Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontja felhatalmazza a helyi önkormányzatokat, hogy a helyi közügyek intézése körében, törvény keretei között meghatározzák szervezeti és működési rendjüket. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53 § (1) bekezdésében foglalt szabályozás alapján a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2013. (II. 28.) rendeletével fogadta el a jelenleg hatályos a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ).

Az Mötv. 43. § (3) bekezdése előírja a képviselő-testületek részére, hogy az alakuló vagy az azt követő ülésen a törvény előírásainak megfelelően meg kell alkotniuk, vagy felül kell vizsgálniuk a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletüket.

A Képviselő-testület a 2024. október 14. napján tartott alakuló ülésen a 154/2024.(X.14.) határozatával elrendelte az SZMSZ felülvizsgálatát.

Tekintettel arra, hogy az SZMSZ megalkotása óta több módosítás is történt, továbbá jelenleg is több ponton változtatni szükséges, ezért javaslom új SZMSZ elfogadását.

Az SZMSZ jelen tervezetének elkészítése során az irányadó jogszabályokon, az Alkotmánybíróság, valamint a Kúria releváns döntésein kívül figyelemmel voltunk a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium módszertani ajánlására és a Somogy Vármegyei Kormányhivatal e témában kiadott segédletére.

Az általános rendelkezések között az önkormányzat alapvető adatai, jelképei és kitüntetései, valamint nemzetközi partnerkapcsolatai kerültek rögzítésre. Itt kerül megadásra az Mötv. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat és szerveinek hivatalos megnevezése.

Az Mötv. II. fejezete tartalmazza a feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket.

Az Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja:

- a törvényben meghatározott kötelező és

- az általa önként vállalt

feladat- és hatásköröket.

A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Az Mötv.41. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

- a polgármesterre,

- a bizottságaira,

- ha van részönkormányzat, akkor a részönkormányzat testületére,

- a jegyzőre

- a társulására.

A képviselő-testület: - az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, - a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja.

A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

Az Mötv. 42. §-a tételesen felsorolja azokat a hatásköröket, melyeket a képviselő-testület nem ruházhat át.

A rendelet megkülönböztet alakuló, rendes és rendkívüli ülést. Az ülések előre ütemezéséhez, a megfelelő előkészítéshez, a határidős feladatok teljesíthetőségéhez a helyi rendelet szerint éves munkatervet kell készíteni, melyben minimum hat rendes ülésnek szerepelnie kell.

A rendkívüli ülésekkel kapcsolatban a rendelet úgy rendelkezik, hogy a rendkívüli ülés összehívásának vannak kötelező és nem kötelező esetei.

Kötelező összehívni a rendkívüli ülést az Mötv. 44. § második mondatával meghatározott esetben, azaz ha azt

- a települési képviselők egynegyede,

- a képviselő-testület bizottsága, vagy

- a kormányhivatal vezetője indítványozza.

A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni az Mötv-ben meghatározottakon túl:

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről. A képviselő-testületi ülések összehívásával kapcsolatban az Mötv. részletes szabályokat nem határoz meg. Az Mötv. 45. §-a rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

A rendelet kimondja, hogy a képviselők szavazati joggal vesznek részt az ülésen.

A meghívottaknak szavazati joguk nincs, de a tanácskozási jog megilleti őket.

Egy-egy meghatározott napirendi pont megtárgyalására meghívottakat, adott napirendi pont tárgyalásánál tanácskozási jog illeti meg.

A helyi rendelet meghatározza a lakosság képviselő-testületi ülésekről való előzetes tájékoztatásának követelményét. A tájékoztatás módját a helyi önkormányzat a helyi lehetőségekhez igazodva határozhatja meg.

Az Mötv. alapján a képviselő-testület ülése lehet nyilvános vagy zárt. Az ülések alapvetően nyilvánosak. Ezt mondja ki az Mötv. 46. § (1) bekezdése is. A zárt ülések tartásának kötelezettségét, illetve lehetőségét az Mötv. 46. § (2) bekezdése határozza meg.

Az Mötv. 46. § (3) bekezdése meghatározza, hogy a zárt ülésen kik vehetnek részt.

A zárt ülésen részt vehet:

- a képviselő-testület tagjai,

- a jegyző, aljegyzők,

- meghívása esetén

- a Polgármesteri Hivatal ügyintézője,

- az érintett és

- a szakértő.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről.

A rendelet részletesen meghatározza az ülés vezetése során ellátandó feladatokat.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről. A kötelezés alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat kimondja, hogy az ülés vezetője felel az ülés rendjének biztosításáért, meghatározza a hozzászólásra vonatkozó előírásokat.

A helyi rendelet rögzíti a képviselő-testület döntéshozatalai módjait, melyek a következők:

- nyílt szavazás, ezen belül:

- nem név szerinti szavazás,

- név szerinti szavazás,

- titkos szavazás.

A döntéseket általában nyílt szavazással kell hozni. Ezt mondja ki az Mötv. 48. § (1) bekezdése is.

A helyi rendelet - az Mötv. 48. § (2) bekezdésében foglalt kötelezés alapján - részletezi a nem

név szerinti nyílt szavazás formáját, és úgy rendelkezik, hogy kézfelemeléssel kell jelezni a szavazatot.

Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján név szerinti szavazást kell tartani:

- ha a képviselők egynegyede indítványozza, illetve,

- azokban az ügyekben, melyekben a szervezeti és működési szabályzat lehetővé teszi a név szerinti szavazást.

A név szerinti szavazás módját az Mötv. 48. § (3) bekezdés alapján az SZMSZ-ben szabályozni kell. A helyben meghatározott rend, hogy jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.

A jegyző által hitelesített szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A titkos szavazás lehetőségét az Mötv. 48. § (4) bekezdése rögzíti. A szavazás lebonyolításának részletes szabályait nem határozza meg, hanem a szervezeti és működési szabályzat szabályozási körébe utalja.

Az Mötv. nem rendelkezik részletesen a képviselő-testület döntéseiről.

A döntések körében megkülönböztetésre kerülnek:

- a határozatok, valamint

- a rendeletek.

A képviselő- testület határozata lehet egyedi és normatív határozat (Mötv. 1. § 3. pont). Az egyedi határozatok a képviselő-testület egy konkrét, egyedi ügyre vonatokozó döntései (szerződéskötés, személyi kérdések). A Jat. 23. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatban szabályozhatja a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését (általános előírások).

A határozatok megjelölésére az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. Ez vonatkozik az átruházott hatáskörben hozott határozatokra is, melyeket külön kell jelölni és nyilvántartani.

A helyi önkormányzat törvény keretei között a helyi közügyek intézése körében (származékos jogalkotói hatáskör), vagy külön törvényi felhatalmazás nélkül, törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére (eredeti jogalkotói hatáskör) alkothat rendeletet. Az Mötv. helyi rendeletalkotásra vonatkozó rendelkezései (42. § 1. pont, 50. §, 51. § (1) – (3) bekezdései kógens rendelkezések. A rendeletalkotás során figyelemmel kell lenni a felhatalmazás terjedelmére (Alaptörvény 32. cikk (3) bek.), valamint a Jat. és az IRM rend. rendelkezéseire is. Az Mötv-n kívül számos más ágazati törvény adhat felhatalmazást rendeletalkotásra kötelező jelleggel, vagy lehetőségként felkínálva azt. A rendeletek megalkotására vonatkozó eljárási szabályokat az SZMSZ-ben kell szabályozni: a tervezet elkészítésére, a rendelet megalkotására és hatályosulásának vizsgálatára vonatkozóan. Célszerű az SZMSZ-ben rögzíteni a rendeletalkotás kezdeményezésére jogosultak körét, a rendelet-tervezet előkészítőjét, a bizottsági véleményezés szabályait, valamint a véleményeztetésbe bevonandó szervek, szervezetek körét. Vannak olyan önkormányzati rendeletek, amelyek esetében az ágazati jogszabályok határozzák meg az egyeztetésbe kötelezően bevonandó szerveket, szervezeteket.

Az Mötv. 51. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a fentiekben leírtak alapján (Mötv. 51. § (2) bek., 138. § (2) bek.). A Jat. 21. § (2) bekezdése szerint az utólagos hatásvizsgálat lefolytatásáról önkormányzati rendelet esetén a jegyz_ gondoskodik.

Az Mötv. 51. § (2) bekezdése előírja, hogy a rendeletek kihirdetésének módjáról az SZMSZ-ben kell rendelkezni.

Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti közzétételről a jegyző gondoskodik.

A képviselői jogosítványok között lehet nevesíteni a interpelláció jogát. Az interpelláció tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a testület is.

A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület. A gyakorlatban több településen bevált – a képviselő jogai közé sorolható – az interpellációs jog, ezért ajánlott az SZMSZ-ben az ezzel kapcsolatos részletes (pl. eljárási) rendelkezések kidolgozása, különösen a nagyobb lélekszámú településeken.

A felszólalás: az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő városi jelentőségű, halaszthatatlan vagy rendkívüli ügyben a képviselők felszólalhatnak.

