Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (VIII.11.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos versenyeztetési eljárás szabályairól

Hatályos: 2021. 11. 06- 2021. 12. 15

Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos versenyeztetési eljárás szabályairól

2021.11.06.

Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zamárdi Város Önkormányzatára, az általa – a vagyonának értékesítésére, hasznosítására, szolgáltatás ellátására – kiírt pályázat, kért ajánlat pályázóira, ajánlattevőire.

(2) A rendelet tárgyi hatálya – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed az önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására, szolgáltatások ellátására vonatkozó versenyeztetésre.

(3) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra az 1995. évi XL. törvény szabályai irányadók, az önkormányzati tulajdonú lakások, helyiségek értékesítésének, bérbeadásának szabályait önkormányzati rendelet határozza meg.

II. Fejezet

A versenyeztetés szabályai

1. A versenyeztetés általános szabályai

2. § (1) A versenyeztetés formái:

a) nyilvános versenytárgyalás,

b) nyilvános ajánlattétel,

c) zártkörű versenytárgyalás,

d) zárkörű ajánlattétel (az a-d) pont a továbbiakban együtt: pályázat),

e) árverés.

f)1 elektronikus licit.

(2) A pályázat lehet egy vagy kétfordulós.

(3) Egyfordulós nyilvános versenytárgyalás esetén az ajánlat bontását, valamint a beérkezett írásbeli ajánlatok érvényességének megvizsgálását és a tárgyalás lezárását követően kerül sor a pályázat elbírálására.

(4) Kétfordulós nyilvános versenytárgyalás esetén az első fordulóban a részvételre jelentkezők alkalmassága kerül vizsgálatra. A második fordulóban az alkalmasnak ítélt ajánlattevők tehetnek ajánlatot. Az ajánlatok bontását követően kerül sor a tárgyalásra és az ajánlatok elbírálására.

(5) Egyfordulós nyilvános ajánlattétel esetén az ajánlat bontását követően kerül sor az ajánlatok értékelésére, a pályázat elbírálására.

(6) Kétfordulós nyilvános ajánlattétel esetén az első fordulóban a részvételre jelentkezők alkalmassága kerül vizsgálatra. A második fordulóban az alkalmasnak ítélt ajánlattevők tehetnek ajánlatot. Az ajánlatok bontását követően kerül sor az ajánlatok értékelésére, a pályázat elbírálására.

(7) Az ajánlattételi eljárás során az ajánlatok bontása és elbírálása egyidejűleg, folyamatosan történik az eljárás lezárásáig.

(8) Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

(9) A zártkörű pályázatról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

(10) A zártkörű pályáztatás során az egy-, illetve kétfordulós ajánlattételre és az egy-, illetve kétfordulós tárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(11) Árverést akkor lehet tartani, ha feltételezhető, hogy a pályázat lebonyolítása aránytalan késedelemmel, nehézséggel vagy számottevő többlet kiadással járna.

(12) Árverést elsősorban szélesebb lakossági kereslet, magányszemélyek érdeklődése, kis értékű ingatlanok, berendezések, gépek, járművek, valamint egyéb, sajátos vagyontárgyak (festmények, gyűjtemények) esetén lehet alkalmazni.

(13)2 Elektronikus aukció esetén a kiíró az önkormányzat honlapján meghirdeti az értékesítést, először a részvételre jelentkezők alkalmassága kerül vizsgálatra, majd az alkalmasnak ítélt ajánlattevőket a kiíró meghívja egy zárt rendszerű elektronikus aukcióra.

(14)3 A versenyeztetés formájáról, a pályázati kiírásról, az elektronikus aukcióról, illetve az árverési hirdetményről, továbbá a biztosíték adásáról és mértékéről a képviselő-testület dönt.

