Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hivatalos megnevezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Barcs Város Önkormányzata (a továbbiakban:

    önkormányzat),

    székhelye: 7570 Barcs, Bajcsy- Zs. u. 46.

(2) Az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület.

(3)  A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4)  A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Barcsi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal).

2. Az önkormányzat jelképei és kitüntetései

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló valamint a településrészi önkormányzatok címerei, zászlói.

(2) Barcs város és a településrészi önkormányzatok címerének és zászlajának leírását és a használatukra vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat, a tisztségviselők és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőin Magyarország címerét kell használni.

(4) A polgármester jelképe a polgármesteri lánc, amelyet Barcs város jeles ünnepein, rendezvényein visel.

(5) Az önkormányzat kitüntetései: "Barcs Város Díszpolgára", "Barcs Városért", "Barcs Szolgálatáért" kitüntető címek.

(6) A kitüntető címek adományozásának rendjét külön rendelet szabályozza. Az adományozásról történő döntést a képviselő-testület nem ruházhatja át.

3. Barcs város nemzetközi és partnerkapcsolatai

3. §

Barcs város hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn: Németország Sinsheim városával, Románia Székelyudvarhely városával, Horvátország Verőce városával, Szlovákia Zselíz városával, Ausztria Knittelfeld városával, illetve önkormányzati partnerkapcsolatot tart fenn Magyarországon Szántód község önkormányzatával.

II. fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

4. Az önkormányzati jogok

4. §

 Az önkormányzati jogok az Alaptörvény 32. cikk (1)¹ bekezdésében meghatározottak szerint kerülnek érvényesítésre.

¹Alaptörvény 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

a) rendeletet alkot;

b) határozatot hoz;

c) önállóan igazgat;

d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;

e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;

g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;

h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;

i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;

j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;

k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;

l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATAI ÉS HATÁSKÖREI

5. A képviselő-testület feladatai

5. §

(1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályok¹ által kötelezően ráruházott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) ⁽³⁾ Barcs Város Önkormányzata kormányzati funkcióit az 1.  melléklet tartalmazza.    

¹Mötv.13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás.

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

 (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

6. Hatáskör átruházás

6. §

1. A hatáskör átruházás szabályaira a Mötv. ¹ előírásait kell alkalmazni.

(2) ⁽³⁾  A polgármester, a bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a képviselő-testületet az alábbiak szerint tájékoztatják :

- a polgármester a munkaterv szerinti soron következő,

-a bizottságok a jegyzőkönyv elkészítési határidejét követő munkaterv szerinti soron következő ülésen, a két ülés közötti beszámoló részeként.

¹Mötv. 41. § (2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

 (3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

¹Mötv. 42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele ésátadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

   16. a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés;

   17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(3) A polgármester felfüggesztési jogának szabályait a Mötv.¹ tartalmazza. E jog érvényesíthetősége érdekében a bizottságok döntéseit 15 napon belül - a jegyző útján – meg kell küldeni a polgármesternek.

(4)  A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

7. A képviselő-testület ülései

7. §

(1) A képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület havonta ülésezik az általa elfogadott munkaterv alapján.

(3) A képviselő-testület szükség szerint a (2) bekezdésben foglaltaknál gyakoribb ülésezést is elrendel azzal, hogy a rendkívüli ülést indokolt esetben lehet összehívni, lehetőség szerint havonta egy alkalommal.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök hívja össze.

(5) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül - ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására - össze kell hívni.

(6) A képviselő-testületi ülés helye a képviselő-testület tanácskozó terme. A napirendhez igazodóan ülés esetenként intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél is tartható.

¹Mötv. 61. § (2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

8. Az alakuló ülés

8. §

(1) ⁽³⁾ Az alakuló ülésre a Mötv.¹  szabályait kell alkalmazni.

(2) Az alakuló ülés összehívása során indokolt esetben a polgármester eltérhet jelen szabályzatnak a testületi ülés összehívását szabályozó rendelkezéseitől -, különösen a meghívó kézbesítési határidejét illetően, azonban a szabályozástól való eltérés nem sértheti a nyilvánosság biztosítására vonatkozó előírások betartását.

(3) ⁽³⁾ A képviselő-testület tagjai az alakuló ülésen az eskütétel után aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

9. A rendes ülés összehívása

9. §

(1) A képviselő-testület ülésének szabályaira a Mötv.² előírásai az irányadók.

¹Mötv. 47. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

¹Mötv 43. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. 

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

¹Mötv.  63. § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.

¹Mötv. 79. § (2) bekezdése szerint a polgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is megfelelően alkalmazni kell.

¹Mötv. 43. § (3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

²Mötv. 44. §  Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

²Mötv. 135. § (1) A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület, illetve a társulási tanács elnökénél a társulási tanács ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések megtárgyalása a helyi önkormányzat, illetve a társulás törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt.

(2) Ha a polgármester, illetve a társulási tanács elnöke a kormányhivatal (1) bekezdés szerinti javaslatának, vagy a polgármester a kormányhivatal  44. § szerinti indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését, illetve a társulási tanács ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat, illetve a társulás szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól.

(2)⁽⁹⁾ Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete havonta egyszer – minden hónap 3. csütörtökén – ülésezik, kivétel a január és a július hónapok, amikor a hónap 4. csütörtökén.

A Képviselő-testület augusztus hónapban rendes ülést nem tart. A Képviselő-testület ülései 9 órakor kezdődnek.

(3) A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

     A meghívó tartalma:

     - az ülés helye és időpontja,

     - javasolt napirendi pontok,

     - az előterjesztők neve és funkciója,

     - utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,

     - tájékoztatás arról, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet-e részt az ülésen.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják.

(5) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök írja alá.

 10. §

(1) A képviselő-testület üléseire rendszeresen meg kell hívni:

     a) a települési képviselőket,

     b) tanácskozási joggal:

           - a jegyzőt,

           - a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

           - a választókerület országgyűlési képviselőjét,

          - a városgazdálkodási igazgatóság igazgatóját,

             - a nemzetiségi önkormányzatok szószólóit.

 - a Somogy Megyei Kormányhivatal Barcsi Járási Hivatal vezetőjét,

(2) ⁽³⁾ A képviselő-testület üléseire - tanácskozási joggal - eseti jelleggel meg kell hívni:

     - a polgármester rendelkezése alapján, a bizottsági elnökök javaslatainak figyelembevételével meghívandó személyeket,

     - a napirend szerint illetékes önkormányzati intézmény vezetőjét,

     - a városi rendőrkapitányság vezetőjét,

     - a megyei kormányhivatal vezetőjét,

     - az előterjesztő javaslata alapján azt a személyt, illetve annak a szervezetnek a vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásánál szükséges,

     - bizottságok nem képviselő-testületi tagjait,

     - egyes napirendi pontok előadóit.

(3) A képviselő-testület üléseire a tanácskozási jog nélküli meghívót és az előterjesztéseket meg kell küldeni zárt ülések kivételével:

- a helyi média képviselőinek és a megyei média képviselőjének

(4) a) A képviselő-testület üléseire szóló meghívót és előterjesztéseket - a zárt ülések kivételével - a városi könyvtárnak is meg kell küldeni.

       b) A lakosság önszerveződő közösségei és a helyi pártok az (5) bekezdés szerint értesülnek a képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről. Az előterjesztéseket megtekinthetik a városi könyvtárban, valamint a polgármesteri hivatalban, az önkormányzat honlapján.

(5) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármesteri hivatal a lakosságot az ülést megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatja a meghívónak a hirdető táblákra történő kifüggesztésével, a helyi média részére történő megküldésével és Barcs város honlapján való megjelenítéssel.

10. Rendkívüli ülés összehívása

11. §

(1) ⁽³⁾ A 7.§. (3) bekezdésében, valamint a Mötv-ben meghatározottakon túl a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat/ok kezdeményezésére.

(2)  A rendkívüli ülés összehívását a polgármesternél kell kezdeményezni.

(3)  Amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a települési képviselők indítványozzák, az is szükséges, hogy az indítványt saját kezűleg írják alá.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a napirend írásos anyagaival együtt- kivéve az (5) bekezdés alapján összehívott rendkívüli ülés esetén.

(5) Amennyiben a napirend sürgőssége indokolja, a rendkívüli ülés szóban (telefonon) is összehívható akár 24 órán belüli időpontra is

(6) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának- ha jogszabály másként nem  rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági ülés összehívása.

11. A képviselő-testület munkaterve

12. §

(1) A képviselő-testület éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

      - a képviselő-testület tagjaitól,

      - a bizottságoktól,

      - a jegyzőtől,

      - ⁽³⁾

      - nemzetiségi önkormányzatoktól,

      - a választókerület országgyűlési képviselőjétől

      - a 3. mellékletben szereplő önszerveződő közösségektől.

(3) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

 (4) A munkaterv tervezetet a beérkezett véleményekre, javaslatokra is figyelemmel a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a bizottságok elnökeivel történt egyeztetés után a polgármester terjeszti a tárgyévet megelőző december havi képviselő-testületi ülés elé jóváhagyás végett.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

      - a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját és napirendjét,

      - a napirendi pontok előadóit,

      - a napirend tárgyalásához rendszeresen meghívottak megnevezését,

      - a napirend tárgyalásához eseti jelleggel meghívottak megnevezését.

