Helyi építési szabályzat és szabályozási terv 17/2013 (IX.11)

Zamárdi Város Önkormányzata képviselő-testületének többször módosított 1/2006. (I. 20.) sz. rendelete Zamárdi Város helyi építési szabályzatáról módosításáról

Hatályos: 2013. 09. 11- 2014. 01. 28

Zamárdi Város Önkormányzata képviselő-testületének
többször módosított 1/2006. (I. 20.) sz. rendelete
Zamárdi Város helyi építési szabályzatáról módosításáról, egységes szerkezetben


Zamárdi Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján készített Zamárdi építési szabályzatának (továbbiakban: építési szabályzat) és szabályozási tervének megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:


I.   fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

AZ ELŐÍRÁSOK HATÁLYA

  1. §
  1. Az előírások hatálya kiterjed Zamárdi város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére.
  2. A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás rendelkezéseinek megfelelően szabad.

A szabályozási elemek típusai

  1. §
  1. kötelező szabályozási elemek
  • övezeti, építési övezeti előírások és területi határok,
  • szabályozási vonal (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti közterületekkel érintkező tervezett, nem közterületi telkek határvonala),
  • övezet, építési övezet határvonala,
  • közterületek (közlekedési célú közterületek – gyűjtőút, vagy jelentősebb közlekedési célú közterület, gyűjtőútnál kevésbé jelentős közlekedési célú közterület, ill. a nem közlekedési célú közterület - közpark (Z), valamint a kevésbé jelentős közterületi (köztér) zöldfelület és a szabályozási terven jelölt vízfelület területei)
  • telken belüli beültetési kötelezettség, építési hely területe, készítendő szabályozási terv határa
  1. A kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.
  2. Egyéb (nem kötelező) szabályozási elemek[1] módosítása nem jelenti a szabályozási terv módosítását.
  3. A szabályozási terven feltüntetett tájékoztató elemek[2] módosítása nem a településrendezési tervek hatásköre.


II.  fejezet

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

  1. §
  1. Az építési szabályzat a város közigazgatási területét építési övezetekre és övezetekre tagolja.
  1. építési övezetek a beépítésre szánt területek (Lke, Lf, Vt, Gk, Üü, Üh, K-sport, K-szabadidőközpont, K-múzeum, emlékpark, K-idegenforgalom) nem közterületi telkeinek övezeti lehatárolással elkülönülő területegységei. Az építési övezetek (és a beépítésre nem szánt Kk övezetek) a területfelhasználásra utaló betűjel után az építés fő paramétereire utaló sorszámot tartalmazzák, amelyek részletezését az 1. sz. melléklet táblázata tartalmazza. A táblázat rögzíti a
  • beépítési módot
  • beépítettség mértékét (%)
  • az építhető épületek építménymagasságát (m)
  • az újonnan kialakítható legkisebb telekterületet (m2)
  • a telken belüli legkisebb zöldfelületet (%)
  1. övezetek a beépítésre nem szánt területek (KÖu, KÖk, Z, Ev, Et, Eg, Mk, Mko, Má, VG, Kk-temető, Kk-inert hulladéklerakó, valamint az egyéb közterületek) övezeti jellel, vagy színezéssel elkülönített területei.
  1. Tervezett beépítésre szánt területeken – az országos előírásokban felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni
  1. csak a 4-9. § rendelkezései szerinti közművesítettség kiépítése, a szabályozási terv szerint kialakított építési telek, a közterületi, ennek hiányában önálló helyrajzi számú magánúti[3] kapcsolata, valamint szilárd burkolatú útkapcsolata esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére más előírás hiányában a nyíltárkos megoldás is elfogadható.
  2. az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig csak az eredeti területfelhasználás szerinti övezet előírásai szerint szabad építeni.
  1. Állattartó épület a helyi állattartási rendelet által meghatározott területen építhető.
  2. Beépítésre szánt területen új, az övezet szerinti fő rendeltetésű épület elhelyezése esetén az építési engedélyezési terv mellékleteként kertépítészeti tervet kell készíteni.
  3. A közigazgatás területén nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a vonatkozó országos előírásokat« be kell tartaniuk.
  4. A készítendő szabályozási terv jellel lehatárolt területen belül nincs kijelölt építési övezet, a területen a szabályozási terv elkészítéséig építmény nem helyezhető el.


ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

AZ Építési ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

  1. §
  1. Az építési övezetek építési lehetőségeit a szabályozási tervben a területfelhasználás jele után feltüntetett sorszám és az ezt részletező 1. sz. melléklet tartalmazza, amelyben a következő paramétereket kell betartani:
  1. a kialakítható beépítési módok:
  • szabadonálló (Sz),
  • oldalhatáron álló (O),
  • ikerházas (Ik)
  • zártsorú (Z)
  1. a kialakítható beépítettség mértéke,
  2. a kialakítható építménymagasság,
  3. az újonnan kialakítható telekterület,
  4. a telken belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke.
  1. Ha építési övezetben a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni:
  1. *a telek beépíthetőségének igazolására helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetés lefolytatását kérheti az építési hatóság a főépítész javaslata alapján, amennyiben annak beépíthetősége a kialakult állapothoz képest jelentősen megváltozik.
  2. Meglévő – jelen rendelet hatályba lépése előtt már kialakult – az övezeti előírások méreténél kisebb méretű telken az előírt építési helyen belül épület elhelyezhető, melynek beépített területe nem haladhatja meg a jelen rendelet mellékletében leírt övezeti előírás szerinti %-ot.
  3. a b) pont szerinti mértéknél kisebb telek esetében meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető (az övezeti előírásokon túlmenően), kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a meglévő paraméterek szerinti új épület építhető,
  4. ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők,
  5. ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül, bővíthetők,
  6. ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága nem haladhatja meg a magassági előírást túllépő épületrészből vetített 30°-os hajlásszöget. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.
  1. A pinceszint, ill. terepszint alatti építmények (ha a szabályozási terv másként nem jelöli,) csak az építési helyen belül engedélyezhetők.
  2. Az egyes övezetekben előírt legnagyobb építménymagasság az épület közterület felőli homlokzatánál nem léphető túl. A lejtő felőli építménymagasság legfeljebb 1 m-rel lépheti túl az övezetileg meghatározott magasságot, de az átlagolt építménymagasság ebben az esetben is betartandó.
  3. Ha az építési telek mérete több mint háromszorosan meghaladja az övezetileg meghatározott minimumot, vagy a 4000 m2-t, építési szándék esetén helyi építészeti-műszaki tervtanácson kell meghatározni a telek igényelt, és távlati beépítési lehetőségeit.
  4. Ha az építési övezetre meghatározott legkisebb telekterület nem éri el a 4000 m2-t, az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 35,0 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.
  5. Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság – ha azt a kialakult állapotok indokolják, - lakóépületeknél:
    1. az egymást átfedő, egymással szemben fekvő, 4,5 m homlokzatmagasságot nem meghaladó homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,36 m2-nél nem nagyobbak, a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti távolsági méretek legfeljebb 4,0 m-ig csökkenthetők a területileg illetékes tűzoltóság szakvéleménye alapján,
    2. 2,5 m-ig csökkenthető, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,36 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások.
  6. A térszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét a kötelező zöldfelületi arányba az országos előírásokban meghatározott mértékig a telek aktív zöldfelületének lehet beszámítani.
  7. Ha az építési övezet határa nem esik telekhatárra, akkor az építési előírások szempontjából az építési övezet határát a hátsókert megállapításánál és a beépítési % kiszámításánál telekhatárnak kell tekinteni.
  8. Nyúlványos telek nem alakítható ki.
  9. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
  10. *Eltérő építménymagasságú övezetek találkozásánál a nagyobb építménymagasságú építési övezetben építhető épület magasságának meghatározása:
  1. A szomszédos telekhatáron az alacsonyabb építménymagasságú övezetre meghatázozott építménymagasság felmérése után erre a magasságra 50 %-os[4] hajlásszögű síkot kell állítani,
  2. A nagyobb építménymagasságú övezet építési helyén belül csak az 50 %-os hajlásszögű síkot nem meghaladó építménymagasságú épületrész helyezhető el.
  3. Ahol a megadott hajlásszög meghaladja az övezetileg megengedett építménymagasságot, az övezeti előírások szerinti építménymagasság engedélyezhető.
  1. *A meglévő, megtartható épület szintterületének változatlansága mellett az övezeti előírások szerinti rendeltetésnél – kivételes és méltányolható esetekben – a helyi városi főépítész jóváhagyó véleménye mellett – több rendeltetési egység is engedélyezhető.


*A 4. § (12) és (13) bek. szövegét a 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2008. szeptember 15.


LakóÖVEZETEK

KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET (Lke)

  1. §
  1. A kertvárosias lakóövezet általános előírásai
  1. A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, épületenként legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. A telekméretet többszörösen meghaladó esetben a lakásegységek is többszörözhetők,
  2. A területen lakóépület, valamint a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, helyezhetők el.
  1. A kertvárosias lakóövezet általános építési feltételei
  1. Újonnan épületek az építési övezetben meghatározott beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el. A telekszélesség függvényében építhető ikerházas beépítés építési feltételei problémás esetben helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetés lefolytatását követően pontosítandók.
  2. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek
    1. legkisebb területe az övezeti előírás szerinti;
    2. legkisebb mélysége 30 m;
    3. legkisebb szélessége 16 m (Lke-3 övezetnél 10 m) lehet,
  3. A beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti lehet, amely meglévő, az előírtnál kisebb méretű építési telken meghaladható az épületelhelyezés általános szabályainak betartása mellett. Az előírtnál kisebb területű telken legfeljebb 200 m2 beépített terület engedélyezhető. Nagyobb területű telken épületenként 350 m2-nél nagyobb beépített terület akkor sem engedélyezhető, ha a beépítési % ezt lehetővé tenné.
  4. A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti.
  5. * (20/2008. (IX.12.) Ör. hatályon kívül helyezte).
  6. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  7. Új építés esetén az országos előírások szerinti gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni,
  8. A melléképítmények közül elhelyezhető:

közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.


  1. A kertvárosias lakóövezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (1) táblázata tartalmazza.

FALUSIAS LAKÓÖVEZET (Lf)

  1. §
  1. A falusias lakóövezet általános előírásai

a)   A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. Állattartó épület építése csak a helyi állattartási rendelet szerint engedélyezhető,

b)   A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, helyezhetők el.

  1. A falusias lakóövezet általános építési feltételei
  1. Újonnan épületek csak oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el. A beépíthető oldalhatárt a telektömbben kialakult beépítés szerint kell meghatározni.
  2. Újonnan az előkert legfeljebb 1,5 m-rel több mint a szomszédos építési telek kialakult előkertje, de legfeljebb 5.0 m.
  3. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek
    1. legkisebb területe az övezeti előírás szerinti;
    2. legkisebb mélysége 50 m;
    3. legkisebb/legnagyobb szélessége 16 m és 28 m között alakítható,
  4. A beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti lehet, amely meglévő, az előírtnál kisebb méretű építési telken meghaladható az épületelhelyezés általános szabályainak betartása mellett. Az előírtnál kisebb területű telken legfeljebb 200 m2 beépített terület engedélyezhető. Nagyobb területű telken épületenként 350 m2-nél nagyobb beépített terület akkor sem engedélyezhető, ha a beépítési % ezt lehetővé tenné.
  5. A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti,
  6. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).
  7. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  8. Új építés esetén az országos előírások szerinti gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni,
  9. A melléképítmények közül elhelyezhető:

közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

  1. A falusias lakóövezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (2) táblázata tartalmazza.


Vegyes ÖVEZETEK

  1. §
  1. Településközpont vegyes övezet (Vt) általános előírásai
  1. A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
  2. A területen
  • lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá kivételesen
  • nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

  1. A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható, ill. a gazdasági építmény zavaró hatása annak telekhatárán mérve nem haladhatja meg a szomszédos övezetre vonatkozó előírásokat.
  2. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

e)*17/2013. (VIII.13.) sz. Ör módosította  A Vt-5 jelű építési övezetben újonnan csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és az ezekhez kapcsolódó szálláshely rendeltetésű létesítmények építése engedélyezhető. Szálláshely önállóan nem létesíthető csak abban az esetben, ha a szálláshelyet is magába foglaló épületen belül vagy kereskedelmi vagy szolgáltató, vagy vendéglátó egység is kialakításra kerül.

  1. Településközpont vegyes övezet általános építési feltételei
  1. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek
    1. legkisebb területe az övezeti előírás szerinti;
    2. legkisebb mélysége 40 m;
    3. legkisebb szélessége 20 m lehet,
  2. a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti,
  3. a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti,
  4. az épületek közterület felőli építménymagasságának értéke az övezeti előírás szerinti lehet, de a telken belül és a szomszédos telkek felé az épületmagasság legfeljebb 1,5 m magasságkülönbséggel választható.
  5. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).
  6. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  7. A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni, amelytől a helyi parkolási rendelet szerint lehet eltérni.


  1. A melléképítmények közül elhelyezhető:

közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

  1. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).

(3)    A településközpont vegyes övezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (3) táblázata tartalmazza.


Gazdasági ÖVEZETEK

  1. §
  1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gk) általános előírásai
  1. A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület.
  2. A területen
  • mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen, de csak bővítésként
  • egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület

helyezhető el.

  1. A területen meglévő épületek a kivételesen elhelyezhető épületek funkciói szerint átalakíthatók.
  1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gk) általános építési feltételei
  1. Újonnan épületek csak szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
  2. Újonnan az előkert legalább 10,0 m lehet.
  3. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb
    1. területe az övezeti előírás szerinti;
    2. mélysége 60 m;
    3. szélessége 40;
  4. A beépítettség értéke az övezeti előírás szerinti,
  5. A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 30%, melyet az országos előírások szerinti 3 szintes növényállománnyal kell betelepíteni.
  6. Az épületek építménymagasságának felső értéke az övezeti előírás szerinti lehet.
  7. A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.
  8. Az övezetben a beépítés feltétele részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.

(3)    A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (4) táblázata tartalmazza.



ÜDÜLŐÖVEZETEK

  1. §
  1. Üdülőházas üdülőövezet (Üü) általános előírások
  1. *A terület üdülési célokat szolgáló üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, kivételesen lakás[5] elhelyezésére szolgál. Az elhelyezhetőség feltételeinek tisztázására az építési hatóság a főépítész javaslata alapján helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetést kérhet.
  2. A területen kizárólag a terület igényei szerinti parkolóhelyek, gépjárműtárolók helyezhetők el.
  1. Üdülőházas üdülőövezet (Üü) általános építési feltételek
  1. Újonnan épületek az övezeti jelnek megfelelő beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
  2. Újonnan az előkert legalább 10,0 m legyen, de kialakult, ettől kisebb szomszédos telek előkertméretéhez illeszkedő, legkevesebb 3,0 m előkert engedélyezhető.
  3. *Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb
    1. területe az övezeti előírás szerinti;
    2. mélysége 40 m;
    3. szélessége 30 m;
  4. a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti,
  5. a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti,
  6. az épületek építménymagassága az övezeti előírás szerinti lehet.
  7. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).
  8. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  9. A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.
  10. A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.

(2A)  Az üdülőházas üdülőövezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (5) táblázata tartalmazza.


  1. Hétvégiházas üdülőövezet (Üh) általános előírások
  1. *A terület legfeljebb két üdülőegységes üdülési célokat szolgáló építmények, vagy két lakás elhelyezésére szolgál.
  2. Az övezetben a megengedett két rendeltetési egységet nem meghaladóan a terület rendeltetéséhez köthető, azt nem zavaró egyéb építmények is elhelyezhetők.
  1. Hétvégiházas üdülőövezet (Üh) általános építési feltételek
  1. Újonnan épületek az övezeti jelnek megfelelő beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
  2. Újonnan az előkert legalább 5,0 m legyen, de kialakult, ettől kisebb szomszédos telek előkertméretéhez illeszkedő előkert engedélyezhető.
  3. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb
  • területe az övezeti előírás szerinti,
  • mélysége 30 m,
  • szélessége 16 m,
  1. a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti,
  2. a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti,
  3. az épületek építménymagasságának felső értéke az övezeti előírás szerinti lehet.
  4. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).
  5. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  6. A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.
  7. A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.

(5)    A hétvégi házas üdülőövezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (6) táblázata tartalmazza.


Különleges ÖVEZETEK

  1. §
  1. Különleges intézményi övezet (K) általános előírások
  1. Az egyes különleges intézményi övezetekben a következő építmények engedélyezhetők:
    1. különleges sport (K-sport) övezetben sportolási célú építmények, a rendeltetéshez szükséges egyéb építmények, a közönség kiszolgáló- és ellátó építményei,
    2. különleges szabadidőközpont (K-szabadidőközpont) övezetben szabadidős, sportolási, vendéglátó, valamint szolgáltató építmények, ill. a rendeltetéshez szükséges egyéb építmények,
    3. különleges múzeum, emlékpark (K-múzeum, emlékpark) övezetben kulturális építmények, szolgáltató és fenntartó építmények,
    4. különleges idegenforgalom (K-idegenforgalom) övezetben idegenforgalmi célú, szabadidős, sportolási, vendéglátó, kereskedelmi szálláshely, valamint szolgáltató építmények, ill. a rendeltetéshez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
    5. Különleges vízmű terület (Kvm) építési övezetben a vízellátással és a terület rendeltetésszerű üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények.
  2. A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre írt rendeltetés meghatározásával.


  1. Különleges intézményi övezet (Ksp, Ksz, Kme, Kid, Kt, Kih, Kvm) általános építési feltételek
  1. Újonnan épületek csak szabadonálló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
  2. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb
  • területe az övezeti előírás szerinti;
  • mélysége 60 m;
  • szélessége 40;
  1. a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti,
  2. a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti,
  3. az épületek építménymagasságának felső értéke az övezeti előírás szerinti lehet.
  4. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  5. A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni, amely alól a helyi parkolási rendelet szerint lehet eltérni.
  6. A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.

(5)    A különleges intézményi övezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (7) táblázata tartalmazza.



KözlekedésI ÖVEZETEK, MAGÁNUTAK

  1. §
  1. Közúti közlekedési övezet (KÖu)
  1. A közúti közlekedés céljára kijelölt területen
  • az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá
  • a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény,
  • valamint közforgalom elől el nem zárt magánút

helyezhető el.

  1. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.
  2. Új telek alakítása esetén a 7. sz útról építési telket kiszolgálni nem szabad, az út közterületi kapcsolatként nem vehető figyelembe.
  1. Vasúti közlekedési övezet (KÖk)
  1. A vasúti közlekedés céljára kijelölt területen
  • a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények, továbbá
  • állomásépület és a hozzá kapcsolódó utasforgalmi, kiszolgáló építmények

helyezhetők el.

  1. A területen építmények csak a vonatkozó előírásoknak megfelelően helyezhetők el.
  1. A magánutak – amennyiben nem tervezett közlekedési övezet területén kapnak kialakítást – nem minősülnek közlekedési övezetnek, besorolásuk szerint a kiszolgált építési telkek szerinti építési övezetbe tartoznak, de kialakításuk esetén azok területe nem számítható az építési telek területéhez.
  2. Közlekedési övezetben és közlekedési rendeltetésű alrészleten, vagy magánút tervezett területén a meglévő növényállomány védendő, fennmaradását, jó egészségi állapotát biztosítani szükséges. A közterület átépítése miatti - vagy kertészeti szakvélemény alapján elkerülhetetlen - fakivágás esetében a pótlásról egyidejűleg gondoskodni kell.


KözparK (Z) ÉS KÖZTÉR ÖVEZET

  1. §
  1. Közparkok és helyi jelentőségű közterek céljára kijelölt terület. A területet az övezeti előírások szerinti legkisebb zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. A zöldfelületek min. 50%-án az országos előírások alapján számított háromszintes növényállományt kell biztosítani.
  2. A területen – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, nyilvános WC stb.), vendéglátó épület, ill. a terület fenntartásához szükséges egyéb épület helyezhető el.
  3. A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
  4. Az újonnan elhelyezhető épületek magassága – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – legfeljebb 4,5 m, a beépítés mértéke az övezeti előírás szerinti lehet
  5. Közparkban és más közhasználatú zöldfelületen (köztéren) bármilyen okból elhalt, illetve (engedéllyel, vagy engedély nélkül) kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogat-egyenérték fenntartása mellett – egy éven belül – kell gondoskodni. Ha a visszapótlás az érintett területen a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos, a visszapótlás másutt is engedélyezhető.
  6. A szabályozási tervlap ábrázolásának megfelelően a szabályozás területén közparkok (Z) és egyéb kisebb területű közterületi zöldfelületek (köztér) találhatók.
  7. Az közpark (Z) övezetre vonatkozóan az 1. sz. melléklet (8) táblázata határozza meg az építés részletes feltételeit.


ErdőÖVEZETEK

  1. §
  1. Védelmi rendeltetésű erdő övezet (Ev)
  1. A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.
  2. A területen épület újonnan nem helyezhető el.
  1. Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg)
  1. Az övezetbe a gazdasági célokat szolgáló erdők területei tartoznak.
  2. A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő, és a település ellátását szolgáló közműlétesítmények helyezhetők el.
  3. Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(2/A)   Az övezetre vonatkozóan az 1. sz. melléklet (9) táblázata határozza meg az építés részletes feltételeit.

  1. Védelmi erdőterületeken a folyamatos borítottság érdekében fakitermelés szálalásos módszerrel kell történjen. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén – végezhető, és nagysága nem haladhatja meg az 1 ha-t.
  2. A védelmi erdők esetén, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, az erdők vágás-érettségi korát megemelt értékkel kell megállapítani.

(5)* 17/2013. (VIII.13.) sz. Ör módosította   Turisztikai egészségügyi rendeltetésű erdőövezet (Et)


a. Az övezetbe – a turisztikai – egészségügyi célokat szolgáló erdők területei tartoznak.

b. A 40 000 m2 meghaladó területnagyságú telkeken legfeljebb 5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.


Mezőgazdasági ÖVEZETEK

  1. §
  1. Mezőgazdasági kertes övezet (Mk)
  1. Az övezetbe a volt zártkertek, illetve zártkert jellegű kisüzemi művelésű, jellemzően kistelkes területek tartoznak.
  2. Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő lakóépületek építhetők.
  3. Építmény elhelyezésének feltételei az övezetbe eső telkeken:
    1. 1500 m2 feletti telekterületen (csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken[6]) legfeljebb egy gazdasági épület és egy pince, valamint egy, legfeljebb 15 m2-es, lábakon álló kerti építmény létesíthető,
    2. lakóépület az övezetben 3000 m2-nél nagyobb telken létesíthető«,
  4. A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot,
  5. A telken újonnan építmény
    1. szabadon állóan, vagy a kialakult beépítéshez igazodva oldalhatáron állóan,
    2. a szabályozási tervlapon jelölt építési sávon belül, de az előkert legalább 5,0 m. Ettől eltérő helyen felmerülő, indokolt építési igény esetén a beépítés feltételeinek tisztázására előzetes főépítészi állásfoglalást kell kérni,
    3. legfeljebb 4,0 m építménymagassággal, 7,5 m tetőgerinc-magassággal, de a legmagasabb (pl. lejtő felőli) homlokzatmagasság sem lépheti túl az 5,0 m-t,
    4. magas tetővel, 40-45° tetőhajlásszöggel, nádfedéssel, vörös, ill. barna árnyalatú cserépfedéssel

építhető.

  1. Állattartó telep az övezetben nem létesíthető.
  2. Gazdasági épület földszinti nettó alapterülete legfeljebb 100 m2, lejtő felőli épületszélesség legfeljebb 7,0 m. A 5000 m2-nél nagyobb telken épülő épület nettó alapterülete a beépítettség mértékét nem meghaladóan elérheti a 350 m2-t, ebben az esetben az épület tömegét úgy kell tagolni, hogy a lejtő felé legalább egy, a lejtőre merőleges gerincű, 7 méter széles homlokzati traktus kerüljön kialakításra.
  3. Pince hagyományos oromzattal, boltozottan, földdel borítva építhető önálló épületként az építési helyen belül.
  4. Terepszint alatti építmény építési helye megegyezik az építési hellyel.
  1. Mezőgazdasági általános övezet (Má)
  1. Az övezetbe eső telkeken új építmény a vonatkozó előírások« szerint építhető.
  2. Az építési jog megszerzéséhez beszámított telkekre építési tilalmat kell bejegyezni, ill. az építési jogosultsággal rendelkező telekre a beszámított telkeket (amennyiben vannak) beszámítható művelési ág szerinti kimutatással szintén be kell jegyezni.
  3. Tulajdoni határ változása esetén új építési jog csak a b) pont szerinti bejegyzések földhivatali átvezetése után keletkezik.
  4. A beépített telek mérete csak a vonatkozó előírások határáig csökkenthető, ugyanez vonatkozik a beszámított telkek csökkentésére, ill. a beszámított művelési ágak csökkentésére is.
  1. Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (Mko)
  1. Az övezetbe a környezet és tájvédelmi, ökológiai okból nem beépíthető mezőgazdasági művelési ágú területek tartoznak.
  2. Az övezetben nyomvonal jellegű építményeken és műtárgyakon, a külön jogszabályok keretei között a köztárgyakon, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építményeken, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyakon, a nyilvános illemhelyeken, hulladékgyűjtőkön túl csak a természetvédelmi fenntartást, kutatást és bemutatást, illetve a legeltetéses állattartást szolgáló legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épület építhető, min. 2 ha nagyságú telken, telkenként max. egy, legfeljebb 100 m2-es tájjellegű épület elhelyezésével.


Mezőgazdasági ÖVEZETEK közös előírásai

  1. §
  1. Az Má és Mko mezőgazdasági övezetben, környezeti hatásvizsgálat« alapján alakítható ki anyagnyerő bányatelek.
  2. A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken
  1. a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhetők, csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhetők el,
  2. az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket, létesítményeket a bányászat befejezésekor el kell távolítani.
  1. A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rehabilitáció után engedélyezhető.


MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI

  1. §

A mezőgazdasági, ill. erdőövezetben a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók, amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek. Meglévő lakóépületek legfeljebb 25 m2-rel bővíthetők.


Vízgazdálkodási ÖVEZET (VG-1)

  1. §
  1. A területbe
  1. az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja,
  2. az állóvizek medre,
  3. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja

tartoznak.

  1. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint szabad.


Vízgazdálkodási ÖVEZET (VG-2)

  1. §
  1. A területbe
  1. a Balaton medervonalával határos, VG-2 övezeti jelű szárazulati területek
  2. vízfolyásokhoz kapcsolódó mélyfekvésű területek

tartoznak.

  1. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad:
  1. egyéni horgásztanyák nem építhetők.



Vízgazdálkodási ÖVEZET (VG-3)

  1. §
  1. A területbe a vízellátással kapcsolatos vízműterületek tartoznak.
  2. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az övezeti táblázat előírásainak megfelelően szabad.
  3. Az övezetre vonatkozóan az 1. sz. melléklet (10) táblázata határozza meg az építés részletes feltételeit.


KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZET (kk)

19/A   §

  1. Különleges beépítésre nem szánt övezet (Kk) általános előírások

a)   A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.

b)   A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

c)   A különleges beépítésre nem szánt övezetek fajtái:

  1. temető (Kk temető), az övezetben temetkezési, szertartási, kegyeleti építmények, a rendeltetéshez szükséges egyéb építmények, a közönség kiszolgáló építményei helyezhetők el.
  2. inert hulladéklerakó (Kk-inert hulladéklerakó), az övezetben a a hulladékkezeléssel és a rendeltetésszerű üzemeltetéssel összefüggő építmények helyezhetők el.
  1. Különleges beépítésre nem szánt övezet (Kk) általános építési feltételek:

a)   Újonnan épületek csak szabadonálló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.

b)   Újonnan az előkert legalább 10,0 m lehet.

c)   Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe 10000 m2

d)   a beépítettség legnagyobb értéke 5%,

e)   a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 40%,

f)    az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5 m lehet.

g)   Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség.

h)   A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni. Amennyiben az övezetet határoló közterületek alkalmasak a parkolási igény kielégítésére, közterület-rendezési terv alapján a telken belül nem elhelyezhető parkolószám a határoló közterületeken is megépíthető.

i)    A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.

  1. Az övezetekre vonatkozóan az 1. sz. melléklet (11) táblázata határozza meg az építés részletes feltételeit.


ÉRTÉKVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM

  1. §
  1. A helyi jelentőségű települési értékek védelmére külön önkormányzati rendeletet[7] vonatkozik.
  2. Helyi értékvédelmi területen megőrzendő az utca- és telekszerkezet. Telekhatár-változtatás csak ezzel összhangban történhet.
  3. Helyi értékvédelmi területen meglévő épületeket, építményeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép egységes megjelenítését biztosító módon kell fenntartani, ill. kialakítani. Ez vonatkozik az épületek tömeg- és tetőformájára, a homlokzatokon alkalmazott anyagokra, színre és felületképzésre.
  4. Helyi értékvédelmi területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, hagyományoknak megfelelő építési anyagok[8] használatát figyelembe véve kell meghatározni.
  5. A falusias lakóövezetű helyi értékvédelmi területen (Lf-1 jelű övezet) az épületek közterület felőli építménymagasságának alsó és felső értéke a közterület felőli 15 m-en belül legfeljebb 3,6 m, ill. a szomszédos meglévő épület magassága, ha az legfeljebb 4,5 m. A fennmaradó építési helyen legfeljebb 6,0 m-es építménymagasság építhető. Védett épülettel szomszédos új épület építménymagassága elérheti annak magasságát. A közterület felőli 15 m-en belül új épület legalább 5,5 m, legfeljebb 8,5 m szélességgel építhető. Új épület tetőformájaként a kialakult beépítésnek megfelelő utcavonalra merőleges nyeregtető építhető, 38-45° közötti tetőhajlással.



TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ELŐÍRÁSOK

TilalmAK

  1. §
  1. A közcélú tilalom hatálya alá eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében a jelen rendelet hatályba lépésétől számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak.


KorlátozásOK

  1. §
  1. Beültetési kötelezettség területén a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását
  1. ha a jelölt telekrész nem beépített, a beültetést a jelen rendelet hatályba lépésétől egy éven belül meg kell kezdeni és két éven belül be kell fejezni,
  2. ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítást végre kell hajtani,
  3. ha a beültetési kötelezettség a telek közterület felőli megközelítését elzárja, azon telkenként 1 darab, nagyobb közterületi hossz esetén 100 m-enként 1 db, legfeljebb 6,5 m szélességű nyiladék kialakítható, ahol burkolat építhető a telek megközelítéséhez.
  4. a beültetési kötelezettségnél
  • fásítás esetén az országos előírások szerinti háromszintes növényállomány,
  • keretező fásítás (keretültetvény) esetén legalább 1 fasor (1 db/10 fm) és két cserjesor (10 db/10 fm)

telepítendő.

  1. amennyiben a növénytelepítés által elfoglalt terület az előírt zöldfelületi %-on felül a telekterület 15%-át meghaladja és a fásításra nem a tulajdonos által folytatott tevékenység miatt van szükség, a tulajdonost külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben költségtérítés illeti meg.



III. fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS Közlekedési előírások

  1. §
  1. A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.
  1. A szabályozási szélességen belül csak a közút, vagy közforgalom elől el nem zárt magánút létesítményei, berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az országos előírások és a mindenkor hatályos Zamárdi Város közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.
  2. A 16 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10-16 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken az utca karakterének megóvása mellett legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell.
  3. A magánutak telekszélességének kialakítására vonatkozó előírások építési telkek kiszolgálása esetén:
    1. kettőnél nem több, 50 m-nél nem távolabbi teleknél legalább 6,0 m,
    2. 50-120 m telek-megközelítésnél legalább 8,0 m,
    3. 120-180 m telek-megközelítésnél legalább 10,0 m,
    4. 180 m telek-megközelítés felett legalább 12,0 m,
    5. magánút legnagyobb hossza zsákutcaként legfeljebb 200 m, 150 m-től végfordulóval, vagy közbenső fordulóval,
    6. átmenő útként legfeljebb 500 m teljes hosszal

alakítható.

  1. Magánút csak a telektömb egészére készített telekalakítási terv, vagy szabályozási terv alapján alakítható ki.
  2. Amennyiben a magánút a szabályozási terv szerinti tervezett közlekedési célú közterületen nyer elhelyezést, telekszélességét a szabályozási szélesség szerint kell meghatározni, kialakítására a közútra vonatkozó szabályok vonatkoznak, besorolása pedig közforgalom elől el nem zárt magánút lehet. Az így kialakított magánút közúttá minősíthető, megszüntetni viszont csak új szabályozási terv szerint szabad.
  1. Új kialakítású, korábban beépítetlen építési övezetben épület építése csak akkor engedélyezhető, ha az építési telek kiszolgálására a szabályozási tervlap szerinti közterületen szilárd burkolatú, az előírás szerinti közművesítésű út, vagy a jelen előírás szerinti magánút elkészült.


Általános közmű előírások

  1. §
  1. A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így

a vízellátás,

a szennyvízelvezetés,

csapadékvíz-elvezetés,

villamos energia,

a földgázellátás,

a kábel-TV és

a hírközlés

létesítményeit közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

  1. A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
  2. A meglévő közművek kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
  3. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
  4. A föld alatti és a föld feletti közműépítmény« csak egységes közmű, közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhető, melyeknek elő kell segíteni az igényes környezet kialakítást.
  5. Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.


Ágazatonkénti közmű előírások

  1. §


Szennyvízelvezetés

  1. A település területén a szennyvizek szikkasztása tilos.
  2. A meglévő szennyvízcsatorna-hálózat mentén a még csatornázatlan ingatlanokat a hálózatra rá kell kötni.
  3. Új épület építése esetén az övezeti előírás szerinti közművesítettségi szint biztosítandó.
  4. A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építési hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén szabad«.


Felszíni vízelvezetés

  1. A Balaton-tó part élétől mért 10-10 m széles sáv és a település területén levő Endrédi patak partélétől mért 6-6 m, a a Kútvölgyi-dűlői árok mentén és az önkormányzati kezelésben lévő árkoknak a partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot fenn kell tartani.

Villamosenergia-ellátás

  1. Beépítésre szánt területek tervezett kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeit, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat földkábelben kell vezetni.
  2. A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti vezetése megmaradhat. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
  3. A már beépített területen a beépülő foghíjaknál és az átépítésre kerülő épületeknél új csatlakozás létesítésekor a meglevő föld feletti vezetésű kisfeszültségű villamosenergia-hálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni.

Földgázellátás

  1. Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők fel.
  2. A földgázvezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Elektronikus hírközlés, kábel TV

  1. A tervezett távközlési és a kábel TV vezetéket, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat föld alatti vezetéssel, kábelben kell vezetni.
  2. A beépített területen levő foghíjak beépítésekor és a meglevő épületek felújításakor új csatlakozás létesítése esetén a meglevő hírközlési és kábel TV hálózathoz az oszlopokról a föld feletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni.
  3. A településkép-védelmi területen belül a villamos közép- és kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat földbe fektetve kell építeni.
  4. 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatására kerüljön.


Zöldfelületi elŐírások

  1. §
  1. A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.
  2. Engedéllyel, vagy engedély nélkül kivágott fás növényzet pótlásáról a külön helyi rendeletben meghatározott faérték egy éven belüli visszatelepítésével, illetve Környezetvédelmi Alapba való befizetésével kell gondoskodni.


Általános környezetvédelmi elŐírások

  1. §
  1. A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
  1. Hulladékudvar létesítése csak általános mezőgazdasági területen, illetve gazdasági rendelteté    sű, illetve a védelmi rendeltetésű erdők közül a "védő" erdőkben engedélyezhető.
  2. Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni.
  3. Külterületen folyóvizek partjától számított 50 m, állóvizek partjától számított 100 m távolságon belül, belterületen, vagy beépítésre szánt területen folyó- vagy állóvizek partjától számított 25 m védőtávolságon belül (amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli) épületnek minősülő építmény nem építhető.


A közterületek általános előírásai

  1. §
  1. Település értékvédelmi, ill. táj- és természetvédelmi előírások hiányában közterületeken hirdető berendezés
    1. magassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t,
    2. felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb.

A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.

  1. 1,0 m2-nél nagyobb hirdető felületet megvalósítani csak építési engedély szerint szabad.
  1. Közterületen építmény elhelyezése, út- és közműépítés, növénytelepítés csak építési engedélyezési terv alapján engedélyezhető. A tervnek tartalmaznia kell a burkolatok, közművek, utcabútorok elhelyezésének terveit, valamint a tervezett növénytelepítést a meglévők feltüntetésével együtt.


A KERÍTÉSÉPÍTÉS SZABÁLYAI

  1. §
  1. A kerítéseknek igazodni kell az épületek homlokzatához és a kialakult hagyományokhoz. Az utcán megjelenő kerítésnek igényesnek, esztétikailag megfelelő színvonalúnak kell lennie.
  2. A településkép-védelmi területen közterületi határvonal felőli oldalon a hagyományoknak megfelelő kerítés építhető. A hagyományos falusias területen a meglévő szokásokhoz igazodva tömör kerítés is létesíthető, melynek áttörtségét csak a bejáratok adják.
  3. A 7-es úttól északra lévő építési övezetekben, elsősorban az üdülő- és a lakóövezeteken törekedni kell a zöldfelületek megjelenésére és az átszellőzés biztosítására. A kerítéseket a garázs és bejárati kapukon kívül legalább 50%-osan áttörten kell kialakítani. A területen növényzettel befuttatott és a dróthálóra erősített sövénykerítések kialakítása javasolt.
  4. Üdülőterületen közterület felőli kerítésként élősövény telepíthető, amely a telekhatáron vezetett lábazat nélküli drótkerítéssel is megvalósítható.
  5. Beépítésre nem szánt területen kerítésként
  1. a b), c) és d) bekezdésben meghatározottakat kivéve csak élősövény alkalmazható,
  2. lakóépület körüli telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,8 m magas, 50%-ban áttört kerítés építhető, melynek tömör lábazatmagassága legfeljebb 30 cm lehet,
  3. állattartásra szolgáló terület esetében a telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,8 m magas, 50%-ban áttört kerítés építhető, melynek tömör lábazatmagassága legfeljebb 30 cm lehet,
  4. kertes mezőgazdasági területen kerítésként vadvédelmi kerítés építhető, vagy kordonos szőlőültetvény telepíthető.


TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELEM

  1. §
  1. A településkép vonzóvá tétele érdekében az Önkormányzat tervtanácsot működtethet, melynek szakmai irányítását a városi főépítész látja el. A tervtanács feladatai:
    1. Zamárdi közterületein felmerülő építések, burkolat- és közműépítések, növénytelepítés, utcabútorozás építési engedélyezési terveinek véleményezése,
    2. a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv vonatkozó részein az építési engedélyezési tervek véleményezése,
    3. az építési szabályzatban meghatározott egyéb esetekben az építési engedély véleményezése.
  2. A városi főépítész jóváhagyó véleménye szükséges:
    1. a 100 m2-t meghaladó alapterületű új építés esetén,
    2. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).
  3. Építési engedély csak az építési engedélyekre adott, a HÉSZ-ben előírt tervtanácsi véleménynek, ill. a városi főépítész véleményének megfelelően adható.


IV. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések


BELTERÜLETBE VONÁS

  1. §
  1. Meglévő belterülethez közvetlenül kapcsolódó beépítésre szánt terület belterületbe vonását ilyen irányú szándék felmerülése esetén a belterületbe vonásra vonatkozó szabályok figyelembe vételével az önkormányzat támogatja.
  2. A belterületbe vonás költségeit a terület tulajdonosa viseli.


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. §
  1. Jelen előírások a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba, rendelkezéseit az ezt követően induló hatósági ügyekben kell alkalmazni. A már folyamatban lévő kérelmek esetén azokra is lehet alkalmazni, amelyek még nem kerültek elbírálásra, és a kérelemben foglaltak megfelelnek e rendeletben foglalt előírásoknak. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.



             





1. sz. melléklet: építési övezetek és övezetek

Beépítésre szánt területi építési övezetek

(1)     kertvárosias lakóterületi építési övezetek (Lke)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Lke

1

O

25

Oldalh. álló

25

4,5

700

60

max.

51

4

min. 6

4,5

700

2.

Lke

2

Sz

25

Szabadonálló

25

6,5

1000

60

min.

5

3,5

min. 6

6,5

1000

3.

Lke

3

Z

30

Zártsorú

30

6,0

300

50

K

---

min. 6

6,0

300

4.

Lke

4

Sz

25

Szabadonálló

Ikerházas2

25

4,5

700

60

min.

5

3

min. 6

4,5

700

5.

Lke

5

Sz, Ik

30

Szabadonálló

Ikerházas2

30

4,5

450

50

min.

5

3

min. 6

4,5

450

6.

Lke

6

O

25

Oldalh. álló 3

25

4,5

600

55

max.

51

4

min. 6

4,5

600


1       előkert max. 5 m, ill. meglévő szomszédos épülethez képest max. 1,5 m eltérés (Lke-1, Lke-6)

2       Az Lke-4 jelű övezetben a szabályozási tervlapon feltüntetett zónahatáron belül 6,5 m-es építménymagasság építhető.

3       Fő utca mögött, védett (Lke-6).

(2)     falusias lakóterületi építési övezetek (Lf)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Lf

1

O

30

Oldalh. álló

30

3,61

1500

50

max.

52

kialakult

6

3,6

1500

2.

Lf

2

O

30

Oldalh. álló

30

4,5

1000

60

max.

52

4

6

4,5

1000

3.

Lf

3

O

30

Oldalh. álló

30

3,6

700

50

max.

5

4

6

3,6

700

4.

Lf

4

Sz

20

Szabadonálló

20

4,5

Kialakult3

50

min.

5

3

6

4,5

K


1       Fő utca védett szakaszán az építménymagasság a védett épület szomszédságában elérheti annak homlokzatmagasságát, ha az magasabb az előírtnál. Lejtő felőli homlokzatmagasság és lejtővel szembeni homlokzatmagasság eltérése legfeljebb 1 m lehet (Lf-1).

2       előkert max. 5 m, ill. meglévő szomszédos épülethez képest max. 1,5 m eltérés (Lf-1-2)

3       Védett Tóköz pusztánál


(3)     településközpont vegyes területi építési övezetek (Vt)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság min-max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Vt

1

Sz

30

Szabadonálló

30

4,5

650

40

max.

51

3

6

4,5

650

2.

Vt

2

Sz

40

Szabadonálló

40

6,5

800

40

max.

5

h2/2

6

6,5

800

3.

Vt

3

Sz

40

Szabadonálló

40

9,5

K

40

max.

5

h2/2

6

9,5

K

4.

Vt

3b3

Sz

15

Szabadonálló

15

12,0

10000

55

min.

15

12

30

12,0

10000

5.

Vt

4

Z

40

Zártsorú

40

5,0

1000

40

min.

5

---

6

5,0

1000

6.

Vt

5

Sz

K

Szabadonálló

Kialakult

4,5

Kialakult

Kialakult

kialakult

kialakult

kialakult

4,5

K

7.

Vt

6

Sz

30

Szabadonálló

30

6,0

650

40

min.

5

3

6

6,0

650

8.

Vt

7

Z

40

Zártsorú

40

5,0

750

40

kialakult

---

6

5,0

750

1       előkert max. 5 m, ill. meglévő szomszédos épülethez képest max. 1,5 m eltérés (Vt-1)

2       oldalkertre néző homlokzatmagasság (Vt-2-3)

3       A Vt-3b övezetre vonatkozó részletes előírások (a-r q):

  1. A Vt-3b övezet területén való építés feltétele a jogszabályban előírt tervtanácson a terv bemutatása. Építési engedély a tervtanács véleményének megfelelően benyújtott építési engedélyezési terv alapján adható.
  2. Az övezetben elhelyezhető építmények:                  minőségi turizmust szolgáló kereskedelmi szálláshelyek, valamint kiszolgáló építményeik.
  3. Beépítési mód:                                                      szabadonálló
  4. A telek beépíthetősége:                                         max. 15 %
  5. Építménymagasság:                                              max. 12,0 m, de az épület legmagasabb pontja a 18 m-t sehol nem haladhatja meg.
  6. Kialakítható legkisebb építési telek-terület:  10.000 m2, de az építési övezet területe legfeljebb 3 db építési telekre osztható.                  Legkisebb telekszélesség           min. 70 m.
  7. Legkisebb zöldfelület:                                            min. 55 %
  8. Az övezet területén a terepfeltöltés maximális mértéke 1 m.
  9. Előkert:     min. 15 m,        oldalkert:          min. 12 m,        hátsókert:         min. 30 m
  10. A szabályozási tervlapon jelölt I. építési zónában az épületek által elfoglalt sáv hossza legfeljebb a zóna előtt álló parthossz 20 %-a lehet.
  11. A szabályozási tervlapon jelölt I. és II. építési zónában« helyezhetők el az övezeti rendeltetés szerinti építmények.
  12. A szabályozási tervlapon jelölt védendő faállomány minimum 70%-a megtartandó.
  13. A szabályozási tervlapon jelölt I. növénytelepítési zónában 600 m2-ként 1 db fa telepítendő, ahol a telepített fák minimum 50%-a nagy lombkoronát nevelő faj. A növénytelepítési zónában ligetesen telepített faállomány alakítandó ki.
  14. A szabályozási tervlapon jelölt II. növénytelepítési zónában 200 m2-ként 1 db fa telepítendő, ahol a telepített fák minimum 60%-a nagy lombkoronát nevelő faj. A növénytelepítési zónában ligetesen telepített faállomány alakítandó ki.
  15. Az övezetben kivágott fákat faérték szerint pótolni kell, minimum 40 %-át telken belül kell eltelepíteni. A fák eltelepítését a használatbavételi engedély benyújtásáig kell megtenni. A faérték pótlást bemutató leírást, illetve listát az építési engedélyhez kell mellékelni.
  16. Az övezet területén a telkek zöldfelületének kialakítására kertépítészeti terv készítendő.
  17. A 6,0 m-es legnagyobb építménymagasságot meghaladó, Balaton-parttal párhuzamos építményhossz legfeljebb 80 m lehet, újabb, 6,0 m-es építménymagasságot meghaladó építmény(rész) ettől a partvonallal párhuzamos irányban legalább 20,0 m-re helyezendő el.


(4)     kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területi építési övezetek (Gk)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Gk

1

Sz

30

Szabadonálló

30

6,0

4000

30

min. 10 m

1

6

6

6,0

4000

2.

Gk

2

Sz

20

Szabadonálló

30

10,5

10000

30

min. 10 m

1

6

6

10,5

10000

3.

Gk

3

Sz

30

Szabadonálló

30

6,0

10000

30

min. 10 m

1

6

6

6,0

10000

1       az előkertben 1 db, legfeljebb 100 m2-es portaépület elhelyezhető

(5)     üdülőházas üdülőterületi építési övezetek (Üü)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Üü

1

Sz

30

Szabadonálló

30

6,5

2000

50

min. 10 m1

3,5

6

6,5

2000

2.

Üü

2

Sz

20

Szabadonálló

20

9,0

2000

65

min. 10 m1

4,5

6

9,0

2000

3.

Üü

3

Sz

30

Szabadonálló

30

7,5

1200

60

min. 10 m1

4

6

7,5

1200

1       előkert min. 10 m, ill. meglévő szomszédos épülethez képest max. 3,0 m eltérés (Üü-1-3)


(6)     hétvégi házas üdülőterületi építési övezetek (Üh)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Üh

1

Sz

20

Szabadonálló

20

3,5-4,5

kialakult

65

max. 5 m1

3

6

3,5-4,5

K

2.

Üh

2

Sz

20

Szabadonálló

20

4,5-6,02

800

65

max. 5 m1

3

6

4,5-6,0

800

3.

Üh

3

Sz

20

Szabadonálló

20

4,5

600

65

max. 5 m1

3

6

4,5

600

4.

Üh

43

Sz

25

Szabadonálló

30

4,5-6,0

800

60

max. 5 m1

3

6

4,5-6,0

800

1       előkert max. 5 m, ill. meglévő szomszédos épülethez illeszkedés (Üh-1-4).

2       6,0 m-es építménymagasság csak saroktelken és szomszédos épületekhez illeszkedően építhető (Üh-2).

3       lakóépület építhető (Üh-4).


(7)     különleges terület építési övezetek (K)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

K

Sz

8

Szabadonálló

8

4,0

4000

85

min. 10 m

6

6

4,0

4000

sport

2.

K

Sz

30

Szabadonálló

30

7,5

5000

55

min. 7,5 m

6

6

7,5

5000

szabadidő-központ-1

3.

K

Sz

35

Szabadonálló

35

12,01

10000

55

min. 10 m

6

6

12,0

10000

szabadidő-központ-2

4.

K

Sz

10

Szabadonálló

10

6,0

10000

60

min. 10 m

6

6

6,0

10000

múzeum, emlékpark

5.

K

Sz

30

Szabadonálló

30

6,0

10000

40

min. 10 m

6

6

6,0

10000

idegenforgalom-1

6.

K

Sz

20

Szabadonálló

20

4,5

4000

60

min. 10 m

6

6

4,5

4000

idegenforgalom-2

7.

K

Sz

20

Szabadonálló

20

9,0

5000

40

min. 10 m

6

6

9,0

5000

vízművek

1       Az épület legmagasabb pontja 16,0 m lehet.



Beépítésre nem szánt területi övezetek

(8)     zöldterület – közpark övezet (Z)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Z

Sz

2

Szabadonálló

21

4,5

kialakult

85

min. 5 m

3

6

4,5

K

1       Épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterületű épület építhető.


(9)     gazdasági erdőterület övezet (Eg)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Eg

Sz

0,5

Szabadonálló

0,51

4,5

100000

95

min. 5 m

3

6

4,5

100000

1       Épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterületű épület építhető.


(9/A)* 17/2013. (VIII.13.) sz. Ör módosította  turisztikai erdőterület övezet (Et)


Ssz.

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség

Max. (%)

D

Építmény-

Magasság

Max. (m)

E

Kialakítható

Telekterület

Min. (m2)

F

Zöldfelület

Min. (%)

G

Előkert

(m)

H

Oldalkert min.

(m)

I

Hátsókert

Min. (m)

1.

Et. Sz.      5 

      ,5  40000

Szabadon  álló

             5

        4,5

  40.000

      80

 Min. 5

Min. 3

 Min. 6

Épületrészenként legfeljebb 500 m2 beépített alapterületű, 30 m legnagyobb élhosszúságú épület építhető. Az épületrészek közlekedő folyosóval összeköthetők, amelyekre szintén vonatkozik a 30 m legnagyobb élhosszúság.



(10)   vízgazdálkodási terület övezet – vízműkutak, víztorony (VG-3)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

VG

-3

Sz

5

Szabadonálló

5

4,5

2000

75

min. 5 m

3

6

4,5

2000






(11)   különleges beépítésre nem szánt terület övezetek (Kk)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Kk

Sz

1

Szabadonálló

1

4,5

10000

75

min. 10 m

6

6

4,5

10000

temető

2.

Kk

Sz

5

Szabadonálló

5

4,5

10000

40

min. 10 m

6

6

4,5

10000

inert hulladéklerakó



1. sz. függelék

Az építési szabályzatban hivatkozott általános érvényű előírásokra vonatkozó kiegészítés


5 49/2001 (IV. 3.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti jó mezőgazdasági gyakorlat előírásait.


11 2000. évi CXII. törvény 46.§ g), h) szerint.


12 2000. évi CXII. törvény 45. §, 51. §, 52. §.


13 2000. évi CXII. törvény 14. §, 15. §, 22. §.


16 1.         A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2)a és (4)a). Ezért már a tervezés előtt érdemes a hivatal előzetes nyilatkozatát kérni (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1), hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, belterületbe vonás stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. A beruházás feltételeként esetleg előírt régészeti feltárás költségei ez esetben a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001. NKÖM rendelet 14. §). Az ilyen területeket ezért a talaj 30 cm mélységet meghaladó bolygatásával járó tevékenységekkel vagy beruházásokkal (pl. építkezések) lehetőleg el kell kerülni, amennyiben pedig a beruházás máshol nem valósítható meg, vagy ez esetben a költségek aránytalanul megnövekednének, akkor a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Lelőhelyen engedéllyel végzett tevékenység során nem várt esetleg előkerülő jelenség vagy lelet előkerülésekor – a jogszabályokkal összhangban – a végzett tevékenységet e területeken is azonnal fel kell függeszteni, s a területileg illetékes múzeum, ill. a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről. A kutatás költsége ilyenkor is a bolygatást okozó tevékenység végzőjét terheli, de más forrásokat is be lehet vonni. A hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására.

                A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BKT hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001. Kormányrendelet.)

2.             A talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató beruházás előtt kívánatos a teljes régészeti terepbejárás elvégzése, a talaj gépi vagy kézi megnyitásakor pedig lehetőleg régész jelenlétének biztosítása. Lelőhely előkerülése esetén szakszerű feltárást kell végezni, s amennyiben a lelőhely olyan egyedi jelentőséggel bírna, hogy annak megsemmisítését mindenképpen el kell kerülni, akkor az adott beruházást más területen kell kivitelezni. A fenti elvárások biztosítása érdekében ezeken a régészeti érdekű és régészetileg érintett területeken – a jogszabályokkal összhangban – a beruházások terveit lehetőleg minél korábbi tervezési fázisban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal is érdemes véleményeztetni. A KÖH részéről kiemelt figyelmet érdemelnek az e területre vonatkozóan beadott dokumentumok. Bár jelenleg nem ismert e területek pontos régészeti érintettsége, fokozott figyelemmel kell kísérni a fejlesztéseket, hogy nem kerül-e elő munka közben régészeti lelet vagy objektum. Ezért a kivitelezés során helyszíni szemle javasolt, amihez a munka megkezdéséről a beruházó tájékoztassa az illetékes régészeti szervet. Amennyiben ezeken a hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, az örökségvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei előírásai szerint kell eljárni. A tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult szerv köteles állni (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001. NKÖM rendelet 15. §). A lelet, ill. a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001. NKÖM rendelet 16. §). A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001. Kormányrendelet).

                A KÖH a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lelőhelyekre, másrészt a nagyobb felületet érintő beruházásokra bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak.


17 1966. évi LIII. törvény


19 2000. évi CXII. törvény 24.§, 25. §, 26. §, 27. §, 28. §, 30. § együttes figyelembe vétele szükséges.


20 2000. évi CXII. törvény 9. § (6) szerint.


21 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete


22 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben, ill. a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletek


23 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól.



[1] Tervezett, vagy meglévő telekhatár, ha az egyben nem szabályozási vonal, vagy övezethatár is.

[2] Védőterületek, műemléki környezet határa, helyi értékvédelmi terület határa, régészeti terület határa, belterületi határ, országos, ill. helyi védettségű épület stb.

[3] Építési telkek kiszolgálására más megfelelő közterületi kapcsolat hiányában a jelen építési szabályzat szerinti magánút kialakítása szükséges.

« 1. sz. függelék szerint

* A 4. § (2) bek. a) pontját a 16/2006. (VI. 27.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2006. július 1.

[4] magasság = 1, hosszúság = 2 arányban

* A 9. § (1) bek. a) pontjának szövegét a 31/2006. (XII. 12.) sz. Ör. állapította meg.

[5] Az elhelyezhetőség feltételeinek tisztázására a helyi építészeti-műszaki tervtanácsra tervet kell benyújtani.

* A 9. §. /2/ bek. c. és 9. §. /3/ bek. a. pontjának szövegét a 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2008. szeptember 15.

[6] A zónában a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 80%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt. Azon a telken, amelynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, amely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (gyep, erdő stb.) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.


« 1. sz. függelék szerint

« 1. sz. függelék szerint

« 1. sz. függelék szerint

[7] A rendelet elkészült, jóváhagyás előtt áll.

[8] vakolt homlokzatfelület, helyi hagyományokhoz igazodó vakolatképzés, felületképzés, természetes színezésű cserépfedés, nádfedés (korcolt horganylemez-fedés - csak 3,0 m építménymagasságot nem meghaladó melléképületek esetén), fa nyílászárók - népi építészethez igazodó nyílásméretekkel, osztásokkal, tagolással.


« 1. sz. függelék szerint

« 1. sz. függelék szerint

« Az építési zóna azonos az építési hellyel, ha nincs az övezet területén belül telekhatár. Új telek kialakításakor az oldalkertre (és hátsókertre) vonatkozó előírásokat be kell tartani.

Zamárdi Város Önkormányzata képviselő-testületének
többször módosított 1/2006. (I. 20.) sz. rendelete
Zamárdi Város helyi építési szabályzatáról módosításáról, egységes szerkezetben


Zamárdi Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján készített Zamárdi építési szabályzatának (továbbiakban: építési szabályzat) és szabályozási tervének megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:


I.   fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

AZ ELŐÍRÁSOK HATÁLYA

  1. §
  1. Az előírások hatálya kiterjed Zamárdi város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére.
  2. A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás rendelkezéseinek megfelelően szabad.

A szabályozási elemek típusai

  1. §
  1. kötelező szabályozási elemek
  • övezeti, építési övezeti előírások és területi határok,
  • szabályozási vonal (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti közterületekkel érintkező tervezett, nem közterületi telkek határvonala),
  • övezet, építési övezet határvonala,
  • közterületek (közlekedési célú közterületek – gyűjtőút, vagy jelentősebb közlekedési célú közterület, gyűjtőútnál kevésbé jelentős közlekedési célú közterület, ill. a nem közlekedési célú közterület - közpark (Z), valamint a kevésbé jelentős közterületi (köztér) zöldfelület és a szabályozási terven jelölt vízfelület területei)
  • telken belüli beültetési kötelezettség, építési hely területe, készítendő szabályozási terv határa
  1. A kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.
  2. Egyéb (nem kötelező) szabályozási elemek[1] módosítása nem jelenti a szabályozási terv módosítását.
  3. A szabályozási terven feltüntetett tájékoztató elemek[2] módosítása nem a településrendezési tervek hatásköre.


II.  fejezet

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

  1. §
  1. Az építési szabályzat a város közigazgatási területét építési övezetekre és övezetekre tagolja.
  1. építési övezetek a beépítésre szánt területek (Lke, Lf, Vt, Gk, Üü, Üh, K-sport, K-szabadidőközpont, K-múzeum, emlékpark, K-idegenforgalom) nem közterületi telkeinek övezeti lehatárolással elkülönülő területegységei. Az építési övezetek (és a beépítésre nem szánt Kk övezetek) a területfelhasználásra utaló betűjel után az építés fő paramétereire utaló sorszámot tartalmazzák, amelyek részletezését az 1. sz. melléklet táblázata tartalmazza. A táblázat rögzíti a
  • beépítési módot
  • beépítettség mértékét (%)
  • az építhető épületek építménymagasságát (m)
  • az újonnan kialakítható legkisebb telekterületet (m2)
  • a telken belüli legkisebb zöldfelületet (%)
  1. övezetek a beépítésre nem szánt területek (KÖu, KÖk, Z, Ev, Et, Eg, Mk, Mko, Má, VG, Kk-temető, Kk-inert hulladéklerakó, valamint az egyéb közterületek) övezeti jellel, vagy színezéssel elkülönített területei.
  1. Tervezett beépítésre szánt területeken – az országos előírásokban felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni
  1. csak a 4-9. § rendelkezései szerinti közművesítettség kiépítése, a szabályozási terv szerint kialakított építési telek, a közterületi, ennek hiányában önálló helyrajzi számú magánúti[3] kapcsolata, valamint szilárd burkolatú útkapcsolata esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére más előírás hiányában a nyíltárkos megoldás is elfogadható.
  2. az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig csak az eredeti területfelhasználás szerinti övezet előírásai szerint szabad építeni.
  1. Állattartó épület a helyi állattartási rendelet által meghatározott területen építhető.
  2. Beépítésre szánt területen új, az övezet szerinti fő rendeltetésű épület elhelyezése esetén az építési engedélyezési terv mellékleteként kertépítészeti tervet kell készíteni.
  3. A közigazgatás területén nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a vonatkozó országos előírásokat« be kell tartaniuk.
  4. A készítendő szabályozási terv jellel lehatárolt területen belül nincs kijelölt építési övezet, a területen a szabályozási terv elkészítéséig építmény nem helyezhető el.


ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

AZ Építési ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

  1. §
  1. Az építési övezetek építési lehetőségeit a szabályozási tervben a területfelhasználás jele után feltüntetett sorszám és az ezt részletező 1. sz. melléklet tartalmazza, amelyben a következő paramétereket kell betartani:
  1. a kialakítható beépítési módok:
  • szabadonálló (Sz),
  • oldalhatáron álló (O),
  • ikerházas (Ik)
  • zártsorú (Z)
  1. a kialakítható beépítettség mértéke,
  2. a kialakítható építménymagasság,
  3. az újonnan kialakítható telekterület,
  4. a telken belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke.
  1. Ha építési övezetben a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni:
  1. *a telek beépíthetőségének igazolására helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetés lefolytatását kérheti az építési hatóság a főépítész javaslata alapján, amennyiben annak beépíthetősége a kialakult állapothoz képest jelentősen megváltozik.
  2. Meglévő – jelen rendelet hatályba lépése előtt már kialakult – az övezeti előírások méreténél kisebb méretű telken az előírt építési helyen belül épület elhelyezhető, melynek beépített területe nem haladhatja meg a jelen rendelet mellékletében leírt övezeti előírás szerinti %-ot.
  3. a b) pont szerinti mértéknél kisebb telek esetében meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető (az övezeti előírásokon túlmenően), kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a meglévő paraméterek szerinti új épület építhető,
  4. ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők,
  5. ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül, bővíthetők,
  6. ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága nem haladhatja meg a magassági előírást túllépő épületrészből vetített 30°-os hajlásszöget. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.
  1. A pinceszint, ill. terepszint alatti építmények (ha a szabályozási terv másként nem jelöli,) csak az építési helyen belül engedélyezhetők.
  2. Az egyes övezetekben előírt legnagyobb építménymagasság az épület közterület felőli homlokzatánál nem léphető túl. A lejtő felőli építménymagasság legfeljebb 1 m-rel lépheti túl az övezetileg meghatározott magasságot, de az átlagolt építménymagasság ebben az esetben is betartandó.
  3. Ha az építési telek mérete több mint háromszorosan meghaladja az övezetileg meghatározott minimumot, vagy a 4000 m2-t, építési szándék esetén helyi építészeti-műszaki tervtanácson kell meghatározni a telek igényelt, és távlati beépítési lehetőségeit.
  4. Ha az építési övezetre meghatározott legkisebb telekterület nem éri el a 4000 m2-t, az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 35,0 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.
  5. Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság – ha azt a kialakult állapotok indokolják, - lakóépületeknél:
    1. az egymást átfedő, egymással szemben fekvő, 4,5 m homlokzatmagasságot nem meghaladó homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,36 m2-nél nem nagyobbak, a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti távolsági méretek legfeljebb 4,0 m-ig csökkenthetők a területileg illetékes tűzoltóság szakvéleménye alapján,
    2. 2,5 m-ig csökkenthető, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,36 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások.
  6. A térszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét a kötelező zöldfelületi arányba az országos előírásokban meghatározott mértékig a telek aktív zöldfelületének lehet beszámítani.
  7. Ha az építési övezet határa nem esik telekhatárra, akkor az építési előírások szempontjából az építési övezet határát a hátsókert megállapításánál és a beépítési % kiszámításánál telekhatárnak kell tekinteni.
  8. Nyúlványos telek nem alakítható ki.
  9. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
  10. *Eltérő építménymagasságú övezetek találkozásánál a nagyobb építménymagasságú építési övezetben építhető épület magasságának meghatározása:
  1. A szomszédos telekhatáron az alacsonyabb építménymagasságú övezetre meghatázozott építménymagasság felmérése után erre a magasságra 50 %-os[4] hajlásszögű síkot kell állítani,
  2. A nagyobb építménymagasságú övezet építési helyén belül csak az 50 %-os hajlásszögű síkot nem meghaladó építménymagasságú épületrész helyezhető el.
  3. Ahol a megadott hajlásszög meghaladja az övezetileg megengedett építménymagasságot, az övezeti előírások szerinti építménymagasság engedélyezhető.
  1. *A meglévő, megtartható épület szintterületének változatlansága mellett az övezeti előírások szerinti rendeltetésnél – kivételes és méltányolható esetekben – a helyi városi főépítész jóváhagyó véleménye mellett – több rendeltetési egység is engedélyezhető.


*A 4. § (12) és (13) bek. szövegét a 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2008. szeptember 15.


LakóÖVEZETEK

KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET (Lke)

  1. §
  1. A kertvárosias lakóövezet általános előírásai
  1. A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, épületenként legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. A telekméretet többszörösen meghaladó esetben a lakásegységek is többszörözhetők,
  2. A területen lakóépület, valamint a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, helyezhetők el.
  1. A kertvárosias lakóövezet általános építési feltételei
  1. Újonnan épületek az építési övezetben meghatározott beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el. A telekszélesség függvényében építhető ikerházas beépítés építési feltételei problémás esetben helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetés lefolytatását követően pontosítandók.
  2. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek
    1. legkisebb területe az övezeti előírás szerinti;
    2. legkisebb mélysége 30 m;
    3. legkisebb szélessége 16 m (Lke-3 övezetnél 10 m) lehet,
  3. A beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti lehet, amely meglévő, az előírtnál kisebb méretű építési telken meghaladható az épületelhelyezés általános szabályainak betartása mellett. Az előírtnál kisebb területű telken legfeljebb 200 m2 beépített terület engedélyezhető. Nagyobb területű telken épületenként 350 m2-nél nagyobb beépített terület akkor sem engedélyezhető, ha a beépítési % ezt lehetővé tenné.
  4. A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti.
  5. * (20/2008. (IX.12.) Ör. hatályon kívül helyezte).
  6. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  7. Új építés esetén az országos előírások szerinti gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni,
  8. A melléképítmények közül elhelyezhető:

közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.


  1. A kertvárosias lakóövezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (1) táblázata tartalmazza.

FALUSIAS LAKÓÖVEZET (Lf)

  1. §
  1. A falusias lakóövezet általános előírásai

a)   A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. Állattartó épület építése csak a helyi állattartási rendelet szerint engedélyezhető,

b)   A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, helyezhetők el.

  1. A falusias lakóövezet általános építési feltételei
  1. Újonnan épületek csak oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el. A beépíthető oldalhatárt a telektömbben kialakult beépítés szerint kell meghatározni.
  2. Újonnan az előkert legfeljebb 1,5 m-rel több mint a szomszédos építési telek kialakult előkertje, de legfeljebb 5.0 m.
  3. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek
    1. legkisebb területe az övezeti előírás szerinti;
    2. legkisebb mélysége 50 m;
    3. legkisebb/legnagyobb szélessége 16 m és 28 m között alakítható,
  4. A beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti lehet, amely meglévő, az előírtnál kisebb méretű építési telken meghaladható az épületelhelyezés általános szabályainak betartása mellett. Az előírtnál kisebb területű telken legfeljebb 200 m2 beépített terület engedélyezhető. Nagyobb területű telken épületenként 350 m2-nél nagyobb beépített terület akkor sem engedélyezhető, ha a beépítési % ezt lehetővé tenné.
  5. A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti,
  6. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).
  7. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  8. Új építés esetén az országos előírások szerinti gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni,
  9. A melléképítmények közül elhelyezhető:

közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

  1. A falusias lakóövezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (2) táblázata tartalmazza.


Vegyes ÖVEZETEK

  1. §
  1. Településközpont vegyes övezet (Vt) általános előírásai
  1. A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
  2. A területen
  • lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá kivételesen
  • nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

  1. A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható, ill. a gazdasági építmény zavaró hatása annak telekhatárán mérve nem haladhatja meg a szomszédos övezetre vonatkozó előírásokat.
  2. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

e)*17/2013. (VIII.13.) sz. Ör módosította  A Vt-5 jelű építési övezetben újonnan csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és az ezekhez kapcsolódó szálláshely rendeltetésű létesítmények építése engedélyezhető. Szálláshely önállóan nem létesíthető csak abban az esetben, ha a szálláshelyet is magába foglaló épületen belül vagy kereskedelmi vagy szolgáltató, vagy vendéglátó egység is kialakításra kerül.

  1. Településközpont vegyes övezet általános építési feltételei
  1. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek
    1. legkisebb területe az övezeti előírás szerinti;
    2. legkisebb mélysége 40 m;
    3. legkisebb szélessége 20 m lehet,
  2. a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti,
  3. a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti,
  4. az épületek közterület felőli építménymagasságának értéke az övezeti előírás szerinti lehet, de a telken belül és a szomszédos telkek felé az épületmagasság legfeljebb 1,5 m magasságkülönbséggel választható.
  5. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).
  6. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  7. A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni, amelytől a helyi parkolási rendelet szerint lehet eltérni.


  1. A melléképítmények közül elhelyezhető:

közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

  1. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).

(3)    A településközpont vegyes övezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (3) táblázata tartalmazza.


Gazdasági ÖVEZETEK

  1. §
  1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gk) általános előírásai
  1. A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület.
  2. A területen
  • mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen, de csak bővítésként
  • egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület

helyezhető el.

  1. A területen meglévő épületek a kivételesen elhelyezhető épületek funkciói szerint átalakíthatók.
  1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gk) általános építési feltételei
  1. Újonnan épületek csak szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
  2. Újonnan az előkert legalább 10,0 m lehet.
  3. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb
    1. területe az övezeti előírás szerinti;
    2. mélysége 60 m;
    3. szélessége 40;
  4. A beépítettség értéke az övezeti előírás szerinti,
  5. A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 30%, melyet az országos előírások szerinti 3 szintes növényállománnyal kell betelepíteni.
  6. Az épületek építménymagasságának felső értéke az övezeti előírás szerinti lehet.
  7. A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.
  8. Az övezetben a beépítés feltétele részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.

(3)    A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (4) táblázata tartalmazza.



ÜDÜLŐÖVEZETEK

  1. §
  1. Üdülőházas üdülőövezet (Üü) általános előírások
  1. *A terület üdülési célokat szolgáló üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, kivételesen lakás[5] elhelyezésére szolgál. Az elhelyezhetőség feltételeinek tisztázására az építési hatóság a főépítész javaslata alapján helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetést kérhet.
  2. A területen kizárólag a terület igényei szerinti parkolóhelyek, gépjárműtárolók helyezhetők el.
  1. Üdülőházas üdülőövezet (Üü) általános építési feltételek
  1. Újonnan épületek az övezeti jelnek megfelelő beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
  2. Újonnan az előkert legalább 10,0 m legyen, de kialakult, ettől kisebb szomszédos telek előkertméretéhez illeszkedő, legkevesebb 3,0 m előkert engedélyezhető.
  3. *Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb
    1. területe az övezeti előírás szerinti;
    2. mélysége 40 m;
    3. szélessége 30 m;
  4. a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti,
  5. a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti,
  6. az épületek építménymagassága az övezeti előírás szerinti lehet.
  7. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).
  8. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  9. A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.
  10. A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.

(2A)  Az üdülőházas üdülőövezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (5) táblázata tartalmazza.


  1. Hétvégiházas üdülőövezet (Üh) általános előírások
  1. *A terület legfeljebb két üdülőegységes üdülési célokat szolgáló építmények, vagy két lakás elhelyezésére szolgál.
  2. Az övezetben a megengedett két rendeltetési egységet nem meghaladóan a terület rendeltetéséhez köthető, azt nem zavaró egyéb építmények is elhelyezhetők.
  1. Hétvégiházas üdülőövezet (Üh) általános építési feltételek
  1. Újonnan épületek az övezeti jelnek megfelelő beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
  2. Újonnan az előkert legalább 5,0 m legyen, de kialakult, ettől kisebb szomszédos telek előkertméretéhez illeszkedő előkert engedélyezhető.
  3. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb
  • területe az övezeti előírás szerinti,
  • mélysége 30 m,
  • szélessége 16 m,
  1. a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti,
  2. a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti,
  3. az épületek építménymagasságának felső értéke az övezeti előírás szerinti lehet.
  4. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).
  5. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  6. A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.
  7. A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.

(5)    A hétvégi házas üdülőövezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (6) táblázata tartalmazza.


Különleges ÖVEZETEK

  1. §
  1. Különleges intézményi övezet (K) általános előírások
  1. Az egyes különleges intézményi övezetekben a következő építmények engedélyezhetők:
    1. különleges sport (K-sport) övezetben sportolási célú építmények, a rendeltetéshez szükséges egyéb építmények, a közönség kiszolgáló- és ellátó építményei,
    2. különleges szabadidőközpont (K-szabadidőközpont) övezetben szabadidős, sportolási, vendéglátó, valamint szolgáltató építmények, ill. a rendeltetéshez szükséges egyéb építmények,
    3. különleges múzeum, emlékpark (K-múzeum, emlékpark) övezetben kulturális építmények, szolgáltató és fenntartó építmények,
    4. különleges idegenforgalom (K-idegenforgalom) övezetben idegenforgalmi célú, szabadidős, sportolási, vendéglátó, kereskedelmi szálláshely, valamint szolgáltató építmények, ill. a rendeltetéshez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
    5. Különleges vízmű terület (Kvm) építési övezetben a vízellátással és a terület rendeltetésszerű üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények.
  2. A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre írt rendeltetés meghatározásával.


  1. Különleges intézményi övezet (Ksp, Ksz, Kme, Kid, Kt, Kih, Kvm) általános építési feltételek
  1. Újonnan épületek csak szabadonálló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
  2. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb
  • területe az övezeti előírás szerinti;
  • mélysége 60 m;
  • szélessége 40;
  1. a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti előírás szerinti,
  2. a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti,
  3. az épületek építménymagasságának felső értéke az övezeti előírás szerinti lehet.
  4. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
  5. A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni, amely alól a helyi parkolási rendelet szerint lehet eltérni.
  6. A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.

(5)    A különleges intézményi övezet részletes építési feltételeit az 1. sz. melléklet (7) táblázata tartalmazza.



KözlekedésI ÖVEZETEK, MAGÁNUTAK

  1. §
  1. Közúti közlekedési övezet (KÖu)
  1. A közúti közlekedés céljára kijelölt területen
  • az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá
  • a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény,
  • valamint közforgalom elől el nem zárt magánút

helyezhető el.

  1. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.
  2. Új telek alakítása esetén a 7. sz útról építési telket kiszolgálni nem szabad, az út közterületi kapcsolatként nem vehető figyelembe.
  1. Vasúti közlekedési övezet (KÖk)
  1. A vasúti közlekedés céljára kijelölt területen
  • a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények, továbbá
  • állomásépület és a hozzá kapcsolódó utasforgalmi, kiszolgáló építmények

helyezhetők el.

  1. A területen építmények csak a vonatkozó előírásoknak megfelelően helyezhetők el.
  1. A magánutak – amennyiben nem tervezett közlekedési övezet területén kapnak kialakítást – nem minősülnek közlekedési övezetnek, besorolásuk szerint a kiszolgált építési telkek szerinti építési övezetbe tartoznak, de kialakításuk esetén azok területe nem számítható az építési telek területéhez.
  2. Közlekedési övezetben és közlekedési rendeltetésű alrészleten, vagy magánút tervezett területén a meglévő növényállomány védendő, fennmaradását, jó egészségi állapotát biztosítani szükséges. A közterület átépítése miatti - vagy kertészeti szakvélemény alapján elkerülhetetlen - fakivágás esetében a pótlásról egyidejűleg gondoskodni kell.


KözparK (Z) ÉS KÖZTÉR ÖVEZET

  1. §
  1. Közparkok és helyi jelentőségű közterek céljára kijelölt terület. A területet az övezeti előírások szerinti legkisebb zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. A zöldfelületek min. 50%-án az országos előírások alapján számított háromszintes növényállományt kell biztosítani.
  2. A területen – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, nyilvános WC stb.), vendéglátó épület, ill. a terület fenntartásához szükséges egyéb épület helyezhető el.
  3. A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
  4. Az újonnan elhelyezhető épületek magassága – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – legfeljebb 4,5 m, a beépítés mértéke az övezeti előírás szerinti lehet
  5. Közparkban és más közhasználatú zöldfelületen (köztéren) bármilyen okból elhalt, illetve (engedéllyel, vagy engedély nélkül) kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogat-egyenérték fenntartása mellett – egy éven belül – kell gondoskodni. Ha a visszapótlás az érintett területen a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos, a visszapótlás másutt is engedélyezhető.
  6. A szabályozási tervlap ábrázolásának megfelelően a szabályozás területén közparkok (Z) és egyéb kisebb területű közterületi zöldfelületek (köztér) találhatók.
  7. Az közpark (Z) övezetre vonatkozóan az 1. sz. melléklet (8) táblázata határozza meg az építés részletes feltételeit.


ErdőÖVEZETEK

  1. §
  1. Védelmi rendeltetésű erdő övezet (Ev)
  1. A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.
  2. A területen épület újonnan nem helyezhető el.
  1. Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg)
  1. Az övezetbe a gazdasági célokat szolgáló erdők területei tartoznak.
  2. A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő, és a település ellátását szolgáló közműlétesítmények helyezhetők el.
  3. Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(2/A)   Az övezetre vonatkozóan az 1. sz. melléklet (9) táblázata határozza meg az építés részletes feltételeit.

  1. Védelmi erdőterületeken a folyamatos borítottság érdekében fakitermelés szálalásos módszerrel kell történjen. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén – végezhető, és nagysága nem haladhatja meg az 1 ha-t.
  2. A védelmi erdők esetén, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, az erdők vágás-érettségi korát megemelt értékkel kell megállapítani.

(5)* 17/2013. (VIII.13.) sz. Ör módosította   Turisztikai egészségügyi rendeltetésű erdőövezet (Et)


a. Az övezetbe – a turisztikai – egészségügyi célokat szolgáló erdők területei tartoznak.

b. A 40 000 m2 meghaladó területnagyságú telkeken legfeljebb 5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.


Mezőgazdasági ÖVEZETEK

  1. §
  1. Mezőgazdasági kertes övezet (Mk)
  1. Az övezetbe a volt zártkertek, illetve zártkert jellegű kisüzemi művelésű, jellemzően kistelkes területek tartoznak.
  2. Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő lakóépületek építhetők.
  3. Építmény elhelyezésének feltételei az övezetbe eső telkeken:
    1. 1500 m2 feletti telekterületen (csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken[6]) legfeljebb egy gazdasági épület és egy pince, valamint egy, legfeljebb 15 m2-es, lábakon álló kerti építmény létesíthető,
    2. lakóépület az övezetben 3000 m2-nél nagyobb telken létesíthető«,
  4. A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot,
  5. A telken újonnan építmény
    1. szabadon állóan, vagy a kialakult beépítéshez igazodva oldalhatáron állóan,
    2. a szabályozási tervlapon jelölt építési sávon belül, de az előkert legalább 5,0 m. Ettől eltérő helyen felmerülő, indokolt építési igény esetén a beépítés feltételeinek tisztázására előzetes főépítészi állásfoglalást kell kérni,
    3. legfeljebb 4,0 m építménymagassággal, 7,5 m tetőgerinc-magassággal, de a legmagasabb (pl. lejtő felőli) homlokzatmagasság sem lépheti túl az 5,0 m-t,
    4. magas tetővel, 40-45° tetőhajlásszöggel, nádfedéssel, vörös, ill. barna árnyalatú cserépfedéssel

építhető.

  1. Állattartó telep az övezetben nem létesíthető.
  2. Gazdasági épület földszinti nettó alapterülete legfeljebb 100 m2, lejtő felőli épületszélesség legfeljebb 7,0 m. A 5000 m2-nél nagyobb telken épülő épület nettó alapterülete a beépítettség mértékét nem meghaladóan elérheti a 350 m2-t, ebben az esetben az épület tömegét úgy kell tagolni, hogy a lejtő felé legalább egy, a lejtőre merőleges gerincű, 7 méter széles homlokzati traktus kerüljön kialakításra.
  3. Pince hagyományos oromzattal, boltozottan, földdel borítva építhető önálló épületként az építési helyen belül.
  4. Terepszint alatti építmény építési helye megegyezik az építési hellyel.
  1. Mezőgazdasági általános övezet (Má)
  1. Az övezetbe eső telkeken új építmény a vonatkozó előírások« szerint építhető.
  2. Az építési jog megszerzéséhez beszámított telkekre építési tilalmat kell bejegyezni, ill. az építési jogosultsággal rendelkező telekre a beszámított telkeket (amennyiben vannak) beszámítható művelési ág szerinti kimutatással szintén be kell jegyezni.
  3. Tulajdoni határ változása esetén új építési jog csak a b) pont szerinti bejegyzések földhivatali átvezetése után keletkezik.
  4. A beépített telek mérete csak a vonatkozó előírások határáig csökkenthető, ugyanez vonatkozik a beszámított telkek csökkentésére, ill. a beszámított művelési ágak csökkentésére is.
  1. Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (Mko)
  1. Az övezetbe a környezet és tájvédelmi, ökológiai okból nem beépíthető mezőgazdasági művelési ágú területek tartoznak.
  2. Az övezetben nyomvonal jellegű építményeken és műtárgyakon, a külön jogszabályok keretei között a köztárgyakon, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építményeken, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyakon, a nyilvános illemhelyeken, hulladékgyűjtőkön túl csak a természetvédelmi fenntartást, kutatást és bemutatást, illetve a legeltetéses állattartást szolgáló legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épület építhető, min. 2 ha nagyságú telken, telkenként max. egy, legfeljebb 100 m2-es tájjellegű épület elhelyezésével.


Mezőgazdasági ÖVEZETEK közös előírásai

  1. §
  1. Az Má és Mko mezőgazdasági övezetben, környezeti hatásvizsgálat« alapján alakítható ki anyagnyerő bányatelek.
  2. A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken
  1. a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhetők, csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhetők el,
  2. az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket, létesítményeket a bányászat befejezésekor el kell távolítani.
  1. A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rehabilitáció után engedélyezhető.


MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI

  1. §

A mezőgazdasági, ill. erdőövezetben a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók, amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek. Meglévő lakóépületek legfeljebb 25 m2-rel bővíthetők.


Vízgazdálkodási ÖVEZET (VG-1)

  1. §
  1. A területbe
  1. az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja,
  2. az állóvizek medre,
  3. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja

tartoznak.

  1. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint szabad.


Vízgazdálkodási ÖVEZET (VG-2)

  1. §
  1. A területbe
  1. a Balaton medervonalával határos, VG-2 övezeti jelű szárazulati területek
  2. vízfolyásokhoz kapcsolódó mélyfekvésű területek

tartoznak.

  1. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad:
  1. egyéni horgásztanyák nem építhetők.



Vízgazdálkodási ÖVEZET (VG-3)

  1. §
  1. A területbe a vízellátással kapcsolatos vízműterületek tartoznak.
  2. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az övezeti táblázat előírásainak megfelelően szabad.
  3. Az övezetre vonatkozóan az 1. sz. melléklet (10) táblázata határozza meg az építés részletes feltételeit.


KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZET (kk)

19/A   §

  1. Különleges beépítésre nem szánt övezet (Kk) általános előírások

a)   A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.

b)   A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

c)   A különleges beépítésre nem szánt övezetek fajtái:

  1. temető (Kk temető), az övezetben temetkezési, szertartási, kegyeleti építmények, a rendeltetéshez szükséges egyéb építmények, a közönség kiszolgáló építményei helyezhetők el.
  2. inert hulladéklerakó (Kk-inert hulladéklerakó), az övezetben a a hulladékkezeléssel és a rendeltetésszerű üzemeltetéssel összefüggő építmények helyezhetők el.
  1. Különleges beépítésre nem szánt övezet (Kk) általános építési feltételek:

a)   Újonnan épületek csak szabadonálló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.

b)   Újonnan az előkert legalább 10,0 m lehet.

c)   Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe 10000 m2

d)   a beépítettség legnagyobb értéke 5%,

e)   a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 40%,

f)    az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5 m lehet.

g)   Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség.

h)   A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni. Amennyiben az övezetet határoló közterületek alkalmasak a parkolási igény kielégítésére, közterület-rendezési terv alapján a telken belül nem elhelyezhető parkolószám a határoló közterületeken is megépíthető.

i)    A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.

  1. Az övezetekre vonatkozóan az 1. sz. melléklet (11) táblázata határozza meg az építés részletes feltételeit.


ÉRTÉKVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM

  1. §
  1. A helyi jelentőségű települési értékek védelmére külön önkormányzati rendeletet[7] vonatkozik.
  2. Helyi értékvédelmi területen megőrzendő az utca- és telekszerkezet. Telekhatár-változtatás csak ezzel összhangban történhet.
  3. Helyi értékvédelmi területen meglévő épületeket, építményeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép egységes megjelenítését biztosító módon kell fenntartani, ill. kialakítani. Ez vonatkozik az épületek tömeg- és tetőformájára, a homlokzatokon alkalmazott anyagokra, színre és felületképzésre.
  4. Helyi értékvédelmi területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, hagyományoknak megfelelő építési anyagok[8] használatát figyelembe véve kell meghatározni.
  5. A falusias lakóövezetű helyi értékvédelmi területen (Lf-1 jelű övezet) az épületek közterület felőli építménymagasságának alsó és felső értéke a közterület felőli 15 m-en belül legfeljebb 3,6 m, ill. a szomszédos meglévő épület magassága, ha az legfeljebb 4,5 m. A fennmaradó építési helyen legfeljebb 6,0 m-es építménymagasság építhető. Védett épülettel szomszédos új épület építménymagassága elérheti annak magasságát. A közterület felőli 15 m-en belül új épület legalább 5,5 m, legfeljebb 8,5 m szélességgel építhető. Új épület tetőformájaként a kialakult beépítésnek megfelelő utcavonalra merőleges nyeregtető építhető, 38-45° közötti tetőhajlással.



TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ELŐÍRÁSOK

TilalmAK

  1. §
  1. A közcélú tilalom hatálya alá eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében a jelen rendelet hatályba lépésétől számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak.


KorlátozásOK

  1. §
  1. Beültetési kötelezettség területén a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását
  1. ha a jelölt telekrész nem beépített, a beültetést a jelen rendelet hatályba lépésétől egy éven belül meg kell kezdeni és két éven belül be kell fejezni,
  2. ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítást végre kell hajtani,
  3. ha a beültetési kötelezettség a telek közterület felőli megközelítését elzárja, azon telkenként 1 darab, nagyobb közterületi hossz esetén 100 m-enként 1 db, legfeljebb 6,5 m szélességű nyiladék kialakítható, ahol burkolat építhető a telek megközelítéséhez.
  4. a beültetési kötelezettségnél
  • fásítás esetén az országos előírások szerinti háromszintes növényállomány,
  • keretező fásítás (keretültetvény) esetén legalább 1 fasor (1 db/10 fm) és két cserjesor (10 db/10 fm)

telepítendő.

  1. amennyiben a növénytelepítés által elfoglalt terület az előírt zöldfelületi %-on felül a telekterület 15%-át meghaladja és a fásításra nem a tulajdonos által folytatott tevékenység miatt van szükség, a tulajdonost külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben költségtérítés illeti meg.



III. fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS Közlekedési előírások

  1. §
  1. A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.
  1. A szabályozási szélességen belül csak a közút, vagy közforgalom elől el nem zárt magánút létesítményei, berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az országos előírások és a mindenkor hatályos Zamárdi Város közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.
  2. A 16 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10-16 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken az utca karakterének megóvása mellett legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell.
  3. A magánutak telekszélességének kialakítására vonatkozó előírások építési telkek kiszolgálása esetén:
    1. kettőnél nem több, 50 m-nél nem távolabbi teleknél legalább 6,0 m,
    2. 50-120 m telek-megközelítésnél legalább 8,0 m,
    3. 120-180 m telek-megközelítésnél legalább 10,0 m,
    4. 180 m telek-megközelítés felett legalább 12,0 m,
    5. magánút legnagyobb hossza zsákutcaként legfeljebb 200 m, 150 m-től végfordulóval, vagy közbenső fordulóval,
    6. átmenő útként legfeljebb 500 m teljes hosszal

alakítható.

  1. Magánút csak a telektömb egészére készített telekalakítási terv, vagy szabályozási terv alapján alakítható ki.
  2. Amennyiben a magánút a szabályozási terv szerinti tervezett közlekedési célú közterületen nyer elhelyezést, telekszélességét a szabályozási szélesség szerint kell meghatározni, kialakítására a közútra vonatkozó szabályok vonatkoznak, besorolása pedig közforgalom elől el nem zárt magánút lehet. Az így kialakított magánút közúttá minősíthető, megszüntetni viszont csak új szabályozási terv szerint szabad.
  1. Új kialakítású, korábban beépítetlen építési övezetben épület építése csak akkor engedélyezhető, ha az építési telek kiszolgálására a szabályozási tervlap szerinti közterületen szilárd burkolatú, az előírás szerinti közművesítésű út, vagy a jelen előírás szerinti magánút elkészült.


Általános közmű előírások

  1. §
  1. A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így

a vízellátás,

a szennyvízelvezetés,

csapadékvíz-elvezetés,

villamos energia,

a földgázellátás,

a kábel-TV és

a hírközlés

létesítményeit közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

  1. A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
  2. A meglévő közművek kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
  3. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
  4. A föld alatti és a föld feletti közműépítmény« csak egységes közmű, közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhető, melyeknek elő kell segíteni az igényes környezet kialakítást.
  5. Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.


Ágazatonkénti közmű előírások

  1. §


Szennyvízelvezetés

  1. A település területén a szennyvizek szikkasztása tilos.
  2. A meglévő szennyvízcsatorna-hálózat mentén a még csatornázatlan ingatlanokat a hálózatra rá kell kötni.
  3. Új épület építése esetén az övezeti előírás szerinti közművesítettségi szint biztosítandó.
  4. A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építési hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén szabad«.


Felszíni vízelvezetés

  1. A Balaton-tó part élétől mért 10-10 m széles sáv és a település területén levő Endrédi patak partélétől mért 6-6 m, a a Kútvölgyi-dűlői árok mentén és az önkormányzati kezelésben lévő árkoknak a partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot fenn kell tartani.

Villamosenergia-ellátás

  1. Beépítésre szánt területek tervezett kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeit, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat földkábelben kell vezetni.
  2. A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti vezetése megmaradhat. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
  3. A már beépített területen a beépülő foghíjaknál és az átépítésre kerülő épületeknél új csatlakozás létesítésekor a meglevő föld feletti vezetésű kisfeszültségű villamosenergia-hálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni.

Földgázellátás

  1. Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők fel.
  2. A földgázvezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Elektronikus hírközlés, kábel TV

  1. A tervezett távközlési és a kábel TV vezetéket, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat föld alatti vezetéssel, kábelben kell vezetni.
  2. A beépített területen levő foghíjak beépítésekor és a meglevő épületek felújításakor új csatlakozás létesítése esetén a meglevő hírközlési és kábel TV hálózathoz az oszlopokról a föld feletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni.
  3. A településkép-védelmi területen belül a villamos közép- és kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat földbe fektetve kell építeni.
  4. 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatására kerüljön.


Zöldfelületi elŐírások

  1. §
  1. A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.
  2. Engedéllyel, vagy engedély nélkül kivágott fás növényzet pótlásáról a külön helyi rendeletben meghatározott faérték egy éven belüli visszatelepítésével, illetve Környezetvédelmi Alapba való befizetésével kell gondoskodni.


Általános környezetvédelmi elŐírások

  1. §
  1. A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
  1. Hulladékudvar létesítése csak általános mezőgazdasági területen, illetve gazdasági rendelteté    sű, illetve a védelmi rendeltetésű erdők közül a "védő" erdőkben engedélyezhető.
  2. Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni.
  3. Külterületen folyóvizek partjától számított 50 m, állóvizek partjától számított 100 m távolságon belül, belterületen, vagy beépítésre szánt területen folyó- vagy állóvizek partjától számított 25 m védőtávolságon belül (amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli) épületnek minősülő építmény nem építhető.


A közterületek általános előírásai

  1. §
  1. Település értékvédelmi, ill. táj- és természetvédelmi előírások hiányában közterületeken hirdető berendezés
    1. magassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t,
    2. felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb.

A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.

  1. 1,0 m2-nél nagyobb hirdető felületet megvalósítani csak építési engedély szerint szabad.
  1. Közterületen építmény elhelyezése, út- és közműépítés, növénytelepítés csak építési engedélyezési terv alapján engedélyezhető. A tervnek tartalmaznia kell a burkolatok, közművek, utcabútorok elhelyezésének terveit, valamint a tervezett növénytelepítést a meglévők feltüntetésével együtt.


A KERÍTÉSÉPÍTÉS SZABÁLYAI

  1. §
  1. A kerítéseknek igazodni kell az épületek homlokzatához és a kialakult hagyományokhoz. Az utcán megjelenő kerítésnek igényesnek, esztétikailag megfelelő színvonalúnak kell lennie.
  2. A településkép-védelmi területen közterületi határvonal felőli oldalon a hagyományoknak megfelelő kerítés építhető. A hagyományos falusias területen a meglévő szokásokhoz igazodva tömör kerítés is létesíthető, melynek áttörtségét csak a bejáratok adják.
  3. A 7-es úttól északra lévő építési övezetekben, elsősorban az üdülő- és a lakóövezeteken törekedni kell a zöldfelületek megjelenésére és az átszellőzés biztosítására. A kerítéseket a garázs és bejárati kapukon kívül legalább 50%-osan áttörten kell kialakítani. A területen növényzettel befuttatott és a dróthálóra erősített sövénykerítések kialakítása javasolt.
  4. Üdülőterületen közterület felőli kerítésként élősövény telepíthető, amely a telekhatáron vezetett lábazat nélküli drótkerítéssel is megvalósítható.
  5. Beépítésre nem szánt területen kerítésként
  1. a b), c) és d) bekezdésben meghatározottakat kivéve csak élősövény alkalmazható,
  2. lakóépület körüli telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,8 m magas, 50%-ban áttört kerítés építhető, melynek tömör lábazatmagassága legfeljebb 30 cm lehet,
  3. állattartásra szolgáló terület esetében a telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,8 m magas, 50%-ban áttört kerítés építhető, melynek tömör lábazatmagassága legfeljebb 30 cm lehet,
  4. kertes mezőgazdasági területen kerítésként vadvédelmi kerítés építhető, vagy kordonos szőlőültetvény telepíthető.


TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELEM

  1. §
  1. A településkép vonzóvá tétele érdekében az Önkormányzat tervtanácsot működtethet, melynek szakmai irányítását a városi főépítész látja el. A tervtanács feladatai:
    1. Zamárdi közterületein felmerülő építések, burkolat- és közműépítések, növénytelepítés, utcabútorozás építési engedélyezési terveinek véleményezése,
    2. a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv vonatkozó részein az építési engedélyezési tervek véleményezése,
    3. az építési szabályzatban meghatározott egyéb esetekben az építési engedély véleményezése.
  2. A városi főépítész jóváhagyó véleménye szükséges:
    1. a 100 m2-t meghaladó alapterületű új építés esetén,
    2. *(A 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte).
  3. Építési engedély csak az építési engedélyekre adott, a HÉSZ-ben előírt tervtanácsi véleménynek, ill. a városi főépítész véleményének megfelelően adható.


IV. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések


BELTERÜLETBE VONÁS

  1. §
  1. Meglévő belterülethez közvetlenül kapcsolódó beépítésre szánt terület belterületbe vonását ilyen irányú szándék felmerülése esetén a belterületbe vonásra vonatkozó szabályok figyelembe vételével az önkormányzat támogatja.
  2. A belterületbe vonás költségeit a terület tulajdonosa viseli.


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. §
  1. Jelen előírások a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba, rendelkezéseit az ezt követően induló hatósági ügyekben kell alkalmazni. A már folyamatban lévő kérelmek esetén azokra is lehet alkalmazni, amelyek még nem kerültek elbírálásra, és a kérelemben foglaltak megfelelnek e rendeletben foglalt előírásoknak. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.



             





1. sz. melléklet: építési övezetek és övezetek

Beépítésre szánt területi építési övezetek

(1)     kertvárosias lakóterületi építési övezetek (Lke)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Lke

1

O

25

Oldalh. álló

25

4,5

700

60

max.

51

4

min. 6

4,5

700

2.

Lke

2

Sz

25

Szabadonálló

25

6,5

1000

60

min.

5

3,5

min. 6

6,5

1000

3.

Lke

3

Z

30

Zártsorú

30

6,0

300

50

K

---

min. 6

6,0

300

4.

Lke

4

Sz

25

Szabadonálló

Ikerházas2

25

4,5

700

60

min.

5

3

min. 6

4,5

700

5.

Lke

5

Sz, Ik

30

Szabadonálló

Ikerházas2

30

4,5

450

50

min.

5

3

min. 6

4,5

450

6.

Lke

6

O

25

Oldalh. álló 3

25

4,5

600

55

max.

51

4

min. 6

4,5

600


1       előkert max. 5 m, ill. meglévő szomszédos épülethez képest max. 1,5 m eltérés (Lke-1, Lke-6)

2       Az Lke-4 jelű övezetben a szabályozási tervlapon feltüntetett zónahatáron belül 6,5 m-es építménymagasság építhető.

3       Fő utca mögött, védett (Lke-6).

(2)     falusias lakóterületi építési övezetek (Lf)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Lf

1

O

30

Oldalh. álló

30

3,61

1500

50

max.

52

kialakult

6

3,6

1500

2.

Lf

2

O

30

Oldalh. álló

30

4,5

1000

60

max.

52

4

6

4,5

1000

3.

Lf

3

O

30

Oldalh. álló

30

3,6

700

50

max.

5

4

6

3,6

700

4.

Lf

4

Sz

20

Szabadonálló

20

4,5

Kialakult3

50

min.

5

3

6

4,5

K


1       Fő utca védett szakaszán az építménymagasság a védett épület szomszédságában elérheti annak homlokzatmagasságát, ha az magasabb az előírtnál. Lejtő felőli homlokzatmagasság és lejtővel szembeni homlokzatmagasság eltérése legfeljebb 1 m lehet (Lf-1).

2       előkert max. 5 m, ill. meglévő szomszédos épülethez képest max. 1,5 m eltérés (Lf-1-2)

3       Védett Tóköz pusztánál


(3)     településközpont vegyes területi építési övezetek (Vt)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság min-max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Vt

1

Sz

30

Szabadonálló

30

4,5

650

40

max.

51

3

6

4,5

650

2.

Vt

2

Sz

40

Szabadonálló

40

6,5

800

40

max.

5

h2/2

6

6,5

800

3.

Vt

3

Sz

40

Szabadonálló

40

9,5

K

40

max.

5

h2/2

6

9,5

K

4.