2. A pályázati felhívás és pályázati kiírás

3. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a kiíró megnevezését, székhelyét, a képviselő-testület határozatszámának megjelölésével,

b) a pályázat célját, formáját,

c) a pályázat tárgyának megjelölését,

d) az indulási árat, ellenszolgáltatást,

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét,

f) a részletes pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helyét, módját, idejét, amennyiben készül, továbbá a kiíró ez irányú döntése esetén annak költségét,

g) az ajánlatok felbontásának helyét, időpontját és módját, az eredményhirdetés helyét, idejét és módját,

h) hivatkozást arra, hogy a kiíró a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

(2) Amennyiben részletes pályázati kiírásra kerül sor, annak az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) a hasznosítandó vagyon vagy vagyonrész adatait:

aa) ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a beépíthetőségre, közművesítettségre, tartozékokra és a jellemző sajátosságokra vonatkozó adatokat,

ab) ingó esetén annak leírását,

b) az ajánlatok elkészítéséhez szükséges valamennyi technikai információt,

c) az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást,

d) a pályázat tárgyára vonatkozó esetleges elővásárlási, előbérleti jogot, visszavásárlási jogot

e) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, további információszerzés, konzultáció helyének, idejének a megjelölését,

f) a benyújtáshoz szükséges példányszámot és a csatolandó mellékletek, iratok, igazolások felsorolását,

g) az ajánlati kötöttség vállalására vonatkozóan a kiíró által elvárt feltételeket,

h) a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését,

i) az ajánlatok elbírálásának szempontrendszerét,

j) hivatkozást arra, hogy a pályázati kiírásban nem szabályozott kérdésekben e rendeletben foglaltak megfelelően alkalmazandók,

k) minden egyéb adatot, amelyet a kiíró szükségesnek tart.

(3) A kiíró a pályázati kiírásban úgy is rendelkezhet, hogy a pályázaton történő részvétel lehetőségét a pályázati dokumentáció megvásárlásához köti. A pályázati dokumentáció ellenértékét a pályázattal összefüggésben a kiíró részéről felmerült költségek figyelembe vételével kell meghatározni.

3. A közzététel

4. § (1) A pályázati felhívás, kiírás és az árverési hirdetmény közzétételéről a polgármester köteles gondoskodni.

(2) A pályázati felhívást, kiírást az önkormányzat honlapján, az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, és lehetőség szerint egyéb hirdetési felületeken közzé kell tenni. Az ajánlatok benyújtására az önkormányzat honlapján történő közzétételtől számított legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Az árverési hirdetményt az önkormányzat honlapján, az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. Az önkormányzati honlapon történő közzétételtől az árverés időpontjáig legalább 30 napot kell biztosítani.

4. A biztosíték

5. § (1)4 A pályázaton, elektronikus aukción való részvétel ajánlati, illetve szerződéskötési biztosíték, az árverésen való részvétel árverési biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához is köthető, melyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg vagy a pályázati kiírásban megjelölt időpontig és módon, árverés esetén legkésőbb az árverés megkezdéséig kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A biztosítékot a pályázat visszavonása, az ajánlat érvénytelenségének megállapítása, a pályázat eredménytelenné nyilvánítása, valamint a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a pályázat kiírója a döntéstől számított 8 napon belül visszafizeti.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha

a) az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,

b) a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttsége beálltát követően, annak időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

5. A pályázat visszavonása, eredménytelenné nyilvánítása

6. § (1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírásra vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni, az addig ismert pályázót erről külön értesíteni kell.

(2) A kiíró a pályázati eljárást a pályázati kiírásban foglaltak szerint az ajánlatok benyújtására megjelölt időpont lejártát követően indokolási kötelezettség nélkül eredménytelennek nyilváníthatja. E döntést valamennyi ajánlatot benyújtó pályázóval írásban közölni kell.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy azt a pályázónak a pályázat visszavonását, pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítását követő 8 napon belül vissza kell téríteni.

6. Az ajánlatra vonatkozó szabályok

7. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó árajánlatát, ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatát,

b) a pályázó nyilatkozatát a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,

c) a pályázó ajánlati kötöttség vállalására vonatkozó nyilatkozatát,

d) amennyiben a pályázati kiírás előírja az ajánlati biztosíték, valamint a pályázati dokumentáció ellenértéke befizetését igazoló dokumentumot,

e) a pályázó szerződéskötéshez szükséges azonosító adatait

ea) természetes személy esetén nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

eb) átlátható szervezet esetén nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, statisztikai azonosítóját, képviselőjének nevét,

ec) jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi hiteles kivonatot cégnyilvántartásba, egyéb nyilvántartásba bejegyzett adatairól vagy annak hitelesített másolatát, valamint képviselőjének aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát,

f) az a-e) pontokon túl mindazt, amit a pályázati kiírás előír.

