Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének

15/2002./IX.27./ rendelete  

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ^(1)-(11)

I. FEJEZET

⁽⁷⁾Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdése a) pontjában, 7.§ (3) bekezdése c) pontjában és 1.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el a Somogy Megyei Kormányhivatal állami főépítésze, a Dél- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az ÁNTSZ Barcsi, Szigetvári, Szenlőrinci Kistérségi Intézete, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-Dunántúli regionális Igazgatósága, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Dunántúli Irodája, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Somogy Megyei Földhivatal, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és talajvédelmi Igazgatósága, a Pécsi Bányakapitányság, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Darány Község Önkormányzata, Drávatamási Község Önkormányzata, Csokonyavisonta Község Önkormányzata, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Somogy Megyei Igazgatósága, az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati zrt., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., valamint a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. véleményének kikérésével: 

Általános előírások

1. §

/1/^{(7), (11)} 

/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt /a

     műtárgyakat is ide értve/ tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíte-

     ni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általá-

     nos érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet /és a hozzátartozó szabályozási

     terv együttes/ alkalmazásával szabad.

/3/ A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve

     kötelező előírásokat tartalmaz.

/4/ A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű

     szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, közgyűlési jó-

     váhagyással az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélye-

     zési eljárás során változtathatók. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonat-

     kozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtat-

     hatók.

/5/ A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

     - a település igazgatási határát,

     - a meglévő és javasolt belterületi határt,

     - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,

     - az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,

     - a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat

       és kikötéseket,

     - az építési vonalat.

Irányadó szabályozási elem: a tervezett telekhatár

/6/^{(7), (10)}

/7/⁽¹⁰⁾

/8/⁽²⁾  A szabályozási terv beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett kialakult állapot az

      övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, akkor a meglévő kubatúrán belül átala-

      kítás, korszerűsítés végezhető. Bontás esetén új épület a bontás előtti kialakult állapot

      nagyságrendjében építhető az oldalkert, hátsókert szabályainak betartása mellett és ab-

      ban az esetben, ha az új létesítmény a szomszédos ingatlanok szabályoknak megfelelő

      beépítését nem korlátozza. Új telek alakítása esetén a minimális telekszélesség oldalha-

      táros beépítésnél 14,0 m, szabadon-álló beépítésnél 16,0 m.

/9/ A város közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42.

     §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú,

     közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhető a köz-

     területi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával.

/10/^{(6), (10)}

/11/ Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani.

       A tűzi víz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

/12/⁽¹⁰⁾

/13/ A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat /homok, kavics, agyag, stb./ érvényes

       hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről /bányából/ kell beszerezni.

/14/ A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

/15/ A szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonat-

       koznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajták-

       ra. Ezeket a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vé-

       telével az építési hatóság esetenként állapítja meg.

/16/ Az állattartással kapcsolatos szabályozást a város állattartó rendelete tartalmazza.

/17/ A szabályozási terven feltüntetett lakóterületek, vegyes területek és gazdasági területek

       övezeteit és azok beépítési előírásait rendszerezve a 4. számú melléklet tartalmazza.

/18/⁽¹⁰⁾

/19/ A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt terület-

       té válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig az MO-ás terüle-

       tekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

/20/ A szennyvízhálózat kiépítéséig a szenyvizek csak zárt tározókba vezethetők és kijelölt

       helyre szállítandók.

/21/ A város belterületén valamint a nemzeti park és a helyi természetvédelmi területeken

       adótorony nem létesíthető.

/22/ A szénhidrogén kitermelő mező területén lévő kutak és vezetékek védőtávolságait a vo-

       natkozó rendelet alapján biztosítani kell.

/23/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kel figyelembe venni.

/24/⁽⁶⁾Az ET-.jellel ellátott területek telekalakítási terv készítési kötelezettséget jelentenek.

/25/⁽⁶⁾A külterületen „kivett” telken lévő építmények bővítéséhez a terület nagyságától  függetlenül természetvédelmi vagy erdő területeken az illetékes természetvédelmi szakhatóság, illetve erdészet előzetes szakhatósági állásfoglalása szükséges. A beépítés, illetve bővítés feltételeinek tisztázásához a városi főépítész szakvéleményét is figyelembe kell venni. A beépítési mód szabadon-álló, beépítettség maximuma 20 %, építmény magasság maximuma 3,0 m. A kialakított telek nem osztható.

/26/⁽⁷⁾A tervezési területeken levő tájékoztató táblákat, köztárgyakat és hirdető berendezéseket megvilágítani csak közvetlenül hozzájuk rögzített világító berendezéssel lehet.

/27/⁽⁹⁾  Az 6-M6 tervlapon a 136, 142/13, /14 és a 143 hrsz-ú KG4 övezet telekhatárai mentén „beültetési kötelezettséggel - (ü ) - jelölt területet legkésőbb az övezetbe tervezett újabb építési engedélyezéssel járó építéssel együtt meg kell valósítani.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás.

2. §

A település igazgatási területe tagozódik:

/1/ Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége

     legalább 10 %.

/2/ Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége leg-

     feljebb 5 % lehet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

3. §

/1/ A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

/2/ A város területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

     . Nagyvárosias lakóterület /NL/

     . Kisvárosias lakóterület /KL/

     . Kertvárosias lakóterület /KEL/

     . Falusias lakóterület /FL/

/3/ A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a

     minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a 4. számú melléklet tartal-

     mazza.

/4/^(6),(10)

/5/ Az oldalhatáros, 20 m-nél szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedé-

     lyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

/6/⁽⁶⁾A saroktelkeknél a – beépítési határvonalra is figyelemmel – a keresztutcákban az új telkek kialakításához lehetőséget kell teremteni, amennyiben a visszamaradó és új telkek is megfelelnek az építési övezeti előírásnak.

Nagyvárosias lakóterület

4. §

/1/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 3,0

/2/ A szabályozási terven a lakóterület jele: "NL". A szabályozási terven NL.1-NL.4 jelű öve-

     zetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettséget és a

     legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv és a 4. számú melléklet tartalmazza.

/3/ A meglévő épületek a tömbre előírt beépítettség és építmény magasság keretei között bő-

     víthetők, de a hozzáépítésnél a meglévő épület és környezet adottságaihoz kötelező illesz-

     kedni. Ezek minősítéséhez be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét.

     Bővítés esetén az új funkcióhoz igazodó parkoló kialakítást és az előírt zöldfelületekről is

     gondoskodni kell.

/4/⁽⁹⁾ A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 10 %-a.

/5/ A területen az OTÉK 11. §. /2/ és /3/ bekezdésében felsoroltak építhetők.

/6/ ⁽⁶⁾ Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklete 67. pontjában felsoroltak építhetők, az „f, g, h, és i” pontok kivételével.

/7/ A területet teljes közművel kell ellátni.

Kisvárosias lakóterület

5. §

/1/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,5

/2/ A szabályozási terven a lakóterület jele: "KL". A szabályozási terven KL.1-KL.17. jelű

     övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és

     a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv és a 4. számú melléklet tartalmazza.

/3/⁽⁹⁾  A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 20 %-a.

/5/ A területen az OTÉK 12. §. /2/ és /3/ bekezdésében felsoroltak építhetők.

/6/⁽⁶⁾ Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklete 67.  pontjában felsoroltak építhetők,

         az „f,g, h, és i”  pontok kivételével.

/7/ A területet teljes közművel kell ellátni.

Kertvárosias lakóterület

6. §

/1/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,6

/2/⁽²⁾ A szabályozási terven a lakóterület jele: „KEL”. A szabályozási terven KEL1-KEL24

        jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettsé-

        get és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv tartalmazza és a 4. számú mel-

        léklet tartalmazza.

/3/ A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a.

/5/ A területen az OTÉK 13. §. /2/ és /3/ bekezdésében felsoroltak építhetők az 1. és 4. pont-

     ban rögzítettek kivételével.

/6/ A 22-134/2 hrsz-u földrészletek csak a Damjanich utcában lévő lakótelkekkel egyesítve

     képeznek önálló építési telket.

/7/⁽⁶⁾/ Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklete 67. pontjában felsoroltak építhetők, az „f, g, h, és i” pontok  kivételével.

/8/ A területet részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztá roló alkalmazandó.

/9/⁽⁶⁾  A KL 9, KL 17, KEL 3 és KEL 4 szabadon-állóan beépült lakóterületeken a különálló

         melléképületek – a kialakult állapotnak megfelelően – az oldalhatáron is elhelyezhetők.

Falusias lakóterület

7. §

/1/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,5

/2/ A szabályozási terven a lakóterület jele: "FL". A szabályozási terven FL.1-FL.11 jelű öve-

     zetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és leg-

     kisebb telekméret előírást a szabályozási terv és a 4. számú melléklet tartalmazza.

/3/ A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %, a beültetési kötelezettséget jelölő helyeken 3 szin-

     tes növényzet telepítendő.

/5/ A területen az OTÉK 14. §. /2/ bekezdésében felsoroltak építhetők.

/6/⁽⁷⁾ Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak és lakóépület

     mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.

/7/ A területet részleges közművel kell ellátni kivéve a vízbázis védelmi területeken lévő la-

     kásépítéseket, ahol a teljes közművesítést kell biztosítani. A szennyvízhálózat kiépítéséig

     zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

/8/ Az FL.1-el jelölt területeken lakóépület építése minimum 12,0 m széles telekszélesség ese-

     tén lehetséges. A földterület kerti hasznosítása esetén önállóan gazdasági épület 1500 m2-t

     meghaladó telken 3 %-os beépítettséggel 4,0 m-es építménymagassággal az út vonalától

     25,0 m-es távolságban szabadon-álló beépítéssel létesíthető.

/9/ A Mező I. utca 2157/1-2165 hrsz-uútelkek közül, az utca mögött kialakított önálló hrsz-ú

      telkeken a kertterületekre vonatkozó 21. §. /3/, /4/, és /5/ bekezdés előírásait kell alkal-

      mazni.

/10/⁽⁶⁾  A telken jelölt építési határvonalon túl az OTÉK szerint hátsó kert megtartásával az

OTÉK 1. számú melléklete 67. pontjában felsorolt létesítmények – az „f, g, h, és i” pontok kivételével – és gazdasági épület építhető.

Vegyes terület

8. §

/1/ A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő el-

     helyezésére szolgál.

/2/ A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

     . Településközpont vegyes /TV/

     . Központi vegyes /KV/

/3/ A területeket legalább részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt

     szennyvíztározók alkalmazandók.

Településközpont vegyes terület

9. §

/1/ A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és la-

     kóépületek elhelyezésére szolgál.

/2/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 2,4

/3/⁽¹⁾ A szabályozási terven a terület jele: "TV". A szabályozási terven TV1-TV27 jelű öveze-

     tek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettság mérté-

     két, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv és a 4. számú melléklet tartalmazza.

 /4/⁽⁹⁾ A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 10 %-a.

  /5/ A településközpont vegyes területen /TV/ az OTÉK 16. §. /2/ bekezdésben felsorolt épít-

     mények helyezhetők el a 7. pontban foglaltak kivételével.

Központi vegyes terület

10. §

/1/ A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban

     központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére

     szolgál.

/2/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 3,0

/3/⁽²⁾  A szabályozási terven a terület jele: "KV". A szabályozási terven KV1-KV23 jelű

         övezetek jelöltek.. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a 

         beépítettség  mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv és a 4. számú

         melléklet tartalmazza.

/4/ A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a.

/5/ A központi vegyes területen /KV/ az OTÉK 17. §. /2/ bekezdésben felsorolt építmények

     helyezhetők el a 6. pontban foglaltak kivételével, és a /3/ bek. 2. pontjában szereplő lakó-

     épület.

/6/ A KV1-el és KV13-al jelölt övezeteken lakóépület nem helyezhető el és lakás sem alakít-

     ható ki.

/7/⁽¹⁰⁾

/8/⁽¹⁰⁾

/9/ A középrigóci oktatási meglévő és bővítési területen /KV20/ kialakítható legkisebb terület

     3.000 m2, a beépítési mód szabadon-álló, az építmény magasság 7,5 m a beépítettség 25 %

     telekszélesség minimum 40 m telekmélység minimum 60 m.

     Szintterület sűrűség 0,5, a legkisebb zöldfelület 30 %.

Gazdasági terület

11. §

/1/ A gazdasági terület elsõdlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

/2/ A város igazgatási területén:

     . Kereskedelmi gazdasági területek /KG/

     . Ipari gazdasági területek /IG/

     . Mezõgazdasági üzemi területek /MÜ/ és állattartó telepek /MA/

     kialakítására került sor.

/3/⁽¹¹⁾ A területeket teljes közművel kell ellátni.

Kereskedelmi gazdasági terület

12. §

/1/^{(7), (11)} A területre vonatkozó elõírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, /KG jelû területek/ - a szabályozási terv tartalmazza. A szabályozási terven KG1-KG12 jelû építési övezetek jelöltek amelyek a 4. mellékletben is felsoroltak a beépítési paraméterekkel együtt.

/2/⁽¹¹⁾

/3/⁽⁹⁾ A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 20 %-a.

/4/⁽¹¹⁾  A területen történő beépítéseknél az OTÉK kereskedelmi gazdasági területekre vonatkozó előírásai szerinti létesítmények helyezhetők el.

/5/ Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es elõkertet kell kialakítani.

/6/⁽¹¹⁾  A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK vonatkozó előírásai alapján teljes egészében a telken belül kell biztosítani.

/7/⁽¹¹⁾ A KG1 és KG5 építési övezeti jelű területeken vízrendezési és tereprendezési terv is készítendő, és a beépítés a vízrendezés és tereprendezés után történhet.

/8/⁽¹¹⁾  A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzsátmérőjű lombos fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű fa mennyiség biztosítandó. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

/9/⁽¹¹⁾  A területet teljes közművel kell ellátni.

Ipari gazdasági terület

13. §

/1/^{(7), (11)}   A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, /IG jelű területek/ a szabályozási terv tartalmazza. A szabályozási terven IG1-IG14 jelű építési övezetek jelöltek, amelyek a 4. mellékletben is felsoroltak a beépítési paraméterekkel együtt.

/2/⁽¹¹⁾

/3/^{(9), (11)}    A legkisebb zöldfelület mértéke – az IG13 és IG14 építési övezet kivételével – a telek területének 25%-a. Az IG13 és IG14 építési övezetben a legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 40 %-a.

/4/⁽¹¹⁾ A területen az OTÉK ipari gazdasági területekre vonatkozó előírásai szerinti létesítmények helyezhetők el azzal az eltéréssel, hogy az IG1-IG12 építési övezetű jelű területen jelentős mértékű zavarú hatású gazdasági tevékenységi célú épületek nem helyezhetők el.

/5/ Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es elõkertet kell kialakítani.

/6/⁽¹¹⁾      A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK vonatkozó előírásai alapján teljes egészében a telken belül kell biztosítani.

/7/⁽⁷⁾  Az IG1-el jelölt területeken az  telekalakítási tervekkel egyidejűleg vízrendezési és   

        területrendezési terv is készítendő, és a beépítés a vízrendezés és területrendezés után

        történhet.

/8/⁽¹¹⁾ A területet teljes közművel kell ellátni.

Mezőgazdasági üzemi területek és állattartó telepek

14. §

/1/ A mezőgazdasági üzemi /MÜ/ és állattartó telepeket /MA/ a szabályozási terv tünteti fel.

     A szabályozási terven MÜ1-MÜ3 és MA1-MA3 jelű övezetek jelöltek a beépítési előírá-

     sokkal együtt, amelyek a 4. számú mellékletben is felsoroltak.

/2/ A területen az OTÉK 20. §. /4/ és /5/ bekezdésben felsorolt létesítmények, valamint mező-

     gazdasági üzemi és állattartó telepek építhetők.

/3/ Nagy létszámú állattartó telep az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.

     évi LXXVIII. törvény 35. §-a felhatalmazása szerint elvi engedély alapján létesíthető. A

     nagy létszámú állattartó telepet a 41/1997./V.28./ FM rendelet határozza meg.

/4/⁽¹⁰⁾ Az igazgatási területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki.

     E rendelet előírásai a meglévő állattartó telepek működtetésére is vonatkoznak.

/5/ A belterületen lévő mezőgazdasági üzemek /MÜ/ és állattartó telepek /MA/ beépítési mód-

     ját építmény magasságát, legkisebb terület nagyságát, beépítettségét a szabályozási terv

     tartalmazza.

/6/ A külterületen lévő mezőgazdasági üzemi területeken /MÜ/ és állattartó telepeken /MA/ a

     beépítési mód szabadon álló, a legkisebb telekméret 2000 m2 a legnagyobb épület magas-

     ság 7,5 m, - technológia jellegű építmények és műtárgyak /pl. víztornyok és silók/ ezt meg-

     haladóan is építhetők -. A beépítettség mértéke 3o %, az e mértéket meghaladó kialakult

     állapot esetén a beépítettség nem növelhető. Szintterület sűrűség 1,0, legkisebb zöldfelület

     40 %.

/7/⁽¹⁰⁾

/8/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0, legkisebb zöldfelület 40 %.

Különleges területek

15. §

/1/^(1),(3) A különleges területek közé a város terültén a temetők /KT/, a sportterültek, /KS/ a 

 strand     /KST/, a kemping /Kkp/, a határátkelőhely /KH/ és a hulladékgyűjtő   telep /H/  soroltak, a   beépítési előírásokat a szabályozási terv, és a 4. sz. melléklet  tartalmazza.

 /2/ A sportterületen és a strandterületen a sportolással, illetve a strandolással kapcsolatos  

      építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás, a temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények és egyházi építmények helyezhetők el.

/3/  A határátkelőhely területén a határőrség és vámhivatal által meghatározott, a határátke-

       lőhely üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

/4/⁽³⁾ A hulladékgyűjtő telepen csak a gyűjtéssel és a hulladék feldolgozásával kapcsolatos     építmények helyezhetők el, és a feltöltött területek rehabilitációs munkáit folyamatosan

el kell végezni.

A kialakított telkeket a telekhatár mentén minimum 15 m széles sávban őshonos fafajokkal védősávnak beültetési kötelezettségként kell kialakítani.

/5/ A parkolóhelyek az OTÉK 42. §-a alapján a telek területen belül, illetve a környezetükben

      lévő közterületen alakíthatók ki.

/6/ A sportterület és a temető szabad területeit fásítani kell.

/8/^(1),(6) A kemping területén /Kkp/ kereskedelmi, vendéglátó építmények, kereskedelmi szállás férőhelyek, turisztikai és sportlétesítmények, szolgálati lakások, valamint ideiglenes  

     jelleggel sátrak és lakókocsik helyezhetők el.

    Az építési övezeten a legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

16. §

/1/ A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv

     tünteti fel. /K-közutak, VA-vasút, KÖ-közmű/.

/2/ A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett

     a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

/3/ A Kg-el jelölt sorgarázs építési övezetben a kialakult állapotot kell figyelembe venni, a be-

     építettség nem növelhető.

/4/ A közutak, vasút és közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások alapján

     kell figyelembe venni.

/5/⁽¹⁰⁾

/6/ A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az

     OTÉK 26. §. /3/ pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

/7/ Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

Zöldterületek

17. §

/1/ A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok /KP/ soroltak.

/2/ A közparkok /KP/ a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról,

     köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

/3/ A közparkokban az OTÉK 27. §. /4/ bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el an-

     nak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig.

/4/⁽¹⁰⁾

/5/ A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell

     kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

Erdőterületek

18. §

/1/ A város igazgatási területén véderdők /EV/ gazdasági erdők /E/ és turisztikai erdők /ET/ területei kerültek kijelölésre.

/2/ Az erdő területeken az OTÉK 28. §. /3/ és /4/ bekezdés előírásait kell alkalmazni.

/3/^(7),(10)

/4/ Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, il-

     letve ilyen tevékenység folytatható.

/5/ A művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak meg-

     felelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építés

     céljából engedélyezhető.

Mezőgazdasági területek

19. §

/1/ A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás

     területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

/2/⁽⁷⁾A város igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

      . Mezőgazdasági árutermelő területek /M/

      . Kert szőlő és gyümölcsös területek /MK/ /MKO/

      . Be nem építhető mezőgazdasági területek /MO/

/3/ ⁽⁷⁾/A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl szabadon állóan lehet azzal, hogy a technológiai építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál az   építmény magasság maximuma 20 m.

/4/ A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése zárt szennyvíztározóba

     történhet.

/5/⁽⁷⁾/ A Somogytarnóca 01 103 hrsz-ú „M” jelű mezőgazdasági árutermelő területnél a patak partvonalától mért 60 m-es széles sávban csak a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

Mezőgazdasági árutermelő területek

20. §

/1/⁽⁷⁾/A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek /M/.

/2/⁽⁶⁾/ A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 1500 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

/3/⁽⁷⁾/A területek kialakításánál és beépítésénél a vonatkozó rendelkezés előírásait kell alkalmazni (Lásd: Függelék 1/8 pont)

Kert, szőlő és gyümölcsös területek

21. §

/1/ A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek /MK./.

/2/ A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület l.500 m2, legkisebb szélesség 

     12 m.

/3/⁽⁷⁾/A területen maximum 4,0 m-es építmény magasságú, egytömegű gazdasági épület valamint pince helyezhető el.

        - A már korábban kialakított 720-1000 m² közötti telkeken a beépítettség mértéke 5%

        - A már korábban kialakított 1000-1500 m² közötti telkeken a beépítettség mértéke

          50 m², plusz az 1000 m² feletti terület  2%-a.

/4/ ⁽⁷⁾/A kertterületeknél a kialakult 1500 m2-nél kisebb, keskeny és hosszú, mindkét telekvégénél úttal határolt és megközelíthető telkek esetében lehetőséget kell adni

a telekhatár rendezésére.

Be nem építhető mezőgazdasági övezetek

22. §

/1/ A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit

     szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek /MO/.

/3/ A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

/4/ A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.

/5/ A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és

     közműpótló berendezések /a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távköz-

     lési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével/, a vízgazdálkodás

     létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató épít-

     ményei helyezhetők el.

Egyéb rendeltetésű területek

23. §

/1/ Az egyéb rendeltetésű területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek /VT/.

/2/ A VT területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmé-

     nyek, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigye-

     lés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldol-

     gozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban

     foglaltak alapján.

/3/ A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot

     szabadon kell hagyni.

/4/ A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

/5/ A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők,

     amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

III. FEJEZET

Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem

24. §

 A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást,

 lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

25. §

/1/ A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

/2/ A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figye-

     lembe kell venni.

/3/ Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

     a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

     b./ megelőzze a környezetszennyezést,

     c./ kizárja a környezetkárosítást.

/4/⁽⁵⁾/ Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre érvényes levegőminőségi és légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit az 1. számú függelékben felsorolt országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

/5/ A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy foly-

     tatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennye-

     zést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

/6/⁽¹¹⁾ Növénytelepítéssel gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, az ipari eredetű lég- és bűzszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról. A növénytelepítések alkotta növénytársulás 2/3-a őshonos lombhullató, 1/3-a örökzöld növény legyen.

/6/A/⁽¹¹⁾  Kötelező növénytelepítést kell végezni a szabályozási tervlapon telken belül „beültetési kötelezettség”-ként, illetve közterületen, utcán „utcai védelmi fasor és cserjesáv”-ként jelölt területeken az alábbiak szerint:

a./ A „beültetési kötelezettség”-gel érintett területen legalább 3 szintes (cserje, alacsony termetű fa, illetve magas termetű fa alkotta) növénytelepítést kell végezni.

b./ Az „utcai védelmi fasor és cserjesáv”-val érintett területen 2 szintes (fa és cserje) növényzet ültetésével kell kialakítani a védőfásítást.

/7/⁽¹⁰⁾

/8/ A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

/9/ A település szennyeződés érzékenységi besorolása alapján "A" fokozottan érzékeny terü-

     letnek minősül.

/10/⁽⁵⁾A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, az 1. számú függelékben felsorolt jogszabályoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

/11/ Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 100 méter széles védőövezet.

       Ezen védőövezetben kizárólag a temetkezéssel közvetlenül összefüggő gazdasági tevé-

       kenység folytatható.

/12/⁽⁵⁾

/13/⁽⁵⁾

/14/⁽⁵⁾

/15/ A forgalmi utak közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermekintézménye-

       ket elhelyezni nem lehet.

/16/ Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz

       közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és ha-

       tósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.

/17/ Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az

       üzemeltető köteles gondoskodni.

/18/ A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvízek

       csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a ráköté-

       sek után fel kell számolni.

/19/ Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektõl, to-

       vábbá gyermekintézmény, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától

       50 méter védõtávolságon belül nem építhetõk.

/20/⁽¹¹⁾ A szennyvíztisztító teleptől 300 m, a vágóhídtól 300 m, a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

/21/⁽¹⁰⁾

/22/ Vízfolyások medrétõl 50 méter távolságon belül mezõgazdasági területen állattartó épít-

       mény nem létesíthetõ.

/23/ Temetõ 100 m és kegyeleti parkok 50 m-es védõtávolságán belül kegyeletsértõ tevékeny-

       ség továbbá zajos, szagos, bûzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási,

       szórakoztató létesítmény, mezõgazdasági területen állattartó telep nem létesíthetõ.

/24/ A Dráva part élétõl számított 30 méteres területsávban új beépítés nem történhet, a meg-

       lévõ épületek felújíthatók, korszerûsíthetõk, de nem bõvíthetõk.

/25/ A területen a 20 fh-et elérõ parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et

       elérõ parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó be-

       építése szükséges.

/26/ A településen üzemanyagtöltõ állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen  he-

       lyezhető el, amennyiben a 21/2001./II.14./ Korm.rendelet értelmében az üzemanyagtöltő

       állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodás-

       ra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló léte-

       sítmény /így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény/, illetve

       levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

/27/ A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása - a kom-

       munális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt

       edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésü-

       ket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

/28/ A gazdasági területeken csak a környezet terület-felhasználást nem zavaró létesítmények

       helyezhetõk el. A beültetési kötelezettséget a területek beépítésénél a szabályozási terv

       alapján az engedélyezési eljárás során elõ kell írni.

Természetvédelem

26. §

/1/ A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati ren-

     delet állapítja meg.

/2/ Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat a

     DDNP kezelési tervben határozza meg.

/3/ Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen meg-

     változtatni tilos.

/4/ Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségû

     villamos távvezeték nem létesíthetõ.

/5/ Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélõ módszerek alkal-

     mazásával történhet.

/6/ Védett természeti területen az erdõ elsõdleges funkciója védelmi, szálaló vágás és termé-

     szetes felújítás megengedett. Új erdõ telepítése csak õshonos fafajokból történhet.

/7/ Védett természeti területen új külszíni mûvelésû bánya nem létesíthetõ, meglévõ külszíni

     mûvelésû bánya területe /bányatelek/ nem bõvíthetõ.

/8/ A természeti területeket és az egyéb ex lege védett területeket és objektumokat a DDNP

     jelöli ki.

/9/ Természeti területen új külszíni mûvelésû bánya nem nyitható, a meglévõ pedig csak a ter-

     mészetvédelmi hatóság határozatában foglaltak szerint üzemeltethetõ.

/10/ Természeti területen a területet szennyezõ vagy veszélyeztetõ létesítmény nem helyezhe-

       tõ el.

/11/ A védettség és a természeti területre jelölés tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell

       tüntetni.

Tájvédelem

27. §

/1/ Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

/2/ Nem létesíthetõ közmû- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévõ fasorok nyomvo-

     nalában.

/3/ Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell bizto-

      sítani.

/4/ Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyá-

     sok, csatornák menti galérianövényzet védelmérõl gondoskodni kell.

/5/ A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján az ingatlan nyilvántartásba be-

     jegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken

     levő természetes növényállományt /mocsár, láp, rét, legelő/ meg kell őrizni.

Kulturális örökség védelme

28. §

/1/ A település műemlék és helyi védelemre javasolt építményeit, területeit valamint régészeti

     területeit a szabályozási terv tünteti fel.

/2/ A műemlék és helyi védelemre javasolt építmények, területek listáját az 1. számú mellék-

     let tartalmazza az alátámasztó munkarész kivonataként.

/3/^(7),(10)

/4/^(7),(10)

/5/ A helyi védelemre javasolt építményeknél a védelemre javasolt épület, épület részlet meg-

     óvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme ese-

     tén a városi főépítész szakvéleménye alapján engedélyezhető.

/6/ A helyi védelemmel kapcsolatos részletes szabályozásra az önkormányzat külön rendeletet

     alkot.

/7/ A helyi védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával sza-

     bad engedélyezni a felmérési terv és fotó dokumentáció mellékletével.

 /8/ ^(6),(7),(10)

/9/ A helyi építészeti környezeti védelemmel jelölt /ÉT/ területek a városi történeti hagyomá-

     nyokon alapuló és hagyományok és arculat településszerkezeti és építészeti együttesei,

     ezért helyi védelméről gondoskodni kell. Építési programok csak a meglévő adottságok fi-

     gyelembe vételével kezdeményezhetők.

IV. FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere

Építésjogi követelmények

29. §

/1/ A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt ké-

     peznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

/2/ A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és

     bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott kere-

     tek között csak akkor szabad ha:

     - a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

     - közérdeket nem sért,

     - az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és bizto-

       sított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

Tilalmak és korlátozások

30. §

Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A tilalommal  terhelt ingatlanokon az 1997. évi LXXVIII. törvény 22. §. /2/ bekezdésben felsorolt építési

tevékenység engedélyezhető.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő bejegyzés

31. §

/1/⁽⁶⁾ A szabályozási tervek által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása

         érdekében az önkormányzat kisajátítási eljárással – a kártalanítás szabályai szerinti

         kártalanítása mellett – az önkormányzat javára lejegyeztetheti a szükséges területet.

/2/ Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján ke-

     rül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

/3/ Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkal-

     matlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

/4/ Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe

     kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő

     ingatlanérték-növekedés összegét.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

32. §

/1/ A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba

     vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

/2/ A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy

     annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A

     hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Településrendezési kötelezések

33. §

/1/ A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat

     elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkor-

     mányzat az ingatlant kisajátíthatja.

/2/ Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre

     meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

/3/ Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn

     belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

/4/ Az előző bekezdésben írt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvé-

     nyesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

34. §

/1/⁽⁸⁾

/2/ Építési bírsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez,

     vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

/3/ E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

 /4/⁽³⁾E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult államigazgatási eljárások

         esetében alkalmazni kell.

/5/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 13/1993./VII.30./ sz. Barcs Vá-

     ros Általános Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló rendelet és az ezt módo-

     sító 16/1993./X.1./, 18/1995./VIII.4./, 25/1995./XII.1./, 5/1996./III.8./, 14/1996./IX.27./,

     24/1996./XII.6./, 13/1997./VIII.29./, 20/1999./VIII.6./, 19/2000./VIII.4./ sz. rendeletek.

/6/⁽⁵⁾ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács

         2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Barcs, 2002. szeptember 19.

  Balázsné Dr. Vástyán Krisztina s.k.                                             Feigli Ferenc s.k.

         jegyző                                                                             polgármester           

Az ^(1)-(11) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.

Barcs, 2018. december 27.

Balázsné dr. Vástyán Krisztina

címzetes főjegyző

⁽¹⁾ 34/2005.(XII.23.) r. Hatályos: 2005. december 23-tól.

⁽²⁾   4/2006.(II.24.) r.    Hatályos: 2006. február 2-tõl.

⁽³⁾ 10/2007.(VI.29.) r.  Hatályos: 2007. június 29-tõl.

⁽⁴⁾ 13/2008.(V.30.) r.   Hatályos: 2008. május 30-tól.

⁽⁵⁾  23/2009.(VIII.4.)r.  Hatályos: 2009. augusztus 4-től.

⁽⁶⁾  13/2010.(V.28.) r.   Hatályos: 2010. május 28-tól.

⁽⁷⁾  15/2011.(VI.24.) r.  Hatályos: 2011. június 24-től

⁽⁸⁾  11/2012.(V.25.) r.   Hatályos: 2012. május 25-től

⁽⁹⁾  20/2012.(X.26.) r.  Hatályos: 2012. október 26-től

⁽¹⁰⁾ 12/2016.(XII.15.) r. Hatályos: 2016. december 16-tól

⁽¹¹⁾   9/2018.(XII.27.)* r. Hatályos: 2018. december 28-tól

*A módosító 9/2018.(XII.27.) önkormányzati rendeletben a módosítás az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően készült.