szociális hozzájárulási adót                                     86 894 e Ft-ban

• a dologi kiadásokat                                               357 937 e Ft-ban
• az ellátottak pénzbeli juttatásait                               5 300 e Ft-ban
• egyéb működési célú kiadásokat                            80 919 e Ft-ban

      ebből a működési célú pénzeszközátadások összegét 

                                                                                  21 022 e Ft-ban

ebből az általános tartalékot összegét                 20 000 e Ft-ban

ebből a működési célú tartalékot összegét          39 897 e Ft-ban

• működési egyenlegét                                                            0 e Ft többlettel állapítja meg.

(3) A felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlegét az alábbiak szerint állapítja meg:

• a felhalmozási bevételeit                                                       1 122 e Ft-ban
• a felhalmozási kiadásait                                                    535 524 e Ft-ban

ebből:

• beruházások összegét                                            267 579 e Ft-ban
• felújítások összegét                                              213 850 e Ft-ban
• egyéb felhalmozási célú kiadásokat                        54 095 e Ft-ban

                              ebből a felhalmozási célú tartalék összegét       54 095 e Ft-ban

• felhalmozási egyenlegét                                                     534 402 e Ft hiánnyal

állapítja meg, mely finanszírozását az előző évi 534 402 e Ft összegű működési célú maradványból biztosítja.

(4) A finanszírozási bevételeit és finanszírozási kiadásait az alábbiak szerint állapítja meg:

• a finanszírozási bevételeit                                                 534 402 e Ft-ban
• a finanszírozási kiadásait                                                    11 533 e Ft-ban állapítja meg.

(5) Az önkormányzatnak 2017. évben nem keletkezik olyan ügylete, amely a 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (1) bekezdésének hatálya alá esik, illetve a Kormányt előzetesen tájékoztatni kell.

Az önkormányzatnak adósságot keletkeztető ügylete nincs.

(6) Az önkormányzat engedélyezett létszáma 2017. évben - a közfoglalkoztatottak nélkül- 102 fő.

(7) A közfoglalkoztatottak éves létszáma 9 fő.

Az önkormányzat bevételei és kiadásai

3. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat összevont költségvetési mérlegét az 1. melléklet szerint hagyja jóvá.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat működési bevételeit és kiadásait a 2. melléklet szerint hagyja jóvá.

(3) A Képviselő-testület az önkormányzat felhalmozási bevételeit és kiadásait a 3. melléklet szerint hagyja jóvá.

(4) A Képviselő-testület a működési célú támogatásokat pénzeszközátadásokat, közvetett támogatásokat a 4. melléklet szerint hagyja jóvá.

(5) A Képviselő-testület az önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek bevételeit az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23.§ (2) bekezdés a) és b) pontja szerint kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 6. melléklet szerint hagyja jóvá.

(6) A Képviselő-testület az önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek kiadásait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23.§ (2) bekezdés a) és b) pontja szerint kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 7. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A Képviselő-testület az önkormányzat intézményi szintű összesített bevételeit, kiadásait intézményenként, intézményfinanszírozás szerint az 5. melléklet szerint hagyja jóvá.

(8) A Képviselő-testület az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait a 9. melléklet szerint hagyja jóvá.

A bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtéséhez szükséges intézkedések, a hitelműveletekkel kapcsolatos hatáskörök

4. §

A képviselő-testület a bevételek és kiadások közötti egyensúly folyamatos megteremtése érdekében folyószámla hitelkeret igénylését hagyja jóvá, mely a pénzintézettel történt egyeztetést követően képviselő-testületi döntést igényel.

A bevételi többlet kezelése

5. §

(1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet - ha nem céljellegű –pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.

(2) A költségvetési szervek a jóváhagyott előirányzataikon felül keletkezett többletbevételt a Képviselő-testület jóváhagyásával használhatják fel.

Általános és céltartalék

6. §

1. A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalékot 20 000 e Ft összegben állapítja meg, mely összegből 1 000 e Ft felhasználásáról a polgármester jogosult dönteni, az ezt meghaladó mértékű tartalék felhasználásáról a Képviselő-testület az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban dönt.

2. A Képviselő-testület az önkormányzat működési célú tartalékát 39 897 e Ft összegben, felhalmozási célú tartalékát 54 095 e Ft-ban hagyja jóvá.

Több éves kihatással járó feladatok

7. §

(1) A képviselő-testület a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait a 8. melléklete szerint fogadja el azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait véglegesen az adott évi költségvetés elfogadásakor állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a Stabilitási Tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a figyelembe vehető saját bevételeit a 11. számú mellékletben határozza meg.

Előirányzat-felhasználási ütemterv

8. §

A 2017. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 10. melléklet szerint hagyja jóvá.

Közvetett támogatások

9. §

Az önkormányzat által adott közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást a 4. melléklet szerint hagyja jóvá.

A 2016. évi költségvetés végrehajtásának szabályai

10. §

(1) A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) A költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.

(3) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

(6) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.

11. §

A helyi önkormányzat költségvetési szerveinek pénzmaradványát a képviselő-testület hagyja jóvá.

12. §

A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő Polgármesteri Hivatal.

13. §

(1) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A képviselő-testület a (1) bekezdés alapján - az első negyedév kivételével – negyedévenként, döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

A költségvetési szerv előirányzat-módosításának szabályai

14. §

(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási és bevételi előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) A költségvetési szervek a költségvetésben jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, a kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthatnak végre a (3) – (5) bekezdésben foglalt szabályok betartása mellett.

(3) Az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére kivéve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglalt eseteket.

(4) A költségvetési szervek a gazdálkodási év során elért többletbevételeik felhasználásáról a költségvetési szervek vezetői által benyújtott kérelem alapján a képviselő-testület dönt.

(5) A költségvetési szervek esetében az előirányzatok módosítására csak a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt költségvetési szerv vezetőjével történő előzetes egyeztetés alapján, annak egyetértésével kerülhet sor.

(6) A költségvetési szervek a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat, valamint a többletbevételek felhasználáshoz kapcsolódó módosításokat kötelesek az irányító szervnek beterjeszteni, melyről a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. A költségvetési szervek e kötelezettségüknek a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt költségvetési szerv adatszolgáltatása útján tesznek eleget.

Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások

15. §

1. A költségvetési szerveknél az egységes rovatrend Normatív jutalmak és a Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzata terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12 %-áig vállalható kötelezettség.

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap a 2017. évben 38 650 forint. A képviselő-testület a 2017. évben rendeletben- az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben 50.000 Ft-ban állapította meg az illetményalapot.

(3) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2017. évben bruttó 200 000 forint/fő.

(4) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2017. évben 1000 forint.

(5) A Képviselő-testület a 1/2001. számú Közszolgálati Szabályzat 8. §- ában meghatározott illetménykiegészítést a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3)-(4) bekezdése alapján 2017. évben biztosítja.

(6) A Képviselő-testület az önkormányzat és a költségvetési szervek 2017. évi költségvetésében a közalkalmazottak részére az illetménykiegészítést biztosítja.

(7) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(8) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(9) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

Támogatási szerződés

16. §

(1) A támogatások átadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni.

(2) A támogatási szerződésben meg kell határozni:

a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását,

b) a támogatás összegét,

c) a támogatás felhasználásának célját,

d) a támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét,

e) a támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését,

f) a beszámolással, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét,

h) a támogatással kapcsolatos iratok, valamint a támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,

i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,

j) a támogatás nyújtásához szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét,

k) a támogatási szerződéstől való elállás, felmondás okait, valamint a támogatás visszavonásának okait.

(3) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő, illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek, személyek részére újabb támogatás 1 évig nem ítélhető meg.

17. §

A nettó 5 millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 4. pontjában meghatározott szerződéseket közzé kell tenni a helyben szokásos módon, illetve e törvénynek megfelelően a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.

Önkormányzati biztos kirendelése

18. §

(1) Ha a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, a képviselő-testület a költségvetési szervhez – az Áht. 71. § (2) és (3) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.

(3) Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztos kirendelését indítványozhatja

a) az önkormányzat képviselő-testületének Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsága,

b) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,

c) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,

d) a költségvetési szerv vezetője.

(4) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.

Záró és egyéb rendelkezések

19. §

(1) A képviselő-testület a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Zamárdi, 2017. február 27.

        Csákovics Gyula                                                                 dr. Dudás Anita

polgármester                                                                          jegyző         

Kihirdetési záradék:

Zamárdi, 2017. február 28.

                                                                                                                 dr. Dudás Anita

                                                                                                                            jegyző

I N D O K O L Á S

Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

7/2017. (II.28.) rendelethez

Önkormányzatunk 2017. évi költségvetési rendelet-tervezetét Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtási rendelete alapján állítottuk össze. (Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény a Magyar Közlönyben 2016. június 24. napon került kihirdetésre).

I. 2017. évi általános célkitűzések 

A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a 2017. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, 2013-ban kialakított feladatalapú támogatási rendszerben történik. Az önkormányzatok finanszírozásában a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is megjelennek a költségvetési törvényjavaslatban érvényesülő általános alapelvek. Ezek többek között a családok támogatását, valamint a foglalkoztatottság további növelését, egyúttal az életszínvonal emelkedését szolgáló intézkedések, azon belül is kiemelt figyelmet fordítva a szülők munkába állásának segítésére, illetve a különböző ágazatokban dolgozók jövedelmének emelésére.

A pedagógus életpálya bevezetése mérföldkőnek bizonyult a köznevelésben dolgozók bérrendezése tekintetében, amelyhez a szükséges forrásokat – az óvodapedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelőmunkát közvetlenül segítők részére – az önkormányzati fejezet végig biztosította. E célra a fedezet – az éves ütemezésnek megfelelően – a 2017. évben is rendelkezésre áll. A béremelés azonban nemcsak a köznevelést érintette, 2014-től ugyanis a szociális ágazatban dolgozók keresete is megnövekedett, a részükre biztosított szociális ágazati és kiegészítő pótlék a 2017. évtől egy összegben szociális ágazati összevont pótlékként illeti meg a dolgozókat. 2016-tól a bölcsődékben dolgozó felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők is a pedagógus életpálya szerinti bérre jogosultak. Nagyon fontos, hogy a fiatal generáció megfelelő nevelésben, gondozásban részesüljön, hiszen a sikeres jövőt a következő nemzedék alapozza majd meg. Ennek érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani, nemcsak a gyermekek étkeztetésére – amely terület eddig prioritást élvezett – hanem a kisgyermekellátó-rendszer hatékony megszervezésére is. A 2017-ben a bölcsődei ellátás tekintetében várható nagyobb változás. Az új ellátási formák rugalmasabban tudnak majd alkalmazkodni a szülők igényeihez, amelyet a finanszírozási rendszer is támogat, hiszen azonos mértékű támogatási összeget biztosít az állam a bölcsődék és – az egyszerűbb szakmai feltételekkel működtethető – mini bölcsődék részére is. Emellett az új intézménytípusként megjelenő családi bölcsődék támogatása magasabb, mint a 2016. évben a családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet támogatása volt. Szükséges azt is kiemelni, hogy a Kormány kiemelt célját érvényesítve, jövőre még több forrás jut a gyermekétkeztetés biztosítására, amelynek már a 2016. évi – 71,7 milliárd forint összegű – előirányzata is kiemelt prioritást tükröz. Az intézményi és a szünidei étkeztetésre 2017-ben a költségvetési törvényjavaslat mindösszesen 73,9 milliárd forint összegben nyújt fedezetet. E célokhoz kapcsolódva továbbra is biztosítottak azok a fejlesztési források is, amelyek az óvodák kapacitásbővítését, az önkormányzati konyhák fejlesztését szolgálják. A fenti általános elvek mellett az önkormányzati finanszírozás tekintetében a jövő év legfőbb célkitűzése a kiszámíthatóság és a stabilitás megtartása, a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése és a kistelepülések további felzárkózásának elősegítése. Utóbbit segíti elő a beszámítási-kiegészítési rendszer továbbfejlesztése is.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló források 2017-ben

