(4) E rendelet hatálya nem terjed ki a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó jogügyletekre.

(5)   E rendelet hatálya az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását csak az e rendeletben szabályozott kérdések tekintetében érinti.

(6)   A közterület-használat engedélyezésére és a közterületek használatba adására, valamint a közutak és azok tartozékait szolgáló területek használatára, valamint a közterületeken a hirdető berendezések elhelyezésére, a temető használatára a külön önkormányzati rendeleteket kell alkalmazni.

Az Önkormányzat vállalkozása

3. §

(1)   Az Önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező feladatait, azok ellátásához szükséges anyagi eszközöket és azokhoz rendelt tartalékokat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti.

(2)   Ha vállalkozásban közvetlenül részt kíván venni, a részvétel eldöntéséhez köteles közgazdasági elemzést (haszonelemzést) készíteni. A haszonelemzés adatainak ismeretében dönthet az Önkormányzat vállalkozásban történő közvetlen részvételéről.

(3)   Az Önkormányzat nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon

4. §

(1) ⁽⁵⁾  Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A forgalomképtelen törzsvagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemekből és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonból áll. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemeket Barcs Város Önkormányzata 3/2012. (III.24.) számú rendelete határozza meg

(2) ⁽⁵⁾  Forgalomképtelen törzsvagyon, valamint korlátozottan forgalomképes törzsvagyon mindaz a vagyon, melyet jogszabály vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít. Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(3) ⁽⁵⁾ A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemeket e rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemeket e rendelet 2. melléklete, a az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket e rendelet 3. melléklete tartalmazza

(4)   Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapodik, és a vagyontárgy besorolása a jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésén a Képviselő-testület dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

(5)    A vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról - a jogszabályi kereteken belül - a Képviselő-testület dönt.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

5. §

(1)   Az Önkormányzat vagyonát - az önkormányzati költségvetési szervek jelentési és nyilvántartási kötelezettségei teljesítését – Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala (továbbiakban Polgármesteri Hivatal) tartja nyilván.

(2)   Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon-kataszterben kerülnek nyilvántartásra. A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

6. §

(1)   A vagyontárgy értékesítése vagy megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

a)    ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

       b)    ingó vagyon esetében az önkormányzati számviteli politika alapján a könyv szerinti nyilvántartási értéken;

       c)    tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

   - a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;

- másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon;

- társasági részesedés esetén a társaság előző évi mérlegében szereplő üzleti értékelés alapján;

- egyéb esetekben névértéken, illetve az önkormányzat számviteli politikájában meghatározott értékelési szempontok szerint meghatározott értéken kell számolni.

(2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor a vagyon csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

III. fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok

gyakorlása

7. §

(1)   A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület gyakorolja.

(2)   Az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságban a társaság tagját megillető jogokat (tagsági jogok és részesedések) - értékhatárra tekintet nélkül – Barcs Város Önkormányzata polgármestere (továbbiakban Polgármester) gyakorolja.

(3)   A (2) bekezdésben szabályozott esetben az Önkormányzatot a Polgármester, akadályoztatása esetén a Polgármester által megbízott személy képviseli. A Képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát és a kötelezettségvállalás terjedelmét.

8. §

(1)  Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása közben felmerülő feladatokat a Polgármesteri Hivatal ágazatilag illetékes irodái látják el.

Ilyen feladatok ellátásával a Képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat, de ez nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:

a) az önkormányzati vagyon nyilvántartása,

b) az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdaságossági elemzése;

    megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, elkészíttetése;

c) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése;

d) a pályázati kiírások lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése;

e) üzemeltetési és karbantartási feladatok szervezése, ellátása;

f) szerződések előkészítése.

(3) ⁽²⁾  A Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottságot ^{(7), (9)} véleményezési és javaslattételi jog illeti meg minden olyan tulajdonosi döntés meghozatalánál, amely a Helyi építési szabályzat módosítását vonná maga után.

(4)   A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy, vagy annak megbízottja, illetve a képviseletet szerződés vagy meghatalmazás alapján ellátó személy, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá bármely közigazgatási vagy bírósági eljárásban az ügyfél vagy a peres fél jogát.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

9. §

(1)   A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.