Az interpelláció, a kérdés és a felszólalás szabályai az szmsz-ben megfogalmazottak szerint került megállapításra.

Az Mötv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell

készíteni.

A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei:

a) a testületi ülés helye;

b) időpontja;

c) a megjelent önkormányzati képviselők neve;

d) a meghívottak neve, megjelenésük ténye;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontok;

f) az előterjesztések;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényege;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma;

i) a döntéshozatalban résztvevők száma;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képvisel_ neve és a kizárás indoka;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzés;

l) a szavazás számszerű eredménye;

m) a hozott döntések és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak.

Az SZMSZ – központi szabályozás hiányában – saját hatáskörben állapítja meg a tárgyalt napirendi pontnál rögzítendőket, a jegyzőkönyvhöz csatolandó dokumentumokat.

A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (2) bekezdés alapján a polgármester és a jegyző írja alá.

Az önkormányzati képviselő a település (fővárosi kerület, megye) egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak. (Mötv. 32. § (1) bek.) Az önkormányzati képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges idő- tartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

Az Mötv. a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat az 57-61. §-ában rögzíti.

A képviselő-testület által létrehozott bizottságok lehetnek

- állandó vagy

- ideiglenes bizottságok.

Az Mötv. 57. § (1)-(2) bekezdése értelmében a képviselő-testület határozza meg

- a bizottságait,

- a bizottságok tagjainak számát,

- a bizottság feladat- és hatáskörét,

- a bizottságok működésének alapvető szabályait,

- a képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot köteles választani,

- a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát bizottság végzi,

- törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti.

Az Mötv. 58. §-a ad iránymutatást a bizottság tagjaira vonatkozóan.

A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

Fontos szabály, hogy nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja:

- a polgármester,

- az alpolgármester.

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv.

57. § (1) bekezdése tartalmazza, így: 57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait.

A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

A bizottságok által ellátandó általános feladatokat az Mötv. 59. § (1) bekezdése tartalmazza.

Az Mötv. alapján a képviselői tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapítása opcionális.

Azonban, ha a képviselő-testület díjazás megítéléséről határoz, úgy azt csak külön önkormányzati rendeletbe foglalva teheti meg. (Mötv. 35. § (1)) A megállapított tiszteletdíj mértékével kapcsolatban részletszabályt a törvény nem tartalmaz, megkötés azonban, hogy a tiszteletdíj megállapítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását.

Az Mötv. 33. § kimondja, hogy az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

A tanácsnok olyan képviselő, akit a képviselő-testület - a feladat- és hatásköréhez kapcsolódó - speciális feladattal, önkormányzati feladatkör ellátásának felügyeletével bíz meg. Tanácsnokot nem kötelező választani, a tanácsnok nem hoz, nem hozhat döntéseket a képviselő-testület helyett, a tanácsnokra a képviselő-testület nem ruházhat át feladat- és hatásköröket sem, nem járhat el államigazgatási ügyekben, véleményét a képviselő-testületnek nem kötelező figyelembe vennie.

A polgármesterre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Az SZMSZ arról rendelkezik, hogy az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait a polgármester irányításával.

A jegyző feladatait és helyettesítésének szabályát tartalmazza.

A polgármesteri hivatalra vonatkozó főbb előírásokat tartalmazza. Kimondja, hogy működésének részletes szabályairól a Barcsi Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

Barcs Város Önkormányzata és a nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködés kereteit határozza meg. Az együttműködés részletes szabályait a Barcs Város Önkormányzata és a Nemzetiségi Önkormányzatok kötött létrejött közigazgatási szerződések tartalmazzák.

Az SZMSZ arról rendelkezik, hogy az önkormányzat társulásainak működésére az Mötv. előírásait kell alkalmazni.

Az Mötv. 53. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül,

a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve

b) a honlapon való közzététel útján

is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A képviselő-testület a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet. (Mötv. 54. §)

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködés célját és kereteit tartalmazza.

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök jegyzékét tartalmazza az SZMSZ 5. mellékletére való hivatkozással.

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai intézményenként felsorolását tartalmazza.

Barcs Város Önkormányzata kormányzati funkcióinak felsorolását tartalmazza.

A képviselő-testület szerveire átruházott hatásköröket tartalmazza.

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete Bizottságainak feladat- és hatásköreinek felsorolását tartalmazza.

Vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek megnevezését tartalmazza.

A tanácskozási joggal meghívandó önszerveződő közösségek felsorolását tartalmazza.