Vt

3b3

Sz

15

Szabadonálló

15

12,0

10000

55

min.

15

12

30

12,0

10000

5.

Vt

4

Z

40

Zártsorú

40

5,0

1000

40

min.

5

---

6

5,0

1000

6.

Vt

5

Sz

K

Szabadonálló

Kialakult

4,5

Kialakult

Kialakult

kialakult

kialakult

kialakult

4,5

K

7.

Vt

6

Sz

30

Szabadonálló

30

6,0

650

40

min.

5

3

6

6,0

650

8.

Vt

7

Z

40

Zártsorú

40

5,0

750

40

kialakult

---

6

5,0

750

1       előkert max. 5 m, ill. meglévő szomszédos épülethez képest max. 1,5 m eltérés (Vt-1)

2       oldalkertre néző homlokzatmagasság (Vt-2-3)

3       A Vt-3b övezetre vonatkozó részletes előírások (a-r q):

  1. A Vt-3b övezet területén való építés feltétele a jogszabályban előírt tervtanácson a terv bemutatása. Építési engedély a tervtanács véleményének megfelelően benyújtott építési engedélyezési terv alapján adható.
  2. Az övezetben elhelyezhető építmények:                  minőségi turizmust szolgáló kereskedelmi szálláshelyek, valamint kiszolgáló építményeik.
  3. Beépítési mód:                                                      szabadonálló
  4. A telek beépíthetősége:                                         max. 15 %
  5. Építménymagasság:                                              max. 12,0 m, de az épület legmagasabb pontja a 18 m-t sehol nem haladhatja meg.
  6. Kialakítható legkisebb építési telek-terület:  10.000 m2, de az építési övezet területe legfeljebb 3 db építési telekre osztható.                  Legkisebb telekszélesség           min. 70 m.
  7. Legkisebb zöldfelület:                                            min. 55 %
  8. Az övezet területén a terepfeltöltés maximális mértéke 1 m.
  9. Előkert:     min. 15 m,        oldalkert:          min. 12 m,        hátsókert:         min. 30 m
  10. A szabályozási tervlapon jelölt I. építési zónában az épületek által elfoglalt sáv hossza legfeljebb a zóna előtt álló parthossz 20 %-a lehet.
  11. A szabályozási tervlapon jelölt I. és II. építési zónában« helyezhetők el az övezeti rendeltetés szerinti építmények.
  12. A szabályozási tervlapon jelölt védendő faállomány minimum 70%-a megtartandó.
  13. A szabályozási tervlapon jelölt I. növénytelepítési zónában 600 m2-ként 1 db fa telepítendő, ahol a telepített fák minimum 50%-a nagy lombkoronát nevelő faj. A növénytelepítési zónában ligetesen telepített faállomány alakítandó ki.
  14. A szabályozási tervlapon jelölt II. növénytelepítési zónában 200 m2-ként 1 db fa telepítendő, ahol a telepített fák minimum 60%-a nagy lombkoronát nevelő faj. A növénytelepítési zónában ligetesen telepített faállomány alakítandó ki.
  15. Az övezetben kivágott fákat faérték szerint pótolni kell, minimum 40 %-át telken belül kell eltelepíteni. A fák eltelepítését a használatbavételi engedély benyújtásáig kell megtenni. A faérték pótlást bemutató leírást, illetve listát az építési engedélyhez kell mellékelni.
  16. Az övezet területén a telkek zöldfelületének kialakítására kertépítészeti terv készítendő.
  17. A 6,0 m-es legnagyobb építménymagasságot meghaladó, Balaton-parttal párhuzamos építményhossz legfeljebb 80 m lehet, újabb, 6,0 m-es építménymagasságot meghaladó építmény(rész) ettől a partvonallal párhuzamos irányban legalább 20,0 m-re helyezendő el.


(4)     kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területi építési övezetek (Gk)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Gk

1

Sz

30

Szabadonálló

30

6,0

4000

30

min. 10 m

1

6

6

6,0

4000

2.

Gk

2

Sz

20

Szabadonálló

30

10,5

10000

30

min. 10 m

1

6

6

10,5

10000

3.

Gk

3

Sz

30

Szabadonálló

30

6,0

10000

30

min. 10 m

1

6

6

6,0

10000

1       az előkertben 1 db, legfeljebb 100 m2-es portaépület elhelyezhető

(5)     üdülőházas üdülőterületi építési övezetek (Üü)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Üü

1

Sz

30

Szabadonálló

30

6,5

2000

50

min. 10 m1

3,5

6

6,5

2000

2.

Üü

2

Sz

20

Szabadonálló

20

9,0

2000

65

min. 10 m1

4,5

6

9,0

2000

3.

Üü

3

Sz

30

Szabadonálló

30

7,5

1200

60

min. 10 m1

4

6

7,5

1200

1       előkert min. 10 m, ill. meglévő szomszédos épülethez képest max. 3,0 m eltérés (Üü-1-3)


(6)     hétvégi házas üdülőterületi építési övezetek (Üh)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Üh

1

Sz

20

Szabadonálló

20

3,5-4,5

kialakult

65

max. 5 m1

3

6

3,5-4,5

K

2.

Üh

2

Sz

20

Szabadonálló

20

4,5-6,02

800

65

max. 5 m1

3

6

4,5-6,0

800

3.

Üh

3

Sz

20

Szabadonálló

20

4,5

600

65

max. 5 m1

3

6

4,5

600

4.

Üh

43

Sz

25

Szabadonálló

30

4,5-6,0

800

60

max. 5 m1

3

6

4,5-6,0

800

1       előkert max. 5 m, ill. meglévő szomszédos épülethez illeszkedés (Üh-1-4).

2       6,0 m-es építménymagasság csak saroktelken és szomszédos épületekhez illeszkedően építhető (Üh-2).

3       lakóépület építhető (Üh-4).


(7)     különleges terület építési övezetek (K)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

K

Sz

8

Szabadonálló

8

4,0

4000

85

min. 10 m

6

6

4,0

4000

sport

2.

K

Sz

30

Szabadonálló

30

7,5

5000

55

min. 7,5 m

6

6

7,5

5000

szabadidő-központ-1

3.

K

Sz

35

Szabadonálló

35

12,01

10000

55

min. 10 m

6

6

12,0

10000

szabadidő-központ-2

4.

K

Sz

10

Szabadonálló

10

6,0

10000

60

min. 10 m

6

6

6,0

10000

múzeum, emlékpark

5.

K

Sz

30

Szabadonálló

30

6,0

10000

40

min. 10 m

6

6

6,0

10000

idegenforgalom-1

6.

K

Sz

20

Szabadonálló

20

4,5

4000

60

min. 10 m

6

6

4,5

4000

idegenforgalom-2

7.

K

Sz

20

Szabadonálló

20

9,0

5000

40

min. 10 m

6

6

9,0

5000

vízművek

1       Az épület legmagasabb pontja 16,0 m lehet.



Beépítésre nem szánt területi övezetek

(8)     zöldterület – közpark övezet (Z)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Z

Sz

2

Szabadonálló

21

4,5

kialakult

85

min. 5 m

3

6

4,5

K

1       Épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterületű épület építhető.


(9)     gazdasági erdőterület övezet (Eg)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Eg

Sz

0,5

Szabadonálló

0,51

4,5

100000

95

min. 5 m

3

6

4,5

100000

1       Épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterületű épület építhető.


(9/A)* 17/2013. (VIII.13.) sz. Ör módosította  turisztikai erdőterület övezet (Et)


Ssz.

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség

Max. (%)

D

Építmény-

Magasság

Max. (m)

E

Kialakítható

Telekterület

Min. (m2)

F

Zöldfelület

Min. (%)

G

Előkert

(m)

H

Oldalkert min.

(m)

I

Hátsókert

Min. (m)

1.

Et. Sz.      5 

      ,5  40000

Szabadon  álló

             5

        4,5

  40.000

      80

 Min. 5

Min. 3

 Min. 6

Épületrészenként legfeljebb 500 m2 beépített alapterületű, 30 m legnagyobb élhosszúságú épület építhető. Az épületrészek közlekedő folyosóval összeköthetők, amelyekre szintén vonatkozik a 30 m legnagyobb élhosszúság.



(10)   vízgazdálkodási terület övezet – vízműkutak, víztorony (VG-3)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

VG

-3

Sz

5

Szabadonálló

5

4,5

2000

75

min. 5 m

3

6

4,5

2000






(11)   különleges beépítésre nem szánt terület övezetek (Kk)

Sorszám

A

Övezeti jel

B

Beépítési mód

C

Beépítettség max. (%)

D

Építmény-magasság max. (m)

E

Kialakítható

telekterület min. (m2)

F

Zöldfelület min. (%)

G Előkert (m)

H Oldalkert min (m)

I Hátsókert min.(m)

1.

Kk

Sz

1

Szabadonálló

1

4,5

10000

75

min. 10 m

6

6

4,5

10000

temető

2.

Kk

Sz

5

Szabadonálló

5

4,5

10000

40

min. 10 m

6

6

4,5

10000

inert hulladéklerakó



1. sz. függelék

Az építési szabályzatban hivatkozott általános érvényű előírásokra vonatkozó kiegészítés


5 49/2001 (IV. 3.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti jó mezőgazdasági gyakorlat előírásait.


11 2000. évi CXII. törvény 46.§ g), h) szerint.


12 2000. évi CXII. törvény 45. §, 51. §, 52. §.


13 2000. évi CXII. törvény 14. §, 15. §, 22. §.


16 1.         A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2)a és (4)a). Ezért már a tervezés előtt érdemes a hivatal előzetes nyilatkozatát kérni (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1), hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, belterületbe vonás stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. A beruházás feltételeként esetleg előírt régészeti feltárás költségei ez esetben a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001. NKÖM rendelet 14. §). Az ilyen területeket ezért a talaj 30 cm mélységet meghaladó bolygatásával járó tevékenységekkel vagy beruházásokkal (pl. építkezések) lehetőleg el kell kerülni, amennyiben pedig a beruházás máshol nem valósítható meg, vagy ez esetben a költségek aránytalanul megnövekednének, akkor a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Lelőhelyen engedéllyel végzett tevékenység során nem várt esetleg előkerülő jelenség vagy lelet előkerülésekor – a jogszabályokkal összhangban – a végzett tevékenységet e területeken is azonnal fel kell függeszteni, s a területileg illetékes múzeum, ill. a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről. A kutatás költsége ilyenkor is a bolygatást okozó tevékenység végzőjét terheli, de más forrásokat is be lehet vonni. A hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására.

                A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BKT hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001. Kormányrendelet.)

2.             A talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató beruházás előtt kívánatos a teljes régészeti terepbejárás elvégzése, a talaj gépi vagy kézi megnyitásakor pedig lehetőleg régész jelenlétének biztosítása. Lelőhely előkerülése esetén szakszerű feltárást kell végezni, s amennyiben a lelőhely olyan egyedi jelentőséggel bírna, hogy annak megsemmisítését mindenképpen el kell kerülni, akkor az adott beruházást más területen kell kivitelezni. A fenti elvárások biztosítása érdekében ezeken a régészeti érdekű és régészetileg érintett területeken – a jogszabályokkal összhangban – a beruházások terveit lehetőleg minél korábbi tervezési fázisban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal is érdemes véleményeztetni. A KÖH részéről kiemelt figyelmet érdemelnek az e területre vonatkozóan beadott dokumentumok. Bár jelenleg nem ismert e területek pontos régészeti érintettsége, fokozott figyelemmel kell kísérni a fejlesztéseket, hogy nem kerül-e elő munka közben régészeti lelet vagy objektum. Ezért a kivitelezés során helyszíni szemle javasolt, amihez a munka megkezdéséről a beruházó tájékoztassa az illetékes régészeti szervet. Amennyiben ezeken a hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, az örökségvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei előírásai szerint kell eljárni. A tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult szerv köteles állni (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001. NKÖM rendelet 15. §). A lelet, ill. a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001. NKÖM rendelet 16. §). A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001. Kormányrendelet).

                A KÖH a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lelőhelyekre, másrészt a nagyobb felületet érintő beruházásokra bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak.


17 1966. évi LIII. törvény


19 2000. évi CXII. törvény 24.§, 25. §, 26. §, 27. §, 28. §, 30. § együttes figyelembe vétele szükséges.


20 2000. évi CXII. törvény 9. § (6) szerint.


21 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete


22 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben, ill. a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletek


23 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól.



[1] Tervezett, vagy meglévő telekhatár, ha az egyben nem szabályozási vonal, vagy övezethatár is.

[2] Védőterületek, műemléki környezet határa, helyi értékvédelmi terület határa, régészeti terület határa, belterületi határ, országos, ill. helyi védettségű épület stb.

[3] Építési telkek kiszolgálására más megfelelő közterületi kapcsolat hiányában a jelen építési szabályzat szerinti magánút kialakítása szükséges.

« 1. sz. függelék szerint

* A 4. § (2) bek. a) pontját a 16/2006. (VI. 27.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2006. július 1.

[4] magasság = 1, hosszúság = 2 arányban

* A 9. § (1) bek. a) pontjának szövegét a 31/2006. (XII. 12.) sz. Ör. állapította meg.

[5] Az elhelyezhetőség feltételeinek tisztázására a helyi építészeti-műszaki tervtanácsra tervet kell benyújtani.

* A 9. §. /2/ bek. c. és 9. §. /3/ bek. a. pontjának szövegét a 20/2008. (IX.12.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2008. szeptember 15.

[6] A zónában a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 80%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt. Azon a telken, amelynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, amely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (gyep, erdő stb.) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.


« 1. sz. függelék szerint

« 1. sz. függelék szerint

« 1. sz. függelék szerint

[7] A rendelet elkészült, jóváhagyás előtt áll.

[8] vakolt homlokzatfelület, helyi hagyományokhoz igazodó vakolatképzés, felületképzés, természetes színezésű cserépfedés, nádfedés (korcolt horganylemez-fedés - csak 3,0 m építménymagasságot nem meghaladó melléképületek esetén), fa nyílászárók - népi építészethez igazodó nyílásméretekkel, osztásokkal, tagolással.


« 1. sz. függelék szerint

« 1. sz. függelék szerint

« Az építési zóna azonos az építési hellyel, ha nincs az övezet területén belül telekhatár. Új telek kialakításakor az oldalkertre (és hátsókertre) vonatkozó előírásokat be kell tartani.

.