1. § (1) A rendelet hatálya Siófok Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Siófok Város közigazgatási területén

2. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

(2) Az ingatlanokkal kapcsolatos – e rendeletben meghatározott – köztisztasági szabályok betartásáért lakó- és nem lakóépületek, valamint kereskedelmi, ipari központok, telephelyek és középületek, valamint beépített övezetben fekvő üres telkek esetén – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az ingatlanhasználó, társasháznál a közös képviselő, lakásszövetkezetnél az igazgatóság a felelős.

(3) Abban az esetben, ha a meglévő szerződések és belső szabályzatok alapján a (2) bekezdés szerinti felelős személye nem állapítható meg, úgy az ingatlan tulajdonosát kell kötelezettnek és felelősnek tekinteni.

3. § A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól tartózkodni, magatartásukkal közreműködni környezetünk tisztán tartásával összefüggő feladatok eredményes végrehajtásában.

4. § (1) A Város közútjai, közterei és egyéb közterületei rendszeres tisztántartásáról közszolgáltatásként – e rendeletben foglalt kivételekkel – az Önkormányzat közfeladat ellátási keretszerződés útján gondoskodik.

(2) A magánterületnek a közforgalom számára megnyitott vagy a tulajdonos által közforgalom elől el nem zárt része, valamint az építmények közhasználatra átadott részei tisztántartásáról az ingatlan használója köteles gondoskodni.

5. § (1) A közterülettel határos ingatlan használója köteles

(2) Ha az ingatlan és közút között nincs zöldsáv, akkor az úttestig terjedő teljes területre kell teljesíteni e rendelet szerinti előírásokat az ingatlanhasználónak.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ingatlanhasználó köteles gondoskodni:

(4) Amennyiben az ingatlannak több használója van, úgy a kötelezettség a használókat egyetemlegesen terheli.

(5) A szomszédos ingatlanok közötti – közterületnek minősülő – területsávok vagy átjárók esetén a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosokat egyenlő arányban terheli.

(6) Az ingatlanhasználó tisztántartási kötelezettségének porképzés nélkül köteles eleget tenni.

6. § (1) Közterületen szemetelni vagy a közterületet más módon beszennyezni, oda engedély nélkül hulladékot, építési és egyéb törmeléket, elhasznált tárgyat és szennyező anyagot – a hulladékszállítás, vagy a lomtalanítás napjának kivételével – lerakni, elhelyezni, elszórni, eldobni tilos.

(2) Közterületet és annak berendezéseit, felszerelési tárgyait és növényzetét tilos bármilyen módon beszennyezni, rongálni.

(3) Tilos a közterületi gyűjtőedényt megrongálni, a háztartásokban vagy gazdasági tevékenység során keletkezett kommunális hulladékot abban elhelyezni.

(4) A közforgalom céljára szolgáló területek, különösen a tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat beszennyezni, megrongálni tilos.

(5) Az ivóvizet szolgáló kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak és foglalt források környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztántartani és megvédeni az esetleges szennyeződésektől.

(6) Közterületre, átfolyó élő vízfolyásokba, belvízelvezető és csapadékelvezető zárt csatornába, valamint árokba tilos hulladékot dobni, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, beleönteni, beleseperni.

(7) Magántulajdonú ingatlanokon keletkező hulladékot közterületre – a megrendelt hulladékszállítási szolgáltatás kivételével –, továbbá a közterületi hulladékgyűjtő edények mellé tilos elhelyezni.

7. § (1) Hulladékgyűjtő edényt közterületen tartósan tárolni kizárólag az Önkormányzat közterületek használatát szabályozó önkormányzati rendelete vonatkozó rendelkezések megtartásával lehet. Egyéb esetben közterületre hulladékgyűjtő edényt legkorábban a gyűjtést megelőző napon, az előzetesen meghirdetett időpontban, a hulladék kiszóródását megakadályozó módon lehet kihelyezni.

(2) A hulladékgyűjtő edény helyét az edény használójának a domborzati viszonyok és az időjárási tényezők figyelembevételével oly módon kell kialakítania, hogy az megakadályozza az edény elmozdulását, elgurulását, felborulását, továbbá hogy ne akadályozza a közforgalmat és ne veszélyeztesse a közterületek állagát.

8. § (1) Közterületi tárgyak, úttest, járda, falak engedély nélküli feliratozása, firkálása, festékkel vagy más anyaggal történő mázolása, bekenése vagy szennyezése tilos.

(2) Tilos szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folyadéknak a közterületre juttatása, valamint szennyvíznek csapadékcsatornába való bevezetése.

(3) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, valamint környezetre veszélyes anyagokat, így különösen hulladékot, törmeléket, iszapot, papírt, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szennyvíz és csapadékvíz csatornába szórni, önteni vagy bevezetni tilos.

9. § (1) Épületeknek közterületre nyíló ablakán, erkélyén és kerítésén köztisztaságot veszélyeztető módon portörlőruhát kirázni, vagy porolást végezni tilos. Az erkélyt és az ablakpárkányt úgy szabad tisztítani, hogy a vízcsurgás a közterület rendjét és az ott tartózkodókat ne veszélyeztesse, és ne akadályozza.

