ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

2/2009. (III.31.)

SZÁMÚ RENDELETE A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL, ÉS SZOCIÁLIS

ELLÁTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL

(Egységes szerkezetben)

* Zamárdi Város Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §. /1/, és a 16. §. /1/ bekezdésében, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C § (4) bekezdés és a 62. § (2) bekezdésében bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról a következőket rendeli el:

I.

Általános rendelkezések

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit.

1. §.

A rendelet hatálya kiterjed:

/1/ Zamárdi Város Önkormányzata közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyigazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

/2/ Az Szt. 6. §-ában meghatározott, az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Zamárdi közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

/3/ A tv. 7. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Cartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaságon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

*A bevezető szöveg módosítását a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2011. október 25.

/4/ Az Szmtv. szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

/5/ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az Önkormányzat tulajdonában álló és az általa fenntartott szociális intézményre és az általa nyújtott ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

2.   §.*

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Polgármesteri hivatalban, a szociális feladatokat ellátó ügyintézőnél, lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

 (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapellátások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3)*

(4)*

(5) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

 (6) a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(7) A kérelmet- ha a törvény másként nem rendelkezik- az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

(8)* E rendeletben foglalt önkormányzati hatósági ügyfajták elektronikus úton nem intézhetőek.

 3. §.*

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- ellátást igénylő személyeknek az Szt. 18.§ -ának a.) c.) h.) pontjában szereplő adatait,

- igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

*Az R. 2. §. /3/ éd /4/ bekezdését a 36/2011. (IX.13.) sz. Ör helyezte hatályon kívül. Hatályba lép: 2011. szeptember 13.

A 2. §. /8/ bekezdést a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2010. március 01.

(2) A jogosultság megállapításakor

- havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

- nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

A jövedelem igazolásához csatolni kell:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
• vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltűntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja, vagyoni viszonyairól a 63/ 2006. (III.27.) Korm. rend. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően lehetőség szerint naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét –azaz a továbbfolyósíthatóságot-  az ügyiratban  rögzíteni kell.

(3)* A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

-a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

-a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a  kérelmező igazolja

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.  A Jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. Szabályait kell alkalmazni.

(5) Nincs szükség igazolásra olyan adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában fellelhetőek, valamint a Ket.  36.§-ának (2) –(3) bekezdésében foglaltak szerint beszerezhetőek.

(6) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott körülmények vizsgálata kapcsán, ha a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

A 3. §. /3/ bekezdés szövegét a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. egészítette ki. Hatályba lép: 2011. október 25.

Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben vizsgálta az életkörülményeket és azokban feltételezhetően lényeges változás nem feltételezhető.

(7) Átmeneti segély részben vagy egészben természetbeni juttatásként is megállapítható, melyről a határozatban rendelkezni kell.

(8) E rendelet alkalmazásában:

1. Jövedelem: – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)–(1c) bekezdésekben foglaltakra – az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett,

2. Vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá  vagyoni értékű jog, amelynek

a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori   legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű,

3. Család: egy lakásban vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együttélő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

4. Közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs,

 a) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb,     önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

 b)²¹ korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi  vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

 c) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa,

5. Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van.

6. Tartásra köteles és képes személy: A /4/ bekezdésben meghatározott az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett.

7. Kereső tevékenység: ha a törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;

8. Aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy,

9. Ápolási díj, és a rendszeres nevelési segély szempontjából hozzátartozó: Mindenkor hatályos Szt. és Ptk. szerinti hozzátartozói kör.

10. A jövedelemszámításnál irányadó időszak: a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző 1 évi, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző év átlagjövedelme.

11. Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

4.§.

Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a pénzbeli és természetbeni ellátás nyújtásának feltétele, hogy az egy háztartásban élők vagyona nem haladja meg a 3.§. /8/ (2) Vagyon fogalomnál megjelölt értékhatárt.

A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja, mivel a megvalósítás tárgyi feltételei nem állnak fenn.

