Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2020. (II.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2020. évi költségvetéséről

Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Barcs Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya Barcs Város Önkormányzatára (továbbiakban Önkormányzat), Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testületére (továbbiakban: Képviselő-testület), annak Bizottságaira, Barcs Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalára (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), az Önkormányzat által irányított költségvetési szervekre, (intézményekre), valamint a támogatások tekintetében mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik, illetőleg amelyek támogatásban részesülnek, terjed ki.

Barcs Város Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak főösszege

2. §

 (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat és költségvetési szervei együttes 2020. évi költségvetését

6.142.171.854 Ft bevétellel,

6.142.171.854 Ft kiadással

állapítja meg.

(2)  A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott bevételt és kiadást az alábbiak szerint állapítja meg:

• a költségvetési  bevételt                                                                  4.484.639.035 Ft-ban

ebből:

• működési célú támogatások államháztartáson belülről:     2.167.640.183 Ft-ban,

ebből: a helyi önkormányzatok működőképességének
megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás összegét:            178.683.642 Ft-ban,

• felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről:  1.192.909.621 Ft-ban,
• közhatalmi bevételek:                                                            502.300.000 Ft-ban,
• működési bevételek:                                                              521.254.731 Ft-ban,
• felhalmozási bevételek:                                                           65.700.000 Ft-ban,
• működési célú átvett pénzeszközök:                                          5.434.500 Ft-ban,
• felhalmozási célú átvett pénzeszközök:                                   29.400.000 Ft-ban.          

• Finanszírozási bevételek:                                                        1.657.532.819 Ft-ban,
  Ebből:
  • működési célú likvid hitel összege:                                           88.500.000 Ft-ban,
  • maradvány igénybevétele:                                                     1.569.032.819 Ft-ban.

• A költségvetési kiadások:                                                      6.012.822.734 Ft-ban,
  Ebből:
  • a személyi juttatások kiadásait                                        1.711.017.756 Ft-ban,
  • a munkaadókat terhelő járulékokat                                     304.032.757 Ft-ban,
  • a dologi kiadásokat                                                          1.337.043.243 Ft-ban,
  • ellátottak pénzbeli juttatásai                                                  60.000.000 Ft-ban, 
  • egyéb működési célú kiadásokat                                          100.979.956 Ft-ban,

         ebből:  az általános tartalékot                         20.000.000 Ft-ban,

                    a céltartalékot                                       4.800.000 Ft-ban,

• a felhalmozási célú kiadásokat                                           2.499.749.022 Ft-ban,

                  ebből:

• beruházások összegét                                                    1.058.257.883 Ft-ban,
• felújítások összegét                                                       1.428.390.139 Ft-ban,
• egyéb felhalmozási kiadások összegét                              13.101.000 Ft-ban,

• Finanszírozási kiadások:                                                   129.349.120 Ft-ban

állapítja meg.

3. §

 (1) A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt, működési, illetve felhalmozási célú igénybevétel szerinti tagolásban a 2. melléklet alapján hagyja jóvá.

(2) A költségvetési hiány külső finanszírozására szolgáló finanszírozási célú műveletek bevételeit, kiadásait, működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban a 2. melléklet szerint hagyja jóvá.

Az önkormányzat bevételei és kiadásai

4. §

(1) A Képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok bevételeit és kiadásait előirányzat csoportonkénti bontásban az 1. melléklet szerint hagyja jóvá.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetési bevételeit és kiadásait forrásonként e rendelet 2. melléklete tartalmazza összesítve.

(3) Az önkormányzat helyi adók, egyéb közhatalmi bevételek és a működési támogatások összegét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat támogatások, kölcsönök és a felhalmozási bevételeket e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) A helyi önkormányzat nevében végzett beruházások és felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület a tervezett szakfeladatok célonkénti kiadásait a 7. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A Képviselő-testület a polgármesteri hivatal költségvetését e rendelet 8. melléklete szerint hagyja jóvá.

(8) A Képviselő-testület a költségvetési szervek bevételeit és kiadásait e rendelet 9., 10., 11., 12., 13. és 14. mellékletei szerint hagyja jóvá.

(9) A Képviselő-testület az Önkormányzat és intézményei engedélyezett létszámát e rendelet   15. melléklete szerint állapítja meg.

(10) A Képviselő-testület a lakosságnak juttatott támogatások, szociális rászorultsági jellegű ellátások összegét a 16. melléklet szerint hagyja jóvá.

(11) A Képviselő-testület a költségvetési hiány külső finanszírozására, vagy a költségvetési többlet felhasználásra szolgáló finanszírozási bevételek és kiadások előirányzatait a 17. melléklet szerint állapítja meg.

(12) A Képviselő-testület a többéves kihatással járó feladatok bevételi és kiadási előirányzatait a  18. melléklet szerint állapítja meg.

(13) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait e rendelet 19. melléklete tartalmazza.

(14) A Képviselő-testület az Önkormányzat közvetett támogatásait a 20. melléklet szerint hagyja jóvá.

(15) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban a 21. melléklet szerint hagyja jóvá.

(16) A kiadások teljesítése a rendelet 22. mellékletében meghatározott előirányzat-felhasználási ütemterven alapul.

(17 A Képviselő-testület a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban a 23. melléklet szerint állapítja meg.

A bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtéséhez szükséges intézkedések, a hitelműveletekkel kapcsolatos hatáskörök

5. §

(1) A Képviselő-testület a működési bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében legfeljebb 1 éves időtartamra felvehető folyószámla hitelkeret összegét 88.500.000  Ft-ban határozza meg (17. melléklet). A folyószámla-hitelkeret esetenkénti igénybevételének fedezete az igénybevétel időpontját követően befolyó önkormányzati bevétel.

(2) A felhalmozási célú hitelfelvétel összege 0 Ft. (17. melléklet)

A bevételi többlet kezelése

6. §

(1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a képviselő-testület értékpapír vásárlás, illetve pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.

(2) A bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

Általános és céltartalék

7. §

(1)  A Képviselő-testület az önkormányzat céltartalékát

4.800.000 Ft összegben

      e rendelet 6. mellékletében felsorolt célokra állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat általános tartalékát

                                               20.000.000 Ft összegben állapítja meg.

(3) Az általános tartalék felhasználásáról a Képviselő-testület az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban dönt.

A költségvetés végrehajtásának szabályai

8. §

1. A költségvetési gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a Polgármester felelős.

2. a) A Képviselő-testület az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. §. (2) bekezdése alapján a jóváhagyott bevételek és kiadások módosítását, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 20 millió Ft- éves értékig, feladatonként 5 millió Ft- ig a polgármesterre ruházza át.

b) A Képviselő-testület a céltartalék terhére a rendelkezés jogát 4 millió Ft éves értékig, feladatonként 500.000 Ft- ig a polgármesterre ruházza át.

c) A Képviselő-testület az Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság részére 200.00 Ft, az Oktatási, Művelődési, Sport Bizottság részére 200.000 Ft, a Pénzügyi Bizottság részére 200.000 Ft, Városfejlesztési, Turisztikai Bizottság részére 200.000 Ft összeget biztosít saját hatáskörű felhasználásra.

(3) A Képviselő- testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazása alkalmazása során az értékhatárt 5 millió Ft-ban állapítja meg.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években a Képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak.

(5) Az e §-ban foglalt átcsoportosításokról a jogosult havonta Képviselő- testületi ülésen köteles beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester a beszámolókra is figyelemmel első ízben a féléves beszámolókor, azt követően a negyedévet követő első testületi ülésen köteles javaslatot tenni.

(6) A jóváhagyott költségvetésen, testületi, bizottsági vagy polgármesteri döntésen alapuló előirányzatokról, előirányzat módosításokról az intézmények intézményi kiadási és bevételei főcsoportokra szóló kiértesítését a polgármesteri hivatal végzi.

7. A Képviselő-testület a polgármester által kezdeményezett rendelet-módosításáról a 13. § (2) bekezdésben foglalt módon dönt.
   
   
8. A Képviselő-testület felhatalmazza a költségvetési szerv vezetőjét, hogy az eredeti vagy módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevételét felhasználja a költségvetési bevételi és a költségvetési kiadási előirányzatok módosítását követően.

9. §

Az Önkormányzati gazdálkodás minden területén érvényesíteni kell a takarékos, szigorú gazdálkodás követelményét.

10. §

(1) A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) A költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.

(3) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

(6) A költségvetési szerv vezetője köteles a polgármester előzetes engedélyét kérni azon pályázatok benyújtását megelőzően is, amelyek önerőt nem igényelnek, de utólagos finanszírozásúak. Az engedélyt a polgármester abban az esetben adja meg, ha az intézmény a pályázati összeget a jóváhagyott költségvetéséből biztosítani tudja.

(7) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.

(8) A költségvetési szerv vezetője a feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be, az ebből eredő megtakarításokat még átmenetileg sem használhatja fel.

11. §

A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a képviselő-testület hagyja jóvá.

12. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő polgármesteri hivatal.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve - a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő megállapodás alapján - a költségvetési szervként működő polgármesteri hivatal.

13. §

(1) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A Képviselő-testület a (1) bekezdés alapján - az első negyedév kivételével – negyedévenként, döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

A költségvetési szerv előirányzat-módosításának szabályai

14. §

A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási és bevételi előirányzatok közötti átcsoportosításról - kivéve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Kormány rendelet 42.§.-ában meghatározott eseteket - a Képviselő-testület dönt.

Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások

15. §

(1)  A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(2) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(3) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

(4) A költségvetési szervnél keletkezett bérmaradványból jutalom kifizetésére – kivéve a többletbevételből történő kifizetést – csak abban az esetben kerülhet sor, ha valamennyi jogszabály szerinti fizetési kötelezettségét teljesíti.

(5) A költségvetési szervnél túlóra, helyettesítési díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor.

(6) A személyi juttatás előirányzat tervezése során az intézmény köteles a rendszeres személyi juttatásokat a szükséges mértékben megtervezni. A rendszeres személyi juttatásokból átcsoportosítani csak abban az esetben lehet, ha a megmaradó előirányzat elegendő a rendszeres juttatások kifizetésének fedezetére.

(7) A Képviselő-testület a köztisztviselői illetményalap mértékét 2020. január 1.-től 46.380 forint összegben, a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítését az alapilletménye 30 %-os, a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítését az alapilletménye 10 %-os mértékében határozza meg.

Társadalmi és civil szervezetek támogatásának rendje

16. §

 (1) A Képviselő-testület az adott év költségvetésében elkülönített előirányzat alapján a társadalmi és civil szervezetek támogatására irányuló pályázat kiírását és a beérkezett pályázatok elbírálását a polgármesterre ruházza át.

(2) A támogatások átadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni. A támogatási szerződésben meg kell határozni:

   a) támogatott tevékenység konkrét meghatározását,

b) a támogatás összegét,

c) a támogatás felhasználásának célját,

d) a támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét,

e) a támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését,

f) a beszámolással, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét,

h) a támogatással kapcsolatos iratok, valamint a támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,

i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,

j) a támogatás nyújtásához szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét,

k) a támogatási szerződéstől való elállás, felmondás okait, valamint a támogatás visszavonásának okait.

(3) A támogatásban részesülő elszámolási kötelezettséggel tartozik a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája felé.

(4) A támogatás összegének célhoz rendelt felhasználását a támogatott nevére kiállított számviteli bizonylattal kell igazolni, mely eredeti példányára rá kell vezetni a „ …… Ft Barcs Város Önkormányzatával kötött ……….. számú támogatási szerződés terhére elszámolva” szöveget, majd el kell látni a képviselő aláírásával és dátummal.

 A támogatott elszámolási kötelezettségének a tárgyév december 31. napjáig köteles eleget tenni.

(5) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő, illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek részére újabb támogatás 1 évig nem ítélhető meg.

17. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvényben foglaltak szerinti – a gazdálkodási adatokra vonatkozó – közzétételi kötelezettséget a Jegyző az Önkormányzat honlapján teljesíti.

18. §

A költségvetési szerv költségvetési támogatását a Képviselő-testület a költségvetési szervek pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerülnek kiutalásra.

19. §

A Környezetvédelmi Alap bevételeit a város zöldterületeinek gondozására kell felhasználni.

Az önkormányzat által irányított költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai

20. §

(1) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.

(2) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.

(3) A szerződéskötés feltétele, hogy

a.) a költségvetési szerv az adott feladat ellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy

b.) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.

(4) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.

(5) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

(6) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

 a) az ellátandó feladatot,

 b) a díjazás mértékét,

       c) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,

d) a szerződés időtartamát,

e) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint,

f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

Készpénzben történő kifizetések

21. §

Az Áht.109.§.(6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő- testület a költségvetési szerveknél a kiadások készpénzben történő kifizetését az alábbi esetekben engedélyezi:

1. készpénzfizetési számlák,
2. vásárlási előleg, ellátmány,
3. munkavállalók illetménye, illetményelőlege,
4. munkavállalók utazási költségtérítése,
5. munkavállalók belföldi kiküldetése,
6. közcélú dolgozók, közfoglalkoztatottak munkabére,
7. segélyek,
8. pályázati díjak visszafizetése,
9. térítési díjak visszafizetése,
10. költségtérítések,
11. anyakönyvvezetői díj,
12. tiszteletdíjak.

Záró és egyéb rendelkezések

22. §

(1) Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

(2)  Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a költségvetési év egészére kell alkalmazni.

Barcs, 2020. február 27.

  Koós Csaba                                             Balázsné dr. Vástyán Krisztina

  polgármester                                                     címzetes főjegyző