Zamárdi Város Önkormányzat képviselő-testületének 9/2015 (II.24.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról
Hatályos: 2020. 06. 10- 2021. 06. 22Zamárdi Város Önkormányzat képviselő-testületének 9/2015 (II.24.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról
(Egységes szerkezetben)
Zamárdi Város Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében a 8. §. bekezdés tekintetében, az Szt. 10. § (1) bekezdésében az 5. § tekintetében, az Szt. 26. §-ában a 15. § tekintetében, az Szt. 32. § (1) bekezdés b) pontjában a 4. § (4) bekezdés tekintetében, az Szt. 32. § (3) bekezdésében a 4. § tekintetében, az Szt. 45. § (1) és (3) bekezdésében a 9. § tekintetében, az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében a 29. § bekezdés tekintetében, az Szt. 62. § (2) bekezdésében a 23. § bekezdés tekintetében, az Szt. 92. § (1) bekezdés a) pontjában a 22. § tekintetében, az Szt. 92. § (2) bekezdésében a 22. §, az Szt. 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 31. § tekintetében, az 1997.évi XXXI. tvre (Gyertv.) vonatkozóan, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározottak szerint feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.
(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zamárdi város közigazgatási területén érvényes lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen lakó személyekre.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.
(3) A rendelet hatálya – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében megjelölt ellátások vonatkozásában az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.
(4) A rendelet tárgyi hatálya az Szt., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet(a továbbiakban Korm.r.) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki.
(5) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában átruházott hatáskörben a szociális ügyekkel foglalkozó illetékes Humán Bizottsága, bizonyos esetekben Polgármester és a Képviselő-testület gyakorolja.
3. Értelmező rendelkezések
**3. § Az értelmezendő fogalmak meghatározása az Szt. értelmező rendelkezései alapján történik:
1. Egy főre jutó jövedelem: az Szt. 4. §. (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel a c) és f) pont figyelembe vételével számított összeg
2. Környezettanulmány: a kérelmező saját otthonában történő felkeresése információ gyűjtés céljából életkörülményei, jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaival kapcsolatban.
3. Pénzbeli ellátások: települési gyógyszertámogatás és gyógyászati segédeszköz, települési temetési támogatás, elemi kár és rendkívüli élethelyzet esetén nyújtandó támogatás, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek nyújtandó támogatás, újszülöttek támogatása, felsőoktatási intézményben tanulók támogatása, általános iskolások támogatása
4.Természetbeni ellátások: vásárlási utalvány, tűzifa támogatás
5. Állandó és életvitelszerű helyben lakás: a természetes személy adózó az adóhatóság felé bejelentett lakóingatlanát használja otthonául, ebből az ingatlanból szervezi az életét, rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, ide ér haza, ezen lakóingatlan vonatkozásában éven át közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, ezen lakóingatlan ingatlan- nyilvántartás szerinti címe szerepel elsődleges elérési címeként a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál, a magánszemély adózó nem rendelkezik más olyan lakóingatlannal, melyet életvitelszerűen használ és ezt a tényt, valamint az adótárgyként megadott lakóingatlan életvitelszerű használatának tényét az adóhatóság felé hitelt érdemlően igazolja. Az adótárgy lakóingatlan életvitelszerű használatának igazolása történhet különösen: lakcímkártya bemutatásával, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozattal, jogerős bírósági határozattal, amennyiben abból az életvitelszerű használat ténye megállapítható.
**6. Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a harmincszorosát (570.000 Ft.) vagy
b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát (2.280.000 Ft) meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
II. FEJEZET Eljárási szabályok
4. Az ellátások megállapításának általános szabályai
*4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.
Nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező, vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett, vagy származtatott joga fennáll.
*A 3. §. 6. pont szövegét a 9/2016. (III.1.) rendelet állapította meg. Hatályba lép: 2016. március 1.
*A 3. §. 3. és 6. pont szövegét a 2/2019. (I.29.) rendelet módosította. Hatályba lép: 2019. január 29.
(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.
(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.
(4) Az eljárást:
a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy
b) hivatalból lehet
megindítani.
(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.
*(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni, a vagyonérték határa az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 19. § (7) bek. szerinti. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.
