A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-ában foglaltaknak megfelelően eljárva az alábbiak szerint indokolom:

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 11/2013. (III.28.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) egyes rendelkezései módosítása, hatályon kívül helyezése vált szükségessé, mivel azokat magasabb szintű jogszabályok szabályozzák.

A Rendelet 5. § (2) bekezdése szerint, aki a hirdetményt, plakátot nem a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységről szóló jogszabályokban, a választójogi törvényekben előírt rendelkezések betartása mellett helyezi el a közterületi hirdetőtáblákon, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.

A Kúria a Köf.5034/2015/3. határozatában törvénysértőnek ítélt egy önkormányzati rendeletet a választási plakát elhelyezésével összefüggő szabályozás kapcsán. A határozat 28. pontja megállapította, hogy a „A helyi önkormányzat a választási plakát elhelyezésével összefüggésben nem határozhat meg a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásként külön tényállást. A választási eljárásról szóló törvény a választási plakát szabályozása körében zárt rendszert alkot.”

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény részletes szabályokat tartalmaz a választási plakátok kihelyezésével kapcsolatban. (144. §)

Az indokolatlan többszintű szabályozás miatt szükséges a Rendelet 5. § (2) bekezdésének újraszabályozása, melyből elhagyásra kerül a „a választójogi törvényekben” szövegrész.

A hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.

A Rendelet 3. § (3) bekezdése szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki az elhelyezett utcanév táblát vagy házszámtáblát megrongálja, beszennyezi, olvashatatlanná teszi, szövegét megváltoztatja vagy engedély nélkül eltávolítja.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 177. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján, aki ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, jogtalan elsajátítást követ el, illetve aki ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva szándékos rongálást követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.

Az indokolatlan többszintű szabályozás miatt szükséges a Rendelet 3. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése.

A Rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki ebet póráz nélkül a közterületre kivisz, harapós és támadó természetű ebet szájkosár nélkül a tartási helyéről közterületre kivisz vagy kivezet.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 49. § (6) bekezdése lehetővé teszi az önkormányzat részére a kedvtelésből tartott állatok tartási feltételeinek helyi rendeleti szabályozását, azonban a Rendelet szankciókról rendelkezik, annak ellenére, hogy az állatvédelmi bírság megállapítására az Ávtv. 49. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a Kormány rendelkezik felhatalmazással az állatvédelmi bírság mértékének, kiszabásának és felhasználásának részletes szabályai megállapítására vonatkozóan. A Kormány ezen kötelezettségének az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998.(XII.31.) Korm. rendelet megalkotásával eleget tett.

Ezen kívül a Rendelet hivatkozott szabályozása átfedést mutat a Szabs.tv. 193. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt veszélyeztetés kutyával szabálysértési tényállás elemeivel.

Továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról a 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet tartalmaz részletes szabályokat.

A Rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki nem gondoskodik a tulajdonában vagy felügyelete alatt lévő eb által okozott szennyezés eltávolításáról.

A Szabs.tv. 196. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, aki a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen (közterület, közforgalom céljait szolgáló épület, közforgalmú közlekedési eszköz) okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el.

Tekintettel arra, hogy a Rendelet által szabályozott magatartás megszegésére alkalmazott jogkövetkezményt magasabb szintű jogszabályok szabályozzák, így indokolt a Rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezése.

A Rendelet 8. § (1) bekezdése szerint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a sírhelyek gondozása során keletkezett hulladékot – az építési törmelék, lebontott síremlék, veszélyes hulladék kivételével – nem a kijelölt hulladéktárolókban helyezi el. A 8. § (2) bekezdése szerint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az is, aki az üzemeltető hozzájárulása nélkül építőanyagot a temetőbe beszállít vagy bontási anyagot elszállít vagy építési bontási munkát megkezd.

A Rendelet 9. § (1) bekezdése szerint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a települési szilárd hulladék gyűjtését, tárolását nem a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésről, a helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyűjtőedényben vagy módon végzi.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 61. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a hulladéktól ezen törvény 31. §-ában meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni.

A Htv. 86. § (1) bekezdés a) pontja szerint azt a természetes vagy jogi személyt, egyéni vállalkozót, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, a hulladékgazdálkodási hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001.(XII.21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a bírság kiszabására a települési önkormányzat jegyzője jogosult az a)-g) pontokban meghatározott esetekben.

A fentiekre tekintettel a kettős szankcionálás elkerülése érdekében nincs helye közigazgatási bírság kiszabásának, így a Rendelet 8. § (1) és (2) bekezdés, valamint 9. § (1) bekezdés hatályon kívül helyezése indokolt.

