Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hivatalos megnevezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Barcs Város Önkormányzata (a továbbiakban:

    önkormányzat),

    székhelye: 7570 Barcs, Bajcsy- Zs. u. 46.

(2) Az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület.

(3)  A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4)  A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Barcsi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal).

2. Az önkormányzat jelképei és kitüntetései

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló valamint a településrészi önkormányzatok címerei, zászlói.

(2) Barcs város és a településrészi önkormányzatok címerének és zászlajának leírását és a használatukra vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat, a tisztségviselők és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőin Magyarország címerét kell használni.

(4) A polgármester jelképe a polgármesteri lánc, amelyet Barcs város jeles ünnepein, rendezvényein visel.

(5) Az önkormányzat kitüntetései: "Barcs Város Díszpolgára", Barcs Városért", "Barcs Szolgálatáért" kitüntető címek.

(6) A kitüntető címek adományozásának rendjét külön rendelet szabályozza. Az adományozásról történő döntést a képviselő-testület nem ruházhatja át.

3. Barcs város nemzetközi és partnerkapcsolatai

3. §

Barcs város hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn: Németország Sinsheim városával, Románia Székelyudvarhely városával, Horvátország Verőce városával, Szlovákia Zselíz városával, Ausztria Knittelfeld városával, illetve önkormányzati partnerkapcsolatot tart fenn Magyarországon Szántód község önkormányzatával.

II. fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

4. Az önkormányzati jogok

4. §

 Az önkormányzati jogok az Alaptörvény 32. cikk (1)¹ bekezdésében meghatározottak szerint kerülnek érvényesítésre.

¹Alaptörvény 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

a) rendeletet alkot;

b) határozatot hoz;

c) önállóan igazgat;

d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;

e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;

g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;

h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;

i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;

j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;

k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;

l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATAI ÉS HATÁSKÖREI

5. A képviselő-testület feladatai

5. §

(1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályok¹ által kötelezően ráruházott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) ⁽³⁾ Barcs Város Önkormányzata kormányzati funkcióit az 1.  melléklet tartalmazza.     

¹Mötv.13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás.

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

 (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

6. Hatáskör átruházás

6. §

1. A hatáskör átruházás szabályaira a Mötv. ¹ előírásait kell alkalmazni.

(2) ⁽³⁾  A polgármester, a bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a képviselő-testületet az alábbiak szerint tájékoztatják :

- a polgármester a munkaterv szerinti soron következő,

-a bizottságok a jegyzőkönyv elkészítési határidejét követő munkaterv szerinti soron következő ülésen, a két ülés közötti beszámoló részeként.

¹Mötv. 41. § (2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

 (3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

¹Mötv. 42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele ésátadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

   16. a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés;

   17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(3) A polgármester felfüggesztési jogának szabályait a Mötv.¹ tartalmazza. E jog érvényesíthetősége érdekében a bizottságok döntéseit 15 napon belül - a jegyző útján – meg kell küldeni a polgármesternek.

(4)  A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

7. A képviselő-testület ülései

7. §

(1) A képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület havonta ülésezik az általa elfogadott munkaterv alapján.

(3) A képviselő-testület szükség szerint a (2) bekezdésben foglaltaknál gyakoribb ülésezést is elrendel azzal, hogy a rendkívüli ülést indokolt esetben lehet összehívni, lehetőség szerint havonta egy alkalommal.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök hívja össze.

(5) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül - ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására - össze kell hívni.

(6) A képviselő-testületi ülés helye a képviselő-testület tanácskozó terme. A napirendhez igazodóan ülés esetenként intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél is tartható.

¹Mötv. 61. § (2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

8. Az alakuló ülés

8. §

(1) ⁽³⁾ Az alakuló ülésre a Mötv.¹  szabályait kell alkalmazni.

(2) Az alakuló ülés összehívása során indokolt esetben a polgármester eltérhet jelen szabályzatnak a testületi ülés összehívását szabályozó rendelkezéseitől -, különösen a meghívó kézbesítési határidejét illetően, azonban a szabályozástól való eltérés nem sértheti a nyilvánosság biztosítására vonatkozó előírások betartását.

(3) ⁽³⁾ A képviselő-testület tagjai az alakuló ülésen az eskütétel után aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

9. A rendes ülés összehívása

9. §

(1) A képviselő-testület ülésének szabályaira a Mötv.² előírásai az irányadók.

¹Mötv. 47. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

¹Mötv 43. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. 

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

¹Mötv.  63. § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.

¹Mötv. 79. § (2) bekezdése szerint a polgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is megfelelően alkalmazni kell.

¹Mötv. 43. § (3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

²Mötv. 44. §  Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

²Mötv. 135. § (1) A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület, illetve a társulási tanács elnökénél a társulási tanács ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések megtárgyalása a helyi önkormányzat, illetve a társulás törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt.

(2) Ha a polgármester, illetve a társulási tanács elnöke a kormányhivatal (1) bekezdés szerinti javaslatának, vagy a polgármester a kormányhivatal  44. § szerinti indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését, illetve a társulási tanács ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat, illetve a társulás szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól.

(2) Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete havonta egyszer –minden hónap 3. csütörtökén – ülésezik, kivétel a január és a július hónapok, amikor a hónap 4. csütörtökén, továbbá a szeptember, amikor a hónap 2. csütörtökén.

A Képviselő-testület augusztus hónapban rendes ülést nem tart. A Képviselő-testület ülései 9 órakor kezdődnek.

(3) A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

     A meghívó tartalma:

     - az ülés helye és időpontja,

     - javasolt napirendi pontok,

     - az előterjesztők neve és funkciója,

     - utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,

     - tájékoztatás arról, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet-e részt az ülésen.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják.