A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül meg kell tenni.
(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.
(9) A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.
5. Jövedelem igazoláshoz szükséges iratok
*5. § (1) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) A jogosultság megállapításakor havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó, jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, - nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
**(3) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
- havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
- munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya által kiállított igazolást,
- a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, - kivéve a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, családi pótlék) a központi nyilvántartásból kell lehívni.
- Nyugdíjasok esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy utódszervezete által év elején megküldött, adott évre vonatkozó nyugdíj összegéről szóló igazolást (zöld szelvényt).
- vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, illetve a könyvelőjük igazolása.
*A 4. § (6) bekezdés, és az 5. § (3) bekezdés szövegét a 9/2016. (III.1.) rendelet módosította. Hatályba lép: 2016. március 1.
**Az 5. § (3) bekezdés szövegét az 2/2019. (I.29.) rendelet módosította. Hatályba lép: 2019. január 29.
(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
(5) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően lehetőség szerint naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.
(6) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról (pl: 3 hónapnál hosszabbidejű jövedelemben bekövetkezett változás, lakcímváltozás, stb.) 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(7) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre, melyek a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerülnek felsorolásra. A Jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. szabályait kell alkalmazni. A jogosulatlan igénybe vétel esetén az Szt. vonatkozó szabályai az irányadóak.
*6. A támogatások nyújtásának fajtái és a támogatások folyósításának szabályai
6. § (1) A települési támogatásokat pénzben és természetben is lehet nyújtani. A pénzbeni támogatások fajtáit a következő fejezet tartalmazza.
(2) Természetben nyújtott támogatások formái:
- vásárlási utalvány
- tűzifa támogatás.
(3) A pénzbeli ellátások kifizetése általában utalással történik.
(4) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.
(5) A pénzbeli települési támogatásokat utólag, legkésőbb minden hónap 15. napjáig kell folyósítani.
*(6) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi. Alapvető elvárás, hogy a kérelmező a saját lakókörnyezetét rendben tartsa, arra gondot fordítson.
(7) A települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy legkésőbb a jogosultság megállapítását követő hónap 15. napjáig a havi támogatás teljes összegét folyósítani kell részére.
7. Jogosulatlan, rosszhiszemű igénybevétel
7. § (1) Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére, e körben méltányosság gyakorlására az Szt. 17. §-ának rendelkezései az irányadók.
(2) A rosszhiszemű és jogosulatlan igénybevétel esetén a kérelmező három évre kizárja magát a helyi önkormányzat által nyújtható támogatásokból.
III. FEJEZET *8. A települési támogatások nyújtásának formái
*8. § (1) A Humán Bizottság átruházott hatáskörben az alábbi rendkívüli települési támogatásokat nyújtja:
*Az R. 6. §. (6) bekezdést a 3/2016. (I.26.) számú Ör. módosította. Hatályba lép: 2016. január 26.
a.) betegséghez települési gyógyszertámogatás és gyógyászati segédeszköz támogatás
b.) halálesethez települési temetési támogatás
c.) elemi kár elhárításához igazolt elemi kár, csapás esetén nyújtott települési támogatása
d.) rendkívüli élethelyzet fennállása esetére rendkívüli települési támogatása
e.) hátrányos helyzetű gyermekek települési támogatása
**(2) A Humán bizottság átruházott hatáskörben az alábbi települési támogatásokat nyújthatja:
I. Nem rászorultsági alapon nyújtható-pénzbeli- támogatások :
a) 65 év felettiek támogatása
b.) 90 év felettiek támogatás
c.) Újszülöttek támogatása
d.) Felsőoktatási intézményben tanulók támogatása
**II. Rászorultsági alapon nyújtható-pénzbeli- támogatás:
a.) Általános iskolások számára nyújtható étkezési támogatás
III. Természetben nyújtható támogatás
a.) tűzifa támogatás
b.) *jelzőkészülék biztosítása térítési díj ellenében
c.) *jelzőkészülék biztosítása térítés mentesen
(3) Természetben tűzifa támogatás nyújtható, melyet a Humán bizottság átruházott hatáskörben nyújthat.