 (6) A polgármester a munkaterv tervezet előterjesztésével egyidejűleg ismerteti a képviselő-testülettel mindazon véleményeket, javaslatokat, amelyeket a tervezet összeállításánál nem vett figyelembe és közli a mellőzés indokait is.

(7) A munkatervben tervezett napirendi ponttól történő eltérésre csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(8) A munkatervet meg kell küldeni:

      - a képviselő-testület tagjainak,

      - nem képviselő-testületi bizottsági tagoknak,

        - a választókerület országgyűlési képviselőjének,

        - a nemzetiségi önkormányzatoknak,

      - a jegyzőnek,

         - a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

      - a SMKH Barcsi Járási Hivatal vezetőjének,

      - a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek,

      - munkatervben érintett előadónak,

      - a helyben működő médiának,

      - a városi könyvtárnak.

A jegyző a munkatervet az önkormányzat honlapján közzéteszi.

(9) A munkatervben nem szereplő napirendi pontnak a napirendre történő felvétele és tárgyalása nem minősül munkatervtől való eltérésnek.

12. Az ülések nyilvánossága

13. §

1. Az ülés nyilvánosságát az állampolgárok részvételi lehetősége és a televízió jelenléte biztosítja.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(4) A képviselő-testületi ülésen a hallgatóság tagjainak tanácskozási joga nincs, kivéve, ha azt az ülés előtt legalább 2 nappal írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt, a jog megvonása esetén tájékoztatja a képviselő-testületet döntésének tényéről és indokairól.

(5) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felszólalás vagy a kérdezés jogát a hallgatóság tagjainak a polgármester adja meg, legfeljebb 5 perc időtartamra.

Amennyiben a polgármester a szót nem adja meg, a képviselő-testület e jog megadásáról  egyszerű többséggel határoz.

(6) A napirendi pont érintettjének nyilvános ülésre vonatkozó nyilatkozatát írásban szerzi be legkésőbb a meghívó, illetőleg az érintett napirend kiküldésének napjáig.

(7) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv-ben¹ meghatározott estekben.

13. A képviselő-testület tanácskozási rendje

14. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök vezeti.

Az ülések vezetőjének a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelenlévő képviselők számát és javaslatot tesz az ülés napirendjére. Az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.

(3) Az ülés napirendjét a képviselő-testület fogadja el.

(4) A képviselő-testület dönt az egyes napirendi pontok levételéről és újabb napirendi pontok felvételéről.

¹Mötv. 46. §  (2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(5) A polgármester a napirend elfogadása után tényszerűen

-     tájékoztatást ad a két ülés közötti tevékenységéről,

-     jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

-     beszámol: - az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

- az interpellációkra, kérdésekre, felszólalásokra adott válaszokról, ha nem került sor az előző ülésen a válaszadásra,

(6) A két ülés közötti tájékoztató tárgyalása során a képviselőknek lehetősége van kérdés feltevésére a képviselő-testületi ülések időpontja közötti időszakra vonatkozóan.

(7) A két ülés közötti tájékoztató elfogadását követően a jegyző a 20.§. (2) bekezdésében  

     szabályozottak szerint ismerteti- amennyiben sor került rá- a  rendkívüli ülésen/eken  

     hozott határozatokat.

14. Előterjesztések

15. §

(1) A képviselő-testületi ülésre írásos előterjesztés készül.

(2) Az (1) bekezdésben írt kötelezettség alól a képviselő-testület vagy a polgármester felmentést adhat, kivétel ez alól a rendelet-tervezet.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell elkészíteni.

16. §

(1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

      - a képviselő-testület tagjai,

     - a polgármester,

     - az alpolgármester,

     - a bizottságok,

     - ⁽³⁾

       - nemzetiségi önkormányzat testülete,

     - a jegyző,

     - a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, jegyzői ellenjegyzéssel,

     - önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek vezetői,

- a főépítész.

(2) Az előterjesztéseket legkésőbb az ülés időpontja előtt 8 munkanappal kell leadni a jegyzőnek. Sürgős tárgyalás esetén a benyújtott javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés megkezdéséig kell a képviselőknek eljuttatni.

(3) A jegyző a határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgálja és ezt kézjegyével igazolja.

A törvényességi felülvizsgálat során:

- ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét,

- amennyiben azt állapítja meg, hogy a határozati javaslat a törvényességi szempontoknak, illetve jogszabályban foglalt kötelezettségeknek nem felel meg, erről az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.

(4)  ⁽³⁾ A képviselő-testületi tag, bizottság, nemzetiségi önkormányzat, főépítész által készítendő előterjesztések elkészítésénél a polgármesteri hivatal közreműködik, az előterjesztő által igényelt munkát elvégzi, a kért segítséget megadja.

(5) A képviselő-testület a döntés előkészítésébe bizottságot is bevonhat, szükség esetén külső szakértőt is igénybe vehet. Ennek pénzügyi fedezetét biztosítani kell.

(6) A képviselő-testület és a bizottság ülésére meg kell hívni az előterjesztőt.

17. §

A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseknek tartalmazniuk kell:

- az előterjesztés pontos tárgyát, mindazon tényeket, körülményeket és adatokat, melyek a megalapozott döntés meghozatalához szükségesek,

- a lehetséges döntési alternatívákat, változatokat és azok jogszabályi alapját,

- határozati javaslatot,

- a határozat végrehajtásáért felelős személy megnevezését, a végrehajtás határidejének megjelölését,

- hatósági ügyekben az előterjesztéseket az ügyfél számára kiadható formában kell elkészíteni és a testület elé terjeszteni,

- szerződést, megállapodást tartalmazó előterjesztésekhez a szerződés, vagy megállapodás tervezeteket is csatolni kell,

- ⁽³⁾

- az előterjesztés alatti cím röviden és közérthetően tartalmazza az előterjesztés lényegét

- az előterjesztő és az előterjesztés előkészítésében résztvevők megnevezését.

15. Előterjesztések tárgyalása

18. §

(1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:

-     Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban is megindokolhatja vagy kiegészítheti, ha az anyag leadása és az ülés időpontja  között bekövetkezett változások ezt szükségessé teszik.

-     A bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági véleményt, beleértve a kisebbségi véleményt is.

-     A napirend előadójának a képviselő-testület tagjai  és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(2) A vitában a szót a polgármester adja meg és ő határozza meg a hozzászólások rendjét. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő vagy tanácskozási joggal meghívott a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület a felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei és a javaslatok előadói határozathozatal előtt bármikor szót kérhetnek, illetve felszólalhatnak.

(4) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő kérhet szót. Az ügyrendi kérdésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

Ügyrendi kérdésnek minősül az ülés vezetésével, rendjével összefüggő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(5)  a) A bizottsági elnökök hozzászólásának időtartama napirendi pontonként

maximum 5 perc.

b) A képviselő-testületi tagok hozzászólásának időtartama napirendi pontonként

maximum 3 perc.

c) A kérdés időtartama napirendi pontonként

maximum 1 perc.

(6) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A polgármester összefoglalja a vitát  és javaslatot tesz.

(8) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(9) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.

(10) Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni, részére a szót meg kell adni.

16. A tanácskozás rendjének fenntartása

19. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester a rendfenntartás során:

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem méltó módon nyilatkozik,

- rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.

17. A szavazás rendje

20. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az eredeti javaslatról kell dönteni.

     Amennyiben a határozati javaslat több pontot tartalmaz, a határozati javaslati pontokról     

     külön-külön kell szavazni.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a jegyző a hozott határozatot felolvassa, vagy  összefoglalóan hirdeti ki abban az esetben, ha a határozat terjedelme azt indokolja.

(3) Az alternatívákat tartalmazó határozatok esetében a legkevesebb szavazatot kapó javaslatot a polgármester a következő szavazási körben már nem teszi fel szavazásra. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

(4) A személyekre vonatkozó szavazást minden esetben külön-külön személyenként kell megejteni.

(5)  A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel -, a Képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy/ek kiesnek.

(6) a) A (3) bekezdésben és (5) bekezdésben foglaltak alkalmazása során fordulónként a képviselőknek egy szavazatra van lehetőségük. A korábbi forduló/k/ban leadott szavazatuk tartalmától /igen, nem vagy tartózkodás/ a későbbi forduló/k/ban eltérhetnek.

b) Amennyiben valamelyik szavazási fordulóban - a (3) bekezdés esetében egyik alternatív javaslat, az (5) bekezdés esetében egyik személy - a határozat elfogadásához szükséges számú szavazatot megkapja, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, a szavazás lezárul.

Ennek hiányában annyi szavazási fordulót kell tartani, amennyi alternatív javaslat, illetőleg személy szerepel a határozati javaslatban.

18. A döntéshozatal szabályai

21. §

(1) A Mötv-ben¹ meghatározottakon túl minősített többség szükséges:

¹Mötv. 50. §-a szerint minősített többség szükséges

-  a rendeletalkotás;

-  szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

- a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

   - önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

-  megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

-  intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

- önkormányzati képviselő kizárásához,

- összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához

- képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

- zárt ülés elrendeléséhez a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

- továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez.

