1. § A rendelet hatálya kiterjed Zamárdi Város Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség).

2. § (1) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket

(2) A lakások és helyiségek kezelésével kapcsolatos bérbeadói jogokat – ha jelen rendelet másként nem rendelkezik – a Polgármester gyakorolja.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései megfelelően irányadóak.

3. § (1) Lakásbérleti jogviszony a következő jogcímek alapján létesíthető:

(2) Lakás és helyiség csak ezen rendeletben meghatározott jogcímen és módon adható bérbe. Önkormányzati lakás csak lakás céljára, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adható bérbe.

(3) Az üres vagy megüresedett, valamint új építésű lakások bérbeadási jogcímének meghatározásáról, a jogcímet érintő módosításról – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az illetékes bizottságok javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(4) Bérlakásnak a lakásállományból való törléséről a Képviselő-testület dönt.

4. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján (pl.: testvértelepülési delegáció, nyári szezonra munkaerőkölcsönzés, parti orvosi szolgáltatást ellátó orvosok lakhatásnak biztosítására) az önkormányzat lakásaiba ingyenesen vendégek fogadhatóak.

(2) A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok használatáról a Képviselő-testület egyedi döntést hoz (pl. helyi civil szervezetek részére történő igénybevétel biztosítása).

5. § (1) Lakásbérleti szerződés határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig köthető. A határozott időtartam legfeljebb 5 év lehet.

(2) A határozott idő lejártát megelőzően a bérlő kérheti a szerződés meghosszabbítását, melyre a bérlőt fel kell hívni. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a bérleti szerződés legfeljebb 5 évre hosszabbítható meg.

(3) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát, okát a (5) bekezdésben foglalt igazolások egyidejű csatolásával írásban köteles bejelenteni. Amennyiben a bérlő bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó jogosult a bérleti jogviszony felmondására.

(4) A bérlő indokoltan van távol a lakásból, ha arra

(5) A bérlőnek (3) bekezdés szerinti bejelentéséhez csatolnia kell

(6) Bérlő köteles bérbeadó felhívására írásban igazolni, hogy a közüzemi szolgáltatók felé fizetendő közüzemi díj tartozása nem áll fenn. Amennyiben bérlő fenti kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy tartozása áll fenn, úgy bérbeadó bérleti szerződését felmondhatja.

(7) Bérbeadó köteles a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakás berendezéseit, tartozékait a lakás átadásakor (1. melléklet) felvett 4. melléklet szerinti leltár alapján, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését ellenőrizni (2. melléklet). A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.

(8) Az 5 évnél régebben kötött lakásbérleti szerződéseket felül kell vizsgálni e rendelet 5. § (6)–(7) bekezdésben foglaltak alkalmazásával.

(9) Bérlő a lakásban állatot csak bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával tarthat. Amennyiben bérlő

6. § (1) A bérbeadó joga: a bérbeadás feltételeinek meghatározása, hozzájárulás a lakás korszerűsítéséhez, átalakításához, hozzájárulás más személy befogadásához, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó írásos hozzájárulása nélkül is befogadhat, (ilyen: gyermek, házastárs, élettárs, szülő), a bérlakást bérlő mulasztásából eredő hibák bérlő költségére történő kijavítása.

(2) A bérbeadó kötelezettsége: a bérlakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel történő felszerelése (lakásbérleti szerződésben részletezettek szerint központi berendezések, fürdőszoba, konyha), a bérlakás rendeltetésszerű használatra alkalmas módon történő átadása, a bérlakás műszaki karbantartása, az azonnali beavatkozást igénylő hibák (pl.: életveszélyt okozó hibák, rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák az épület állagát veszélyeztető hibák, stb.) kijavítása, bérlakás központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotának biztosítása.

(3) A bérlő jogai: a számlával igazolt, bérbeadót terhelő költségek bérbeadó által történő megtéríttetése, a bérlakás bérbeadó mulasztásából eredő hibák bérbeadó költségére történő kijavíttatása.

(4) A bérlő és vele együtt lakó személyek kötelezettségei: a bérleti díj megfizetése esedékességkor, a lakás rendeltetésszerű használata, a bérlakás burkolatainak, ajtóinak, nyílászáróinak és nem központi berendezéseinek karbantartása, a bérlakás berendezéseinek (központi és nem központi) a nem rendeltetésszerű használatból adódó hibáinak kijavítása, a bérlakás használatából eredő közüzemi díjak megfizetése, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadása (átvételkor meglévő műszaki állapotnak megfelelő minőségben).

7. § A bérbe adható lakás szobaszáma (lakásigény) – az együttköltöző személyek számának alapulvételével –

8. § (1) Költségelven, piaci alapon történő bérbeadás esetében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek viselésére a bérlő, pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó köteles.

(2) A bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő általi átvállalása, valamint ezen költségek megtérítése írásbeli megállapodás alapján lehetséges. A költségek megtérítése vonatkozásában jelen rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

9. § (1) A piaci alapon történő bérbeadás pályáztatás útján történik.

(2) A piaci alapon történő bérbeadás esetén lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 éves határozott időtartamra köthető, mely határozott időtartam elteltével a lakásbérleti szerződés újabb 5 évre megköthető, ha a bérlőnek lakbér és közüzemi díj tartozása nincsen, továbbá a lakást rendeltetésszerűen használja.

10. § (1) A pályázat kiírásáról a Bérbeadó gondoskodik.

(2) A pályázati hirdetményt Zamárdi Város Polgármesteri Hivatala hirdetőtábláján 30 napra kifüggesztve közszemlére kell tenni. A hirdetményről a lakosságot a helyi sajtó médiafelületei útján is tájékoztatni kell.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

11. § (1) A pályázati ajánlatot Zamárdi Város Önkormányzatának címére (8621 Zamárdi, Szabadság tér 4.) írásban kell benyújtani.

(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét és címét, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja, a lakbért és a közüzemi díjakat fizetni fogja, személyes adatai kezeléséhez hozzájárul, valamint nyilatkozatot arról, hogy több érvényes ajánlat esetén mekkora az a legmagasabb bérleti díj, amelynek megfizetését vállalja.

(3) A pályázat elbírálásán csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta. A pályázatok beérkezését követően a bérbeadásról az illetékes bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(4) Érvénytelen a pályázat, és azonnali elutasítást von maga után, ha

12. § (1) A Bérbeadó a lakásbérleti szerződést – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – azzal a pályázóval köti meg, aki a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) Amennyiben ugyanazon lakásra kiírt pályázatra azonos feltételek mellett több érvényes ajánlat érkezik, a legmagasabb bérleti díj megfizetését vállaló pályázóval köt szerződést.

13. § (1) Az önkormányzati lakás költségelven történő bérbeadása során a Képviselő-testület egyedi döntés alapján az önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban álló, az önkormányzat intézményeinél közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló személyek, továbbá más állami szervvel szolgálati (rendőr, tűzoltó) vagy egészségügyi jogviszonyban (védőnő) álló, továbbá más jogviszonyban álló, de egészségügyi feladatot ellátó (vállalkozó háziorvos) személyek (a továbbiakban: munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló) részére, külön pályáztatás nélkül dönt a lakás bérbeadásáról.

(2) Bérleti jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki az (1) bekezdésben foglalt jogviszony keretében Zamárdi területén vagy Zamárdit is magában foglaló körzetben folytatja tevékenységét és lakhatása Zamárdi 15 km-es körzetében nem megoldott, továbbá ő és vele együttköltöző Ptk. szerinti hozzátartozója sem rendelkezik önálló lakástulajdonnal vagy tulajdoni hányaddal.

(3) A bérbeadott lakás bérlője az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek megszűnését követő 30 napon belül köteles a lakás lakbérét, közüzemi díjakat, szolgáltatási díjakat rendezni és a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni (3. melléklet).