(5) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök írja alá.

 10. §

(1) A képviselő-testület üléseire rendszeresen meg kell hívni:

     a) a települési képviselőket,

     b) tanácskozási joggal:

           - a jegyzőt,

           - a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

           - a választókerület országgyűlési képviselőjét,

          - a városgazdálkodási igazgatóság igazgatóját,

             - a nemzetiségi önkormányzatok szószólóit.

 - a Somogy Megyei Kormányhivatal Barcsi Járási Hivatal vezetőjét,

(2) ⁽³⁾ A képviselő-testület üléseire - tanácskozási joggal - eseti jelleggel meg kell hívni:

     - a polgármester rendelkezése alapján, a bizottsági elnökök javaslatainak figyelembevételével meghívandó személyeket,

     - a napirend szerint illetékes önkormányzati intézmény vezetőjét,

     - a városi rendőrkapitányság vezetőjét,

     - a megyei kormányhivatal vezetőjét,

     - az előterjesztő javaslata alapján azt a személyt, illetve annak a szervezetnek a vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásánál szükséges,

     - bizottságok nem képviselő-testületi tagjait,

     - egyes napirendi pontok előadóit.

(3) A képviselő-testület üléseire a tanácskozási jog nélküli meghívót és az előterjesztéseket meg kell küldeni zárt ülések kivételével:

- a helyi média képviselőinek és a megyei média képviselőjének

(4) a) A képviselő-testület üléseire szóló meghívót és előterjesztéseket - a zárt ülések kivételével - a városi könyvtárnak is meg kell küldeni.

       b) A lakosság önszerveződő közösségei és a helyi pártok az (5) bekezdés szerint értesülnek a képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről. Az előterjesztéseket megtekinthetik a városi könyvtárban, valamint a polgármesteri hivatalban, az önkormányzat honlapján.

(5) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármesteri hivatal a lakosságot az ülést megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatja a meghívónak a hirdető táblákra történő kifüggesztésével, a helyi média részére történő megküldésével és Barcs város honlapján való megjelenítéssel.

10. Rendkívüli ülés összehívása

11. §

(1) ⁽³⁾ A 7.§. (3) bekezdésében, valamint a Mötv-ben meghatározottakon túl a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat/ok kezdeményezésére.

(2)  A rendkívüli ülés összehívását a polgármesternél kell kezdeményezni.

(3)  Amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a települési képviselők indítványozzák, az is szükséges, hogy az indítványt saját kezűleg írják alá.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a napirend írásos anyagaival együtt- kivéve az (5) bekezdés alapján összehívott rendkívüli ülés esetén.

(5) Amennyiben a napirend sürgőssége indokolja, a rendkívüli ülés szóban (telefonon) is összehívható akár 24 órán belüli időpontra is

(6) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának- ha jogszabály másként nem  rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági ülés összehívása.

11. A képviselő-testület munkaterve

12. §

(1) A képviselő-testület éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

      - a képviselő-testület tagjaitól,

      - a bizottságoktól,

      - a jegyzőtől,

      - ⁽³⁾

      - nemzetiségi önkormányzatoktól,

      - a választókerület országgyűlési képviselőjétől

      - a 3. mellékletben szereplő önszerveződő közösségektől.

(3) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

 (4) A munkaterv tervezetet a beérkezett véleményekre, javaslatokra is figyelemmel a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a bizottságok elnökeivel történt egyeztetés után a polgármester terjeszti a tárgyévet megelőző december havi képviselő-testületi ülés elé jóváhagyás végett.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

      - a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját és napirendjét,

      - a napirendi pontok előadóit,

      - a napirend tárgyalásához rendszeresen meghívottak megnevezését,

      - a napirend tárgyalásához eseti jelleggel meghívottak megnevezését.

 (6) A polgármester a munkaterv tervezet előterjesztésével egyidejűleg ismerteti a képviselő-testülettel mindazon véleményeket, javaslatokat, amelyeket a tervezet összeállításánál nem vett figyelembe és közli a mellőzés indokait is.

(7) A munkatervben tervezett napirendi ponttól történő eltérésre csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(8) A munkatervet meg kell küldeni:

      - a képviselő-testület tagjainak,

      - nem képviselő-testületi bizottsági tagoknak,

        - a választókerület országgyűlési képviselőjének,

        - a nemzetiségi önkormányzatoknak,

      - a jegyzőnek,

         - a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

      - a SMKH Barcsi Járási Hivatal vezetőjének,

      - a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek,

      - munkatervben érintett előadónak,

      - a helyben működő médiának,

      - a városi könyvtárnak.

A jegyző a munkatervet az önkormányzat honlapján közzéteszi.

(9) A munkatervben nem szereplő napirendi pontnak a napirendre történő felvétele és tárgyalása nem minősül munkatervtől való eltérésnek.

12. Az ülések nyilvánossága

13. §

1. Az ülés nyilvánosságát az állampolgárok részvételi lehetősége és a televízió jelenléte biztosítja.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(4) A képviselő-testületi ülésen a hallgatóság tagjainak tanácskozási joga nincs, kivéve, ha azt az ülés előtt legalább 2 nappal írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt, a jog megvonása esetén tájékoztatja a képviselő-testületet döntésének tényéről és indokairól.

(5) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felszólalás vagy a kérdezés jogát a hallgatóság tagjainak a polgármester adja meg, legfeljebb 5 perc időtartamra.

Amennyiben a polgármester a szót nem adja meg, a képviselő-testület e jog megadásáról  egyszerű többséggel határoz.