(2)   A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti - egyszeri vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó - bérleti vagy használatba adási szerződéssel hasznosítható.

Használatba adási szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását, és folyamatos karbantartását a használat fejében.

(3)   A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, valamint közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

10. §

(1)   A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármely megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről vagy egyéb módon történő hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

(2)   Minden olyan esetben, amikor a hatályos jogszabályok, vagy az Önkormányzat megkötött szerződései alapján más jogi vagy természetes személy hozzájárulása szükséges a jogügylet érvényes létrejöttéhez, úgy a hozzájárulás beszerzéséről a polgármester gondoskodik a Polgármesteri Hivatal ágazatilag illetékes irodája útján.

(3)   A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgy - jogszabályi tilalom folytán - hitel vagy önkormányzat által kibocsátott kötvény fedezetéül nem adható.

(4)   A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagyonkezelésbe adásra, valamint közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

11. §

(1)   A forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, elővásárlási jog gyakorlásáról, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, gazdasági társaságba történő beviteléről, elidegenítéséről vagy egyéb módon történő hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

(2) ⁽⁵⁾   Az Önkormányzat a tulajdonát képező lakás és nem lakás célú építési telkeket, mezőgazdasági művelésű bel-és külterületi ingatlanokat pályázati eljárás keretében értékesítheti. Az értékesítési kiírás során az értékesítési eljárás kezdeményezésére, bonyolítására és az értékesítési döntés meghozatalára jogosult legfeljebb 5 év időtartamú részletfizetési kedvezményt is megállapíthat. Eltekinthet az ügyleti kamat kikötésétől, de késedelmes teljesítés esetén késedelmikamat-fizetési kötelezettséget ki kell kötni.

(3) ^{(2), (7), (9)}  A rendezési terv szerint kialakított és az Önkormányzat által megállapított ár alapján a Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottság jelöli ki a lakóháztelek, garázstelek és egyes mezőgazdasági rendeltetésű földek (volt zártkerti ingatlanok) vevőit.

12. §

(1) Mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható. A haszonbérbe adásról a Polgármester dönt.

(2) A haszonbérleti szerződés legrövidebb időtartama 1 év, a haszonbérleti szerződés határozatlan időtartamra is megköthető. A szerződés időtartamának meghatározásánál a Helyi építési szabályzatban foglaltakat is figyelembe kell venni. A haszonbérleti szerződést a haszonbérlővel a Polgármester köti meg.

(3)   Az önkormányzati költségvetési szervek vezetői az éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerint gondoskodnak a szervek működéséhez szükséges forgalomképes vagyontárgyak, eszközök beszerzéséről és állaguk fenntartásáról.

Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

13. §

A Képviselő-testület minősített többséggel dönt:

1. gazdasági társaság alapításáról;
2. társadalmi szervezethez való, az önkormányzat vagyonát is érintő csatlakozásról;
3. gazdasági társaságban fennálló részesedésnek, üzletrésznek az értékesítésre kijelöléséről, pénzbeli és apport befektetésről;
4. kötvénykibocsátásról;
5. kezességvállalásról;
6. bankgarancia kéréséről és bankgarancia-biztosítás fedezeteként szolgáló keretbiztosítéki jelzálogszerződésről;
7. behajthatatlan követelés törléséről.

IV. fejezet

Önkormányzati vagyonhasználó szervek

14. §

(1) Az Önkormányzat vagyonhasználó szervei (továbbiakban vagyonhasználó szervek):

                     - az Önkormányzat költségvetési szervei,

 - a Polgármesteri Hivatal,

                     - az Önkormányzat gazdasági társasága(i).

(2) A vagyonhasználói tevékenységért a vagyonhasználó szervek vezetői a felelősek. A vagyonhasználói tevékenység előkészítését az önkormányzati költségvetési szervek gazdasági csoportja végzi. A Polgármesteri Hivatal esetében a Hatósági és Városüzemeltetési, ⁽⁷⁾ valamint a Közgazdasági Iroda e rendeletben foglalt szabályok szerint végzi a meghatározott feladatokat.

(3) A vagyonhasználó szervek jogosultak a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak birtoklására, ingyenes használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelmére.

      (4) A vagyonhasználó szervek jogosultak a feladatkörükhöz szükséges ingó vagyontárgyak szerzésére.

15. §

(1) A vagyonhasználó szervek joga a használatukban lévő ingatlanok, egyéb vagyontárgyak bérbeadása, valamint működési kapacitásuknak - a használatukban levő vagyon felhasználásával - az alaptevékenységet nem sértő hasznosítása, és ezzel többletbevétel elérése. Az eredményességért és a jogszerűségért a vagyonhasználó szerv vezetője felel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bérbeadás alkalomszerűen vagy maximum 5 év határozott időre történhet.

(3) Határozott időre szóló bérleti jog elnyeréséért az e rendelet VII. fejezetében szabályozott egyszerűsített pályázati eljárást kell lefolytatni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységből származó bevétel a vagyonhasználó szerveket illeti meg.

(5) A feleslegessé vált ingó vagyontárgyak értékesítését 100.000 Ft értéket meghaladóan a Képviselő-testület engedélyezi.

16. §

(1) A vagyonhasználó szervek kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és hasznosítani.

(2) A vagyonhasználó szervek joga nem terjed ki az általuk használt ingatlan elidegenítésére, kötelezettségekkel való terhelésére.

(3) A vagyonhasználó szervek kötelesek a használatukban lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására, valamint közterheinek viselésére.

(4) A vagyonhasználó szervek beruházást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretekben végezhetnek.

(5) A vagyonhasználó szerveknek a vagyonhasznosítási tevékenységükről a költségvetési beszámoló elkészítésével egy időben be kell számolniuk.

Speciális vagyonhasználó szervek

17. §

(1) ⁽⁵⁾      Önkormányzati tulajdonban lévő vagyont használnak a 14. §-ban meghatározottakon túl:

                  a) Barcs városban működő sportegyesületek és sportszervezetek;

b) Önkormányzati tulajdont államigazgatási feladataik céljából használó államigazgatási szervek külön törvény rendelkezései szerint;

c) Nemzetiségi önkormányzatok abban az esetben, ha a Képviselő- testület használati jogot biztosít részükre.

d) akiknek feladataik ellátásához a Képviselő-testület használati jogot biztosít

(2)   A speciális vagyonhasználó szerveknek (továbbiakban speciális vagyonhasználók) az általuk használt vagyonnal kapcsolatos jogait a Képviselő-testület egyedi döntései, illetve az általa kötött és jóváhagyott megállapodások tartalmazzák.

(3) A speciális vagyonhasználók nem jogosultak a használatukban levő ingatlan elidegenítésére.

(4)  Barcs városban működő sportegyesületek a Képviselő-testület által meghatározott mértékben, természetbeni juttatásként használják az Önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményeket.

(5)  Az (1) bekezdés b) - d) pontjaiban meghatározott szervek vagyonhasználati jogát és terjedelmét a Képviselő-testület által jóváhagyott egyedi megállapodások szabályozzák.

V. fejezet

Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes

átruházása⁽⁵⁾ 

18. §

Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzése⁽⁵⁾ 

19. §

Önkormányzati követelésekről való lemondás⁽⁵⁾   

20. §

(1) A lejárt követelés, térítési díj hátralékok behajtásáról az önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében az intézményvezető köteles intézkedni.

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében az intézményvezető az alábbi esetekben saját hatáskörben engedélyezheti a meg nem térült követelések törlését:

1. Felszámolási eljárás alá vont szervezetekkel szemben fennálló meg nem térült követelés
2. Egyéb, végrehajtás során behajthatatlanná vált, valamint bírsági döntéssel alátámasztott behajthatatlan követelés
3. A kis összegű lejárt követeléseik közül azon követelések esetében, melyeknek érvényesítésével kapcsolatos költségei igazoltan meghaladják a követelés összegét, vagy a követelés összege nem éri el a 100.000 Ft-ot, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felszólítás eredménytelenül zárult.

(3) Követelés lemondásáról az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(4)   Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

             a) csődegyezségi megállapodásban;

             b) bírói egyezség keretében;

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg;

d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;

e) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően  ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei lakhatás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani;

      f)  a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel;

g) a Képviselő-testület, az Ötv. és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja, és nem ellentétes jogszabályok rendelkezéseivel;

h) ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a város foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg.

 (5) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(6)   A Képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező, és az Önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés).

VI. fejezet

Egyes jogügyletekre vonatkozó szabályok

21. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, továbbá az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az ingatlan forgalomképességére tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.

(2) Ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amely során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg, továbbá a közművek csatlakozó vezetékének kialakítására.

(3) A vagyoni értékű jogokról történő lemondásra, illetve a velük való rendelkezésre az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

22. §

(1)   A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az Önkormányzat pénzt fogadhat el. Pénzen kívüli ellenérték (például csereingatlan, értékpapír) csak a Képviselő-testület jóváhagyásával fogadható el.

(2)  Részletfizetést, fizetési haladékot csak a Képviselő-testület engedélyezhet.

(3) Vagyontárgyak elidegenítésénél a vételárat elsősorban az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később kerül megfizetésre, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kell kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor.

23. § ⁽⁵⁾ 

A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet alapíthat a Nytv. 8. § -nak megfelelően.

VII. fejezet

Eljárási szabályok

24. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása kérelemre vagy hivatalból történik.

(2)  Az (1) bekezdésben írt eljárást kezdeményezheti a:

- Polgármester

- Képviselő-testület vagy annak tagja(i),

- Képviselő-testület bizottsága(i),

- állampolgárok és gazdálkodó szervek.

(3) Állampolgárok és gazdálkodó szervek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményező hasznosítási ötletének védelmét - kérelmére - biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

25. § ^{(5), (10)}  

(1) Vagyont értékesíteni 25 millió forint bruttó forgalmi értéket meghaladóan a Nytv. 13. §-ban meghatározottak szerint lehet.

(2) Vagyon feletti rendelkezés jogát, használatát, hasznosítás jogát átengedni 25 millió forint bruttó forgalmi értéket meghaladóan  a Nytv. 11.§ (16) alapján lehet.

26. §

(1) ⁽⁵⁾  

(2) A pályázati kiírás lehet eseti, változatlan feltételekkel ismételt, valamint folyamatos határidejű.

27. §

(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell (értelemszerűen):

a) az elidegenítési ár alsó határát, vagy vételiajánlat-kérést (pályázati tárgyalás); elidegenítésnél, bérletnél, használatnál a licit konkrét ügyben történő alkalmazási lehetőségét, és a licitálás esetén az elbírálás rendjét, a vételár megfizetésének módját, a vételárból érvényesített vagy érvényesíthető kedvezmények, támogatások feltételeit;

b) a használati jog megszerzésének legalacsonyabb, területegységre megállapított értékét, (telkek esetén  a közművesítettségi fokot és fekvést);

c) a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák meghatározását és annak elszámolási módját;

d) a bérlet, használat időtartamát, konkrét időpontot, feltételt megjelölve;

e) szerződés megszűnésekor a bérlőt, használót terhelő helyreállítási kötelezettséget;

f) helyiség (telek) címét, helyrajzi számát, az alapterület nagyságát, műszaki jellemzőket, ingatlanra vonatkozó tulajdonosi (vagyonkezelői) jogosultságot, ajánlott vagy kötelező funkciót, ajánlott vagy kötelező tevékenységi kört vagy üzletkört;

g) a bérleti díj alsó határát vagy a területegységre meghatározott bérleti díjat, és a bérleti díj emelésének feltételeit, szabályait;

h) szükség esetén a Polgári Törvénykönyvben a szerződés teljesítésére meghatározott biztosítékokat

i) felhívást nyilatkozattételre arra vonatkozóan, hogy a pályázati kiírásban foglalt feltételeket a pályázó tudomásul veszi és elfogadja;

j) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy licites vagy zárt eljárás esetén a nyertes kiválasztása milyen szempontok szerint történik;

k) felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának tartalmi feltételeire, helyére és idejére;

l) a pályázati tárgyalás helyét, idejét;

m) a pályázati  anyag díjazás ellenében történő átvételének lehetőségét (esetenként);

n) az elbírálás szempontjait.

