HÉSZ-T MÓDOSÍTÓ RENDELET TERVEZETE:

Igal Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

1. Igal Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 7/2001. (XII.3.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) 1. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A Gábor Andor utca déli irányú folytatásának két oldalán tervezett TV és KÜ-I övezeti jelű területeken – a tó környezetének mélyfekvésű területrészein, valamint az egykori anyagnyerőhely feltöltött, mesterséges bevágásokkal, rézsűkkel érintett területein – a beépítés feltételeit geotechnikai és talajmechanikai vizsgálatok alapján kell meghatározni.”

(2) A R. 1. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A belterületen – a lakóterületek kivételével - a haszonállat-tartás építményei és melléképítményei, valamint a növénytermesztés célját szolgáló építmények nem helyezhetők el. Állattartó építmény a közegészségügyi, az állategészségügyi, és a környezetvédelmi előírások figyelembe vételével helyezhető el. Az állattartással kapcsolatos épület és építmény illetve azok kifutói elhelyezésénél az 1. sz. mellékletben meghatározott védőtávolságokat kell megtartani.”

(3) A R. 1. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (16) A fakivágást követően az ingatlanon fapótlást kell elvégezni.”

2. §

(1) A R. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)  A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei - építési övezetei - általános jellegük, valamint sajátos építési használatuk szerint:

a., lakóterület, ezen belül:

aa.,      kisvárosias lakóterület (KL)

ab., kertvárosias lakóterület(KEL)

ac., falusias lakóterület (FL)

b., településközpont vegyes terület (TV)

                 c., gazdasági terület, ezen belül:

                        ca., kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG)

                        cb., egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül

cba., a közmű (IG-KV)- és az energiaellátás (IG-KG) területigényes

létesítményeinek területe

                        cbb., ipari és mezőgazdasági üzemi terület (IG-M)

                 d., üdülőterület, ezen belül:

                   da., üdülőházas üdülőterület (ÜÜ)

                   db., hétvégi házas üdülőterület (HÜ)

e., különleges terület, ezen belül:

ea., idegenforgalmi terület (KÜ-I)

eb., a termálfürdő területe (KÜ-F)

ec., a temetők, kegyeleti parkok területe (KÜ-T)

ed., a sportterületek (KÜ-S)

ef., a szennyvíztisztító telep területe (KÜ-Sz) „

(2) A R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A település közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei - övezetei:

a., közlekedési és közmű terület (K)

aa., közlekedési terület-töltőállomás (K-T)

b., zöldterület-közpark (Z)

c., erdőterület, ezen belül:

ca., védelmi rendeltetésű (E-V)

cb., gazdasági rendeltetésű (E-G)

d., mezőgazdasági terület, ezen belül:

da., szántó (M-SZ)

db., gyep, legelő, rét (M-GY)

                        dc., kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

                        de., belterületi kert (M-Bk)

                        df., nádas, mocsár (M-N)

e., egyéb terület (folyó- és állóvizek medre és partja) (VT) „

3. §

(1) A R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (1) Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza.”

(2) A R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (2) Az építési övezetben a kisvárosi lakóterületeken elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. termelő kertészeti építmény;
2. üzemanyagtöltő”

(3) A R. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (3) A területen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi településstruktúrát megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen

            b., az épületek tetőidoma – jellemzően – az utcával párhuzamos gerincű legyen.  Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, illetve formájában és karakterében ezekhez igazodó legyen (fémlemez fedés nem alkalmazható). A tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

c., Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közműcsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
4. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),
5. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
6. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
7. kerti épített tűzrakóhely,
8. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
9. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
10. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.”

4. §

(1) A R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza.”

(2) A R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el, valamint a kertvárosi lakóterületeken elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
2. sportépítmény,
3. üzemanyagtöltő”

(3) A R. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi településstruktúrát megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a., új lakóterületen a kialakítható telek szélessége 20 méternél kevesebb nem lehet.

b., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen.

c., az épületek tetőidoma – jellemzően – az utcára merőleges gerincű legyen.  Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, illetve formájában és karakterében ezekhez igazodó legyen (fémlemez fedés nem alkalmazható). A tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

d., az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közműcsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
4. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),
5. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
6. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
7. kerti épített tűzrakóhely,
8. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
9. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
10. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.”