II.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

5.§.*

/1/ Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testületének Humán Bizottsága* az Szt-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

• méltányossági ápolási díjat (18.évet betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére)^± 

• Átmeneti segélyt állapít meg.^º 

/2/ *Átruházott hatáskörben a temetési segélyt, lakásfenntartási támogatást, méltányossági ápolási díjat^±  a Polgármester állapítja meg.

Az ellátások folyósításának módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

/3/ Önkormányzati segély elnevezés alatt a korábbi átmeneti segély, a temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás  2014.január 1-től összevonásra kerül.

Időskorúak járadéka

6.§.**

Rendszeres szociális segély

7.§*

/1/* A rendszeres szociális segély jogosultsági körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az Sztv. hatályos rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

/2/* Az aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként Siófok  Város Gondozási Központjának helyi szerve (Családsegítő) köteles együttműködni.

/3/* Az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek részére, a korábbi BPJ bérpótló juttatás helyett foglalkozást helyettesítő támogatás (FHT) kerülhet megállapításra.

/4/* Az FHT-t kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani, a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 35. §. /2/ bekezdésében foglaltak az irányadók.

/5/* Az FHT-t kérelmező, valamint az ellátásra jogosult előírt kötelezettségét megszegi, ha:

- épület állaga veszélyezteti az emberi életet, testi épséget

- a lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel

- a lakóház környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas hulladékot   halmoz fel

-az udvarban, kertben található tárgyak rendbentartását elmulasztja

-az épület, járda hó-és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja

- az egészségügyi kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja.”

± módosítva 2014.január 1-től

º módosítva 2014.január 1-től

*5. §. /2/ bek. szövegét a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2010. március 1.

** A 6. §. szövegét a 26/2011. (IX.13.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2011. szeptember 13.

* Az R. 7. §.-át a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2011. októbr 25.

/6/ A kérelem benyújtója az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felszólítástól számított 8 napon belül köteles eleget tenni a /4/ bekezdésben előírt    kötelezettségének. A kötelezettség teljesítését félévente, illetve szükség esetén a Humán Bizottság tagjai, vagy a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője és egy családsegítő ellenőrzi.

/7/ Amennyiben a kérelem benyújtója az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget a /4/, /5/ és /6/ bekezdésekben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását nem lehet megállapítani, illetve ha már az ellátást megállapították, akkor meg kell szüntetni.

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása,

és az együttműködés eljárási szabályai

8. §*

(1)*

(2)*

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv: Siófok Város Gondozási Központjának helyi szerve (Családsegítő).

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)

(6) A Siófok Város Gondozási Központjának helyi szerve (Családsegítő), (önkormányzat által együttműködésre kijelölt szerv) a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

*A 8. §. /1/, /2/ bekezdését a 26/2011. (IX.13.) sz. Ör. helyezte hatályon kívül. Hatályba lép: 2011. szeptember 13., a 8. §. módosításait a *33/2011. (X.25.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2011. október 25.

a)figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot. (63/2006. (III.27.) Korm.r. 17. §. (10) bek.)

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

*h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,(minden esetben kérünk orvosi, hatósági, egyéb hitelt érdemlő  igazolást*, mely a mulasztás okát hitelesen igazolja, alátámasztja; az igazolást a mulasztástól számított 3 napon belül lehet  benyújtani, illetőleg; a személyes találkozásokra szóló értesítést a találkozást megelőzően 5. nappal  korábban kell kézbesíteni)

 i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 *j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket, és dönt azokról. Amennyiben hitelt érdemlően igazolásra kerül a mulasztás indoka, úgy elfogadja azokat, ha nem akkor az igazolások elutasításra kerülnek.

  *Elfogadási indokok: hitelt érdemlő, eredeti, életszerű, ált. formai és tartalmi elemekkel rendelkező igazolás,

 *k) az igazolási kérelem elutasítását követő  3 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt, és az aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztásról, ill. az ismételt mulasztás következményeiről

 (7) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

       az együttműködésre kijelölt szerv a Zamárdi Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat által, helyi szinten a gyakorlatban is működő, munkaerő-piaci integrációt célzó ( munkavégzésre történő felkészülést segítő program stb.), vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat (életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése stb.) lát el.

