Igal Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (III.1.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2014. 03. 01

Igal Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (III.1.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2014-03-01-tól

Igal Város Önkormányzat Képviselőtestületének

3/2014. (III.01.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Igal Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 3. §. (1) bekezdés 6. pontjában, az 5. §. (2) bekezdés b.) – c.) pontjában, a 6. §. (6) bekezdésében, a 11. §. (16) bekezdésében, a 13. §. (1) bekezdésében, és a 18. §. (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 107. §-ában, 109. §. (4) bekezdésében, 143. §. (4) bekezdés i.) pontjában, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 97. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, és a 2011. évi CXCVI. Törvény 7. §. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed
1. Igal Város Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat),
2. az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
3. az önkormányzat szerveire.

A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

E rendelet alkalmazásában vagyon

a.) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b.) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 44/A. §. (3) bekezdésben felsoroltak

Az önkormányzat vagyona

3. §.

Az önkormányzati vagyon csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) szabályozottak szerint történik, melynek értelmében az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

Az önkormányzat törzsvagyona

Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

5. §.

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
1. a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és
2. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.

A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt Nvtv. 5. §. (3) szerinti vagyont kell érteni.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvtv. 5. §. (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni azzal, hogy az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít.

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. Törvény (a továbbiakban: Vátv.) 23. §. (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona
1. a Vátv-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint
2. az önkormányzat által az a.) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonával törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezhet.

Törvény alapján a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének

tartalmát az érintett törvény határozza meg.

A 6. §. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyonelemek forgalomképességének korlátai az alábbiak:
1. az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,
2. nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi és a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,
3. a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

4.Az önkormányzat üzleti vagyona

8. §.

Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába, mely vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jog gyakorlása) az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

Tulajdonjog átruházás

Vagyon tulajdonjogát átruházni 5.000.000 Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
1. természetes személy vagy
2. a Nvtv-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

10. §.

Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 7. §. (2) bekezdésben meghatározott korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.
A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. §. (1) és a (2) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.
Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni.
1. a képviselő-testület a 100.001 Ft – 5.000.000 Ft értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 50.001 Ft – 100.000 Ft értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá
2. a polgármester dönt az 50.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.

Ingyenes vagyonátruházás

11. §.

Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a Nvtv. törvény 13. §. (3) – (7) bekezdése alapján lehet.
Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

A vagyon megterhelése

12. §.

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:
1. vagyonkezelői joggal
2. jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

13. §.

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében – törvények határozzák meg.
Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

14. §.

Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – képviselő-testület joga.

A vagyon vállalkozásba vitele

15. §.

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait – a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében – törvények határozzák meg.

Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített

vagyonára a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

16. §.

Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület gyakorolja.

Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

17. §.

Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nvtv. 3. §. (1) bekezdés 19. pont b. pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében azon vagyonelemek körét, melyekre vagyonkezelői jog létesíthető, a 3. melléklet tartalmazza.

A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

Vagyonkezelési szerződés – értékhatártól függetlenül – versenyeztetés nélkül köthető.

Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt, hogy a vagyonkezelőnek
1. elengedi vagy
2. nem engedi el

a Mötv. 109. §. (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

18. §.

Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével engedheti át.

19. §.

A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

A képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattételi lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

A képviselő-testület a vagyonkezelési jog átengedéséről a helyben szokásos módon, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
1. pénzösszeget vagy
2. pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy

más ellenszolgáltatást ír elő.

20. §

A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog

gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően,

elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a

továbbiakban: Mötv.) 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget

tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt

kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben

közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

21. §

(1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szervnek vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont

ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás,

b) alapfokú nevelés, oktatás,

c) szociális ellátás,

d) egészségügyi ellátás,

e) közművelődés, kulturális feladatok ellátása,

f) sportcélú feladatok ellátása.

22. §

(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (1

bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk

kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv

adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési

tervében szerepeltetni kell.

10. A haszonélvezeti jog

23. §

(1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra

haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy

szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra

vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó

feltételek figyelembe vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.

(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül

helyben szokásos módon történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára a Képviselő-testület

dönt.

11. Hasznosítási jog, használatba adás

24. §

(1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal

terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás

tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi

korlátokat.

25. §

(1) Az 500.000 Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) A képviselő-testület a 100.001 - 500.000,- Ft értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog

átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A 50.001 - 100.000 Ft-ig értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon

hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.

(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati,

hasznosítási jog átengedéséről.

26. §

A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására

vonatkozó bérleti és használati díjakat.

27. §

A polgármester dönt a 50.000,- Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja

meg.

28. §

(1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az

átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a

közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

12. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

29. §

Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a Nvtv. alapján

engedi át. A Nvtv. alapján gondoskodik az önkormányzat többek között a törzsvagyonában

lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.

13. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

30. §

(1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek

hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az

önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

14. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

31. §

Az önkormányzat követeléseiről –mint az önkormányzati vagyon részéről– való lemondás

jogát

a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 50.000 Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát

értékhatártól függetlenül.

32. §

(1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy

egészben nem lehet behajtani, és a követelés későbbiekben való behajtása előreláthatólag nem lehetséges,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó

költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben

nagy valószínűséggel nem lehet behajtani, vagy a csődeljárás során–figyelembe véve az

a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

33. §

Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

15. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

34. §

(1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

16. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

35. §

(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne

zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

17. Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

36. §

(1) Az önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban:

Számv.tv.) szerinti értéken kell nyilvántartani.

(2) A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet rendelkezései az

irányadóak, az alábbi részletezésben:

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

c) forgalomképes üzleti vagyon.

(3) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

(4) A vagyonkimutatás elkészítéséért a jegyző a felelős.

37. §

(1) Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és

utolsó napján várható vagyon adatokat,

b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.

(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(4) A hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell

tartalmaznia.

(5) A vagyongazdálkodási tervet a pénzügyekért felelős bizottsággal közösen a polgármester

készíti el, a tárgyévet megelőző évben legkésőbb a tárgyévre vonatkozó költségvetési koncepció elfogadásáig.

(6) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(7) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(8) A vagyongazdálkodási tervet a képviselő-testület határozattal fogadja el.

18. Eljárási szabályok

38. §

(1) A versenytárgyalás nyilvános.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános

tárgyalás az önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná,

értékvesztéssel járna.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselőtestületi ülésen köteles beszámolni.

39. §

(1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat

könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – piaci értékének meghatározása

érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni

érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket

kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő

bevonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

40. §

Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok

gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről –az e témában végrehajtott ellenőrzés

megállapításai alapján– a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselőtestületet.

41. §

Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:

a) építési ügyekben – közművekkel való ellátás területén- a tulajdonosi hozzájárulás

megadására,

b) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá

visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.

42. §

Az önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló

és működést biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében az alapító okiratokban,

továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.

19. Záró rendelkezések

43. §

E rendelet a kihirdetést követőn napon lép hatályba.

44. §

Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást minden évben a zárszámadási rendelethez

kell elkészíteni.

45. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács

2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

46. §

Hatályát veszti Az önkormányzat vagyonáról szóló 12/2013. (XII.2.) önkormányzati rendelete.

Obbás Gyula Fülöp László

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve:

Igal, 2014. március 1.

Fülöp László

jegyző