A helyi önkormányzatok 2017-ben – hitelforrások nélkül – várhatóan mintegy 2 800,0 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 668,4 milliárd forintot, a 2016. évi támogatások 101,0%-át biztosítja. Az előző évhez képest a keretszámot csökkenti többek között egyes beruházási támogatások kifutása, a fővárosi közösségi közlekedés támogatásának csökkentése, az adósságkonszolidációban részt nem vett települések fejlesztési támogatásának a cél teljesítése miatti megszűnése, a BM EU Önerő Alap kivezetése és a lakossági közműfejlesztési támogatásra biztosított források kifutása. Ugyanakkor növeli azt az óvodapedagógusoknak jogszabály szerint járó bérnövekedés forrása, egyes beruházások támogatása, az üdülőhelyi feladatok támogatásának többletigénye, a felsőfokú bölcsődei szakgondozók életpályájának támogatása, gyermekek napközbeni ellátása átalakításából, férőhelybővítéséből adódó többlettámogatás biztosítása, illetve egyéb kulturális intézményi működési támogatások is. A központi költségvetés alapján a települési önkormányzatokat az alábbi címeken illeti meg támogatás:

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása:

1. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása 155 794,9 millió Ft
2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 186 879,2 millió Ft
3. A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 198 548,0 millió Ft
4. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 31 205,6 millió Ft
5. A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai 62 710,5 millió Ft
6. A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai 33 246,0 millió Ft,

Összesen: 668 384,2 millió Ft.

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása célhoz kötött felhasználást és elszámolást előírva biztosítja a helyi közszolgáltatások megfelelő színvonalon történő ellátását.

A helyi önkormányzatok működési és felhalmozási célú kiegészítő támogatásai egyrészt költségvetési támogatásokat nyújt, ezzel is segítve az önkormányzatok feladatellátását és a kapcsolódó fejlesztési beruházások megvalósítását, másrészt az egyedi problémák kezelése érdekében is tartalmaz forrásokat.

3. A célok elérésének módja, a helyi önkormányzatok 2017. évi központi költségvetési támogatásainak területei

1) Általános működés, igazgatás

Az önkormányzatok feladataiknak nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatás, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. E helyi közügyek ellátását 2017-ben is, hasonlóan az előző évekhez egy – a különböző feladatmutatóktól és az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől is függő – általános jellegű támogatás szolgálja. Az általános támogatáson belül külön jelenik meg az önkormányzati hivatal támogatása, a legtipikusabb településüzemeltetési feladatok, illetve az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása.

Beszámítás és kiegészítés

A 2016. évi költségvetési törvényhez képest a 24 000 Ft egy lakosra jutó adóerő-képesség alatt a beszámítás és kiegészítés egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján kialakított kategória-határok növelésére kerül sor. Az alacsony helyi adóbevételi potenciállal rendelkező településeket a támogatáscsökkentés továbbra sem érinti, sőt továbbra is számíthatnak a 2015- ben bevezetett kiegészítésre is. Ennek határa 8 500 Ft/lakos helyett 10 000 forint/lakos lett, így több átlag alatti adóerő képességgel rendelkező önkormányzat részesül kiegészítésben.

E határ felett sávosan növekvő mértékben terheli a beszámítás az önkormányzatokat, továbbra is 36 000 forintos egy lakosra jutó adóerő-képesség esetén elérve a 0,55 százalékpontos beszámítási mértéket. A jóval az átlag feletti bevételi potenciállal rendelkező települések támogatáscsökkentése – a 2016. évvel azonos módon – a 2015. évi iparűzési adóalap 0,55%- át is meghaladhatja.

Továbbra is elismerésre kerül a közös hivatali feladatellátást biztosító székhely önkormányzatok fokozott anyagi leterheltsége: a rájuk irányadó beszámítási százalék 10% ponttal csökken.

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatban új elemként szerepel, hogy amennyiben az előirányzat törvény szerinti összege lehetővé teszi, úgy a költségvetési törvény felhatalmazása alapján a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter az előirányzat túllépése nélkül módosíthatja a beszámítás mértékét és a települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő- képessége alapján kialakított kategóriák határait. Emellett továbbra is lehetőség van arra, hogy a településüzemeltetési támogatások fajlagos összegeit a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter az előirányzat túllépése nélkül módosíthassák.

A 2017. évi tervezetben továbbra is szerepel az államháztartási adatszolgáltatásokat időben, és kiváló minőségben teljesítő települési önkormányzatok dolgozóinak ösztönzése. Emellett – reagálva az önkormányzatok által folyamatosan hangoztatott igényre – a pénzügyi gazdálkodási feladatok ellátásának segítése is továbbvitelre kerül célként és önálló jogcímként.

Új előirányzatként jelenik meg a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása, aminek előirányzata 280,0 millió forint. Amennyiben a folyékony hulladék begyűjtésére és szállítására közszolgáltatóval közszolgáltatási szerződés megkötése nem lehetséges, akkor közérdekű szolgáltató kerül kijelölésre. Az ideiglenes begyűjtési ellátásért járó közszolgáltatási díjból nem fedezhető, indokolt többletköltségek megtérítése az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül történik meg.

Szintén új előirányzatként jelenik meg a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény alapján a helyi önkormányzatok dönthettek arról, hogy megtartják jelenlegi közszolgáltatójukat a fennálló szerződések lejártáig, vagy a feladat ellátását átadják a katasztrófavédelemnek. A 2016. július 1-jétől a lakosság számára sormunka keretében végzett kéményseprő-ipari közszolgáltatás alapvetően ingyenessé válik. Figyelemmel a bevételkiesésre, a támogatás a 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díj összegének közszolgáltatási díjból befolyó bevétellel csökkentett része megtérítését szolgálja a közszolgáltatójukat megtartó önkormányzatok számára. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának 2017. évi fedezete a XIV. Belügyminisztérium fejezetben került megtervezésre. A törvényjavaslat felhatalmazása alapján a Kormány a Belügyminisztérium fejezetből az önkormányzati feladatellátás támogatása érdekében dönthet a szükséges forrás IX. fejezetbe történő átcsoportosításáról.

