Barcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.(IX.27.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2002. 09. 27- 2018. 12. 26Barcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.(IX.27.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2002-09-27-tól 2018-12-26-ig
Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének
15/2002./IX.27./ rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (1)-(11)
I. FEJEZET
(7)Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdése a) pontjában, 7.§ (3) bekezdése c) pontjában és 1.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el a Somogy Megyei Kormányhivatal állami főépítésze, a Dél- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az ÁNTSZ Barcsi, Szigetvári, Szenlőrinci Kistérségi Intézete, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-Dunántúli regionális Igazgatósága, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Dunántúli Irodája, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Somogy Megyei Földhivatal, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és talajvédelmi Igazgatósága, a Pécsi Bányakapitányság, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Darány Község Önkormányzata, Drávatamási Község Önkormányzata, Csokonyavisonta Község Önkormányzata, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Somogy Megyei Igazgatósága, az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati zrt., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., valamint a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. véleményének kikérésével:
Általános előírások
1. §
/1/(7), (11)
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt /a
műtárgyakat is ide értve/ tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíte-
ni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általá-
nos érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet /és a hozzátartozó szabályozási
terv együttes/ alkalmazásával szabad.
/3/ A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve
kötelező előírásokat tartalmaz.
/4/ A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű
szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, közgyűlési jó-
váhagyással az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélye-
zési eljárás során változtathatók. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonat-
kozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtat-
hatók.
/5/ A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
- a település igazgatási határát,
- a meglévő és javasolt belterületi határt,
- a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
- az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,
- a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat
és kikötéseket,
- az építési vonalat.
Irányadó szabályozási elem: a tervezett telekhatár
/6/(7), (10)
/7/(10)
/8/(2) A szabályozási terv beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett kialakult állapot az
övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, akkor a meglévő kubatúrán belül átala-
kítás, korszerűsítés végezhető. Bontás esetén új épület a bontás előtti kialakult állapot
nagyságrendjében építhető az oldalkert, hátsókert szabályainak betartása mellett és ab-
ban az esetben, ha az új létesítmény a szomszédos ingatlanok szabályoknak megfelelő
beépítését nem korlátozza. Új telek alakítása esetén a minimális telekszélesség oldalha-
táros beépítésnél 14,0 m, szabadon-álló beépítésnél 16,0 m.
/9/ A város közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42.
§-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú,
közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhető a köz-
területi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával.
/10/(6), (10)
/11/ Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani.
A tűzi víz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
/12/(10)
/13/ A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat /homok, kavics, agyag, stb./ érvényes
hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről /bányából/ kell beszerezni.
/14/ A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
/15/ A szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonat-
koznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajták-
ra. Ezeket a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vé-
telével az építési hatóság esetenként állapítja meg.
/16/ Az állattartással kapcsolatos szabályozást a város állattartó rendelete tartalmazza.
/17/ A szabályozási terven feltüntetett lakóterületek, vegyes területek és gazdasági területek
övezeteit és azok beépítési előírásait rendszerezve a 4. számú melléklet tartalmazza.
/18/(10)
/19/ A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt terület-
té válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig az MO-ás terüle-
tekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
/20/ A szennyvízhálózat kiépítéséig a szenyvizek csak zárt tározókba vezethetők és kijelölt
helyre szállítandók.
/21/ A város belterületén valamint a nemzeti park és a helyi természetvédelmi területeken
adótorony nem létesíthető.
/22/ A szénhidrogén kitermelő mező területén lévő kutak és vezetékek védőtávolságait a vo-
natkozó rendelet alapján biztosítani kell.
/23/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kel figyelembe venni.
/24/(6)Az ET-.jellel ellátott területek telekalakítási terv készítési kötelezettséget jelentenek.