(8)* *A 8. §. /6/ bek. h), j) és k) pontját a 4/2010. (III.1.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2010. március 1.

*A 8. §. (8) bekezdést a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. helyezte hatályon kívül. Hatályos: 2011. október 25. napjától.

9. §.*

/1/* A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltségével történő együttműködési programok típusai:

1. munkahely felajánlás (támogatott és nem támogatott munkahelyekre),
2. munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevétele (álláskeresési technikák, jogi és pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkoztatás),
3. munkaerő-piaci támogatások igénybevétele (önfoglalkoztatási támogatás, képzés, átképzés).

10. §.

Az együttműködési kötelezettségről

/1/ Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

• aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)
• megjelenési kötelezettség elmulasztása,
• képzésen való részvétel elmulasztása,
• előírt programban való részvétel elmulasztása, (stb. helyi viszonyok alapján)

- az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén alkalmazható intézkedésekről, illetve azok határidejéről

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

11. §.*

(1)  Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

(2)* Az Sztv. 37./B. §-a szerint mentesítési feltételek állapíthatóak meg, az

aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a közfoglalkoztatásban

történő részvételt akadályozó vagy kizáró körülmények kapcsán:

- pszichiátriai kezelés alatt állás  (orvosi igazolás)  

- legalább 40%-os egészségkárosodás,(orvosi igazolás)

-terhesség (orvosi igazolás)

-indokolt családi körülmények

*A 9. §. /1/ bekezdés első mondatát a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2011. október 25.

*A 11. §. /2/ bek. szövegét a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. egészítette ki. Hatályba lép: 2010. március 1.

12. §.

A rendszeres szociális segély havi összege az Sztv-ben kötelezően előírt minimális összeg.”

Lakásfenntartási támogatás

13. §.*

/1/* Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást nyújt.

/2/* Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást nyújt.

Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a tulajdonos, bérlő, albérlő, aki az e rendeletben szabályozott jövedelmi, vagyoni feltételeknek megfelel, és akinek a városban elismert minimális lakásnagyságot és minőséget nem haladja meg a lakása, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik, és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik.

/3/* Az elismert minimális lakásnagyság mértékét a hatályos Szt. 38. §. /4/ bekezdés alapozza.

/4/ Támogatás bármilyen komfortfokozatú lakásra megállapítható.

14. §.

/1/ Lakásfenntartási támogatásra jogosult

a./ azt a személyt- lakásonként 1 fő – akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 250 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja,

b./ azt a személyt, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül,

c./ azokat a személyeket, akik helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.

/2/ Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségeire, az elismert lakásnagyságra, valamint a támogatás havi összegére az 1993. évi III. tv. (szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló) (továbbiakban: Sztv.) szabályait változtatás nélkül kell alkalmazni.

(3)* Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.

(4)* A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Jegyző gyakorolja.

*A 13. §. /1/, /2/ bekezdés, és a 14. §. /1/ bekezdés a.), és /3/ bekezdés szövegét a 32/2012. (IX.13.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2012. szeptember 13.

*A 13. §. /3/ bekezdés szövegét a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2011. október 25.

15. §.*

(1)* A Jegyző normatív lakásfenntartási támogatásban részesítheti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 250%-át, és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30%-át elérő költséghányad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:

-         lakbér vagy albérleti díj

-         lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete

-         távhő-szolgáltatás díja

-         közös költség

-         csatornahasználati díj

-         szemétszállítás költsége

-         villanyáram költsége

-         víz-és gázfogyasztás díja

-         tüzelőanyag költsége.      

(3)* A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege minimum 2500 Ft.

(4)* A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet Zamárdi Város Polgármesteri Hivatalánál lehet benyújtani minden év április 30-ig és október 30-ig.

(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot (a lakásban tartózkodásának jogcíméről, a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli), a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása.

(6) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

16. §

(1) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

*A 14. §. /4/ bek. szövegét a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2010. március 1.

* Az R. 15. §. /1/, /3/ és /4/ bekezdések szövegét a 32/2012. (IX.13.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2012. szeptember 13.

