1. § (1) A rendelet célja, hogy az Öreglak község közigazgatási területén található köztemetőkben a helyi kegyeleti elvárások és viszonyok figyelembevételével biztosítsa a tisztességes és méltó temetéshez, valamint a végtisztesség megadásához való jogot, szabályozza a temetők működési rendjét, a temetők használatának szabályait.

(2) A rendelet hatálya kiterjed öreglaki 231. hrsz-ú köztemető (Öreglak, Szabadság u.), és öreglaki 827. hrsz-ú temető (Öreglak, Barátihegy) önkormányzati tulajdonában lévő köztemetőkre, az ott tevékenységet folytató magán- és jogi személyekre, a fenntartásával és a temetéssel kapcsolatos összes tevékenységre.

2. § (1) A köztemető üzemeltetését az Önkormányzat Képviselő-testülete által kijelölt gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: üzemeltető) végzi, külön kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján.

(2) A temető fenntartásának költségeit az Önkormányzat biztosítja a 1. számú melléklet befolyt díjakból és egyéb bevételekből.

3. § A temető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, újra használatba vételére a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

4. § (1) A köztemető nyitvatartási rendje: egész éveben: 0:00 – 24:00

(2) A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Tilos minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a kegyeleti érzést sértheti.

(3) A temetőben kiskorú gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az általa okozott kárért a felügyelő tartozik felelősséggel.

(4) A vakvezető kutya kivételével a temetőbe állatot bevinni tilos.

(5) Az üzemeltető köteles a temető rendjét, nyitvatartási idejét, az elhelyezhető síremlékek méretét szabályozó hirdetményeket és a temető részletes térképét a temető bejáratánál jól látható helyen kifüggeszteni.

5. § (1) A temető útjain tilos gépjárművel közlekedni, kivéve:

(2) A temetőben munkát végző vállalkozók csak e rendelet mellékletében meghatározott mértékű fenntartási hozzájárulás ellenében hajthatnak be a temető területére gépjárművel. Az fenntartási hozzájárulás mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A látogatók gépjárműveiket - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak az erre a célra a temetőn kívül kijelölt területen helyezhetik el.

6. § (1) A temető tisztántartása az üzemeltető feladata, az önkormányzat erre vonatkozó részletes előírásait az üzemeltetővel kötendő szerződésben kell rögzíteni.

(2) A temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése, minden látogató kötelessége.

(3) A temetőben munkát – a sírgondozás és a sírok beültetése kivételével – csak az üzemeltető által engedélyezett és meghatározott időben lehet végezni. A munka megkezdésének és befejezésének idejét az üzemeltetőnek be kell jelenteni.

(4) Padot, ülőhelyet elhelyezni csak az üzemeltető engedélyével és az üzemeltető által kijelölt helyre lehet.

(5) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési és bontási munkát megkezdeni, vagy bontási anyagot elszállítani csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani. Az építéshez szükséges ömlesztett anyagot (pl. betont) csak vaslemezen lehet előkészíteni.

(6) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avart, elszáradt koszorú- és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos.

(7) A temető területéről sírkövet, síremléket, sírjelet (fejfát) kiszállítani csak az üzemeltető írásos engedélyével lehet.

7. § (1) A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért sem az önkormányzatot sem az üzemeltetőt anyagi felelősség nem terheli.

(2) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

8. § (1) A temető üzemeltetője köteles nyilvántartó- és sírboltkönyvet vezetni.

(2) A nyilvántartókönyvnek a kötelező adatokon kívül tartalmaznia kell az elhalálozás helyét is.

(3) A nyilvántartó könyvek mellett betűsoros névmutatót is kell vezetni.

(4) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról a hatályos GDPR szerint az üzemeltető a sírboltkönyv és nyilvántartó könyv adatait elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése, vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

9. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy betekinthet, részükre az üzemeltető köteles ingyenes adatszolgáltatást nyújtani.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

10. § (1) A temetőben csak a sírok, síremlékek, urnahelyek díszítésére szolgáló, a kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak, növények helyezhetők el. Az engedély nélküli, vagy a temető rendjét zavaró tárgyakat, növényeket a temető üzemeltetője eltávolítja, illetőleg az elhelyezővel eltávolíttatja.

(2) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez – de az üzemeltetőnek be kell jelenteni – a sírra ültetett azon örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél és átmérője nem több 0,6 m-nél.

(3) Kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani és a temetőben szemetelni tilos.

11. § (1) A sírhely gondozása úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.

(2) A sírhely gondozása, illetve egyéb munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt munkavégzéssel összefüggő hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(3) A sírhely gondozása során keletkezett szemetet az üzemeltető által kijelölt helyre kell vinni.

(4) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.

(5) A sírhantokon szükséges földpótlás céljára az üzemeltető köteles a temetőben termőföldet tárolni.

(6) A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható.

12. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A temetőrendezési terv alapján az üzemeltető a köztemetőről térképet, nyilvántartást készít, amelyet naprakészen vezet.

(3) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(4) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(5) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a szabályzatban kell előírni.