/25/(6)A külterületen „kivett” telken lévő építmények bővítéséhez a terület nagyságától függetlenül természetvédelmi vagy erdő területeken az illetékes természetvédelmi szakhatóság, illetve erdészet előzetes szakhatósági állásfoglalása szükséges. A beépítés, illetve bővítés feltételeinek tisztázásához a városi főépítész szakvéleményét is figyelembe kell venni. A beépítési mód szabadon-álló, beépítettség maximuma 20 %, építmény magasság maximuma 3,0 m. A kialakított telek nem osztható.
/26/(7)A tervezési területeken levő tájékoztató táblákat, köztárgyakat és hirdető berendezéseket megvilágítani csak közvetlenül hozzájuk rögzített világító berendezéssel lehet.
/27/(9) Az 6-M6 tervlapon a 136, 142/13, /14 és a 143 hrsz-ú KG4 övezet telekhatárai mentén „beültetési kötelezettséggel - (ü ) - jelölt területet legkésőbb az övezetbe tervezett újabb építési engedélyezéssel járó építéssel együtt meg kell valósítani.
II. FEJEZET
Településszerkezet, terület-felhasználás.
2. §
A település igazgatási területe tagozódik:
/1/ Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége
legalább 10 %.
/2/ Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége leg-
feljebb 5 % lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterületek
3. §
/1/ A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A város területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:
. Nagyvárosias lakóterület /NL/
. Kisvárosias lakóterület /KL/
. Kertvárosias lakóterület /KEL/
. Falusias lakóterület /FL/
/3/ A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a
minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a 4. számú melléklet tartal-
mazza.
/4/(6),(10)
/5/ Az oldalhatáros, 20 m-nél szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedé-
lyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.
/6/(6)A saroktelkeknél a – beépítési határvonalra is figyelemmel – a keresztutcákban az új telkek kialakításához lehetőséget kell teremteni, amennyiben a visszamaradó és új telkek is megfelelnek az építési övezeti előírásnak.
Nagyvárosias lakóterület
4. §
/1/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 3,0
/2/ A szabályozási terven a lakóterület jele: "NL". A szabályozási terven NL.1-NL.4 jelű öve-
zetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettséget és a
legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv és a 4. számú melléklet tartalmazza.
/3/ A meglévő épületek a tömbre előírt beépítettség és építmény magasság keretei között bő-
víthetők, de a hozzáépítésnél a meglévő épület és környezet adottságaihoz kötelező illesz-
kedni. Ezek minősítéséhez be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét.
Bővítés esetén az új funkcióhoz igazodó parkoló kialakítást és az előírt zöldfelületekről is
gondoskodni kell.
/4/(9) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 10 %-a.
/5/ A területen az OTÉK 11. §. /2/ és /3/ bekezdésében felsoroltak építhetők.
/6/ (6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklete 67. pontjában felsoroltak építhetők, az „f, g, h, és i” pontok kivételével.
/7/ A területet teljes közművel kell ellátni.
Kisvárosias lakóterület
5. §
/1/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,5
/2/ A szabályozási terven a lakóterület jele: "KL". A szabályozási terven KL.1-KL.17. jelű
övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és
a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv és a 4. számú melléklet tartalmazza.
/3/(9) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 20 %-a.
/5/ A területen az OTÉK 12. §. /2/ és /3/ bekezdésében felsoroltak építhetők.
/6/(6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklete 67. pontjában felsoroltak építhetők,
az „f,g, h, és i” pontok kivételével.
/7/ A területet teljes közművel kell ellátni.
Kertvárosias lakóterület
6. §
/1/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,6
/2/(2) A szabályozási terven a lakóterület jele: „KEL”. A szabályozási terven KEL1-KEL24
jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettsé-
get és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv tartalmazza és a 4. számú mel-
léklet tartalmazza.
/3/ A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a.
/5/ A területen az OTÉK 13. §. /2/ és /3/ bekezdésében felsoroltak építhetők az 1. és 4. pont-
ban rögzítettek kivételével.
/6/ A 22-134/2 hrsz-u földrészletek csak a Damjanich utcában lévő lakótelkekkel egyesítve
képeznek önálló építési telket.
/7/(6)/ Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklete 67. pontjában felsoroltak építhetők, az „f, g, h, és i” pontok kivételével.
/8/ A területet részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztá roló alkalmazandó.
/9/(6) A KL 9, KL 17, KEL 3 és KEL 4 szabadon-állóan beépült lakóterületeken a különálló
melléképületek – a kialakult állapotnak megfelelően – az oldalhatáron is elhelyezhetők.
Falusias lakóterület
7. §
/1/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,5
/2/ A szabályozási terven a lakóterület jele: "FL". A szabályozási terven FL.1-FL.11 jelű öve-
zetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és leg-
kisebb telekméret előírást a szabályozási terv és a 4. számú melléklet tartalmazza.
/3/ A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %, a beültetési kötelezettséget jelölő helyeken 3 szin-
tes növényzet telepítendő.
/5/ A területen az OTÉK 14. §. /2/ bekezdésében felsoroltak építhetők.
/6/(7) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak és lakóépület
mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.
/7/ A területet részleges közművel kell ellátni kivéve a vízbázis védelmi területeken lévő la-
kásépítéseket, ahol a teljes közművesítést kell biztosítani. A szennyvízhálózat kiépítéséig
zárt szennyvíztároló alkalmazandó.
/8/ Az FL.1-el jelölt területeken lakóépület építése minimum 12,0 m széles telekszélesség ese-
tén lehetséges. A földterület kerti hasznosítása esetén önállóan gazdasági épület 1500 m2-t
meghaladó telken 3 %-os beépítettséggel 4,0 m-es építménymagassággal az út vonalától
25,0 m-es távolságban szabadon-álló beépítéssel létesíthető.
/9/ A Mező I. utca 2157/1-2165 hrsz-uútelkek közül, az utca mögött kialakított önálló hrsz-ú
telkeken a kertterületekre vonatkozó 21. §. /3/, /4/, és /5/ bekezdés előírásait kell alkal-
mazni.
/10/(6) A telken jelölt építési határvonalon túl az OTÉK szerint hátsó kert megtartásával az
OTÉK 1. számú melléklete 67. pontjában felsorolt létesítmények – az „f, g, h, és i” pontok kivételével – és gazdasági épület építhető.
Vegyes terület
8. §
/1/ A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő el-
helyezésére szolgál.
/2/ A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:
. Településközpont vegyes /TV/
. Központi vegyes /KV/
/3/ A területeket legalább részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt
szennyvíztározók alkalmazandók.
Településközpont vegyes terület
9. §
/1/ A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és la-
kóépületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 2,4
/3/(1) A szabályozási terven a terület jele: "TV". A szabályozási terven TV1-TV27 jelű öveze-
tek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettság mérté-
két, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv és a 4. számú melléklet tartalmazza.
/4/(9) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 10 %-a.
/5/ A településközpont vegyes területen /TV/ az OTÉK 16. §. /2/ bekezdésben felsorolt épít-
mények helyezhetők el a 7. pontban foglaltak kivételével.
Központi vegyes terület
10. §
/1/ A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban
központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére
szolgál.
/2/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 3,0
/3/(2) A szabályozási terven a terület jele: "KV". A szabályozási terven KV1-KV23 jelű
övezetek jelöltek.. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a
beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv és a 4. számú
melléklet tartalmazza.
/4/ A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a.
/5/ A központi vegyes területen /KV/ az OTÉK 17. §. /2/ bekezdésben felsorolt építmények
helyezhetők el a 6. pontban foglaltak kivételével, és a /3/ bek. 2. pontjában szereplő lakó-
épület.
/6/ A KV1-el és KV13-al jelölt övezeteken lakóépület nem helyezhető el és lakás sem alakít-
ható ki.
/7/(10)
/8/(10)
/9/ A középrigóci oktatási meglévő és bővítési területen /KV20/ kialakítható legkisebb terület
3.000 m2, a beépítési mód szabadon-álló, az építmény magasság 7,5 m a beépítettség 25 %
telekszélesség minimum 40 m telekmélység minimum 60 m.
Szintterület sűrűség 0,5, a legkisebb zöldfelület 30 %.
Gazdasági terület
11. §
/1/ A gazdasági terület elsõdlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
/2/ A város igazgatási területén:
. Kereskedelmi gazdasági területek /KG/
. Ipari gazdasági területek /IG/
. Mezõgazdasági üzemi területek /MÜ/ és állattartó telepek /MA/
kialakítására került sor.
/3/(11) A területeket teljes közművel kell ellátni.
Kereskedelmi gazdasági terület
12. §
/1/(7), (11) A területre vonatkozó elõírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, /KG jelû területek/ - a szabályozási terv tartalmazza. A szabályozási terven KG1-KG12 jelû építési övezetek jelöltek amelyek a 4. mellékletben is felsoroltak a beépítési paraméterekkel együtt.
/2/(11)
/3/(9) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 20 %-a.
/4/(11) A területen történő beépítéseknél az OTÉK kereskedelmi gazdasági területekre vonatkozó előírásai szerinti létesítmények helyezhetők el.
/5/ Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es elõkertet kell kialakítani.
/6/(11) A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK vonatkozó előírásai alapján teljes egészében a telken belül kell biztosítani.
/7/(11) A KG1 és KG5 építési övezeti jelű területeken vízrendezési és tereprendezési terv is készítendő, és a beépítés a vízrendezés és tereprendezés után történhet.
/8/(11) A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzsátmérőjű lombos fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű fa mennyiség biztosítandó. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.
/9/(11) A területet teljes közművel kell ellátni.
Ipari gazdasági terület
13. §
/1/(7), (11) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, /IG jelű területek/ a szabályozási terv tartalmazza. A szabályozási terven IG1-IG14 jelű építési övezetek jelöltek, amelyek a 4. mellékletben is felsoroltak a beépítési paraméterekkel együtt.
/2/(11)
/3/(9), (11) A legkisebb zöldfelület mértéke – az IG13 és IG14 építési övezet kivételével – a telek területének 25%-a. Az IG13 és IG14 építési övezetben a legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 40 %-a.
/4/(11) A területen az OTÉK ipari gazdasági területekre vonatkozó előírásai szerinti létesítmények helyezhetők el azzal az eltéréssel, hogy az IG1-IG12 építési övezetű jelű területen jelentős mértékű zavarú hatású gazdasági tevékenységi célú épületek nem helyezhetők el.
/5/ Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es elõkertet kell kialakítani.
/6/(11) A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK vonatkozó előírásai alapján teljes egészében a telken belül kell biztosítani.
/7/(7) Az IG1-el jelölt területeken az telekalakítási tervekkel egyidejűleg vízrendezési és
területrendezési terv is készítendő, és a beépítés a vízrendezés és területrendezés után
történhet.
/8/(11) A területet teljes közművel kell ellátni.
Mezőgazdasági üzemi területek és állattartó telepek
14. §
/1/ A mezőgazdasági üzemi /MÜ/ és állattartó telepeket /MA/ a szabályozási terv tünteti fel.
A szabályozási terven MÜ1-MÜ3 és MA1-MA3 jelű övezetek jelöltek a beépítési előírá-
sokkal együtt, amelyek a 4. számú mellékletben is felsoroltak.
/2/ A területen az OTÉK 20. §. /4/ és /5/ bekezdésben felsorolt létesítmények, valamint mező-
gazdasági üzemi és állattartó telepek építhetők.
/3/ Nagy létszámú állattartó telep az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.
évi LXXVIII. törvény 35. §-a felhatalmazása szerint elvi engedély alapján létesíthető. A
nagy létszámú állattartó telepet a 41/1997./V.28./ FM rendelet határozza meg.
/4/(10) Az igazgatási területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki.
E rendelet előírásai a meglévő állattartó telepek működtetésére is vonatkoznak.
/5/ A belterületen lévő mezőgazdasági üzemek /MÜ/ és állattartó telepek /MA/ beépítési mód-
ját építmény magasságát, legkisebb terület nagyságát, beépítettségét a szabályozási terv
tartalmazza.
/6/ A külterületen lévő mezőgazdasági üzemi területeken /MÜ/ és állattartó telepeken /MA/ a
beépítési mód szabadon álló, a legkisebb telekméret 2000 m2 a legnagyobb épület magas-
ság 7,5 m, - technológia jellegű építmények és műtárgyak /pl. víztornyok és silók/ ezt meg-
haladóan is építhetők -. A beépítettség mértéke 3o %, az e mértéket meghaladó kialakult
állapot esetén a beépítettség nem növelhető. Szintterület sűrűség 1,0, legkisebb zöldfelület
40 %.
/7/(10)
/8/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0, legkisebb zöldfelület 40 %.
Különleges területek
15. §
/1/(1),(3) A különleges területek közé a város terültén a temetők /KT/, a sportterültek, /KS/ a
strand /KST/, a kemping /Kkp/, a határátkelőhely /KH/ és a hulladékgyűjtő telep /H/ soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv, és a 4. sz. melléklet tartalmazza.
/2/ A sportterületen és a strandterületen a sportolással, illetve a strandolással kapcsolatos
építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás, a temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények és egyházi építmények helyezhetők el.
/3/ A határátkelőhely területén a határőrség és vámhivatal által meghatározott, a határátke-
lőhely üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
/4/(3) A hulladékgyűjtő telepen csak a gyűjtéssel és a hulladék feldolgozásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, és a feltöltött területek rehabilitációs munkáit folyamatosan
el kell végezni.
A kialakított telkeket a telekhatár mentén minimum 15 m széles sávban őshonos fafajokkal védősávnak beültetési kötelezettségként kell kialakítani.
/5/ A parkolóhelyek az OTÉK 42. §-a alapján a telek területen belül, illetve a környezetükben
lévő közterületen alakíthatók ki.
/6/ A sportterület és a temető szabad területeit fásítani kell.
/8/(1),(6) A kemping területén /Kkp/ kereskedelmi, vendéglátó építmények, kereskedelmi szállás férőhelyek, turisztikai és sportlétesítmények, szolgálati lakások, valamint ideiglenes
jelleggel sátrak és lakókocsik helyezhetők el.
Az építési övezeten a legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
16. §
/1/ A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv
tünteti fel. /K-közutak, VA-vasút, KÖ-közmű/.
/2/ A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett
a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.
/3/ A Kg-el jelölt sorgarázs építési övezetben a kialakult állapotot kell figyelembe venni, a be-
építettség nem növelhető.
/4/ A közutak, vasút és közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások alapján
kell figyelembe venni.
/5/(10)
/6/ A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az
OTÉK 26. §. /3/ pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.
/7/ Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.
Zöldterületek
17. §
/1/ A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok /KP/ soroltak.
/2/ A közparkok /KP/ a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról,
köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
/3/ A közparkokban az OTÉK 27. §. /4/ bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el an-
nak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig.
/4/(10)
/5/ A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell
kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
Erdőterületek
18. §
/1/ A város igazgatási területén véderdők /EV/ gazdasági erdők /E/ és turisztikai erdők /ET/ területei kerültek kijelölésre.
/2/ Az erdő területeken az OTÉK 28. §. /3/ és /4/ bekezdés előírásait kell alkalmazni.
/3/(7),(10)
/4/ Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, il-
letve ilyen tevékenység folytatható.
/5/ A művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak meg-
felelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építés
céljából engedélyezhető.
Mezőgazdasági területek
19. §
/1/ A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás
területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
/2/(7)A város igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:
. Mezőgazdasági árutermelő területek /M/
. Kert szőlő és gyümölcsös területek /MK/ /MKO/
. Be nem építhető mezőgazdasági területek /MO/
/3/ (7)/A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl szabadon állóan lehet azzal, hogy a technológiai építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál az építmény magasság maximuma 20 m.
/4/ A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése zárt szennyvíztározóba
történhet.
/5/(7)/ A Somogytarnóca 01 103 hrsz-ú „M” jelű mezőgazdasági árutermelő területnél a patak partvonalától mért 60 m-es széles sávban csak a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el.
Mezőgazdasági árutermelő területek
20. §
/1/(7)/A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek /M/.
/2/(6)/ A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 1500 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
/3/(7)/A területek kialakításánál és beépítésénél a vonatkozó rendelkezés előírásait kell alkalmazni (Lásd: Függelék 1/8 pont)
Kert, szőlő és gyümölcsös területek
21. §
/1/ A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek /MK./.
/2/ A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület l.500 m2, legkisebb szélesség
12 m.
/3/(7)/A területen maximum 4,0 m-es építmény magasságú, egytömegű gazdasági épület valamint pince helyezhető el.
- A már korábban kialakított 720-1000 m2 közötti telkeken a beépítettség mértéke 5%
- A már korábban kialakított 1000-1500 m2 közötti telkeken a beépítettség mértéke
50 m2, plusz az 1000 m2 feletti terület 2%-a.
/4/ (7)/A kertterületeknél a kialakult 1500 m2-nél kisebb, keskeny és hosszú, mindkét telekvégénél úttal határolt és megközelíthető telkek esetében lehetőséget kell adni
a telekhatár rendezésére.
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek
22. §
/1/ A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit
szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek /MO/.
/3/ A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.
/4/ A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.
/5/ A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és
közműpótló berendezések /a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távköz-
lési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével/, a vízgazdálkodás
létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató épít-
ményei helyezhetők el.
Egyéb rendeltetésű területek
23. §
/1/ Az egyéb rendeltetésű területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek /VT/.
/2/ A VT területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmé-
nyek, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigye-
lés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldol-
gozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban
foglaltak alapján.
/3/ A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot
szabadon kell hagyni.
/4/ A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
/5/ A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők,
amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.
III. FEJEZET
Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem
24. §
A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást,
lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
Környezetvédelem
25. §
/1/ A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.
/2/ A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figye-
lembe kell venni.
/3/ Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést,
c./ kizárja a környezetkárosítást.
/4/(5)/ Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre érvényes levegőminőségi és légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit az 1. számú függelékben felsorolt országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.
/5/ A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy foly-
tatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennye-
zést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
/6/(11) Növénytelepítéssel gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, az ipari eredetű lég- és bűzszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról. A növénytelepítések alkotta növénytársulás 2/3-a őshonos lombhullató, 1/3-a örökzöld növény legyen.
/6/A/(11) Kötelező növénytelepítést kell végezni a szabályozási tervlapon telken belül „beültetési kötelezettség”-ként, illetve közterületen, utcán „utcai védelmi fasor és cserjesáv”-ként jelölt területeken az alábbiak szerint:
a./ A „beültetési kötelezettség”-gel érintett területen legalább 3 szintes (cserje, alacsony termetű fa, illetve magas termetű fa alkotta) növénytelepítést kell végezni.
b./ Az „utcai védelmi fasor és cserjesáv”-val érintett területen 2 szintes (fa és cserje) növényzet ültetésével kell kialakítani a védőfásítást.
/7/(10)
/8/ A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.
/9/ A település szennyeződés érzékenységi besorolása alapján "A" fokozottan érzékeny terü-
letnek minősül.
/10/(5)A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, az 1. számú függelékben felsorolt jogszabályoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
/11/ Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 100 méter széles védőövezet.
Ezen védőövezetben kizárólag a temetkezéssel közvetlenül összefüggő gazdasági tevé-
kenység folytatható.
/12/(5)
/13/(5)
/14/(5)
/15/ A forgalmi utak közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermekintézménye-
ket elhelyezni nem lehet.
/16/ Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz
közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és ha-
tósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.