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásba a bérlő házastársán, gyermekén, az Ltv-ben meghatározott és jogszerűen befogadott személyen kívül, más személyt nem fogadhat be, a lakást albérletbe nem adhatja.

14. § A lakásbérleti jogviszony létrejöttére és megszűnésére az Ltv. vonatkozó részeit kell alkalmazni.

15. § Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető.

16. § Önkormányzati lakásra társbérleti jogviszony nem létesíthető.

17. § (1) Az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül a bérlő csak a bérbeadó írásbeli előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhat be más személyt a lakásba.

(2) Bérlő köteles a befogadásról a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni, továbbá az (1) bekezdésben foglaltak szerint a hozzájárulás iránti kérelmet a bérbeadónak haladéktalanul, írásban benyújtani a hozzátartozói minőség igazolása mellett.

(3) Amennyiben a bérlő az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó azonnal felmondhatja.

(4) A hozzájárulás alapján befogadott személy közjegyző előtt köteles nyilatkozni arról, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármely okból való megszűnése esetén a lakást 30 napon belül elhagyja, valamint a lakcímről 8 napon belül kijelentkezik.

(5) A hozzájárulás megtagadható, ha

18. § (1) A költségelven történő bérbeadás esetén a lakbért úgy kell megállapítani, hogy az a lakás karbantartási, üzemeltetési, felújítási és működési költségeit fedezze.

(2) A költségelven bérbeadott lakás lakbérének mértékét a bérbeadáskor egyedi döntéssel a Képviselő-testület állapítja meg. A megállapított bérleti díjat évente, a költségvetés tárgyalásakor felülvizsgálja.

(3) A piaci alapú lakbér mértékét – az aktuális piaci helyzet figyelembevételével – a Képviselő-testület egyedi döntés alapján határozza meg. A megállapított bérleti díj emelésének mértékéről a Képviselő-testület minden évben a költségvetés tárgyaláskor dönt.

(4) A bérbeadó külön szolgáltatást nem nyújt.

(5) A lakbér mértékét és az adott év április 1-jétől történő változását a bérbeadó írásban közli a bérlővel minden év március 31. napjáig.

19. § (1) Ha az önkormányzati lakásban a lakásbérleti szerződés megszűnésekor olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem jelen rendelet szabályai szerint nem tarthat igényt elhelyezésre, köteles a lakást a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül elhagyni.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó az (1) bekezdésben meghatározott határidőig a lakást önként nem adja át, a Polgármester ettől az időponttól számított 30 napon belül haladéktalanul köteles a lakás kiürítése iránt bíróság előtt peres eljárást kezdeményezni.

(3) Ha a lakást jogcím nélkül használó személy a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek alapösszege a megállapított bérleti díjjal azonos. A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított második hónap elteltével kétszeresére, hatodik hónap elteltével hatszorosára, 1 év elteltével tízszeresére emelkedik.

20. § (1) A lakbér, bérleti díj, közüzemi díj tekintetében fennálló, maximum 1 havi díjhátralék rendezésére azonnal, a lehető legelső tartozás észlelésekor fel kell hívni a hátralékost.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hátralék minden olyan, a bérleti szerződés vagy jogszabály alapján a bérlőt terhelő fizetési kötelezettség, melyet az előírt esedékesség napjáig nem fizettek meg.

(3) A bérlő részletfizetés iránti kérelmében köteles saját, valamint családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve csatolni a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat.

(4) Részletfizetés legfeljebb 2 havi részletre engedélyezhető azzal, hogy a részletfizetési megállapodás megkötésével egyidejűleg a tartozás 30%-át egy összegben köteles megfizetni.

(5) Bérlő a részletfizetési megállapodást a megállapodás megkötésére felhívó levél kézhezvételét követő 8 napon belül köteles megkötni. Amennyiben bérlő a felhívó levelet átvette, és a részletfizetési megállapodást az előzőekben írt határidőben nem írja alá, úgy bérlő a részletfizetés lehetőségét elveszíti.

