(10) ^[10]

(11) ^[11]

(12) ^[12]A Gábor Andor utca déli irányú folytatásának két oldalán tervezett TV és KÜ-I övezeti jelű területeken – a tó környezetének mélyfekvésű területrészein, valamint az egykori anyagnyerőhely feltöltött, mesterséges bevágásokkal, rézsűkkel érintett területein – a beépítés feltételeit geotechnikai és talajmechanikai vizsgálatok alapján kell meghatározni.

(13) ^[13]

(14) ^[14]

(15) ^[15] A belterületen – a lakóterületek kivételével - a haszonállat-tartás építményei és melléképítményei, valamint a növénytermesztés célját szolgáló építmények nem helyezhetők el. Állattartó építmény a közegészségügyi, az állategészségügyi, és a környezetvédelmi előírások figyelembe vételével helyezhető el. Az állattartással kapcsolatos épület és építmény illetve azok kifutói elhelyezésénél az 1. sz. mellékletben meghatározott védőtávolságokat kell megtartani.

(16) ^[16] A fakivágást követően az ingatlanon fapótlást kell elvégezni.

(17) ^[17]

(18) ^[18]

(19) A rendezési tervben tervezett új belterületek kialakítása – a fejlesztési szándékok függvényében – csak fokozatosan, ütemezetten, tömbösített területek becsatolásával történhet. A belterületbe vonásig e területeken a tervezett új területfelhasználást tartalék területként kell kezelni. A belterületté és beépítésre szánt területté váló külterületi ingatlanokon – jelenleg szántó; gyep; kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területeken – a belterületbe vonás megtörténtéig a HÉSZ mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai alapján, azoknak megfelelően helyezhetők el építmények.

1. A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei - építési övezetei - általános jellegük, valamint sajátos építési használatuk szerint:

1. A település közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei - övezetei:

1. Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza.

1. Az építési övezetben a kisvárosi lakóterületeken elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. termelő kertészeti építmény;

2. üzemanyagtöltő

1. A területen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi településstruktúrát megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

1. közműcsatlakozási műtárgy,

2. közműpótló műtárgy,

3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

4. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-esmélységgel),

5. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

6. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

7. kerti épített tűzrakóhely,

8. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

9. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

10. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

1. A területen

1. A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. Garázsigény esetén azt a lakóépülettel egy tömegben kell kialakítani.

1. A terület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/200 m2 10/15 fa, illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése kötelező.

1. Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza.

1. Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el, valamint a kertvárosi lakóterületeken elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

2. sportépítmény,

3. üzemanyagtöltő

(3) ^[28]A területen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi településstruktúrát megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

1. közműcsatlakozási műtárgy,

2. közműpótló műtárgy,

3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

4. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-esmélységgel),

5. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

6. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

7. kerti épített tűzrakóhely,

8. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

9. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

10. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

1. A területen

1. A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. Garázsigény esetén azt a lakóépülettel egy tömegben kell kialakítani.

1. A terület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 55 % kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/200 m2 10/15 fa, illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése kötelező.

1. Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza.

1. Az építési övezetben a falusias lakóterületeken elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

2. sportépítmény,

3. üzemanyagtöltő

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közműpótló műtárgy,

2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

3. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

4. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

5. kerti épített tűzrakóhely,

6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

1. A területen

1. A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. Garázsigény esetén azt a lakóépülettel egy tömegben kell kialakítani.

1. A terület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/200 m2 minimum 3-5 cm átmérőjű fa, illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése kötelező.

1. Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza.

1. Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el, valamint a kertvárosi lakóterületeken elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. parkolóház, üzemanyagtöltő,

2. termelő kertészeti építmény.

1. Településközpont vegyes területen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi településstruktúrát megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

1. közműcsatlakozási műtárgy,

2. közműpótló műtárgy,

3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

4. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-esmélységgel),

5. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

6. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

7. kerti épített tűzrakóhely,

8. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

9. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

10. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

1. A területen

1. A parkolószükséglet biztosítása csak telken belül történhet.

1. A területen a zölddel való fedettség minimum 35 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m² 20/25 fa ültetése kötelező.