(6) A napirendi pont érintettjének nyilvános ülésre vonatkozó nyilatkozatát írásban szerzi be legkésőbb a meghívó, illetőleg az érintett napirend kiküldésének napjáig.

(7) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv-ben¹ meghatározott estekben.

13. A képviselő-testület tanácskozási rendje

14. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök vezeti.

Az ülések vezetőjének a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelenlévő képviselők számát és javaslatot tesz az ülés napirendjére. Az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.

(3) Az ülés napirendjét a képviselő-testület fogadja el.

(4) A képviselő-testület dönt az egyes napirendi pontok levételéről és újabb napirendi pontok felvételéről.

¹Mötv. 46. §  (2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(5) A polgármester a napirend elfogadása után tényszerűen

-     tájékoztatást ad a két ülés közötti tevékenységéről,

-     jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

-     beszámol: - az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

- az interpellációkra, kérdésekre, felszólalásokra adott válaszokról, ha nem került sor az előző ülésen a válaszadásra,

(6) A két ülés közötti tájékoztató tárgyalása során a képviselőknek lehetősége van kérdés feltevésére a képviselő-testületi ülések időpontja közötti időszakra vonatkozóan.

(7) A két ülés közötti tájékoztató elfogadását követően a jegyző a 20.§. (2) bekezdésében  

     szabályozottak szerint ismerteti- amennyiben sor került rá- a  rendkívüli ülésen/eken  

     hozott határozatokat.

14. Előterjesztések

15. §

(1) A képviselő-testületi ülésre írásos előterjesztés készül.

(2) Az (1) bekezdésben írt kötelezettség alól a képviselő-testület vagy a polgármester felmentést adhat, kivétel ez alól a rendelet-tervezet.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell elkészíteni.

16. §

(1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

      - a képviselő-testület tagjai,

     - a polgármester,

     - az alpolgármester,

     - a bizottságok,

     - ⁽³⁾

       - nemzetiségi önkormányzat testülete,

     - a jegyző,

     - a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, jegyzői ellenjegyzéssel,

     - önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek vezetői,

- a főépítész.

(2) Az előterjesztéseket legkésőbb az ülés időpontja előtt 8 munkanappal kell leadni a jegyzőnek. Sürgős tárgyalás esetén a benyújtott javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés megkezdéséig kell a képviselőknek eljuttatni.

(3) A jegyző a határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgálja és ezt kézjegyével igazolja.

A törvényességi felülvizsgálat során:

- ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét,

- amennyiben azt állapítja meg, hogy a határozati javaslat a törvényességi szempontoknak, illetve jogszabályban foglalt kötelezettségeknek nem felel meg, erről az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.

(4)  ⁽³⁾ A képviselő-testületi tag, bizottság, nemzetiségi önkormányzat, főépítész által készítendő előterjesztések elkészítésénél a polgármesteri hivatal közreműködik, az előterjesztő által igényelt munkát elvégzi, a kért segítséget megadja.

(5) A képviselő-testület a döntés előkészítésébe bizottságot is bevonhat, szükség esetén külső szakértőt is igénybe vehet. Ennek pénzügyi fedezetét biztosítani kell.

(6) A képviselő-testület és a bizottság ülésére meg kell hívni az előterjesztőt.

17. §

A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseknek tartalmazniuk kell:

- az előterjesztés pontos tárgyát, mindazon tényeket, körülményeket és adatokat, melyek a megalapozott döntés meghozatalához szükségesek,

- a lehetséges döntési alternatívákat, változatokat és azok jogszabályi alapját,

- határozati javaslatot,

- a határozat végrehajtásáért felelős személy megnevezését, a végrehajtás határidejének megjelölését,

- hatósági ügyekben az előterjesztéseket az ügyfél számára kiadható formában kell elkészíteni és a testület elé terjeszteni,

- szerződést, megállapodást tartalmazó előterjesztésekhez a szerződés, vagy megállapodás tervezeteket is csatolni kell,

- ⁽³⁾

- az előterjesztés alatti cím röviden és közérthetően tartalmazza az előterjesztés lényegét

- az előterjesztő és az előterjesztés előkészítésében résztvevők megnevezését.

15. Előterjesztések tárgyalása

18. §

(1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:

-     Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban is megindokolhatja vagy kiegészítheti, ha az anyag leadása és az ülés időpontja  között bekövetkezett változások ezt szükségessé teszik.

-     A bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági véleményt, beleértve a kisebbségi véleményt is.

-     A napirend előadójának a képviselő-testület tagjai  és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(2) A vitában a szót a polgármester adja meg és ő határozza meg a hozzászólások rendjét. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő vagy tanácskozási joggal meghívott a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület a felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei és a javaslatok előadói határozathozatal előtt bármikor szót kérhetnek, illetve felszólalhatnak.

(4) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő kérhet szót. Az ügyrendi kérdésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

Ügyrendi kérdésnek minősül az ülés vezetésével, rendjével összefüggő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(5)  a) A bizottsági elnökök hozzászólásának időtartama napirendi pontonként

maximum 5 perc.

b) A képviselő-testületi tagok hozzászólásának időtartama napirendi pontonként

maximum 3 perc.

c) A kérdés időtartama napirendi pontonként

maximum 1 perc.

(6) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A polgármester összefoglalja a vitát  és javaslatot tesz.

(8) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(9) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.

(10) Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni, részére a szót meg kell adni.

16. A tanácskozás rendjének fenntartása

19. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester a rendfenntartás során:

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem méltó módon nyilatkozik,

- rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.

17. A szavazás rendje

20. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az eredeti javaslatról kell dönteni.

     Amennyiben a határozati javaslat több pontot tartalmaz, a határozati javaslati pontokról     

     külön-külön kell szavazni.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a jegyző a hozott határozatot felolvassa, vagy  összefoglalóan hirdeti ki abban az esetben, ha a határozat terjedelme azt indokolja.

(3) Az alternatívákat tartalmazó határozatok esetében a legkevesebb szavazatot kapó javaslatot a polgármester a következő szavazási körben már nem teszi fel szavazásra. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

(4) A személyekre vonatkozó szavazást minden esetben külön-külön személyenként kell megejteni.

(5)  A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel -, a Képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy/ek kiesnek.

(6) a) A (3) bekezdésben és (5) bekezdésben foglaltak alkalmazása során fordulónként a képviselőknek egy szavazatra van lehetőségük. A korábbi forduló/k/ban leadott szavazatuk tartalmától /igen, nem vagy tartózkodás/ a későbbi forduló/k/ban eltérhetnek.

b) Amennyiben valamelyik szavazási fordulóban - a (3) bekezdés esetében egyik alternatív javaslat, az (5) bekezdés esetében egyik személy - a határozat elfogadásához szükséges számú szavazatot megkapja, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, a szavazás lezárul.

Ennek hiányában annyi szavazási fordulót kell tartani, amennyi alternatív javaslat, illetőleg személy szerepel a határozati javaslatban.

18. A döntéshozatal szabályai

21. §

(1) A Mötv-ben¹ meghatározottakon túl minősített többség szükséges:

¹Mötv. 50. §-a szerint minősített többség szükséges

-  a rendeletalkotás;

-  szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

- a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

   - önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

-  megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

-  intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

- önkormányzati képviselő kizárásához,

- összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához

- képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

- zárt ülés elrendeléséhez a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

- továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez.

     - önkormányzati ingatlan feletti rendelkezés esetén,

     - képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

     - helyi népszavazás kiírásához,

     - alapítvány létesítéséhez,

     - titkos szavazás elrendeléséhez,

     - "Barcs Város Díszpolgára", "Barcs Városért" és "Barcs Szolgálatáért" kitüntető cím

        adományozásához,

     - belföldi önkormányzatokkal való együttműködési megállapodáshoz,

     - a gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, illetve a gazdasági társaságba belépés és

        kilépés kérdéskörében hozott döntéshez,

- fegyelmi eljárás során hozott döntéshez.

(2) A képviselő-testület tagja a Mötv.¹ szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend tárgyalása előtt bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi illetménye, tiszteletdíja 25 %-kal csökken.

19. A szavazás módja

22. §

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) ⁽⁸⁾ A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, elektronikus módon hozza. Amennyiben a szavazás elektronikus lebonyolítása nem megoldható, abban az esetben a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A nyílt szavazás név szerint is történhet.

(3) A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel a szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(4) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani.

(5)⁽⁸⁾ A szavazatok elektronikus összesítése / összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a tartózkodók számát.

6. A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a törvény által kötelezően előírt esetekben, titkos szavazást rendelhet el mindazon esetekben és ügyekben, amelyekben zárt ülést kell, vagy lehet tartani. Titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(7) ⁽³⁾ Titkos szavazásnál a Képviselő-testület a tagjaiból megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját. A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a titkos szavazást.

¹Mötv. 49. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(8) A titkos szavazás szavazólapon történik, urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

(9) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

- a szavazás helyét, idejét,

- a szavazás kezdetét, végét,

- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

- a szavazás során felmerült körülményeket,

- a szavazás során tett megállapításokat, érvényes vagy érvénytelen szavazólapról hozott határozato/t/kat,

- a szavazás eredményét.

(10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(11) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha:

- nyílt szavazásnál az "igen" szavazatok száma megegyezik a "nem" szavazatok számával,

- titkos szavazásnál a javaslat mellett és a javaslat ellen leadott szavazatok száma megegyezik.

(12) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők több, mint felének az igen szavazatát /szavazategyenlőség/, akkor a javaslat elutasításra került.

(13) A Mötv-ben¹ meghatározotton túl név szerinti szavazás elrendelése kötelező:

- hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, helyi adó jogcímének és mértékének megállapítása esetén,

- a képviselő-testület feloszlása kérdésében,

- ha ezt törvény előírja.

(14) Név szerinti szavazás rendelhető el, ha:

- a polgármester indítványozza,

- bármelyik települési képviselő kezdeményezi,

- bizottság kéri.

(15) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(16)⁽⁸⁾    Név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevét abc sorrendben olvassa fel, akik nevük felolvasása után "igen", "nem" vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak és a szavazatszámláló berendezésen a szavazatszámláló berendezést kezelő személy az elhangzott szavazatot rögzíti.

            Amennyiben a név szerinti szavazás nem hajtható végre elektronikus módon, a jegyző a képviselők nevét abc sorrendben olvassa fel, akik nevük felolvasása után "igen", "nem" vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. A jegyző a szavazási névsoron rögzíti a képviselők elhangzott szavazatát.

A polgármester utolsóként szavaz. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

¹Mötv. 48. § (3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(5) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

20. A képviselő-testület döntései

23. §

(1) A képviselő-testület döntései:

- önkormányzati rendelet,

- képviselő-testületi határozat.

(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

21. Az önkormányzati rendelettervezetek speciális tartalmi követelményei és az előkészítés szabályai

24. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

- a képviselő-testület tagja,

- a képviselő-testület bizottsága,

- a polgármester,

- a jegyző,

- ⁽³⁾

- a nemzetiségi önkormányzatok.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelet-tervezetet a jegyző irányításával a polgármesteri hivatal készíti elő. A testület megbízhatja az előkészítéssel a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságot vagy e célra ideiglenes bizottságot is alakíthat. A rendelet-tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő is igénybe vehető.

(4) ⁽³⁾ A tervezetet a jegyző véleményével együtt a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet-tervezetet 30 napra közszemlére kell tenni. Ennek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon (honlap, helyi média, televízió, plakátok) tájékoztatni kell. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kifogásait a lakosság a jegyzőnél teheti meg.

6. A jegyző vagy a rendelet-tervezet előterjesztéséért felelős bizottsági elnök a tervezetet a kitűzött határidőre köteles a képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet a tervezetben nem szereplő észrevételekről, javaslatokról és utal mellőzésük indokaira. Itt kell előterjeszteni a jegyzőnek a kifüggesztés ideje alatt érkezett lakossági észrevételeket, javaslatokat, kifogásokat.

(7) Az önkormányzat rendeletének végleges és hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg és a Mötv.¹ szerint megnevezett személyek írják alá.

(8) A rendeleteket minden naptári év elejétől 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az évszám után szerepeltetni kell a kihirdetés időpontját (hónap, nap).

(9) Az önkormányzat rendeleteiről központi nyilvántartást kell vezetni.

(10) a) Az önkormányzat rendeleteit a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

b)  Az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket közzé kell tenni Barcs Város honlapján.

(11) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletet megkapják:

- a képviselő-testület tagjai,

- a polgármester,

- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,   

- a bizottságok nem képviselő-testületi tagjai,

- a rendelet végrehajtásában érdekeltek,

- a média,

- városi könyvtár.

12. A jegyző ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületnek.
13. 
    

22. A képviselő-testület határozatai

25. §

(1) A képviselő-testület a rendeletalkotás eseteit kivéve határozatot hoz.

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzítendő határozatokat minden naptári év elejétől 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal és év, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni. A több feladatot tartalmazó határozatot alpontokba szedve kell rögzíteni. Az alpontokat arab számmal kell jelölni. A határozatot felelős és a határidő megjelölésével kell ellátni. A határozat végén a beszámolási határidőt is fel kell tüntetni. A határozatokról központi nyilvántartást kell vezetni.

¹Mötv. 51. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az önkormányzat normatív határozatait a 24. § (10) bekezdése b) pontjában foglaltak szerint közzé kell tenni.

23. A képviselő-testület határozatainak végrehajtása

26. §

(1) A lejárt határidejű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő lejártát követő első képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(2) A beszámolás írásban történik.

(3) A beszámoló elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról.

A döntés vonatkozhat:

- a beszámoló elfogadására vagy elvetésére,

- újabb beszámolási határidő előírására,

- a határozat hatályon kívül helyezésére.

24. Interpelláció

27. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjeinek lezárása után a

- polgármesterhez,

- alpolgármesterhez

- bizottságok elnökeihez, tanácsnokokhoz,

- jegyzőhöz

interpellációt terjeszthet elő.

(2) Interpellációt a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó valamely önkormányzati döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(3) Egy települési képviselő legfeljebb 3 ügyben kérhet interpellációs választ egy ülésen.

(4) Az interpelláló az interpellációt visszavonhatja.

(5)  Az interpellációt írásban legkésőbb az ülés előtti 3. nap 16 óráig lehet benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint felszólalásként nyújtható be a felszólalásra vonatkozó határidő betartásával, vagy interpellációként olyan testületi ülésen adható be, amellyel kapcsolatosan a három napos határidő teljesül.

 Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, ami 2 percnél, több interpelláció esetén 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(6) Amennyiben az interpelláló a képviselő-testület ülésén az interpelláció tervezett elhangzásának időpontjában nincs jelen, a polgármester új időpontot tűz ki az interpelláció elmondására.

(7) Az interpellációra az ülésen, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő esetben legkésőbb 15 napon belül érdemi választ kell adni.

(8) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.

(9) Az interpellációra adott válasz elhangzása után, - az írásban adott válasz esetében a következő testületi ülésen – az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a testület vita nélkül dönt.

Az interpelláló képviselő választ elfogadó nyilatkozata testületi döntést nem igényel.

(10)  Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra vagy tanácsnokra bízza.  A bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő maximum 2 perces véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(11) Az (9) bekezdés és a (10) bekezdés szerinti döntés egyszerű szótöbbséggel történik.

(12) Az interpellációkról a polgármesteri hivatal rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet, a nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

25. Kérdés

28. §

(1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

A képviselő kérdést a 27. §. (1) bekezdésében felsoroltakhoz intézhet.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő felvetés esetén legkésőbb 15 napon belül köteles az érdemi választ megadni.

2. A kérdésre is az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket az ülésnapot megelőző nap 9 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél  vagy a jegyzőnél, és a kérdés elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést, azonban írásos válasz esetén a polgármester a választ a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti tájékoztatás céljából.

26. Felszólalás

29. §

(1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő városi jelentőségű, halaszthatatlan vagy rendkívüli ügyben a képviselők felszólalhatnak.

(2) A felszólalás tárgyát, annak tartalmára egyértelműen utaló módon az ülésnapot megelőző nap 16 óráig a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet írásban benyújtani.

(3) A 27. § (1) bekezdésében felsoroltak a felszólaláshoz 2-2 perces időtartamban észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

27. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

30. §

1.  ⁽³⁾  A Mötv-ben¹ meghatározotton túl a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza a két fő  jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.

¹Mötv. 52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

- a képviselő-testületi ülésre szóló meghívó,

- jelenléti ív,

- határozati javaslatok,

- rendeletek hiteles szövege,

- titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

- név szerinti szavazásról készült névsor,

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó feljegyzés.