A Rendelet 10. § (1) bekezdése szerint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlan tulajdonosa, használója, haszonélvezője, bérlője, kezelője (a továbbiakban: tulajdonos), aki ingatlana tisztán tartásáról, rendszeres gyommentesítéséről, kaszálásáról, rovar- és rágcsáló mentesítéséről nem gondoskodik, az ingatlanon található növényzetet nem ápolja, nem gondozza.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése kifejezetten rendelkezik a parlagfű irtásának kötelezettségéről, míg a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet állapítja meg a felmerülő költségek és azok megtérítésének szabályait. A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet pedig meghatározza a földhasználókra vonatkozó károsítók (gyomnövények, kártevők, és károkozók) elleni védekezési kötelezettséget és azok részletszabályait.

A közegészségügyi, illetve a szomszédos lakók nyugalmát zavaró tevékenységekkel kapcsolatos rendeletek ellentétesek az Alaptörvénnyel, mert törvény által szabályozott tárgyköröket szabályoznak, illetve a Jat. 3. §-ában biztosított alapelvvel, amely szerint a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű, ezért szükséges a Rendelet 10. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése.

A Rendelet 13. § (1) bekezdés alapján közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a közterületen gépjárművet javít, szerel – kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást – vagy gépjárművet mos.

A Szabs.tv. 196. § (1) bekezdés a) pontja alapján, köztisztasági szabálysértést követ el, aki a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) 14-15. §-ai értelmében a föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

A környezetvédelmi törvény 106. § (1) bekezdése szerint, aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

Tekintettel arra, hogy a Rendelet 13. § (1) bekezdésében nevesített magatartást magasabb szintű jogszabály már szabályozási körébe vonta, ezért azt indokolt hatályon kívül helyezni.

A Rendelet 13. § (2) bekezdés szerint, aki járművel a közhasználatú zöldterületre ráhajt vagy azon parkol, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.

A Kúria Önkormányzati tanácsa megállapította, hogy ezen tárgykörre vonatkozó önkormányzati rendelet rendelkezése más jogszabályba ütközik, ezért azt a hatálybalépése napjára visszamenőlegesen megsemmisítette. (Köf.5011/2020/5. számú határozat és annak előzménye a Köf. 5.002/2019/5. számú határozat)

A Kúria Önkormányzati Tanácsa határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Szabs.tv. 224. § (1) bekezdése szerint: Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217-222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a KRESZ 40. § és 41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

Figyelemmel a Kúria Önkormányzati Tanácsának fent hivatkozott határozatában kifejtett álláspontjára indokolt a Rendelet 13. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése.

A Rendelet 14. § (1) bekezdése szerint, aki Barcs Város közigazgatási területén a közterületeken szeszesitalt fogyaszt, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.

A közterületi szeszesital fogyasztás szankcionálására a Szabs.tv. 200. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján van lehetőség.

A Szabs.tv. 200. § (1) bekezdés a) pontja szerint, aki a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó - törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott - tilalmat megszegi, szabálysértést követ el. Ezért nem minősíthető közösségi együttélés szabályait megszegő cselekménynek és nem szankcionálható közigazgatási bírsággal a közterületen történő szeszes ital fogyasztása vagy árusítása.

Fentiekből adódóan a helyi önkormányzatok szabályozási lehetősége csupán a tilalom felállítására vagy annak mellőzésére korlátozódik, a tilalom mellett más jogágba tartozó szankciót - így közigazgatási bírságot - nem írhatnak elő. Megállapítható tehát, hogy azok az önkormányzati rendeletek, amelyek a közterületi szeszesital-fogyasztást közigazgatási bírsággal rendelik sújtani, túllépik a törvényi felhatalmazó rendelkezés kereteit, azzal ellentétes szabályt alkotnak. A Kúria ezzel kapcsolatos álláspontja szerint, ha egy önkormányzati rendelet valamely rendelkezése „a Szabs.tv. felhatalmazásán alapul, ezért végrehajtó jellegű normaként annak keretei között állapíthat meg magatartási szabályokat. A törvényi felhatalmazó rendelkezés kereteit túllépő önkormányzati szabályozás formai törvénysértésre vezet és a norma megsemmisítésének jogkövetkezményét maga után vonó érvénytelenséget eredményez." (Kúria Köf. 5.055/2014/2.)

Tekintettel a Szabs.tv. szabályozására és a Kúria Önkormányzati Tanácsának a hivatkozott határozatban kifejtett álláspontjára indokolt a Rendelet 13. § (1) bekezdését hatályon kívül helyezni.

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.”

Ezen jogszabályi rendelkezések alapján a rendelet módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba.