megállapítására a képviselő-testület jogosult azzal, hogy az (1) bekezdés g) pontban foglalt érvénytelenségi ok megállapításához belső szervezeti egység vagy külső szakértő (együtt: szakértő) közreműködését veheti igénybe.

15. § (1) A pályázati ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 45 napon belül kell elbírálni^.

          (2) A pályázati ajánlatok elbírálása során a kiíró írásban  felvilágosítást kérhet  az ajánlattevőtől az ajánlatban foglalt nem egyértelmű kijelentések, iratok tartalmának tisztázására.

         (3) A képviselő-testület a pályázatok szakmai szempontból történő értékelésére külső szakmai szakértőt vagy szakértőket vonhat be. A pályázati ajánlatok értékelése során a szakmai szakértő a pályázatok elbírálására vonatkozó írásos javaslatot készít, és azt a (4) bekezdésben meghatározott, bírálatra jogosult szerv elé terjeszti.

        (4) Az ajánlatok előzetes bírálatát a képviselő-testület által létrehozott eseti bizottság e rendelet szabályai szerint végzi, és javaslatát a képviselő-testület elé terjeszti. A nyertes pályázó személyéről a képviselő-testület dönt.

       (5)            Amennyiben az eseti bizottság a pályázatok előzetes értékelése során indokoltnak tartja, tárgyalás tartásáról dönthet a pályázókkal. A tárgyalást a polgármester folytatja le^.

      (6) A tárgyalásra valamennyi ajánlatot tevőt meg kell hívni. A tárgyalás során nem tehető az eredeti ajánlathoz képest – összességében – a kiíró számára kedvezőtlenebb ajánlat.

   (7)    A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tárgyalás során véglegesített ajánlatok értékelésére és a döntéshozatalra a (3)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók.

16. §. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

1. nem érkezett pályázati ajánlat;
2. kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;
3. a képviselő-testület a pályázati eljárást a 11. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltak szerint eredménytelennek nyilvánítja.

17. §. A polgármester a képviselő-testület - pályázatok elbírálására vonatkozó - döntéséről, az ajánlat érvénytelenségéről vagy az eljárás eredménytelenségéről a döntést követő 8 napon belül a kiíró az ajánlattevőket tájékoztatja^.

18. §.(1) A pályázat nyertesével – a 11. § (1) bekezdés q) pontban meghatározott esetben a soron következő legelőnyösebb ajánlatot tevővel - az önkormányzati vagyon kezelésére vonatkozó szerződést a képviselő-testület döntését követő 30 napon belül kell megkötni.

      (2)             A vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a pályázati dokumentációban és a pályázati felhívásban illetve a tárgyaláson meghatározott feltételek alapul vételével - figyelemmel e rendelet 9. § (5) bekezdésére - kell megkötni.

      (3)^[8] Az Mötv. 109. § ( 5 ) bekezdésében meghatározott vagyon tekintetében kötött vagyonkezelési megállapodás akkor lép hatályba, ha az ott meghatározott miniszter vagy szerv a vagyonkezelésbe adásra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot kiadja.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése

19. § (1)^[9] Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenesen történő átruházására az Nvtv.13. §.(4) bekezdésében meghatározott esetekben és módon van lehetőség.

(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

A felajánlott vagyon elfogadása

20. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

21. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) pénz és apport befektetése gazdasági társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet, alapítvány támogatása.

22. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) 1.000.000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,

b) 1.000.000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

c) behajthatatlan követelések törlése, 300.000 Ft értékhatár felett.

    (3) A polgármester jogosult:

a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,

c) megkötni a biztosítási szerződéseket,

   d.) értékesíteni a 30.000 forint – számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságokat,

e)^[10] 1.000.000 Ft értékhatár alatt a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

    f) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon - két évet meg nem haladó - határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,

g) behajthatatlan követelések törlése 30.000 Ft és 300.000 Ft között.

h) 1.000.000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,

(4)A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

22/A.§^[11] (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának  megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése, gazdasági társaságba és alapítványba való bevitele a (2) bekezdés kivételével a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt.

(3) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

(4) Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban rábízott vagyont térítésmentesen használhatja és ennek keretében gondoskodik annak fenntartásáról és karbantartásáról.”

Eljárási szabályok

22/B. §.^[12]Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.”

III.

Záró rendelkezések

23. § (1) E rendelet 2008. szeptember 16. napján lép hatályba. Hatálybalépésének időpontjával a 10/1997. ( IV. 29. ) rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Öreglak, 2008. szeptember 10.

Maczucza Miklós                                                                                         Radóné Lelkes Erika

polgármester                                                                                                                 jegyző

A rendelet kihirdetve: 2008. szeptember 16.

                                                                                                                         Radóné Lelkes Erika

                                                                                                                                    Jegyző

A rendelet egységes szerkezetben hiteles.

Öreglak, 2014. július 01.

                                                                                                                       Radóné Lelkes Erika

                                                                                                                                  jegyző

  1. melléklet^[13]

Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek

 2. melléklet^[14]

Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

                                                                          3. melléklet^[15]

Üzleti vagyon

                                                                                                4. melléklet^[16]

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon