Homokszentgyörgy Község Önkormányzata képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 33.§ (7) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2), (5) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében, 60.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 115.§ (3) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

I. Fejezet

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 

Általános rendelkezések

A rendelet célja, hogy megállapítsa Homokszentgyörgy Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

1.§

(1)   A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

(2)   A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

Eljárási rendelkezések

 2.§

(1)   Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Homokszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni

(2)   Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás, kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Alapszolgáltatási Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3)   Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4)   A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

(5)   Elektronikus úton nem intézhető önkormányzati hatósági ügyfajták

a. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások;

b. Természetben nyújtott szociális ellátások;

c.  Hatályon kívül helyezte a 14/2013.(XII.20.) rendelet, hatálytalan 2014.01.01-től

d. foglalkoztatást helyettesítő támogatás

e. Rendszeres szociális segély

3.§

(1)     A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2)     A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

-          az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,

-          az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3)     A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(4)     A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

(5)     A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6)     Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek az Önkormányzati  Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többszörösen módosított 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(7) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az önkormányzati segély és a közgyógyellátási támogatás iránti kérelmek esetén, ha a támogatást igénylő, vagy nagykorú hozzátartozója jövedelemmel nem rendelkezik, mellékelni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy nevezett az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és a kérelem benyújtását megelőzően folyamatosan   együttműködő személynek minősül.

4.§

(1)     A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2)     Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5.§

(1)     Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2)     Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6.§

(1)      A rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás és az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2)     A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

7.§

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8.§

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Szociális ellátások

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

9.§

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt-ben, valamint e rendeletében meghatározott feltételek szerint:

a) önkormányzati segélyt, ezen belül:

  aa) temetés költségeire tekintettel folyósított önkormányzati segélyt,

  ab) kamatmentes szociális kölcsönt,

  ac) újszülött fogadására tekintettel folyósított önkormányzati segélyt,

állapít meg.

(2) A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály eltérően nem
rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.

Aktív korúak ellátása

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételei 

10.§

(1)   A foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 33. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók. 

(2)   A foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

-          lakókörnyezetének tisztántartásáról, gaztól, gyomtól való megtisztításáról nem gondoskodik,

-          lakókörnyezetében hulladékot halmoz fel, szabálytalanul tárol,

- az udvarban, illetve a közterületen a ház előtt a gyep nem nyírt, vagy nem ismerhető fel a gondozás érdekében végzett rendszeres tevékenység,

- az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten nem gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga el nem végzi,

- a higiénikus állapot érdekében a rágcsálók és rovarok távol tartása, illetve irtása szükség szerint nem történik meg,

- a házhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatáról, műveléséről nem gondoskodik,

- a ház előtti járda rendben tartásáról, szemét- és gyom mentesítéséről, hó- és síkosság mentesítéséről nem gondoskodik,

- állattartásra vonatkozó helyi szabályokat nem tartja be.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését az Önkormányzati Hivatal a polgármester által kijelölt önkormányzati dolgozóval együtt helyszíni ellenőrzés során vizsgálja. Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a kifogásolt állapotról pedig lehetőség szerint fényképfelvételt kell készíteni. Amennyiben az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy a felszólítás ellenére sem tesz eleget a (2) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni. 

(4)   Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.

Rendszeres szociális segély

11.§

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.

(2) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy is rendszeres szociális segélyre jogosult, aki :

      - egészségkárosodása 40% (orvosi szakvélemény alapján);

      - folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll (orvosi szakvélemény alapján);

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként a Drávamenti Óvodák, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával, mint az önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni.

(4) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az  Szt. 33.§.(7) bekezdésében, valamint e rendelet 10.§.(2)-(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni azzal a kivétellel, hogy a felszólítás nem teljesítés esetén a rendszeres szociális segély összegének folyósítását 1 hónapra fel kell függeszteni.

Az együttműködés eljárási szabályai

12.§

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

-         az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre

-         beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére

-         a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Drávamenti Óvodák, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: családsegítő szolgálat).

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)

(4) A családsegítő szolgálat a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 5 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

- a családsegítő szolgálat által nyújtott szolgáltatások,

- a családsegítő szolgálat által nyújtott és kidolgozott egyéni képességet fejlesztő, vagy életmódot formáló foglalkozás,

- a családsegítő szolgálat által nyújtott életformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése,

- a családsegítő szolgálat által felajánlott oktatás, képzés.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

13.§

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

-         aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)

-         megjelenési kötelezettség elmulasztása,

-         képzésen való részvétel elmulasztása,

-         előírt programban való részvétel elmulasztása (stb. helyi viszonyok alapján)

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

14.§

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

15.§

(1)   Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást nyújt, az ellátás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja.

(2)   A lakásfenntartási támogatásra jogosultak körére az Szt. 38.§ (1)-(2) bekezdésében, valamint 39.§-ban foglaltak az irányadók.

(3)   Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra, valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. 38.§ (3)-(8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4)   A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 38.§.(9) bekezdésében, valamint e rendelet 10.§.(2)-(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni azzal a kivétellel, hogy a felszólítás nem teljesítése esetén a kérelmet el kell utasítani vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni.

Helyi lakásfenntartási támogatás

16.§

(1)– (4) Hatályon kívül helyezte a 7/2012.(V.30.) rendelet, hatálytalan 2012.06.01-től.

17.§.

(1) – (4) Hatályon kívül helyezte a 7/2012.(V.30.) rendelet, hatálytalan 2012.06.01-től.

Ápolási díj

18.§.

(1)   -(3) Hatályon kívül helyezte a 14/2013.(XII.20.) rendelet, hatálytalan 2014.01.01-től.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

19.§

(1) –(2) Hatályon kívül helyezte a 14/2013.(XII.20.) rendelet, hatálytalan 2014.01.01-től.

Önkormányzati segély

20.§.

(1) Az önkormányzati segélyre jogosultak körére az Szt. 45.§.(1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Önkormányzati segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a) akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg,

b) egyedülálló esetén az egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(3) Az önkormányzati segély – rászorultsághoz igazodva – legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a. Önkormányzati segély a kérelmezőnek évente maximum négy, negyedévente egy alkalommal állapítható meg azzal, hogy ezen rendelkezést azonos lakcímen élő családtagok esetében is alkalmazni kell.

(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (különösen: elemi kár elhárítása, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, gyermek beiskoláztatása) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb két alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a 25.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

21. §.

(1) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívül méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(2) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul

b) feltételezhető az, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(3) A természetben nyújtott önkormányzati segély formájára az Szt. 47.§.(3) bekezdése az irányadó.

(4) Az önkormányzati segély iránti kérelmet az Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani.

(5) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. Az önkormányzati segély iránti kérelemről az Szt. 45.§.(9) bekezdése szerinti határidőben kell dönteni.

21/A.§.

A szociális tűzifa támogatás szabályai határozott időszakban: 2012.12.20. -2013.03.01. közötti voltak hatályosak, hatályon kívül helyezte a 18/2012.(XII.20.) rendelet

Temetés költségeire tekintettel folyósított önkormányzati segély

22.§

(1) A képviselő-testület temetés költségeire tekintettel folyósított önkormányzati segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a)      annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b)      tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény alapján temetési hozzájárulásban.

(2) A temetés költségeire tekintettel folyósított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 120.000,- Ft.

23.§

(1) A temetés költségeire tekintettel folyósított önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani az Önkormányzati Hivatalban.

 (2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

(3) A temetés költségeire tekintettel folyósított önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Kamatmentes szociális kölcsön

24.§

(1)   A Képviselő-testülete kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb 100.000,- Ft összeg erejéig azt a rászoruló személyt,

a)      akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át nem haladja meg,

b) rendelkezik olyan jövedelemforrással (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó nyugdíj, munkaviszonyból származó jövedelem), amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2)   Szociális kölcsön a kérelmezőnek az alábbi célokra állapítható meg: temetés költségeinek, víz-, illetve áramdíj végszámláinak kifizetésére.

(3)   A víz-, illetve áramdíj végszámlájának kifizetésére igényelt kamatmentes szociális kölcsön kérelemhez a végszámla másolatát csatolni kell.

25.§

Nem részesíthető kölcsönben az a feltételeknek egyébként megfelelő személy, aki a korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

26.§

(1)   A kölcsönt, ha annak összege a 30.000,- Ft-ot nem haladja meg három hónap, ha 30.001,- Ft és 70.000,- Ft között van hat hónap, ha 70.001,- Ft és 100.000,- Ft között van nyolc hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben, havonta. A törlesztő-részlet havi összege nem haladhatja meg az egy főre jutó jövedelem 20%-át.