(2) Érvényes az ajánlat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki vagy amely nem jogosult a pályázaton részt venni,

b) a kiíró a pályázaton való részvétel lehetőségét ajánlati biztosíték megfizetéséhez, valamint a pályázati dokumentáció megvásárlásához kötötte, és a pályázó az ajánlati biztosítékot, valamint a pályázati dokumentáció ellenértékét nem, vagy nem a kiírásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

c) az ajánlatot a kiírásban meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

d) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak,

e) a pályázó az árajánlatát, ellenszolgáltatásra irányuló ajánlatát nem egyértelműen határozta meg.

7. Az ajánlat bontása

8. § (1) Az ajánlat vagy részvételre jelentkezés beérkezésekor az átvétel pontos időpontját az ajánlatot vagy részvételre jelentkezést tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.

(2) A beérkezett ajánlatok vagy részvételre jelentkezések bontásánál az ajánlattevők, részvételre jelentkezők, illetve képviseleti jogosultsággal rendelkezők lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, a vételre vagy ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatot.

(4) Az ajánlatok bontásáról, valamint ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Az érvénytelen ajánlatokat – az érvénytelenség okának a megjelölésével lehetőség szerint az ajánlatok bontásakor, de legkésőbb az eredményhirdetéskor – ismertetni kell.

8. A versenytárgyalás

9. § (1) Nyilvános kétfordulós versenytárgyalás esetén a versenytárgyalásra valamennyi olyan pályázót meg kell hívni, aki vagy amely az első fordulóban érvényes részvételre jelentkezést nyújtott be.

(2) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

a) a tárgyalás helyét és idejét,

b) a pályázat megjelölését, amelyben a tárgyalásra sor kerül,

c) a tárgyaláson részt vevő, azon részt venni jogosult, de nem jelenlevő azonosító adatait,

d) a pályázók tárgyalás során módosított ajánlatát, annak érvénytelenné válása esetén az érvénytelenség okát.

(3) A tárgyalást mindaddig folytatni kell, amíg több pályázó van versenyben, vagy valamennyi pályázó a végleges ajánlatát meg nem teszi.

9. A pályázatot elbíráló szerv

10. § (1) A pályázatot az 5 fős vagyonhasznosító bizottság (a továbbiakban: bizottság) bírálja el, melynek tagja:

a) a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén általa kijelölt bizottsági tag,

b) a Polgármesteri hivatal Pénzügyi és Adóügyi Osztályának vezetője, akadályoztatása esetén általa kijelölt köztisztviselő,

c) a Polgármesteri Hivatal Beruházási és Városüzemeltetési Osztály vezetője, akadályoztatása esetén általa kijelölt köztisztviselő,

d) a polgármester,

e) a jegyző.

(2) A bizottság 3 fő jelenléte esetén határozatképes, jogosult a pályázat elbírálására.

(3) A pályázat elbírálásában nem vehet részt az, aki:

a) a pályázatot benyújtotta, vagy a pályázó közeli hozzátartozója,

b) a pályázóval munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) egyéb okból kifolyólag nem képes a pályázat elfogulatlan elbírálására.

(4) Az elbírálásban részt vevő, a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni.

(5) A bizottság tagja mellett a versenyeztetési eljárás során jelen lehet a polgármester által meghívott személy, szakértő.

10. A pályázat elbírálása

11. § (1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat vagy részvételre jelentkezéseket a benyújtási határidő lejártát követően haladéktalanul el kell bírálni.

(2) A szabályszerűen benyújtott és érvényes ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket a bizottság bírálja el.

(3) Eredménytelen a pályázat, ha:

a) a kitűzött időpontig nem érkezik ajánlat vagy részvételre jelentkezés,

b) a kiíró a pályázatot a 10. § (2) bekezdése alapján vagy a szerződés megkötésének elmaradása miatt eredménytelennek nyilvánítja.

(4) Eredménytelen pályázat esetén a kiíró új pályázat kiírásáról dönthet.