A feladat kifutása miatt megszűnik az átmeneti ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos költségek finanszírozásának támogatása előirányzat: ez szolgálta az üzemeltetési költségek támogatását azon településeken, ahol a lakosság átmeneti egészséges ivóvízzel történő ellátásához szűrőberendezés került telepítésre az Ivóvízminőség-javító Program befejezéséig. Az uniós programok megvalósulása miatt e szűrőberendezések fenntartására a továbbiakban nincs szükség.

A 2017. évtől külön előirányzat nem szolgálja az önkormányzati létszámcsökkentésekhez kapcsolódó kiadások támogatását. Az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó kötelezettségvállalások, továbbá a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti tárgyévi munkáltatói kifizetések támogatása a 2017. évben az Önkormányzati elszámolások előirányzatáról történnek. Szintén az Önkormányzati elszámolások előirányzatáról kerül kifizetésre többek között egyes önkormányzatok által törvény alapján folyósítandó ellátás (pl. lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás stb.) támogatása, továbbá az önálló jogcímként megszűnő lakossági közműfejlesztési támogatás is.

2) Köznevelés

A települések fő feladata a köznevelés területén a 2017. évben is az óvodai ellátás biztosítása. E feladathoz – a 2016. évhez hasonlóan – négyelemű finanszírozást biztosít a központi költségvetés:

- átlagbéralapú bértámogatás jár a pedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők jogszabályi előírások alapján elismert létszáma alapján,

- kiegészítő támogatás jár az óvodapedagógusok minősítéséből fakadó többletkiadásokhoz, létszámuk alapján,

- óvodaműködtetési támogatás szolgálja a nem szakmai dolgozók bérének és az intézmény szakmai eszközei beszerzésének, dologi kiadásainak támogatását,

- a bejáró gyermekek utaztatásához is forrást kapnak az érintett települések.

Béralapú támogatás formájában a költségvetés biztosítja az óvodapedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelőmunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztattak illetményét, beleértve a pótlékokat is, igazodva a pedagógusi életpálya előmeneteli rendszer többletköltségeihez.

A pedagógusok minősítésére biztosított forrás nyújt támogatást a minősített óvodapedagógusok bérével kapcsolatos többletkiadásokra. A fenntartónkénti adatokat a köznevelés információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg, azzal, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük van jelezni, ha ettől való eltérést tapasztalnak.

Az óvodaműködtetés költségeinek ellentételezésére szolgáló támogatás fajlagos összege 80 000 forint/ellátotti létszám. A tervezet továbbra is biztosítja annak a lehetőségét, hogy a valós önkormányzati kiadási adatok és az igénylők száma ismeretében – az előirányzat túllépése nélkül – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter 2016. december 23-áig dönthessen kiegészítő támogatás biztosításáról.

A társulásban fenntartott óvodába járó gyermekek utaztatásához 2016. évinél 8 000 forinttal magasabb fajlagos összegű támogatás illeti meg a települési önkormányzatokat.

A felhalmozási célú költségvetési támogatások között továbbra is szerepel az óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása, melynek fenntartása a következő időszakra, a beérkezett támogatási igények számossága alapján, egyértelműen indokolt. E cél megvalósításához a központi költségvetés továbbra is 2,5 milliárd forint támogatást biztosít. Erre a célra 2017-ben nem igényelhet támogatást az a települési önkormányzat, amely a 2015- 2016. évi költségvetési törvény azonos célú támogatási jogcíméből, vagy a 2014-2020. évek közötti uniós programozási időszakban azonos célra rendelkezésre álló európai uniós támogatásban részesült.

Az iskolák működtetésével kapcsolatos feladatok teljes körűen az állam feladatává válnak, a források biztosítása érdekében a magas jövedelemtermelő képességgel rendelkező önkormányzatok (32 ezer forint egy lakosra jutó adóerőképesség felett) a beszámításnál figyelembe vett számított bevételük támogatáscsökkentéssel figyelembe nem vehető része után szolidaritási hozzájárulást teljesítenek. A 32 000 forint feletti egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzattól a támogatáscsökkentés beszámítás alapját meghaladó része (a szolidaritási hozzájárulás alapja) a nettó finanszírozás keretében kerül elvonásra szolidaritási hozzájárulás jogcímen.

Zamárdi Város Önkormányzatát az egy főre jutó adóerő képesség alapján 2017-ben szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

3) Szociális ágazat

A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is az alapellátások biztosítása. Ezen túlmenően általánosságban érdemes kiemelni a szociális ágazatra vonatkozó – az önkormányzatoknál is megjelenő – béremelésre irányuló intézkedéseket, valamint azokat a kötelező feladatokat érintő főbb átalakításokat, amelyek a 2017. évi támogatási rendszert befolyásolják.

Kiemelt célkitűzés a versenyképes fizetések elérése, amelynek megvalósítása érdekében az ágazatban számottevő bérintézkedés valósult meg az eltelt időszakban. A szociális ágazatban dolgozók anyagi megbecsülésének érdekében a Kormány a 2014. évben bevezette a szociális ágazati pótlékot, majd emellett 2015. július 1-jétől a szociális ágazatban foglalkoztatottak a kiegészítő pótlékra is jogosulttá váltak. A bérpótlék folytatólagosan – 2016-ban és 2017-ben is – megilleti a szociális ágazatban foglalkoztatottakat, ennek megfelelően a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat mindösszesen 13,9 milliárd forint összegben nyújt támogatást az önkormányzatoknak a két pótlék összevonásából létrejövő szociális ágazati összevont pótlék kifizetésére.