(3) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok lezárása után elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző a felelős.

(5) ⁽³⁾ Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtagadásának jogszerűségéről - ha az érintett kéri – a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság dönt.

(6) A jegyzőkönyvből határozati kivonatot kell készíteni, amelyet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni:

- minden települési képviselőnek,

- a polgármesternek,

- a jegyzőnek,

- a végrehajtásban érdekelteknek, illetve a végrehajtásért felelősöknek,

- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek.

(7) A jegyző a jegyzőkönyv egy példányát elhelyezi a polgármesteri hivatalban, egy példányát pedig megküld a városi könyvtárnak és gondoskodik a honlapon való közzétételről.

(8) a) A képviselő-testület a jegyzőkönyv-hitelesítőket a képviselő-testület alakuló ülésén választja meg tagjai közül.

b) A jegyzőkönyv hitelesítő/k akadályoztatása esetén eseti döntéssel választ hitelesítőt/ket.

3. A jegyzőkönyv-hitelesítőknek a testület ülésén – az elejétől fogva – személyesen végig jelen kell lenniük.

28. A képviselők jogállása

31. §

(1)  Az önkormányzati képviselő jogszabályban¹ meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit.

(2) Az a települési képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad és a távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

¹Mötv. 32. § (1) Az önkormányzati képviselő a település (fővárosi kerület, megye) egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) Az önkormányzati képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

(3) Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.

¹Mötv. 49. § (1) bekezdésének értelmében az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

29. A képviselő-testület bizottságai

32. §

(1) A képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokra a Mötv.¹ szabályait kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület bizottságai lehetnek állandó és ideiglenes bizottságok.

(3) A bizottságok feladat- és hatásköreinek megállapításáról a 4. melléklet rendelkezik.

(4) ⁽³⁾ A bizottsági elnökök feladat- és hatáskörei   a Mötv-ben²  meghatározottakon túl, hogy a Polgármesteri Hivatal bizottsági felelőse által a 39. §. (3) bekezdése 2. francia bekezdése szerinti egyeztetés alapján dönt a bizottság napirendi tervezetéről.

30. Állandó bizottságok

33. §

(1) Az állandó bizottságok jogai:

- döntenek a hatáskörükbe utalt ügyekben,

- a képviselő-testület döntéseinek előkészítése során megvitatják és állást foglalnak a feladatkörükbe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testület határozati javaslatainak véleményezését is,

- előkészítik a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

¹Mötv. 57. § (1) bekezdésének értelmében a bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

¹Mötv. 59. § (1) A bizottság - feladatkörében - kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

¹Mötv. 58. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

¹Mötv. 60. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

²Mötv. 61. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

- közreműködnek a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

- ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját,

- javaslatot tesznek a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(2) A bizottság működése során külső szakértőt is igénybe vehet.

(3) ⁽³⁾ Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottság ellenőrzési jogkörrel is rendelkezik.

(4) ⁽³⁾ Állandó bizottságok és tagjainak száma:

- Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottság 7 fő,

- Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság 7 fő,

- Oktatási, Művelődési, Sport Bizottság 7 fő.

(5) A bizottság tagjaira javaslatot a Mötv.¹ szerint a polgármester tesz.

31. Ideiglenes bizottságok

34. §

(1) A képviselő-testület határozatával adott önkormányzati ügy határozott ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot alakíthat. A ideiglenes bizottság működésének szabályait maga határozza meg.

32. A bizottságok szervezete és működése

35. §

(1) ⁽³⁾ A bizottság elnökére és tagjaira a jogszabályokban² meghatározottak az irányadók.

      A bizottság elnöke és tagjai nyílt szavazással kerülnek megválasztásra.

(2)  Egy települési képviselő elnök csak egy bizottságban lehet.

¹Mötv. 58. § (2) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

² Mötv.57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.

² Mötv 58. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(3)   a) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az általa megbízott képviselő-testületi bizottsági tag látja el.

b) Az együttes bizottsági ülést annak a bizottságnak az elnöke vezeti, amelynek a szakterületét a napirendi pontok többsége érinti

c) Indokolt esetben a polgármester összehívhatja a bizottság ülését, ha azt a bizottság elnöke nem hívja össze, vagy elnöki megbízatása megszűnt.

d) A bizottsági ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

e) A bizottságok belső működésük további szabályait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között saját maguk állapíthatják meg.

(4) Az Mötv-ben¹ meghatározotton túl a bizottság elnöke a bizottság ülését köteles összehívni:

- a bizottság tagjai 1/3-ának indítványára,

- a jegyző indítványára törvénysértés esetén,

- a képviselő-testület határozata alapján,

- a munkaterv szerint.

(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára és külön nem szabályozott működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

(6) A bizottsági tagok titoktartására a képviselők titoktartására vonatkozó szabályok az irányadóak.

(7) A bizottság üléséről hangfelvétel készülhet.

(8) A bizottság tevékenységéről ciklusonként két alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(9) A bizottságok munkáját a jegyző által kijelölt bizottsági felelősök segítik. A bizottsági felelős gondoskodik a bizottsági ülés meghívójának összeállításáról. Elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyek határozatait eljuttatja a jegyzőnek és a polgármesternek.

Az együttes bizottsági ülések megszervezésében a bizottsági felelősök egymással együttműködnek.

¹Mötv. 61. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

33. A tanácsnok

36. § ⁽³⁾

Az állandó bizottságok elnökei tanácsnokok.

34. A polgármester

37. §

(1) A polgármesterre vonatkozó szabályokat a Mötv.¹ tartalmazza.