     - önkormányzati ingatlan feletti rendelkezés esetén,

     - képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

     - helyi népszavazás kiírásához,

     - alapítvány létesítéséhez,

     - titkos szavazás elrendeléséhez,

     - "Barcs Város Díszpolgára", "Barcs Városért" és "Barcs Szolgálatáért" kitüntető cím

        adományozásához,

     - belföldi önkormányzatokkal való együttműködési megállapodáshoz,

     - a gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, illetve a gazdasági társaságba belépés és

        kilépés kérdéskörében hozott döntéshez,

- fegyelmi eljárás során hozott döntéshez.

(2) A képviselő-testület tagja a Mötv.¹ szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend tárgyalása előtt bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi illetménye, tiszteletdíja 25 %-kal csökken.

19. A szavazás módja

22. §

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) ⁽⁸⁾ A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, elektronikus módon hozza. Amennyiben a szavazás elektronikus lebonyolítása nem megoldható, abban az esetben a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A nyílt szavazás név szerint is történhet.

(3) A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel a szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(4) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani.

(5)⁽⁸⁾ A szavazatok elektronikus összesítése / összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a tartózkodók számát.

6. A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a törvény által kötelezően előírt esetekben, titkos szavazást rendelhet el mindazon esetekben és ügyekben, amelyekben zárt ülést kell, vagy lehet tartani. Titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(7) ⁽³⁾ Titkos szavazásnál a Képviselő-testület a tagjaiból megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját. A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a titkos szavazást.

¹Mötv. 49. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(8) A titkos szavazás szavazólapon történik, urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

(9) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

- a szavazás helyét, idejét,

- a szavazás kezdetét, végét,

- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

- a szavazás során felmerült körülményeket,

- a szavazás során tett megállapításokat, érvényes vagy érvénytelen szavazólapról hozott határozato/t/kat,

- a szavazás eredményét.

(10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(11) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha:

- nyílt szavazásnál az "igen" szavazatok száma megegyezik a "nem" szavazatok számával,

- titkos szavazásnál a javaslat mellett és a javaslat ellen leadott szavazatok száma megegyezik.

(12) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők több, mint felének az igen szavazatát /szavazategyenlőség/, akkor a javaslat elutasításra került.

(13) A Mötv-ben¹ meghatározotton túl név szerinti szavazás elrendelése kötelező:

- hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, helyi adó jogcímének és mértékének megállapítása esetén,

- a képviselő-testület feloszlása kérdésében,

- ha ezt törvény előírja.

(14) Név szerinti szavazás rendelhető el, ha:

- a polgármester indítványozza,

- bármelyik települési képviselő kezdeményezi,

- bizottság kéri.

(15) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(16)⁽⁸⁾    Név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevét abc sorrendben olvassa fel, akik nevük felolvasása után "igen", "nem" vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak és a szavazatszámláló berendezésen a szavazatszámláló berendezést kezelő személy az elhangzott szavazatot rögzíti.

            Amennyiben a név szerinti szavazás nem hajtható végre elektronikus módon, a jegyző a képviselők nevét abc sorrendben olvassa fel, akik nevük felolvasása után "igen", "nem" vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. A jegyző a szavazási névsoron rögzíti a képviselők elhangzott szavazatát.

A polgármester utolsóként szavaz. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

¹Mötv. 48. § (3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(5) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

20. A képviselő-testület döntései

23. §

(1) A képviselő-testület döntései:

- önkormányzati rendelet,

- képviselő-testületi határozat.

(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

21. Az önkormányzati rendelettervezetek speciális tartalmi követelményei és az előkészítés szabályai

24. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

- a képviselő-testület tagja,

- a képviselő-testület bizottsága,

- a polgármester,

- a jegyző,

- ⁽³⁾

- a nemzetiségi önkormányzatok.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelet-tervezetet a jegyző irányításával a polgármesteri hivatal készíti elő. A testület megbízhatja az előkészítéssel a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságot vagy e célra ideiglenes bizottságot is alakíthat. A rendelet-tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő is igénybe vehető.

(4) ⁽³⁾ A tervezetet a jegyző véleményével együtt a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet-tervezetet 30 napra közszemlére kell tenni. Ennek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon (honlap, helyi média, televízió, plakátok) tájékoztatni kell. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kifogásait a lakosság a jegyzőnél teheti meg.

6. A jegyző vagy a rendelet-tervezet előterjesztéséért felelős bizottsági elnök a tervezetet a kitűzött határidőre köteles a képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet a tervezetben nem szereplő észrevételekről, javaslatokról és utal mellőzésük indokaira. Itt kell előterjeszteni a jegyzőnek a kifüggesztés ideje alatt érkezett lakossági észrevételeket, javaslatokat, kifogásokat.

(7) Az önkormányzat rendeletének végleges és hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg és a Mötv.¹ szerint megnevezett személyek írják alá.

(8) A rendeleteket minden naptári év elejétől 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az évszám után szerepeltetni kell a kihirdetés időpontját (hónap, nap).

(9) Az önkormányzat rendeleteiről központi nyilvántartást kell vezetni.

(10) a) Az önkormányzat rendeleteit a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

b)  Az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket közzé kell tenni Barcs Város honlapján.

(11) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletet megkapják:

- a képviselő-testület tagjai,

- a polgármester,

- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,   

- a bizottságok nem képviselő-testületi tagjai,

- a rendelet végrehajtásában érdekeltek,

- a média,

- városi könyvtár.

12. A jegyző ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületnek.

22. A képviselő-testület határozatai

25. §

(1) A képviselő-testület a rendeletalkotás eseteit kivéve határozatot hoz.

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzítendő határozatokat minden naptári év elejétől 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal és év, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni. A több feladatot tartalmazó határozatot alpontokba szedve kell rögzíteni. Az alpontokat arab számmal kell jelölni. A határozatot felelős és a határidő megjelölésével kell ellátni. A határozat végén a beszámolási határidőt is fel kell tüntetni. A határozatokról központi nyilvántartást kell vezetni.

¹Mötv. 51. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az önkormányzat normatív határozatait a 24. § (10) bekezdése b) pontjában foglaltak szerint közzé kell tenni.

23. A képviselő-testület határozatainak végrehajtása

26. §

(1) A lejárt határidejű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő lejártát követő első képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(2) A beszámolás írásban történik.

(3) A beszámoló elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról.

A döntés vonatkozhat:

- a beszámoló elfogadására vagy elvetésére,

- újabb beszámolási határidő előírására,

- a határozat hatályon kívül helyezésére.

24. Interpelláció

27. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjeinek lezárása után a

- polgármesterhez,

- alpolgármesterhez

- bizottságok elnökeihez, tanácsnokokhoz,

- jegyzőhöz

interpellációt terjeszthet elő.

(2) Interpellációt a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó valamely önkormányzati döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(3) Egy települési képviselő legfeljebb 3 ügyben kérhet interpellációs választ egy ülésen.

(4) Az interpelláló az interpellációt visszavonhatja.

(5)  Az interpellációt írásban legkésőbb az ülés előtti 3. nap 16 óráig lehet benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint felszólalásként nyújtható be a felszólalásra vonatkozó határidő betartásával, vagy interpellációként olyan testületi ülésen adható be, amellyel kapcsolatosan a három napos határidő teljesül.

 Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, ami 2 percnél, több interpelláció esetén 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(6) Amennyiben az interpelláló a képviselő-testület ülésén az interpelláció tervezett elhangzásának időpontjában nincs jelen, a polgármester új időpontot tűz ki az interpelláció elmondására.

(7) Az interpellációra az ülésen, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő esetben legkésőbb 15 napon belül érdemi választ kell adni.

(8) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.

(9) Az interpellációra adott válasz elhangzása után, - az írásban adott válasz esetében a következő testületi ülésen – az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a testület vita nélkül dönt.

Az interpelláló képviselő választ elfogadó nyilatkozata testületi döntést nem igényel.

(10)  Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra vagy tanácsnokra bízza.  A bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő maximum 2 perces véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(11) Az (9) bekezdés és a (10) bekezdés szerinti döntés egyszerű szótöbbséggel történik.

(12) Az interpellációkról a polgármesteri hivatal rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet, a nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

25. Kérdés

28. §

(1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

A képviselő kérdést a 27. §. (1) bekezdésében felsoroltakhoz intézhet.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő felvetés esetén legkésőbb 15 napon belül köteles az érdemi választ megadni.

2. A kérdésre is az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket az ülésnapot megelőző nap 9 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél  vagy a jegyzőnél, és a kérdés elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést, azonban írásos válasz esetén a polgármester a választ a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti tájékoztatás céljából.

26. Felszólalás

29. §

(1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő városi jelentőségű, halaszthatatlan vagy rendkívüli ügyben a képviselők felszólalhatnak.

(2) A felszólalás tárgyát, annak tartalmára egyértelműen utaló módon az ülésnapot megelőző nap 16 óráig a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet írásban benyújtani.

(3) A 27. § (1) bekezdésében felsoroltak a felszólaláshoz 2-2 perces időtartamban észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

27. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

30. §

1.  ⁽³⁾  A Mötv-ben¹ meghatározotton túl a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza a két fő  jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.

¹Mötv. 52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

- a képviselő-testületi ülésre szóló meghívó,

- jelenléti ív,

- határozati javaslatok,

- rendeletek hiteles szövege,

- titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

- név szerinti szavazásról készült névsor,

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó feljegyzés.