17. §.

 (1) Megszűnik a támogatás:

- a megállapított idő elteltével,

- a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

(2)* A  lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Polgármester gyakorolja. 

Ápolási díj

18. §.*

/1/* A méltányossági ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását, gondozását, ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosítható anyagi hozzájárulás. Annak a hozzátartozónak (ápoló, gondozó), akinek az 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

A méltányossági ápolási díj megállapítására az Sztv-ben meghatározott feltételeket kell alkalmazni.  A bizottság méltányossági ápolási díjat állapíthat meg, melynek összegére az Szv-ben foglaltak az irányadóak.

/2/  Az ápolási díj havi összege az Szt.-ben kötelezően előírt összeg. ( Az Szt. 44. § (1) bekezdés c) pontja alapján  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.)

/3/ Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. AZ ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm.rend. 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

/4/  A sztv. 43./B. § (1) bekezdés szerint adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört átruházott hatáskörben a Szociális és Közoktatási Bizottság gyakorolja.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

19. §.

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

*A 17. §. /2/, és 18. §. /1/ bek. szövegét a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2010. március 1.

*A 18. §. /1/ bekezdés módosítását a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2011. október 25.

(2) A házi segítségnyújtást végző szociális gondozó vagy családgondozó a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjével egyeztetett időpontban az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését ellenőrzi. Szükség esetén jelzéssel élnek a háziorvos és a Jegyző felé. 

Az Sztv. 42. § (2) bekezdés b./ pontja kimondja, hogy az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

 Átmeneti segély ^Ö

20.  §.*

/1/* Zamárdi képviselő-testületének Humán Bizottsága létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére kérelmére, átmeneti segélyt  önkormányzati segélyt ( továbbiak segély) nyújt. Az átmeneti segély   segély iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban lehet benyújtani.

/2/* Átmeneti A segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel jövedelemkiegészítő támogatásként is. Az átmeneti segély –rászorultsághoz igazodva- minimum 5000,- Ft, azaz Ötezer forint; maximum 15.000,-Ft, azaz Tizenötezer Forint.

21. §.*

/1/* Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelmére azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és egyedülálló esetén az 1 főre jutó havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

/2/* Átmeneti segélyben részesíthetőek kérelemre vagy hivatalból azok, akik önmaguk illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többlet kiadások – különösen betegség, elemi kár, rendkívüli ingatlan helyreállítás – anyagi segítségre szorulnak, és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetén 150 %-át, melyről ingatlan helyreállítás esetén el kell számolni. Az átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Rendkívüli méltánylást igénylő esetben a fenti jövedelem értékhatártól a hatáskör gyakorlója maximum 50.000,- Ft összeghatárig eltérhet.

/3/* Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány; betegség; baleset, stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmenti segély összege egyedi mérlegelés alapján is megállapítható, a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a 50.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

*A 20. §. /1/, /2/ bek., és a 21. §. /1/, és /3/ bek. kiegészítését a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2010. március 1.

*A 21. §. (1) és (2) bekezdés szövegét a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2011. október 25.

22. §.*

Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg.

A megállapított átmeneti segélyt – készpénzt, vásárlási utalványt – a jogosult részére a Polgármesteri Hivatal házipénztára fizeti ki. A segélyt megállapító határozatban megjelölt időpontban, de legkésőbb a határozat átvételétől számított 10 napon belül.

*Indokolt esetben a döntéshozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról – a segély kifizetéséről. Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört átruházott hatáskörben a Humán Bizottság gyakorolja, kivéve, a rendkívüli méltánylást, és azonnali intézkedést igénylő esetben e rendelet 32.§-ban foglaltak szerint.

Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a segély nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az nyújtható természetben is (pl. élelmiszer, tisztítószer, ruhanemű, stb.) a gondozószolgálatokon keresztül.

Temetési segély   Önkormányzati segély

 23. §.*

/1/* Temetési  Önkormányzati segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek családjában a saját vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetében ,annak 150%-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV.tv. alapján temetési hozzájárulásban.

/2/ A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában zamárdi lakóhellyel rendelkező lakos volt.

/3/* A temetési segély összege nem lehet kevesebb a Somogy Megyei Temetkezési Kft által megállapított legolcsóbb temetés 10 %-ánál, maximuma pedig 20.000,- Ft-nál.

Amennyiben a helyi GAMESZ által biztosított temetkezési szolgáltatást veszi igénybe a temettető, akkor a temetési segély összege nem lehet kevesebb, s legolcsóbb temetés 10 %-nál, minimum 15.000,- Ft-nál/elhunyt hozzátartozó.  A segély összege, abban az esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmező családjának létfenntartását veszélyezteti, a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség teljes összegét is elérheti.

/4/* A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni, szükség esetén csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetés költségeiről szóló kérelmező, vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére kiállított számla eredeti példányát, amennyiben nem a haláleset helye szerinti illetékes önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

*A 23. §. /1/ és /4/ bek. kiegészítését a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2010. március 1.

*A 22. §. második bekezdését, és a 23. §. /3/ bekezdését a 33/2011. (X.25) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2011. október 25.

/5/ Amennyiben feltételezhető, hogy az elhunyt hagyatékából a temetés költsége fedezhető lenne, és a temettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, kérelemre legfeljebb 20.000,- Ft kamatmentes temetési kölcsönben részesíthető. A kölcsön összegét hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jegyeztetni.

/6/ A temetési segély elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki a segély elbírálásáról azonnal, de legkésőbb 15 napon belül dönt.

/7/ A köztemetésre a többször módosított 1993.évi III.tv-ben foglaltak az irányadóak.

/8/  Szociális temetkezésre vonatkozó szabályok a temetkezési rendeletben találhatóak.√

……..

20.§ - 23.§ helyébe az alábbiak lépnek:

Önkormányzati segély

Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. Önkormányzati segély pénzbeni és természetbeni juttatásként is adható. Az önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.)

Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál.

Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a Somogy Megyei Temetkezési Kft által megállapított legolcsóbb temetés 10 %-ánál, maximuma pedig 20.000,- Ft-nál.

A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában zamárdi lakóhellyel rendelkező lakos volt.

Amennyiben a helyi GAMESZ által biztosított temetkezési szolgáltatást veszi igénybe a temettető, akkor a temetési segély összege nem lehet kevesebb, s legolcsóbb temetés 10 %-nál, minimum 15.000,- Ft-nál/elhunyt hozzátartozó.  A segély összege, abban az esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmező családjának létfenntartását veszélyezteti, a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség teljes összegét is elérheti.

A segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni, szükség esetén csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetés költségeiről szóló kérelmező, vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére kiállított számla eredeti példányát, amennyiben nem a haláleset helye szerinti illetékes önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

 Amennyiben feltételezhető, hogy az elhunyt hagyatékából a temetés költsége fedezhető lenne, és a temettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, kérelemre legfeljebb 20.000,- Ft kamatmentes temetési kölcsönben részesíthető. A kölcsön összegét hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jegyeztetni.

A segély elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki a segély elbírálásáról azonnal, de legkésőbb 15 napon belül dönt.

A köztemetésre a többször módosított 1993.évi III.tv-ben foglaltak az irányadóak.

Szociális temetkezésre vonatkozó szabályok a temetkezési rendeletben találhatóak.^∞

A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

A segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel jövedelemkiegészítő támogatásként is. Rászorultsághoz igazodva- minimum 5000,- Ft, azaz Ötezer forint; maximum 15.000,-Ft, azaz Tizenötezer Forint.

Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány; betegség; baleset, stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmenti segély összege egyedi mérlegelés alapján is megállapítható, a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a 50.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

A megállapított segélyt – készpénzt, vásárlási utalványt – a jogosult részére a Polgármesteri Hivatal házipénztára fizeti ki. A segélyt megállapító határozatban megjelölt időpontban, de legkésőbb a határozat átvételétől számított 10 napon belül.

*Indokolt esetben a döntéshozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról – a segély kifizetéséről. A segély megállapításával kapcsolatos hatáskört , - a Polgármesterre átruházott hatáskört kivéve- átruházott hatáskörben a Humán Bizottság gyakorolja, kivéve, a rendkívüli méltánylást, és azonnali intézkedést igénylő esetben e rendelet foglaltak szerint.

Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a segély nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az nyújtható természetben is (pl. élelmiszer, tisztítószer, ruhanemű, stb.) a gondozószolgálatokon keresztül.

A Képviselő-testület a gyermeket rendkívüli  támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett 50 %-os mértékű jövedelem csökkenés, illetve az elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás.

(2)  A rendkívüli támogatás egyszeri összege 5.000 Ft-nál kevesebb és a mindenkori öregségi nyugdíjminimumnál magasabb nem lehet.

(3)  Rendkívüli támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb  9  alkalommal adható.

(4)   A támogatás összegéről, és formájáról határozatban kell rendelkezni.  A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás vagy annak egy része természetbeni ellátás formájában nyújtható különösen az általános iskolás korú, védelembe vett gyermekek számára gyermekintézményi étkezési térítési díj, vagy annak egy része átvállalása céljára

Természetben nyújtott szociális ellátások

24.§.*

Közgyógyellátás

/1/* Közgyógyellátásra jogosult méltányossági alapon kérelemre az a személy:

• aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy az létfenntartásának veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinek a családjában az egy főre jutó havi

√   jelen rendelet 20.§-23.§-ig hatályon kívül helyezésre kerül 2013.december 16-án.

• jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

/2/ A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm, rendelet 9.sz. mellékletében foglalt formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rend. 35§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

/3/ A közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a Jegyző gyakorolja.

/4/ A méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört 2014. január 1-jétől a Polgármester gyakorolja.

III.

Szociális szolgáltatások

25.§.*

/1/* Zamárdi Város Önkormányzata a következő szociális alapszolgáltatásokat tartja fenn és látja el 2013. január 1-től :

     -   szociális étkeztetés Zamárdi Város Önkormányzata látja el, szakfeladatként

• házi segítségnyújtás Zamárdi Város Önkormányzata látja el, szakfeladatként
• családsegítés, Zamárdi Város Önkormányzata látja el, szakfeladatként, ingyenesen látja el
• gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás Zamárdi Város Önkormányzata látja el, szakfeladatként, ingyenesen látja el
• helyettes szülői hálózat működtetését Zamárdi Város Önkormányzata látja el, szakfeladatként, ingyenesen látja el

/2/ Az e rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz, 8621 Zamárdi, Kossuth L. u. 16. kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

/3/ Az ellátás iránti kérelemről, átruházott hatáskörben a Humán Bizottság dönt.

Étkeztetés

26. §.*

/1/ Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen:

•  koruk,
•  egészségi állapotuk,
•  fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
•  szenvedélybetegségük,
•  hajléktalanságuk miatt.

/2/ A gyermekek napközbeni ellátásában részesülők esetén az étkezésért fizetendő térítési díj megállapításának szabályait külön jogszabály tartalmazza.

*A 25. §. /1/ bek. kiegészítését a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2010. március 1.

*A 24. §. /1/ bekezdését a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2011. október 25.

/3/* A szociális étkeztetés iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz vagy a helyi Családsegítő Szolgálathoz lehet benyújtani, a kérelemről átruházott hatáskörben a Humán Bizottság dönt. A szociálisan rászorulók a szociális étkeztetésért az Iskola konyhája által megállapított mindenkor nyersanyagnormát, jelenleg 343,- Ft-ot kötelesek fizetni.

/4/ Az étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak megállapítása külön rendeletben került szabályozásra (1/2008. (I.29.) sz. rendelet)

/5/ Nem szociális rászorultság alapján biztosított étkeztetés esetén a térítési díj a mindenkori élelmezési norma összegével megegyezik.

/6/* Az ebéd kiszállítására nincs lehetőség.

Házi segítségnyújtás*

27.§.*

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)³⁹⁹ A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(5) Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

(6) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

(7) A házi segítségnyújtás esetében az 1. és 2. óra ingyenes, míg a 3. megkezdett órát 530,- Ft/óra költségen nyújtja.