(2) a) Barcs város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

b) ⁽³⁾ A polgármester szabadságát a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság engedélyezi.

(3) a) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük  akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök  helyettesíti.

b) A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.

(4) A polgármester feladatait, hatásköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján Kormányrendelet állapítja meg.

¹Mötv.  65. § A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.

¹Mötv. 66. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

¹Mötv.  67. § A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

¹Mötv. 81. § (4) A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

¹Áht. 9. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:

d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása.

(5) a) A polgármester feladatait, hatásköreit a központilag kiadott feladat- és hatásköri jegyzék, a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza

b) ⁽³⁾ A polgármester fogadónapja:

- minden hónap második hetében csütörtökön 8-10 óra,

- minden hónap negyedik hetében csütörtökön 15-17 óra.

Akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

35. Az alpolgármester

38. § ⁽³⁾

 Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait a polgármester irányításával.

36. A jegyző, aljegyző

39. §

(1) A jegyzőre vonatkozó szabályokat a Mötv.¹ tartalmazza.

(2) A jegyző és az aljegyző akadályoztatása esetén a jegyzőt az általa kijelölt köztisztviselő helyettesíti.

(3) A Mötv-ben meghatározottakon túl a jegyző főbb feladatai különösen:

- előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

¹Mötv. 81. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

 k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

- gondoskodik arról, hogy a bizottsági anyagok postázását megelőző 2 napon belül a bizottsági felelős  egyeztessen  a bizottsági elnökökkel arról, hogy a tervezett napirendi javaslatok közül a bizottságok mely javaslatokat tárgyalják,

- gondoskodik a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

- rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

- szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,

- ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

- eleget tesz a jogszabályokból eredő jegyzőkönyv, határozat és egyéb iratanyag megküldési kötelezettségének.

(4) A jegyző részletes feladatait és hatásköreit a központilag kiadott feladat- és hatásköri jegyzék rögzíti.

37. A polgármesteri hivatal

40. §

(1) A polgármesteri hivatalra vonatkozó szabályokat a Mötv.¹ tartalmazza.

38. ⁽³⁾

41. § ⁽³⁾

42. § ⁽³⁾

43. § ⁽³⁾

44. § ⁽³⁾

¹Mötv. 84. §  (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

    (2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.

(3) A megyei közgyűlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre.

(4) A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.

(5) A polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése:

a) települési polgármesteri hivatal esetén: (település neve)-i Polgármesteri Hivatal;

b) közös önkormányzati hivatal esetén: (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal;

c) megyei önkormányzati hivatal esetén: (megye neve) Megyei Önkormányzati Hivatal;

4. megyei jogú városi polgármesteri hivatal esetén: (település neve) Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

39. Nemzetiségi önkormányzatok

45. §

A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködést a Nek.¹ törvény előírásai határozzák meg.

46. §

A polgármesteri hivatal részéről a nemzetiségi önkormányzatok munkáját a jegyző irányításával a hivatal dolgozói segítik.

¹Nek. 79. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az állami, önkormányzati fenntartású (tulajdonban levő) intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének, jogszabály vagy egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését is.

(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc, testületi szerv esetén hatvan napon belül köteles érdemben határozni, illetve harminc - jogalkotással összefüggő kérdésben negyvenöt - napon belül érdemben nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést három napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.

(3) Ha a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a nemzetiségi önkormányzat jogosult a felettes szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal soron kívüli eljárását kezdeményezni. A soron kívüli eljárás eredményéről legkésőbb harminc napon belül tájékoztatni kell a kezdeményezőt.

(4) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtásától számított harminc, testületi döntés esetén hatvan napon belül döntést hozni.

¹Nek. 81. § (1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

¹Nek. 82. § Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok védelmében, különösen a helyi kollektív nyelvhasználat, az oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás tárgyában folyó hatósági eljárásokban az adott nemzetiség területileg illetékes települési nemzetiségi önkormányzatát, ennek hiányában területi, ennek hiányában országos önkormányzatát a - közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény vagy más törvény által meghatározott rendben - ügyféli jogállás, e körben nyilatkozattételi és jogorvoslati jogosultság illeti meg.

47. §

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő minden kérdésben a képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti koordinációt, egyeztetést a polgármester, illetve megbízása alapján az alpolgármester látja el.

48. §

(1) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja a testületi működésük feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) Barcs Város Önkormányzata a Polgármesteri Hivatal 11. számú irodáját és a működéshez szükséges tárgyi és technikai eszközöket igény szerint havi 20 órában ingyenes biztosítja, előre egyeztetett időpontban a Polgármesteri Hivatal munkarendjéhez igazodva.

(3) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal Titkárságán keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

4. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek elkészítése, sokszorosítás) a jegyző a Polgármesteri Hivatal Titkárságán keresztül biztosítja.
5. A Nemzetiségi Önkormányzat ülésének jegyzőkönyvét a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke az ülést követő 10 napon belül  megküldi  a jegyzőnek , aki gondoskodik  annak a Kormányhivatalhoz való 15 napon belüli továbbításáról.
6. A Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Közgazdasági Irodája (továbbiakban: Közgazdasági Iroda) ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és iratkezelési feladatokat.

(7) A települési önkormányzat Képviselő-testülete a mindenkori éves költségvetésében határozza meg a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez biztosított hozzájárulást, mely magában foglalja különösen a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásával járó költségeket.

(8) A (7) bekezdés szerinti költségvetésből vásárolt, illetőleg egyéb módon a nemzetiségi önkormányzatok részére ingyenes használatba adott ingó vagyontárgyakról a Polgármesteri hivatal nemzetiségenként leltárt vezet.

(9) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködés részletes szabályait a Barcs Város Önkormányzata és a Nemzetiségi Önkormányzatok kötött létrejött együttműködési megállapodások tartalmazzák.

V. fejezet

A TÁRSULÁSOK

40. Társulások működése

49. §

Az önkormányzat társulásaira a Mötv. 87.§ - 95. § -ig terjedő szabályait kell alkalmazni.

VI. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

41. Városkörzeti találkozók

50. §

(1) Az önkormányzat a lakosság véleményének, javaslatainak meghallgatása, valamint a tevékenységéről adandó tájékoztatás céljából városkörzeti találkozót szervez évente egy alkalommal a költségvetési rendelet elfogadását megelőzően az alábbiak szerint:

- Drávaszentes Faluház,

- Somogytarnóca Faluház,

- Művelődési Központ,

- Arany János Általános Iskola,

- volt Bem utcai iskola,

- Szegedi Tibor Cigány Közösségi Ház és Szabadidő Centrum.

2. A városkörzeti találkozók helyét, idejét a 10. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint közzé kell tenni.
3. 
   

42. Közmeghallgatás

51. §

(1) Közmeghallgatást kell tartani a Mötv-ben¹ meghatározottakon túl a képviselő-testület döntése előtt:

- az önkormányzat költségvetésének megállapítását megelőzően,

- a település általános rendezési tervének jóváhagyásakor, módosításakor

- a jelentősebb fejlesztésekhez kapcsolódóan,

- jogszabályok által kötelezően előírt esetekben.

¹Mötv. 54. § A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha

- a testület előzetesen úgy döntött,

- a képviselők fele indítványozza,

- a településen a választásra jogosultak 1 %-a az ügy tárgyának megjelölésével írásban kéri.

(3) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló képviselő-testületi ülés időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a 10. §. (5) bekezdésében meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, tanácsnokokhoz vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5 percben hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület üléseiről készülő jegyzőkönyvre irányadó szabályok.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre adott válaszokról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

VII. fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS A LAKOSSÁG ÖNSZERVEZŐDŐ KÖZÖSSÉGEIVEL

43. Együttműködés célja és keretei

52. §

(1) Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel tevékenységük, feladataik körében.

Az együttműködés célja és rendeltetése:

- tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

- a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

- rendelettervezetek véleményeztetése,

- a lakossági közügyek intézésébe való bevonása.

(2) A képviselő-testület ülésein és a bizottsági üléseken tanácskozási jogot kell biztosítani az önszerveződő közösségeknek a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásánál a 3. melléklet szerint.

(3) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak.

Ezen rendezvényekről a képviselő-testületi tagokat a rendezvény előtt 10 nappal tájékoztatni kell.

A rendezvényekről a polgármester a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

(4) A képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogathatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét.

(5) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi kábeltelevízióban, rádióban és az internetes honlapon való megjelentetése.

VIII. fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

44. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök

53. §

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök jegyzékét jelen szabályzat 5. melléklete tartalmazza.

IX. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

4. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2007(III.30.) rendelete "A képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról", valamint az ezt módosító 18/2007.(IX.28.), 8/2008.(III.28.), 15/2008.(VI.27.), 21/2008.(XI.14.), 11/2009.(IV.24.), 1/2010.(II.5.), 17/2010.(X.14.), 4/2011.(III.25.), 32/2011.(XII.30.), 10/2012.(V.25.), 13/2012.(VI.29.), 16/2012.(IX.21.) önkormányzati rendeletek.

2. Barcs Város Önkormányzata 14/1995.(V.26.) sz. rendelete a településrészi önkormányzat működésének rendjéről, feladat-és határköréről, valamint gazdálkodásáról, valamint az ezt módosító 19/2004. (III.26.) önkormányzati rendeletek.

3. Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2001.(IV.06.) rendelete a képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörökről valamint az ezt módosító 3/2002.(II.25.) 18/2003.(X.27.), 4/2004.(II. 6.), 7/2004.(II.27.), 23/2004.(IV.30.), 39/2004.(X.28.), 3/2005.(II.25.),  15/2005.(V.27.), 14/2008.(V.30.), 19/2008.(X.3.), 2/2009.(II.13.), 4/2009.(III.27.), 9/2009.(IV.24.), 24/2009.(VIII.4.), 3/2010.(II.01.), 11/2010.(V.28.), 23/2010.(XII.23.), 4/2011.(III.25.), 8/2011.(III.25.), 19/2012.(X.26.), 29/2012.(XII.28.) önkormányzati rendeletek.

Barcs, 2013. február 28.

   Karvalics Ottó  s.k.                                               Balázsné dr. Vástyán Krisztina s.k.

     polgármester                                                             címzetes főjegyző                        

⁽¹⁾   12/2013.(III.28.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2013. március 29-től.

⁽²⁾   24/2013.(XII.19.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2014. január 1-től.

⁽³⁾   13/2014.(X.27.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2014. október 27. napján 9 óra 52 perctől

⁽⁴⁾   14/2014.(XI.20.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2015. január 1-től.

⁽⁵⁾   1/2015.(I.22.)  önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezve

     Hatályos: 2015. január 23-tól.

⁽⁶⁾   5/2015.(II.26.)  önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezve

     Hatályos: 2015. március 1-től.

⁽⁷⁾   7/2015.(II.26.)  önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezve

     Hatályos: 2015. február 27-től.

⁽⁸⁾   9/2015.(IV.23.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2015. április 23. napján 9 óra 41 perctől

Az ^{(1), (2),(3),(4),(5),(6),(7),(8)}  rendelettel  egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.