A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímen a költségvetés a 2016. évivel azonos összegben, továbbra is forrást biztosít az alacsony jövedelemtermelő képességű települések olyan szociális jellegű kiadásaihoz, amelyek finanszírozása máshonnan nem megoldható. E támogatás biztosít fedezetet pl. a közfoglalkoztatás máshonnan el nem ismert költségeihez, alapszolgáltatások önrészéhez, vagy a települési támogatások kifizetéséhez. A 2017. évi törvényjavaslat 51,8 milliárd forintot biztosít a szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokra. Fontos kiemelni, hogy a Kormány családpolitikájával összhangban a 2017. évtől a gyermekek napközbeni ellátása strukturálisan átalakul. Jövőre – a szülők munkába állásának megkönnyítése érdekében – egy új, többszintű ellátási rendszer valósul meg, amely azt jelenti, hogy a kisebb településeken is kötelező lesz biztosítani a kisgyermekek ellátását, amennyiben arra igény mutatkozik. A finanszírozás rendszere alapvetően ugyan nem változik, ugyanakkor a költségvetés többletforrást biztosít az újonnan létrejövő bölcsődék, mini bölcsődék, családi bölcsődék működtetésére, továbbá ezen túlmenően az önkormányzati fejezeten belül tartalékot képez az év közben esetlegesen felmerülő többletigényekre, számítva a férőhelybővülésre. Azt is szükséges megemlíteni, hogy a 2016. évtől a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők már a pedagógus életpálya szerint részesülnek juttatásban. Tekintettel a szükséges forrás teljes évi kiegészítésére, valamint a bölcsődei ellátás szerkezeti átalakítására az e célra rendelkezésre álló központi támogatás összege szintén emelkedik jövőre.

Fontos változás továbbá, hogy 2016-tól kezdődően az önkormányzatok kötelező feladataként jelenik meg a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése, amelyre 2017-ben emelt összegű forrás kerül biztosításra. Tekintettel arra, hogy a szakmai jogszabályokban élesen elválasztásra kerül az intézményi és szünidei étkeztetés, – a támogatási rendszert is eltérő alapelvek mentén kialakítva – indokolt e két típusú étkeztetést külön jogcímen finanszírozni. A gyermekek intézményi keretek között történő étkeztetése továbbra is a feladatalapú támogatások elvrendszerén működik 2017-ben, míg a tanítási szünetekben biztosított szünidei étkeztetésnél a lakóhely szerinti települési önkormányzatoknak – jövedelemtermelő- képességük függvényében – jár támogatás az ételadagok után. Az Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcímen a 2016. évivel azonos 67,2 milliárd forint összeg, a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása jogcímen 6,7 milliárd forint összeg áll rendelkezésre, mely összességében csaknem 2,2 milliárd forinttal több mint a 2016. évi forrás. A jelenleg is hatékonyan működő rendszer továbbra is eredményesen fogja szolgálni a gyermekek magas színvonalon történő étkeztetését.

Tekintettel a segélyezési rendszer 2015. évi átalakítására – az állami és önkormányzati feladatok éles elválasztásával – járási kormányhivatali hatáskörbe került valamennyi normatív alapon járó támogatás, így az önkormányzatok pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos, kötelező feladatai jelentős mértékben csökkentek. Ennek megfelelően a 2017. évben már csak a jogszabályváltozást megelőzően megállapított (főleg lakásfenntartási célokra nyújtott), „kifutó” támogatásokra nyújthatnak be igénylést az önkormányzatok, amelynek fedezete biztosított (Önkormányzati elszámolások jogcímről), de minimális összege miatt elkülönített előirányzat fenntartása nem indokolt.

4) Kulturális ágazat

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 2017-ben a szabályozás alapvető változatlansága mellett az előző évben bevezetett struktúrát követi. A kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, a közművelődési és a nyilvános könyvtári ellátásra a 2016. évinél 190,3 millió forinttal magasabb összeg 19,6 milliárd forint fordítható. A többlet a megyei könyvtárak kistelepülési könyvtári feladatainak ellátását segíti.

5) Önkormányzati fejlesztések

A költségvetés a 2017. évben is biztosítja a felhalmozási célú támogatások között a közművelődési érdekeltségnövelő támogatást, a muzeális intézmények szakmai támogatását, amely a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a múzeumok, muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez járul hozzá.

6) Az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai

A 2017. évben az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai az alábbi célcsoportoknak megfelelő előirányzatokra tagozódik.

- Külön jogcímen jelenik meg az Önkormányzatok rendkívüli támogatása. E keretösszeg szolgál a települési önkormányzatok – kizárólag már egyedi problémák kezelésére irányuló – kiegészítő jellegű rendkívüli támogatásának forrásául.

- Az Önkormányzati elszámolások előirányzata szolgál valamennyi, a települések előző évekről származó működési és fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos elszámolásainak rendezésére. Ez szolgálja továbbá az önálló jogcímként megszűnő pénzbeli szociális ellátások kiegészítése, a helyi szervezési intézkedések helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása és a lakossági közműfejlesztés támogatására vonatkozó kifizetések, továbbá többek között a 2016. évi költségvetési törvény 3. melléklet IV. pontjában szereplő fejlesztési költségvetési támogatások le nem hívott részének forrását is.

-Az önkormányzatoknak a korábbi években megszokott módon és összegben áll rendelkezésükre külön jogcímen az előre nem látott havaria helyzetek kezelésére és védekezésre szolgáló Vis maior támogatás is.

A helyi adókból származó bevétel változatlanul az önkormányzatok saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz. A gépjárműadó megosztás szabályaiban nincs változás, a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40% marad helyben és továbbra is 60% kerül központosításra.

Önkormányzatunk feladatellátásban az előző évhez képest változás, hogy Képviselő-testületi döntés alapján a II. sz. háziorvosi körzet működtetése 2017. február 1. napjától már nem  önkormányzati feladat.

2017-ben is nagyon fontos az intézményrendszer színvonalas működőképességének biztosítása és az elért színvonal ésszerű takarékossági szempontok figyelembevételével történő megőrzése.

A bevételek elemzése

Az önkormányzat 2017. évi bevételi főösszege 1.456.785 e Ft, ebből a költségvetési bevételek összege 922.383 e Ft, a finanszírozási bevételek összege 534.402 e Ft. A működési költségvetési bevételek összege 921.261 e Ft, a felhalmozási költségvetési bevételek összege 1.122 e Ft.

A. Költségvetési bevételek

I. Működési költségvetési bevételek

1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről kiemelt előirányzatán belül kerültek tervezésre azok a bevételek, amelyek az államháztartáson belülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.

1. Az önkormányzatok működési támogatásaiból 306.681 e Ft bevétel várható, ebből

1.1. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása 232.769 e Ft, ebből:

1.1.1. Hivatal működésének támogatása 62.013 e Ft,

1.1.2. Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása 71.563 e Ft,

1.1.2.1. Zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok támogatása 14.936 e Ft,

1.1.2.2. Közvilágítás fenntartásának támogatása 36.000 e Ft,

1.1.2.3. Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása 2.195 e Ft,

1.1.2.4. Közutak fenntartásának támogatása 18.432 e Ft,

1.1.3. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása 7.112 e Ft,

1.1.4. Üdülőhelyi feladatok támogatása 123.476 e Ft,

1.1.5. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása 166 e Ft.

Az általános támogatások összegéig a települések támogatását csökkenti a számított bevétel. A 2017. évi beszámítás összege összesen 31.855 e Ft, amellyel az állami támogatás csökkentésre került.

A 2017. évi beszámítási összegek alakulása a fenti feladatok szerint:

A teljes támogatási összeg beszámításra (elvonásra) került az zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok támogatása jogcímen 14.936 e Ft, egyéb önkormányzati feladatok támogatása jogcímen 7.112 e Ft, lakott külterület támogatása jogcímen 166 e Ft. Részben került beszámításra a közvilágítás fenntartásának támogatása jogcímen 9.641 e Ft. Összesen 31.855 e Ft a beszámítás összege. Nem került beszámításra a hivatal működésére, a köztemető fenntartással kapcsolatos feladatokra, a közutak fenntartására és az üdülőhelyi feladatokra teljes egészében megkapjuk a normatívát.

1.2. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 49.369 e Ft, ebből:

1.2.1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása 42.077 e Ft,

1.2.2. Óvodaműködtetési támogatás 6.454 e Ft,

1. Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz 838 e Ft.

1.3. Települési önkormányzatok szociális gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 21.540 e Ft, ebből:

1.3.1. Család és gyermekjóléti szolgálat 3.000 e Ft

1.3.2. Házi segítségnyújtás 1.175 e Ft,

1.3.3. Gyermekétkeztetés támogatása 17.365 e Ft

1.3.3.1. Gyermekétkeztetés -elismert dolgozók bértámogatása 10.412 e Ft

1. Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása 6.953 e Ft

1. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 3.003 e Ft.

2. Egyéb működési célú támogatások áht-n belülről kiemelt előirányzatán belül a következők kerültek tervezésre:

A védőnői szolgálat finanszírozására 7.042 e Ft, a háziorvosi ellátás finanszírozására 2017. január hónapra 807 e Ft bevétellel számolunk. Közfoglalkoztatásra hatósági szerződés alapján a 2017. február 28. napjáig tartó programra 2.228 e Ft támogatást terveztünk. Balatonendréd Önkormányzatától 2.127 e Ft összegben veszünk át pénzt a védőnői és a házi segítségnyújtás feladatok ellátásához. A Balatoni Fejlesztési Tanácstól a Rose fesztivál rendezvényre támogatási szerződés alapján (utólagos finanszírozású) 1.000 e Ft-ot  terveztünk. A pályázat elszámolása folyamatban van.

2. Közhatalmi bevételek kiemelt előirányzatán belül, amelyek a helyi adókból, bírságokból, díjakból és más fizetési kötelezettségekből származnak, az alábbi bevételeket terveztük összesen 450.050 e Ft összegben:

1. A helyi adókból a 2016. évi terv szinten a várható teljesítési adatok alapján 433.300 e Ft bevétellel számolunk. Az építményadóból várhatóan 250.000 ezer Ft, kommunális adóból 1.300 e Ft, telekadóból 2.000 e Ft, iparűzési adóból 80.000 e Ft és idegenforgalmi adóból 100.000 Ft származik.

                                                                                                                               e Ft-ban

1. Az idegenforgalmi adó tekintetében adóemelés történt 2017. január 1. napjától, mely szerint az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként Zamárdi Város közigazgatási területén az év minden időszakában egységesen 450,- Ft. A többi adónem tekintetében emelés nem történt.

2. Az átengedett központi adóknál az előző évi szabályozáshoz képest változás nincs. Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 37.§. (1) bekezdés a) pontja alapján a települési önkormányzatot illeti meg „a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a”. A gépjárműadóból a 13.000 e Ft (40%) bevétellel számolunk.

3. Az egyéb közhatalmi bevételekből (igazgatási szolgáltatási díjak, adópótlék, bírság előirányzatát figyelemmel a 2016. évi várható teljesítési adatokra 3.750 e Ft összegben terveztük. Megjegyezzük, hogy a gépjárműadóval ellentétben a gépjárműadóhoz kapcsolódó pótlékból, bírságból, valamint a végrehajtási bírságból származó bevétel 100%-a illeti meg az önkormányzatot.

Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 38. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg:

„38. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül - közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és

d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

3. Működési bevételekből 151.086 e Ft-ot terveztünk, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során keletkező bevételekből származnak.

3.1. Önkormányzat (saját) működési bevételei

                                                                                                                                           e Ft-ban

3.2. Hivatal működési bevételei

                                                                                                                                           e Ft-ban

3.3. Gamesz működési bevételei                                                                                                   

                                                                                                                                           e Ft-ban

3.4. Óvoda működési bevételei

                                                                                                                                           e Ft-ban

3.5. Tourinform Iroda, Közösségi Ház és Városi Könyvtár működési bevételei

                                                                                                                                           e Ft-ban

4. Működési célú átvett pénzeszközök kiemelt előirányzatán belül azok a bevételek kerültek tervezésre, amelyek az államháztartáson kívülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak. Itt terveztük a II. számú háziorvosi körzet szakdolgozójának kiegészítő díjazására átvett pénzeszközt 240 e Ft összegben.

II. Felhalmozási költségvetési bevételek

1. A felhalmozási bevételek kiemelt előirányzatán belül, amelyek az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor kapott ellenértékből, valamint a részesedések értékesítésekor, megszűnésekor kapott bevételekből származnak. Itt terveztük az Önkormányzati lakásértékesítés idei törlesztő összegét 29 e Ft összegben. Ingatlanértékesítést nem terveztünk.

2. A felhalmozási célú átvett pénzeszközök kiemelt előirányzatán belül, amelyek az államháztartáson kívülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak, a lakásvásárláshoz, felújításhoz nyújtott kölcsönök törlesztő részletét szerepeltettük 1.093 e Ft összegben.

