Barcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2011. (VIII. 5.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások bérletéről

Hatályos: 2015. 02. 27- 2018. 05. 24


Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének

    17/2011. (VIII.05.)

Önkormányzati rendelete

az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások bérletéről(1)-(5)



Barcs Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében, 4. §-ának (3) bekezdésében, 5. §-ának (3) bekezdésében, 12. §-ának (5) bekezdésében, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (3) bekezdésében, 21. §-ának (6) bekezdésében, 23. §-ának (3) bekezdésében, 31. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


A rendelet célja


1. §


(3)A rendelet célja, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban: lakástörvény) szabályozásával összhangban megteremtse az önkormányzat tulajdonában levő lakásokkal való eredményesebb és gazdaságosabb gazdálkodás feltételeit.


A rendelet hatálya


2. §


(3)A rendelet hatálya kiterjed Barcs Város Önkormányzata tulajdonában álló, illetve bármilyen

jogcímen tulajdonába kerülő lakásokra  /továbbiakban: lakás /,

valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre, az azokra létrejövő bérleti jogviszony tartalmára és alapvető szabályaira.


Értelmező rendelkezések


3. § (5)


E rendelet alkalmazása során a rendeletben használt fogalmak alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a lakástörvény értelmező rendelkezéseiben meghatározottakat kell érteni.


(3)A lakás bérlete létrejöttének szabályai


4. §


(1) Az önkormányzati tulajdonban levő megüresedett, illetve az önkormányzat tulajdonába kerülő bérlakások bérlőinek kijelöléséről szociális alapú bérlet esetén a Képviselő-testület dönt.

(2)(4) Szociális alapon történő bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötését megelőzően a bérlő személyére a polgármester tesz javaslatot a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai és a Pénzügyi, Városfejlesztési(2), (4) Bizottságok javaslatának figyelembevételével a Képviselő-testület felé. A Képviselő-testület döntése alapján a bérleti szerződést a polgármester köti meg.


(3)(4) Piaci alapon történő bérbeadás esetén a pályázat eljárás lefolytatásában a Pénzügyi, Városfejlesztési(2)  Bizottság 2 tagja vesz részt, a bérleti szerződést a polgármester köti meg a pályázat nyertesével.


(3) (4) A rendelet hatálya alá tartozó lakásokra megkötött szerződésekből adódó további feladatokat - a lakások átadása, ellenőrzése, vagyonkezelése, lakbérek előírása, nyilvántartása, behajtása - az önkormányzat költségvetési szerve: a Városgazdálkodási Igazgatóság végzi.


(5) A Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a polgármester hatáskörébe utalt feladatok

előkészítését és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Városüzemeltetési (2) Irodája látja el.


A lakások hasznosításának módja


5. §


(1) Az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális alapon és piaci alapon kell hasznosítani. A hasznosításnak további módjai: bérbeadás szakember elhelyezése érdekében, bérbeadás bérlőkijelölési és kiválasztási jog alapján.


(2) Piaci alapon hasznosítandó lakások az 1. mellékletben meghatározott lakások.


(3) Szociális alapon hasznosítandó lakások a 2. mellékletben meghatározott lakások.


II. Fejezet

A bérbeadás szabályai


Szociális bérlakásra való jogosultság feltételei


6. §


  1.  Szociális bérletre jogosult az a nagykorú magánszemély, akinek az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg:
    1. egyedülálló személy esetén a mindenkori minimálbér 100%-át,
    2. egyedülálló személy esetén, aki egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik a mindenkori minimálbér 125 %-át,
    3. egyedülálló személy esetén, aki két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik a mindenkori minimálbér 150 %-át,
    4. egyedülálló személy esetén, aki három, vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, jövedelem korlát nélkül,
    5. házaspár, vagy élettársak esetén, akik egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak a mindenkori minimálbér 150 %-át,
    6. házaspár, vagy élettársak esetén, akik két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak a mindenkori minimálbér 125 %-át,
    7. házaspár, vagy élettársak, akik három vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak, jövedelem korlát nélkül.


és akinek vagy családtagjainak nincs tulajdonában lakás, illetve nem rendelkezik haszonélvezeti vagy használati jog alapján beköltözhető lakással, így lakhatását önerőből megoldani nem képes.


(2) Nem jogosult szociális bérletre az olyan személy:

  1. aki bérleti jogáról vagy tulajdonáról 5 éven belül pénzbeli térítési díj ellenében, vagy

      hozzátartozója javára lemondott;

  1. aki családtagként él hozzátartozója tulajdonában és e rendeletben meghatározott mértéket a lakásban lakó személyek száma nem haladja meg;
  2. aki a saját és vele együttköltöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát a megelőző 5 éven belül elidegenítette és annak a forgalmi értéke meghaladta az elidegenítés évében hatályban levő öregségi nyugdíjminimum értékének ötvenszeresét, - kivéve, ha az árverésből, illetve a lakáscélú kölcsönt fizetni képtelen tulajdonos lakása értékesítéséből származó - a tartozások levonása utáni - megmaradó vételárrész nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét;
  3. akinek és a vele együttköltözőknek a tulajdonában levő vagyon meghaladja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdése bb) pontjában meghatározott mértéket;
  4. szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek, a kérelem beadásától számított egy évig.

f) (3), (5)akinek és a vele együttköltöző családtagjának lakbértartozása, valamint közüzemi díjtartozása van, a tartozás rendezéséig, kivéve, amennyiben a tartozás kiegyenlítésére vonatkozóan részletfizetési megállapodást kötött, és azt folyamatosan teljesíti.

g) (3)akinek bérleti szerződését neki felróható okból a bérbeadó felmondással megszüntette, a megszüntetéstől számított 5 évig – kivéve, ha a szerződés lakbértartozás miatt lett felmondva és a tartozást rendezte.


A jogos lakásigény mértéke


7. §


(1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együttköltözők számát kell figyelembe venni.


(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható jogos lakásigény mértéke az együtt lakó személyek számától függően a következő:

- egy személy esetén: egy lakószoba,

- két személy esetén: egy-másfél lakószoba,

- három személy esetén: másfél-két lakószoba,

- négy személy esetén: kettő-három és fél lakószoba,

- minden további költöző esetén plusz fél lakószoba.


(5)(3) A kérelmező vagy a vele együttköltöző hozzátartozójának egészségi állapotára, fogyatékosságára, egyéb méltányolható körülményére tekintettel a jogos lakásigény mértéke maximum egy lakószobával emelhető.


A szociális lakásigénylés


8. §


(1) Az a személy, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérleti ajánlatot tesz.

A bérleti ajánlatot a 3. mellékletben meghatározott formanyomtatványon a polgármesteri hivatalnál kell benyújtani. Házastársak/ élettársak bérleti ajánlatukat kizárólag együttesen nyújthatják be, amennyiben életközösségük fennáll. A rendelet alkalmazása során élettárs alatt a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőket is érteni kell.


(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a 6. §-ban foglalt feltételekre és egyéb jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatot. Csatolni kell az ajánlattevő és vele együtt költöző családtagjai jövedelméről szóló igazolást a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelembe véve a hivatkozott tv. 10. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat, vagy az illetékes adóhatóság által kiállított, az előző adóévre vonatkozó jövedelemigazolást.

Csatolni kell továbbá a személyes adatok kezeléséhez és a névjegyzékre kerülés esetén azok nyilvánosságra hozatalához való hozzájárulást.


(3) Amennyiben az ajánlattevő vagy együtt költöző családtagjai jövedelme vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, és kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében, a hivatal megkéri az illetékes adóhatóság igazolását a megelőző évi jövedelemadó alapjuk tárgyában. Az adóhatóság igazolása hiányában megfelelő a társadalombiztosítási szerv által kiállított igazolás is.


(4) Az ajánlatokról nyilvántartást kell vezetni és évente egy alkalommal a felülvizsgálatát el kell végezni.


(5) Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot, és a lakásbérleti ajánlattevők névjegyzékéről törölni kell, ha az ajánlattevő az előírt igazolásokat nem csatolja, hiánypótlási kötelezettségének a hiánypótlási felhívásban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget.

Az ajánlattételkor közölt adatokban bekövetkezett változást az igénylő köteles 15 napon belül bejelenteni.


(3) (6) A Polgármesteri Hivatal a benyújtott ajánlatokat 30 napon belül megvizsgálja, és megállapítja, hogy az ajánlattevő a szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás bérletére jogosult–e. Ennek megfelelően az ajánlatot nyilvántartásba veszi, és erről az ajánlattevőt értesít, vagy az ajánlatot elutasítja.

Az érvényes bérleti szerződéssel rendelkező személy, szerződésének lejártát megelőző 45 nappal köteles beadni szerződésének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét, amennyiben neki felróhatóan e kötelezettségének a bérleti szerződés lejártát megelőző 2 héttel sem tesz eleget, szerződése nem hosszabbítható meg.


A bérbeadási névjegyzék


9. §


(1) A szociális alapon bérbe adandó lakások elosztására bérbeadási névjegyzéket kell készíteni. A névjegyzékre való felvételről a Képviselő-testület dönt.

(3) (2) A névjegyzék tartalmazza a beadási sorrend szerint az igénylő nevét, lakcímét, az együttköltöző személyek számát.

(3) A névjegyzéken szereplő ajánlattevők közül előnyben részesülnek:

  1. az állandó barcsi lakóhellyel rendelkező többgyermekes családok,
  2. a gyermeküket egyedül nevelő szülők,
  3. albérletben lakó személyek,
  4. egészségre ártalmas körülmények között élők.


(3) (4)


(5) A Képviselő-testület a polgármesteri hivatal ellenőrzését követően törli a névjegyzékből azt az ajánlattevőt:

  1. aki nem felel meg a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek,
  2. amennyiben az ajánlattevő a jogos lakásigénye mértékét elérő és műszakilag megfelelő, részére felajánlott legalább két lakást nem fogadta el,
  3. aki lemondott bérbevétel iránti igényéről,
  4. aki lakhatását önerőből megoldotta,
  5. aki a polgármester hivatal ellenőrzésében nem működik együtt, a megkeresésben foglaltakat határidőre nem teljesíti,
  6. aki megfelel a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak.