5. §

A R. 4/A. §-al egészül ki:

„Falusias lakóterület

4/A. §

(1) Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza.

2. Az építési övezetben a falusias lakóterületeken elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2. sportépítmény,
3. üzemanyagtöltő

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közműpótló műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
3. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
4. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
5. kerti épített tűzrakóhely,
6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

4. A területen

a., a teljes közműellátás, és

b., a burkolt út

biztosítandó.

5. A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. Garázsigény esetén azt a lakóépülettel egy tömegben kell kialakítani.

6. A terület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/200 m2 minimum 3-5 cm átmérőjű  fa, illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése kötelező.”

6. §

(1) A R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza.”

(2) A R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el, valamint a kertvárosi lakóterületeken elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. parkolóház, üzemanyagtöltő,
2. termelő kertészeti építmény.”

(3) A R. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Településközpont vegyes területen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi településstruktúrát megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen

b.,az épületek tetőidoma – jellemzően – az utcával párhuzamos gerincű legyen.  Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, illetve formájában és karakterében ezekhez igazodó legyen (fémlemez fedés nem alkalmazható). A tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

c., az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közműcsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
4. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),
5. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
6. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
7. kerti épített tűzrakóhely,
8. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
9. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
10. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) A R. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A parkolószükséglet biztosítása csak telken belül történhet.”

(5) A R. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Településközpont vegyes területen tervezett beruházások esetén már a beruházás megkezdése előtt fokozottan figyelni kell a környezetterhelési határértékek, különösen a zajterhelési határértékek vonatkozó jogszabály^[1] szerinti értékeinek betartására. A védendő területek közelsége miatt a határértékek lehetőség szerint már a kibocsátáskor teljesüljenek.”

7. §

(1) A R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.”

(2) A R. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezetben a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. parkolóház, üzemanyagtöltő,
2. sportépítmény
3. egyházi, oktatás, egészségügyi, szociális épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület.”

(3) A R. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A parkolószükségletet telken belül kell biztosítani. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.”

8. §

(1) A R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.”

(1) A R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építési övezetben az ipari területen elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. különlegesen veszélyes (pld. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények,
2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.”

(1) A R. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A parkolószükségletet telken belül kell biztosítani. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.”

9. §

(1) A R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza. Új telekalakításnál a telekszélesség 20 méternél kevesebb nem lehet.”

(1) A R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezetben az üdülőterületen és az üdülőházas területen elhelyezhető épületek és építmények helyezhetők el, továbbá

1. gyógyszálló,

2. kereskedelmi szálláshely szolgáltató létesítmények.”

(1) A R. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A parkolószükségletet telken belül kell biztosítani. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.”

10. §

(1) A R. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza.”

(2) A R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezetben az üdülőterületen és a hétvégi házas területen elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. sportlétesítmények”

(3) A R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területen az új épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a., Új telek kialakítása esetén – az út céljára történő lejegyzés kivételével - a kialakítható telek szélessége 16 méternél kevesebb nem lehet.

b., Az épületek tetőidoma – jellemzően – az utcára merőleges gerincű legyen.  Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, illetve formájában és karakterében ezekhez igazodó legyen (fémlemez fedés nem alkalmazható). A tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

c., Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közműpótló műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
3. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
4. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
5. kerti épített tűzrakóhely,
6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

d., Az elő-, oldal- és hátsókert előírásait a területen a szabályozási terv és a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell megállapítani:

          Az OTÉK előírásai nemcsak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak.”

11. §

(1) A R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.”

(2) A R. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A parkoló szükségletet telken belül kell biztosítani, csak fásított parkoló alakítható ki.”