*(4) A támogatást igénylő kérelmezőnek akkor lehet ezt a támogatást nyújtani, ha zamárdi állandó lakos és életvitelszerűen a településen él, környezete rendezett, valamint a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egyedül élő esetében 300 %-át, családban élő esetében 250 %-át nem haladja meg.
*(5)Tűzifa téli tüzelés céljából a GAMESZ telephelyen feldeponált és rendelkezésre álló mennyiségig adható, egy háztartáson belül egy évben kétszer igényelhető.
**(6) A tűzifa igényelhető mennyisége maximum 3 m3/igénylő/alkalom a rendelkezésre álló készlet erejéig.
*(7) Kizárólag a Humán Bizottság előtti kérelem formanyomtatványon igényelhető tűzifa, aki a bizottságot megkerüli, az tárgyévre kizárja magát a tűzifa igénylésből.
*(8) Jelzőkészüléket térítési díj ellenében az a zamárdi állandó lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakos jogosult igénybe venni, aki életvitelszerűen a településen él, valamint 65 év feletti, vagy súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg, vagy ha orvosi igazolással egészségi állapota indokolja.
*(9) A térítési díj mértéke a Szolgáltató és az Önkormányzat közötti szerződésben megállapított mindenkori bérleti díj és üzemeltetési költség.
*(10) A jelzőkészülék biztosítására jogosult részére, térítés mentesen akkor lehet ezt a támogatást nyújtani, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
- zamárdi állandó lakcímmel, vagy tartózkodási lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen a településen él,
- az eszközt Zamárdi közigazgatási területén belül használja, valamint szociálisan rászorult
- A jelzőrendszer igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult:
- az a személy aki súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg vagy ha orvosi igazolással egészségi állapota indokolja és
- a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egyedül élő esetében a 400 %-át (114.000,-Ft), családban élő esetében a 300 %-át (85.500,-Ft.) nem haladja meg;
- vagyona nem haladja meg az 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) szerinti értékhatárt (az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát 855.000 Ft, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori összegének a nyolcvanszorosát 2.280.000 Ft meghaladja. A természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.)
- A Zamárdiban állandó lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő, 85 év feletti lakos szociális rászorultság vizsgálata nélkül jogosult térítés mentesen a jelzőrendszeri támogatásra.
- a Humán Bizottság előtti kérelem formanyomtatványon igényelhető.
9. Rendkívüli települési támogatások
9. § A képviselő-testület az Szt. 45. § (3) és (4) bekezdései alapján rendkívüli települési támogatást nyújt:
- a) betegséghez,
- b) halálesethez,
- c) elemi kár elhárításához
- d) rendkívüli élethelyzet esetén ,
- e) a gyermek hátrányos helyzete miatt segítségre szorulók anyagi gondjainak enyhítéséhez.
* 10. Települési gyógyszertámogatás és gyógyászati segédeszköz támogatás
*10. § (1) ) A gyógyszertámogatás és gyógyászati segédeszköz támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A támogatás csak annak nyújtható, aki közgyógyellátásban nem részesül.
(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 1 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani, azzal a feltétellel, hogy a támogatás, adott költségvetési évben, december 31-ig nyújtható.
**(3) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egyedül élő esetében 225 %-át, családban élő esetében 200 %-át nem haladja meg, és
b) a számlával igazolt gyógyszerkiadásai meghaladják az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egyedül élő esetén 25 %-át (7.125,- Ft), családban élő esetén 20 %-át (5.700,- Ft), és
*A 8. § (5) és (6) bekezdéseit a 3/2016. (I.26.) rendelet állapította meg. Hatályba lép: 2016. január 26.
*A 8. § (4) és (7) bekezdéseit a 6/2017. (II.7.) rendelet módosította. Hatályba lép: 2017. február 7.
** A 8. § (2) bekezdés II. pontját és a (6) bekezdést a 2/2019. (I.29.) rendelet állapította meg. Hatályba lép: 2019. január 29.
* A 8. § (8), (9), (10) bekezdéseit a 12/2020. (VI.10.) rendelet állapította meg. Hatályba lép: 2020. június 10.