13. § (1) Temetkezésre használt helyek:

(2) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(3) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes - a talajban lebomló - anyaggal burkolni lehet.

(4) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(5) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al-, és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, építési engedéllyel építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(6) A sírboltok, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

14. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30x30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(3) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(4) Az Önkormányzat az általa fenntartott, Öreglak, Szabadság u. 231. hrsz-ú köztemető területén, a ravatalozó épülettől DK-i irányban a sétánytól 5,0 méterre, előregyártott műkő szerkezetű 3 db különálló, egyenként 6 db urnafülkét tartalmazó urnafalban 18 db urnafali sírhelyet biztosít.

(5) Az urnafali sírhelyek 30x30 cm szélességi és magassági méretűek, 30 cm mélységűek. Az urnafali sírhelyek lezárása a rajta elhelyezett gránit, vagy márványlappal történhet.

(6) Az urnafalon urnafülkénként, a fülke melletti párkányon 1 db, az urnafülke magasságát meg nem haladó koszorú, vagy virágtartó váza helyezhető el.

(7) Kegyeli okokból történő mécses- és gyertyaégetés az urnafülkék előtti kiugró műkőperemen, valamint az urnafülkék mellett kialakított párkányon engedélyezett.

(8) Az urnafali sírhelyek megváltási díját jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

15. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) Öreglak Község Önkormányzata az „Öreglak Község Díszpolgára” címmel kitüntetett személyeknek díszsírhelyet adományoz.

(3) Öreglak Község Önkormányzata nevében a polgármester azon személynek, aki a községi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtott, munkájával, cselekedetével hozzájárult a város jó hírnevének öregbítéséhez, továbbá példamutató emberi magatartása miatt egyébként köztiszteletben áll, díszsírhelyet adományozhat.

(4) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(5) A díszsírhelybe – a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye is eltemethető.

(6) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ezek hiányában – az üzemeltető köteles gondoskodni.

(7) A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(8) Díszsírhelynek kijelölt parcellában egyéb temetési hely nem alakítható ki.

(9) A díszsírhely-parcellában a koporsó, vagy elhamvasztás után az urna földbe temetése megengedett.

(10) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(11) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

(12) A temetési helyen túlterjeszkedő közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

16. § (1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása estén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton – a temető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

17. § (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő 3 év elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

18. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

19. § (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg.

(3) Az eltemettető, vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

20. § (1) A temetkezési szolgáltatások és temetési helyek megváltási díjait az 1. számú melléklet tartalmazza. A díjakat a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.

(2) A temetési hely használati, illetve újra történő megváltási díját a temettetőnek, a temetési hely felett rendelkezőnek előre kell megfizetnie a fenntartó részére az üzemeltető által vezetett nyilvántartásból biztosított adatok alapján.

21. § (1) Rátemetés csak a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett végezhető. Ha a rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, az új használati díjnak megfelelő összeget kell fizetni.

(2) Sírhelyre maximum 4 urna helyezhető

22. § (1) A temetési hely felett annak van rendelkezési joga, aki azt megváltotta.

(2) A temetési helyek használati idejét a megváltás napjától kell számítani. Lejárat után a temetési hely használati ideje az újraváltás időpontjában érvényben lévő díj kifizetése ellenében meghosszabbítható, kivéve, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről kérelemre, írásbeli nyilatkozatot kell adni.

(3) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama:

(4) Kettős sírhelynél, ha az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

(5) Az elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében az üzemeltető a sírokat újra értékesítheti, ha azt a hirdetmény közzétételét követően - jogszabályban meghatározottak szerint - nem váltják meg újra.

23. § (1) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végző (kőfaragó, sírgondozást végző, temetői szolgáltatást végző stb.) a temető használata után az 1. számú melléklet szerinti temető fenntartási hozzájárulást köteles fizetni a temető fenntartójának.

(2) A vállalkozó a (1) bekezdés szerinti díjat minden olyan megkezdett nap után köteles a temető üzemeltetőjének megfizetni, amelyen vállalkozási tevékenységet folytat.

(3) A temetőben vállalkozási tevékenység csak munkanapokon engedélyezhető, kivéve a halottszállítással összefüggő szolgáltatást.

24. § (1) A temetkezési szolgáltató a temető létesítményeit (ravatalozó, hűtő, közmű, stb.) e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott létesítmény igénybevételi díj fejében veheti igénybe, melyet az fenntartó részére - az igénybevételt megelőzően - köteles megfizetni.

(2) A bérleti igényeket az üzemeltető felé kell bejelenteni, a ravatalozó használata esetén legalább az igénybevételt megelőző 24 órával.

(3) Az üzemeltető a létesítmény átadását az igénylőtől - a más vállalkozó részéről történő korábbi lefoglalás esetét kivéve - nem tagadhatja meg.

(4) Amennyiben a temetkezési szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a temetői létesítményt nem veheti igénybe.

(5) A létesítmények igénybevételének indokolatlan megtagadása esetén a vállalkozó az esetet követő három napon belül benyújtott írásos panasszal élhet a jegyző felé, aki az esetet haladéktalanul kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

(6) A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

25. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.