1. § (1)^[1]

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt /a műtárgyakat is ide értve/ tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet /és a hozzátartozó szabályozási terv együttes/ alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, közgyűlési jóváhagyással az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

• a) a település igazgatási határát,
• b) a meglévő és javasolt belterületi határt,
• c) a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
• d) az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,
• e) a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket,
• f) az építési vonalat.

Irányadó szabályozási elem: a tervezett telekhatár

(6)^[2]

(7)^[3]

(8)^[4] A szabályozási terv beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett kialakult állapot az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, akkor a meglévő kubatúrán belül átalakítás, korszerűsítés végezhető. Bontás esetén új épület a bontás előtti kialakult állapot nagyságrendjében építhető az oldalkert, hátsókert szabályainak betartása mellett és abban az esetben, ha az új létesítmény a szomszédos ingatlanok szabályoknak megfelelő beépítését nem korlátozza. Új telek alakítása esetén a minimális telekszélesség oldalhatáros beépítésnél 14,0 m, szabadon-álló beépítésnél 16,0 m.

(9) A város közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú, közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhető a közterületi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával.

(10)^[5]

(11)^[6]

(12)^[7]

(13) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat /homok, kavics, agyag, stb./ érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről /bányából/ kell beszerezni.

(14) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(15) A szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.

(16) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a város állattartó rendelete tartalmazza.

(17) A szabályozási terven feltüntetett lakóterületek, vegyes területek és gazdasági területek övezeteit és azok beépítési előírásait rendszerezve a 4. melléklet tartalmazza.

(18)^[8]

(19) A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig az MO-ás területekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(20) A szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizek csak zárt tározókba vezethetők és kijelölt helyre szállítandók.

(21) A város belterületén valamint a nemzeti park és a helyi természetvédelmi területeken adótorony nem létesíthető.

(22) A szénhidrogén kitermelő mező területén lévő kutak és vezetékek védőtávolságait a vonatkozó rendelet alapján biztosítani kell.

(23) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kel figyelembe venni.

(24)^[9] Az ET-.jellel ellátott területek telekalakítási tervkészítési kötelezettséget jelentenek.

(25)^[10] külterületen „kivett” telken lévő építmények bővítéséhez a terület nagyságától függetlenül természetvédelmi vagy erdő területeken az illetékes természetvédelmi szakhatóság, illetve erdészet előzetes szakhatósági állásfoglalása szükséges. A beépítés, illetve bővítés feltételeinek tisztázásához a városi főépítész szakvéleményét is figyelembe kell venni. A beépítési mód szabadon-álló, beépítettség maximuma 20%, építmény magasság maximuma 3,0 m. A kialakított telek nem osztható.

(26)^[11]

(27)^[12] Az 6-M6 tervlapon a 136, 142/13, /14 és a 143 hrsz-ú KG4 övezet telekhatárai mentén „beültetési kötelezettséggel - (ü) - jelölt területet legkésőbb az övezetbe tervezett újabb építési engedélyezéssel járó építéssel együtt meg kell valósítani.

2. § A település igazgatási területe tagozódik beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% és beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A város területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

• a) Nagyvárosias lakóterület /NL/
• b) Kisvárosias lakóterület /KL/
• c) Kertvárosias lakóterület /KEL/
• d) Falusias lakóterület /FL/

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a 4. melléklet tartalmazza.

(4)^[13]

(5) Az oldalhatáros, 20 m-nél szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

(6)^[14] A saroktelkeknél a – beépítési határvonalra is figyelemmel – a keresztutcákban az új telkek kialakításához lehetőséget kell teremteni, amennyiben a visszamaradó és új telkek is megfelelnek az építési övezeti előírásnak.

4. § (1) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 3,0

(2) A szabályozási terven a lakóterület jele: "NL". A szabályozási terven NL.1-NL.4 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv és a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A meglévő épületek a tömbre előírt beépítettség és építmény magasság keretei között bővíthetők, de a hozzáépítésnél a meglévő épület és környezet adottságaihoz kötelező illeszkedni. Ezek minősítéséhez be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét. Bővítés esetén az új funkcióhoz igazodó parkoló kialakítást és az előírt zöldfelületekről is gondoskodni kell.

(4)^[15] A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 10 %-a.

(5) A területen az OTÉK 11. §. /2/ és /3/ bekezdésében felsoroltak építhetők.