* A 8. § (2) III. szövegét a 12/2020. (VI.10.) rendelet állapította meg. Hatályba lép: 2020. június 10.
c) szakorvos, háziorvos, gyógyszertár igazolja a gyógyszerkiadások szükségességét.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(5) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 5000,- Ft/ hó/ fő.
(6) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül ugyanazon személy részére legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.
(7) Meg kell szüntetni a gyógyszertámogatásra való jogosultságot, ha
a) ha a jogosult állandó lakcíme a folyósítás időtartama alatt megszűnik, vagy
b) a jogosult elhalálozott.
(8) A kérelem formanyomtatvány 1. sz. mellékletben található.
(9) Gyógyászati segédeszközök esetén a (3) bekezdésben meghatározott jövedelem határok mellett évente egyszer, maximum 30.000,- Ft értékben, minden egyes esetben egyedileg állapítható meg.
(10) Gyógyászati segédeszközön kizárólag a vonatkozó jogszabályban meghatározott eszközöket kell érteni.
***11. Települési temetési támogatás
**11. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a zamárdi állandó lakosú személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.
***(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át (85.500,- Ft), egyedülállóként 400 %-át (114.000,- Ft) nem haladja meg.
(3) A települési temetési támogatás kérelmezni lehet
a) a temetési költségek utólagos megtérítésére.
***(4) A támogatás összegét kérelmenként maximum br. 30.000,-Ft (urnás temetés/db és maximum Ft 50.000,- Ft) koporsós temetés/db kell megállapítani.
(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó, saját nevére szóló, a kiállítástól számított 60 napnál nem régebbi, eredeti számlákat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. A számlát a keltezésétől számított 60 napon belül kell benyújtani, mely határidő jogvesztő. Az eredeti számlára kedvező elbírálás esetén az ügyintéző rávezeti a támogatás tényét, dátumot, aláírást, pecsétet.
(6) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
(7) Amennyiben a kérelmező az utólagos elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy az Szt. 17. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(8) A támogatást a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell folyósítani.
(9) A kérelem formanyomtatvány 2. sz. mellékletben található.
*A 10. § szövegét a 3/2016. (I.26.) rendelet állapította meg. Hatályba lép: 2016. január 26.
**A 10. § (3) bekezdés b) pontját a 2/2019. (I.29.) rendelet állapította meg. Hatályba lép: 2019. január 29.
***A 11. § (2) és (4) bekezdéseinek szövegét a 2/2019. (I.29.) rendelet módosította. Hatályba lép: 2019. január 29.
12. Igazolással alátámasztott rendkívüli okból nyújtott települési támogatás elemi kár
elhárításához
12. § (1) Elemi kárra és rendkívüli élethelyzetre tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a bekövetkezett elemi károk, egyéb rendkívüli élethelyzet miatt saját magát és családja létfenntartását veszélyeztető helyzet állt elő.
(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.
(3) A támogatás összege kérelmenként maximum 200.000,-Ft/ingatlan lehet átruházott hatáskörben a Humán Bizottság előtt. A Humán Bizottság egyedi mérlegelés alapján nagyobb összegre is javaslatot tehet, de erről a Képviselő-testületnek kell döntést hoznia.
(4) Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni. egy családból ugyanarra az élethelyzetre csak 1 fő veheti igénybe.
(5) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha
- a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és
- b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és
- c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős egyéb ingó és ingatlan – vagyona,
II. a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.
(6) Elemi kár, vis maior bekövetkezése esetén az (1) bekezdésben meghatározott támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a kár megtérítésére harmadik személy nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, és a kár viselése a kérelmező, illetve családja életét, vagy létfenntartását veszélyezteti.
(7) Az önkormányzat hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.
(8) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.
(9) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy
- a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,
- b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.
(10) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat illetékes bizottsága a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül dönt.
(11) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 2 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.
(12) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.
(13) Jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen igénybe vett támogatás esetén jelen rendelet vonatkozó szabályai az irányadóak.
*13.Rendkívüli élethelyzetbe került személyek támogatása
*13. § (1) Rendkívüli élethelyzetre tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a bekövetkezett rendkívüli élethelyzete miatt saját magát és családja létfenntartását veszélyeztető helyzet állt elő.
