Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete korábban megalkotta a Siófok Város Önkormányzat Építészeti-műszaki Tervtanácsának létrehozásáról és működési rendjéről szóló 2/2021. (I.21.) önkormányzati rendeletet.

A tavalyi évben elfogadásra került a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.), melynek VI. fejezete tartalmazza a Tervtanácsokra vonatkozó szabályozást (amely 2024.10.01. napjával lépett hatályba).

A Méptv. egy átlátható és egységes szabályozást hoz létre az eddigi széttagolt szabályozási rendszer helyett. Hatályon kívül helyezi a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.), valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt, és egy átfogó kódex, a magyar építészetről szóló törvény kerül megalkotásra, amely magába foglalja a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényből kikerülő műemlékvédelmi és emlékhelyek védelme rendelkezéseket is. A korábbi törvényekben szereplő, de törvényi szintet nem igénylő kérdések nem kerültek át a Méptv.-be, hanem azok kormányrendeletben kerülnek szabályozásra.

A Méptv. szabályozása alapján a tervtanácsi szervezetrendszer az Építési és Közlekedési Minisztériumban működő Országos Építészeti Tervtanácsot (elnöke az országos főépítész), a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban működő területi építészeti és településrendezési tervtanácsot (elnöke az állami főépítész), valamint a településeken működő helyi építészeti tervtanácsot (elnöke az önkormányzati főépítész) foglalja magában. (A vármegyei önkormányzat mellett nem működik tervtanács.)

A helyi építészeti tervtanács felállítása kötelező a járásszékhely városokban (174 település) és a fővárosi kerületekben (23 kerület). Ezek a településképi véleményezési eljárásokban és a helyi emléket érintő felújításoknál töltenek be jelentős szerepet. Ha az érintett terület világörökségi védelem alatt áll, a helyi tervtanács helyett az állami főépítész által vezetett tervtanács gyakorolja a hatáskört.

A Méptv. alapján a helyi építészeti tervtanácsot a járásszékhely városokban kötelező megszervezni és fenntartani, de természetesen emellett más települések is dönthetnek úgy, hogy helyi tervtanácsot működtetnek.

A helyi emlékek ügyében és a településképi véleményezések során született helyi tervtanácsi véleményekkel szemben a területi tervtanácsnál lehet jogorvoslattal (kifogással) élni. A Méptv. egyik újdonsága a belső jogorvoslati rendszer: a tervtanácsi döntésekkel szemben nemcsak a hatósági eljárás után lehet jogorvoslattal élni (jellemzően a bíróságon), hanem a kérelmező ügyfél immár egy másik szakmai fórumhoz is fordulhat a kifogási kérelmével.

A főépítész a tervtanács elnöke. A Méptv. értelmében valamennyi városi jogállású településnek kötelező lesz önkormányzati főépítészt alkalmaznia. A községek választhatnak, hogy saját települési főépítészt alkalmaznak, vagy a szomszédos községekkel összefogva – társulásban – térségi főépítészt bíznak meg. Ha egyik kötelezettségüknek sem tesznek eleget, a település fekvése szerinti járásszékhely város települési főépítésze lesz az adott község vonatkozásában is a főépítész.

A Méptv. szabályozása alapján át kell gondolni a helyi építészeti tervtanács működését, különös tekintettel a jogszabály 98. § (1) és (3) bekezdéseire, mely szerint a helyi önkormányzat településképi véleményezési eljárásban – a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban – véleményt adhat kormányrendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedély iránti kérelemhez.

A jogszabály szerint, ha az önkormányzat a fenti határidőn belül nem nyilvánít véleményt, azt támogató véleménynek kell tekinteni.

A Méptv. 225. § (8) bekezdés 3. pontja értelmében felhatalmazást kap a települési önkormányzat – fővárosban a kerületi önkormányzat –, hogy rendeletben állapítsa meg a helyi építészeti tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről, eljárási szabályainak megállapításáról szóló szabályokat.

A Méptv. 226. § (2) bekezdése értelmében a 225. § (4)–(11) bekezdése 2024. október 1-jén lép hatályba.

A fentiekre tekintettel a Hivatal a feladatot új jogi szabályozás elfogadásával javasolja megoldani.

A szabályozás a rendelet céljára és hatályára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A Méptv. alapján Siófokon, mint járásszékhelyen kötelező létrehozni a helyi építészeti tervtanácsot.

A Tervtanács tagjainak létszámát a tervezet – a hatályos szabályozáshoz hasonlóan – az elnököt is beleértve legalább három, de legfeljebb hat főben határozza meg. A Tervtanács elnöke a főépítész, akinek a megbízása megszűnik a főépítészi megbízás megszűnésével. A Tervtanács elnöki feladatait ellátó főépítész akadályoztatása esetén az ülést megelőzően írásban köteles gondoskodni a helyettesítéséről az ülésen résztvevő tagok közül.

A Tervtanács tagjait a főépítész javaslatára a polgármester kéri fel legfeljebb négy éves időtartamra, mely felkérést annak időtartamának lejárta előtt is visszavonhatja a főépítész javaslatára.

A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében határozza meg, hogy milyen számban hozza meg a döntését azzal, hogy legalább – beleértve az elnököt is – három taggal kell üléseznie. Ez a Tervtanács határozatképességének feltétele.

A Tervtanács a véleményét egyszerű többséggel hozza meg.

Az általános indoklásnál már jelzésre került, hogy a határidők vonatkozásában olyan változást tartalmaz a Méptv., amely indokolja a Tervtanács összehívásának a tárgyalandó ügyek beterjesztéséhez történő illesztését, melynek a lehetőségét termeti meg a tervezet.

Indokoltnak látjuk, hogy a Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezhesse a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a jegyzőkönyvhöz történő csatolását.

A Tervtanács működéséhez szükséges iratkezelési, nyilvántartási feladatok ellátásáról, adminisztrációs feltételekről – a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Főépítészi Irodája gondoskodik.

A Tervtanács működésének részletes szabályait ügyrend tartalmazza, melyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá.

A szabályozás indoka, hogy a költségeket az ügyrend tartalmazza, így indokolt annak a Képviselő-testület általi jóváhagyása.

Az ügyrendet a főépítész kiadmányozza.

A Tervtanács tagjai közül az ügyrendben foglaltak alapján a Tervtanács elnöke által felkért tagok vesznek részt egy adott vélemény kialakításában azzal, hogy amennyiben a felkért tag vagy bíráló vonatkozásában összeférhetetlenség áll fenn, akkor annak bejelentését követően a Tervtanács elnöke köteles új tagot vagy bírálót felkérni.

A Tervtanács ülésén tanácskozási joggal vehet részt a Hivatal jegyzője és a Képviselő – testület illetékes bizottság vezetője, vagy a bizottság vezetője által kijelölt képviselő.

A Tervtanács ülésén a Tervtanács elnökének döntése alapján tanácskozási joggal vehet részt a) a beruházó,

b) az ügyfél,

c) az önkormányzat érintett intézményének, gazdasági társaságának képviselője,

d) társasház esetén a közös képviselő.

A Tervtanács véleményét ezen személyek távolmaradása esetén is kialakíthatja.

A Tervtanács működésének költségeire vonatkozó szabályokat tartalmazza, melyek szerint a Tervtanács tagját az általa tárgyalt napirendi pontonként az ügyrendben meghatározott összegű tiszteletdíj illeti meg.

A Hivatal köztisztviselőjének nem jár díjazás.

A Tervtanács véleményének kialakítása díj- és illetékmentes, kivéve, ha a Tervtanács összehívását az építtető vagy a tervező olyan esetben kéri, amikor azt jogszabály nem teszi kötelezővé. A Tervtanács működési költségeinek fedezetét Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete a tárgyévi költségvetési rendeletben biztosítja.

A záró rendelkezéseket tartalmazza, amely szerint a tervezet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni, hiszen