Családsegítés*

28. §.*

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

*A 26. §. /3/ és /6/ bekezdések, és a 27. §.  szövegét a 47/2012. (XII.18.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2012. december 18.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

28./A .§ .

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység

1. gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel - végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása.

 (2) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

(3) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

*A 28. §., a 28/A. §. és a 28/B. §. szövegét a 47/2012. (XII.18.) számú Ör. módosította. Hatályba lép: 2012. december 18.

Gyermekjóléti szolgáltatás

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,

d) a szabadidős programok szervezése,

e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a 1997 évi XXXI.tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,

d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.

(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,

b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

c) kezdeményezni

ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,

cb) szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét,

cc) egészségügyi ellátások igénybevételét,

cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy

ce) a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét,

d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően

da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására,

db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,

dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében

a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

b) utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

28./B. §.

Helyettes szülői hálózat

(1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását - a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában biztosítja.

(2)Helyettes szülő az a huszonnegyedik évet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki

a) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, és

b) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett.

(3) A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti.

(4) A helyettes szülőket a működtető

a) külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkéri, felkészíti, nyilvántartásba veszi, és

b) tevékenységükben folyamatos szakmai tanácsadással segíti, továbbá

c) folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenységük ellátásában.

(5)²A helyettes szülőt a gyermek ellátására az 56. § szerinti nevelési díj és külön ellátmány illeti meg.

(6) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a helyettes szülő kérelmére vagy beleegyezésével a (3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.

(7)² A helyettes szülő tevékenységét az e törvényben meghatározott helyettes szülői jogviszonyban végzi.

IV.

Fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

29.§.*

(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni. Az erre vonatkozó legújabb rendelkezések külön rendeletben találhatóak. (Az élelmezést nyújtó intézményekben alkalmazandó normákról és térítési díjakról szóló 1/2008.(I.29.) sz. rendelet)

(2) A személyi térítési díjat

a.) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b.) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c.) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d.) jogosult tartását vállaló személy,

e.) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy ( c.)  e.) pont alattiak továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni ( az a.) -e.) pont alattiak, a továbbiakban együtt a kötelezett).

(3)* a fenntartó ingyenes ellátásban részesíti az ellátottat,

a.) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b.) bentlakásos ellátás esetében az Sztv. 119.§ (2) bekezdés szerint jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a.) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni

b.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

30.§.*

/1/* A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a ./ szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmét

b./ étkeztetés esetében a családban 1 főre jutó jövedelmet,

c./  kiskorú igénybevevő esetén-a b.) pont szerinti kivétellel- a vele közös háztartásban élő szülők, egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

/2/* A személyi térítési díj nem haladhatja meg az /1/ bekezdés szerinti jövedelem

a.) 30 %-át étkeztetés

b.) 25%-át házi segítségnyújtás

1. 30 %-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkeztetést is biztosítanak

esetében.

/3/ A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

/4/* Térítési díjkedvezmény illetve mentesség iránti kérelmet, mellékletekkel ellátva, a helyi Családsegítő Szolgálathoz kell benyújtani, a kérelemről a Humán Bizottság átruházott hatáskörben dönt, melynek indokoltságát bizonyítani kell, ha az igénybe vevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, különösen akkor:

-elemi kárt szenvedett

-bűncselekménnyel jelentősen megkárosították

-lakásában rendkívüli esemény miatt súlyos kár keletkezett

-egészségében állapotrosszabbodás következett be,

-családi körülményeiben olyan változás állt be ( pl.: tartósan beteg vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset) amely miatt az ellátott a térítési díjat vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni,

*A 29. §. (3), és a 30. §. (1) és (4) bekezdéseit a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2011. október 25.

- havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 25 %-át.

/5/ Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 6 hónap időtartamra adható.

Szociális kerekasztal

31.§.*

/1/* Az Önkormányzat szociális kerekasztalt működteti az alábbi szervezetek, és személyek valamint a településen szociális intézményeket működtető fenntartók képviselőin kívül a helyi szervezetek képviselői, így különösen:

  - Magyar Vöröskereszt Zamárdi Területi Szervezete,

  - Magyar Máltai Szeretetszolgálat Zamárdi Csoportja,

  - Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Siófoki Körzeti Csoportja,

  - Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltsége

- Rákbetegek Országos Szövetségének helyi klubja: Egészségőr Klub

- Nők a Balatonért Egyesület Zamárdi Csoportja

- nyugdíjas klub,

• családgondozó,
• Polgármesteri Hivatal gyámügyi- és szociálpolitikai ügyintézője,
• háziorvosi szolgálat házorvosai,
• védőnők,
• oktatási intézmények ifjúságvédelmi felelősei.

/2/* A szociális kerekasztalt a polgármester hívja össze évente, legalább egyszer.

32.§.*

Az Szt-ben a Képviselőtestületre megállapított hatásköröket a Humán Bizottság gyakorolja, kivéve temetési segélyt, köztemetést, lakásfenntartási támogatást, mely hatásköröket a polgármester gyakorolja. A polgármester köteles az átruházott hatáskörökben hozott döntéseiről a Humán Bizottságot soronkövetkező ülésén tájékoztatni.  Felhatalmazza továbbá a polgármestert, hogy a döntést hozó testület két ülése között azonnali intézkedést igénylő és rendkívül indokolt esetben a szükséges kérelmeket bírálja el és arról a legközelebbi ülésen számoljon be.

33.§.*

A polgármester és a Humán Bizottság által hozott döntések ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Képviselőtestülethez lehet fellebbezni.

A fellebbezést a Polgármesteri Hivatalban kell szóban vagy írásban benyújtani. A hivatal a szükséges iratok csatolásával tájékoztatja a döntéshozót, amely a jegyző közreműködésével a fellebbezést a képviselő-testület következő ülése elé terjeszti.

34.§.

/1/ A támogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyainak megváltozását, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni.

*A 31. §. (1) bekezdését 33/2011. (X.25.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2011. október 25.

*A 30. §. /1/ bekezdés b.) pontjának, és /2/ bekezdés a.) és b.) pontjának módosítását a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. állapította meg.

 Hatályba lép: 2010. március 1.

*A 31. §. /2/ bekezdés módosítását a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2010. március 1.

*A 32. §. módosítását a 33/2011. (X.25.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2011. október 25.

*A 33. §. módosítását a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2010. március 1.

/2/ Az Szt-ben, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény illetve a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátását jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell

1. a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
2. természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,
3. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.

/3/ A /2/ bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség elrendelésekor az Szt. 17. §. /2/ - /7/ bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

/4/ A Bizottság a megtérítés összegét, illetve pénz-egyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, amennyiben a megtérítés teljesítése a kötelezett létfenntartását veszélyeztetné.

35. §.*

36.§.

A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az HB üléséről készült jegyzőkönyvén keresztül minden képviselő-testületi ülésen értesül, a polgármester az általa hozott döntésekről pedig minden év május hónapban beszámol.

V.

Záró rendelkezések

37.§.

E rendelet 2009. április 1. napjával lép hatályba. Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

A rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

38. §.*

/1/* Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a többször mód. 1993. évi III. tv. és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályokat kell alkalmazni.

*A 35. §-t a 26/2011. (IX.13.) sz. Ör. helyezte hatályon kívül. Hatályba lép: 2011. szeptember 13.

*A 38. §. /1/ bekezdés szövegét  a 4/2010. (III.2.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2010. március 1.

/2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátási formák átmeneti szabályozásáról szóló 1993. évi 11. számú rendelet, 25/1993. (X.8.), a 14/1997. (VII.1.), a 9/1997. (IV.29.), a 4/1999. (III.1.) és a 4/2000. (I.31.), 12/2000(IV.1.), és 12/2008. (V.27.) KT rendelet.

Zamárdi, 2009. március 30.

Csákovics Gyulask.  polgármester                                                                        Dr. Kovács Tamás sk. jegyző

Kihirdetve:

Zamárdi, 2009. március 31.

                                                                                                                                             Dr. Kovács Tamás jegyző