(3) A R. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) További, részletes előírások egyes különleges területeken:

a., KÜ-I terület-felhasználású idegenforgalmi területen beruházást megvalósítani úgy lehet, hogy a Szent István utcában a kialakult utcavonal menti építési vonal megtartandó; a keletre tervezett új utcában az előkert mértéke min. 5 méter. A beépítés oldalhatáron-álló. Az utcai homlokzatok felől magastető és cserépfedés alkalmazandó. Az építménymagasság és az utcaképbe illeszkedés biztosítása érdekében a Szent István utcában az átlagos homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 méter lehet.

b., KÜ-T terület-felhasználású területen

- a régi temetők kegyeleti parkként kezelendők;

- a tervezett új temető területén előfásítást kell végezni;

- a temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők;

- a temető területén szabadon-álló urnafal nem létesíthető, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.”

12. §

(1) A R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területre vonatkozóan az OTÉK közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

A területen nem helyezhető el:

1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
2. igazgatási épület;
3. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakás.”

(2) A R. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közutak mentén a közvilágítást ki kell építeni.”

(3) A R. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az utak mentén fásítani kell. A közterületi és közhasználatra szolgáló parkolókat az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó előírásai szerint fásítani kell. A fásítást szaktervező által készített kertészeti terv alapján kell megvalósítani.”

(4) A R. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közlekedési és közműterületeket, azok szabályozási szélességét az OTÉK és a szabályozási tervek tartalmazzák.”

(5) A R. 11. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közlekedési terület – töltőállomás (K-T) övezetben üzemanyagtöltő állomás létesíthető e rendelet 19.§ (5) bekezdésének figyelembevételével.”

13. §

A R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területre vonatkozóan az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

A területen nem helyezhető el:

1. vendéglátó épület;
2. a terület fenntartásához szükséges épület.”

14. §

A R. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK erdőterületekre vonatkozó előírásai közül a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.”

15. §

A R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a./ létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.

             b./ lakóépület

-az M-BK, az M-GY és az M-N övezeti jelű területen nem helyezhető el

-az M-K övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen

-az M-SZ övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen

helyezhető el.”

16. §

(1) A R. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazgatási területen lévő egyéb területekre vonatkozóan az OTÉK vízgazdálkodási területekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.”

(2) A R. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területre vonatkozóan figyelemmel kell lenni a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály^[2] valamint a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló jogszabály^[3] előírásaira is.”

17. §

(1) A R. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A település közigazgatási területén belül közhasználatra szolgáló területek az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint a zöldterületek.”

(2) A R. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.”

18. §

A R. 17/A. §-al egészül ki:

„Termálkutak védőövezetére vonatkozó előírások

17/A. §.

1. A mellékletben felsorolt és a szabályozási terven jelölt belső védőterülethez tartozó ingatlanok kialakítására és használatára vonatkozó korlátozások és előírások:
   1. A területre csak a kezelőszemélyzet, a tulajdonos és az ellenőrzésre jogosult hatóságok képviselői léphetnek be.
   2. A belső védőterületen lévő ingatlanoknak mindenkor a vízilétesítménnyel azonos tulajdonos birtokában kell lenni.
   3. A belső védőterületen csak a víztermelést szolgáló vízilétesítmények helyezhetők el.
   4. A belső védőterületen tilos a vízre veszélyes anyagok tárolása, lerakása, használata, trágyázás és műtrágyázás, valamint minden olyan tevékenység, amely a vízbázisra és a termelt vízre veszélyes. A területen mindennemű ipari és mezőgazdasági tevékenység tilos!
   5. Az I. és a IV. jelű kutak esetében a kútfejek és szerelvényeik megfelelő védelmét biztosító, zárható kútaknát vagy kútházat kell építeni.
   6. A kutak körüli legalább 10 m sugarú belső védőterületet ki kell alakítani, be kell keríteni vagy védelmét más módon biztosítani és a területet megfelelő állapotba kell hozni.

2. A mellékletben felsorolt külső védőidom területéhez tartozó ingatlanok kialakítására és használatára vonatkozó korlátozások és előírások:

1. A kutak külső védőidomában tilos olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése melynek jelenléte vagy üzemelése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, vagy a vízbe 20 napon belül le nem bomló szennyezőanyag, illetve élőlény kerülhet.
2. A külső védőidom felszíni vetületének határain belül fúrás vagy új kút csak akkor létesíthető, ha a további vízkivételt a védelem alá helyezett vízkitermelés zavarása nélkül (más vízadó réteg felhasználásával) valósítják meg.
3. A külső védőidomot átharántoló fúrások lemélyítése környezeti hatásvizsgálat vagy annak megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően történhet.
4. A külső védőidom határain belül újabb vízkivétel nem létesíthető, kivéve a tönkrement kút pótlása, vagy a védett vízkészlet megfigyelése.

3. A mellékletben felsorolt, a hidrogeológiai védőövezet „A” és „B” zónájába tartozó ingatlanok kialakítására és használatára vonatkozó korlátozások és előírások:

1. A kutak hidrogeológiai védőidomában tilos olyan létesítményt elhelyezni melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz károsodását okozza, vagy a 6 hónapon belül le nem bomló szennyezőanyag kerülhet a vízkészletbe.
2. A hidrogeológiai védőidom felszíni vetületének határain belül fúrás vagy új kút csak akkor létesíthető, ha a további vízkivételt a védelem alá helyezett vízkitermelés zavarása nélkül (más vízadó réteg felhasználásával) valósítják meg.
3. A hidrogeológiai védőidomot átharántoló fúrás vagy új kút környezeti hatásvizsgálat, vagy annak megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető.
4. A hidrogeológiai védőidom víztartó kőzetösszletében nem létesíthető olyan víztermelő kút (fúrás), ami a védelem alá helyezett gyógy- és termálvíz hőmérsékleti állapotát, áramlási és utánpótlódási viszonyait közvetlen vagy közvetett módon károsan megváltoztathatja. Az új kút (fúrás) létesítése környezeti hatásvizsgálat vagy annak megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően történhet.”

19. §

(1) A R. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A település az általános levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek e kategória előírásainak megfelelnek.”

(2) A R. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A településen üzemanyagtöltő állomás csak közlekedési területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.”

(3) A R. 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A településen a zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre a vonatkozó jogszabályban^[4] előírt zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

20. §

(1) A R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A településen a helyi védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti területeket, védett és védendő kerteket, egyedi természeti értékeket és fasorokat a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a függelék tartalmazza.”

(2) A R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.”

21. §

(1) A R. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az országos és helyi védelem alatt álló művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a függelék tartalmazza.”

(2) A R. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A helyi művi értékek védelemével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.”

(3) A R. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a területelőkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell az illetékes múzeumot.”

22. §

A R. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében a helyi önkormányzat élhet a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével^[5]. A lejegyzéssel kapcsolatos eljárásra egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat^[6] kell alkalmazni. Az eljárást a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve^[7] folytatja le.”

23. §

(1) A R. Záró rendelkezések alcímű 18. §, 23. §-ra módosul.

(2) A R. Záró rendelkezések alcímű 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki e rendelet 3.§ (5) és (6), 4.§ (5) és (6), 5.§ (6) és (7), 6.§ (5) és (6), 7.§ (6) és (7), 8.§ (5) és (6), 9.§ (5) és (6), 11.§ (3) és (5), 12.§ (4), 15.§ (3), 16.§ (2), 17.§ (7), 18.§ (1) és (2) valamint a 19.§ (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben^[8] meghatározott pénzbírsággal sújtható.”

24. §

(1)   A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap 709 hrsz-ú árokkal, a Szent István utcával, a belterületi határ mentén tervezett közúttal, a 731/2 hrsz-ú és a 732 hrsz-ú ingatlanokra tervezett közúttal határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 1. melléklete szerinti normatartalma lép.