Bérbeadás piaci alapon, pályázat útján


10. §


(3) (1) Pályázat útján bérbe adandó lakások a rendelet 1. mellékletében kijelölt lakások.

A pályázatok tárgya a lakbér összege, a pályázatot az nyeri meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű lakbér megfizetésére tesz ajánlatot. Licitlépcső: 50.-Ft/m2/hó.


(2) A piaci alapon történő bérbeadás feltételeként a pályázat kiírója a szerződés teljesítésének biztosítékaként 3 hónapi lakbérnek megfelelő óvadékot is kiköt. Az óvadékot a bérlő a bérleti szerződés megkötését megelőzően köteles a Városgazdálkodási Igazgatóság letéti számlájára  befizetni. A befizetett óvadék nem kamatozik és a bérleti szerződés lejártakor visszajár, ha a bérlőnek nincs semmiféle hátraléka és a bérleményt a megfelelő állapotban adja vissza a bérbeadónak. A bérleti jogviszony ideje alatt a Városgazdálkodási Igazgatóság jogosult az óvadékot a bérleti díj és az ezzel összefüggő közüzemi díj tartozásra, valamint a rendeltetésellenes használatból eredő meghibásodások kijavítására felhasználni, ez esetben a bérlőnek az óvadékot az eredeti összegre fel kell töltenie.


(3) Azonos összegű ajánlat esetén a bérleti szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a

legtöbb hónapra vállalja a lakbér előre történő egy összegű megfizetését.


(4) A pályázat kiírását a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A pályázat üres vagy megüresedő lakásra írható ki.


(3) (5) A pályázaton minden természetes személy részt vehet, akinek lakbér és közüzemi díj tartozása nincs az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásra, a pályázatot a helyben szokásos módon kell közzétenni.


(5)(6) Pályáztatás nélkül bérbe adható az a Rendelet alapján már piaci lakássá átminősített bérlakás, melyben a bérlő még szociális alapon lakik, de a bérleti szerződés meghosszabbításakor már nem felel meg a szociális bérlakásra való jogosultság feltételeinek. Amennyiben a bérlő vállalja a piaci alapú lakbér, valamint a háromhavi óvadék befizetését, pályáztatás nélkül, piaci alapon tovább bérelheti a bérlakást.



11. §


(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, az induló licit mértékét, valamint a pályázati tárgyalás helyét és idejét. A pályázati kiírás időpontjának legalább 15 nappal meg kell előznie a pályázati tárgyalás időpontját.


(2)(4), (5) A pályázati tárgyalást a jegyző vagy megbízottja folytatja le a Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottság két tagja jelenlétében, akiket a bizottság elnöke felkért az eljárásban való közreműködésre. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül, melynek egy-egy példánya minden pályázó részére átadásra kerül. A tárgyalás végén a megjelentekkel a pályázat eredményét közölni kell.”


(3) (3) A pályázók egy havi lakbér összegének megfelelő foglalót kötelesek a pályázati eljárást megelőző napig megfizetni a pályázat kiírója részére. A pályázat akkor érvényes, ha a pályázó a foglaló megfizetését igazolta. Az eredmény megállapítása után a polgármester a pályázat nyertesével nyolc napon belül bérleti szerződést köt, amelyben a foglalóval a bérlő az első havi lakbért megfizette. Az eredménytelenül pályázóknak a foglaló visszajár.


(4) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a lakást nem kívánja használatba venni, vagy azt az előírt határidőben nem veszi használatba, a bérbeadó a pályázati eljáráson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe.


(5) Ha a (4) bekezdésben említett körülmény a pályázat nyertesének felróható okból következett be, az általa a pályázati tárgyaláson átadott foglalót elveszti.


Bérbeadás bérlőkijelölési és kiválasztási jog esetén


12. §


(1) A Képviselő-testület megállapodás alapján bérlőkijelölési, bérlő-kiválasztási jogot biztosíthat. A bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási megállapodás határozott időre köthető.


(2) A bérlőkijelölési és bérlő kiválasztási jog gyakorlásáért térítési díjat kell fizetni, melynek mértéke egy évi lakásbérbeadás esetén a bérbe adandó lakás aktuális forgalmi értékének 5%-a. bérlőkijelölési és kiválasztási joggal terhelt lakás havi bérleti díja Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati lakások lakbéréről és a helyi támogatásokról szóló 24/2003. (XI.28.) rendeletének 2/A. §-ában meghatározottak szerinti induló licit összegével azonos.


(3) Bérlőkijelölési és kiválasztási joggal terhelt lakás megüresedése esetén a jogosultat a bérbeadó felhívja annak közlésére, hogy kivel, milyen feltételekkel és időtartamra kell megkötni a bérleti szerződést. Amennyiben a jogosult a felhívásban megjelölt határidőig az adatokat nem közli, a közüzemi költség és a bérleti díj fizetési kötelezettség a jogosultat terheli.


(4) A bérbeadó a bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv megkeresésére köteles az általa kijelölt bérlő bérleti jogviszonyát felmondani.


(5) Amennyiben a bérbeadó a lakástörvény 24. §-ában meghatározott felmondási ok alapján él a bérleti jogviszony felmondásával, úgy köteles írásban értesíteni a bérlőkijelölési jog jogosultját.


 Bérbeadás szakember elhelyezése érdekében


13. §


(1) Az önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében lakásbérleti névjegyzék és pályázati tárgyalás mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat valamely intézményének kötelező feladata ellátáshoz feltétlenül indokolt.


(2) Szakember elhelyezés céljára lakást a munkaviszony fennállásának időtartamára lehet adni, amennyiben a szakember lakhatását önerőből megoldani nem képes. Szakember elhelyezés esetén a lakás havi bérleti díja Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati lakások lakbéréről és a helyi támogatásokról szóló 24/2003. (XI.28.) rendeletének 2/A. §-ában meghatározottak szerinti induló licit összegével azonos.


(3) Szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

  1. (3) a lakásba a bérlő a házastársa és a vele együttköltöző hozzátartozókon, valamint a bérlet ideje alatt született gyermeken kívül mást csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be,
  2. a bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak,
  3. a lakás más célú hasznosítása kizárt.


(4) Szakember elhelyezése céljából történő bérbeadás jogát a Képviselő- testület a polgármesterre ruházza át.


Bérbeadás szociális intézményből elbocsátottak részére


14. §


A szociális intézményből elbocsátott személy részére másik lakás biztosításához a rendelet 6. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, abban az esetben, ha lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le.


III. Fejezet

A bérleti jogviszony


A bérbeadás időtartama


15. §


(3) (1) A lakást határozott időre kell bérbe adni, amennyiben jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik. A határozott idejű bérbeadás legfeljebb 1 évre szólhat, amely legfeljebb 1-1 évvel többször meghosszabbítható, amennyiben a szociális rászorultság feltételei fennállnak. A rászorultságot a meghosszabbítás előtt vizsgálni kell.


(5)(1a) A 6. §-ban foglaltaktól eltérően a szociális rászorultság megállapítható a bérleti szerződés meghosszabbításakor az alábbi esetekben:


  1. az igénylőnek vagy a vele együtt élő hozzátartozójának a bérleti jogviszony időtartama alatt haszonélvezettel vagy használati joggal terhelten került a lakás a tulajdonába, és a haszonélvező/használati jog jogosultja a lakásban bent lakik, vagy azt más módon hasznosítja;
  2. az igénylő vagy a vele együtt élő hozzátartozója a bérleti jogviszony fennállása alatt lakástulajdont szerzett, azonban annak nem kizárólagos tulajdonosa, és a lakásba beköltözni nem tud;
  3. az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 6. § (1) bekezdés a), b), c), e), f) pontjában meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárát legfeljebb 10%-kal haladja meg.


(5)(1b) Azon kilakoltatásra váró (szerződés nélküli, jogcím nélküli lakáshasználó) személyek esetén, akik részletfizetési kérelemmel fordulnak lakbérhátralékuk csökkentése érdekében Barcs Város Önkormányzatához, részletfizetés teljesítésére jogosultak legfeljebb 12 hónapra szóló időtartamra.

A részletfizetési kérelem elbírálásáról Barcs Város Képviselő-testülete Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottsága dönt.

Részletfizetési vállalását a lakáshasználónak minden hónap 15. napjáig teljesítenie kell, melynek ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal munkatársa végzi. Amennyiben havonta megtörténik a vállalás teljesítése, a részletfizetési lehetőség továbbra is alkalmazható, a lakás kiürítésével összefüggésben felmerülő végrehajtási költség előlege nem kerül befizetésre.

Amennyiben a lakbérhátralék kiegyenlítésre kerül, a bérlakásra legfeljebb három hónapos időtartamra szóló bérleti szerződés köthető.    

Nem megfelelő teljesítés esetén a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság a részletfizetési lehetőséget visszavonhatja, visszavonás esetén a végrehajtási költség előlege befizetésre kerül.


(2) A határozott idejű szerződés egy évnél hosszabb időtartamra abban az esetben szólhat, ha a bérlő a lakás karbantartására, felújítására, korszerűsítésére fordított, igazolt és bérleti díjba beszámítható költsége magasabb, mint a tárgyévre vonatkozó lakbér összege.

 A Képviselő-testület a karbantartási, felújítási, átalakítási és korszerűsítési munkákhoz való hozzájárulás jogát, valamint az ezekből eredő szerződés hosszabbítás jogát a polgármesterre ruházza át.


(3) Határozott idejű, vagy feltétel bekövetkezéséhez kötött bérlet esetén a volt bérlő a szerződés lejártakor vagy feltétel bekövetkeztekor elhelyezési kötelezettség nélkül köteles kiköltözni.


(4)(1)  Piaci alapon történt bérbeadás esetén, a bérleti szerződés változatlan feltételekkel évente meghosszabbítható a bérlővel, amennyiben bérleti díj tartozása nincsen. A bérleti szerződés meghosszabbításának jogát a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.