(2) A pályázatot írásban kell benyújtani.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell (értelemszerűen):

a) a pályázó nevét, személyi adatait, címét; székhelyét

b) hozzájárulását a pályázat körében személyes adatai kezeléséhez;

c) a pályázó jelenlegi tevékenységének megnevezését, a tervezett tevékenységét, a tervezett felhasználás célját, nyilatkozatát a pályázati feltételekre és azok elfogadására;

d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nincs köztartozása, valamint nincs Barcs Város Önkormányzatától bérelt ingatlanra vonatkozó bérletidíj-tartozása,

e) cégbírósági igazolás hiteles másolatát, vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, ha a tevékenység végzése engedélyhez kötött, a tevékenység végzésére feljogosító engedély hiteles másolatát;

f) aláírási címpéldány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát.

(4) Ingatlan, ingatlanrész bérbeadása esetén a bérleti jogot a pályázók közül az szerzi meg, aki a pályázók közül a legmagasabb bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot. Ingatlan elidegenítése esetén az szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát, aki a legkedvezőbb vételárat ajánlja. Ettől eltérni akkor lehet, ha egyéb szempontokra is figyelemmel gazdaságilag és településpolitikailag előnyösebb ajánlat is érkezett. Ingatlan bérbeadására kiírt pályázat esetén, ha az kétszer eredménytelen volt, az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható, melyre a tevékenységi kör és az ajánlott bérleti díj megjelölésével lehet pályázatot benyújtani.

28. §

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázatok előkészítésére és értékelésére szakértői munkacsoport is létrehozható. Létrehozásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A szakértői munkacsoport legalább 3 tagból áll. Javaslatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és ajánlásáról, az ajánlatok értékeléséről - a pályázatok kézhezvételét követő legkésőbb 5 napon belül - jegyzőkönyvet készít.

29. §

(1) A pályázat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő legkésőbb 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(2) A szerződésekről nyilvántartást kell vezetni.

A pályázat közzététele

30. §

(1) A pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal külső és belső hirdetőtábláján és a város honlapján teljes terjedelemben, a városi televízióban pedig rövidített formában közzé kell tenni.

(2) A pályázati felhívást az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül az alábbi helyeken is közzé lehet tenni (rövidített formában is):

      - a városi hirdetőtáblákon;

      - a helyi ipartestületnél és a helyi kereskedők érdekvédelmi szervezeténél,

      - országos vagy megyei sajtóban.

Egyszerűsített pályázati eljárás

31. §

       ()1       ⁽⁵⁾  A 15. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati vagyonhasználó szerv vezetője pályázatot hirdet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

      a) a hasznosítható helyiség pontos megnevezését, címét, alapterületét, műszaki jellemzőit

      b) a végezhető tevékenység kör vagy üzletkör megnevezését

      c) a bérlet időtartamát

      d) a bérleti díj havi összegét vagy a licit alkalmazásának lehetőségét

      e) az elbírálás szempontjait

      f) a pályázati tárgyalás helyét, idejét.

(3) A pályázati kiírás megjelentetésére a 30. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A pályázati tárgyalást a vagyonhasználó szerv vezetője, és általa a pályázati kiírás megjelentetése előtt a munkaköri leírás alapján megbízott 2 dolgozó folytatja le.

(5) A bérleti szerződést a vagyonhasználó szerv vezetője a pályázati eljárás lezárulását követő 15 napon belül köti meg.

VIII. fejezet

Vagyonkezelői jog 

32. §⁽⁵⁾ 

(1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyonra önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, vagyonkezelési szerződés megkötésével.

(2) A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető a Nytv.11.§ (1) bekezdésében meghatározott személyekkel.

(3) A vagyonkezelési szerződés megkötése előtt az Önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – lehet átruházni. Az Önkormányzat értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.

