Igal Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2001. (XII. 3.) önkormányzati rendelete
Igal helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2001. 12. 03Igal Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2001. (XII. 3.) önkormányzati rendelete
Igal helyi építési szabályzatáról
Igal Nagyközség Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997(XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) - az alábbi rendeletet alkotja:
Általános előírások
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Igal nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
(2) A tervezési területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az országos érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervezők: Virányi Építész Stúdió Bt és Pagony Kft, 2001. március; Jsz: 5/2000) megfelelően szabad.
(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
- a külterületi és a belterületi határvonal
- a szabályozási vonalak
- a területfelhasználási módok és határok
- az övezeti határok és övezeti jelek
- az építési övezeti előírások
- az építési határvonalak
- a védelem alatt álló természeti és művi értékek
- a sajátos jogintézmények
- az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
- az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
- a telekalakítási terv készítési kötelezettség
- a kertépítészeti terv készítési kötelezettség
- a telken belüli kötelező fásítás területei
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása - a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával - hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5) Beépítésre nem szánt – erdő és mezőgazdasági – területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.
(6) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(7) Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területeken - az egyes ingatlanokra - konkrét beruházói program alapján elvi építési engedélytervet kell készíteni, melynek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés műszaki paramétereit is. E területeken az engedélyezési eljárásokhoz a települési főépítész (annak hiányában a területi főépítész) szakvéleményét is be kell szerezni.
(8) Telekalakítási terv készítendő az újonnan belterületbe csatolandó területeken a TATK jellel ellátott tömbökben, valamint az új utcanyitások mentén ott, ahol – a jelenlegi telekméretek mellett – nem tarthatók be az egyéb vonatkozó előírások.
(9) Azokon a beépítésre szánt területeken, ahol a szabályozási tervek nem tartalmazzák az építési határvonalakat
- beépítetlen ingatlanok esetén az OTÉK általános előírásai szerint
- beépített ingatlanok esetén – a szomszédos ingatlanokra is figyelemmel - a tömbben kialakult állapotnak megfelelően kell az építési határvonalat illetve az építési helyet meghatározni.
(10) Szaktervező által tervezett kertészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.
(11) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:
- beépített szintnél magasabb vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél
- meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor
- 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél
- 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás)
- a felsoroltakon túlmenően azon fontos esetekben, amikor a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(12) Az elvi építési engedélyezési és a telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell a megközelítést biztosító útterület kialakításáról, és a területelőkészítés (tereprendezés, közmű- és az útépítés) megvalósításának feltételeiről. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
(13) Ha a területelőkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát. A Szent István u. menti régészeti területet érintő építési engedélyezési eljárás során a múzeumot szakhatóságként be kell vonni.
(14) A belterületen – a lakóterületek kivételével - a haszonállat-tartás építményei és melléképítményei, valamint a növénytermesztés célját szolgáló építmények nem helyezhetők el. Állattartó épületet és trágyatárolót – huzamos emberi tartózkodásra szolgáló – épülettől 10 méternél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó építményekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.
(15) A település igazgatási területének beépítésre szánt területein a 128/1999. (VIII.13.)Korm. rendelet alapján fákat kivágni csak a jegyző engedélyével lehet. A fakivágást követően az ingatlanon fapótlást kell elvégezni.
(16) Meredek, mesterséges bevágásokkal tagolt domboldali területek beépítése előtt geotechnikai vizsgálatokkal kell tisztázni a beépítés egyedi feltételeit.
(17) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni:
- az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. §. (e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(18) A rendezési tervben tervezett új belterületek kialakítása – a fejlesztési szándékok függvényében – csak fokozatosan, ütemezetten, tömbösített területek becsatolásával történhet. A belterületbe vonásig e területeken a tervezett új területfelhasználást tartalék területként kell kezelni. A belterületté és beépítésre szánt területté váló külterületi ingatlanokon – jelenleg szántó; gyep; kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területeken – a belterületbe vonás megtörténtéig a HÉSZ mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai alapján, azoknak megfelelően helyezhetők el építmények.