(6)^[16] Melléképítmények az OTÉK 1. melléklete 67. pontjában felsoroltak építhetők, az „f, g, h, és i” pontok kivételével.

(7) A területet teljes közművel kell ellátni.

5. § (1) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,5

(2) A szabályozási terven a lakóterület jele: "KL". A szabályozási terven KL.1-KL.17. jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv és a 4. melléklet tartalmazza.

(3)^[17] A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 20 %-a.

(4) A területen az OTÉK 12. §. /2/ és /3/ bekezdésében felsoroltak építhetők.

(5)^[18] Melléképítmények az OTÉK 1. melléklete 67. pontjában felsoroltak építhetők, az „f, g, h, és i” pontok kivételével.

(6) A területet teljes közművel kell ellátni.

6. § (1) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,6

(2)^[19] A szabályozási terven a lakóterület jele: „KEL”. A szabályozási terven KEL1-KEL24 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv tartalmazza és a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a.

(4) A területen az OTÉK 13. §. /2/ és /3/ bekezdésében felsoroltak építhetők az 1. és 4. pontban rögzítettek kivételével.

(5) A 22-134/2 hrsz-ú földrészletek csak a Damjanich utcában lévő lakótelkekkel egyesítve képeznek önálló építési telket.

(6)^[20] Melléképítmények az OTÉK 1. melléklete 67. pontjában felsoroltak építhetők, az „f, g, h, és i” pontok kivételével.

(7) A területet részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

(8)^[21] A KL 9, KL 17, KEL 3 és KEL 4 szabadon-állóan beépült lakóterületeken a különálló melléképületek – a kialakult állapotnak megfelelően – az oldalhatáron is elhelyezhetők.

7. § (1) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,5

(2) A szabályozási terven a lakóterület jele: "FL". A szabályozási terven FL.1-FL.11 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv és a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %, a beültetési kötelezettséget jelölő helyeken 3 szintes növényzet telepítendő.

(4) A területen az OTÉK 14. §. /2/ bekezdésében felsoroltak építhetők.

(5)^[22] Melléképítmények az OTÉK 1. melléklet 67. pontjában felsoroltak és lakóépület mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.

(6) A területet részleges közművel kell ellátni kivéve a vízbázis védelmi területeken lévő lakásépítéseket, ahol a teljes közművesítést kell biztosítani. A szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

(7) Az FL.1-el jelölt területeken lakóépület építése minimum 12,0 m széles telekszélesség esetén lehetséges. A földterület kerti hasznosítása esetén önállóan gazdasági épület 1500 m2-t meghaladó telken 3 %-os beépítettséggel 4,0 m-es építménymagassággal az út vonalától 25,0 m-es távolságban szabadon-álló beépítéssel létesíthető.

(8) A Mező I. utca 2157/1-2165 hrsz-ú telkek közül, az utca mögött kialakított önálló hrsz-ú telkeken a kertterületekre vonatkozó 21. §. /3/, /4/, és /5/ bekezdés előírásait kell alkalmazni.

(9)^[23] A telken jelölt építési határvonalon túl az OTÉK szerint hátsó kert megtartásával az OTÉK 1. melléklete 67. pontjában felsorolt létesítmények – az „f, g, h, és i” pontok kivételével – és gazdasági épület építhető.

8. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

• a) Településközpont vegyes /TV/
• b) Központi vegyes /KV/

(3) A területeket legalább részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározók alkalmazandók.

9. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 2,4

(3)^[24] A szabályozási terven a terület jele: "TV". A szabályozási terven TV1-TV27 jelű övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv és a 4. melléklet tartalmazza.

(4)^[25] A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 10 %-a.

(5) A településközpont vegyes területen /TV/ az OTÉK 16. §. /2/ bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el a 7. pontban foglaltak kivételével.

10. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 3,0

(3)^[26] A szabályozási terven a terület jele: "KV". A szabályozási terven KV1-KV23 jelű övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv és a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a.

(5) A központi vegyes területen /KV/ az OTÉK 17. §. /2/ bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el a 6. pontban foglaltak kivételével, és a /3/ bek. 2. pontjában szereplő lakóépület.

(6) A KV1-el és KV13-al jelölt övezeteken lakóépület nem helyezhető el és lakás sem alakítható ki.

