Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének

8/ 2011.(III.25.) önkormányzati rendelete  

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról^(1)-(5)

Barcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2) bekezdésében,  50.§-ának (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló – többször módosított - 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban:Gyvt.) 18. § (1) bekezdés b) pontjában, 20/C. § (4) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

1. §

(1)   A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Barcs Város Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) Az  e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása  iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Városüzemeltetési Irodáján⁽³⁾ kell benyújtani.

A kérelemhez mellékelni kell a jogszabályokban előírt igazolásokon kívül az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön előírt igazolásokat.

(2) ⁽⁴⁾ Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása  Barcs Város Önkormányzata által fenntartott Barcsi Szociális Központ útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet előterjeszteni. 

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4)  A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmet formanyomtatványon nyújthatja be.

3. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

⁽²⁾ (3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

(4) Egyéb jogviszonyból származó jövedelmeknél – nyugdíj, családi pótlék, járadék, stb. – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel, határozattal kell igazolni.

(5) Az (1) - (4) bekezdésen kívüli jövedelmet – pl.: állattartásból, ingatlan bérbeadásából, alkalmi munkából származó jövedelmet – nyilatkozattal kell igazolni. A nyilatkozatnak a kérelmet megelőző egy évre kell kiterjednie a jövedelem forrásának, nettó összegének a megjelölésével. A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben is fennáll.

(6) A családok azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, jövedelmüket, a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz benyújtott adóbevallásukkal igazolhatják. Ennek hiányában a kérelmet el kell utasítani.

(7) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

4. §

(1) Az ellátások iránt folyó eljárásban a körültekintő elbírálás érdekében környezettanulmányt kell készíteni, kivéve, ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(2) A rendszeres ellátást a felülvizsgálatot megelőzően is meg kell szüntetni, ha az ellátás folyósítását a rászoruló jövedelmi és vagyoni viszonyai már nem indokolják.

(3) A körülmények tisztázása során az igénylő a Polgármesteri Hivatallal köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy önhibájából kerül ki valamely ellátási formából, kérelmét emiatt el lehet utasítani vagy rendszeres ellátását meg lehet szüntetni.

(4) ⁽⁵⁾ Az adatkezelésre és az adatok védelmére vonatkozóan az Szt., valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. §

(1) ^{(2), (4), (5)} Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Szt.-ben meghatározott alábbi hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

-  települési támogatással (lakhatási támogatás, gyógyszertámogatás, átmeneti támogatás,  méltányossági támogatás, temetési támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)  kapcsolatos döntések,

- köztemetés megállapítása,

- méltányossági ápolási díjjal kapcsolatos döntés,

- intézménybe való felvétel több jelentkező esetén , ha nincs elegendő férőhely, valamint vitás esetekben az intézményekbe történő felvétel és az igénybevételének engedélyezése,

- otthonházi lakás esetén a belépési hozzájárulás összegének megállapítása,

- jogosult által vitatott személyi térítési díj megállapítása, csökkentése, illetve elengedése,

- tartós elhelyezést biztosító intézményi ellátásban részesülő személy térítési díjának megállapítása, amennyiben a havi jövedelméből azt megfizetni nem képes,

- autóbusz-közlekedés helyi utazási költségei támogatásának megállapítása.

(2) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetén az eljárás során a végzési formába tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

 (3) A készpénzben megállapított nem rendszeres segélyeket a jogosult a határozat jogerőre emelkedését követően a Szociális Központ pénztárában veheti fel a pénztári órákban, illetőleg a Szociális Központ postán utalja át.

(4) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése a tárgyhót követő hónap 5. napjáig postai utalással, külön kérelem esetén átutalással történik. A döntést követő azonnali pénztárból történő kifizetés csak létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

6. §.

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.  törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. §

 (1) A Képviselő-testület az Szt. 58./B. §. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (a továbbiakban:  kerekasztal).

(2) A kerekasztal feladata:

• részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,
• folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását.

(3) A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(4) A kerekasztal tagjai:

• A képviselő-testület Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottságának⁽⁵⁾ elnöke,
• A Szociális Központ vezetője,
• A Magyar Vöröskereszt Barcsi Szervezete,
• A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Barcsi Csoportja,
• A Mozgáskorlátozottak Somogy megyei Egyesülete Barcsi Körzeti Csoportja,
• ⁽⁴⁾ A Somogy Megyei Kormányhivatal Barcsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége,
• Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesülete Barcsi Körzeti Képviselője
• Szociális Kerekasztal Egyesület.

(5) ⁽⁵⁾ A kerekasztal vezetője: Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottságának elnöke.

II. fejezet

A szociális törvényben szabályozott ellátások

1. cím: Pénzbeli ellátások

Települési támogatás ^{(4), (5)}

8. § ^{(4), (5)}

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén, a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek és családok részére települési támogatást nyújt

a) települési támogatást

  aa) lakhatási támogatás (22.§)

  ab) méltányossági ápolási díj (18.§)

  ac) gyógyszertámogatás (19.§)

b) rendkívüli települési támogatást

  ba) átmeneti támogatás (9. §)

  bb) méltányossági támogatás, (10. §)

  bc) temetési támogatás, (11-12. §)

  bd) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (40. §) formájában.

Átmeneti támogatás^{(4), (5)}

9. §

(1) ^{(4), (5)}Átmeneti támogatásban lehet részesíteni azt a személyt,

      a) aki egyedül élő és nettó havi  jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb 

          összegének 160 %-át nem haladja meg,

      b) akinél a családban az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege a rászorultsághoz és

          családnagysághoz igazodóan a z öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

          összegének 130 %-át nem haladja meg.

(2)  ^{(4), (5)}Az átmeneti támogatás egyszeri összege rászorultsághoz és családnagysághoz igazodóan az

alábbiak szerint alakul:

         Kategória           Családnagyság           Egy főre eső jövedelem         Támogatás mértéke

         I.                        Egyedül élő                              130 %                                4.000 Ft

                                      2-3 fő                                      100 %                               5.000 Ft

                                      4 vagy több fő                         70 %                                6.000 Ft

                                      2-3 fő                                     110 %                                4.000 Ft

         III.                     Egyedül élő                              160 %                                3.000 Ft

                                      2-3 fő                                     130 %                                3.000 Ft

Átmeneti segély egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal, a két segély megállapítása között legalább kilencven nap elteltével  állapítható meg.

(3) ⁽⁵⁾ Nem számítható be az évi négy alkalomba a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a temetési támogatás, valamint a köztemetés.

(4) ⁽⁵⁾ A megállapított átmeneti támogatás folyósítása készpénzben vagy a kérelmező költségeinek közvetlen átvállalásával történhet. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról.

Méltányossági támogatás ⁽⁵⁾

10. §

(1) ⁽⁵⁾ Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl. elemi csapás, hosszas kórházi ápolással járó betegség, baleset), illetve alkalmanként jelentkező többletkiadás esetén (pl. közüzemi végelszámolási számla) családonként - egyedi mérlegelés alapján - méltányossági támogatás állapítható meg, feltéve, hogy

- a család egy főre jutó havi nettó jövedelme  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  250 %-át nem haladja meg,

- az egyedül élő havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  300 %-át nem haladja meg,

A támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladhatja meg.

(2) A rendkívüli méltánylást érdemlő eset meglétét a kérelmező hitelt érdemlően igazolni

köteles (pl. kezelőorvosi igazolás).   

Temetési támogatás ⁽⁵⁾

11. §

(1) ^{(4), (5)}Barcs Város Képviselő-testülete temetési támogatást nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

1. annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
2. tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és a temettető családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át.

(2) ⁽⁵⁾ Temetési támogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) ⁽⁵⁾ A temetési támogatás összege  a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 20 (húsz) százaléka.

A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 145.000.-Ft.

12. §

(1) ⁽⁵⁾ A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban.

(2)     A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi igazolásokon túl a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát. A kérelmező egyidejűleg köteles bemutatni a halotti anyakönyvi kivonatot.

13. § ⁽⁵⁾

14. § ⁽⁵⁾

15. § ⁽⁵⁾

16. § ⁽⁵⁾

17. § ⁽⁵⁾

17/A. § ^{(2), (5)}

Méltányossági ápolási díj ⁽⁵⁾

18.§ ⁽⁵⁾

A Képviselő-testület a 2011. március 31. napjáig beérkezett kérelmek alapján megállapított  méltányossági ápolási díjat a jogosultsági feltételek fennállásáig települési támogatásként  nyújtja.

Gyógyszertámogatás ⁽⁵⁾

19. § ⁽⁵⁾

(1) A Képviselő-testület gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt  a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdés szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak. 

(2) Gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,  továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(3) A gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 2.000.- Ft.

(4) A kérelemhez – a jövedelemigazoláson kívül – csatolni kell a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást. E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül krónikus betegség kapcsán a legalább 6 hónapot meghaladó gyógyszerszedés.

(5) A gyógyszertámogatás legfeljebb egy év időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra,  a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

(6) A gyógyszertámogatásban részesülő személy amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az önkormányzatot haladéktalanul értesíteni.