/17/ Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az
üzemeltető köteles gondoskodni.
/18/ A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvízek
csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a ráköté-
sek után fel kell számolni.
/19/ Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektõl, to-
vábbá gyermekintézmény, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától
50 méter védõtávolságon belül nem építhetõk.
/20/(11) A szennyvíztisztító teleptől 300 m, a vágóhídtól 300 m, a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.
/21/(10)
/22/ Vízfolyások medrétõl 50 méter távolságon belül mezõgazdasági területen állattartó épít-
mény nem létesíthetõ.
/23/ Temetõ 100 m és kegyeleti parkok 50 m-es védõtávolságán belül kegyeletsértõ tevékeny-
ség továbbá zajos, szagos, bûzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási,
szórakoztató létesítmény, mezõgazdasági területen állattartó telep nem létesíthetõ.
/24/ A Dráva part élétõl számított 30 méteres területsávban új beépítés nem történhet, a meg-
lévõ épületek felújíthatók, korszerûsíthetõk, de nem bõvíthetõk.
/25/ A területen a 20 fh-et elérõ parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et
elérõ parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó be-
építése szükséges.
/26/ A településen üzemanyagtöltõ állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen he-
lyezhető el, amennyiben a 21/2001./II.14./ Korm.rendelet értelmében az üzemanyagtöltő
állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodás-
ra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló léte-
sítmény /így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény/, illetve
levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.
/27/ A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása - a kom-
munális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt
edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésü-
ket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
/28/ A gazdasági területeken csak a környezet terület-felhasználást nem zavaró létesítmények
helyezhetõk el. A beültetési kötelezettséget a területek beépítésénél a szabályozási terv
alapján az engedélyezési eljárás során elõ kell írni.
Természetvédelem
26. §
/1/ A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati ren-
delet állapítja meg.
/2/ Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat a
DDNP kezelési tervben határozza meg.
/3/ Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen meg-
változtatni tilos.
/4/ Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségû
villamos távvezeték nem létesíthetõ.
/5/ Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélõ módszerek alkal-
mazásával történhet.
/6/ Védett természeti területen az erdõ elsõdleges funkciója védelmi, szálaló vágás és termé-
szetes felújítás megengedett. Új erdõ telepítése csak õshonos fafajokból történhet.
/7/ Védett természeti területen új külszíni mûvelésû bánya nem létesíthetõ, meglévõ külszíni
mûvelésû bánya területe /bányatelek/ nem bõvíthetõ.
/8/ A természeti területeket és az egyéb ex lege védett területeket és objektumokat a DDNP
jelöli ki.
/9/ Természeti területen új külszíni mûvelésû bánya nem nyitható, a meglévõ pedig csak a ter-
mészetvédelmi hatóság határozatában foglaltak szerint üzemeltethetõ.
/10/ Természeti területen a területet szennyezõ vagy veszélyeztetõ létesítmény nem helyezhe-
tõ el.
/11/ A védettség és a természeti területre jelölés tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell
tüntetni.
Tájvédelem
27. §
/1/ Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
/2/ Nem létesíthetõ közmû- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévõ fasorok nyomvo-
nalában.
/3/ Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell bizto-
sítani.
/4/ Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyá-
sok, csatornák menti galérianövényzet védelmérõl gondoskodni kell.
/5/ A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján az ingatlan nyilvántartásba be-
jegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken
levő természetes növényállományt /mocsár, láp, rét, legelő/ meg kell őrizni.
Kulturális örökség védelme
28. §
/1/ A település műemlék és helyi védelemre javasolt építményeit, területeit valamint régészeti
területeit a szabályozási terv tünteti fel.
/2/ A műemlék és helyi védelemre javasolt építmények, területek listáját az 1. számú mellék-
let tartalmazza az alátámasztó munkarész kivonataként.
/3/(7),(10)
/4/(7),(10)
/5/ A helyi védelemre javasolt építményeknél a védelemre javasolt épület, épület részlet meg-
óvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme ese-
tén a városi főépítész szakvéleménye alapján engedélyezhető.
/6/ A helyi védelemmel kapcsolatos részletes szabályozásra az önkormányzat külön rendeletet
alkot.
/7/ A helyi védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával sza-
bad engedélyezni a felmérési terv és fotó dokumentáció mellékletével.
/8/ (6),(7),(10)
/9/ A helyi építészeti környezeti védelemmel jelölt /ÉT/ területek a városi történeti hagyomá-
nyokon alapuló és hagyományok és arculat településszerkezeti és építészeti együttesei,
ezért helyi védelméről gondoskodni kell. Építési programok csak a meglévő adottságok fi-
gyelembe vételével kezdeményezhetők.
IV. FEJEZET
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere
Építésjogi követelmények
29. §
/1/ A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt ké-
peznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.
/2/ A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és
bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott kere-
tek között csak akkor szabad ha:
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és bizto-
sított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
Tilalmak és korlátozások
30. §
Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A tilalommal terhelt ingatlanokon az 1997. évi LXXVIII. törvény 22. §. /2/ bekezdésben felsorolt építési
tevékenység engedélyezhető.
Kiszolgáló és lakóút céljára történő bejegyzés
31. §
/1/(6) A szabályozási tervek által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása
érdekében az önkormányzat kisajátítási eljárással – a kártalanítás szabályai szerinti
kártalanítása mellett – az önkormányzat javára lejegyeztetheti a szükséges területet.
/2/ Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján ke-
rül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.
/3/ Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkal-
matlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
/4/ Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe
kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő
ingatlanérték-növekedés összegét.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
32. §
/1/ A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba
vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.
/2/ A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy
annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A
hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Településrendezési kötelezések
33. §
/1/ A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat
elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkor-
mányzat az ingatlant kisajátíthatja.
/2/ Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre
meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
/3/ Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn
belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.
/4/ Az előző bekezdésben írt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvé-
nyesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
V. FEJEZET
Záró rendelkezések
34. §
/1/(8)
/2/ Építési bírsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez,
vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.
/3/ E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
/4/(3)E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult államigazgatási eljárások
esetében alkalmazni kell.
/5/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 13/1993./VII.30./ sz. Barcs Vá-
ros Általános Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló rendelet és az ezt módo-
sító 16/1993./X.1./, 18/1995./VIII.4./, 25/1995./XII.1./, 5/1996./III.8./, 14/1996./IX.27./,
24/1996./XII.6./, 13/1997./VIII.29./, 20/1999./VIII.6./, 19/2000./VIII.4./ sz. rendeletek.
/6/(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács
2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Barcs, 2002. szeptember 19.
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina s.k. Feigli Ferenc s.k.
jegyző polgármester
Az (1)-(11) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.
Barcs, 2018. december 27.
Balázsné dr. Vástyán Krisztina
címzetes főjegyző
(1) 34/2005.(XII.23.) r. Hatályos: 2005. december 23-tól.
(2) 4/2006.(II.24.) r. Hatályos: 2006. február 2-tõl.
(3) 10/2007.(VI.29.) r. Hatályos: 2007. június 29-tõl.
(4) 13/2008.(V.30.) r. Hatályos: 2008. május 30-tól.
(5) 23/2009.(VIII.4.)r. Hatályos: 2009. augusztus 4-től.
(6) 13/2010.(V.28.) r. Hatályos: 2010. május 28-tól.
(7) 15/2011.(VI.24.) r. Hatályos: 2011. június 24-től
(8) 11/2012.(V.25.) r. Hatályos: 2012. május 25-től
(9) 20/2012.(X.26.) r. Hatályos: 2012. október 26-től
(10) 12/2016.(XII.15.) r. Hatályos: 2016. december 16-tól
(11) 9/2018.(XII.27.)* r. Hatályos: 2018. december 28-tól
*A módosító 9/2018.(XII.27.) önkormányzati rendeletben a módosítás az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően készült.