A felek jogai és kötelezettségei

A lakás átadása


16. §


(1) A Városgazdálkodási Igazgatóság a lakást a bérlő részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a Városgazdálkodási Igazgatóság köteles gondoskodni. Ha a Városgazdálkodási Igazgatóság kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlő a szükséges munkákat helyette és költségére elvégeztetheti a bérbeadó írásban történő felhívását követő 8. nap után.

(2) A lakás átadásakor felvett leltárban fel kell tüntetni a lakás, a lakásberendezések tényleges állapotát, a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.


(3) A Városgazdálkodási Igazgatóság és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, a felek által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti összeget.


(4) A bérlő (3) bekezdés alapján elfogadott ráfordításait a Városgazdálkodási Igazgatósággal kötött megállapodás alapján lakbérének mérséklésével jogosult visszanyerni.


Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség


17. §


(1) A Városgazdálkodási Igazgatóság köteles gondoskodni az önkormányzati tulajdonban lévő

  1. épület felújításáról, állagának karbantartásáról,
  2. épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
  3. a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek, berendezéseiben, keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, a helyiségek szükség szerinti megvilágításáról,
  4. a háztartási szemét gyűjtését biztosító edényről.


(2) Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket csak részben önkormányzati tulajdonú társasházakban kell teljesíteni, az önkormányzat, mint bérbeadó a költségeket a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. tv-ben meghatározottak szerint, a tulajdoni hányadának arányában viseli.


(3) (3) A bérlők kötelesek gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, valamint a közüzemi fogyasztásmérők kötelezően előírt és szükség szerinti cseréjéről, melyeknek költségeit köteles viselni.


(4) A bérlők kötelesek gondoskodni a közösen használt helyiségek, épületrészek, utak, járdák tisztántartásáról és síkosság mentesítéséről a társasház házirendje szerint.


(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalttól eltérő megállapodás esetén a bérlők kötelesek a bérbeadó által elvégzett fenti munkák költségeit megtéríteni.


(6) Abban az esetben, amennyiben a bérlő a bérbeadó kötelezettségei közé tartozó karbantartási munkát végez el, igazolt ráfordításainak költségét lakbérének mérséklésével jogosult visszanyerni, a Városgazdálkodási Igazgatósággal kötött- a 16. § (3) bekezdésében szabályozott- megállapodás alapján.

Azonnali beavatkozást igénylő munka esetén a költségek megtérítésére vonatkozóan a lakástörvény 11. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.


A lakás átalakítása, korszerűsítése


18. §


(1) A polgármester és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti, az általuk kölcsönösen elfogadott, tételes költségvetés alapján.


(2) A bérlő a lakás átalakítása, korszerűsítése során kérheti a kölcsönösen elfogadott költségvetés és a Városgazdálkodási Igazgatósággal kötött megállapodás alapján, a munka elvégzésének ellenőrzését követő hónaptól kezdődően igazolt költségeinek a lakbérbe való beszámítását.


19. §


(1) A felek akár szerződéskötéskor, akár annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérlő a bérbeadó felmerült és igazolt költségeit köteles megtéríteni.


(2) A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák:

  1. az átvételkori állapotnak, vagy a megállapodásban rögzítettnek megfelelő falfestés,
  2. fentiek szerinti mázolás,
  3. tapéta és falburkolat esetén tiszta és ép állapot,
  4. lakásberendezések, burkolatok javítása, üzemképesség szolgáltatóval történő igazolása.


A lakásbérlet megszűnése


20. §


(1) A lakásbérlet megszűnik, ha

  1. a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,
  2. a lakás megsemmisül,
  3. az arra jogosult felmond,
  4. a bérlő meghal, és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
  5. a bérlő a lakást elcseréli,
  6. a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszüntette,
  7. a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik,
  8. (5) a bérlőt a Magyarország területéről kiutasították,
  9. a szerződésben meghatározott idő eltelt, vagy a meghatározott feltétel bekövetkezett.


(2) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik, és a bérlő külön felszólítás nélkül, valamint mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni.


(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések

tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, és a megállapításokat írásba kell

foglalni. Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról, határidejéről.


(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a lakás

visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének

megállapítását. A perindítás jogát a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.


(5) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán,

rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.


(6) Ha a bérlő a szerződésben meghatározott időben a lakást nem adja vissza, úgy a kiürítéssel,átadással kapcsolatos határozatok végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló  törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


A felmondás


21. §


(1) A Képviselő-testület a lakásbérleti szerződés felmondásának a jogát a polgármesterre ruházza át.


(2) A polgármester a bérleti szerződést írásban felmondhatja, ha

  1. a bérlő a bérleti díjat a fizetésre megállapított határidőig nem fizeti meg,
  2. a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabály által előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,
  3. a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, területet rongálják, vagy nem rendeltetésszerűen használják,
  4. a bérlő és a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,
  5. a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel.


(3) A felmondás bérlőtársi jogviszony esetén valamennyi bérlőtársra akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult, és a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölték. A felmondás eseteire vonatkozó felmondási időt a lakástörvény határozza meg.


A bérlő halála

22. §


(1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.


(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárban vagy arra alkalmas helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni.


(3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örököst terheli az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a lakásra megállapított lakbérnek megfelelő összegű használati díj megfizetésének kötelezettsége.


(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.


Lakásbérleti jog folytatása a bérlő halála esetén


23. §


(1) A lakásbérleti jog folytatására jogosult személynek a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni a jogosultsága elismerését.


(2) Ha a lakásbérleti jog folytatására van olyan jogosult, aki e jogának elismerését az (1)

bekezdésben előírt határidőben nem kérte, a polgármester felhívja, hogy 8 napon belül

nyilatkozzon, kíván-e jogával élni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) A lakásbérleti jogot a jogosult változatlan feltételek mellett folytathatja, ha a jogosultságát a bérbeadó a lakástörvény 32. §-a alapján elismerte.


(2) A Képviselő-testület a lakásbérleti jog folytatása elismerésének jogát a polgármesterre ruházza át.

A lakás elhagyása


24. §


(1) Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jog megszűnik.


(2) A bérbeadó a szerződés felmondása előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt felhívni, hogy –a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül- igazolja a lakás elhagyásának okát.


(3) Ha a bérlő ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a bérlő lakásában levő ingóságok elszállításáról és megőrzéséről a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok útján kell gondoskodni, a felelős őrzés szabályai szerint.


 (4) Amennyiben a bérlő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ebből adódóan keletkező károkért teljes mértékben anyagi felelősséggel tartozik.


Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok megoldása keretében


25. §


(1) A bérlő kérheti a bérbeadótól nagyobb alapterületű lakásának kisebbre cserélését, kisebb alapterületű lakásának nagyobbra cserélését.


(2) A bérlő kérheti a bérbeadótól lakásának komfortfokozata szerinti cserélését.


(3) Amennyiben a bérlő nagyobb lakás kisebbre cserélését kéri, a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg, ha határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik. A térítés összege a bérlő számára megállapított lakbér egy havi összege.


(4) Ha a bérlő a lakás leadásakor másik lakásra nem tart igényt, lakásbérleti jogviszonyát nem kívánja folytatni, részére a lakás átvételét követően a két havi lakbért köteles a bérbeadó kifizetni, amennyiben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik és lakás-használatbavételi díjat fizetett.


(5) Nem jogosult a (3)-(4) bekezdésben foglalt összegre az a bérlő, akit a Képviselő-testület a lakásépítési, lakásvásárlási pályázat keretében helyi támogatásban részesített.


(6) A bérlőnek járó összegből a fennálló lakbérhátralék összegét le kell vonni.



Bérleti szerződés


26. §


(3) (1) A lakásbérleti szerződéseket a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester köti meg a bérlővel. Bérleti szerződés hosszabbítása előtt a Városgazdálkodási Igazgatóság a Rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon javaslatot tesz a hosszabbításra vonatkozóan a Képviselő-testület felé.


(5)(1a) Amennyiben a bérlőnek nincs sem lakbértartozása, sem közüzemi díjtartozása, a lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról a Polgármester dönt, és köti meg a szerződést a bérlővel/bérlőkkel.


(2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza, hogy a polgármesternek mely bérlővel, mely lakásra, milyen időtartamra, milyen tartalommal és bérleti díjjal kell szerződést kötnie.


(3) A bérleti szerződés tartalmazza a

  1. bérlő nevét, személyi adatait, együttköltöző személyek adatait,
  2. a lakás adatait, komfortfokozatát,
  3. a bérbeadás időtartamát,
  4. a bérleti díjat, a közüzemi költségek és a közös költségek viselését, a fizetési feltételeket,
  5. a felek jogait és kötelezettségeit,
  6. azt a kikötést, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, 2 hónapot meghaladó távollétét köteles írásban bejelenteni a lakástörvény 3. §(2) bekezdése alapján,
  7. a bérbeadó rendeltetésszerű használatra vonatkozó jogosultságát, gyakoriságát, a bérlő ellenőrzésben való tűrési és közreműködési kötelezettségét,
  8. piaci alapon történő bérbeadás esetén az óvadék összegét és feltételeit;
  9. a lakásbérleti jogviszony megszűnésének, a felmondási okok felsorolását,
  10. a lakástörvényből és e rendeletből eredő tartalmi elemeket,
  11. amiben a felek megállapodnak.


 (4) (5) Bérleti szerződés nem köthető és nem hosszabbítható meg olyan személlyel, akinek az igénylés időpontjában lakbértartozása, illetve közüzemi díjtartozása áll fenn, kivéve amennyiben a tartozás rendezésére vonatkozóan részletfizetési megállapodást kötött és azt folyamatosan teljesíti.


A bérbeadói hozzájárulás szabályai


27. §


(3) (1) A bérlő élettársa, élettársa gyermeke, testvére, gyermekének házastársa (élettársa) a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba költözhet a bérlő bérleti jogviszonyának fennállásáig. Szociális alapon bérelt bérlakás esetében a bérbeadói hozzájárulás akkor adható meg, ha a 6. §-ban meghatározott feltételek a beköltözőre is fent állnak.


(2) A bérbeadó hozzájárulásával beköltöző (1) bekezdés szerinti személyek a bérlő halála, vagy a bérlet más módon történő megszűnése estén kötelesek a lakásból mindennemű elhelyezési igény nélkül kiköltözni. Erre a beköltöző személynek írásban kell kötelezettséget vállalnia.


(3) Másik lakás biztosítására a bérbeadó hozzájárulásával rendelkezők akkor tarthatnak igényt, ha az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján a bérlővel történő életvitelszerű együttlakás legalább 10 évig tartott, és megfelelnek a szociális bérlet feltételeinek.


(5)(4) A bérbeadói hozzájárulás kérelmezéséhez szükséges nyomtatványt a rendelet 5. melléklete tartalmazza Bérbeadói hozzájárulás igénylése beköltöző személy(ek) esetében elnevezéssel.


28. §


(1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést kössön természetes vagy jogi személlyel, ha a lakástörvény 22. § (3) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn, és a lakásbérlet határozatlan időre szól.

                                                              

(2) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jog folytatására kötik, az eltartó befogadásához bérbeadói hozzájárulás kell, mely akkor adható meg, ha az eltartó írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.


(3) A Képviselő-testület a bérbeadói hozzájárulás döntési jogát a polgármesterre ruházza át.



Albérlet


29. §


(1) Önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható.

(2) Az albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, mely megalapozza a lakástörvény 25. §-ában foglaltak szerinti bérleti jog felmondását.


IV. Fejezet(3)


30. §(3)


31. §(3)


32. §(3)


33. §(3)


34. §(3)



V. Fejezet


(3) A Képviselő-testület és szerveinek a lakás bérbeadásával kapcsolatos feladatai


35. §


(1) Az önkormányzat tulajdonában levő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek szerint.


(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához hozzájárul:

a/ ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenységének a jogszabály által előírt feltételei

biztosíthatók, és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti;

b/ ha az új bérlő vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség éves bérleti

díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet az önkormányzatnak.


(3) Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, amelyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással módosítják a bérleti

szerződést legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamúvá.


(4) A Képviselő-testület a bérleti jog átruházásához való hozzájárulást a polgármester hatáskörébe utalja.




Nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatok


36. §


(3) (1) A jegyző folyamatosan nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában levő és bérbeadás útján hasznosított, illetve üresen álló lakásokról.


(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

a/ a lakás alapterületét, szobák és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát,

társasháztulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,

b/ a bérlő nevét,

c/ a bérleti jogviszony időtartamát,

d/ a lakásbérbeadás módját,

e/ esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését,

f/ a bérlőkijelöléssel rendelkező szervezetet és a kijelölés számát.


(3) A jegyző folyamatosan nyilvántartást vezet a szociális bérlakásra lakásbérleti ajánlatot tevő személyekről.

E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:

a/ név, születési hely, idő, anyja neve, családi állapota,

b/ lakóhelye és tartózkodási helye,

c/ jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat,

d/ tartós egészségkárosodás esetén az egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.


Ezen adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik az ajánlatot tevő állampolgárral közös

háztartásban élő valamennyi személyre.


(4) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi

viszonyait érintő, valamint az egészségi, családi állapotára vonatkozó adatok.


(5) A nyilvántartásból az ajánlatot tevőt törölni kell, ha a szociális rászorultság nem áll fenn.

Rászorultság esetén a nyilvántartásban szereplő állampolgár részére e rendelet alapján adható

lakás bérbe.


(6) A nyilvántartásból törölni kell azt, aki ezt kéri. A cserére váró személyek nyilvántartásából törölni kell azt a személyt, aki nem rendelkezik érvényes bérleti szerződéssel.


A Képviselő-testület feladatai


37. §


(5)(1) Határozattal dönt a szociális jellegű bérlakást igénylők névjegyzékre kerüléséről, valamint az önkormányzati lakás bérbeadásáról, kivéve a 40. §-ban foglalt polgármesterre átruházott hatásköröket.


(2) Határozattal dönt a névjegyzéken levő igénylő névjegyzékről való törléséről.


(3) Önkormányzati kisajátítás, közérdekű feladat esetén jogosultság figyelembe vétele nélkül

biztosít önkormányzati bérlakást.


(4) Az éves költségvetés keretében meghatározza az e rendelet alapján kezelt és hasznosított

lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítására, karbantartására, javítására

fordítandó összeget.


A Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai és a Pénzügyi, Városfejlesztési(2), (4) Bizottságok feladatai


38. §


(1) Döntenek a szociális lakás bérbevételére előterjesztett és a rendelet szabályainak nem megfelelő kérelmek elutasításáról.


(2) Javaslatot tesznek a Képviselő-testületnek a szociális bérlakást igénylők bérbeadási

névjegyzékére. Javasolt személy az, akit mindkét bizottság támogat.


(3) Javaslatot tesznek a szociális bérlakást igénylők névjegyzékén szereplő igénylők

bérlőkijelölésére.


A Pénzügyi, Városfejlesztési(2)  Bizottság feladata(4)


39. §(4)


Részt vesz a pályázatokkal, versenytárgyalással kapcsolatos eljárásokban.


(5)A Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság feladatai”


39/A. § (5)


(1) Dönt a lakbérhátralék kiegyenlítése érdekében benyújtott részletfizetési kérelmek elbírálásáról.


 (2) A lakbérhátralék kiegyenlítése érdekében vállalt részletfizetés nem megfelelő teljesítése esetén a részletfizetési lehetőséget visszavonhatja.



A polgármester feladatai


40. §


(1) A Képviselő-testület elé terjeszti a javasolt szociális lakásbérbeadási névjegyzéket.


(2) A Képviselő-testület elé terjeszti a javasolt bérlőkijelölést a szociális bérlakásra.

A kijelölt bérlővel megköti a bérleti szerződést, gondoskodik a bérleti díjak közléséről azok változása esetén. A bérlővel szemben felmondja a bérleti szerződést.


(3) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosultat - amennyiben 30 napon belül nem kérte a jogosultsága elismerését - felszólítja nyilatkozatának megtételére.


(4) A pályázat útján történő bérbeadásra a pályázatot kiírja.


(5) A lakásbérleti jog folytatásához a jogosultságot elismeri.


(6) A lakás elhagyása esetén a bérleti szerződést felmondja.


(7) Dönt a bérbeadói hozzájárulást igénylő feladatokban.


(8) Hozzájárul a bérlő által elvégzendő karbantartási, átalakítási, korszerűsítési munkákhoz és  az igazolt költségek megtérüléséig meghosszabbítja a bérleti szerződés időtartamát.


(9) A lakás visszaadásakor a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását a lakás és berendezéseinek állapota miatt.                                     

(10) Dönt a hagyatéki tárgyaknak - az örökös terhére és veszélyére - raktárban történő elhelyezéséről.


(11) Engedélyezi a helyiség bérleti jogának átruházását.


(12) Dönt a szakember-elhelyezéssel kapcsolatos bérbeadásról.


(13) A Városgazdálkodási Igazgatóságot negyedévente elszámoltatja a beszedett bérleti díjakról.


(5)(14) Dönt a lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról, amennyiben a bérlő nem rendelkezik sem lakbértartozással, sem közüzemi díjtartozással.


A jegyző feladatai


41. §


(3) (1) Ellátja a lakásokkal és igénylésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.


(2) Ellátja a pályázatokkal és versenytárgyalás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.


(3) Az önkényes lakásfoglalások esetén intézkedik a lakás kiürítéséről.


A Városgazdálkodási Igazgatóság feladatai


42. §


(1)A felmondott bérleti szerződésből eredően kezdeményezi az ezzel kapcsolatos végrehajtási és más peres vagy peren kívüli eljárásokat.


(2) Ellátja a lakások átadás-átvételével kapcsolatos feladatokat.


(3) Leltár alapján átadja a bérlőnek a lakásberendezési tárgyakat, feltüntetve azok állapotát.


(4) A bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján elvégzi a lakás rendeltetésszerű használatra

alkalmassá tételét.


(5) Gondoskodik a bérbeadót terhelő üzemeltetési, karbantartási, és felújítási kötelezettségek

teljesítéséről. A  bérlő által elvégzendő karbantartási, átalakítási, korszerűsítési munkákhoz előkészíti a polgármesteri hozzájáruláshoz és  esetleges  bérleti szerződés hosszabbításához szükséges dokumentációt.


(6) Gondoskodik a bérlőt terhelő vízdíj megállapításáról, és a bérleti díjak beszedéséről. A beszedett díjakról negyedévente a polgármester felé elszámol.


(7) A bérbe adott lakásokról nyilvántartást vezet, megüresedett lakás esetén a visszavételről a

jegyzőt értesíti.


(8) Kapcsolatot tart a társasházak közös képviselőivel, ellát közös képviselői feladatokat - a

lakóközösség megbízása alapján -, a közgyűléseken képviseli az önkormányzatot a tulajdoni

hányad arányában, és viseli a tulajdoni hányad arányában fizetendő társasházzal kapcsolatos

költségeket.


(9) Évente két alkalommal ellenőrzi az önkormányzati bérlakások rendeltetésszerű használatát és az életvitelszerű bentlakást. Az ellenőrzést 8.00-20.00 óra közötti időszakban előzetes értesítés mellett végezheti.


VI. Fejezet


Záró rendelkezések


43. §


(1) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződések esetében az eljárás

megindításakor hatályban levő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A névjegyzéken levő ajánlattevővel a rendelet hatálybalépése után a lakástörvényben és a

rendeletben meghatározott tartalmú bérleti szerződés köthető.


(3) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben a rendelet szabályait kell alkalmazni.


(4) A személyes adatokat kizárólag a bérleti szerződések teljesítésével, az ellenőrzések végrehajtásával, a díjhátralékok kezelésével, behajtásával kapcsolatban használhatók fel, illetve továbbíthatók az eljárásban közreműködők részére adatkezelés céljából.


44. §


(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzatának az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 7/2004.(II.27.) számú rendelete.

Záradék


45. §


E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.


B a r c s, 2011. július 28.


Balázsné Dr. Vástyán Krisztina s.k.                                           Karvalics Ottó s.k.

címzetes főjegyző                                                                   polgármester



Az (1)-(5) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles


Barcs, 2015. február 26.




Mellékletek