2. A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap Kemping utcával, Gábor utcával, Napsugár utcával és a Rákóczi térrel határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 2. melléklete szerinti normatartalma lép.
3. A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap Kemping utcával, Gábor utcával, Kupavezér utcával és a Rákóczi térrel határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 3. melléklete szerinti normatartalma lép.
4. A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap 1055/1 hrsz-ú közúttal, 1046/4 hrsz-ú gyalogúttal, a József Attila utcával és a Szent István utcával határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 4. melléklete szerinti normatartalma lép.
5. A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap 283 hrsz-ú közterülettel, és a Rákóczi térrel határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 5. melléklete szerinti normatartalma lép.
6. A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap Tavasz utcával, a 283 hrsz-ú közterülettel, és az Orgona utcával határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 6. melléklete szerinti normatartalma lép.
7. A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap Táncsics teleppel, 08 hrsz-ú védelmi erdőterülettel és a Szent István utcával határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 7. melléklete szerinti normatartalma lép.
8. A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap meglévő és tervezett belterületi határral, Ady Endre utcával, Szent István utcával és a Kaposvári úttal határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 8/a. melléklete szerinti normatartalma lép.
9. A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap megszűnő belterületi határral, az Orgona utcából nyíló vele párhuzamos tervezett közúttal, a 1432/1 hrsz-ú közúttal, a Budavár utca északi szakaszával és a Szent István utcával határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 8/b. melléklete szerinti normatartalma lép.
10. A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap József Attila utcával, Gábor utcával, a Szent István és Gábor utcákat összekötő tervezett közúttal és a Szent István utcával határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 8/c. melléklete szerinti normatartalma lép.
11. A R. részét képező belterületi szabályozási tervlap Tavasz utcával, a 283 hrsz-ú közterülettel, és az Orgona utcával határolt telektömbjének normatartalma helyébe e rendelet 9. melléklete szerinti normatartalma lép.

(12) A R. 3. melléklettel egészül ki, e rendelet 1. melléklete szerinti címmel és tartalommal.

(13) A R. 4. melléklettel egészül ki, e rendelet 2. melléklete szerinti címmel és tartalommal.

(14) A R. 1. függelékkel egészül ki, e rendelet 3. melléklete szerinti címmel és tartalommal.

(15) A R. 2. függelékkel egészül ki, e rendelet 4. melléklete szerinti címmel és tartalommal.

25. §

(1)   Hatályát veszti a R.

1.  1.§ (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10), (11), (13), (14), (17), (18) bekezdése
2.  2. § (3) bekezdése
3. 3. § (7) bekezdése
4. 4. § (7) bekezdése
5. 5. § (4), (8) bekezdése
6. 6. § (3) bekezdése
7. 8. § (3) bekezdése
8. 13. § (2) bekezdése
9. 15. § (4) bekezdése
10. 16. § (4) bekezdése
11. 17. § (5), (8) bekezdése
12. 20. § (4) bekezdése
13. 21. § (1) bekezdése
14. 1. számú melléklete
15. 2. számú melléklete

(2)   Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

A rendelet kihirdetve:

Igal, 2014. május 9.

                                                            Fülöp László

                                                                 jegyző
                                  1. melléklet a 8/2014. (V.09.) számú önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 7/2001. (XII.3.) önkormányzati rendelethez

Az állattartással kapcsolatos épület és építmény illetve azok kifutói elhelyezésének védőtávolságai

a./ Az állatok elhelyezésére szolgáló épület távolsága:

aa/  lakóépülettől

1./ nagyállat tartása esetén                                                                       10 m

2./ kisállat tartása esetén                                                              6 m

3./ prémes állattartás esetén                                                         10 m

ab/ ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől

(présház, gyümölcstároló stb.)

1./ nagyállat tartása esetén                                                                       10 m

2./ kisállat tartása esetén                                                              6 m

3./ prémes állat tartása esetén                                                      10 m

ac/  ásott kúttól

1./ nagyállat tartása esetén                                                                       15 m

2./ kisállat tartása esetén                                                              10 m

3./ prémes tartása esetén                                                              15 m

ad/ fúrt kúttól                                                                                                  5 m

b./  Trágyalé és trágyatároló távolsága:

ba/ lakóépülettől                                                                                            15 m

bb/ ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől                         15 m

bc/ ásott kúttól                                                                                                15 m

bd/ fúrt kúttól                                                                                                 5 m

                2. melléklet a 8/2014. (V.09.) számú önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 7/2001. (XII.3.) önkormányzati rendelethez

Védőidomok felszíni vetületével érintett ingatlanok

BELTERÜLETI INGATLANOK:

Belső védőidomok:

Külső védőidomok:

Hidrogeológiai védőidomok:

Hidrogeológiai védőidomok: