A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) értelmében az önkormányzati rendeletek esetén a jegyző gondoskodik a helyi jogszabályok felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat eredményeként a jegyző feladatát képezi az is, hogy gondoskodjon az elavult, szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan helyi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről. Emellett a jogszabályok - köztük az önkormányzati rendeletek - tartalmi és technikai deregulációja kiemelt jogpolitikai célkitűzés.

Időről-időre szükségessé válik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálata és annak megállapítása, hogy adott rendelet hatályának fenntartása továbbra is indokolt-e a társadalmi, a szociális, valamint a gazdasági érdekek figyelembevételével. A felülvizsgálat további indokaként jelölhető meg a magasabb szintű jogszabályi környezet változása és a jogbiztonság követelményének való megfelelés biztosítása. Amennyiben ezen szempontok alapján a jogszabály hatályon kívül helyezése indokolt, tartalmi dereguláció történik.

A dereguláció egy része az új jogi szabályozás eredményeképpen teljesen automatikus, a 2019. március 15-e előtt alkotott, automatikus deregulációval nem érintett önkormányzati rendeletek vonatkozásában azonban ezt a munkát a jogalkotónak kell elvégeznie.

A Jat. 22. § (1) bekezdése szerint pedig a jogforrások közül ki kell vezetni mindazon önkormányzati rendeleteket is, melyek elavultak, szükségtelenné váltak, vagy tartalmilag kiüresedtek, ill. egyébként alkalmazhatatlanok. Tartalmi dereguláció keretében a hatályban lévő 2018. december 31-ig megalkotott éves költségvetési rendeletek (a 3 éves gördülő tervezés okán a 2019. évi rendelet még 2022-re is tartalmaz rendelkezést, stb., ezért ezek még nem helyezhetők hatályon kívül), a zárszámadások és azok az önkormányzati rendeletek kerülnek hatályon kívül helyezésre, amelyek „kiüresedtek”.

A helyi autóbusz-közlekedés megszűnésekor nem került hatályon kívül helyezésre a rendeletünk valamint az ASP. bevezetésekor az elektronikus ügyintézésről szóló rendelet, de az időközben bekövetkezett jogszabályi változás alapján megszűnt a rendeleti szabályozási felhatalmazás.

A jelen rendeletalkotás célja a hatályos rendeletek technikai deregulációs szempontú felülvizsgálata a megalkotott költségvetési és zárszámadási rendeletek tekintetében. Ez a dereguláció az Alaptörvényben deklarált jogállamiság lényeges elemét képező jogbiztonság követelményének fokozottabb érvényesülését is szolgálja azzal, hogy a még hatályos, ám már nem hatályosuló, végrehajtott önkormányzati rendeleteket hatályon kívül helyezi.

Ennek megfelelően e rendelet érdemi hatályon kívül helyezést nem tartalmaz.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) több helyütt szabályozza az önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését, melynek az idevonatkozó rendelkezései az alábbiak:

A Jat. 13. § (2) bekezdése szerint:

„13. § (2) Ha a jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá vált, rendelkezni kell annak hatályon kívül helyezéséről.”

A Jat. 22. §-a szerint:

„22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,

a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.”

Az önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése tehát történhet az erre vonatkozó kifejezett rendelkezéssel, vagy automatizmus útján, azonban az automatizmus csak akkor következik be, ha a jogszabály kizárólag módosító rendelkezést, hatályon kívül helyező rendelkezést, eltérő szöveggel való hatálybalépést kimondó, illetve hatályba nem lépést kimondó rendelkezést tartalmazott, amelyek hatályba lépésükkel végrehajtottá váltak és egyben hatályukat vesztették, és már csak a jogszabály tartalmilag kiüresedett váza maradt.

Fentiek értelmében a költségvetési rendeletet módosító rendeleteknél megvalósulhat, hogy a hatálybalépésüket követően mintegy automatikusan a hatályukat vesztik, azonban a költségvetési és zárszámadási alaprendeleteket végrehajtottá válásuk után kifejezett rendelkezéssel kell hatályon kívül helyezni.

A költségvetési módosító rendeletek esetén az automatizmus egy sajátosan alkalmazott jogszabályszerkesztési technika miatt nem valósult meg, az alaprendeletek esetén pedig nem történt rendelkezés a hatályon kívül helyezéről.

Az alaprendeletek esetén az önkormányzati rendelet tartalmának figyelembevételével kell meghatározni, hogy az mikor válik teljesen végrehajtottá, és ezáltal mikor lehet azt hatályon kívül helyezni.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 7. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.”

A fenti hivatkozott jogszabályi előírások alapján a rendelet 2022.08.01. napján lép hatályba.