Területfelhasználás
2. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei - építési övezetei - általános jellegük, valamint sajátos építési használatuk szerint:
a. lakóterület, ezen belül:
aa. kisvárosias lakóterület (KL), ahol a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,45
ab. kertvárosias lakóterület(KEL), ahol a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,4
b. településközpont vegyes terület (TV), ahol a megengedett legnagyobb szintterület- sűrűség
ba. a lakóterületen lévőnél 0,6
bb. az üdülőterületen lévőnél 1,2
c. gazdasági terület, ezen belül:
ca. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG), ahol a megengedett legnagyobb szintterület- sűrűség 0,6
cb. egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül
cba. a közmű (IG-KV)- és az energiaellátás (IG-KG) területigényes létesítményeinek területe
cbb. ipari és mezőgazdasági üzemi terület (IG-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,6
d. üdülőterület, ezen belül:
da. üdülőházas üdülőterület (ÜÜ), ahol a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,8
db. hétvégi házas üdülőterület (HÜ), ahol a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,2
e. különleges terület, ezen belül:
ea. a termálfürdő területe (KÜ-F), ahol a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,25
eb. a temetők, kegyeleti parkok területe (KÜ-T)
ec. a sportterületek (KÜ-S)
ed. a szennyvíztisztító telep területe (KÜ-Sz)
(2) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei - övezetei:
a. közlekedési és közmű terület (K)
b. zöldterület-közpark (Z)
c. erdőterület, ezen belül:
ca. védelmi rendeltetésű (E-V)
cb. gazdasági rendeltetésű (E-G)
d. mezőgazdasági terület, ezen belül:
da. szántó (M-SZ)
db. gyep, legelő, rét (M-GY)
dc. kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)
de. belterületi kert (M-Bk)
df. nádas, mocsár (M-N)
e. egyéb terület (folyó- és állóvizek medre és partja) (VT)
(3) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
Kisvárosias lakóterület
3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv tartalmazza.
(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 12. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a. az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 12,5 m helyett a belterület szabályozási terv szerinti lehet
b. nem helyezhetők el a (3) bekezdés 3 és 4 pontjában felsorolt létesítmények
(3) A területen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi településstruktúrát megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a. a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b. a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet („hajlított” ház építhető)
c. az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen
d. az épületek tetőidoma – jellemzően – az utcával párhuzamos gerincű legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, illetve formájában és karakterében ezekhez igazodó legyen (fémlemez fedés nem alkalmazható). A tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet.
e. az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, az i, j, k és l pontban foglaltak kivételével
f. az elő- és hátsókert előírásait
- a területen a szabályozási terv és a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell megállapítani:
- az előkert – az építési határvonal figyelembe vételével - a szomszédos beépítések által meghatározott kialakult helyzethez igazodó legyen (általában utcafronti beépítés)
- a hátsókertet a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján kell meghatározni.
(4) A területen
a. a teljes közműellátás, és
b. a burkolt út biztosítandó.
(5) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. Garázsigény esetén azt a lakóépülettel egy tömegben kell kialakítani.
(6) A terület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/200 m2 10/15 fa, illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése kötelező.
(7) A telken belüli kötelező védőfásítás területeit a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Kertvárosias lakóterület
4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv tartalmazza.
(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 13. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a. az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 m helyett a belterület szabályozási terv szerinti lehet
b. az elhelyezhető lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet
c. nem helyezhetők el a (3) bekezdés 1, 2, 3 és 4 pontjában felsorolt létesítmények
(3) A területen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi településstruktúrát megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a. a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. Új lakóterületen a kialakítható telek szélessége 20 méternél kevesebb nem lehet.
b. a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c. az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen
d. az épületek tetőidoma – jellemzően – az utcára merőleges gerincű legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, illetve formájában és karakterében ezekhez igazodó legyen (fémlemez fedés nem alkalmazható). A tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet.
e. az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, az i, j, k és l pontban foglaltak kivételével
f. az elő-, oldal- és hátsókert előírásait
- a területen a szabályozási terv és a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell megállapítani:
- az előkert – az építési határvonal figyelembe vételével - a szomszédos beépítések által meghatározott kialakult helyzethez igazodó legyen
- az oldal- és hátsókertet a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nemcsak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.
(4) A területen
a. a teljes közműellátás, és
b. a burkolt útbiztosítandó.
(5) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. Garázsigény esetén azt a lakóépülettel egy tömegben kell kialakítani.
(6) A terület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 55 % kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/200 m2 10/15 fa, illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése kötelező.
(7) A telken belüli kötelező védőfásítás területeit a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Településközpont vegyes terület
5. § (1) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv tartalmazza. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 16. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
a. a területen nem helyezhetők el a (2) bekezdés 7 pontja, valamint a (3) bekezdés 2 pontja szerinti létesítmények
b. a termálfürdőtől délre tervezett területen élményfürdő és szórakoztató-centrum is létesíthető.
(3) A Szent István utca mentén lévő – a 696 és 976 hrsz-ú, és a tőlük északra fekvő - ingatlanokon a településközpont vegyes területen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi településstruktúrát megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a. a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b. a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet („hajlított” ház építhető)
c. az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen
d. az épületek tetőidoma – jellemzően – az utcával párhuzamos gerincű legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, illetve formájában és karakterében ezekhez igazodó legyen (fémlemez fedés nem alkalmazható). A tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet.
e. az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, az i, j, k és l pontban foglaltak kivételével
f. az elő- és hátsókert előírásait
- a területen a szabályozási terv és a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell megállapítani:
- az előkert – az építési határvonal figyelembe vételével - a szomszédos beépítések által meghatározott kialakult helyzethez igazodó legyen (általában utcafronti beépítés)
- a hátsókertet a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján kell meghatározni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott területen kívüli településközpont vegyes területen konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(5) A területen
a. a teljes közműellátás, és
b. a burkolt út biztosítandó.
(6) A parkolószükséglet kielégítése telken belül és közterületen együttesen történhet. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 35 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m2 20/25 fa ültetése kötelező.
(8) A telken belüli kötelező védőfásítás területeit a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
6. § (1) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a szabályozási tervek tartalmazzák.
(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.
(3) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(4) A területen
a. a teljes közműellátás, és
b. a burkolt út biztosítandó.
(5) A parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m2 10/15 fa ültetése kötelező.
Egyéb ipari gazdasági terület
7. § (1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.
(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:
a. a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó, szennyvízátemelő) (IG-KV), és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmények (gázfogadó) (IG-KG) területe
b. ipari és mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M)
(3) Az ipari és mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv tartalmazza.
(4) Az ipari és mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) Az ipari és mezőgazdasági üzemi területen:
a. legalább a részleges közműellátás, és
b. a burkolt út biztosítandó.
(6) A parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő.
Üdülőházas üdülőterület
8. § (1) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza. Új telekalakításnál a telekszélesség 20 méternél kevesebb nem lehet.
(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 21. és 22. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen termál gyógyszálló, illetve kereskedelmi szálláshely szolgáltató létesítmények is elhelyezhetők.
(3) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(4) A területen
a. a teljes közműellátás, és
b. a burkolt út biztosítandó.
(5) A parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(6) Az üdülőházas üdülőterületen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m2 10/15 fa ültetése kötelező.
Hétvégi házas üdülőterület
9. § (1) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv tartalmazza.
(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 21. és 23. §. előírásait kell alkalmazni, a 23. §. (2) és (3) bekezdés kivételével.
(3) A területen az új épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a. a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. Új telek alakítása esetén – az út céljára történő lejegyzés kivételével - a kialakítható telek szélessége 16 méternél kevesebb nem lehet.
b. a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c. az épületek tetőidoma – jellemzően – az utcára merőleges gerincű legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, illetve formájában és karakterében ezekhez igazodó legyen (fémlemez fedés nem alkalmazható). A tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet.
d. az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a d, i, j, k és l pontban foglaltak kivételével
e. az elő-, oldal- és hátsókert előírásait
- a területen a szabályozási terv és a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell megállapítani:
- az előkert – az építési határvonal figyelembe vételével - a szomszédos beépítések által meghatározott kialakult helyzethez igazodó legyen
- az oldal- és hátsókertet a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nemcsak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.
(4) A területen
a. a teljes közműellátás, és
b. a burkolt út biztosítandó.
(5) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. Garázsigény esetén azt az üdülőépülettel egy tömegben kell kialakítani.
(6) A területen a zölddel való fedettség minimum 60 % kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/200 m2 10/15 fa ültetése kötelező.
Különleges terület
10. § (1) A település területén különleges területek:
a. a termálfürdő
b. a temetők, kegyeleti parkok
c. a sportterületek (a sportpálya és a volt szovjet laktanya területén kialakítandó sportterület)
d. a szennyvíztisztító telep területe.
(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a szabályozási tervek tartalmazzák.
(3) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Új telekalakításnál a telekszélesség 30 méternél kevesebb nem lehet.
(4) A régi temetők kegyeleti parkként kezelendők.
(5) A temetők területére az 1999. évi XLIII. törvény és a 145/1999(X.1.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.
(6) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők
(7) Urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki. A temető területén szabadonálló urnafal nem létesíthető.
(8) A területen
a. a teljes közműellátás, és
b. a burkolt út biztosítandó.
(9) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(10) A különleges területen a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m2 10/15 fa ültetése kötelező. A tervezett új temető területén előfásítást kell végezni.
(11) A területet szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.
Közlekedési és közműterület
11. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni a (3) bekezdés 2, 3 és 4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési és közműterületen a közmű és hírközlési vezetékeket - a védőtávolságokra is figyelemmel - úgy kell kialakítani, hogy hosszabb távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat föld alatt elhelyezhető legyen. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről gondoskodni kell.
(3) A 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(4) A közutak mentén közvilágítás építendő ki.
(5) Az utak mentén fasorok ültetendők. A közterületi parkolók az OTÉK 42. §. (7) bekezdésben előírtak szerint fásítandók. A fásítást szaktervező által készített kertészeti terv alapján kell megvalósítani.
(6) A közlekedési és közműterületeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.
Zöldterület
12. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el a (4) bekezdés b és c pontja szerinti létesítmények.
(2) A területen belüli kötelező zöldfelületi minimum 80%, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60% legyen.
(3) A területet szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.
(4) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.
(5) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Erdőterület
13. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.
(2) Az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.
(3) A 048 hrsz-ú ingatlanon – mely tervezett véderdő – meglévő, igazgatási és lakó funkciókat tartalmazó létesítmények adottságként megtarthatók. Az ingatlanon lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.
(4) Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák
Mezőgazdasági terület
14. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a. a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet
b. a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület
- az M-BK, az M-GY és az M-N övezeti jelű területen nem helyezhető el
- az M-K övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen
- az M-SZ övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen helyezhető el.
(2) A mezőgazdasági területen:
a. az M-K és az M-BK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2
b. az M-SZ, az M-GY és az M-N övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2
(3) A belterületi kertterületen és a nádas területen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(4) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) Az M-K jelű övezetben lakóépület elhelyezésére építési engedély abban az esetben adható ki, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, illetve gyümölcsterületként művelt.
(6) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(7) A mezőgazdasági területen a – 064 és 069 hrsz-ú ingatlanokon – meglévő, idegenforgalmi látványosságot biztosító és vendéglátó létesítmények adottságként megtarthatók. Az ingatlanokon lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.
(8) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Egyéb terület
15. § (1) Az igazgatási területen lévő egyéb területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait kell alkalmazni.
(2) A területre vonatkozóan figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999.(VIII.6.) Korm. rendelet előírásaira is.
(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett és a tavak körül 4 méter szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszállítását elősegítik.
(5) Az egyéb területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
III FEJEZET
Közhasználatra szolgáló területek
16. § (1) A tervezési területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) A településen nem létesíthető 10 cm-nél magasabban kiemelt szegélyű gyalogos felület (járda) és közlekedési zöldsáv.
(4) A területen csak fásított parkolókat lehet kialakítani.
(5) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
17. § (1) A kisvárosias és a kertvárosias lakóterületen, a településközpont vegyes területen, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen, az üdülőházas és a hétvégiházas üdülőterületen valamint a különleges területen teljes közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:
- a közműves villamosenergia- szolgáltatás
- a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a szükséges oltóvíz-intenzitás és oltóvíz-mennyiség tűzcsapokkal)
- a közműves szennyvízelvezetés (átmenetileg - annak megvalósulásáig – a kommunális szennyvíz ellenőrzötten zárt tárolóban történő tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)
- a közműves vagy folyókás csapadékvízelvezetés biztosítandó.
(2) Az egyéb ipari gazdasági területen legalább a részleges közműellátás biztosítandó, úgy, hogy ennek keretében minimum:
- a közműves villamosenergia-szolgáltatás
- a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a szükséges oltóvíz-intenzitás és oltóvíz-mennyiség tűzcsapokkal)
- a kommunális szennyvíz ellenőrzötten zárt tárolóban történő tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő
- nyílt árkos csapadékvízelvezetés megoldott legyen.
(3) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésénél az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető és az érintett szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
(4) A meglévő és a tervezett vízellátás (ivó-, tűzi- és termálvíz), vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(5) A termálkútak védelmét szolgáló hidrogeológiai védőterület lehatárolásának felülvizsgálatát követően a termálkút előírások szerinti védelméről gondoskodni kell, a megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
(6) A termálfürdő elhasznált vizének elvezetését, szükséges utótisztítását, valamint a befogadás feltételeit a továbbtervezés során - a vízjogi engedélyezési eljárás keretében – meg kell határozni.
(7) A zárt tárolókban összegyűjtött és szippantással eltávolított szennyvizet a szennyvíztisztító telepre kell szállítani. A kibocsátott szennyvíz szennyezettsége nem haladhatja meg a közcsatornába való rákötési előírásban meghatározottakat. Ettől eltérő szennyezettségű vizet keletkezésének helyén elő kell tisztítani.
(8) Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.
(9) Az igazgatási területen település- és tájképvédelmi okok miatt:
- közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezetékek és műtárgyak az épületek közterületről látható homlokzatán nem vezethetők, illetve nem helyezhetők el.
- a járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, stb.) elhelyezésénél – a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) követelmények mellett – az esztétikai szempontokra is fokozott figyelmet kell fordítani
- új táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszótornyok) nem létesíthetők.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
18. § (1) A településen a meglévő kommunális szilárdhulladék lerakóhely megszüntetendő. A kommunális szilárdhulladék szervezett gyűjtését, elhelyezését és ártalmatlanítását úgy kell megoldani, hogy az a környezetvédelmi előírásoknak megfeleljen. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(2) A településen a meglévő dögkút felszámolandó. Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.
Környezetvédelem
19. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b. megelőzze a környezetszennyezést
c. kizárja a környezetkárosítást
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(3) A település a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet értelmében az általános levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek e kategória előírásait kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM. rendelet írja elő.
(4) A település területe szennyezés érzékenységi szempontból fokozottan érzékeny terület, ahol talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. A település egy része sérülékeny vízbázis területén helyezkedik el. A magas sótartalmú, használt termálvíz kezeléséről, utótisztításáról gondoskodni kell.
(5) A településen üzemanyagtöltő állomás csak közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II. 14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.
(6) A településen a többször módosított 12/1983.(V.12.) MT rendelet szerinti zajvédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból - a 4/1984.(I.23.) EüM rendelet alapján - a közlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a 6505 sz. út mentén elhelyezkedő beépítésre szánt területeken 65/55 dB a település egyéb beépítésre szánt területein 55/45 dB, a beépítésre nem szánt területeken a közlekedési területek kivételével 50/40 dB.
Természet- és tájvédelem
20. § (1) Az igazgatási területen országos védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti érték nincs.
(2) A településen a helyi védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti területeket, védett és védendő kerteket, egyedi természeti értékeket és fasorokat a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.
(4) A helyi természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni; a terv elfogadásáig a területen fakivágás, bozót- és cserjeirtás nem engedélyezhető, illetve nem végezhető. A területeken csak természetvédelmi kezelési terv alapján lehet építési munkát, tereprendezést végezni.
Művi értékek védelme
21. § (1) A településen országos műemléki védelem alatt áll a katolikus templom.
(2) A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
(3) Az országos és helyi védelem alatt álló művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 2. sz. melléklet tartalmazza.
(4) A helyi művi értékek védelemével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
Sajátos jogintézmények
22. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet az - Étv-ben meghatározott - kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.
(2) Az igazgatási területen meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
(4) A beépítésre szánt területen kialakuló ingatlanokat beültetési kötelezettség terheli az alábbiak szerint:
- a lakóterületen, a településközpont vegyes területen, a gazdasági területen, az üdülőterületen és a különleges területen a használatbavételi engedély csak a növényültetési kötelezettség teljesítését követően adható ki
- az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken az üzembehelyezés csak a - kertészeti terv alapján megvalósuló - növényültetési kötelezettség teljesítését követően engedélyezhető.
- a természetvédelmi területre eső, újonnan kialakításra kerülő erdőterületeken az erdőtelepítést 3 éven belül el kell végezni.
Záró rendelkezések
18. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2) Aki e rendelet 1. §. (2), 3. §. (5) és (6), 4. §. (5) és (6), 5. §. (6) és (7), 6. §. (5) és (6), 7. §. (6) és (7), 8. §. (5) és (6), 9. §. (5) és (6), 10. § (9) és (10), 11. §: (3) és (5), 12. §. (4), 15. §.(3), 16. §. (2), 17. §. (7), 18. §. (1) és (2) valamint a 19. §. (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 16. §. (2) bekezdésben meghatározott pénzbírsággal sújtható.
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Igal nagyközség építésügyi előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló - -többször módosított – 7/1993. (V. 26.) sz. önkormányzati rendelet, valamint a 127/1992. (X. 28.) sz. képviselőtestületi határozattal jóváhagyott belterület szabályozási terv, és a 34/1993. (V. 26.) sz. képviselőtestületi határozattal jóváhagyott külterületi szabályozási terv.