(2) Az ingatlan karbantartása során gyomirtást alkalmazni a kaszálás helyett tilos.

(3) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos.

(4) Közterületi szökőkutat rendeltetésétől eltérő módon használni tilos. Közterületi szökőkutakban állatot itatni, fürdetni tilos.

10. § (1) A hirdetési tevékenységet végzők feladataikat kötelesek úgy végezni, hogy az ne járjon a közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak szennyezésével, rongálódásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szennyeződés rongálódás esetén a tevékenységet végző köteles gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról.

11. § (1) Építési tevékenységgel kapcsolatos, e rendeletben meghatározott kötelezettségek betartásáért az építtető és az ingatlanhasználó egyetemlegesen felelnek.

(2) Az építtető a keletkezett por és szenny elterjedését köteles megakadályozni, a porképző anyagokat vízzel locsolni.

(3) Az építőanyagot úgy kell tárolni, hogy az ne szennyezze a közterületet. Az építőanyagnak a közterületen történő tárolásánál a közterület használatra vonatkozó rendelet előírásait is be kell tartani.

(4) A közterület-használati hozzájárulás, vagy a közút nem közlekedés célú igénybevétele esetén a használó köteles az igénybevett területet és az igénybevétel által beszennyezett környéket folyamatosan tisztántartani és a használatot követően a terület eredeti állapotát visszaállítani.

12. § (1) Minden építési tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy az annak során keletkezett hulladék, a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet, valamint a közterület berendezéseit, felszerelési tárgyait ne károsítsa és a közlekedést ne akadályozza.

(2) A földmunkák végzésénél a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés ne képződjék. A termő talajréteget külön kell deponálni, majd a munka végeztével gondoskodni kell a termőréteg fedőrétegkénti terítéséről.

(3) A műemléki jelentőségű vagy helyi védelem alatt álló terület közterületein bontási törmeléket tárolni csak zárt edényben, konténerben szabad.

13. § (1) Az építési területtel határos közterületen az építtető köteles gondoskodni:

(2) Ha a bontási törmeléknek magasból történő terepszintre jutását gravitációs úton oldják meg, akkor porzásmentes zártszelvényű ledobócsúszdát kell kialakítani.

14. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkossá vált utak, járdák, lépcsők tisztítására csak környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóróanyagot, így különösen fűrészport, homokot, faforgácsot, bazaltot vagy dolomit zúzalékot lehet használni

(2) Fagyveszélyes időszakban lefagyást eredményező folyadékot a közterületre tilos bármilyen módon kijuttatni.

(3) A burkolaton lévő hó mechanikai eszközökkel való eltávolítása során ügyelni kell a burkolat épségére. A hó eltávolítása akkor tekinthető megfelelőnek, ha a burkolaton maradt hómennyiség vastagsága nem éri el az 1 cm-t. A hó eltávolítása után a burkolaton maradt letaposott, vagy fagyott anyag olvasztását kémiai úton olvasztószerekkel kell elvégezni vagy a felületet érdesítő anyaggal kell kezelni.

15. § (1) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül csak klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer használata alkalmazható oly módon, hogy annak egyszeri kijuttatott mennyisége 20 g/m²-nél ne legyen több. Ezen anyagokat közterületen, valamint zöldterületen tárolni csak zárt edényben, a környezetszennyezést kizáró módon lehet.

(2) A szóróanyag megválasztásakor és annak kiszórásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a közterületen lévő növényzet védelmére.

(3) A közterülettel határos ingatlanhasználót terhelő síkosság-mentesítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges szóróanyag beszerzése az ingatlanhasználó feladata.

16. § A gyalogosforgalom biztosítása érdekében az ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járda, lépcső, gyalogút, valamint a közcélú zöldterületeken átvezető és az ezek körüli burkolt gyalogutak és a sétányok hó- és síkosság-mentesítéséről az ingatlan használója gondoskodik.

17. § (1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon, járdákon, szükség esetén naponta többször is síkosság mentesítést kell végezni.

(2) Az ingatlanhasználó a járdának, valamint a járdához tartozó folyókának hótól, jégtől és lefolyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról is köteles gondoskodni.

(3) Úttesteknél a járda úttest felőli részén az összegyűjtött havat úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos közlekedésre legalább 1 m széles gyalogos forgalmi sáv szabadon maradjon.

18. § (1) A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:

(2) A hó letakarítása során biztosítani kell a gyalogos átkelőhelyek megközelíthetőségét.

(3) A szóróanyag beszerzéséről és kijuttatásáról a tisztántartásra kötelezett gondoskodik.

19. § (1) A jegyző bejelentés alapján és hivatalból eljárva végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését.

(2) A jegyző az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

20. § (1) Az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körében, az elhagyott hulladék felderítőjének jelzése alapján a közterület-felügyelet az adott személyi és eszközállományához mérten helyszíni ellenőrzést végez, a helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(2) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, vagy a közterületen elhagyott hulladék tulajdonosa és/vagy korábbi birtokosa beazonosítható, úgy a jegyző a rendelkezésre álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolásának érdekében.

(3) A közterületen elhagyott hulladék esetén, amennyiben a hulladék tulajdonosa vagy birtokosa ismeretlen és semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre beazonosíthatósága érdekében, az Önkormányzat gondoskodik annak elszállításáról. Az elhagyott hulladék felszámolásának költségeit az Önkormányzat a költségevetésében rendelkezésre álló költségvetési keret terhére biztosítja.

21. § Az ingatlanhasználó e rendeletben meghatározott kötelezettsége nem terjed ki a szabad strandi területekre illetve azon nyílt árkokra, amelyek az 1. mellékletében szerepelnek.

22. § (1) Bűzös anyagokat csak légmentesen zárható tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(2) Porképző, szóródó jellegű anyagok vagy könnyen lesodródó anyagokat csak zárt járművön, vagy rögzített ponyvával letakarva szabad szállítani.

(3) Ha a jármű üzemeltetése és karbantartása során, vagy bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közút, közterület beszennyeződik, a jármű üzemben tartója köteles a szennyeződés eltávolításáról azonnal gondoskodni és a terület eredeti állapotát helyreállítani.

(4) Ha a közterület beszennyezője nem állapítható meg, úgy a szennyeződés megszüntetéséről a közterület tulajdonosa a saját költségére haladéktalanul gondoskodni köteles

(5) A jármű közterületen, valamint közcélra megnyitott magánterületen történő mosása során a gépjármű használója környezetkárosító tisztító anyagot nem használhat.

23. § (1) A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló járművek, helyi és helyközi autóbuszok közterületen lévő megállóhelyeinek és végállomásainak, pályaudvarainak, valamint a mellettük fekvő járdaszakasznak a tisztántartása, hó- és síkosságmentesítése a járművek üzembentartójának a kötelessége és felelőssége.

(2) A vasúti megállók és pályaudvar, valamint a mellettük fekvő járdaszakasz tisztán tartása, hó- és síkosság mentesítése a MÁV Zrt. kötelezettsége és felelőssége.

24. § (1) Állati tetemet, undort keltő anyagot, valamint olyan szerves, vagy szervetlen anyagot, mely a környezetet szennyezheti, a szomszédos terület használóinak egészségét veszélyezteti, közterületen elhelyezni tilos.

(2) Az állati ürülék eltakarításáról a kedvtelésből tartott állat gazdája, a madár ürülék eltakarításáról az ingatlan használója köteles gondoskodni.

(3) A kedvtelésből tartott állatok ürüléke a háztartási hulladék tárolására szolgáló hulladékgyűjtőbe (kuka, konténer), valamint a közterületen elhelyezett speciális gyűjtőedényzetbe helyezhető.

25. § (1) Ebet csak a 2. mellékletben felsorolt, táblával kijelölt területen lehet póráz nélkül futtatni a mellékletben megjelölt korlátozásokkal. E területek takarítása a terület mindenkori kezelőjének a feladata.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen kötelező jól látható helyen elhelyezni a 2. melléklet szerinti „HÁZIREND” tartalmát. A „HÁZIREND” tartalmát köteles mindenki az (1) bekezdés szerinti területen betartani.

26. § (1) A piacok és vásárcsarnokok területén – ide értve az ideiglenesen engedélyezett árusító helyeket is – keletkezett szemét és hó eltakarításáról, valamint a területen folytatott tevékenység által elszennyeződött környező járdák és parkterületek folyamatos tisztántartásáról az üzemeltető, annak hiányában a szervező köteles gondoskodni.

(2) A Kálmán Imre sétányon található üzletsor tulajdonosai vagy bérlői, ahol a gyűjtő edények tárolása nem megoldott, kötelesek napi hulladékszállítási szerződést kötni az Önkormányzatnál nyilvántartott szolgáltatóval.

27. § (1) A köztisztasággal összefüggő önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását és az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedésekkel kapcsolatos hatáskörét Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át azzal, hogy ezen hatósági ügyekben hozott döntések végrehajtását a jegyző foganatosítja.

(2) E rendeletben előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása, vagy a meghatározott tilalmak megszegése – amennyiben ezen magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek – miatti közigazgatási szabályszegés esetén a hatósági eljárás lefolytatására és közigazgatási szankció kiszabására – átruházott hatáskörben – a Jegyző jogosult.

(3) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (11) bekezdés c) és e) pontja szerinti helyszíni bírság kivételével a hatósági eljárás során 5 000,-Ft-tól 50 000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírság vagy természetes személy esetén 50 000,-Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 50 000,-Ft-tól 2 000 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(4) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.

(5) A közigazgatási szankció kiszabásával kapcsolatos eljárásokra az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással az Önkormányzat 11639002-06180700-39000008 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül.

(7) A közigazgatási szankció alkalmazása nem mentesít a helyreállítási kötelezettség, a szabálysértési vagy más – jogszabályban előírt – szankciók viselése alól.

28. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.