(3) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok lezárása után elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző a felelős.

(5) ⁽³⁾ Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtagadásának jogszerűségéről - ha az érintett kéri – a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság dönt.

(6) A jegyzőkönyvből határozati kivonatot kell készíteni, amelyet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni:

- minden települési képviselőnek,

- a polgármesternek,

- a jegyzőnek,

- a végrehajtásban érdekelteknek, illetve a végrehajtásért felelősöknek,

- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek.

(7) A jegyző a jegyzőkönyv egy példányát elhelyezi a polgármesteri hivatalban, egy példányát pedig megküld a városi könyvtárnak és gondoskodik a honlapon való közzétételről.

(8) a) A képviselő-testület a jegyzőkönyv-hitelesítőket a képviselő-testület alakuló ülésén választja meg tagjai közül.

b) A jegyzőkönyv hitelesítő/k akadályoztatása esetén eseti döntéssel választ hitelesítőt/ket.

3. A jegyzőkönyv-hitelesítőknek a testület ülésén – az elejétől fogva – személyesen végig jelen kell lenniük.

28. A képviselők jogállása

31. §

(1)  Az önkormányzati képviselő jogszabályban¹ meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit.

(2) Az a települési képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad és a távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

¹Mötv. 32. § (1) Az önkormányzati képviselő a település (fővárosi kerület, megye) egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) Az önkormányzati képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

(3) Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.

¹Mötv. 49. § (1) bekezdésének értelmében az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

29. A képviselő-testület bizottságai

32. §

(1) A képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokra a Mötv.¹ szabályait kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület bizottságai lehetnek állandó és ideiglenes bizottságok.

(3) A bizottságok feladat- és hatásköreinek megállapításáról a 4. melléklet rendelkezik.

(4) ⁽³⁾ A bizottsági elnökök feladat- és hatáskörei   a Mötv-ben²  meghatározottakon túl, hogy a Polgármesteri Hivatal bizottsági felelőse által a 39. §. (3) bekezdése 2. francia bekezdése szerinti egyeztetés alapján dönt a bizottság napirendi tervezetéről.

30. Állandó bizottságok

33. §

(1) Az állandó bizottságok jogai:

- döntenek a hatáskörükbe utalt ügyekben,

- a képviselő-testület döntéseinek előkészítése során megvitatják és állást foglalnak a feladatkörükbe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testület határozati javaslatainak véleményezését is,

- előkészítik a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

¹Mötv. 57. § (1) bekezdésének értelmében a bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

¹Mötv. 59. § (1) A bizottság - feladatkörében - kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

¹Mötv. 58. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

¹Mötv. 60. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

²Mötv. 61. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

- közreműködnek a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

- ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját,

- javaslatot tesznek a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(2) A bizottság működése során külső szakértőt is igénybe vehet.

(3) ⁽³⁾ Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottság ellenőrzési jogkörrel is rendelkezik.

(4) ⁽³⁾ Állandó bizottságok és tagjainak száma:

- Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottság 7 fő,

- Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság 7 fő,

- Oktatási, Művelődési, Sport Bizottság 7 fő.

(5) A bizottság tagjaira javaslatot a Mötv.¹ szerint a polgármester tesz.

31. Ideiglenes bizottságok

34. §

(1) A képviselő-testület határozatával adott önkormányzati ügy határozott ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot alakíthat. A ideiglenes bizottság működésének szabályait maga határozza meg.

32. A bizottságok szervezete és működése

35. §

(1) ⁽³⁾ A bizottság elnökére és tagjaira a jogszabályokban² meghatározottak az irányadók.

      A bizottság elnöke és tagjai nyílt szavazással kerülnek megválasztásra.

(2)  Egy települési képviselő elnök csak egy bizottságban lehet.

¹Mötv. 58. § (2) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

² Mötv.57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.

² Mötv 58. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(3)   a) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az általa megbízott képviselő-testületi bizottsági tag látja el.

b) Az együttes bizottsági ülést annak a bizottságnak az elnöke vezeti, amelynek a szakterületét a napirendi pontok többsége érinti

c) Indokolt esetben a polgármester összehívhatja a bizottság ülését, ha azt a bizottság elnöke nem hívja össze, vagy elnöki megbízatása megszűnt.

d) A bizottsági ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

e) A bizottságok belső működésük további szabályait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között saját maguk állapíthatják meg.

(4) Az Mötv-ben¹ meghatározotton túl a bizottság elnöke a bizottság ülését köteles összehívni:

- a bizottság tagjai 1/3-ának indítványára,

- a jegyző indítványára törvénysértés esetén,

- a képviselő-testület határozata alapján,

- a munkaterv szerint.

(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára és külön nem szabályozott működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

(6) A bizottsági tagok titoktartására a képviselők titoktartására vonatkozó szabályok az irányadóak.

(7) A bizottság üléséről hangfelvétel készülhet.

(8) A bizottság tevékenységéről ciklusonként két alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(9) A bizottságok munkáját a jegyző által kijelölt bizottsági felelősök segítik. A bizottsági felelős gondoskodik a bizottsági ülés meghívójának összeállításáról. Elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyek határozatait eljuttatja a jegyzőnek és a polgármesternek.

Az együttes bizottsági ülések megszervezésében a bizottsági felelősök egymással együttműködnek.

¹Mötv. 61. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

33. A tanácsnok

36. § ⁽³⁾

Az állandó bizottságok elnökei tanácsnokok.

34. A polgármester

37. §

(1) A polgármesterre vonatkozó szabályokat a Mötv.¹ tartalmazza.

(2) a) Barcs város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

b) ⁽³⁾ A polgármester szabadságát a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság engedélyezi.

(3) a) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük  akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök  helyettesíti.

b) A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.

(4) A polgármester feladatait, hatásköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján Kormányrendelet állapítja meg.

¹Mötv.  65. § A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.

¹Mötv. 66. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

¹Mötv.  67. § A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

¹Mötv. 81. § (4) A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

¹Áht. 9. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:

d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása.

(5) a) A polgármester feladatait, hatásköreit a központilag kiadott feladat- és hatásköri jegyzék, a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza

b) ⁽³⁾ A polgármester fogadónapja:

- minden hónap második hetében csütörtökön 8-10 óra,

- minden hónap negyedik hetében csütörtökön 15-17 óra.

Akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

35. Az alpolgármester

38. § ⁽³⁾

 Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait a polgármester irányításával.

36. A jegyző, aljegyző

39. §

(1) A jegyzőre vonatkozó szabályokat a Mötv.¹ tartalmazza.

(2) A jegyző és az aljegyző akadályoztatása esetén a jegyzőt az általa kijelölt köztisztviselő helyettesíti.

(3) A Mötv-ben meghatározottakon túl a jegyző főbb feladatai különösen:

- előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

¹Mötv. 81. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

 k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

- gondoskodik arról, hogy a bizottsági anyagok postázását megelőző 2 napon belül a bizottsági felelős  egyeztessen  a bizottsági elnökökkel arról, hogy a tervezett napirendi javaslatok közül a bizottságok mely javaslatokat tárgyalják,

- gondoskodik a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

- rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

- szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,

- ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

- eleget tesz a jogszabályokból eredő jegyzőkönyv, határozat és egyéb iratanyag megküldési kötelezettségének.

(4) A jegyző részletes feladatait és hatásköreit a központilag kiadott feladat- és hatásköri jegyzék rögzíti.

37. A polgármesteri hivatal

40. §

(1) A polgármesteri hivatalra vonatkozó szabályokat a Mötv.¹ tartalmazza.

38. ⁽³⁾

41. § ⁽³⁾

42. § ⁽³⁾

43. § ⁽³⁾

44. § ⁽³⁾

¹Mötv. 84. §  (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

    (2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.

(3) A megyei közgyűlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre.

(4) A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.

(5) A polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése:

a) települési polgármesteri hivatal esetén: (település neve)-i Polgármesteri Hivatal;

b) közös önkormányzati hivatal esetén: (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal;

c) megyei önkormányzati hivatal esetén: (megye neve) Megyei Önkormányzati Hivatal;

4. megyei jogú városi polgármesteri hivatal esetén: (település neve) Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

39. Nemzetiségi önkormányzatok

45. §

A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködést a Nek.¹ törvény előírásai határozzák meg.

46. §

A polgármesteri hivatal részéről a nemzetiségi önkormányzatok munkáját a jegyző irányításával a hivatal dolgozói segítik.

¹Nek. 79. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az állami, önkormányzati fenntartású (tulajdonban levő) intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének, jogszabály vagy egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését is.

(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc, testületi szerv esetén hatvan napon belül köteles érdemben határozni, illetve harminc - jogalkotással összefüggő kérdésben negyvenöt - napon belül érdemben nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést három napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.

(3) Ha a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a nemzetiségi önkormányzat jogosult a felettes szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal soron kívüli eljárását kezdeményezni. A soron kívüli eljárás eredményéről legkésőbb harminc napon belül tájékoztatni kell a kezdeményezőt.

(4) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtásától számított harminc, testületi döntés esetén hatvan napon belül döntést hozni.

