Igal Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2001. (XII.3.) önkormányzati rendelete

a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól

Hatályos: 2001. 12. 03- 2020. 06. 08

Igal Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2001. (XII.3.) önkormányzati rendelete

a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól

2001.12.03.

IGAL Nagyközségközség Önkormányzati Képviselő-testülete A köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény 4. §-a alapján a következő rendeletet alkotja a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól.

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületének hivatala köztisztviselőire, ahol e rendelet kifejezetten úgy rendelkezik, ott a nyugállományú köztisztviselőire.

(2) E rendelet alkalmazásában a képviselő-testület hivatala alatt kell érteni a helyi önkormányzat képviselő-testületének: Polgármesteri Hivatalát.

(3) Az e rendeletben meghatározott juttatások és támogatások a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott (részmunkaidős) köztisztviselőket munkaidő-arányosan illetik meg.

II. Fejezet

A munkaidő-pihenőidő

2. § (1) A köztisztviselő heti munkaideje - a Ktv. 39. §.(4) bek. és a közszolgálati szabályzat alapján- 40 óra, hétfőtől- csütörtökig 8,00 - 16,30, pénteken 8,00-13,30- ig tart.

(2) A köztisztviselő részére a napi munkaidőn belül a ktv. 40/A §-a alapján - a munkavégzés megszakításával - napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A juttatások és a támogatások fedezete

3. § (1) A juttatásokra és a támogatásokra adott évben kifizethető keretösszegeket a képviselő-testület a költségvetési rendeletében állapítja meg.

(2) A hivatal költségvetésében szociális és kegyeleti támogatások céljára fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.

4. § Ha adott költségvetési évre a képviselő-testület:

a) juttatásokra előirányzatot nem állapított meg, vagy

b) a juttatásokra és/vagy támogatásokra megállapított keret kevésnek bizonyul, a jegyző év közben pótelőirányzatot kérhet. A képviselő-testület e kérésnek a költségvetési rendelete módosításával tehet eleget.

5. § A jóváhagyott előirányzat adott évi felhasználatlansága miatt keletkező pénzmaradvány a következő évben a képviselő-testület döntése alapján - meghatározott mértékben és arányban - használható fel az e rendelet tárgyát képező juttatásokra és támogatásokra.

6. § A jegyző felelős az e rendeletben szabályozott juttatások és támogatások fedezetéül szolgáló:

a) előirányzatok költségvetési rendelet-tervezetben való megalapozott, reális igényekhez igazodó szerepeltetéséért, valamint

b) a jóváhagyott előirányzatok szerinti gazdálkodásért.

7. § Az 6. § b) pontjában meghatározottak alapján a jegyző anyagi felelősségre is vonható az éves keretet, előirányzatot meghaladó gazdálkodásért, előirányzat túllépésért.

Felelősségre azonban csak akkor vonható, ha a támogatásokra jóváhagyott együttes keretet, és/vagy a juttatásokra jóváhagyott együttes keretet túllépte.

A juttatások és a támogatások fedezetére szolgáló keret felhasználása

8. § (1) A juttatások fedezetéül szolgáló keretet az e rendeletben meghatározott módon, valamint a Közszolgálati szabályzatban meghatározott módon kell felhasználni.

(2) A támogatások fedezetéül szolgáló keretet az igénylés, kérelem beérkezésének sorrendjében kell felhasználni.

A keret kimerülését követő igényeket, kérelmeket - nyilvántartásba vételt követően - el kell utasítani
(3) Ha év közben a képviselő-testület a juttatások és támogatások fedezetéül pótelőirányzatot állapít meg, akkor a felhasználás során előnyben kell részesíteni a - 8. § (2) bekezdésében meghatározott - nyilvántartásban már szereplő igényeket.

9. § Az egyes juttatásokról és támogatásokról évenként elkülönített nyilvántartást kell vezetni.

A juttatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos jegyzői feladatok

10. § (1) A jegyző a személyi ügyekkel foglalkozó köztisztviselő utján a juttatásokkal kapcsolatban köteles intézkedni:

a) a juttatások körültekintő felhasználásának biztosításáról,

b) a jelenleg foglalkoztatott köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséről,

c) az egyes juttatásokra való jogosultság megállapításáról,

d) az egyes megítélt juttatások folyósításáról.

(2) A jegyző a juttatásokkal kapcsolatos (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásának segítésére bizottságot hozhat létre.

11. § (1) A jegyző a támogatásokkal kapcsolatban a következő feladatokat látja el:

a) A jegyző köteles intézkedni a szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására a szociális bizottság, illetve a személyi ügyekkel foglalkozó köztisztviselő útján.

b) A jegyző a szociális bizottság, illetve a személyi ügyekkel foglalkozó dolgozó és az érdekképviseleti szervvel együttműködve köteles figyelemmel kísérni a nyugdíjas állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatos kapcsolatot tartani a gondozottakkal.

(2) A szervnél a nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalataik, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre.

Ha a munkáltató nyugdíjas bizottságot nem hoz létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével indokolt estben referenset bíz meg.

12. § A 11. § b) pontjában meghatározott feladatokat azon köztisztviselők tekintetében kell ellátni, amely személyek:

- a képviselő-testület hivatalából mentek nyugállományba,

- a jogelőd szervtől mentek nyugállományba

III. Fejezet

Juttatások

A juttatások fajtái

13. § A köztisztviselő részére

a) illetményelőleg,

b) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás fizethető.

Egyéb juttatások

14. § (1) a 13. § a)-b) pontjaiban meghatározott juttatások

- mértékét,

- feltételeit,

- az elbírálás és az elszámolás rendjét, valamint

- a visszatérítés szabályait

a jegyző, mint a hivatal vezetője a Közszolgálati Szabályzatban állapítja meg.

Köztisztviselői életpálya elismerése

15. § . (1) A köztisztviselők feladatainak kiemelkedő teljesítéséért, valamint a hivatalnál és a Ktv. hatálya alá tartozó szerveknél folyamatosan eltöltött 10,15,20,25,30 és 40 év közszolgálati jogviszonya után „Közigazgatás Szolgálatáért „ emléklap és pénzjutalom elismerésben részesül. Nem részesíthető elismerésben a köztisztviselő, ha fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy ellene fegyelmi eljárás folyik.

(2) A „Közigazgatás Szolgálatért" emléklappal együtt a köztisztviselőt

10 év esetén az illetményalap

15 év esetén az illetményalap kétszerese

20 év esetén az illetményalap háromszorosa

25 év esetén az illetményalap három és félszerese

30 év esetén az illetményalap négyszerese

35 év esetén az illetményalap négy és félszerese

40 év esetén az illetményalap ötszöröse illeti meg.

IV. Fejezet

Támogatások

A támogatásokra vonatkozó általános szabályok

16. § A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

17. § A pénzbeli és természetbeni támogatások:

a) eseti szociális segély,

b) temetési segély,

18. § A 17. §-ban meghatározott támogatásokra vonatkozó közös eljárási szabályok:

a) Támogatás a szociálisan rászorult személy írásbeli vagy szóbeli kérelme alapján adható. (A szóbeli kérelemről feljegyzést jegyzőkönyvet kell készíteni.)

b) A támogatás adható kérelem nélkül is, hivatalból, ha az érintett személy támogatása indokolt.

c) Az érintett kötelezhető személyi jövedelmi helyzete igazolására, ha az, az adott támogatási formánál a folyósítás feltétele teljesülése megítéléséhez szükséges. A jövedelmi állapot igazolásának elmaradása esetén a támogatás nem folyósítható.

d) A támogatásra való jogosultságot a jegyző e rendelet alapján állapítja meg. A támogatás megítélésről, illetve a kérelem elutasításáról az érintetteket írásban értesíti.

