1. § (1) A rendelet hatályára vonatkozóan a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. §-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Barcs Város Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Városüzemeltetési Irodáján kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogszabályokban előírt igazolásokon kívül az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön előírt igazolásokat.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása Barcs Város Önkormányzata által fenntartott Barcsi Szociális Központ útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmet formanyomtatványon nyújthatja be.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

(4) Egyéb jogviszonyból származó jövedelmeknél – nyugdíj, családi pótlék, járadék, stb. – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel, határozattal kell igazolni.

(5) Az (1) - (4) bekezdésen kívüli jövedelmet – pl.: állattartásból, ingatlan bérbeadásából, alkalmi munkából származó jövedelmet – nyilatkozattal kell igazolni. A nyilatkozatnak a kérelmet megelőző egy évre kell kiterjednie a jövedelem forrásának, nettó összegének a megjelölésével. A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben is fennáll.

(6) A családok azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, jövedelmüket, a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz benyújtott adóbevallásukkal igazolhatják. Ennek hiányában a kérelmet el kell utasítani.

(7) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

4. § (1) Az ellátások iránt folyó eljárásban a körültekintő elbírálás érdekében környezettanulmányt kell készíteni, kivéve, ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(2) A rendszeres ellátást a felülvizsgálatot megelőzően is meg kell szüntetni, ha az ellátás folyósítását a rászoruló jövedelmi és vagyoni viszonyai már nem indokolják.

(3) A körülmények tisztázása során az igénylő a Polgármesteri Hivatallal köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy önhibájából kerül ki valamely ellátási formából, kérelmét emiatt el lehet utasítani vagy rendszeres ellátását meg lehet szüntetni.

(4) Az adatkezelésre és az adatok védelmére vonatkozóan az Szt., valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. § (1) Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Szt.-ben meghatározott alábbi hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

(2) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetén az eljárás során a végzési formába tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

(3) A készpénzben megállapított nem rendszeres segélyeket a jogosult a határozat jogerőre emelkedését követően Barcs Város Önkormányzata pénztárában veheti fel a pénztári órákban. A döntést követő azonnali pénztárból történő kifizetés csak létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(4) A rendszeres ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet rendelkezései alapján történik.

6. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § (1) A Képviselő-testület az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (a továbbiakban: Kerekasztal).

(2) A Kerekasztal feladata:

(3) A Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(4) A Kerekasztal tagjai:

(5) A Kerekasztal vezetője: Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottságának elnöke.

8. § Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén, a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek és családok részére települési támogatást nyújt

9. § (1) ) Átmeneti támogatásban lehet részesíteni azt a személyt,

(2) Az átmeneti támogatás egyszeri összege rászorultsághoz és családnagysághoz igazodóan az alábbiak szerint alakul:

(3) Átmeneti támogatás egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal, a két segély megállapítása között legalább kilencven nap elteltével állapítható meg.

(4) Nem számítható be az évi négy alkalomba a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a temetési támogatás, valamint a köztemetés.

(5) A megállapított átmeneti támogatás folyósítása készpénzben vagy a kérelmező költségeinek közvetlen átvállalásával történhet. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról.

10. § (1) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl. elemi csapás, hosszas kórházi ápolással járó betegség, baleset), illetve alkalmanként jelentkező többletkiadás esetén (pl. közüzemi végelszámolási számla) családonként - egyedi mérlegelés alapján - méltányossági támogatás állapítható meg, feltéve, hogy

(2)⁹ A támogatás mértéke a szociális vetítési alap összegének 100 %-át nem haladhatja meg.

(3) A rendkívüli méltánylást érdemlő eset meglétét a kérelmező hitelt érdemlően igazolni köteles (pl. kezelőorvosi igazolás).

11. § (1) Barcs Város Képviselő-testülete temetési támogatást nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

(2) Temetési támogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3)¹¹ A temetési támogatás összege a becsatolt temetési számla 25%-a, de legfeljebb 45.000.-Ft.

12. § (1) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban.

(2) A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi igazolásokon túl a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát. A kérelmező egyidejűleg köteles bemutatni a halotti anyakönyvi kivonatot.

13. § Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. március 31. napjáig beérkezett kérelmek alapján megállapított méltányossági ápolási díjat a jogosultsági feltételek fennállásáig települési támogatásként nyújtja.

14. § (1) A Képviselő-testület gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdés szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2)¹² Gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 300%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, a szociális vetítési alap összegének 25%-át.

(3)¹³ A gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 5.000.- Ft.

(4) A kérelemhez – a jövedelemigazoláson kívül – csatolni kell a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást. E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül krónikus betegség kapcsán a legalább 6 hónapot meghaladó gyógyszerszedés.

(5) A gyógyszertámogatás legfeljebb egy év időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

(6) A gyógyszertámogatásban részesülő személy amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az önkormányzatot haladéktalanul értesíteni.

(7) A gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek 2015. március 1. napját megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerint méltányossági közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

15. § (1) A köztemetésre az Szt. 48. § rendelkezései az irányadók.

(2) Amennyiben az elhalt lakóhelye más településen volt, úgy a köztemetés költségének megtérítését a lakóhely szerinti települési önkormányzattól meg kell igényelni.

16. § (1) A Képviselő-testület lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. A Képviselő-testület a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatást nyújt.

(2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3)¹⁴ Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

(5) Ha a háztartás

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 forint.

(8) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

(9) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

(10)¹⁷ A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3 - (J - 0,5 SZVA / SZVA ) x0,15, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az SZVA pedig a szociális vetítési alap összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelem elutasításra, vagy a megállapított lakhatási támogatást megszüntetésre kerül, ugyanazon lakásra vonatkozóan

(12) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13) Lakhatási támogatásra nem jogosult az a személy, aki lakbértámogatásban részesül.

(14) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kerül megállapításra.

(15) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek 2015. március 1. napját megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

17. § (1) A képviselő-testület a gyermekek és nyugdíjasok autóbusz-közlekedés helyi utazási költségeinek támogatására természetbeni juttatásként tanuló és nyugdíjas bérletjegyet biztosít annak részére.

(2) A tanuló és nyugdíjas bérletjegy iránti igényt adott évre kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Városüzemeltetési Irodájához. A támogatás megállapításakor a bérletek negyedévenként kerülnek megváltásra és a támogatott részére átadásra.

18. § Barcs Város Önkormányzata a szociális szolgáltatásait az alábbiak szerint biztosítja:

19. § (1) A Szociális Központ intézményeibe való felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Szociális Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.)SzCsM rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. Az intézménybe való felvételről, az ellátások igénybevételének rendjéről, a térítési díjak megállapításáról és felülvizsgálatáról a Szociális Központ vezetője dönt.

(2) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesítheti azt, aki a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.)SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

(4) Több jelentkező esetén – ha nincs elegendő férőhely –, továbbá vitás esetben az intézménybe történő felvételt és az ellátások igénybevétele engedélyezésének hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

20. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az Önkormányzat étkeztetésben részesíti jövedelmétől függetlenül azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, akire vonatkozóan az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

21. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy – a szociális segítés tevékenységeit is magába foglaló – személyi gondozást kell nyújtani.

(3) Szociális segítés keretében biztosítani kell

(4) Személyi gondozás keretében biztosítani kell

(5) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

(6) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ban foglaltak az irányadók.

22. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

(5) A súlyos fogyatékosságot az Szt. 65/C. § (5) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint igazolni kell.

(6) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön kell igazolni.

(7) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő – ezt jogszabályban meghatározottak szerint igazoló – személy.

23. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. – 64/A. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés keretében a Képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a Képviselő-testület a Barcsi Szociális Központ útján biztosítja.

24. § (1) Az ellátás szabályozása az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadóak.

(2) A nappali ellátás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet 15. §-ban foglaltak az irányadók.

25. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(2) Az idősek otthonában az Szt. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.

(3) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, az Szt. 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.

(5) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg

(6) Idősek otthonába a (2) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója az Szt. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető.

26. § (1)²⁰ Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Idősek Otthonában történő elhelyezést kérelmező időskorú, vagy egészségi állapota miatt ápolásra, gondozásra szoruló személy részére – az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító intézményi elhelyezés igénybevételéért – a személyi térítési díj mellett belépési hozzájárulást állapít meg. A belépési hozzájárulás összege 5.000.000.- forint

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott belépési hozzájárulási összegért beköltözhet az igénybevevő, valamint házas,- vagy élettársa, vagy velük együtt költöző rokkant vagy nyugdíjas gyermekük, illetve szülőjük (lakásonként maximum 3 fő).

(3) Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve- ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta – e személynek vagy örökösének.

(4) A belépési hozzájárulás befizetését követően az intézményvezető a törvényben előírt tartalmú megállapodást köt a gondozottal az elhelyezésére és a szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan.

27. § (1) Az átmeneti elhelyezést is nyújtó Barcsi Szociális Központ - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít.

(2) Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

28. § Az ellátás az Szt. 65/A. § rendelkezésének alkalmazásával történik.

29. § (1) Az intézményekben nyújtott ellátásokért térítési díjat kell fizetni, amelyet a kötelezett szociális helyzete, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani. Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet 2-7. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg. Az intézményi térítési díjat a Képviselő-testület tárgyév április 1-jéig állapítja meg, melynek összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.

(3) A térítési díjat a beköltözés vagy a szolgáltatás igénybevételének napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.

(4) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(5) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt.

(6) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

30. § Az Idősek Otthona és Idősek Klubja házirendjét a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság hagyja jóvá, valamint meghatározza az intézményi érdekképviseleti fórumok megalakításának és tevékenységének szabályait.

31. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szabályozására a Gyvt. 19-20/B. § rendelkezései irányadóak.

32. § (1) A Képviselő-testület – rendkívüli települési támogatásként - a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3)²¹ Nem állapítható meg iskoláztatás esetében a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 250%-át.

(4)²² A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évi, gyermekenkénti összege a szociális vetítési alap összegének 50 %-áig terjedő összegnél magasabb nem lehet.

(5) Akkor lehet rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha:

33. § A gyermekétkeztetésre a Gyvt. 21. § - 21/C. § rendelkezései az irányadóak.

34. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – ha a Gyvt. másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az adott ellátást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, A kérelemről az intézmény vezetője jogosult dönteni.

(3) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet a Gyvt. 33. § rendelkezéseinek megfelelően tájékoztatni kell.

(5) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles

(6) Az ellátás megszűnik:

(7) A gyermekjóléti alapellátások vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a Gyvt-ben foglalt rendelkezések az irányadóak.

35. § Barcs Város Önkormányzata az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

36. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás az intézményvezető hatáskörében – kérelem benyújtása és külön eljárás nélkül - biztosítható. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen kerül biztosításra.

37. § (1) A gyermekek átmeneti gondozására helyettes szülői szolgáltatás keretében kerül sor a Gyvt. rendelkezései alapján.

(2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével – ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani.

(3) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart.

38. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,

(2) A bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

(3) Az intézményvezető a kérelem elbírálásánál bölcsődei ellátás esetében a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet rendelkezései szerint jár el.

(4) A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni

(5) A bölcsőde alapellátásként a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja. Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig. A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.

(6) A bölcsődei ellátás megszűnik:

(7) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.

39. § Ez a rendelet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

40. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben , valamint a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 8/2011.(III.25.) számú önkormányzati rendelete.