(7)^[27]

(8)^[28]

(9) A középrigóci oktatási meglévő és bővítési területen /KV20/ kialakítható legkisebb terület 3.000 m2, a beépítési mód szabadon-álló, az építmény magasság 7,5 m a beépítettség 25 % telekszélesség minimum 40 m telekmélység minimum 60 m. Szintterület sűrűség 0,5, a legkisebb zöldfelület 30 %.

11. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A város igazgatási területén:

• a) Kereskedelmi gazdasági területek /KG/
• b) Ipari gazdasági területek /IG/
• c) Mezőgazdasági üzemi területek /MÜ/ és állattartó telepek /MA/ kialakítására került sor.

(3)^[29] A területeket teljes közművel kell ellátni.

12. § (1)^[30] A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, /KG jelű területek/ - a szabályozási terv tartalmazza. A szabályozási terven KG1-KG12 jelű építési övezetek jelöltek amelyek a 4. mellékletben is felsoroltak a beépítési paraméterekkel együtt.

(2)^[31]

(3)^[32] A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 20 %-a.

(4)^[33] A területen történő beépítéseknél az OTÉK kereskedelmi gazdasági területekre vonatkozó előírásai szerinti létesítmények helyezhetők el.

(5) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(6)^[34] A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK vonatkozó előírásai alapján teljes egészében a telken belül kell biztosítani.

(7)^[35] A KG1 és KG5 építési övezeti jelű területeken vízrendezési és tereprendezési terv is készítendő, és a beépítés a vízrendezés és tereprendezés után történhet.

(8)^[36] A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzsátmérőjű lombos fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű fa mennyiség biztosítandó. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(9)^[37] A területet teljes közművel kell ellátni.

13. § (1)^[38] A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, /IG jelű területek/ a szabályozási terv tartalmazza. A szabályozási terven IG1-IG14 jelű építési övezetek jelöltek, amelyek a 4. mellékletben is felsoroltak a beépítési paraméterekkel együtt.

(2)^[39]

(3)^[40] A legkisebb zöldfelület mértéke – az IG13 és IG14 építési övezet kivételével – a telek területének 25%-a. Az IG13 és IG14 építési övezetben a legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 40 %-a.

(4)^[41] A területen az OTÉK ipari gazdasági területekre vonatkozó előírásai szerinti létesítmények helyezhetők el azzal az eltéréssel, hogy az IG1-IG12 építési övezetű jelű területen jelentős mértékű zavarú hatású gazdasági tevékenységi célú épületek nem helyezhetők el.

(5) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(6)^[42] A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK vonatkozó előírásai alapján teljes egészében a telken belül kell biztosítani.

(7)^[43] Az IG1-el jelölt területeken az telekalakítási tervekkel egyidejűleg vízrendezési és területrendezési terv is készítendő, és a beépítés a vízrendezés és területrendezés után történhet.

(8)^[44] A területet teljes közművel kell ellátni.

14. § (1) A mezőgazdasági üzemi /MÜ/ és állattartó telepeket /MA/ a szabályozási terv tünteti fel. A szabályozási terven MÜ1-MÜ3 és MA1-MA3 jelű övezetek jelöltek a beépítési előírásokkal együtt, amelyek a 4. mellékletben is felsoroltak.

(2) A területen az OTÉK 20. §. /4/ és /5/ bekezdésben felsorolt létesítmények, valamint mezőgazdasági üzemi és állattartó telepek építhetők.

(3) Nagy létszámú állattartó telep az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 35. §-a felhatalmazása szerint elvi engedély alapján létesíthető. A nagy létszámú állattartó telepet a 41/1997./V.28./ FM rendelet határozza meg.

(4)^[45] Az igazgatási területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki. E rendelet előírásai a meglévő állattartó telepek működtetésére is vonatkoznak.

(5) A belterületen lévő mezőgazdasági üzemek /MÜ/ és állattartó telepek /MA/ beépítési módját, építmény magasságát, legkisebb terület nagyságát, beépítettségét a szabályozási terv tartalmazza.

(6) A külterületen lévő mezőgazdasági üzemi területeken /MÜ/ és állattartó telepeken /MA/ a beépítési mód szabadon álló, a legkisebb telekméret 2000 m2 a legnagyobb épület magasság 7,5 m, - technológia jellegű építmények és műtárgyak /pl. víztornyok és silók/ ezt meghaladóan is építhetők -. A beépítettség mértéke 3o %, az e mértéket meghaladó kialakult állapot esetén a beépítettség nem növelhető. Szintterület sűrűség 1,0, legkisebb zöldfelület 40%.

