Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 23.) önkormányzati rendeletének indokolása
az önkormányzat 2022. évi költségvetéséről
Hatályos: 2022. 02. 24az önkormányzat 2022. évi költségvetéséről
Végső előterjesztői indokolás
1. Általános rendelkezések
A 2022. évi költségvetésről szóló helyi rendelet megalkotásának céljai a következők: az önkormányzat számára előírt rendeletalkotási kötelezettségnek való megfelelés, - meghatározásra kerüljenek az önkormányzat 2021. évi gazdálkodásának keretei.
A rendeletnek nincs európai uniós joggal kapcsolatos összehangolási és egyeztetési vonatkozása.
A rendelet hatálya az önkormányzatra, valamint az önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki.
Az önkormányzati költségvetésben a költségvetési szerveket nem kell címenként kezelni az Áht. alapján, ezért a költségvetési rendelet nem határozza meg a címrendet.
2. Az önkormányzat összesített 2022. évi költségvetése
A költségvetési rendelet szerkezetének kialakításakor figyelembe vételre került:
- az Áht. 4/A. § (1) bekezdése,
- az Áht. 6. § (3) - (6) bekezdése, amelyben a költségvetési kiemelt bevételek és kiadások találhatók,
- az Áht. 6. § (7) bekezdése, melyben a finanszírozási bevételek és kiadások kerülnek meghatározásra,
- az Áht. 23-24. §-a és az Ámr. rendelet 24., 27-28. §-a amely a költségvetési rendelet szerkezetére, elkészítésére vonatkozó előírásokat határozza meg.
3. A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetése és
az önkormányzat költségvetési szervek nélküli költségvetése
A helyi önkormányzat rendeletének az Áht. 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján tartalmaznia kell a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetését.
A rendeletnek az irányított szervek tekintetében tartalmaznia kell: a költségvetési bevételi és költségvetési kiadási előirányzatait:
- a kiemelt előirányzatok,
- a kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok
szerinti bontásban.
3.1. A Nagyberényi Pillangó Óvoda és Konyha költségvetése
Az Nagyberényi Pillangó Óvoda és Konyha a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv.
A rendelettervezet tartalmazza az óvoda és konyha költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, költségvetési egyenlegét, és annak finanszírozását, valamint létszám előirányzatát.
3.2. Az önkormányzat saját költségvetése
A rendelettervezet a teljesség érdekében tartalmazza az önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetésén kívüli, intézményekhez nem tartozó önkormányzati költségvetést.
4. Adósságot keletkeztető ügyletek
Az Áht. 23. § (2) bekezdés f)-g) pontja kimondja, hogy a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell:
„f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
g) a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és az önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst.45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és…”
A Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet:
„(1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:
a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,
b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,
c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,
d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,
e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,
f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,
g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.”
Az adósságot keletkeztető ügyleteknél figyelembe kell venni még a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott saját bevételt. Az érintett jogszabály az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A rendelet 2. § (1) bekezdése tartalmazza az önkormányzat saját bevételeit.
„2. § (1) Az önkormányzat saját bevételének minősül
1. a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel,
2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel,
3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel,
4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel,
5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint
6. a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés.”
5. A költségvetés végrehajtásra vonatkozó szabályok
Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzatnak a költségvetési rendeletében kell meghatároznia:
- az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt,
- a finanszírozási bevételekkel kapcsolatos hatásköröket,
- a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket.
- az Áht. 34. § (2) bekezdés szerinti esetleges felhatalmazást.
Az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatár meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a hivatkozott jogszabályhely kimondja, hogy a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.