(2)   Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(3)   A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(4)   Víz-, illetve áramdíj végszámlájának kifizetésére megállapított kamatmentes szociális kölcsönt a szolgáltató részére át kell utalni.

(5)   A kamatmentes szociális kölcsön megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Újszülött fogadására tekintettel folyósított önkormányzati segély

27.§

(1) Az Önkormányzat a gyermek születését követően egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesíti a  gyermeknevelést vállaló családokat, anyákat.

(2) A támogatás igényléséhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonat másolatát. A kérelmet a születést követő 30 napon belül lehet előterjeszteni a hivatalnál. A támogatás megállapítása polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) A támogatás mértéke 10.000,- Ft

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

28.§

(1) Méltányosságból kérelemre, egyedi elbírálás alapján, annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,  továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2) A közgyógyellátás iránti  iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a hivatalnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, iratokat.

(3) A méltányossági közgyógyellátás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

III. Fejezet

 Szociális szolgáltatások

Az egyes szociális szolgáltatások szabályai

29.§

Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

-          étkeztetés

-          házi segítségnyújtás

-          családsegítés

-          a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Az ellátások igénybevétele

30.§

(1)   E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2)   A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az alapszolgáltatási központ intézményvezetője dönt.

(3)   Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4)   Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
(XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Csokonyavisonta Község Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletet alkot.

Étkeztetés

31.§

(1) Az étkeztetés jogosulti körének meghatározására az önkormányzat az Szt. 62.§ (1) bekezdését az alábbi kiegészítésekkel alkalmazza.

(2) Korban rászorultnak kell tekinteni azt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki:

a.) tartósan beteg, és mozgásában annyira korlátozott, hogy önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen. Ezen jogosultságot a háziorvos és a szociális gondozó véleményével kell igazolni.

b) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011.(VI.29.) Kormányrendelet alapján súlyos mozgáskorlátozottnak vagy egyéb fogyatékossággal élő személynek minősül.

(4) A fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget szakorvosi igazolással kell igazolni.

(5) Szenvedélybetegségük miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki szakorvosi szakvéleménnyel rendelkezik, és igazoltan a szenvedélybetegségével kapcsolatban terápiára, rehabilitációs kezelésre jár.

(6) Ingyenes étkezést maximum 3 napig lehet biztosítani.

(7) Az étel az önkormányzat konyháján kerül kiadásra. A háziorvos megállapításai, valamint az alapszolgáltatási központ javaslata alapján az arra rászorulóknak az étel kihordásra kerül, amelyről a jogosultság megállapításakor rendelkezni kell.

(8) Az étkeztetést a képviselő-testület az alapszolgáltatási központ útján biztosítja.

(9) Az ellátás iránti kérelmet az alapszolgáltatási központ vezetőjéhez kell benyújtani.

(10) Az ellátás iránti kérelemről az alapszolgáltatási központ vezetője dönt. 

Házi segítségnyújtás

32.§

(1)   A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63.§-ban foglaltak az irányadók.

(2)   Az ellátás iránti kérelmet az alapszolgáltatási központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(3)   Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

(4)   A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(5)   Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az alapszolgáltatási központ intézményvezetője intézkedése alapján az Szt. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

33.§

(1)   A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65.§-ban foglaltak az irányadók.

(2)   Az ellátás iránti kérelmet a Barcsi Szociális Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3)   Az ellátás iránti kérelemről a Barcsi Szociális Központ intézményvezetője dönt. 

Családsegítés

34.§

(1)   A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64.§-ban foglaltak az irányadók.

(2)   A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület a Drávamenti Óvodák, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján nyújtja.

Térítési díj

35.§

(1)   Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 2-7.§-ban foglaltak az irányadóak.

(2)   A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Hatályon kívül helyezte a 14/2013.(XII.20.) rendelet, hatálytalan 2014.01.01-től.

A személyi térítési díjak megfizetése

36.§

(1)   A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

IV. Fejezet 

Záró rendelkezések

37.§

(1) E rendelet 2011 év május hó 4. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Homokszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 9/2008.(VII.18.), valamint a módosítására megalkotott 11/2008.(IX.24.), 4/2009.(IV.08.) önkormányzati rendeletek.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.