(7)^[46]

(8) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0, legkisebb zöldfelület 40 %.

15. § (1)^[47] A különleges területek közé, a város terültén a temetők /KT/, a sportterültek, /KS/ a strand /KST/, a kemping /Kkp/, a határátkelőhely /KH/ és a hulladékgyűjtő telep /H/ soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv, és a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A sportterületen és a strandterületen a sportolással, illetve a strandolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás, a temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények és egyházi építmények helyezhetők el.

(3) A határátkelőhely területén a határőrség és vámhivatal által meghatározott, a határátkelőhely üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(4)^[48] A hulladékgyűjtő telepen csak a gyűjtéssel és a hulladék feldolgozásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, és a feltöltött területek rehabilitációs munkáit folyamatosan el kell végezni. A kialakított telkeket a telekhatár mentén minimum 15 m széles sávban őshonos fafajokkal védősávnak beültetési kötelezettségként kell kialakítani.

(5) A parkolóhelyek az OTÉK 42. §-a alapján a telek területen belül, illetve a környezetükben lévő közterületen alakíthatók ki.

(6) A sportterület és a temető szabad területeit fásítani kell.

(7)^[49] A kemping területén /Kkp/ kereskedelmi, vendéglátó építmények, kereskedelmi szállás férőhelyek, turisztikai és sportlétesítmények, szolgálati lakások, valamint ideiglenes jelleggel sátrak és lakókocsik helyezhetők el. Az építési övezeten a legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a.

16. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. /K-közutak, VA-vasút, KÖ-közmű/.

(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A Kg-el jelölt sorgarázs építési övezetben a kialakult állapotot kell figyelembe venni, a beépítettség nem növelhető.

(4) A közutak, vasút és közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások alapján kell figyelembe venni.

(5)^[50]

(6) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. /3/ pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(7) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

17. § (1) A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok /KP/ soroltak.

(2) A közparkok /KP/ a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkokban az OTÉK 27. §. /4/ bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig.

(4)^[51]

(5) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

18. § (1) A város igazgatási területén véderdők /EV/ gazdasági erdők /E/ és turisztikai erdők /ET/ területei kerültek kijelölésre.

(2) Az erdő területeken az OTÉK 28. §. /3/ és /4/ bekezdés előírásait kell alkalmazni.

(3)^[52]

(4) Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, illetve ilyen tevékenység folytatható.

(5) A művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építés céljából engedélyezhető.

19. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2)^[53] A város igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

• a) Mezőgazdasági árutermelő területek /M/
• b) Kert szőlő és gyümölcsös területek /MK/ /MKO/
• c) Be nem építhető mezőgazdasági területek /MO/

(3)^[54] A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl szabadon állóan lehet azzal, hogy a technológiai építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál az építmény magasság maximuma 20 m.

(4) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése zárt szennyvíztározóba történhet.

(5)^[55] A Somogytarnóca 01 103 hrsz-ú „M” jelű mezőgazdasági árutermelő területnél a patak partvonalától mért 60 m-es széles sávban csak a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

20. § (1)^[56] A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek /M/.

(2)^[57] A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 1500 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

(3)^[58] A területek kialakításánál és beépítésénél a vonatkozó rendelkezés előírásait kell alkalmazni (Lásd: Függelék 1/8 pont)

21. § (1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek /MK./.

(2) A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület l.500 m2, legkisebb szélesség 12 m.

(3)^[59] A területen maximum 4,0 m-es építmény magasságú, egytömegű gazdasági épület valamint pince helyezhető el.

• a) A már korábban kialakított 720-1000 m² közötti telkeken a beépítettség mértéke 5%.
• b) A már korábban kialakított 1000-1500 m² közötti telkeken a beépítettség mértéke 50 m², plusz az 1000 m² feletti terület 2%-a.

(4)^[60] A kertterületeknél a kialakult 1500 m2-nél kisebb, keskeny és hosszú, mindkét telekvégénél úttal határolt és megközelíthető telkek esetében lehetőséget kell adni a telekhatár rendezésére.

22. § (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek /MO/.

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.

(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések /a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével/, a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

23. § (1) Az egyéb rendeltetésű területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek /VT/.

(2) A VT területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

24. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

25. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

• a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
• b) megelőzze a környezetszennyezést,
• c) kizárja a környezetkárosítást.

(4)^[61] Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre érvényes levegőminőségi és légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit az országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6)^[62] Növénytelepítéssel gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, az ipari eredetű lég- és bűzszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról. A növénytelepítések alkotta növénytársulás 2/3-a őshonos lombhullató, 1/3-a örökzöld növény legyen.

(6a)^[63] Kötelező növénytelepítést kell végezni a szabályozási tervlapon telken belül „beültetési kötelezettség”-ként, illetve közterületen, utcán „utcai védelmi fasor és cserjesáv”-ként jelölt területeken az alábbiak szerint:

• a) A „beültetési kötelezettség”-gel érintett területen legalább 3 szintes (cserje, alacsony termetű fa, illetve magas termetű fa alkotta) növénytelepítést kell végezni.
• b) Az „utcai védelmi fasor és cserjesáv”- val érintett területen 2 szintes (fa és cserje) növényzet ültetésével kell kialakítani a védőfásítást.

(7)^[64]

(8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása alapján "A" fokozottan érzékeny területnek minősül.

(10)^[65] A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, az 1. függelékben felsorolt jogszabályoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 100 méter széles védőövezet. Ezen védőövezetben kizárólag a temetkezéssel közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység folytatható.

(12)^[66]

(13)^[67]

(14)^[68]

(15) A forgalmi utak közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermekintézményeket elhelyezni nem lehet.

(16) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.

(17) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(18) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(19) Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá gyermekintézmény, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

(20)^[69] A szennyvíztisztító teleptől 300 m, a vágóhídtól 300 m, a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(21)^[70]

(22) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(23) Temető 100 m és kegyeleti parkok 50 m-es védőtávolságán belül kegyeletsértő tevékenység továbbá zajos, szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató létesítmény, mezőgazdasági területen állattartó telep nem létesíthető.

(24) A Dráva part élétől számított 30 méteres területsávban új beépítés nem történhet, a meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(25) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(26) A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001.(II. 14.) Korm.rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény, így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény, illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(27) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása - a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(28) A gazdasági területeken csak a környezet terület-felhasználást nem zavaró létesítmények helyezhetők el. A beültetési kötelezettséget a területek beépítésénél a szabályozási terv alapján az engedélyezési eljárás során elő kell írni.

26. § (1) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat a DDNP kezelési tervben határozza meg.

(3) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(4)^[71]

(5) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(6) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(7) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe /bányatelek/ nem bővíthető.

(8)^[72]

(9) Természeti területen új külszíni művelésű bánya nem nyitható, a meglévő pedig csak a természetvédelmi hatóság határozatában foglaltak szerint üzemeltethető.

(10) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(11)^[73]

27. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsor fásítást kell végezni az utak mentén.

(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt /mocsár, láp, rét, legelő/ meg kell őrizni.

28. § (1) A település műemlék és helyi védelemre javasolt építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2)^[74]

(3)^[75]

(4)^[76]

(5)^[77]

(6) A helyi védelemmel kapcsolatos részletes szabályozásra az önkormányzat külön rendeletet alkot.

(7)^[78]

(8)^[79]

(9)^[80]

29. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

• a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• b) közérdeket nem sért,
• c) az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

30. § Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 3. melléklet tartalmazza. A tilalommal terhelt ingatlanokon az 1997. évi LXXVIII. törvény 22. §. /2/ bekezdésben felsorolt építési tevékenység engedélyezhető.

31. § (1)^[81] A szabályozási tervek által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az önkormányzat kisajátítási eljárással – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítása mellett – az önkormányzat javára lejegyeztetheti a szükséges területet.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

32. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

33. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2)^[82]

(3)^[83]

(4)^[84]

34. § (1)^[85]

(2) Építési bírsággal sújtható az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(4)^[86] E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult államigazgatási eljárások esetében alkalmazni kell.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 13/1993./VII.30./ sz. Barcs Város Általános Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló rendelet és az ezt módosító 16/1993./X.1./, 18/1995./VIII.4./, 25/1995./XII.1./, 5/1996./III.8./, 14/1996./IX.27./, 24/1996./XII.6./, 13/1997./VIII.29./, 20/1999./VIII.6./, 19/2000./VIII.4./ sz. rendeletek.

(6)^[87] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.