(5) Ha az ajánlat elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a bizottság a pályázótól felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlat azonban ekkor nem módosítható.

(6) Azonos és végleges ajánlat esetén sorsolás dönt.

(7) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a második legkedvezőbb pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(8) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a pályázót a pályázat eredményének kihirdetésekor a kiíró nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítette.

11. A zártkörű pályázat szabályai

12. § (1) Zártkörű pályázat esetén e fejezet rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A zártkörű pályázati kiírást nem kell közzétenni, a kiíró gondoskodik annak – valamennyi a zártkörű pályázatra meghívott részére történő – közvetlen megküldéséről.

(3) Az ajánlat benyújtására legalább a zártkörű pályázati kiírás megküldésétől számított 15 napot kell biztosítani.

(4) A zártkörű pályázati kiírásban előírható, hogy a pályázat bontására sor kerülhet a pályázati benyújtási határidő lejárta előtt akkor, ha valamennyi a zártkörű pályázatra meghívott ajánlatát már benyújtotta.

12. Az árverés szabályai

13. § (1) Árverés esetén e fejezet rendelkezéseit a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az árverési hirdetményben fel kell tüntetni:

a) az árverés helyét és idejét,

b) a kiíró ezirányú döntése esetén árverési biztosíték összegét,

c) ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, helyrajzi szám, utca, házszám, művelési ág, terület nagyság)

d) ingatlan esetén annak beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait és a jellemző sajátosságokat,

e) ingó esetén annak leírását,

f) az indulási árat,

g) a fizetési feltételeket.

(3) Árverésen ajánlatot tenni, licitálni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(4) Az árverésen az eladási ár az indulási ár alá nem csökkenthető.

(5) Az árverést az eljárást vezető bizottsági tag vezeti.

(6) Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője a részt vevőkkel közli a kiindulási árat és felhívja őket az ajánlatuk megtételére. A licitálás a kiindulási ár legalább 2 százalékának megfelelő licitlépcsőkkel történik.

(7) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette.

(8) Az árverési biztosíték az árverésen legmagasabb ajánlatot tevővel történő szerződéskötés esetén szerződési biztosítékká alakul.

(9) Az árverés nyertesével történő szerződéskötés meghiúsulása esetén a szerződést az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjével kell megkötni.

(10) Az árverés eredménytelen, ha:

a) a vagyontárgyra érvényesen senki nem tett ajánlatot,

b) a legmagasabb ajánlatot tevővel a szerződés nem jön létre, és második legmagasabb ajánlattevő nincs, vagy nem kíván szerződést kötni.

(11) Az árverés eredménytelensége esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertesként, vagy a nyertes helyébe lépve, második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az ellenszolgáltatást határidőn belül nem fizette meg.

(12) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

a) az árverés helyt és idejét,

b) az árverés lebonyolítójának nevét,

c) az árverésen részt vevő, azon részt venni jogosultak azonosító adatait,

d) a legmagasabb, és az azt követő ajánlatot tevő nevét, személyazonosító adatait, az általuk megajánlott árat.

(13) Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője írja alá.

12/A.5 Elektronikus aukció szabályai

13/A. § (1) Elektronikus aukció esetén e fejezet rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus aukcióra valamennyi olyan pályázót meg kell hívni, aki a kiírásra érvényes jelentkezést nyújtott be.

(3) Az elektronikus aukciót külső cég bevonásával bonyolítja a kiíró egy zárt rendszerben. Pályázóknak regisztrálnia kell a megadott webes felületen, ahol az elektronikus árverés zajlik. Ezen a felületen tud pályázó érvényes licitet tenni.

(4) Az elektronikus árverés lezártát követően értesíti kiíró az aukcióban nyertes részt vevőt.

III. Fejezet

A szerződéskötés

14. § (1) Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.

(2) A pályázat nyertese az, aki összességében az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak, illetve az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek legmegfelelőbb ajánlatot tette.

13. A szerződések tartalmi követelményei

15. § Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell:

a) szerződő felek megnevezése (eladó, vevő): magánszemélyek esetén szül. hely, idő, anyja neve, szig.szám, lakóhely, jogi személyek esetén cég neve, székhelye, képviselő neve, beosztása, alapadatai;

b) adásvétel tárgya az ingatlan-nyilvántartási adatokkal (helyrajzi szám megjelölése, területnagyság, művelési ág, lakások, helyiségek alapterülete, helyiségek száma, megnevezése), tulajdoni hányadok, ingatlan terhei, illetve tehermentessége, minden olyan információ, melyről a vevőt tájékoztatni törvényi kötelezettség;

c) eladó nyilatkozata az ingatlan elidegenítéséről, vételáráról;

d) vevő nyilatkozata az ingatlan megvásárlásáról, vételár elfogadásáról;

e) vételár megfizetésének módja, feltételei;

f) szerződő felek nyilatkozata a magyar állampolgárságról, valamint ingatlan elidegenítési, illetve szerzési képességükről;

g) birtokbaadás napjának meghatározása, annak rögzítése, hogy ezen időponttól kezdve terhelik vevőt a kötelezettségek (közterhek), illetik meg a jogok;

h) tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről rendelkezés (adásvételi szerződés megkötésének időpontja, vételár kifizetésével egyidejűleg, részletfizetés esetén a vételár teljes kifizetésének időpontja, stb.);

i) adásvétellel kapcsolatos költségek viselése;

j) egyéb, a Képviselő-testület vagy általa megbízott bizottság által esetenként meghatározott követelmények;

k) felek között nem szabályozott kérdésben irányadó szabályok (Ptk.);

l) szerződő felek aláírása, (név, lakóhely, személyi igazolvány száma);

m) ügyvédi ellenjegyzés

16. § A bérleti, szolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) szerződő felek megnevezése (bérbeadó, bérlő vagy szolgáltatást ellátó);

b) bérlet (szolgáltatás) tárgya az ingatlan –nyilvántartási adatokkal (tulajdoni lap száma, helyrajzi szám, terület, művelési ág, stb.);

c) bérlet (szolgáltatás) időtartama (kezdő és befejező időpont, illetve ha határozatlan időre szól, e tény megjelölése);

d) bérbeadó nyilatkozata a bérbeadásról, bérlő (szolgáltató) nyilatkozata a bérbe vételről (szolgáltatás ellátásáról)

e) bérbeadás célja (szolgáltatás megnevezése, részfeladatok egyértelmű leírása);

f) bérleti (szolgáltatási) díj meghatározása;

g) bérleti díj változtatásának joga (infláció, egyéb);

h) bérleti (szolgáltatási) díj fizetésének módja, üteme, határidők;

i) késedelmes fizetés következményei;

j) bérlőt terhelő egyéb költségek (rezsi, stb.);

k) szolgáltatás teljesítésének módja, ideje, feladatok gyakorisága;

l) feladatellátás mennyiségi, minőségi követelményei;

m) végrehajtás ellenőrzésének rendszere, nem megfelelő teljesítés anyagi jogi következményei;

n) önkormányzati tulajdonú eszközök rendelkezésre bocsátásának módja;

o) önkormányzati vagyontárgyak használatának, karbantartásának, felújításának, pótlásának szabályai;

p) bérlővel, szolgáltatást végző személyzettel kapcsolatos követelmények;

q) bérlő általi beruházások lehetősége, ennek költségviseléséről rendelkezés;

r) utalás a tevékenységgel kapcsolatos hatósági előírások, egyéb szabályzatok betartásának kötelezettségére;

s) szerződés megszűnésének, módosításának, felmondásának szabályai;

t) a bérleti szerződés lejárta után a terület (helyiség) visszaadásának határideje, a vissza adáskori állapottal kapcsolatos követelmények;

u) a nem előírás szerinti visszaadás jogi és anyagi következményei;

v) egyéb, a Képviselő-testület által esetenként meghatározott követelmények;

w) utalás arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai irányadók.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

17. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő versenyeztetési eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására, a szolgáltatások ellátásának biztosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályairól, a szerződéskötések rendjéről szóló 25/2000. (VI.30.) rendelete.

1

A 2. § (1) bekezdés f) pontját a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.

2

A 2. § (13) bekezdése a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 2. § (14) bekezdését a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.

4

Az 5. § (1) bekezdése a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

5

A 12/A. alcímet (13/A. §) a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.