(7) A gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek 2015. március 1. napját megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerint méltányossági közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

20. §^{(2), (5)}

2. cím: Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

21. §

(1) A köztemetésre az Szt. 48. § rendelkezései az irányadók.

(2) Amennyiben az elhalt lakóhelye más településen volt, úgy a köztemetés költségének megtérítését a lakóhely szerinti települési önkormányzattól meg kell igényelni.

Lakhatási támogatás ⁽⁵⁾

22. § ⁽⁵⁾

 (1) A Képviselő-testület lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. A Képviselő-testület a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás,  a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatást nyújt

(2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 forint.

(8) A lakhatási  támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

 (9) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10)  A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

 (11) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelem elutasításra, vagy a megállapított lakhatási támogatást megszüntetésre kerül, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatási támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a lakhatási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.

(12) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13) Lakhatási támogatásra nem jogosult az a személy, aki lakbértámogatásban részesül.

(14) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kerül megállapításra.

(15) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek 2015. március 1. napját megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

Az autóbusz-közlekedés helyi utazási költségeinek támogatása ⁽⁵⁾

23. §

(1) ⁽⁵⁾ A képviselő-testület a gyermekek  és nyugdíjasok autóbusz-közlekedés helyi utazási költségeinek támogatására természetbeni juttatásként tanuló és nyugdíjas bérletjegyet biztosít

annak részére.

1.  aki egyedül élő nyugdíjas és nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.
2.  annak a tanulói jogviszonyban álló gyermeknek, akinél a családban az egy főre jutó nettó jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.

(2) A tanuló és nyugdíjas bérletjegy iránti igényt adott évre kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Városüzemeltetési Irodájához⁽³⁾. A támogatás megállapításakor a bérletek negyedévenként kerülnek megváltásra és a támogatott részére átadásra.

3. cím: Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Szociális szolgáltatások

24. §

(1) Barcs Város Önkormányzata a szociális szolgáltatásait az alábbiak szerint biztosítja:

a./  ⁽⁴⁾A Barcs Város Önkormányzata által fenntartott, a Barcsi Szociális Központ szakmai egységeként működő Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja:

• étkeztetés,
• házi segítségnyújtás,
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
• családsegítés,
• nappali ellátás,
• gyermekjóléti szolgáltatás.

2. Idősek Otthona,
3. Időskorúak Gondozóháza,
4. ⁽⁴⁾
5. Közösségi pszichiátriai ellátás.

Az ellátások igénybevétele

25. §

(1) A Szociális Központ intézményeibe való felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Szociális Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.)SzCsM rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

 Az intézménybe való felvételről, az ellátások igénybevételének rendjéről, a térítési díjak megállapításáról és felülvizsgálatáról a Szociális Központ vezetője dönt.

(2) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesítheti azt, aki a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.)SzCsM rendelet  15. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

(4) Több jelentkező esetén – ha nincs elegendő férőhely –, továbbá vitás esetben az intézménybe történő felvételt és az ellátások igénybevétele engedélyezésének hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Étkeztetés

26. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve  eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az Önkormányzat étkeztetésben  részesíti jövedelmétől függetlenül azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, akire vonatkozóan az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

1. 70 év feletti személy,
2. egészségi állapota megromlott,
3. súlyosan fogyatékos, aki a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásában, illetve vakok személyi járadékában részesül,
4. pszichiátriai beteg személy,
5. hajléktalan

és e miatt az (1) bekezdés szerinti étkezéséről más módon gondoskodni nem képes.

Házi segítségnyújtás

27. §

 (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást

(3) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

(4) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ban foglaltak az irányadók.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

28. §

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

1. az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c)   szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

az egyedül élő 65 év feletti személy

az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

a kétszemélyes háztartásban ( a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni) élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(5) A súlyos fogyatékosságot az Szt. 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint  igazolni kell.

(6) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön kell igazolni.

(7) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(8) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal,

az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(9) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

Családsegítés

29. §

(1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés keretében a Képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a Képviselő-testület a Barcsi Szociális Központ útján biztosítja.

Nappali ellátás

30. §

(1) Az ellátás szabályozása az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadóak.

(2)  A nappali ellátás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet 15. §-ban foglaltak az irányadók.

Idősek Otthona

31. §

(1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(2)Az idősek otthonában az Szt. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.

(3) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, az Szt. 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.

(5) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg

(6) Idősek otthonába az (2) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója az Szt. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető.

Az idősek otthonában nyújtott ellátásért fizetendő belépési hozzájárulás ⁽⁵⁾

32. § ⁽⁵⁾

(1) Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Idősek Otthonában történő elhelyezést kérelmező időskorú,  vagy egészségi állapota miatt ápolásra, gondozásra szoruló személy részére – az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító intézményi elhelyezés igénybevételéért – a személyi térítési díj mellett belépési hozzájárulást állapít meg.

A belépési hozzájárulás összege   3.802.400.- forint 

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott belépési hozzájárulási összegért beköltözhet az igénybevevő, valamint házas,- vagy élettársa, vagy velük  együtt költöző rokkant vagy nyugdíjas gyermekük, illetve szülőjük  (lakásonként maximum 3 fő).

(3) Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve- ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta – e személynek vagy örökösének. 

(4) A belépési hozzájárulás befizetését követően az intézményvezető a törvényben előírt tartalmú megállapodást köt a gondozottal az elhelyezésére és a szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan.

Időskorúak Gondozóháza

33.§

(1) Az átmeneti elhelyezést is nyújtó Barcsi Szociális Központ  - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít.

(2) Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Otthoni szakápolási szolgálat

34. §⁽⁴⁾

Közösségi pszichiátriai ellátás

35. §

(1) Az ellátás  az Szt. 65/A. § rendelkezésének alkalmazásával történik.

Térítési díjak

36. §

(1) Az intézményekben nyújtott ellátásokért térítési díjat kell fizetni, amelyet a kötelezett szociális helyzete, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.

Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet 2-7. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente kétszer rendeletben állapítja meg.

(3) A térítési díjat a beköltözés vagy a szolgáltatás igénybevételének napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.

(4) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.

(5) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy  a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. 

(6) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

37. §

Az Idősek Otthona és Idősek Klubja házirendjét az Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság hagyja jóvá, valamint meghatározza az intézményi érdekképviseleti fórumok megalakításának és tevékenységének szabályait.

III. fejezet

1. cím: A gyermekvédelmi törvényben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

38. §

(1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

a) ⁽⁴⁾ a Gyvt. 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,

b) ⁽⁴⁾a Gyvt. 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak,

c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek

az igénybevételére.

(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szabályozására a Gyvt. 19-20/A. § rendelkezései irányadóak.

Óvodáztatási támogatás

39. §

(1)  Az óvodáztatási támogatásra a Gyvt. 20/C. § rendelkezései az irányadók.

(2) Az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek a gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatás a gyermek beíratását követő legfeljebb huszonegy napon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

40. §

(1) Barcs Város Képviselő-testülete a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

⁽⁴⁾ (2a) Nem állapítható meg iskoláztatás esetében a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évi, gyermekenkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-áig terjedő összegnél magasabb nem lehet.

(4) Akkor lehet rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha:

• a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatására irányul,
• az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondviselő) a pénzbeni támogatást nem a gyermekre fordítja.

2. cím: Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

41. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele – ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) A Szociális Központ által nyújtott szolgáltatások iránti kérelmet a Szociális Központ vezetőjéhez kell benyújtani. Az intézménybe való felvétel, az ellátások igénybevételének rendje, a  térítési díjak megállapítása és felülvizsgálata az intézményvezető hatásköre.

(3) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(4)     A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell a Gyvt. 33. § rendelkezéseinek megfelelően. 

(5)     Az ellátásra jogosult köteles:

1. a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni,
2. a Gyvt. alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
3. nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokról.

Gyermekjóléti alapellátások

42. §

 (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) Barcs Város Önkormányzata az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

 a) a Barcsi Szociális Központ közreműködésével:

              -     gyermekjóléti szolgálat,

• helyettes szülői szolgálat.

b) a gyermekek napközbeni ellátása keretében:

• bölcsőde,
• óvoda,
• ⁽⁴⁾

(3)Az alapellátások igénybevételére, az ellátás megszűntetésének módjaira, a térítési díjakra és a normatív kedvezményekre vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a Gyvt-ben foglalt szabályok az irányadóak.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

43. §

(1) E rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált,  folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2009. (III.27.) számú rendelete.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és e törvények végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Barcs, 2011. március 17.

                    Karvalics Ottó s.k.                           Balázsné Dr. Vástyán Krisztina  s.k.

                    polgármester                                               címzetes főjegyző

⁽¹⁾ Módosította a 21/2011.(IX.23.) rendelet. Hatályos: 2011. szeptember 23.

⁽²⁾ Módosította a 2/2012. (III.2.) rendelet. Hatályos: 2012. március 2.

⁽³⁾ Módosította a 10/2013. (III.28.) rendelet. Hatályos: 2013. március 29.

⁽⁴⁾ Módosította a 24/2013. (XII.19.) rendelet. Hatályos: 2014. január 1.

⁽⁵⁾ Módosította az 5/2015. (II.26.) rendelet. Hatályos: 2015. március 1-től.

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.

B a r c s, 2015. február 26.