Eseti szociális segély

19. § (1) Eseti szociális segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek:

a) akinek havi átlagjövedelme (legalább hat hónap átlagában) nem én el a mindenkori öregségi nyugdíj minimum kétszeresét, és
b) átmenetileg a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzd.
A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülés, illetve létfenntartást veszélyeztető indok lehet például:
- lakásfenntartással kapcsolatos lökésszerű kiadások (pl. fűtési kiadások),
- egészségügyi állapottal kapcsolatos kiadások (pl. gyógyszer kiadások, gyógykezelés költségei), stb.
(2) Az átlagjövedelmet a jövedelmet egyértelműen igazoló okmányokkal - pl. nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással, stb. - kell bizonyítani.

20. § (1) Az eseti szociális segély egy évben 3 alkalommal adható, de indokolt esetben ennél többször is folyósítható.

(2) Segély adott évben csak akkor állapítható meg, ha annak kifizetéséről még tárgyévben gondoskodni lehet.

21. § Az eseti szociális segély mértéke alkalmanként 3.000.- Ft-tól 10.000.- Ft-ig terjedhet.

22. § A segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete közvetlenül a pénztárból készpénzben, vagy a kérelmező kérésére a segélyt postai utalvánnyal fizeti ki.

23. § A segélyt a támogatás megítélésétől számított 5 napon belül, illetve a megítélés évében kell kifizetni.

Temetési segély

24. § (1) Temetési segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek,

a) aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját létfenntartását veszélyezteti, és

b) akinek havi jövedelme - legalább hat hónap átlagában - nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát. Ft-ot.

(2) A havi átlagjövedelmet a jövedelmet egyértelműen igazoló okmányokkal - pl. nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással, stb. - kell bizonyítani.

25. § Temetési segély nem adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek, aki az önkormányzat szociális ellátásokról szóló helyi rendelete alapján ugyanazon temetési költségek tekintetében:

- temetési segélyben részesült, illetve

- ilyen segély iránt kérelmet nyújtott be addig, amíg a kérelmet vissza nem vonja, illetve kérelme elutasításra nem kerül.

26. § A temetési segély mértéke 15.000.-Ft -30.000.- Ft között lehet. Adott évben az adható segély mértékét a költségvetési rendelet határozza meg.

27. § A temetési segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete:

- közvetlenül a pénztárból készpénzben fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a segélyt postai utalvánnyal fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a bankszámlájára utalja.

28. § (1) A segélyt a megítélő határozat meghozatalát követően haladéktalanul ki kell fizetni.

(2) A tárgyévben csak úgy lehet támogatást megítélni, ha annak kifizetéséről adott évben gondoskodni lehet.

V. Fejezet

Vegyes rendelkezések

29. § . (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ktv. előírásai az irányadók.

(2) A hivatal köztisztviselői részére a törvény által kötelezően előírt juttatások, a jubileumi jutalom (Ktv.49/E. §.), a természetben nyújtott étkezés vagy étkezési utalvány (Ktv.49/F. §.), valamint ruházati költségtérítés (Ktv.49/G. §.), tekintetében a törvény rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) E rendeletben meghatározott szociális és egyéb juttatások feltételeit, módját, mértékét a jegyző az egységes közszolgálati szabályzatban állapítja meg.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § . (1) Igal Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 5/1995.(VI.12.) számú rendeletét az alábbiak szerint módosítja.

(1) Az SZMSZ. 21. §.(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „a hivatal munkarendje e rendelet 2. §-ában meghatározottak szerinti „

(2) Az SZMSZ. 18. §.(5) bekezdésének h. pontja hatályát veszti.

31. § . (1) A köztisztviselők bérenfelüli és jóléti célú juttatásairól szóló többszörösen módosított 14/1993.(XII.9.) számú rendelet hatályát veszti.

32. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.