(9) ^[34] Településközpont vegyes területen tervezett beruházások esetén már a beruházás megkezdése előtt fokozottan figyelni kell a környezetterhelési határértékek, különösen a zajterhelési határértékek vonatkozó jogszabály^[35] szerinti értékeinek betartására. A védendő területek közelsége miatt a határértékek lehetőség szerint már a kibocsátáskor teljesüljenek.

1. Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

1. Az építési övezetben a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. parkolóház, üzemanyagtöltő,

2. sportépítmény

3. egyházi, oktatás, egészségügyi, szociális épület,

4. egyéb közösségi szórakoztató épület.

1. A területen

1. A parkolószükségletet telken belül kell biztosítani. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m² 10/15 fa ültetése kötelező.

1. Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

a) a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó, szennyvízátemelő) (IG-KV), és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmények (gázfogadó) (IG-KG) területe

b) ipari és mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M)

1. Az építési övezetben az ipari területen elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. különlegesen veszélyes (pld. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények,

2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

1. Az ipari és mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

1. Az ipari és mezőgazdasági üzemi területen:

1. A parkolószükségletet telken belül kell biztosítani. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő.

1. Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza. Új telekalakításnál a telekszélesség 20 méternél kevesebb nem lehet.

(2) ^[44]Az építési övezetben az üdülőterületen és az üdülőházas területen elhelyezhető épületek és építmények helyezhetők el, továbbá

1. gyógyszálló,

1. kereskedelmi szálláshely szolgáltató létesítmények

(3) ^[45]

(4) A területen

(5) ^[46]A parkolószükségletet telken belül kell biztosítani. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(6) Az üdülőházas üdülőterületen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m² 10/15 fa ültetése kötelező.

(1) ^[47]Az építési övezetre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(2) ^[48]Az építési övezetben az üdülőterületen és a hétvégi házas területen elhelyezhető épületek és építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:

1. sportlétesítmények

(3) ^[49]A területen az új épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

1. közműpótló műtárgy,

2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

3. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

4. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

5. kerti épített tűzrakóhely,

6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) A területen

(5) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. Garázsigény esetén azt az üdülőépülettel egy tömegben kell kialakítani.

(6) A területen a zölddel való fedettség minimum 60 % kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/200 m2 10/15 fa ültetése kötelező.

1. A település területén különleges területek:

(2) ^[51] Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A területen a teljes közműellátás és a burkolt út biztosítandó.

(4) ^[52] A parkoló szükségletet telken belül kell biztosítani, csak fásított parkoló alakítható ki.

(5) A területen a zöldfelület mértéke minimum 40 % kell legyen.

1. További, részletes előírások egyes különleges területeken:

1. A területre vonatkozóan az OTÉK közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;

2. igazgatási épület;

3. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

1. A közlekedési és közműterületen a közmű és hírközlési vezetékeket - a védőtávolságokra is figyelemmel - úgy kell kialakítani, hogy hosszabb távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat föld alatt elhelyezhető legyen. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről gondoskodni kell.

1. A 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

1. A közutak mentén a közvilágítást ki kell építeni.

1. Az utak mentén fásítani kell. A közterületi és közhasználatra szolgáló parkolókat az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó előírásai szerint fásítani kell. A fásítást szaktervező által készített kertészeti terv alapján kell megvalósítani.

1. A közlekedési és közműterületeket, azok szabályozási szélességét az OTÉK és a szabályozási tervek tartalmazzák.

1. A közlekedési terület – töltőállomás (K-T) övezetben üzemanyagtöltő állomás létesíthető e rendelet 19. § (5) bekezdésének figyelembevételével.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

1. vendéglátó épület;

2. a terület fenntartásához szükséges épület.

1. A területen belüli kötelező zöldfelületi minimum 80%, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60% legyen.

1. A területet szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

1. A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

1. A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

1. Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK erdőterületekre vonatkozó előírásai közül a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

1. A 048 hrsz-ú ingatlanon – mely tervezett véderdő – meglévő, igazgatási és lakó funkciókat tartalmazó létesítmények adottságként megtarthatók. Az ingatlanon lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.

1. Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák

(1) ^[62]A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

1. A mezőgazdasági területen:

1. A belterületi kertterületen és a nádas területen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

1. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

1. Az M-K jelű övezetben lakóépület elhelyezésére építési engedély abban az esetben adható ki, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, illetve gyümölcsterületként művelt.

1. A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

1. A mezőgazdasági területen a – 064 és 069 hrsz-ú ingatlanokon – meglévő, idegenforgalmi látványosságot biztosító és vendéglátó létesítmények adottságként megtarthatók. Az ingatlanokon lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.

1. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

1. Az igazgatási területen lévő egyéb területekre vonatkozóan az OTÉK vízgazdálkodási területekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

1. A területre vonatkozóan figyelemmel kell lenni a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály valamint a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló jogszabály előírásaira is.

1. A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett és a tavak körül 4 méter szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

1. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

1. Az egyéb területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

1. A település közigazgatási területén belül közhasználatra szolgáló területek az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint a zöldterületek.

1. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

1. A településen nem létesíthető 10 cm-nél magasabban kiemelt szegélyű gyalogos felület (járda) és közlekedési zöldsáv.

1. A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

1. A kisvárosias és a kertvárosias lakóterületen, a településközpont vegyes területen, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen, az üdülőházas és a hétvégiházas üdülőterületen valamint a különleges területen teljes közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

1. Az egyéb ipari gazdasági területen legalább a részleges közműellátás biztosítandó, úgy, hogy ennek keretében minimum:

1. A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésénél az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető és az érintett szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

1. A meglévő és a tervezett vízellátás (ivó-, tűzi- és termálvíz), vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

1. A termálfürdő elhasznált vizének elvezetését, szükséges utótisztítását, valamint a befogadás feltételeit a továbbtervezés során - a vízjogi engedélyezési eljárás keretében – meg kell határozni.

1. A zárt tárolókban összegyűjtött és szippantással eltávolított szennyvizet a szennyvíztisztító telepre kell szállítani. A kibocsátott szennyvíz szennyezettsége nem haladhatja meg a közcsatornába való rákötési előírásban meghatározottakat. Ettől eltérő szennyezettségű vizet keletkezésének helyén elő kell tisztítani.

1. Az igazgatási területen település- és tájképvédelmi okok miatt:

1. A mellékletben felsorolt és a szabályozási terven jelölt belső védőterülethez tartozó ingatlanok kialakítására és használatára vonatkozó korlátozások és előírások:

1. A területre csak a kezelőszemélyzet, a tulajdonos és az ellenőrzésre jogosult hatóságok képviselői léphetnek be.

2. A belső védőterületen lévő ingatlanoknak mindenkor a vízilétesítménnyel azonos tulajdonos birtokában kell lenni.

3. A belső védőterületen csak a víztermelést szolgáló vízilétesítmények helyezhetők el.

4. A belső védőterületen tilos a vízre veszélyes anyagok tárolása, lerakása, használata, trágyázás és műtrágyázás, valamint minden olyan tevékenység, amely a vízbázisra és a termelt vízre veszélyes. A területen mindennemű ipari és mezőgazdasági tevékenység tilos!

5. Az I. és a IV. jelű kutak esetében a kútfejek és szerelvényeik megfelelő védelmét biztosító, zárható kútaknát vagy kútházat kell építeni.

6. A kutak körüli legalább 10 m sugarú belső védőterületet ki kell alakítani, be kell keríteni vagy védelmét más módon biztosítani és a területet megfelelő állapotba kell hozni.

1. A mellékletben felsorolt külső védőidom területéhez tartozó ingatlanok kialakítására és használatára vonatkozó korlátozások és előírások:

1. A kutak külső védőidomában tilos olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése melynek jelenléte vagy üzemelése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, vagy a vízbe 20 napon belül le nem bomló szennyezőanyag, illetve élőlény kerülhet.

2. A külső védőidom felszíni vetületének határain belül fúrás vagy új kút csak akkor létesíthető, ha a további vízkivételt a védelem alá helyezett vízkitermelés zavarása nélkül (más vízadó réteg felhasználásával) valósítják meg.