*(2) Rendkívüli élethelyzet alakulhat ki hosszabb táppénzes állomány, hosszabb kórházi ápolás, baleset, munkahely elvesztése, hosszantartó betegség, kilakoltatás, stb.) kapcsán, valamint, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, (57.000,- Ft) egyedül élő esetén 250 %-át (71.250,- Ft) nem haladja meg.
(3) A támogatás összege kérelmenként maximum 15.000 Ft/ kérelmező/alkalom lehet. A támogatást egy naptári évben maximum háromszor lehet igényelni. Egy családból ugyanarra az élethelyzetre csak 1 fő jogosult igénybe venni.
*(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl. elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható rendkívüli települési támogatás. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke az 50.000 Ft-ot nem haladhatja meg.
(5) A kérelmezőnek csatolnia kell a jövedelem igazolásokat és a rendkívüli élethelyzet leírását.
(6) A támogatásról átruházott hatáskörben a Humán Bizottság dönt.
(7) A kérelem formanyomtatvány a 3. sz. mellékletben található.
14. Hátrányos helyzetű gyermek települési támogatása
14. § (1) Hátrányos helyzetű gyermek települési támogatására jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került.
(2) Az (1) bekezdés szerint kérelemhez be kell nyújtani a kérelmező háztartásában élő gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak szerint - kimondó jegyzői határozatot.
(3) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatását eseti jelleggel kell nyújtani A támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.
(4) Az egy alkalommal megállapított - hátrányos helyzetű gyermek esetén - települési támogatás maximális összege br. 10.000,-Ft/ gyerek/ alkalom.
(5) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben az illetékes Humán bizottság dönt.
**15. Nyújtható, egyéb, települési támogatásokról
15. § (1) ** A képviselő-testület az alábbi települési támogatásokat nyújthatja:
I. Alanyi jogon adható támogatások:
a) 65 év felettiek támogatása
b.) 90 év felettiek támogatás
c.) újszülöttek támogatása
d.) felsőoktatási intézményben tanulók támogatása
II. Rászorultsági alapon adható támogatás:
e.)**iskolások étkezési támogatása
*A rendelet 13. § (2) és (4) bekezdését, és a 15. § (1) bekezdés II. e.) pontját a 2/2019. (I.29.) rendelet módosította. Hatályba lép: 2019. január 29.
16. A 65 év felettiek támogatása
16. § (1) A támogatás évente egy alkalommal- lehetőség szerint decemberben - a 65 év feletti állandó és életvitelszerűen Zamárdiban élő lakosoknak természetbeni ellátásként (vásárlási utalvány formájában) nyújtható. A támogatás alanyi jogon jár és formanyomtatványon kell átvenni. A Humán bizottság átruházott hatáskörben - ünnepélyes keretek között decemberben- adja át az utalványokat.
(1) A támogatást a jogosult, vagy törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja a támogatás megállapítását követő év január 31. napjáig veheti át. Az át nem vett utalványok szabadon felhasználhatóak február 1-jétől.
(2) Az utalványok értéke br. 3.000,- Ft/ fő/év.
(3) A támogatás odaítéléséről a Humán Bizottság - átruházott hatáskörben - dönt.
17. A 90 év felettiek támogatása
17. § (1) A támogatás évente egy alkalommal- lehetőség szerint a jogosult születésnapja körüli időben - a 90 év feletti állandó és életvitelszerűen Zamárdiban élő lakosoknak természetbeni ellátásként (vásárlási utalvány formájában) nyújtható, melynek összege: 10.000,- Ft/ fő/év.
(2) A támogatás odaítéléséről a Humán Bizottság - átruházott hatáskörben - dönt.
(3) A támogatás alanyi jogon jár, mely átvételérő formanyomtatvány készül.
(4) A Humán bizottság tagjai a jogosultnak adják át az utalványokat és a virágot.
*18. Az újszülöttek támogatásáról
18. § (1) Az újszülöttek és csecsemők támogatásának formája egyszeri, és vissza nem térítendő pénzbeni támogatás. A támogatás összege a gyermek születéskor állandó lakhellyel (lakcím-nyilvántartásban szereplő adat) rendelkező és a gyermek születésekor már legalább hat hónapja életvitelszerűen településen élő szülő esetében: 100.000,- Ft/ gyermek.
*(2)A támogatásra Zamárdi településen bejelentett lakóhellyel rendelkező, szülő, szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, törvényes képviselő vagy gyám (a továbbiakban együtt: szülő) jogosult, amennyiben a megszületett gyermek is zamárdi állandó lakcímmel rendelkezik és a településen életvitelszerűen él, valamint a helyi védőnő a csecsemőgondozásról igazolást állít ki a részére.
(3) A támogatást egy gyermek után csak az egyik szülő jogosult igénybe venni.
(4) A támogatás iránti kérelmet a melléklet szerinti nyomtatványon, legkésőbb a gyermek születését követő 180 napos, jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, a lakcímkártyáját, és ha a kérelmező a gyermeknek nem vér szerinti szülője, a szülői felügyeleti jog vagy a gyámság gyakorlását igazoló eredeti okiratot.
(5) Az újszülött támogatás akkor nyújtható, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori minimálbér 5szöröse alatt van.
(6) A fenti összeg számításánál a közös háztartásban élő hozzátartozókat kell hozzátartozónak tekinteni.
(7) A támogatás iránti kérelmet a polgármester bírálja el. A kérelem minta az 4. sz. mellékletben található, melyhez csatolni kell az újszülött születési anyakönyvi kivonatának másolatát, a lakcímkártya másolatát, előző havi jövedelemigazolást, valamint a szükséges nyilatkozatokat.
(8) A támogatást a kérelem elbírálását követően a polgármester, ünnepélyes keretek között adja át a jogosultnak.
*Az R. 18. § (2) bekezdés szövegét a 3/2016. (I.26.) rendelet állapította meg. Hatályba lép: 2016. január 26.
(9) Az (1) bekezdésben előírt állandó lakóhely hiányában, de az életvitelszerű itt tartózkodás igazoltsága esetén a Humán Bizottság javaslatára a Polgármester jogosult felmentést adni a bejelentett lakóhely igazolása alól.
19. Felsőoktatásban tanulók támogatása
19. § A felsőoktatásban résztvevő tanulók támogatásáról külön rendelet rendelkezik.
*20. Általános iskolások étkezési támogatása
*20. § (1) A zamárdi állandó lakosú és életvitelszerűen Zamárdiban élő, zamárdi oktatási intézménybe járó és általános iskolások részére egy nevelési-oktatási tanéven belül
(max.10 hónap időtartamra) havi rendszerességgel megállapítható támogatás.
(2) A gyermek szülőjének, törvényes képviselőjének lehet megállapítani, ha családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének -150%-át nem haladja meg, akkor az étkezési térítési díj teljes összegéből minimum 50 % - maximum 100 % kedvezmény / gyerek adható.
- Amennyiben családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének – 200%-át nem haladja meg, akkor az étkezési térítési díj teljes összegéből maximum 25 % kedvezmény/ gyerek adható.
(3) A térítési díj-kedvezményt minden oktatási/nevelési év kezdetén újra kell kérelmezni, a Hivatalba a szociális ügyintézőnél kell a formanyomtatványon a kérelmet benyújtani.
(4) A támogatás odaítéléséről átruházott hatáskörben a Humán Bizottság dönt.
(5) A kérelem formanyomtatvány 5. sz. mellékletben található.
21. Köztemetés
21. § (1) A köztemetésre vonatkozó feltételekről az Szt.48. §-a rendelkezik, a köztemetésről a Polgármester gondoskodik.
(2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.
IV. FEJEZET
22. Szociális alapszolgáltatások*
*22. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében
a) az étkeztetés, és
b) a család és gyermekjóléti szolgálatot (jogszabályi képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával)
c) a házi segítség nyújtás
d)**
szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségével - önkormányzati szakfeladatként - biztosítja.
(2) A szociális törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.
*A rendelet 20. Fejezetcímet és 20. § (1) bekezdést a 2/2019. (I.29.) rendelet módosította. Hatályba lép: 2019. január 29.
** A rendelet 22. § (1) bekezdés d) pontját a 2/2019. (I.29.) rendelet helyezte hatályon kívül, 2019. január 29-től.
(3) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az önkormányzat az Szt. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendeletben állapítja meg. A térítési díjakat az 1. melléklet tartalmazza.
23. Étkeztetés
23. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy
- a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, vagy
- b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte 70. életévét,
- c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
- d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
- e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
- f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.
(3) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást a szakfeladatként, a helyi Gamesz által működtetett iskolai konyha közreműködésével nyújtja.
(4) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározottak alapján az) intézményből történő étel saját célra történő elszállításának lehetőségével biztosítja.
(5) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(6) A szociális étkeztetés iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzat ügyintézőjéhez lehet benyújtani, a kérelemről átruházott hatáskörben a Humán Bizottság dönt. A szociálisan rászorulók a szociális étkeztetésért az Iskola konyhája által megállapított mindenkor nyersanyagnormát kötelesek fizetni.
(7) Az étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak megállapítása külön rendeletben került szabályozásra.
24. Házi segítségnyújtás
24. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot szakfeladatként, az Szt. 63. §-ban foglaltak szerint nyújtja.
25. Család- és gyermekjóléti szolgálat
26. §
.*
25. § Az önkormányzat a család– és gyermekjóléti szolgálat körébe tartozó feladatait szakfeladatként, az Szt. 64. §-ban meghatározottak, valamint, a gyermekjóléti-és gyermekvédelmi szolgáltatásról az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) vonatkozó részei alapján nyújtja.
*A 22. § (1) bekezdés szövegét a 28/2015. (X.27.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2015. október 27.
27.*
28. Személyi térítési díjakról
28. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni. Kivéve az Szt. 115/A. §-ban meghatározott ellátások esetén.
(2) A személyi térítési díjaknál az Szt.114. § és 115. §-ai alapján kell eljárni.
(3) Az étkeztetésre vonatkozó rendelkezések külön rendeletben találhatóak.
(4) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál az Szt.116. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(5 ) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
**29. Szociális Kerekasztal összehívásának feltételei, résztvevők
**29. § (1)** Az Önkormányzat szociális kerekasztalt, valamint ezzel együtt HEP (Helyi Esélyegyenlőségi Program) Fórumot működtet az alábbi szervezetek, és személyek valamint a településen szociális intézményeket működtető fenntartók képviselőin kívül a helyi szervezetek képviselői, így különösen Szt, 58/B. alapján:
- Magyar Vöröskereszt Zamárdi Területi Szervezete,
- Magyar Máltai Szeretetszolgálat Zamárdi Csoportja,
- Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Siófoki Körzeti Csoportja,
- Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége
- Nők a Balatonért Egyesület Zamárdi Csoportja
- Katolikus Karitasz Zamárdi csoportja
- Egészségőr Egyesület
- Őszi Napfény (nyugdíjasok)
- családgondozó,
- Polgármesteri Hivatal gyámügyi- és szociálpolitikai ügyintézője,
- háziorvosi szolgálat házorvosai,
- védőnők,
- oktatási intézmények ifjúságvédelmi felelősei.
(2) A szociális kerekasztalt a polgármester hívja össze évente, legalább egyszer.
30. Egyéb rendelkezések
30. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
V. FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések
31. Hatálybalépés, hatályon kívül helyezés
31. § (1) E rendelet 2015. év március hó 1. napján lép hatályba.
*A rendelet 27. §-t a 2/2019. (I.29.) rendelet helyezte hatályon kívül 2019. január 29-től.
**A rendelet 29. § (1) bekezdést a 2/2019. (I.29.) rendelet módosította. Hatályba lép: 2019. január 29.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról, és szociális ellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 2/2009. (III.31.) önkormányzati rendelet, valamint a 23/2013. (X.22.) számú az újszülöttek és csecsemők támogatásáról szóló helyi rendelet.
(3) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően indult eljárásokra az eljárás megindulásakor hatályos rendelet rendelkezéseit – figyelemmel az Szt. ide vonatkozó rendelkezéseire is - kell megfelelően alkalmazni.
(4) E rendelet az alábbi uniós jogi aktusoknak való megfelelőséget szolgálja:
a) a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről,
b) a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a belső piaci szolgáltatásokról.
c) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk,
d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,