Kiadások elemzése

Az önkormányzat 2017. évi kiadási főösszege 1.456.785 e Ft, ebből a költségvetési kiadások összege 1.445.252 e Ft, a finanszírozási kiadások összege 11.533 e Ft. A működési költségvetési kiadások összege 909.728 e Ft, a felhalmozási költségvetési kiadások összege 535.524 e Ft.

A működési kiadások tervezése során kiemelt szempont a takarékosság és hatékonyság érvényesítése.

A. Költségvetési kiadások

I. Működési költségvetési kiadások

A működési költségvetési kiadások a kiemelt előirányzatok szerint a következők szerint alakultak:

                                                                                                                                           e Ft-ban

1. A személyi juttatások a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak.

A személyi juttatások tervezésénél a köztisztviselőknél 50.000 Ft-os mértékű illetményalappal/alapilletménnyel a közalkalmazottaknál a közalkalmazotti illetménytáblával számoltunk. Az önkormányzatnál és minden intézménynél terveztük a minimálbér és garantált bérminimum emelkedésével járó többlet költségeket (2017. január 1-től a minimálbér összege bruttó 127.500.- Ft, a garantált bérminimum összege bruttó 161.000.- Ft), a kötelező előre lépést a hatályos jogszabályi előírások alapján, illetve a jogszabályban előírt bérelemek mellett a köztisztviselők, és közalkalmazottak illetménykiegészítését, a törvényi előírás alapján maximálisan adható cafeteria keretet (bruttó 200 ezer Ft) és bankszámla költségtérítést (1 e Ft/hó).

2. A munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adót a hatályos jogszabályok alapján terveztük.

3. A dologi kiadásokat a 2016. évi eredeti előirányzatból és a 2016. évi döntésekből kiindulva, a 2016. évi várható teljesítési adatok és a 2017. évre szóló kötelezettségeink figyelembevételével terveztük. A dologi kiadások a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak.

4. Az ellátottak pénzbeli juttatásai a társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak.

Az ellátottak pénzbeli juttatásai kiemelt előirányzatán belül a következők kerültek tervezésre:

                                                                                                                                  e Ft-ban

5. Az egyéb működési célú kiadások az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak. A működési célú pénzeszközátadásokat, támogatásokat részletesen a 4. melléklet tartalmazza.

II. Felhalmozási kiadások

A felhalmozási költségvetési kiadások a kiemelt előirányzatok szerint a következők szerint alakultak:

                                                                                                                                          e Ft-ban

1. A beruházások az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök megszerzéséből, részesedések megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások teljesítéséből származnak.

2. A felújítások a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak.

A beruházásokat feladatonként, a felújításokat célonként a 3. sz. melléklet részletesen tartalmazza.

III. Tartalékok

Tartalékként szerepel a költségvetési rendelettervezetben 113.992 e Ft. A nem várt kiadások finanszírozhatósága érdekében 20.000 e Ft általános tartalékot képeztünk.

A működési és felhalmozási célú tartalék tervezett összege 93.992 e Ft, ebből 39.897 e Ft működési célú és 54.095 e Ft felhalmozási célú.

Működési célú tartalék kiemelt előirányzatán belül a következők kerültek tervezésre:

                                                                                                                                             e Ft-ban

Felhalmozási célú tartalék kiemelt előirányzatán belül a következők kerültek tervezésre:                                                                                                                                     

                                                                                                                                    e Ft-ban

B. Finanszírozási bevételek és kiadások

Finanszírozási bevételek és kiadások a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ügyletből származó bevételek és kiadások, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásából, értékesítéséből, beváltásából származó bevételek és kiadások, a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása, finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány, a költségvetési szerv bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak különbségeként irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása.

A fentiek értelmében a finanszírozási bevételek kiemelt előirányzatán belül terveztük az intézmények finanszírozását, mely biztosítja az intézmények működését.

                                                                                                                                               e Ft-ban

Továbbá a finanszírozási bevételek között terveztük az Áht. 23. §. (2) bekezdés d) pontja alapján a költségvetési rendelettervezetben a hiány belső finanszírozására az előző évek maradványának igénybevételét 534.402 e Ft-tal.

                                                                                                                                               e Ft-ban

A finanszírozási kiadások tervezett előirányzata 11.533 e Ft, amely az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetését jelenti.

Az Államháztartások belüli megelőlegezések visszafizetése rovaton kell elszámolni az Áht. 78.§ (4) és (5) bekezdése, valamint a 83.§ (3)  bekezdése szerinti megelőlegezések visszafizetésével kapcsolatban felmerült kiadásokat. A kincstár a következő év január 5-ig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében – december 20-át követően- megelőlegezi az önkormányzatoknak.

Zamárdi, 2017. február 23.

                                                                                                            Csákovics Gyula sk.

                                                                                                                    polgármester

                        szociális hozzájárulási adót                                        86 894 e Ft-ban

• a dologi kiadásokat                                                357 937 e Ft-ban
• az ellátottak pénzbeli juttatásait                                   5 300 e Ft-ban
• egyéb működési célú kiadásokat                               82 646 e Ft-ban

      ebből a működési célú pénzeszközátadások összegét 

                                                                                  21 022 e Ft-ban

ebből az általános tartalékot összegét                     20 000 e Ft-ban

ebből a működési célú tartalékot összegét  41 624 e Ft-ban

• működési egyenlegét                                                               0 e Ft többlettel állapítja meg.

(3) A felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlegét az alábbiak szerint állapítja meg:

• a felhalmozási bevételeit                                                           1 122 e Ft-ban
• a felhalmozási kiadásait                                                       535 524 e Ft-ban

ebből:

• beruházások összegét                                              267 579 e Ft-ban
• felújítások összegét                                                 213 850 e Ft-ban
• egyéb felhalmozási célú kiadásokat                            54 095 e Ft-ban

      ebből a felhalmozási célú támogatásokat            9 086 e Ft-ban

                              ebből a felhalmozási célú tartalék összegét           45 009 e Ft-ban

• felhalmozási egyenlegét                                                        534 402 e Ft hiánnyal

állapítja meg, mely finanszírozását az előző évi 534 402 e Ft összegű működési célú maradványból biztosítja.