(4) Vagyonkezelői jog létesíthető a Rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározott, a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemekre.

33. § ⁽⁵⁾ 

34. § ⁽⁵⁾ 

(1) A vagyonkezelői jog létesítésének szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§, valamint a Nytv. 11.§  határozza meg. 

(2) A vagyonkezelői jog átadásához vagyonkezelői szerződést kell kötni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,

b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,

c) a közfeladat ellátásának időtartamát,

d) a közfeladat ellátásának és a vagyonkezelés végzésének módját

e) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,

f) a szerződés megszűnésének eseteit,

g) továbbá mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az önkormányzati közfeladatról rendelkező külön jogszabály kötelező szerződési tartalomként előír.

(3) A vagyonkezelő a törvényben foglalt kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel, de a vagyonkezelési szerződésben ennél szigorúbb felelősségi szabályokat is megállapíthat a Képviselő-testület.

(4) A vagyonkezelő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni a Képviselő-testület hozzájárulását.

(5) A vagyonkezelői jog átadásához ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

35. §

(1) A vagyonkezelői szerződés teljesítésének ellenőrzésére az Önkormányzat jogosult.

(2) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzat felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosult részére.

(3) A tulajdonosi ellenőrzés során évente a vagyonhasznosításról készített beszámolóban ki kell térni a vagyonkezelési szerződések teljesítésére.

36. § ⁽⁵⁾ 

A vagyonkezelői jog megszűnik a Nytv. 11.§ (4) bekezdésében foglalt esetekben, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (10), (12) bekezdéseiben meghatározott esetekben.

37. §⁽⁵⁾ 

38. §⁽⁵⁾ 

39. §⁽⁵⁾ 

40. §⁽⁵⁾ 

41. §⁽⁵⁾ 

42. §⁽⁵⁾ 

43. §⁽⁵⁾ 

44. §⁽⁵⁾ 

A vagyonkezelői jog megszűnése

45. §⁽⁵⁾ 

Záró rendelkezések

46. §

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezései az e rendelet hatálybalépését követően létrejött jogviszonyokra vonatkoznak.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ötv, az Áht. és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzata 7/2002.(III.29.) számú rendelete, és az azt módosító 37/2004. (X.28.) rendelet, a 45/2004.(XII.27.) rendelet, a 10/2005.(IV.29.) rendelet, a 19/2009.(VIII.4.) rendelet.

(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

B a r c s, 2010. január 28.

Balázsné dr. Vástyán Krisztina s.k.                                            Feigli Ferenc s.k.

címzetes főjegyző                                                                        polgármester

 ^{(1) –(11)} módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.

Barcs, 2017. december 22.

                                                                                                                             Balázsné dr. Vástyán Krisztina

                                                                                                                                      címzetes főjegyző

⁽¹⁾ 15/2010.(VII.30.) önkormányzati rendelet.

    Hatályos: 2010. 07. 30-tól.

⁽²⁾ 4/2011.(III.25.) önkormányzati rendelet.

    Hatályos: 2011. 03. 25-től.

⁽³⁾ 22/2011.(X.28.) önkormányzati rendelet.

    Hatályos: 2011. 10. 28-tól.

⁽⁴⁾1/2012. (II.3.) önkormányzati rendelet.

    Hatályos: 2012. február 3-tól.

⁽⁵⁾ 8/2012. (III.22.) önkormányzati rendelet.

    Hatályos: 2012.március 23-tól.

⁽⁶⁾ 21/2012. (X.26.) önkormányzati rendelet.

    Hatályos: 2012. október 26-tól.

⁽⁷⁾ 10/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet.

    Hatályos: 2013. március 29-től.

⁽⁸⁾ 1/2014. (II.12.) önkormányzati rendelet.

    Hatályos: 2014. február 13-tól.

⁽⁹⁾ 2/2015. (I.22.) önkormányzati rendelet.

    Hatályos: 2015. január 23-tól.

⁽¹⁰⁾ 11/2015. (IV.23.) önkormányzati rendelet.

    Hatályos: 2015. április 24-től.

⁽¹¹⁾ 11/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet.

      Hatályos: 2017. december 22-től.