3. A külső védőidomot átharántoló fúrások lemélyítése környezeti hatásvizsgálat vagy annak megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően történhet.

4. A külső védőidom határain belül újabb vízkivétel nem létesíthető, kivéve a tönkrement kút pótlása, vagy a védett vízkészlet megfigyelése.

1. A mellékletben felsorolt, a hidrogeológiai védőövezet „A” és „B” zónájába tartozó ingatlanok kialakítására és használatára vonatkozó korlátozások és előírások:

1. A kutak hidrogeológiai védőidomában tilos olyan létesítményt elhelyezni melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz károsodását okozza, vagy a 6 hónapon belül le nem bomló szennyezőanyag kerülhet a vízkészletbe.

2. A hidrogeológiai védőidom felszíni vetületének határain belül fúrás vagy új kút csak akkor létesíthető, ha a további vízkivételt a védelem alá helyezett vízkitermelés zavarása nélkül (más vízadó réteg felhasználásával) valósítják meg.

3. A hidrogeológiai védőidomot átharántoló fúrás vagy új kút környezeti hatásvizsgálat, vagy annak megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető.

4. A hidrogeológiai védőidom víztartó kőzetösszletében nem létesíthető olyan víztermelő kút (fúrás), ami a védelem alá helyezett gyógy- és termálvíz hőmérsékleti állapotát, áramlási és utánpótlódási viszonyait közvetlen vagy közvetett módon károsan megváltoztathatja. Az új kút (fúrás) létesítése környezeti hatásvizsgálat vagy annak megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően történhet.

(1) A településen a meglévő kommunális szilárdhulladék lerakóhely megszüntetendő. A kommunális szilárdhulladék szervezett gyűjtését, elhelyezését és ártalmatlanítását úgy kell megoldani, hogy az a környezetvédelmi előírásoknak megfeleljen. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) A településen a meglévő dögkút felszámolandó. Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

1. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

1. A település az általános levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek e kategória előírásainak megfelelnek.

1. A település területe szennyezés érzékenységi szempontból fokozottan érzékeny terület, ahol talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. A település egy része sérülékeny vízbázis területén helyezkedik el. A magas sótartalmú, használt termálvíz kezeléséről, utótisztításáról gondoskodni kell.

1. A településen üzemanyagtöltő állomás csak közlekedési területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

1. A településen a zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre a vonatkozó jogszabályban előírt zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

1. Az igazgatási területen országos védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti érték nincs.

1. A településen a helyi védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti területeket, védett és védendő kerteket, egyedi természeti értékeket és fasorokat a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a függelék tartalmazza.

1. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

1. A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

1. Az országos és helyi védelem alatt álló művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a függelék tartalmazza.

1. A helyi művi értékek védelemével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(5) ^[85]Ha a területelőkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell az illetékes múzeumot.

1. Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében a helyi önkormányzat élhet a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével. A lejegyzéssel kapcsolatos eljárásra egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eljárást a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve folytatja le.

1. Az igazgatási területen meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

1. A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

1. A beépítésre szánt területen kialakuló ingatlanokat beültetési kötelezettség terheli az alábbiak szerint:

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

1. Aki e rendelet 3. § (5) és (6), 4. § (5) és (6), 5. § (6) és (7), 6. § (5) és (6), 7. § (6) és (7), 8. § (5) és (6), 9. § (5) és (6), 11. § (3) és (5), 12. § (4), 15. § (3), 16. § (2), 17. § (7), 18. § (1) és (2) valamint a 19. § (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott pénzbírsággal sújtható.

1. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

1. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Igal nagyközség építésügyi előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló - -többször módosított – 7/1993. (V. 26.) sz. önkormányzati rendelet, valamint a 127/1992. (X. 28.) sz. képviselőtestületi határozattal jóváhagyott belterület szabályozási terv, és a 34/1993. (V. 26.) sz. képviselőtestületi határozattal jóváhagyott külterületi szabályozási terv.