(4) A finanszírozási bevételeit és finanszírozási kiadásait az alábbiak szerint állapítja meg:

• a finanszírozási bevételeit                                                    534 402 e Ft-ban
• a finanszírozási kiadásait                                                       11 533 e Ft-ban állapítja meg.

3. §

A Rendelet 1-11. melléklete helyébe e rendelet 1-11. melléklete lép.

Általános és céltartalék

4. §

1. A Képviselő-testület az önkormányzat működési célú tartalékát 41 624 e Ft összegben, felhalmozási célú tartalékát 45 009 e Ft-ban hagyja jóvá.

Záró és egyéb rendelkezések

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Zamárdi, 2017. szeptember 14.

        Csákovics Gyula                                              dr. Kerekes Gyöngyi

           polgármester                                  jegyzői feladatok ellátásával megbízott

                                                                                 aljegyző          

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet 2017. szeptember 15. napján kihirdetésre

került.

                                                                                              dr. Kerekes Gyöngyi

                                                                                  jegyzői feladatok ellátásával megbízott

                                                                                                          aljegyző

I N D O K O L Á S

Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

16/2017. (IX.15.) rendelethez

A Képviselő-testület az 7./2017.(II.28.) sz. rendeletével elfogadta az önkormányzat 2017. évi költségvetését.

Jelen rendelet-tervezet az alábbi változást tartalmazza:

• Az állami támogatás 1.727 e Ft-tal növekedett a különböző ágazati bérpótlékok összegeivel. A kulturális illetménypótlék összege 288 e Ft, a szociális ágazati pótlék összege 1.054 e Ft és a bérkompenzáció összege 385 e Ft.
• Az önkormányzat 2016. évi mérlegében kimutatott költségvetési évet követően esedékes kötelezettségekre (jótállási garancia) a 2017. évi költségvetésben előirányzatot kell biztosítani 6.236 Ft összegben.
• Az Ovi-Foci Közhasznú Alapítványnak a Nemzeti Ovi-Foci, Ovi-Sport" program megvalósítására 2.850 e Ft fejlesztési támogatást utaltunk át.
• A fentiek hatására a tartalék 7.359 e Ft-tal csökkent.

Zamárdi, 2017. szeptember 12.

                                                                                                            Csákovics Gyula sk.

                                                                                                                 polgármester

                        szociális hozzájárulási adót                                     86 894 e Ft-ban

• a dologi kiadásokat                                               367 937 e Ft-ban
• az ellátottak pénzbeli juttatásait                               5 300 e Ft-ban
• egyéb működési célú kiadásokat                          108 074 e Ft-ban

      ebből a működési célú pénzeszközátadások összegét 

                                                                                  44 411 e Ft-ban

ebből az általános tartalékot összegét                 20 000 e Ft-ban

ebből a működési célú tartalékot összegét          43 663 e Ft-ban

• működési egyenlegét                                                            11 500 e Ft hiánnyal állapítja meg.

(3) A felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlegét az alábbiak szerint állapítja meg:

• a felhalmozási bevételeit                                                  474 955 e Ft-ban
• a felhalmozási kiadásait                                                    997 857 e Ft-ban

ebből:

• beruházások összegét                                            259 579 e Ft-ban
• felújítások összegét                                              210 350 e Ft-ban
• egyéb felhalmozási célú kiadásokat                     527 928 e Ft-ban

      ebből a felhalmozási célú támogatásokat            9 086 e Ft-ban

                              ebből a felhalmozási célú tartalék összegét      518 842 e Ft-ban

• felhalmozási egyenlegét                                                     522 902 e Ft hiánnyal

állapítja meg, mely finanszírozását az előző évi 534 402 e Ft összegű működési célú maradványból biztosítja.

(4) A finanszírozási bevételeit és finanszírozási kiadásait az alábbiak szerint állapítja meg:

• a finanszírozási bevételeit                                                 534 402 e Ft-ban
• a finanszírozási kiadásait                                                    11 533 e Ft-ban állapítja meg.

3. §

A Rendelet 1-11. melléklete helyébe e rendelet 1-11. melléklete lép.

Általános és céltartalék

4. §

1. A Képviselő-testület az önkormányzat működési célú tartalékát 43 663 e Ft összegben, felhalmozási célú tartalékát 518 842 e Ft-ban hagyja jóvá.

Záró és egyéb rendelkezések

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Zamárdi, 2017. november 27.

        Csákovics Gyula                                              dr. Kerekes Gyöngyi

           polgármester                                 jegyzői feladatok ellátásával megbízott

                                                                                 aljegyző          

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve Zamárdi, 2017. november 28.

                                                                                              dr. Kerekes Gyöngyi

                                                                                jegyzői feladatok ellátásával megbízott

                                                                                                          aljegyző

I N D O K O L Á S

Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

20/2017. (XI.28) rendelethez

A Képviselő-testület az 7./2017.(II.28.) sz. rendeletével elfogadta az önkormányzat 2017. évi költségvetését.

Jelen rendelet-tervezet az alábbi változást tartalmazza:

• Az állami támogatás 27.155 e Ft-tal növekedett a különböző ágazati bérpótlékok összegeivel 2.423 e Ft-tal (szociális ágazati pótlék 1.375 e Ft, kulturális illetménypótlék 432 e Ft, a bérkompenzáció 616 e Ft), az óvodapedagógusok munkáját segítők kiegészítő támogatásával 167 e Ft-tal, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a szociális hozzájárulási adó csökkentése hatásának kompenzációjának támogatásával 1.176 e Ft-tal. valamint a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatásával 23.389 e Ft-tal.

• Zamárdi Város Önkormányzata a TOP-3.2.1-15-S01-2016-00006 "Fekete István Általános Iskola energetikai korszerűsítése" pályázatra 180.835 e Ft, a TOP-1.2.1-15-SO1-2016-00010 "Többfunkciós kiállító és bemutatótér létrehozása Zamárdiban" pályázatra 287.000 e Ft, az ASP rendszer kiépítésére 5.998 e Ft támogatási előleget kapott.

Zamárdi, 2017. november 21.

                                                                                                            Csákovics Gyula sk.

                                                                                                                 polgármester