Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendeletének indokolása

a közterületek használatáról szóló 18/2012. (IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2025. 12. 19

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendeletének indokolása

2025.12.19.
a közterületek használatáról szóló 18/2012. (IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2012. szeptemberi ülésén fogadta el a közterületek használatáról szóló 18/2012. (IX. 21.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet.).
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója SO/03/209-2/2025. számú iratában a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosítása alapján kérte a közterület-használatáról szóló önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát 2025.12.31. napjáig.
A Törvény módosítása során kiegészült az 5/A. §-al:
„5/A. § (1) A reklámcélú hasznosítási jog alapján a lakóépület tulajdonosa a tulajdonhoz való jog és a tulajdonnal való szabad rendelkezés körében – a közigazgatási anyagi jogszabályokban meghatározott feltételekkel összhangban – jogosult a lakóépület erre alkalmas felületeinek reklámelhelyezés céljából történő hasznosítására. A reklámcélú hasznosítási jog a reklámozó személyre is kiterjedően magában foglalja a közterületi ingatlan feletti légi tér e törvényben meghatározott mértékű térítésmentes igénybevételének a lehetőségét.
(2) A reklámcélú hasznosítási jog alapján a közterületről látható lakóépületen a településkép-védelmi jogszabályokban meghatározott reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, telepítésére, illetve használatára térítésmentesen vehető igénybe a közterületi ingatlan feletti légi tér, ha
a) a közterület feletti igénybevétel a közterületi telekhatártól számított, arra merőleges hossza az egy métert – a reklámhordozónak a reklám megvilágítását szolgáló berendezése esetében a két métert – nem haladja meg, és
b) az igénybevétel legalacsonyabb pontja a közterület terepszintjétől számítva legalább négy méter magasságban van.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaknál nagyobb mértékű igénybevételre a közterület-használatra vonatkozó helyi önkormányzati rendelet előírásai az irányadók. A helyi önkormányzat rendelete a (2) bekezdésben foglaltaknál nagyobb mértékű térítésmentes igénybevételt is biztosíthat.
(4) E § alkalmazásában közterületnek minősül a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott közterület.
(5) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhelyre, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetére.”
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára által megküldött tájékoztatás alapján a közterület-használatra vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a közterületi ingatlan feletti légi tér igénybevétele meghaladja a törvényben meghatározott paramétereket. Ebben az esetben is csak a térítésmentesen igénybe vehető részt meghaladó rész használata tekintetében alkalmazhatóak az önkormányzati normák.
Mivel a Törvény olyan feltételeket határozott meg, amelyek alapján az ilyen reklámeszközök többségénél nincs fizetési kötelezettség, így azt javaslom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy a Törvényben jelzett reklámcélú hasznosítási jogot ne szabályozzuk.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) országos és helyi településkép-védelemről szóló fejezetének 102.- 107. §-ai 2024. október 1-jétől tartalmazzák a reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések, plakátok elhelyezhetőségét érintő legfontosabb rendelkezéseket. A törvény hatálya kiterjed a reklámnak és reklámeszköznek a közúti közlekedési jogszabályok szerinti közút úttesten kívüli burkolatlan részén és a közút tengelyétől számított 100 méteren belüli elhelyezésére is.
A szabályozás egységesítésének célja a településképet romboló reklámhordozók eltávolítása, továbbá kizárólag olyan reklámhordozók és reklámtartók engedélyezése, amelyek alkalmasak arra, hogy egy jól karbantartott, esztétikus megjelenést és egységes képet mutassanak.
A Méptv.-ben már az alapelvek szintjén rögzítésre kerül többek között a hagyományokon és a mai tudáson alapuló helybe illesztés, az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának fontossága. [3. § (1) bek.] Ebből következően közterületről látható reklámhordozó és reklám csak olyan helyen, méretben és megjelenési formában helyezhető el,
amely a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát nem sérti. [104. § (1) bek]
A törvény taxatíven felsorolja az elhelyezési tilalommal érintett helyeket, valamint azt is, hogy hol helyezhető el reklám [103-104. § (3) bek]
Az önkormányzatok feladatellátását érintő további főbb rendelkezések:
- Reklámeszköz kizárólag tudomásulvételi eljárást követően helyezhető el azzal, hogy a tudomásulvételi eljárás lefolytatása a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe tartozik. [104. § (7) bek]
- Aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának, annak hiányában a tulajdonos hozzájárulása nélkül plakátot helyez el, vagy akinek érdekében a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának, annak hiányában a tulajdonos hozzájárulása nélkül plakátot helyeznek el, közigazgatási bírsággal sújtható. [106. § (1) bek] A közigazgatási bírság kiszabására közterület esetén a közterület-felügyelet jogosult. [105. § (2) bek]
A Méptv. 225. § (8) és (11) bekezdései tartalmazzák a települési önkormányzatok rendeletalkotási lehetőségeire vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket, amelyek reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok megalkotására nem adnak lehetőséget.
A fenti jogszabályi előírások alapján az önkormányzatok reklámok, plakátok elhelyezésével összefüggő aktuális feladatai, illetve szabályozási lehetőségei az alábbiakban foglalhatók össze:
1. 2024. október 1.-től a településképi rendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályait nem lehet alkalmazni, reklámokat, plakátokat elhelyezni kizárólag az idézett törvényi, illetve kormányrendeleti szabályok alapján lehet. A törvény reklámok elhelyezésére vonatkozó helyi szabályok megalkotására felhatalmazást nem adott, így e rendeleteket nem a módosult törvényi szabályokhoz kell igazítani, hanem az erre vonatkozó korábbi rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni.
2. Megszűnt a reklámok elhelyezésével kapcsolatos településkép bejelentési eljárási kötelezettség, helyette a járási hivatal folytat le tudomásulvételi eljárást.
Részletes indokolás
Az 1–3. §-hoz és az 1. melléklethez
A jogszerű szabályozás érdekében a Rendeletből törlésre kerülnek a „reklámhordozó”, „önálló hirdető-berendezés” szövegrészek, továbbá az erre utaló szabályozások is. Ezek alapján hatályát veszti a Rendelet 12. Hirdető-berendezések, hirdetmények elhelyezése alcím, a 16.-17. §-ok és az 1. mellékletben szereplő táblázat 1. sorában szereplő „hirdető-berendezés” szövegrész és a 4. sora.
A 4. §-hoz
A rendelet hatályba lépéséről és hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.