¹Nek. 81. § (1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

¹Nek. 82. § Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok védelmében, különösen a helyi kollektív nyelvhasználat, az oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás tárgyában folyó hatósági eljárásokban az adott nemzetiség területileg illetékes települési nemzetiségi önkormányzatát, ennek hiányában területi, ennek hiányában országos önkormányzatát a - közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény vagy más törvény által meghatározott rendben - ügyféli jogállás, e körben nyilatkozattételi és jogorvoslati jogosultság illeti meg.

47. §

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő minden kérdésben a képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti koordinációt, egyeztetést a polgármester, illetve megbízása alapján az alpolgármester látja el.

48. §

(1) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja a testületi működésük feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) Barcs Város Önkormányzata a Polgármesteri Hivatal 11. számú irodáját és a működéshez szükséges tárgyi és technikai eszközöket igény szerint havi 20 órában ingyenes biztosítja, előre egyeztetett időpontban a Polgármesteri Hivatal munkarendjéhez igazodva.

(3) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal Titkárságán keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

4. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek elkészítése, sokszorosítás) a jegyző a Polgármesteri Hivatal Titkárságán keresztül biztosítja.
5. A Nemzetiségi Önkormányzat ülésének jegyzőkönyvét a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke az ülést követő 10 napon belül  megküldi  a jegyzőnek , aki gondoskodik  annak a Kormányhivatalhoz való 15 napon belüli továbbításáról.
6. A Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Közgazdasági Irodája (továbbiakban: Közgazdasági Iroda) ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és iratkezelési feladatokat.

(7) A települési önkormányzat Képviselő-testülete a mindenkori éves költségvetésében határozza meg a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez biztosított hozzájárulást, mely magában foglalja különösen a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásával járó költségeket.

(8) A (7) bekezdés szerinti költségvetésből vásárolt, illetőleg egyéb módon a nemzetiségi önkormányzatok részére ingyenes használatba adott ingó vagyontárgyakról a Polgármesteri hivatal nemzetiségenként leltárt vezet.

(9) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködés részletes szabályait a Barcs Város Önkormányzata és a Nemzetiségi Önkormányzatok kötött létrejött együttműködési megállapodások tartalmazzák.

V. fejezet

A TÁRSULÁSOK

40. Társulások működése

49. §

Az önkormányzat társulásaira a Mötv. 87.§ - 95. § -ig terjedő szabályait kell alkalmazni.

VI. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

41. Városkörzeti találkozók

50. §

(1) Az önkormányzat a lakosság véleményének, javaslatainak meghallgatása, valamint a tevékenységéről adandó tájékoztatás céljából városkörzeti találkozót szervez évente egy alkalommal a költségvetési rendelet elfogadását megelőzően az alábbiak szerint:

- Drávaszentes Faluház,

- Somogytarnóca Faluház,

- Művelődési Központ,

- Arany János Általános Iskola,

- volt Bem utcai iskola,

- Szegedi Tibor Cigány Közösségi Ház és Szabadidő Centrum.

2. A városkörzeti találkozók helyét, idejét a 10. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint közzé kell tenni.
3. 
   

42. Közmeghallgatás

51. §

(1) Közmeghallgatást kell tartani a Mötv-ben¹ meghatározottakon túl a képviselő-testület döntése előtt:

- az önkormányzat költségvetésének megállapítását megelőzően,

- a település általános rendezési tervének jóváhagyásakor, módosításakor

- a jelentősebb fejlesztésekhez kapcsolódóan,

- jogszabályok által kötelezően előírt esetekben.

¹Mötv. 54. § A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha

- a testület előzetesen úgy döntött,

- a képviselők fele indítványozza,

- a településen a választásra jogosultak 1 %-a az ügy tárgyának megjelölésével írásban kéri.

(3) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló képviselő-testületi ülés időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a 10. §. (5) bekezdésében meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, tanácsnokokhoz vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5 percben hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület üléseiről készülő jegyzőkönyvre irányadó szabályok.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre adott válaszokról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

VII. fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS A LAKOSSÁG ÖNSZERVEZŐDŐ KÖZÖSSÉGEIVEL

43. Együttműködés célja és keretei

52. §

(1) Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel tevékenységük, feladataik körében.

Az együttműködés célja és rendeltetése:

- tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

- a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

- rendelettervezetek véleményeztetése,

- a lakossági közügyek intézésébe való bevonása.

(2) A képviselő-testület ülésein és a bizottsági üléseken tanácskozási jogot kell biztosítani az önszerveződő közösségeknek a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásánál a 3. melléklet szerint.

(3) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak.

Ezen rendezvényekről a képviselő-testületi tagokat a rendezvény előtt 10 nappal tájékoztatni kell.

A rendezvényekről a polgármester a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

(4) A képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogathatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét.

(5) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi kábeltelevízióban, rádióban és az internetes honlapon való megjelentetése.

VIII. fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

44. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök

53. §

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök jegyzékét jelen szabályzat 5. melléklete tartalmazza.

IX. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

4. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2007(III.30.) rendelete "A képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról", valamint az ezt módosító 18/2007.(IX.28.), 8/2008.(III.28.), 15/2008.(VI.27.), 21/2008.(XI.14.), 11/2009.(IV.24.), 1/2010.(II.5.), 17/2010.(X.14.), 4/2011.(III.25.), 32/2011.(XII.30.), 10/2012.(V.25.), 13/2012.(VI.29.), 16/2012.(IX.21.) önkormányzati rendeletek.

2. Barcs Város Önkormányzata 14/1995.(V.26.) sz. rendelete a településrészi önkormányzat működésének rendjéről, feladat-és határköréről, valamint gazdálkodásáról, valamint az ezt módosító 19/2004. (III.26.) önkormányzati rendeletek.

3. Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2001.(IV.06.) rendelete a képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörökről valamint az ezt módosító 3/2002.(II.25.) 18/2003.(X.27.), 4/2004.(II. 6.), 7/2004.(II.27.), 23/2004.(IV.30.), 39/2004.(X.28.), 3/2005.(II.25.),  15/2005.(V.27.), 14/2008.(V.30.), 19/2008.(X.3.), 2/2009.(II.13.), 4/2009.(III.27.), 9/2009.(IV.24.), 24/2009.(VIII.4.), 3/2010.(II.01.), 11/2010.(V.28.), 23/2010.(XII.23.), 4/2011.(III.25.), 8/2011.(III.25.), 19/2012.(X.26.), 29/2012.(XII.28.) önkormányzati rendeletek.

Barcs, 2013. február 28.

   Karvalics Ottó  s.k.                                               Balázsné dr. Vástyán Krisztina s.k.

     polgármester                                                             címzetes főjegyző                        

⁽¹⁾   12/2013.(III.28.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2013. március 29-től.

⁽²⁾   24/2013.(XII.19.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2014. január 1-től.

⁽³⁾   13/2014.(X.27.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2014. október 27. napján 9 óra 52 perctől

⁽⁴⁾   14/2014.(XI.20.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2015. január 1-től.

⁽⁵⁾   1/2015.(I.22.)  önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezve

     Hatályos: 2015. január 23-tól.

⁽⁶⁾   5/2015.(II.26.)  önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezve

     Hatályos: 2015. március 1-től.

⁽⁷⁾   7/2015.(II.26.)  önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezve

     Hatályos: 2015. február 27-től.

⁽⁸⁾   9/2015.(IV.23.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2015. április 23. napján 9 óra 41 perctől

⁽⁹⁾   16/2015.(XII.18.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2015. december 18. napján   10  óra   12 perctől

⁽¹⁰⁾   4/2016.(III.17.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2016. április 1-től.

⁽¹¹⁾   11/2016.(XII.15.)  önkormányzati rendelettel módosított szöveg

     Hatályos: 2016. december 16-tól.

Az ^(1)-(11)  rendelettel  egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.

B a r c s, 2016. december 15.

                                                                                   Balázsné dr. Vástyán Krisztina

                                                                                            címzetes főjegyző

1. melléklet a 3/2013.(II.28.) önkormányzati rendelethez ^{(3),  (11)}

Barcs Város Önkormányzata kormányzati funkciói

011130              Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 ⁽¹¹⁾         Adó-, vám – és jövedéki igazgatás

013210              Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

013320              Köztemető-fenntartás és –működés

013350              Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos

                          feladatok

031030              Közterület rendjének fenntartása

041120              Földügy igazgatása

041231              Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232              Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233              Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237              Közfoglalkoztatási mintaprogram

045120              Út, autópálya építése

045130              Híd, alagút építése

045140              Városi és elővárosi közúti személyszállítás

045150              Egyéb szárazföldi személyszállítás

045160              Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

046020              Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek

047410              Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

            051030              Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

051040              Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052020              Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

061020              Lakóépület építése

063020              Víztermelés. –kezelés, -ellátás

064010 ⁽¹¹⁾         Közvilágítás

066020              Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

081030              Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081041              Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatás

081043              Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

081045 ⁽¹¹⁾         Szabadidősport –(rekreációs sport -) tevékenység és támogatása

082042              Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082091              Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092              Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093              Közművelődés- egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

082094              Közművelődés- kulturális alapú gazdaságfejlesztés

084020 ⁽¹¹⁾         Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása

084031 ⁽¹¹⁾         Civil szervezetek működési támogatása

095020              Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

106020 ⁽¹¹⁾         Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

                               2. melléklet a 3./2013.(II.28.) önkormányzati rendelethez ^{(3),(4),(5),(6),(7),(10),(11)}

A képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörök

Polgármesterre átruházott hatáskörök.

I. Barcs Város Képviselő-testülete az Szt-ben meghatározott hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházta át a 8/2011.(III.25.) önkormányzati rendeletével: ⁽⁶⁾

1./ települési támogatással (lakhatási támogatás, gyógyszertámogatás, átmeneti támogatás,  méltányossági támogatás, temetési támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)  kapcsolatos döntések,

2./  köztemetés megállapítása,

3./  méltányossági ápolási díjjal kapcsolatos döntés,

4./ intézménybe való felvétel több jelentkező esetén, ha nincs elegendő férőhely, valamint vitás esetekben az intézményekbe történő felvétel és az igénybevételének engedélyezése,

5./ otthonházi lakás esetén a belépési hozzájárulás összegének megállapítása,

6./  jogosult által vitatott személyi térítési díj megállapítása, csökkentése, illetve elengedése,

7./ tartós elhelyezést biztosító intézményi ellátásban részesülő személy térítési díjának megállapítása, amennyiben a havi jövedelméből azt megfizetni nem képes,

8./  autóbusz-közlekedés helyi utazási költségei támogatásának megállapítása.”

II./ Az önkormányzati lakások lakbéréről és a helyi támogatásról szóló 24/2003.(XI.28.)  rendeletben megállapított hatáskörök.

1./ A lakbértámogatás megállapítása.

IIII./ Az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 17/2011.(VIII.05.) rendeletben foglalt hatáskörök:

1./ A képviselő-testület elé terjeszti a javasolt lakás-bérbeadási névjegyzékét.

2./ A lakásbérleti jog folytatásához a jogosultságot elismeri.

3./ A lakás elhagyása esetén a bérleti szerződést felmondja.

4./ A pályázat útján bérbe adott lakásra a pályázatot kiírja.

5./ Engedélyezi a bérlő részére a lakás átalakítási, korszerűsítési munkáinak elvégzését.

6./ Dönt a hagyatéki tárgyaknak – az örökös terhére és veszélyére – raktárban történő elhelyezéséről.

7./ A Városgazdálkodási Igazgatóságot negyedévenként elszámoltatja a beszedett bérleti díjakról.

8./ Szakember elhelyezésével kapcsolatos bérbeadás, illetve szerződés meghosszabbítása.

9./ A képviselő-testület elé terjeszti a javasolt bérlőkijelölést a szociális bérlakásra.

10./ Dönt a bérbeadói hozzájárulást igénylő feladatokban.

11./ Engedélyezi a helyiség bérleti jogának átruházását.

12/  Megköti a bérlakásokra vonatkozó bérleti szerződést, piaci és szociális bérlet esetén.

13./ Piaci alapon történő bérbeadás esetén változatlan feltételekkel évente meghosszabbíthatja a bérleti szerződést azzal a bérlővel amennyiben bérleti díj tartozása nincsen.

14./ ⁽⁷⁾ Dönt a lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról, amennyiben a bérlő nem rendelkezik sem lakbértartozással, sem közüzemi díjtartozással.

IV./ A Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról szóló

39/2004.(X.28.) önkormányzati rendeletben megállapított hatáskörök:

1./ A Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszerhez valócsatlakozásról szóló nyilatkozat évenkénti aláírása.

V./ Egyéb hatáskörök:

1./ A közterületek használatáról és a kifizetendő díjak mértékéről szóló 18/2012.(IX.21.) rendeletben meghatározottak szerint dönt a közterület használati engedélyek kiadásában.

2/  Önkormányzati intézmények, valamint Barcs városban foglalkoztatást megvalósító cégek, vállalkozások, szervezetek stb. részére támogató nyilatkozat kiadása pályázat benyújtásához abban az esetben, ha ez az önkormányzat részéről saját rész biztosításához anyagi hozzájárulást nem jelent (illetve az intézmény esetében a saját erő az intézményi költségvetésben rendelkezésre áll), valamint a pályázat alapján megvalósuló beruházás megfelel az Általános Rendezési Tervben foglaltaknak és illeszkedik a meglévő települési környezetbe.

3./  Megköti az önkormányzat tulajdonában lévő közterületi hirdetőtáblákra az üzemeltetővel az üzemeltetési szerződést.

4./ A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásáról, azok mérséklésének és megvonásának szabályairól szóló 5/2004.(II.6.) rendeletben meghatározott feladatok gyakorlása.

5./ Önkormányzat részére kiírt pályázat benyújtása abban az esetben, ha az önkormányzat részéről saját erő, önrész biztosítása nem szükséges és a pályázati cél, valamint a pályázat alapján megvalósuló beruházás megfelel az Általános Rendezési Tervben foglaltaknak és illeszkedik a meglévő települési környezetbe, összhangban van a képviselő-testület által elfogadott programokkal, tervekkel, döntésekkel stb.

6./ Jóváhagyja az önkormányzat éves összesített közbeszerzési tervét, a módosított közbeszerzési tervet, valamint az éves statisztikai összegzést.

7./ Aláírja a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződést a nyertes ajánlattevővel.

8./ Dönt a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározott kisebb értékű  közbeszerzési eljárások megindításáról, és felkéri az eljárás előkészítésében való közreműködésre a Bizottság nem állandó tagjait.

9./   Jóváhagyja a kisebb értékű  közbeszerzési eljárások  ajánlattételi felhívását.

10./ Felkéri kisebb értékű  közbeszerzési eljárások során beérkezett ajánlatok értékelésére létrehozott Bírálóbizottság  nem állandó tagjait, a bizottság javaslata alapján.

11./ Dönt a Bírálóbizottság döntési javaslata alapján a kisebb értékű  közbeszerzési eljárások

        lezárásáról.

12./ Barcs városban – az állattartási rendeletben szabályozott – az állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben a hatáskör gyakorlása.

13./ Pályázat kiírása és a beérkezett pályázatok elbírálása a társadalmi és civil szervezetek, önszerveződő csoportok támogatására az adott év költségvetésében elkülönített előirányzat alapján.

14./ Az átcsoportosítás joga a költségvetési rendeletben meghatározott értékig,  illetve a költségvetési rendeletben meghatározott saját hatáskörben felhasználható pénzeszközök feletti rendelkezés.

15./ A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésről, a helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 11/2004.(III.26.) számú rendeletben meghatározott díjkedvezményekben való döntés.

16./ Az önkormányzati tulajdonban levő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 24/2009.(VIII.4.) számú rendeletében meghatározott elidegenítési tilalom feloldása.

17./ Az önkormányzatot megillető munkáltatói jogok gyakorlása közhasznú munka pályázatok, közmunka programok esetében, amikor a pályázati kiírás alapján az önkormányzat a munkáltatói jogkör gyakorlója.

18./ A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központban a sportegyesületek tagjainak bérletvásárlásához  kedvezmény megállapításának joga.

43./^{(4), (5)}

Bizottságokra átruházott hatáskörök

Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottság hatásköre:

1./⁽¹¹⁾ Támogatást nyújt a költségvetésben biztosított külön pénzalap terhére feladatköréhez kapcsolódó egyesületeknek, önszerveződő közösségeknek, karitatív tevékenységet folytató szervezeteknek és más szervek által fenntartott intézményeknek, arra rászoruló magánszemélyeknek.

2./ Kiírhatja és elbírálja az "Év lakóháza" pályázatot.

3./ Dönt az évenként megtartandó település-tisztaság verseny időpontjáról, valamint annak programjáról, értékeli a verseny eredményét.

4./ Rendezési terv szerint kialakított és az önkormányzat által megállapított ár alapján kijelöli a lakóháztelek, garázstelek és egyes mezőgazdasági rendeltetésű földek (volt zártkerti ingatlanok) vevőit.

5./ Elbírálja a munkahelyteremtő támogatás iránt benyújtott kérelmeket.

6./ Gondoskodik a védett értékek megóvása, állagának megőrzése érdekében a helyi értékek védelméről szóló 14/2003.(X.27.) rendelet 9. §-ának megfelelő pályázat kiírásáról és elbírálásáról.

7./ Elbírálja több pályázó esetén az önkormányzat közterületi hirdetőtábláinak üzemeltetésére kiírt pályázati felhívás alapján beérkezett pályázatokat a vonatkozó rendeletben foglaltak szerint.

Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság hatásköre:

1./⁽¹¹⁾ Támogatást nyújt a költségvetésben biztosított külön pénzalap terhére feladatköréhez kapcsolódó egyesületeknek, önszerveződő közösségeknek, karitatív tevékenységet folytató szervezeteknek és más szervek által fenntartott intézményeknek, arra rászoruló magánszemélyeknek.

2./ Társadalmi gondozók, valamint a Szociális Központban orvosi munkát végzők díjazásának megállapítása.

3./ Jóváhagyja az egészségügyi és szociális intézmények házirendjét.

4./ Meghatározza az intézményi érdekképviseleti fórumok megalakításának és tevékenységének szabályait.

Oktatási, Művelődési, Sport Bizottság hatásköre:

1./ Dönt a Pécsi Egyetem Szántó Imre úti kollégiumában lévő barcsi önkormányzati kollégiumi férőhelyek odaítéléséről.