(6) Amennyiben bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartja be, úgy tartozása egy összegben esedékessé válik, melyre bérlőt fel kell hívni. Ha bérlő a fizetési felszólítás ellenére sem fizeti meg egy összegben a fennálló tartozását, a bérleti szerződése azonnali hatállyal felmondható.

21. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat, hogy

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bérlő – a bérbeadó által elfogadott – beruházás költségeit lakbérbeszámítás útján érvényesítheti. Lakbérbeszámítás a lakbér mértékéig tudható be, a bekerülési összeg lejártáig.

(3) Határozott idejű bérleti szerződés esetében akkor köthető bérbeszámítási megállapodás, ha a mindenkori lakbér mértékéig való betudás mellett a bekerülési összeg szerződés fennállása alatt betudható.

(4) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást írásba kell foglalni és abban fel kell tüntetni a bérlő által végzendő munkálatok körét és azok várható költségeit. Lakbérbeszámításra a bérlő által benyújtott és a bérbeadó által jóváhagyott költségvetés szerint igazolt számla alapján kerülhet sor.

(5) A bérlő által végzett, végeztetett kivitelezési munkák csak akkor fogadhatók el, vehetők át, tudhatók be, ha megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, műszaki irányelveknek, a kivitelezéssel érintett szakhatósági követelményeknek, a szakmai szabályoknak, a bérbeadóval előzetesen és a kivitelezési munkák közben egyeztetett feltételeknek.

(6) Bérlő által benyújtott számlák csak a következő igazolások bemutatása után tudhatók be:

(7) Bérlő szavatol a beépített anyagok minőségéért és az elvégzett munkákért. Szakszerűtlen kivitelezés esetén a bérlő köteles viselni a szakszerűtlen munkával kapcsolatban fölmerülő összes költséget, szükséges visszabontások és helyreállítások, átalakítások költségeit. Bérlő kizárólag szabványos és hazai építőipari alkalmassági minősítéssel rendelkező anyagokat építhet, építtethet be.

(8) Kivitelezés közben a bérbeadó köteles, a bérlővel egyeztetett időpontban rendszeres ellenőrzést tartani.

(9) Az eltakarás előtt minden vezetékrendszert ellenőrizni kell. Csak helyszíni jegyzőkönyvben átvett és fotókkal dokumentált vezetékrendszer takarható (burkolható, vakolható, betonozható, borítható) el.

(10) Amennyiben bérlő bérbeadót a munkákkal kapcsolatos valamely tényről vagy körülményről szándékosan vagy célzatosan megtéveszti, bérbeadó nem köteles a bérbeszámítási megállapodás alapját képező munkák megtérítésére, illetve bérlő a bérbeadó felszólítására köteles saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani.

22. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésére vonatkozóan az Ltv. 23. §-ában meghatározott szabályok az irányadók.

(2) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a Képviselő-testület a bérlő részére cserelakást, másik lakásban való elhelyezési kötelezettséget nem vállal, pénzbeli térítést nem biztosít.

23. § (1) A feltétel bekövetkezése előtt nem idegeníthető el olyan önkormányzati lakás, amelyre vonatkozóan bizonyos feltétel bekövetkeztéig kötött az önkormányzat bérleti szerződést.

(2) Ha a Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló lakás értékesítését határozatában elrendeli, úgy a döntés meghozatalától számított 30 napon belül az elővásárlási joggal érintettet tájékoztatni kell.

(3) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételára a helyben szokásos forgalmi érték, melyet ingatlanforgalmi értékbecslő állapít meg az Ltv. 52. § (1) bekezdésének figyelembevételével.

(4) Ha az elővásárlási jogosult az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban elfogadja, az adásvételi szerződést az ajánlat kézhezvételétől számított legfeljebb 60 napon belül meg kell kötni.

(5) Elővásárlási jogosult az ajánlatot elfogadó nyilatkozatával egyidejűleg írásban részletfizetést kérhet.

(6) Ha az elővásárlási jogosult a vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 30 napon belül egy összegben megfizeti, 10% vételárkedvezményt kap.

(7) Ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nem fogadja el az ajánlatot, a lakást lakottan, pályázat útján kell értékesíteni.

(8) A pályázati eljárásra az önkormányzati vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos versenyeztetési eljárás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(9) A pályázati kiírásba bele kell foglalni, hogy az értékesítésre kijelölt lakás lakottan kerül elidegenítésre, melynek vonatkozásában az elővásárlási jogosult a pályázat során kialakult vételáron elővásárlási jogával élhet.

(10) A helyben szokásos forgalmi érték a pályázati kiírás induló ára.

(11) Ha a pályázatra egy vagy több ajánlattevő nyújt be ajánlatot, akkor ajánlattevő, illetve a legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevő által megajánlott vételárat a Polgármester írásban közli az elővásárlási jogosulttal, és felkéri, nyilatkozzon, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával.

(12) Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az adásvételi szerződést a (11) bekezdésben meghatározott vételáron az elővásárlási jogosulttal kell megkötni. Elővásárlási jogosultat ebben az esetben is megilletik a részletfizetési kedvezmények, amennyiben azt írásban kéri.

(13) Ha elővásárlási jogosult az elővásárlási jogával nem él, úgy az adásvételi szerződést a nyertes pályázóval kell megkötni. A nyertes pályázó az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vételárat egy összegben megfizetni, részletfizetési kedvezményt nem kaphat.

(14) Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelenül zárul, az elővásárlási jogosultnak nem lehet ismételten felajánlani a lakást a 23. § (3) bekezdésben meghatározott vételáron megvételre.

(15) Amennyiben a pályázatra senki nem jelentkezik, akkor a pályázat ismételten kiírásra kerül mindaddig, amíg arra valaki ajánlatot nem tesz, vagy ameddig a Képviselő-testület a lakás értékesítésére irányuló határozatát hatályon kívül nem helyezi.

24. § (1) Ha a Képviselő-testület a bérlakást elidegenítésre kijelöli, a Polgármester az elővásárlási jogosultat értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről. Az értesítés tartalmazza:

(2) Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megküldeni az Önkormányzat részére. A határidő jogvesztő.

(3) Kizárólag akkor köthető meg az adásvételi szerződés, ha a szerződés megkötésekor a lakással kapcsolatosan a vevőnek lakbér, közüzemi díj, helyi adó, adó, illetve adók módjára behajtandó egyéb köztartozása nincs, és eleget tesz e rendeletben rögzített feltételeknek.

(4) Az adásvételi szerződés megkötésével egy időben az elővásárlási jogával élő, és a részletfizetési kedvezményben részesülő jogosult közjegyző előtt, végrehajtható okiratba foglalt egyoldalú nyilatkozatot tesz, melyben elismeri, ha háromhavi vételár részlet összeget elérő hátraléka keletkezik, a még fennálló vételár-hátralékot az eladó jogosult egyoldalú írásbeli nyilatkozatával lejárttá tenni, és a vételár hátralékot a nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles egy összegben megfizetni. A közjegyzői okiratot a szerződéskötéskor be kell mutatni. A közjegyzői eljárás költségei a vevőt terhelik.

25. § (1) Ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásos válaszában nem fogadja el az ajánlatot, a Polgármester az elővásárlási jogosultat értesíti, hogy a lakás lakottan történő értékesítése céljából pályázatot ír ki. Az értesítés tartalmazza:

(2) A pályázati eljárás eredményhirdetését követően a Polgármester haladéktalanul ajánlatot tesz elővásárlási jogosultnak a kialakult vételáron, és tájékoztatást ad a rendelet alapján igénybe vehető kedvezmények mértékéről és módjáról.

(3) Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az Önkormányzathoz megérkeznie. A határidő jogvesztő.

(4) Ha az elővásárlási jogosult nem él elővásárlási jogával, akkor a 23. § (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

26. § (1) Az elővásárlási jogosult a vételár vonatkozásában írásban részletfizetést kérhet.

(2) Részletfizetési kérelem esetén az önkormányzat 15 évi részletfizetést biztosít a futamidő tartamára a Ptk. szerinti ügyleti kamat kikötésével

(3) A fizetendő vételárrészletek havi egyenlő összegben kerülnek megállapításra.

(4) A szerződés megkötésekor a vételár 30%-át meg kell fizetni.

(5) Ha az elővásárlási jogosult a vételár 30%-át meghaladó készpénzfizetést teljesít, a fennmaradó többletteljesítés után az alábbi vételár-kedvezmény illeti meg az alábbiak szerint: a vételár 50%-át kitevő vagy azt meghaladó, de 90%-át el nem érő egyösszegű befizetés vonatkozásában a vételárhátralék 8%-a.

27. § (1) Részletfizetés esetén a vevő köteles a lakásra a vételár hátralék fennállásáig lakásbiztosítást kötni és a biztosítás kedvezményezettjeként a mindenkori fennálló vételár hátralék és járulékai erejéig az eladót megnevezni. A biztosítási szerződést a szerződéskötéskor be kell mutatni.

(2) A törlesztő részletek a tárgyhó 15. napján válnak esedékessé. A határidőre be nem fizetett törlesztő részletek után a mindenkori Ptk. szerinti késedelmi kamat jár.

(3) Részletfizetés engedélyezése esetén a lakás tulajdonjog fenntartással idegeníthető el.

(4) A szerződés megkötésével és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejelentésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

28. § Bérlő által nem lakott bérlakás elidegenítése pályáztatás útján történik. A pályázati eljárásra az önkormányzati vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos versenyeztetési eljárás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

29. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Bérbeadó a bérbe adott lakások esetén a bérleti jogviszony tartalmát jelen rendelet kapcsán köteles felülvizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az e rendeletben szabályozott feltételek nem állnak fenn, a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyra a továbbiakban e rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, továbbá nyilatkoztatni kell a bérlőket a lényeges kérdésekben.

30. § (1) A helyiségek bérletére az e §-ban foglalt eltérésekkel a lakásbérletre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bérlő személyét a Képviselő-testület jelöli ki, a bérleti díj mértékére az Ltv. 38. § (1) bekezdése az irányadó.

(3) A bérbeadó a helyiséget a megtekintett állapotban és felszereltséggel jegyzőkönyv (1. melléklet) alapján köteles a bérlőnek átadni.

(4) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt tevékenységnek megfelelő célra alakítsa ki, szerelje fel, rendezze be.

(5) A helyiség legfeljebb 5 év időtartamra adható bérbe.

(6) A helyiségben a bérleti szerződésben meghatározott tevékenység folytatható.

(7) A helyiség bérbeadása, valamint a szerződés megszűnését követő visszaadása e rendelet 1. és 3. melléklete szerinti jegyzőkönyv felvétele mellett történik.

(8) Amennyiben önkormányzati érdeket nem sért, a Képviselő-testület hozzájárulhat a helyiség további bérbeadásához, a helyiség bérleti jogának cseréjéhez, átruházásához.

(9) A törvény alapján elővásárlási joggal érintett helyiségek vételárának mértékéről és megfizetésének módjáról, feltételeiről e rendelet 23–27. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

(10) A törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiségek eladása esetén a pályázati eljárásra az önkormányzati vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos versenyeztetési eljárás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

31. § (1) A bérbeadó – az Ltv. és magasabb szintű jogszabályok keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítására, megtagadásra, a bérbeadói hozzájárulás megadásához szükséges döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) Személyes adatok kizárólag a jogosult által megadott célra használhatóak fel.

32. § Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv-ben és a Ptk-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.

33. § Hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról, valamint a lakások egyéb hasznosításáról szóló 1/2015. (I.27.) önkormányzati rendelet.

34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.