2./  Javaslatot tesz a barcsi állandó lakóhelyű felsőfokú intézményekben tanuló hallgatók a "Somogyi Egyetemistákért és Főiskolásokért Közalapítvány"-on keresztül történő anyagi támogatására.

3./ ⁽¹¹⁾ Támogatást nyújt  a  költségvetésben biztosított külön pénzalap terhére többek között elsősorban a feladatköréhez kapcsolódó ügyek anyagi finanszírozására (pl. kiadványok, tanulmányok rendezvények támogatása), a feladatköréhez kapcsolódó egyesületeknek, önszerveződő közösségeknek, karitatív  tevékenységet folytató szervezeteknek és más szervek által fenntartott intézményeknek, arra rászoruló magánszemélyeknek, figyelemmel a helyi közművelődésről szóló 11/1999.(III.26.) rendelet 5. § (4) bekezdésének a./ pontjára és a 6. § (3) bekezdésére is.

4./ A BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Ösztöndíj-pályázatra beérkező pályázatok elbírálása.

5./  Javaslatot kér és elbírálja a városi szintű pedagógusnapi kitüntetéseket, valamint a városi szintű sportkitüntetéseket.

6./ Jóváhagyja a Móricz Zsigmond Művelődési Központ és Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely házirendjét.

7./ Ellátja a kiemelt városi rendezvények előkészítésével, feladatok meghatározásával, koordinálásával kapcsolatos tevékenységet.

8./ Javaslatot kér és elbírálja a városi szintű Magyar Kultúra Napi kitüntetéseket.

A jegyzőre átruházott hatáskörök:⁽¹⁰⁾

1./ Dönt a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos ügyekben.

2./ ⁽¹⁰⁾A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014.(XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1b) bekezdése szerinti igazolás kiadása.

3. melléklet a 3/2013.(II.28.) önkormányzati rendelethez⁽¹¹⁾

A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak a lakosság

felsorolt önszerveződő közösségei az alábbiakban megjelölt témakörökben:

1. Máltai Szeretetszolgálat Barcsi Szervezete:

   -  szociális gondoskodás

2. Városi Nyugdíjas Klub Barcs:

   - szociális gondoskodás,

   - szolgáltatások díjai,

   - nyugdíjas közművelődés,

   - egészségügyi ellátás,

3.⁽¹¹⁾

4. Vakok- és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesülete Barcsi Kistérségi Csoport:

    - egészségügyi ellátás,

   - szociális ellátás,

5. Sport Egyesületek:

   - verseny- és tömegsport, testnevelés,

6. Szociális Kerekasztal Egyesület:

   - szociális gondoskodás,

   - gyermek- és családvédelem,

7. ⁽¹¹⁾

8. Barcsi Szív Egyesület:

  - egészségügyi ellátás,

  - szociális gondoskodás,

9. Rákóczi Szövetség Barcsi Szervezete:

    - oktatás,

    - kultúra,

    - közművelődés,

10. Somogytarnócai Nyugdíjas Klub:

      - szociális gondoskodás,

      - szolgáltatások díjai,

      - nyugdíjas közművelődés,

      - egészségügyi ellátás,

11. Történelmi Igazságtétel Bizottsága Barcsi Szervezete:

       - szociális gondoskodás,

       - egészségügyi ellátás,

12. Barcs és Vidéke Horgászegyesület:

         - környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem,

13. Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület:

         - környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem.

14. ⁽¹¹⁾

15. "Együtt a Városért" Egyesület:

         - lakosságot érintő valamennyi kérdés,

16.⁽¹¹⁾

17. Barcsi Gazdakör:

        - foglalkoztatás,

        - állattartás,

        - mezőgazdasággal kapcsolatos témák,

18. Somogytarnócáért Egyesület:

        - Somogytarnóca városrész lakosságát érintő valamennyi kérdés,

19. Barcsi Környezetvédelmi Egyesület:

         - természet- és környezetvédelem,

         - állatvédelem, állattartás,

         - városfejlesztés,

         - egészségügy.

20. Drávaszentesi Polgárőr Egyesület

         - közbiztonság,

21.⁽¹¹⁾

22. Drávakörnyéki Kistérségi Nyugdíjas Egyesület

          - szociális gondoskodás,

          - szolgáltatások díjai,

          - közművelődés,

          - egészségügyi ellátás,

          - tömegsport.

23. Mozgáskorlátozottak Barcsi Körzeti Csoportja

-     akadálymentesítés,

-     szociális gondoskodás.

-     egészségügy.

24. Barcsi Természet – és Állatvédő Egyesület

-     környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem.

25. ⁽¹¹⁾

26. Cigányokért az Európai Unióban Egyesület

-     szociális gondoskodás,

-     egészségügyi ellátás,

-     közoktatás,

-     közművelődés

-     tömegsport.

27.⁽¹¹⁾

28. „LOGOSZ” Civilek a Barcs-kistérségi Keresztény Fiatalokért Egyesület

-     közművelődés,

-     sport,

-     ifjúság

29.⁽¹¹⁾ Barcs és Térsége Vállalkozók Közhasznú Egyesülete

      -    foglalkoztatás,

      -    vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek,

      -    adózás.

30. Barcsi Városvédő Egyesület

- kultúra, közművelődés,

- oktatás,

      - sport,

      - városfejlesztés, rendezés,

      - környezet- és természetvédelem.

31. Barcsi Polgárőr Egyesület

       - közbiztonság

- közösségi kapcsolatok erősítése

4. melléklet a 3/2013.(II.28.) önkormányzati rendelethez ^(3),(7),(11)

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete Bizottságainak feladat- és hatásköréről

I.

Valamennyi bizottság feladat- és hatásköre:

1./ Általános feladat- és hatáskör:

- Ellátja a képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket az önkormányzat e rendelete 2. sz. melléklete szerint.

2./ A képviselő-testület működésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

A Mötv. által szabályozottakon túl:

- Tevékenységi területét illetően véleményezi a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendeletet, a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámolót és a zárszámadást.

- Ciklusonként két alkalommal beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.

- Tevékenységi körét illetően lefolytatja a képviselő-testület által adományozható kitüntető címek odaítélését és átadását megelőző eljárást a külön rendeletben meghatározottak alapján és javaslatot tesz, több javaslat esetén sorrendiség felállításával a cím odaítélésére vagy a kezdeményezés elutasítására.

A tevékenységi körébe nem tartozó kitüntető címek adományozására vonatkozó előterjesztés tárgyalása esetén állást foglalt a kezdeményezéssel kapcsolatos egyetértéséről vagy annak hiányáról.

- Javaslatot tesz a képviselő-testület nemzetközi kapcsolatainak formáira, tartalmára.

- Állást foglal és véleményt nyilvánít minden olyan önkormányzati kérdésben, amelyre a képviselő-testület, illetőleg polgármester felkéri.

- Tagot delegál a képviselő-testület döntése alapján saját tagjai közül ellenőrzések, vizsgálatok, egyéb feladatok ellátásához.

3./ A bizottság működésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

- Dönt a bizottsági tag bizottsági döntéshozatalból való kizárásáról.

- Együttműködik és szükség szerint együttes ülést tart a több bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.

- Megtárgyalja a bizottság feladatkörébe tartozó, a települési képviselő által javasolt ügyet és erre meghívja a képviselőt.

II.

Egyes bizottságok feladat- és hatásköre:

1./ Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság:

- Kivizsgálja az összeférhetetlenség és a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést, bejelentést a képviselő-testület tagjaira vonatkozóan és javaslatát a képviselő-testület elé terjeszti.

- Közreműködik a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában és azt a képviselő-testület elé terjeszti. Kivételt képez ez alól a képviselő-testület alakuló ülése, amikor a jegyző dolgozza ki a rendelet-tervezetet, és terjeszti azt a képviselő-testület elé.

- Figyelemmel kíséri az SZMSZ hatályosulását és szükség esetén kezdeményezi a módosítását.

- Engedélyezi a polgármester szabadságát, javaslatot tesz jutalmazására.

- Elvégzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartja és ellenőrzi azokat.

- Dönt a képviselő-testület munkatervének módosításáról abban az esetben, ha az ülés időpontja változik.

- Figyelemmel kíséri az ügyintézés törvényességét, gyorsaságát, színvonalát, a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak az állampolgárokkal való kapcsolatát.

- Véleményezi az ügyfélfogadás rendjére vonatkozó előterjesztést, szükség szerint kezdeményezi annak módosítását.

- Véleményezi jogi szempontból az önkormányzati rendelet-tervezeteket.

- Véleményezi jogi szempontból a szerződés-tervezeteket, kivéve az önkormányzat tulajdonában lévő telkek, lakások, üzlethelyiségek kijelölés alapján készülő adásvételi szerződéseit, valamint a bérleti szerződéseket.

- Ellátja mindazt, amivel a képviselő-testület a bizottság feladatkörébe tartozó tennivalóként megbízza.

- Figyelemmel kíséri a járóbeteg-ellátás helyzetét.

- Javaslatot tesz a járóbeteg-ellátás személyi feltételeinek továbbfejlesztésére.

- Figyelemmel kíséri a járóbeteg-ellátás tárgyi feltételeinek alakulását, javaslatot tesz a tárgyi feltételek javítására.

- Figyelemmel kíséri a városban élő időskorúak szociális helyzetét.

- Figyelemmel kíséri az egészségügyi, szociális intézmények működését.

- Elemzi a szociális ellátottság helyzetét, figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos lakossági csoportok helyzetét és ezekre vonatkozóan javaslatot dolgoz ki.

- Véleményezi az egészségügyi és szociális ágazathoz tartozó intézmények névhasználatának engedélyezését.

- Véleményezi az ágazati fejlesztési koncepciókat, szakmai programokat.

- Állást foglal tevékenységi területét illetően intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés kérdésben.

- Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület a járóbeteg ellátás és a szociálpolitika körében megbízza.

- A Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottsággal együtt dönt a szociális lakás bérbevételére előterjesztett és nem megfelelő kérelmek elutasításáról (17/2011.(VIII.05.) önkormányzati rendelet).

- A Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottsággal együtt javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szociális bérlakást igénylők bérbeadási névjegyzékére (17/2011.(VIII.05.) önkormányzati rendelet).

    – ⁽⁷⁾ Dönt a lakbérhátralék kiegyenlítése érdekében benyújtott részletfizetési kérelmek elbírálásáról.

  –  ⁽⁷⁾ A lakbérhátralék kiegyenlítése érdekében vállalt részletfizetés nem megfelelő teljesítése esetén a részletfizetési lehetőséget visszavonhatja.

2./ Pénzügyi, Városfejlesztési Bizottság:

A Mötv. és a 368/2011.(XII.31.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet által szabályozottakon túl:

- Folyamatosan ellenőrzi a gazdálkodást.

- Véleményezi a hitelek felvételére irányuló kezdeményezéseket.

- Véleményezi a helyi adók mértékére vonatkozó önkormányzati rendelettervezeteket.

- Állást foglal az intézmények ellenőrzési tervéről, beszámolójáról.

- Részt vesz az önkormányzat intézményei pénzügyi ellenőrzésében.

- Részt vesz az önkormányzat vállalkozásban való részvételének előkészítésében, véleményezi a gazdaságossági számításokat.

- Véleményezi az önkormányzati vagyon vagy vagyonrész vállalkozásba történő bevitelét.

- Véleményezi a banki szolgáltatás igénybevételére vonatkozó javaslatot.

- Véleményezi a társulásokban való részvétel pénzügyi kérdéseit.

- Véleményezi intézményalapítás esetén a működés pénzügyi finanszírozásának kérdéseit.

- Részt vesz a település üzemeltetésével kapcsolatos döntések pénzügyi előkészítésében.

- Véleményt nyilvánít minden olyan kérdésben, amelyben az önkormányzatot az éves költségvetésben nem szereplő pénzügyi kötelezettségek terhelik.

- Pénzügyi kihatású előterjesztés általában a bizottság előzetes állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület elé.

- Ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a képviselő-testület a gazdálkodással összefüggően működése körében megbízza.

- Közreműködik a rendezési terv előkészítésében.

- Folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési terv hatályosulását.

- Véleményezi a belterületi határvonal módosítását.

- Javaslatot ad a város közműhálózatának továbbfejlesztésére.

- Javaslatot tesz az út- és járdahálózat bővítésére felújítására.

- Ellenőrzi a Városgazdálkodási Igazgatóság kommunális-szolgáltató tevékenységét.

- Közreműködik az iparpolitikai tervek előkészítésében.

- Véleményezi a város fejlesztésével, környezetvédelmével összefüggő önkormányzati rendelettervezeteket.

- Véleményt alakít ki az önkormányzati tulajdon hasznosításával, elidegenítésével és az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésekben.

- Közreműködik a gazdasági adottságok, erőforrások feltárásának vizsgálatában, részt vesz az ezek hasznosítását jelentő programok kidolgozásában, javaslatot tesz vállalkozások előkészítésére.

- Vizsgálja az infrastruktúra, az ellátás és szolgáltatás helyzetét, javaslatot tesz a színvonal emelésére.

- Javaslatot tesz természeti értékek védettségére, illetve törlésére.

- Figyelemmel kíséri a városüzemeltetéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtását:

- közlekedés, forgalomszervezés,

- utak, járdák, hidak állapota,

- parkok, terek, zöldövezetek fenntartása,

- önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok /lakóépületek, intézmények stb./ állapotát.

- Javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok felújítására.

- Véleményezi az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyak értékesítésére irányuló javaslatokat.

- Meghatározza a város épített és természeti környezete védelme érdekében teendő intézkedéseket.

- Állást foglal az önkormányzati vagyon elidegenítésének kérdésében.

- Közreműködik önkormányzati vállalkozások előkészítésében, létrehozásában.

- A helyi védetté nyilvántartásra, illetve megszüntetésre előterjeszti a javaslatot a képviselő-testület elé.

- Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület a városfejlesztés, környezet-védelem tekintetében működése körében megbízza.

- A Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottsággal együtt dönt a szociális lakás bérbevételére előterjesztett és nem megfelelő kérelmek elutasításáról (17/2011.(VIII.05.) önkormányzati rendelet).

- A Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottsággal együtt javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szociális bérlakást igénylők bérbeadási névjegyzékére(17/2011.(VIII.05.) önkormányzati rendelet).

- Közreműködik a város és térsége turisztikai fejlesztési tevének kidolgozásában, fejlesztésében.

- Javaslatot tesz az idegenforgalommal összefüggő információk széles körű, hatékony bemutatására, terjesztésére.

- Figyelemmel kíséri a helyi idegenforgalmi vállalkozások munkáját és segíti azok működését a város lehetőségeinek figyelembevételével.

- Szorgalmazza az idegenforgalmat segítő kulturális rendezvények, programok bevezetését és megvalósítását.

- Állást foglal, illetve közreműködik a város turisztikai, idegenforgalmi feladataiban, főként

- a település turisztikai arculatának fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben,

- a turisztikai kínálat bővítésére irányuló projektekkel, tervekkel, javaslatokkal kapcsolatban,

- a természeti környezet adta előnyök kihasználását célzó tervekről, javaslatokról,

- az önkormányzat turisztikai kiadványairól,

- az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényekről.

3./  ⁽¹¹⁾Oktatási, Művelődési, Sport Bizottság:

 - Figyelemmel kíséri az önkormányzat fenntartásában levő, a köznevelési törvény hatálya alá tartozó intézmények működését.

 - Véleményezi a tevékenységi területét illetően az intézmények pót előirányzati kérelmét, felújításait.

 - Állást foglal a tevékenységi területét érintő intézmények létrehozásában, megszüntetésében, átszervezésében, névhasználatában.

 - Figyelemmel kíséri az önkormányzat fenntartásában levő, a tevékenységi körét érintő intézmények tárgyi és személyi feltételeit, a dolgozók munkakörülményeit.

 - Kapcsolatot tart fent, ha szükséges együttműködik a KLIK és városi intézményeinek vezetőivel a diákok nevelése-oktatása érdekében.

 - Az oktatási és közművelődési intézmények kapcsolatát, együttműködését figyelemmel kíséri.

 - Figyelemmel kíséri, illetve segíti a város közművelődési rendeletében megfogalmazott célkitűzések és feladatok megvalósítását.

 - Figyelemmel kíséri a városi közművelődési és közgyűjteményi intézmények (Móricz Zsigmond Művelődési Központ és Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely, a Barcsi Városi Könyvtár) működését, vizsgálja ezen intézmények szakmai tevékenységét, működésük tárgyi, személyi és pénzügyi feltételeit. Szükség esetén javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére.

 - Véleményezi az illetékességi körébe tartozó intézményvezetők kinevezését.

 - Véleményezi a közművelődési rendelet-tervezeteket.

 - Figyelemmel kíséri a testvérvárosi kulturális kapcsolatok alakulását, segíti az abban közreműködő intézmények, civil és társadalmi szervezetek tevékenységét.

 - Előkészíti a város közművelődési rendeletében felsorolt ún. kiemelt rendezvényeket (tartalmi és formai részletkérdések meghatározása, helyszínek kijelölése, szónokok felkérése, a költségekre vonatkozó javaslat előterjesztése, a rendezvények megvalósításában közreműködő intézmények és szervezetek feladatainak meghatározása, koordinálása).

 - Véleményezi a Móricz Zsigmond Művelődési Központ és Dráva Közérdekű Múzeális Kiállítóhely házirendjét.

 -  Figyelemmel kíséri a sport (verseny- és tömegsport) helyzetét.

 - Figyelemmel kíséri a város, különösen a tanulóifjúság testnevelési és sportolási tevékenységét.

 - Kapcsolatot tart fenn a sportegyesületek vezetőivel, szükség szerint kezdeményezi a versenysport támogatását.

 - Közreműködik a testnevelés, az utánpótlás-nevelés, diák és szabadidősport, a verseny- és tömegsport feltételeinek megteremtésében.

- Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület az oktatás, a helyi művelődés, a kultúra és a sport tekintetében működése körében megbízza.

             5. melléklet a 3/2013.(II.28.)  önkormányzati rendelethez ^{(3), (11)}

Vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek

1. Képviselő-testület tagja;

2. Képviselő-testület  bizottságának nem képviselő tagja;

3. Barcs Város Önkormányzata címzetes főjegyzője

4. Barcs Város Önkormányzata aljegyzője

5. Önkormányzati költségvetési szerv vezetője;

6. Önkormányzat többségi tulajdonában lévő – a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott – gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja.